(navigation image)
Home American Libraries | Canadian Libraries | Universal Library | Community Texts | Project Gutenberg | Children's Library | Biodiversity Heritage Library | Additional Collections
Search: Advanced Search
Anonymous User (login or join us)
Upload
See other formats

Full text of "Magyarország családai : czimerekkel és nemzékrendi táblákkal"

THE LIBRARY 

BFUGHAM YOÜNG UNIVERSITY ) 
VÁ^^ PROVO. ÜTAH, 





::^:k:^>>r<d-\^ VVV^ 



MAGYARORSZÁG CSALADAI 



CZIMEREKKEL 



ES 



/ t 



mmmmm táblákkal. 



IRTA 



^@Y fl^As^, 



TIZENKETTEDIK KÖTET. 



PEST, ÉS66. 

KIADJA R Á T H MÓR. 



i 



THE LIBRARY 

• BRIGHAM YOUNG UIMIVERSITY 
PROVO, UTAH 



Ptit , 1866. KjOBiAtott IBmdk Outstáv m. »kad. nyomdá««i*l 



Vaebott család. (Vachottfalvi) Turócz vármegye ös régi csa- 
ládainak egyike. Ősei Turóczi várjobbágyok voltak. Törzse V a h u d, 
kitííl a családnév támadt , és kinek fia L á s z l ó, Banana (vagy Bu- 
rena) fiával Pállal 1258-ban IV. Béla királytól egy ekényi földjéhez 
még egyet nyert kir. adományban^ úgy, hogy minden hat szállástól ^) 
a királyi sereghez egy fegyveres lovast tartozzanak kiállítani. ^) 

A családtól nem nyervén adatokat y csak a következő töredékes 
adatokat közölhetjük : 

A XVII. század végén élt a családból Vachott Ádám, kinek 
Berky Zsófiától leánya Qillányi Lászlóné volt 1722. köröl. — 1760. 
táján élt Vachott Sándor, kinek egyik leánya Vachott Katalin Ve- 
res Sámuelné volt ; fia Vachott Sámuel, kinek fia Imre e század 
elején Gyöngyösön mint hzg. Eszterházy uradalmi ügyésze lakott, en- 
nek Hercsúth Jankától gyermekei: 1. Sándor sztll, 1818. Gyöngyö- 
sön, az irodalmi pályára lépvén, mint egyik jeles költőnk és akadé- 
miai tag végezte élete pályáját 1861. april. 9-én. Nejétől Csapó Máriától 
Károly, Ida és Erzsi gyermekei maradtak. 2« Imre (ki csa- 
ládnevét Fa^o^nak iija) drámaíró és egykor a nemzetiség érdeké- 
ben buzgó szépirodalmi lap szerkesztő szül. 1820-baa szintén Gydn- 
gyösön. ^) Szintén vannak gyermekei 3. Kornélia Erdélyi János 
Írónk elhalt neje. 4. E t e 1 k a, kihez Petőfi egykor szerelmi dalait írta, 
mint hajadon fiatal korában halt el. 



') De singalia sex mansionibus uoum armatimi ad snum regitim exercitum 
mittere teneantur. 

') Turóczi Begestrum. Lásd Engelndl Monumenta Ungrica p. 62. éa Le- 
hoczky Stemmat. II. p, 

*} Láid életrajzukat Ujabb Ismeretek tára VI. köt. 446. éa Magyar írók. 
Életrajz gyűjt I. köt. 



4 VÁCZAY. — VAD. 

A család czimere a paízs kék urlvaráljan zöld tér fölött lovas 
vitéz, jobb kezében két nyilat tartva. A paizs fölötti sisak koronájá- 
ból szintén vitéz emelkedik ki, jobb kezével két njilat tartva. Foszla- 
dék jobbról arany kék,' balról ezüstvörös. *) 

Vacfjsay család. Szabolcs vármegye nemessége sorában emlílti- 
tik és G e ) s é n birtokosnak iratik. *) 

Viiejsy edalád. Régi család, melyből Váczy János 1 57 1 . kö- 
rül nöiil bírván Csermény Annát, ettÖl nemzé fiát Ist v ánt, ki IGll- 
beu élt, ennek fia szintén István 161 l-ben élt, ^) 

1760-ban élt Vácíy Andi ás, ki runyai Soldos Borbálát 
birta nöüL 

Még régebben találjuk Váczy Pétert, ki 1Ő22 ben élt *) 

Treucsin megyében a Yáozy nevű család a curiális uemeg 
családok sorában áll. A megyei nemesi összeírások^) szerint 1725-ben 
Sztankóczon lakott a család. 1748-ban Lörincz éa István Drskó- 
czon voltak közbirtokosok. 1768-ban Ittván Deaséren, Lörinczhek 
Üa pedig I g n á c z Drskóczon, 

1803-baa Hliniken lakott I ^ n á c z éa fiai János ésJózsef^ 
ugyan ott 1837-ben József, János és Ignáca laktak. 

Zemplin vármegyében e század elején szintén a nemesség sorá- 
ban állott a Váczy nevű család ; *^) és tán ősei közül való azon Váczy 
András, ki 1648«b»ii tanár , 1649-ben ref, lelkész voh Sáros-Pa- 
takon. **) 

Somogy vármegyében szintén van Váczy nevű nemes család. ®) 

Vad család. (Olyvedi) Gömör, Szabolcs, Bihar megyékben 
Lonos nemes család. 

Gömör megyében Vad Tamás 1822»ben alszolgabiró, Vad 
András 1843-ban szintén ott szolgabíró. 

Czímere követkesö : a paizs jobb oldalról balra rézsútosan vont 
fehér pólya által, melyben fölfelé egy hal úszik, — két felé oszlik, az 



') Waguer Károly Tabollae Geneal. tab. LYI. egy, Krivácsi Wachat 
máskép Sztupniczky nevtl családot találunk, de ez a Icgvalószinübben a 
Sztupniczky családot illeti. 

*) Fényes E. Magyar orsz. Geogr. stat. álUipotja IV. köt. 219. 233 

*) A Thöszrffy.Beméndy-féle curiális perből. 

Wagner, Analecta Scepus U. 143. 

') Szontagh Dán. közi. szerint. 

**) Szirmay, C. Zemplin. not. top. p. IIS. 

') Ugyan ott 215. 

*) Cöorba Józs. Somogy várm. 20. lap. 



VADAY — VADÁ8&. 5 

alaó én felső szegletes kék udvarban zöld leveles kittyilt piro5i rózsa" 
szál látható. A paízs fölötti sisak koronájából szarvaB emelkedik ki. 

Szabolcs megyében birtokos a Vad család Bdkösy, 8%akony 
helységekben. *) 

Vaday €aalád. (Vadai) Szatmár vármegye öarégi céaláJa, mely 
a gr. Károlyiakkal stb. egy törzsből a Kaplony tvembdl ered. Törzs öse 
Vada volt, kitol a család, és Vada helység U tievét vette. 

Vadának fiai voltak Leukus, és Péter, ezeknek fiaik, mind- 
kettő Vaday Miklós, Vada helységben 1355-ben osztoztak. 1396- 
bén Fekete nevű Vaday Oyörgy fiának Andrásnak magszakadtán an- 
nak vadai, ömbölyi, mezö-petri és vezendi javain a Bagossy, Vethéssy 
és Osomaközi véraégos esaiádok osztoztak. '^) E azevint a c«alád kihalt 
volna, azonban ugyan csak Szirmay Nagy-Károly helységben e szá- 
z^d elején a Vaday családot még curiális birtokosnak említi. '**) 

Yadásdy eainlád. Borsod, vármegye ncraes családa* ^) 

VadásK család. Szabolcs vármegye nemes osaláda, birtokos 
azon vármegyében Gyűrő, Kís-Varsány helységben. *) 

Tán a családból volt azon Vadász Pál és András is, kik 
1727-ben Hont megyei Felsö^Thiir, Bzalatnya éa Sirak helységben be^ 
iktatuk magokat többekkel, de ellentmondás mellett. ^) 

A régiebb időből ismeretes az(»Q Vadász M i h á 1 y, ki 1573-ban 
Báthori István mellett harczolt. Neje ifjabb Török Bálintnak leánya 
Katalin Dengeleghy Mihály özvegye volt. ^) 

Vadász esalád. (Máskép Varga) Vadász tíiáskép Varga 
György, Imre és János 1792-ben I, Ferencz királytól kaptak 
Czimeres nemesleveleid 

Czinierök négyfelé osztott paizs,.egy közép koronás kisebb vért- 
tel, melynek fejében kék udvarban három arany csillag ragyog, ezalatt 
arany udvarban bárma^s zöld halmon egyik felemelt lábával kövecset 
tartó dgm áll. A nagyobb p^zs 1. és 4. vörös udvarában arany koro* 
nán pánczélos kar kivont kardot tart, a 2. és 3-ik kék udvarban pe- 



') Fényes E. Magyarország Gaogr. stat. állap* IV. köt 219. 232. és 234. 
») Szirmay A. Szatmár várm. IL 7. 17, la 19. 29. 38, 47. 
') Ugyan ott 7. lap. 

*) Fényes M. orsz. geogr. stat. tek. 1X1. kí)t. 96. 
*) Ugyan ott ly. köt 219. 224. 227. 

*) Conv. S. Benedicti de et joxta Gion. Capsa li. fasc* 8. nro 4. és fasc . 
a nio 21. 

^ Budai Fer. Polg. les. HL 6?l. 



6 VADÁSZIT. — VÁGHY. 

dig arany oroszlán ágaskodik, első felemelt lábával^ három nyilat 
tartva. A paizs fölött szintén vasmezü kar könyököl, kivont kardot 
villogtatva, két kiterjesztett fekete sasszárny között, melyeken barán- 
tos pólyán egy-egy arany csillag ragyog. *) 

A nemesség ssersök közül Vadász Imre az 1791. é?i ország- 
gyűlésen Selmeczbánya az. k. város követe volt. *) 

Vadássy^ család. Ismeretes e néven Vadászy Pál 1646-ban 
füleki alkapitány, ^) 1647-ben kunok kapitánya, *) 1654, előtt — úgy 
látszik — meghalt, ^) 

Vadászy nevű család e század elején Zemplin megyében a ne- 
messég sorába seámitatott. ") 

Vadnay estiíáá, (Vadnai) Borsod megyei nemes család, nevét 
azon megyei Vadna helységről vette. 

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren lovas magyar vitéz, 
jobb kezében kivont kardot tartva; a paizs fölötti sisak koronáján re- 
pülő madár látszik. 

Közülök Károly 18i2-ben 100 ftot adott a Ludoviceára. ') 
Többen Borsod megyénél viseltek hivatalt, I^y B e ria^l a n 1834 — 36. 
körül tiszt, alügyész, 1837-tői 1846ig rendszeiintí esküdt, 3846-tól 
alszolgabiró 1849-ig. 

Miksa 1840- ben tiszt, aljegyző, 1841 -^ben valóságos aljegyző, 
1842401 1849-ig alszolgabiró. 

Barnabás 1842. közül tiszteletbeli alügyész. 

Pál 1841-ben tiszt, esküdt volt. Lajos Í861-ben miskolczi 
orsz, gyűl képviselő. 

B u d o 1 f 1848-ban magyar belügyi ministeri fogalmazó. 

E család ivadéka Vadnay Károly az iQabb beszélyirók egyik 
jelesbike, született 1831. Miskolczon. ^) 

V4ghy esaiád. (Nagy-Vágí) Soprony várniegye régi kihalt csa- 
láda, melyből a XV. szásad végén élt Vághy György Nagy- Vág nevű 



') Adami Souta gentil. tomo XIV. 

') 1791. évi 67. törv. ez. 

") Lásd arczkép^t Wiedeman Coinitium Gloriae centum I, 

Palugyai M. orsz. leírása UI. 194. továbbá Kemény János Önéletírása 
399. 414. stb. Szalárdy stb. Török Magyarkori Tőrt. emlékek L II. 

*) Vasárnapi Újság 1863. évi 39, szám. 

^) Szirmay C. Zemplin not. top. 118. Fényeénéi xiem emUtetik. 

') 1812. évi 2. törv. caikk. 

") Lásd életrajzi adatait : Huszonnégy író és művész arczkép albuma 
18Ö6. 20. lap. És Magyar írók Életrdjzgyüjt. 11.358. 



TÍOHY. — VAGYON. 7 

helységfoeoi fia ennek Miklós törvénytadó mester ^ kinek leányát 
Zsuzsannát Mestery Bernát özvegyét 1503-ban vette nÖtil Wattay 
Ferencz. ') 

Zsuzsannával egykorbaa élt 1503. Vághy G-yörgy, kitől né- 
hány izén e családfa ^) terjedt : 



^& 



Kristóf j Jáiiofl 



iTcr \ u^r^^^^^^^ 






Irtván] ^^"* 



L 



1686. 



János fiával Istvánnal 16194>eii Vághi birtokát elzá]ogitá. 

Nagy-vághi Vá^hy György 1602. 1604. 1605. és 1613-ban 
Soprony vármegye alispánja és követe volt. 

Soprony városában e században is ólt Vághy család, melyből 
Ferencz 1836» és 1839. évi országgyűlésen Soprony sz. k. város 
bírája és orsz. gyűlési követe volt, azonban eredetét nem a íölebbi 
nagy- vághi Vághy családból vette* 

Vagyon csaiád. (Hanzlikfalvai) Trencsin vármegyei birtokos 
nemes család. Azon megyei nemesi összeírások szerint^) 1736-ban 
János és fiai Mihály, István és Ádám igazolták hanzUk&lvi 
birtokjukaty akkor Miklós katonáskodott. 

1748-ban Hanzlikfaván laktak Mihály és testvérd. 

1768-ban ugyan ott Mihály és fiai Imre, János és 
József. 

1 803.ban Imrének örökösei u. ra. László és Imre, továbbá 
Pál és fiai Pál és Mihály HanzUkfalván, Ignácz és Károly 
Józsefnek örökösei pe^ig NemesMiticzen lakták. 

1837-ben HanzUkfalván lakott I m r e és örökösei M i k 1 ó s, I s t- 
ván, Antal, és László, továbbá Imre egyedül, Trencsin sz. kir. 
városban lakott idősb Pál és fiai Pál, Mihály és János, Nemes- 
Miticzen pedig I g n á c z és K á r o ly . 

A családfa következő : 



*) Wattay Ferencz naplója kösli P. Thcwrewk Józs. — Asonban €rene&l. 
auth. II. szerint Vághy Zsuzsanna Vághy Györgynek (ki löH-hen élt) 
volt leánya, éa Wattay Ferencinek felesbe. 

^ Geneal. authent. IL 

') Szontagh Dán. közi 



8 



VAQYON.-^VAJAT* 



János 
1736. 



Mihály 
1736. 1768. 



István 
1736.-48. 



Ádám 
l73fr-48. 



Imre 
1768. 



János 
1768. 



László 
1803. 



Imre 
1803. 



Pál 

1803. 

Ti*enc8ini}ex). 



1768. 
I. N.-Miticzen. 



Ignácz 



Károly 
1837. 



Pál 
1887. 



Mihály 
1837. 



János 
1837. 



Miklós. 



I3tváa Antul László. ' 

1845-tSI 1840—49. 

nyittai íö szbiró 

kanonok. 1848. képviselő. 

Krassó megyében Vagyon Imre ft>iízolgabiío volt, ki Trencsin 
vármegjétf)! 1796. octob. 13-án kiadott nemesi bÍKonyitványát Krassó 
vaim. előtt 1797. raaj, 8-án hirdetteté ki. 

' Vajay család. (Vajai és Vicsapi, báró f) Nyítra vármegye 
eaaláda, melyből Vajay István a pozsonyi kerüietben tartotóányi biz- 
tos, a nyitrai püspöki uradalom kormányzója, 1723>ban jun. 2-án 
Nyitra vármegye helyettes alispánjának választatott és az volt 173Ö-ig. *) 
1723ban egyszersmind országgyűlési követ is. 1730-ban báróságra 
emeltetett. ^ Már 1744-ben sept. 30- án ^t (vagy hason nevű fiát) bá- 
rónak olvassuk, midőn gyöngélkedő egészsége miatt a Nyitra megyei 
nemesi fölkelő sereg főkapitányságát el nem fogadta. ^) 

1760 — 1770. báró Va^ay László cs. kir. kamarai tanácsos és 
f orontál megyei főispán Volt.*) És — űgy látszik — benne a család is 
kihalt. 

A család bárói cssimere egy harántos fehér pólya által , melyben 
vörös rózsafej van, két felé osistott paizs , a felsÖ kék udvarban egy- 
mással szemközt két arany oroszlán áll, első felemelt lábaikkal o^y 
arany csillagot tartva, az alsó vörös udvarban hármas zöld halom fö- 



*) Nagy József. Nyitra várm. 84. 35. És lásd Vox Domini Con. Venccslai 
a Purificatione Dni. 

') Lehoczky Stemmat. 1. 170. 

*) Kagy Jóüsef id. h. 41. lap. 

Orsz. hivat. Schematismus 1760. 177Ö. ^velore^í. Lehoczky szotint 174t* 
ben már az volt volna. Bárány Ágost, nem közli Torontál kirásában a várm. 
főispánjait. 



TAJDA. 



9 



iÜti Öt ezüst gombú arany korona, azon koronás sisak, rnely fölött zöld 
halmon fehér galamb áll, piros csőrében zöld gaiyat tartva. Foszlá- 
dók jobbról aranykék, balról ezüstvörös. A paizaot két oldalról tela- 
monok gyanánt két vasas, pánczclos vitéz őrzi, oldalaikon kard lóg. *) 
Vajda esalád. (Merei) Hont vároiegy^í czímerleveles nemes 
család. A czimeres nemeslevelet Vajda Albert kapta 1617. táján. 
1637*ben perbe idézi Lipthay Györgyöt, és testvéreit rajta elkövetett 
hatalmaskodás (megverés és letartóztatás) miatt. ^) Tőle a családfa 
egy ágon máig következőleg terjedt le : 



Albert 

1617.37. 

(Gedcy Erzse) 



I. György 
(Zámofv Kata) 



litván 



It. György 

. i i <M . 1 I i iiA\ > ■ ■ ■II " i « |. 

m. György 

I — — — -'^ 1 

János 

tl818. el^tt. 

(P aláithy Eva) 

II, István 
Hont volt 2- alispán 
t 18Ö2. üov. 23. 
(1. Tihanyi N. 
2. Veres Lidia) 



FerencíJ 
(Márkus 
JttditJ)^ 

Bora 

(Szűdy 
Benedek) 



«}áno8 
(Luka Erzse) 

Bora 
(Gyura István) 



Döfa 

(Cserghcö 

Mihály) 



Kata. 



Itai Zíjgtnond 

megtialt. 

(oógr. Horváth 

Mária) 
r 



2 tói Kmroa 
(Lestár 
István) 



Erzsébet 
(Nedcczky 
Zsigmond) 



Elrzse 

(Tornyos 

Vidor) 



Mária. 



Pál. 



A családfán II« István már 1821-ben Hont vármegye tisztelet- 
beli alögyéaze, 1824-ben lett reudsz. alügy^sz, 1835 ben lett főügyész 
és végre 1845-ben másod alispán és aas volt 1849-ig. Megbalt mint az 
osztatlan í'Öldváry nemzetség pénzvárnoka 1862. évi nov, 23-án. Első 
nejétől született fia Zsigmond atyja halála előtt halt el. Második neje 
és ^ttöl született leányai , úgy őától Zsigmondtól származott unokái 
élnek. 

A család elönevét Hont vármegyei M e r e helységbeli birtoká- 
ról írja. 

•) Adami Scuta gcntil. tomo XIV. 

*) Sz. benedeki convent fasc> 30. nro áO. 



10 VAJDA. 

Vajda család* (Becse) Nógrád megyében már a XVII. század 

v^égén élt Vajda máskép Becse nevű nemes család, ebből a nemes, 
lajstromokban 1684 ben találjuk Becse Jánost és Tamást Lo 
sonczon^ Vajda Andrást és Gergelyt. 

Losonczon lakó Becse Vajda András 1677rben vette nőül Batta 
Bálint leányát, lakadal ma azon évi febr. 28-án Káinon tartatott. 

Említett Vajda Gergelynek fia az 1705. évi nemesi fölkelésben 
hadnagy volt, 

'Vajda András 1705-ben megyei biztos volt. 1 709-ben már mint 
idősb Andrásnak csak szegény Özvegye ólt. 

János és Tamás 1705 ben szegényeknek iratnak; úgy 
1709-ben is. 

Becse néven a család (vagy mint szintén írták : B e c z e) Szat- 
már megyébe is elszármazott , és losonczi elönevet vett föl, ilyen volt 
losonczi Becze András^ kinek ^Vitézség fegyvere^ czíraü magyar 
in takony ve kéziratban a nemzeti múzeumban található. 

Nógrád megyében a Vajda családból Vajda Mihály 1726-ban 
igazolta nemességét, előmutatván III. Ferdinánd királytói 1655. april. 
14-én kelt és Vajda István részére adott ezimeres nemeislevelet. 

Az 1755« évi nemesi összeirásban találjuk Vajda Lászlót) 
Gergelyt és Sándort. 

Tán e családbeli volt Vajda András is, 1705-ben Rákóczy Fe- 
rencz egyik ezredese, kinek czímere a paizs udvarában hátulsó lábain 
ágaskodó oroszlán, első lábával kivont kardot tartva ; ugyan az a paizs 
fölötti sisak koronáján is. 

Vajda család. (Rába-bogyoszlói) Vas vármegye nemes csa- 
láda, melyből Vajda Antal kir. tanácsos és már 1792'ben másod, 
1799-ben pedig Vas megye első alispánja 1811-ig. Midőn 1809*ben a 
francziák Győrt elfoglalták, Vas megyét is megszállva tárták és adóz- 
tatták. Aug. IQ-én gyűlést tartott a megye , hol a franczia hadparancs- 
nok is jelen volt, ott határoztatott a gabna-adónak háromszorra Bécsbe 
szállítása, a többi végett könnyítést (relaxatiót) kért a megye Bécsbe 
indított küldöttség által, melyben Vajda Antal alispán is részt vett ') 

Vajda család. Ennek alapitója Vajda Márton 1631-ben II. 
Ferdinánd királytól fia Vajda István és Mikó György részére is czl- 
meréB nemeslevelet nyert, mely azon évi dec. 11-én Abauj megyében 
hirdettetett ki. (Lásd Mikó család a Pótlék kötetben, 



') Hazai tadósitások 1Ő09. évi II. félév 15. szám. 



VAJDA. 11 

Vajda nevű nemes család van Zemplin vármegyében is. *) 

Vajda család. (Borosi) Ebbai 1609- ben ék Vajda István, 
kit Apor János örökösévé tett; és azt 1609. nov. 20-án Báthori Gá- 
bor is megerösité. '') 

Erdélyben találjuk Vajda Zsigmondot, ki Bethlen Gábort akarta 
meggyikolni, ^) és Miklóst, kit Báthori Gábor számozott, de Beth- 
len Gábor feloldozott. *) 

Vajda caaiád. Vajda Mátyás és általa gyermekei István 
Katalin és Orsolya 1630. máj. 23 án Bécsben kelt czimeresle- 
vélben II. Ferdinánd király által nemességökben megerősítettek. ^) 

Vajda család (N.-mercdgyói stb. f) Erdély kihalt nemes csa- 
láda, 1484.ben éltek közülök Vajda László, Lőrinc z, István 
és Péter.**) 

A családit a XVI. köasepeig vihetni föl, midőn Vajda máskép 
Bád György élt, ez 1578. előtt Dobokában Bádokbaa birt, és innen 
Hodor szerint a B á d melléknév, de írta előnevét Pánczél-Csehről is. 
1578. máj. 2-án bádoki előbb is békeséges birtokába uj kir. adományt 
nyert. Tőle a családfa következőleg ismeretes : ') 

György 

1578. k. 
Vajda alias Bád 

de Meredgyó 
(Almásy Klára) 



I. István 
1591. Dobokai alispán 
Vajda de Panczel-Csch 
(Ombozy Zsófia) 

I. János 
de PáaezelCgeh 
1600.1630. 
(Begányi Magdolna) 



II. István. II. György Zsi^BkOod. II. Já&os. Magdolna. Judit 

de Mcredgyó (fcári Jobbágy 

1636. ifj. István) 

FolyL a köv, lapon. 

*) Surmay C. Zemplin. not. top. 118. 

*) Kemény, Notitia Capituli Albensia 2da 

*) Engelnél Böjthi Gáspár pag. 326. 

*) Engel, Monumenta Ungrica pag. 390. 

^) Az eredeti czimereB levél Bazín «zabad királjri Yároe lev^tárában van. 

*) Peres okmányokból közli Hodor Kár. 

Ó Hodor Kár. k'ózL 



12 VAJDA, 



IL György, ki a$ előbbi lapon. 
de Meredgyó 
1636. 

III. János 

1675—82. 

Dobokai alispán 

1691. koloei főbíró. 

de Panezél-Cseh 

(1. Bácsi Anna 

2. Polthy Erzse) 



l*tö'l Erzse Sámuel 2-tól Anna Má»a 

(Váradi Veres f 1731. (id. Fosztó (Gsernátom 

Sámuel) Zsigm.) György) 

Á tábián állók közül I. Istváa 1589-ben Dobokay Istvánnal 
é» Ombozy Miklóssal az Ombozy jog iránt osztályos egyezségre lép. 
Iö91-ben Doboka vármegye alispánja volt. Nejo Ombozy ZbóÜíi után 
víódai Szász-Szomborori öröklöttek. Fia I. János 1600, és 1643-ban 
a kvi-^íi-monostori convent előtt ügyeiben mint ellentmondó említetik. 
Iő92-ben *^yjával együtt a feldevecserí jószágba iktattatott, a midőn 
Vajda János Do\.<j|fa várm. föbiró és Vajda András rokonai is (kik a 
táblán nincsenek) em*v*^,tnek mint királyi beiktató személyek, a Bá^ 
thori Zsigmond 1592. mari. ig-án kelt iktató parancsában. Nejétől 
Bégányi Magdolnától több gyerrae\r^i. maradt. Ezek közül 

ir. G y ö r g y — úgy látszik — az. volt, kinek 1636-ban a kolos- 
vári törv. czikk folytán , mivel a huszti badban szolgált^ többekével 
együtt javai elkoboztattak. Fia 

ni. János 1657—- 1697-ig mint birtokai egy részének elidege- 
nítöjo fordul elö, 1 675^—1 6 S^-ben Doboka vármegye alispánja volt, 
1691-ben már kolos várm. föbirája én 1696-ban a kolosvári ref* egyház 
fö gondnoka. ^) Két rendbeli házasságából gyermekei a táblán álla- 
nak, kikben a család kihalt, ós utánnok a jószágok leányágra szálltak. 

Nincsenek a táblán Vajda M i k 1 ó s, 16014)en Moldvába követ, 
haza érkezése után Goroszlónál Basta hadi foglyává lészen, és éh-ha- 
lállallakolt. E szerint más Vajda Miklós, ki 16Í2-ben nótát kap, 
1614-ben felmentetik. 

Még régebben élt Vajda Mihály, kinek 1558-ban neje Kabos 
Zsófia volt. 

1684-ben Vajda László országos fö postamester, kiről Cserey 
és többen írtak. ^) 

') Ptícaétén római női szobrot hasznait ábrául. 

*) Ceerey Mih. históriája. Bethlen Miklós Öuéletirá«a és KÖváry Erdély 
tört. V. 162. lap 



VAJDA. — VÁJNA. 13 

Tán e családhoz tartoztak még tlézsi Vajda István is, kinek 
16id. körül Radnai Annától leánya Kata dézsi Bácizi Jánosné volt. 

Továbbá Vajda M á r k, a XVII. században Bogáthy Druzstanna 
férje, és végre A. Anna mogyorósi Banffy Istvánné a XVII. század 
közepén. 

Vajda család. (Várszai és néma!) Kolos megyei kihalt caalád, 
az előbbitől különbözőnek látszik. Családfájukból ennyit ismerünk ; ?) 

Várszai Vajda 

Bálás 

(Némay Orsolya) 



némái Vajda Erzse n. Vajda ^ílhály 

1680-96. '1584. 

(K&bos Gábor) (1. Nagy Margit. 

9. Kabo& Zsúfía) 



1-t^l Anna István. 2*tól Jánoa Bora 

leOO. de Kozmatelke 1649. 

(Galaczy István) (ik. Toldalaghi (Ebeui) 

Zsófia) 

Úgy látszik, utoUó volt közíilök Vajda P a r k a s> kinek magva- 
azakadtáu a kir. ügyész a leány ágat megperelte. 

Vfydaffy l»alád. (Vámosi) Vámosi VajdaíFy Pál kiíialván 
magnélkül, 1469-ben minden javai a koronára szálltak. *) 

Vájna család. (Pávai stb.) Székely család , mely ősi fészkéről 
és birtokáról az Orbai székben fekvő Páva helységről vette elÖne- 
vét, és gyakran innen Pávai-nak is neveztetik^ Mint régi, több ágakra 
oszlott nemzetség a nemzeti fejedelmek korában több ága ősi nemes- 
ségét uj czímereslevelek vételével igyekezett biztositant. Régiebb tör- 
ténete a családnak ismeretlen, okleveles adataink csak a XVII. század 
első tizedéig terjednek. Ekkor élt pávai Vájna István, ki 1610. jan. 
20-án Brassóban Bátbori Gábortól Gál Péter defectusán Páva helység- 
ben egy egész telekre adományt kap. 

1617. máj. 11 -éti Fejérvárott kelt adomány-levélben Bethlen Gá- 
bortól kapják Vájna István és András Páván Ferencz Tamás és 
Barátoson Jankó István jobbágyokat* 

Nevezett pávai Vájna István, ekkor még prímipilus és az Orbai 
székben bizonyos számú prímipilus lovasság hadnagya, hadi érdemei- 
ért fiaival Istvánnal és Péterrel együtt 1621, máj. 15-én Kassán 

') Bodor Károly k'őzl 

*) Teleki, Hunyadiak kora XI. köt. 398. 



14 



VÁJNA. 



kelt czimeros nemeslevélben Bethlen által a nemesi rendbe emeltetett. 
A czimer, melj/et ekkor kaptak, a paizs vörös udvarában zöld szinü ru- 
hába öltözött sárga csizmás vitéz áll, mellét vért, fejét érczsisak.fedi, 
jobb kezében tört kardját (ensem destructum), bal kezében századosi 
buzogányt tartva. A paizs fölötti sisak zárt koronájából hasonló férfiú 
emelkedik ki. Ugyan ez alkalommal Páván birtokrészük és házuk is 
(mely egyfelől Vájna Mihály, másfelöl az országúttal volt szomszédos) 
minden tartozásoktól fölmentetett. 

Ezen István és András ivadéka ^) következő : 

Pávai Vájna N. 



1. Itítváu 
1610. 
czímerlev. 1621. 



András 
1617. 



IL István 
1621. 



Péter 
1621. 



I. Miklós 
(Zólyomi Anna) 

Till. István "^ 
1697. máj. 29. 
(Elekesi Erzsébet) 



' Erzsébet 
(Tarsaly Péter) 



IV. István 
(Bágyoni 
Anba) 



Bora 
(Felszegi Péter) 



II. Miklós. Ferencz Krisztina Bora 

1790. Alsó Fejér (Magyarosy (petki 
várm. fö biró József; Simándy 

1. Marog-Cseszvén Ferencz) 

(ákosfalvi Szilágyi 
Eszter) 



Zsuzsa László 

(Pelsö-Káp. (farkas 
Kakucsi Krisztina) 
György 1769.) 



Elek 

itélőmester 

(Osd. Vas 

Ágnes) 



Klára 
(Visky 
Sándor 

1790.) 



Kákhel Jutia Lajos. 

(Szalánczy (Szalánczy 
György) Zsigm.) 



Sámuel 
az. 1757. 



(kolosváry Szabó 
Anna) 



V. István. Júlia I. Sándor 

t (Bácsfalussy) Stilyében lak. 



1748. 



Anna 
(Mósa József) 



Eleonóra 
(Kovács né) 



IL Sándor 
cs. k. kapitány 
(f.-büki Horváth 

Zsuzsa) 



Emma 
(báukfaivi 
Keresztes Kálmán 
elvált.) 



VI. István 

főhadnagy 
1861. 



Úgy látszik — I. Sándornak fia volt M ik 1 ó s, ki 1770-ben szin- 



Hodor Károly köd. 



VÁJNÁ, 



15 



tén A,- Fejér megyében Süly én lakott és neje jogán Doboka megyében 
Meleg-Földvárott is birt. 

A fblebbi ágból szakadt ki pávai Vájna András is, ki követ- 
kező családfát alkotott : 

András. 

r— ^— — , 

I. Ferencz 



Ádám. 



I. Zsigmond 
sz. 1724. 

volt zalathnai 
kincstári hivat 
(Mágner Mária) 



Elek. Ágnes stb. 
(Donáthné) 



I. István Antal'JózB. IJ. Zsigmond Anna-Mária Ferencz Róza. 

Bz.l758.tl833. sz.l760.tl827. f sz 1769. f 1834. sz. 1769. f 1829. 

Dobokai főbíró kanczell. (Hodor János) 

t rcf. tanács. 

E táblán álló I. Zsigmond iskoláit Sz.-Udvarhelyt a ref. col- 
|egiumban járta a bölcsészetig, 1742-ben tanulását féibeszakitván, a 
követkesö évben Sze- 
benben b. Toroczkay 
JFáaos mellett irnok, 
1744-ben kamarai szám- 
vevőségi járttlnok lett. 
1 745. jun. 29-én katho- 
lizáli, és igy lőn ága a 
többi reform. Vajná-k 
közt egyedül katholika 
vallású. 17ő4-ben b. hu- 
nyadi, 1771-ben szamos- 
ujváribarminczados lett, 
utoljára zalathnai kincs- 
tári hivatalnok. Kitürö, 
szorgalmas és ösi javait 
fentartó egyén. Halála 
után 1774. után özvegye 
gyermekeivel együtt 
Doboka megyébe Dobo- 
kára vonult ; productionalis pere pedig A.-Fejér megyébe tétetett át. 
Nejétől Mágner Máriától maradtak gyermekei : I s t v á n, Antal-Jó- 
«Bef, II. Zsigmond; Ann a-M ária Hodor Jánosné , Ferencz 




^ Hodor K. kt5sl. 



16 VÁJNA, 

és Róza, kikre atyjokról raaradt ösi vagyon Háromszéken Markos- 
falván. Mártonfalván, Lemhényben (havas részszcl együtt) és Páván 
36 hold majorság föld, és 12 jobbágy-telek; zálogból kiváltott szerze- 
mények a m.-valkai, jelentékeny Lavas-javadalmú egy beJsö telek, és 
Derzs»én 7 Lold 268 négysz. ol, anyjokról Mágner Máriatói Doboka és 
Hunyad megyében 1126 hold, 147 négysz. ölnyi majorságot örököltek. 
Ezekben, névszerint 1169 hold stb. birtokban osztoztak gyermekei, kik 
közül a fiak, noha nőtlenek, még ismét csak szerzők valának. így Ist- 
vántól maradt az általa nagyobbára ki perelt vagy zálogul szerzett 1591 
hold s több öl ingatlan vagyon. Antal után maradt a kolozsvári „Fejér- 
hajó" czímü vendéglő és több ezerre raenÖ tökepénz, könyv s egyébből, 
mintegy 2367 ftra becsült ingóság stb. De lássuk a gyermekeket sor- 
ban : II. Z s i g m n <] és R ó z a korán elhaltak. 

I. István sz. 1758. aug. 23-án, 1786-ban Belső-Szolnok me- 
gyében a termőföldeket fölmerő bizottság első biztosa volt, 1794-ben 
Kolos vármegye királyi pénztárnoka, 1798 — 1816-ig Doboka varme- 
gye alispán ja^ és ugyan annak 1816 — 1833-ig főbírája, ki azon évi 
májusban az utolsó számoltató gyűlésen, midÖn lemondott, Öntudata 
tisztaságában azzal végzé búcsúzó beszédét, ,,ha kitől egy garast zsa 
roltani, álljon elé, négyszeresen vissza fizetem.'^ Nőtlenül élt. 1833-ban 
dec. hóban halt meg. Eltemettetett a Dobokai temetőben, hol sír-emlé- 
kén e fölirás olvasható : „Dohoka vármegyei főbíró Pávai Vájna István 
emlékezetére sz. 1768, mh» 1883,'^ A kidéi templomnak 1820. körül egjr 
haiangot öntetett. 

Antal szül. 1760. dec. 13án. Iskoláit a kolosvári akadémiá- 
ban és a budai Theresianumban végezte. Hivatalos pályára lépvén 
1784. máj. 1-tÖl az erdélyi kir. táblán itélömesteri protocolista lett, hol 
több évet töltött, óíj ez alatt főleg a kir. ügy igazgatóságnál a productio- 
nalo forumok előtt rautifctá ki szép tehetségeit* 1786-ban a kolosvári 
kerületi királyi bii-.tossághoz tétett át protocollistának, 1787 ben pedig 
az erdélyi kormányzó ajánlatára Közép-Szolnok megye alispánjává 
neveztetett. Megváltozván a József császár rendszere, az erdélyi kan- 
czelláriához fogalmazóvá neveztetetett, de ezt keveselvén , csak nagy 
nehezen fogadá c\. Itt azután jeles képessége által titkárságra és utóbb 
(1815, előtt) udvari tanácsosságra emeltetett. Jeles és tudós hazafi volt. 
Anya nyelvén kivül tudott latinul, németül , fraucziáál , olaszul és olá- 
húk Meghalt Bécsben 1827. á^íi, Jfc^-án. Hagyatéka ingó részét szép 
festmények, ritk?. fegyverek képeztek, ós egy kis, becses 749 kötetből 



M.*tA _ -tl-K 



VÁJNA. 



17 



.•^^ti 



1 828-l)an a bécsi rendőrség lefoglalt. Hess Mihály tói olajba festett arcz- 
képét gr. Lázár Istvánnak hagyta. 

Ferencz szül. 1769. nov. 2-án. Meghalt 1829. áprilisban • Vég- 
rendeletében szászvárosi kertét, mint tulajdon szerzeményét a Szász- 
városi Ferenczes szerzeteseknek hagyományozta. 

Anna-Mária szal. 1767, febr. 22'ér\, Férjhez ment Hodor 
Jánoshoz, és anyja lön az érdemes és tudós történ etbuvár Hodor Ká- 
rolynak, Doboka vármegye tört. és topogr. leírása szerzőjének stb. 
Meghalt Vájna Anna-M. 1834. aug, 19-én, eltemettetett Dobokán, a 
magyar temetőbe, hol a fiúi kegyelet sírkövére ,ez irást vésette : j^Itt 
nyugszik erényeit eltemetve, a hív feleség ^ takarékos házi asszony y legjohh 
édes anya Pávai Vájna Ann a, özvegy Hodor Jánosnéy szUL 1767, 
mh. 1884,^ volt ez ágból az utolsó Vájna leány. Halála után, midőn 
Hodor Jánostól három gyermeke 1835. jun, 20-án megosztozott, jutott 
hármuknak összesen 
1817 hold 739 négy- 
sz. öl majorság bir- 
tok, 122 jobbágy te 
lek, és kötelezvény- 
ben 80,217 váltó for. 
58 darabból álló mé- 
nes stb. 

A osalád ez ágá- 
nak czimere — mint 
a metszvény mutatja 
— következő : a paizs 
kék udvarában zöld 
téren, pánczélos sisa- 
kos vitéz áll, vörös 
övvel, és vörös stnicz- 
tolakkal ékesítve, és 
balfelé fordulva, jobb 
kezével kivont kar- 
dot, a balban buzo- 
gányt tartva , előtte 
balról a földön egy 
feltámasztott tojásdad 
alakú ezüst vért lát- 
ható. A naizs íolötti sisak koronáiából szintén ollvaa vitéz anelkedik 




18 VÁJNA. 

ki. Fos2iadék mindkét oldalról ezüstkék. E czímer — mint láthatjuk 
— csupán színeire és a vitéz öltözete egy részére néeve különbözik az 
1621-ben Bethlen Gábor fejedelem által adottól. 

A pávai törzsfészku Vájna családból más ágak is emeltettek a 
nemesség közé. így 1639. octob. 10-én lí. Rákóczy György Gyulafe* 
jérvárott kelt czímeres levelében nemesité és pávai örökségüket is ki- 
váltfeágositá pávai Dávidnak, és fiainak Györgynek, Gáspárnak és 
Mihálynak. Ezek armális levele 1640. juh 29-én Háromszékben min- 
den ellenmondás nélkül kihirdettetett. 

Családfájuk ') igy hozatik le: 

Gáspár. 

György Gáspár Dávid Mihály 

1635. 1635. (galeói Rácz iS?^:_ 

Mária) '" j vlCl^^^ * 



I. Sámuel 1. István ' ^TrZT'Z ' 

^7Kr i7fiR IJ. tjrvorgy 

T^rAa «n;,.^hn« « "^^ . ^755. Túrbaft lakott 

, l£í£!:líi£SlÍ?£^II. Sámuel Elek Zsigmond (Jobbágy Kata) 

Jó/.söf II. IVncűca 1786. 1786. 1786. ügyvéd 
17.55. Magyar országba 1786. 

Tordán. telepe dett. 

' II. Tatváa * 

1816.1828, 

Gömörben Hajnácskö' 

ben gazdatiszt. 

Ez ágon Dávidnak fiai Sárauel és István 1755-ben birto- 
kosok Torda megyében Felfalu , Radmoczája és M.-Jára helységbea 
adományos jogon. Fiaik 1786-ban osztoztak meg. Sámuelnek fia II. Fe- 
renci Mf^ar orsaágba telepedett^ fia II. István e század első ti- 
zedeiben GöniÖr megyében Haja ácsköbenvolt gazdatiszt; Torda vár- 
megyétől 1816. máj. 26án kivett nemesi bizonyítványát 1820. jun. 12. 
QöJivör, 1823-bAn pedig Nógrád megyében birdetteíé ki. *) 

Úgy látszik — ' a táblán áilé h István maradéki éltek a kovász- 
nál predikátummal ^ legal^b IBlő-ben Torda megyében Kovásznál 
Vájna Zsigmondot találjuk mint e megye tiszti ügyészét. 

Egy harmadik ágat a XVII. század eh'ó felében szintén Pávái 
Vájna I. János és 1. Tamás emelnek fől^ ezek Mikes Mihály; Já- 
nos és Pál nótáján a fiscusra szállt jobbágyok lévén , 1638-ban idősb 
Rákóczy György által nemesitettek meg, Pávai házuk és telkük is 
mentesítvén. Ezek családüija ez : 

') Hodor K. k<5zlé8<^b^ megjegyezvén, hogy az armális kivonatában toU- 
hibának tartatik Dávid említése Cj^áapár helyett, ez utóbbinak fiául tétetvén 
Dávid e táblázaton. 

Nógrád megyei 1823. évi jegyzőkönyv i>57. ss. a. 



VAJHA. 19 

Vájna N. 



J. János I. TamáB~* 

168 8. 1638. 

Márton 

1659. 

r 



n. Tamás 
17Ö2. 

(Bodó Zflussa) 

r*~" ■ "^'^^ ■ ■•■• -■• ' ■■ " -~*i 

n. János. Sándor 



r 



György. III. Tamás 
1786. 



^ 1 1755. 



16ö9-ben Mártont Mikes Kelemen támadja meg^ de I« Rakó- 
csy Gjürgy az impetitiot cafisálja és nemességében és adományában 
megeríísiti. 

n. Tamás 17ö2-ben Páloson és N«-£orosnyón jobbágyot cse- 
réi. Fia Sándor Í755<ben nemességét Igazolja. IL Jánosnak^ ki neje 
után Altorján és Borosnyón birtokos volt, űai 1786. april. 3-án produ- 
eálják nemességöket. 

1G60, sept. 28-án a Háromezéki lustralis gyűlésen Maxán jelen 
voltak Vájna Gáspár és Miklós. 

Háromszék lustralis könyveiben, az 1635. éviben, táláljuk Páván, 
mint nemeseket : I s t V á n t Uzonban, Tamást, Andrást, Győr* 
gyöt, Gáspárt és Miklóst, és Mibálynak özvegyét. 1681- 
ben iustrált Vájna András. 

1684-ben M^Váradgyán birtokos Pávay Peren ez. 

1690.ben Vájna Orbánt Zágonban Mikes Pál Tökoly hive 
levágatta. *) 

16^ben Vájna István nemes ember Eálnoki Péterrel követ- 
ségben járt Törökországban. ^) 

1770-ben Páván V. László «s Zsigmond nemesek. 

1770-ben Zágonban találjuk mint nemeseket : Vájna Ádámot, 
Gábor ty Jánost, Józ8efet,Miklóst, Istvánt és Orbánt 

I771>ben élt pávai Vájna Gábor, kinek második nejétől Bar- 
tba Judittói fiai : László és István, amannak neje lÖrinez-révei 
Koncz Mária, emezé löriucz-révei Koncz Éva. 

Nevezetes tagja volt a családnak Vájna Gábor, született Er- 
délyben 1747-ben. Kadétnek állván, 1768-ban a m. kir. testörségbe 



') Cserey M. Históriája 210. 

') Török Imre naplója, 1693—94. Kiadta a m. tud. akadémia 885. lap. 



•:}» 



20 VÁJNA,— VAKAKOVICS. 

lépett, innen székely huszár és 1787-ben kapitány íeti. A torok hábo- 
rábaüL vitéaíil kitüntetvén magát, í788-bau őrnagy lett^ és M. Terézia 
rendét kapta. Meghalt 1793. dec. 10 in. 

Többeket találunk még a pávai Vájna családból , kiket e tábla - 
xatoki a iiioíiztení nem tudunk^ ilyenek : 

An tal 1794-ben Alsó Ftvjér várm. főbírája, tán az, ki ax engedi 
collegiüiriwak ía jótevője, és kinek özvegye maradt Horváth Bori rira 
c» gyermekei. 

D á V i d 179á-ben kormányszéki titkár, Dániel ugyan ott ak- 
kor írnok- László 1794-bea dulló Háromszékben. István 1794- 
ben törvényszéki ülnök Háromszékben. Ferencz 1794-ben ío biró 
Ai só Fejérben (csupán Pávay néven). 

Mária: János: Czeczilia Fekete Károly né. Régebben 
KaL.M Apor Jánosné, Eva Imecs Páiné, továbbá más két Vájna 
leány Imecii Atúainé, és Imecs Ferenczné. Mária 1816. Tompa öz- 
vegye, Anna 1827, Fülöp Antalné. Zsuzsa Üeáky Gyorgyné. 

József 1815 ben Orbai szék törvényszéki ülnöke. 18áO — 34- 
ben József, kinek neje Kovács Róza stb. 

A „Pávai" elönéven kivül más predikátumokkal élö Pávai 
Vájna családokat is találhatni Erdélyben. 

liijen a dézsi Vaj ua család, melyből Pávay Dávid lí. Rákó- 
czy Györgytől Dézsen a Kodori utczában egy házat kap adományban 
Hatvani litván magvaszakadtán , akkor Dávid Jézs-aknai kamarai 
ispán volt. Ez adományt megerÖsíté Barcsay Ákos is. Azonban a fe- 
jérvári káptalanban az eredeti adománylevélben Dávid helyett állí- 
lólag P á 1 van. 1652-ben találjuk még déasi Vájna Dávidot. 

lG79-ben Pávay Dávidot és Sámuelt KisDebreczen. 

„Már kosfalvi" előnevet viseltek a Vájna családból Három- 
széken Markosfalván lakozók, 1770-ben élők ú. m. Auám, Elek, 
Afidrás, topábbá Gábor és Miklós, kiknek ekkor özve- 
gyeik éltek. 

Kovásznál elönéven találjuk 18 15-ben Zsigmondot 
Torda vármegye ügyészét. 

Ugy látszik azonan, hogy mind e külön elönevü Vájna családok 
egy torzsbői és pedig Páváról eredtek. 

Vajvöda ^::ija!á«dl, (Máskq> Lexa) Trencsin megyében csupán 
az 1690. cÁÍ nemecíi ösíseivásbaa mint Révíaiván curiáüs család em- 

Vakimovies család. Vakanovics Dávid 1792-ben I. Ferencz 



VALACHY.— WALÜ8TE1N. 21 

királytól kapta czimeres nemeslevelét. Cziriiere négyfelé ossstott paizs, 
az L és 4. vörös udvarban jobbról balra rézsútosan húzott fejér szeleraen- 
ben három ágyú-golyó látszik^ a 2. és 3. arany udvarban balról jobbra 
rézsútosan fekvő ágyú látható. A palzs fölötti sisak koronáján kiter- 
jesztett fekete sasszárny lebeg. Poszladék jobbról ezüstvörös^ balról 
aranykék. *) 

Valaehy család. Mátyás ésFerencz Bars megyétől ka- 
pott nemesi bizonyítvány akat 1770. máj. 6-án Tréiicsin megyében ki- 
hirdették. Utóbb nyomaik nincsenek. 

Valasxkai család. Valaszkai János és Márton 17ö3-ban 
M, Terézia királyasszony által nemesitettek meg. *) 

Czimerök előbb függőlegesen kétfelé osztott paizs^ a jobb oldaÜ 
rész harántosan Isméi két részre oszlik, a felső vörös udvarban fehér 
ruhás kar fehér kígyót emel, mely farkát szájában tartja; az alsóesüst 
udvarban két vörös sasszárny lebeg ; a baloldali kék udvarban hátulsó 
lábain oroszlán ágasdik, első jobb lábával három nyilat tart;, he- 
gyeikkel fölfelé. A paizs fölötti sisak koronáján két sasszárny lebeg, 
ú« m. jobbról vörös a kígyóval, balról kék a három nyíllal belscijébeu. 
Fofizladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék. 

Waideek esalád. Herczeg Waldeck K e r e s t é 1 y cs. k. aitá» 
bomagy az 1792. évi országgyűlésen magyar honfiúsítást nyert. ^) De 
ennek ága — úgy látszik — kihalt. A gróf Waldeck családból Fridfik- 
nak fia BVigyes (sziii, 1822.) 1844-ben nőül vévén bethleni gróf 
Bethlen Corneliát, ezzel birtokos Heves megyében Roífon. 

Walderode család. János, Boldizsár és Hubert 1659- 
ben magyar indigenatust nyertek. *) Most nem léteznek. 

Waldsiaetten család. Báró Waldstaetten György magyar 
nemesnek országgyűlési ülés és szavazat nélkül bevétetett az 1840. évi 
országgyűlésen. ^) 

Waldi»teiii esalád. (Wartenbergi gróf.) A gróf Waidstein csa- 
lád 1635-ben gróf Waldsíeia Ádám személyében, ki íöOöbaa a bécsi 
békekötést is aláirta, kapta a magyar honűusitást. ^) 



") Adami Scuta gentil. tomo XIV. 
*) CoUect. herald, nro. 242. ^s Adami Scuta gont XIV. 
.*) 1792. cvi 72. törv. cz.«^^ 
*) 1659. évi 133. törv. ez. 
*) 1840. ^vi 61. törv. cm, 
•) 1686. éyi 98. tö»v. ez. 



22 WALDSTEIN. 

A családot Cseh országból Zdenkótól eredeztetik, ki 1236-ban 
hídt raeg. EttÖi származott egyenes vonalban János, ki í506-ban 
halt megy és kinek nejétől Swihowsky Annától két fia mai'adt: Z den- 
k o és V i 1 m o s, ezektől két fővonal száríaazott, úgymint az előbbitől 
a Waldstein-Árnau vonal, az utóbbitól a Waldstein-Wartmherg vonal. 
Az előbbi; mivel nálunk nem lioníiúsítatott, ide nem tartozik; az utób- 
biról flzólaiiuiik keil. 

NeveíJfítt Vilmosnak (f 1557.) János fiától unokája volt 
Ádám, a cseh kamarai marsai, ki hazánkban indigenatust nyert 1635- 
beí). Meghalt 1638-ban. még 1619-ben az örökös tartományokban 
grófságra emeltetett. Fia Miksa (f 1654.) császári főlovászmester 
1628. jun. 25-éu négy testvérével együtt birodalmi grófságot nyert. 
Ennek iia volt Ferdinánd , ki gr. Rothal leánytól nemzé Ernő-Jó- 
zseíet, ennek fia volt Ferencz-József, ki i680-ban aziüetett, 
Morva ország tartományfőnöke volt stb. meghalt 1722-ben. Ennek gróf 
Gaernin Mária Margittól egy leánya és két fia marAdt , ú. m. F e- 
r e n c z-E r n o, szül. 1 705. vagy 1706. és J á n o s-J ó £ s e f ^) szül. 
1709, E két fiu által e voiml is két főágra oszlik, amattól a műnchen- 
gratzí ág (mint az í. táblán) az utóbbitóla duxi és leitomischli-ág (a II. 
táblán) származik. 

A családfa következő : 



!• tábla, 
Münehengratzi-ág^ 

Ferencz-Jóasef 
C6. k. kain. ^s tit. tan. 

t 1722. 
(gr. elemin M. Marg.) 



— ^ 



FerenCK-Ernö Jéskoe-JózB. M.-Margit 

8z. 170.5. 1 1748. sz. 1709. f Í771. sz. 17 lO. f 1712. 

(gr- Füistenherg (gr. Trautmansdorfl 

M. Erzse) Jozef a) 

Viucze Folyt. IL Cábldn. 

öz. 1731. t 1797. 
C3. k. kam. tit. ían. 
(gr. Sternberg Zsófia) 



Folyt, a kov.lí^on. 



Schönfeld Adels-Schemat 11. 113. A góthai Histor. Herald. Handbuch 
a 1052. iapon F e r e n c z-J[ ó z s e f-G y ö r g y-nek neved. 



WAI*DSTEIN. 



23 



Vlucze , ki az elöbhi lapon. 
SB. 1731. t 1797. 
cs* k. kam. tit- tan. 
(gr. Sternberg Zsófia) 



M.-Zsófia Ernő-Fülöp Loopoldina Karolina Emánuel József Jozefa Kuigund 
82. 1763. Bz. 1764. 1 1822. sz. 1766. sz. 1770. 8Z.1780. 8Z.1768. t 1786. 

t 1818. alezredes 6 tb. (b. Auere- (1. gr. Daun elesett f 1799. 

alap. (1. gr. Desfours perg Vilmos) Leop. 1803. kapit. 



hdigy. Antónia. 

2. gr. Breuner 
ErneBztina) 



2. gr. Del- alezredes 
hos(«) (Flanderka 
Mómka) 



Zsófia 
sz. 1799. 
(Ponotsch József 
lovag) 



Vincze 
sz. 1800. 
(gr, Pacha 
Vincén ti a) 



Ádám 
8z. 1803. fi 849. 

alezrcdea 
(gr. Khevenhüller 
Karolina) 



Anna 

8z. 1825. 

(b. Puteani 

Ernő) 



Emánuel 

Bt. 1827. 

kaptt. 

(b. Vittinghoft 
Ilona) 



Albrecht 

8z. 1832. 

cs. k. kapif. 



Ferencz 
sz. 1831. 
cs. k. kapit. 
(gr. Desfourü 
Zdenka) 

Zdenka 
sz. 1862. 



József Emánuel 

sz. 1836. sz. 1840. 

cs. k. kara. föhadn. 
kapit. 



Vincze Kerest^ly-Ernö 

sz. 1792. sz. 1794. 1 1858. 

1 1793. cs. k. kam. és tit. tan. 
(gr. Thun 
Mária) 



Antóuia 
1 1801. 



Antónia Tekla 
flz. 1818. t 



l-t((l Erneszt 
sz. 1849. 



Ernö-Perencz 
sz. 1621. 
Cseb orsss. 
(1. hg. Schwarzen 

berg Anna) 
3. hg. Schwarzenberg 
Mária) 

2-tól Anua Mária 
sz. 1853. 82. 1855. 



József Gabriella Fáni 

sz. 1824. sz. 1827. sz. 1831. 

cs. k. kain. (b. Koban alap. h. 
ezredes Artúr) 



! 



Luiza 

sz. 1832. 



Gabriella 
sz. 1857. 



Krisztina 
sz. 1859. 



Károly 
sz. 1861. 



24 



Wi^LDSTElN. 



IL tábla. 
A duxi és leüofiiisehU-ág, 

János-József 

m. 1709. 1 1771. 

C8. k. kam. es tit. tan. 

(gr» Trautmansdoríf 

Jozefa) 



Emánuel 
Bz. 1731. 
t 1775. 
(h. Liech- 
tenstein 
M.-Anna) 



Mária 
Sí. 1733. 
t 1784. 
apác?ia. 



Fáni 

&z. 1736. 
f 1794. 



Fridrika 
sz. 1742. 
t 1802. 



(gr. Leslie (gr. Khünburg 



Leop.) 



Leop.,) 



Gycrgy-Kereste'ly 
sz. 1743. 1 1791. 
(gr. Uhlefeld 
Erzse) 



sz. 1769. sz. 1771. 
t 1813. (h. Koháry 
(1. gr. Ká- Ferencz) 
rolyi József 
2. gi\ Kegle- 
vich Ágost) 



Antónia ÍI. Emánuel Vilma Fdrencz Antal-Györgv 
fiz. 1773. sz. 1776. sz. 1776. az. 1793. 

tl829. (gr.Colloredo elesett (gr: Ohorinsky 
(gr.Sztáiay Mannsfeld 1795. Mária) 

M.-Teréa) Jeromos) 



József Albert 
8z. 1801. sz. 1802 
t 



Mária 

sz. 1806. ez. 1S09. Antóiüa) 
tábornok (gr.Sztá- cs.k.kam.ní7t"7^rr"' 
nyűg. ray és udv-tan. '^g^^! 
Albert) (gr. Zichy ^^* ■*^^^- 
Teréz) " 



Gy'argy Fáni Antal 

— --^ sz.l818.tl854. sz. 1819. sz. 1826. 
János (Bauda cs. ki kam. 



György 
sz. Í853. 



Krisztina 
sz. 1864. 



József-K. János Fcrencz Ferdinánd M.-Anna Erzse M.-Ter(?z M.-Ludovica 
sz. 1755. SZ.1756. sz. 1759. sz. 17*>2. sz. 1763. sz. 1764. sz. 1769. (gr. Wallis) 
tábornagy seggaui alezredes f Í815. (De S.ylva (gr. Die- (gr. Cru- 
t püspök. (Ferdi- (gr.Rzevuski József) tricbsteín quenburg) 
nandi Mária) Józs.) 

Karolina) 



Az I. táblán álió ág, mely Cseh- és Morvaországban honos, birja 
Magyarországban is a boros-sebesi és rnonyászai urodalmat és szele- 
sáni *és ravnai jószágokat, 

A II. táblán álló ágból II. Emánuel ága egészen Magyaror- 
szágivá vált, már neki 'több nővérei magyar családokba mentek férjhez, 
maga II.E m á n u e 1 gróf Sztáray leányt vévén nőül, (úgy látszik) ennek 
jogán jutott a Vinnai uradalomhoz, most egyik fia János (szül. 1809- 
ben aug. 21.) máltai lovag, phil. és jogtudor, cs. kir. kamarás ós ttdv. ta- 
nácsos, birja Komárom megyében a nagy-megyeri urodalmat, A politi- 
kai közéletben szereplő részt vett és 1861-ben üng vármegyének fő- 
ispánja volt. 



WALDHÜTTER. — VALKAI. 2Ö 

A család czímere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4. arany udvar- 
ban kettős farkú arany koronás kék oraszláu hátalsó lábain ágasko- 
dik; a 2> és 3-ik kék udvarban hasonló arany oroszlán látható. A 
paizs közepét kisebb vért foglalja el, melynek arany udvarában két 
fejű koronás fekete sas látható, jobb lábával ezüst horgonyt , a ballal 
pálma-ágat tartva, a sas mellén berezegi koronával fedett tojásdad kis 
vért vörös udvarában arany P. 11, olvasható, ez alatt egy még kisebb 
tojásdad vért rézsútosan aranyfeketéro osztva , mint a Wartenbergi ösi . 
czimer szerepel. A család jelszava : „ínvita Invidia." 

Gr. Waldstein János szatmári nagyprépost volt, meghalt 1838. 
jul. 10-én kora 72. évében. 

WaldhAtter család. (Waldburgi) Erdélyi szász család, mely- 
ből András segesvári polgármester czimeres nemeslevele az 1743. 
évi erdélyi diétán hirdettetett ki. ') 

Valentlcs család. Árva megyei curiális család. Szerzője J a- 
kab 1Ö95, dec. 18, új adományt kap F.-Kubini részére. 

E J a k a b Galko néven is ismeretes, és a Mesko család egyik 
tagja lévén, utódai ismét a Mesko családnevet vették fe), hozza adván 
néha a Valentics és Galko nevet is. Lásd Mesko cs, 

Valentini család. Gömör megyében a nemes rendűek közé szá- 
mítatott. ^) Trencsin megye összeírásában 1 790-ben I g n á c z, 1 795'^ 
ben János, Imre és Ferenc z, 1805- ben Jóissef fordul elé. 

Valh család. Vagy jobban írva tán V a h 1 család, Zemplin meg- 
gye nemessége között áll , e század elején ott aaí ftbonyi pasztán, és 
Lasztomér helységben, **) birt zálogjogon Hernád-Némethi-ben is. *) 

VaUcherich család. Máskép Czelicz vagy Deverícs Miklós 
és társai 16Ö9, oct. 10-én kaptak I, Leopold királytól czimeres levelet, 
mely GyÖr vármegye levéltárában őriztetik. 

Valics család* Árva megyei régi adományos kihalt család je- 
azenovai előnévvel, a Csapla és Czundra családok vérsége. Kihaltával 
a nevezettek örökösödtek* 

Valkai család. (Magyar- Valkai és Gyulai) Etdély kihalt csa-^ 
láda. ^) Teljes leszármazásával tisztában nem vagyunk. Egy családfa ^) 

Apor Péter mtinkái 252. 

') Batholomaeides C. Gömőr p. 146. 

«) Szirmay C. Zemplin not. top. 118. 174. 376. 

•> Ugyan ott 226. 

■*) Kővári Erdély nevoz. caaládai 271. 

') Décsey Miklós közi. és gr. Itázár család, 131^ lap. 



26 VALKAL 

szerint így származtak le: Demeternek a törzsnek fia volt Pál 
(1345.), ennek Miklós (1 370.), ennek István, ennek János 
(1445.), ennek fia Tamás (1490.) ki esküllöi Ördögh Mártávaligy 
foly tata tovább családfáját : 

Tamás U90. 
(esküllöi Ördögh 

Májfta) 

' Báfael '^ 
1528. 



_^ if^váxr^ Miklós 

István. Andráí (álmos^Chyre 



Miklós. Tamás. Boldiatsár. Zsigmoud. István. Petronella) 



Anna Bora Zsuüsa Erese 

(Eödönffyné) (Borsovay (Sorabory (l.KövesdiTomory László 
István) Lásxlö) 2. nyoszolyi tíseffey 

János) 

Tamás 1492-ben iklód-szentiványi birtokos, keleczeli és újfalvi 
részbirtokát eladta Kemény Istvánnak. 

Tamásnak testvérei lehettek János nagy-almási plébános, és 
Balázs szintén pap. 

Tamásnak leánya lehetett Fruzsina sólyomköi Menyhért Mi- 
hályné, 

Miklósnak neje Chyre Petrona anyjával Báthori Borbálával együtt 
a Nagy-EsküUöi templomba temettetett, *) 

Azonban ezeken kivül is éltek a családból tagok , kiknek emlé- 
kök fenmaradt, de kiket vérségi kapcsolatban a családfára tennünk ada- 
tok hiányában nem lehet. Ilyenek : a XV. században gyulai Valkay M i* 
hály, kinek nejétől Sombory Borától leányát Annát nöul vette ger- 
nyesseghi Erdélyi Gergely, 

Miklós, kinek özvegye Pósay Anna 1474-ben Babuczán rész- 
birtokát ekdja Hosszú Jánosnak. Tán fia azon István, kinek nejéül 
Kabos Jlona iratik. 

János, kinek neje Teke Borbála volt. 

Miklós, ki 1509-ben többekkel Kövesd helységre oBztoztató 
parancsot kapott Sz, Györgyi Péter erdélyi víjdátóL '*) 



') Hodor K. jegyz. 

') Kemény Not. Capit Albensi» pag. 225.- 



VALKAT, 



27 



Miklós, valóssinüleg a táblán álló, kit mint követfet 1552-ben 
I. Ferdinánd király letartóztatott. *) 

András az iró és költÖ , ki Kalotaszegen Bzületett és müveit 
1571—1580. közt nyomata. '') 

Továbbá Valkay Márton, kinek Valkay Margit, Valkay Ág- 
nes Vitéz Endréné, Klára Cserény i Györgyné, Anna Kabos Kris- 
tófné, Fruzsina Kabos Imréné stb. 

Valkay László, kinek neje Makray Erzse. 

Az utolsó a családból Miklós volt, 1721-ben még élö és birto- 
kos M.-Valkón, de 1754-ben már csak nejétől Ordögh Judit leányai: 
Klára Szék-Kocsárdi Szilágyi Lászlówé és Zsuzsanna Bydeku- 
thy Istvánné éltek. 

Még egy családfái töredéket ismerünk Valkay nevű családról, de 
ezzol rérség e ? nem tudjuk. 

A családfa ^) imez : 

István 
idŐBb. 

'"PéteiT' 



Miklós 

de Valkó 

(Kemery Ilona) 

Tamás. 

' MÍklÍ« ' 

de Valkó 

1670. 



Ifásaló* 

János. 

Lá saló. , 

István 

Kemeiy 

1670. 



Valkay család. Ez czímerleveles családos nevét Valkóról mint 
származási helyéről vette, elönevül nem használta, Tasnádrói emelke- 
dett ki, és már szintén kihalt. Törzse Valkay Albert, ki 1579 ben 
kapta az armálist, és ily családfát ^) alkotott : 



Albert 

1579. 

(Tiaza Piroska) 



György Mihály Miklújj 

t t (aoklyai 

Szabó Piroska) 

Folfft, a höu. laponp 



Bálint 
t 



"^ 



') Catalogus Manuscriptonnjű Musei Szecheuiano regnicoi. I. 729. 

') Magyar írók 11. 859 

*) lÍBB. a nzti Múzeumban fol. lat. nro. 2340. pag. 2i6. 

*) Décsey Miklós közL 



28 VÁLLA. — YALOVÍCF, 

MikUm, ki azeUhbilapoft. 
(soklyai 
Hzahó Erzse) 






Mihály Judit 

(£ancsikai ' (Hevegy János) 

Nagy Petron) 

Ezsébet Zsófia 

(1. telegdi BaUjthy Fer. (Bzenás 

2. alvinczi Enyedy János. Dávid ) 

3. ifj. Bydeskutby Fer. 
i. Cseezei íatván) 

Gömör megyében 1848. eiött is a nornesek közé számitatott Val- 
kay nevű család. 

Vaüa efi^lád. Trencsin vármeevíJ cziirierleveles családa. Oüimer- 
levelét Valia Ágoston aaon megyében 1656-ban hirdetceté ki. *) 
1666'ban árvái Trencsin városában laktak. Utódai — úgy látszik — 
utóbb V e 1 o V i c ö nevet vettek föl , legalább a Valla név utóbb elö 
neoa kerül. *) 

Vallaszkay család. Bihar megye nemessége sorában emlí- 
tetik. ^) Lásd Valaszkay cs, 

Waliís esaiád. Báró Wallis György 1687-ben magyar inde- 
genatust nyert. *) A család magát Franczía országból eredezteti. 
G y ö r g y, ki magyar honfiusításí nyert, Mainznál esett el 1689-ben. Fia 
György-Oiivér tábornagy 1706-ban grófságra emeltett. Utódai 
éinek Ausztriábinw és Cseb országban. A család egy, két tagja magyar 
hássakba is sógorosodoít. Így iegkejzeiebb gr. Wallis Gyula őrnagy 
megyesi gróf Somogyi Ilonát yiiii(h nőül 1852-ben. 

Nem merem o család ivadékáóí száiríiiuii azon báró Vallisch 
Kristófot, ki 1792-ben a 2L törv. czíkknél fogva nyert magyar 
honfíusitást. 

Vallus esaiád. Heves megyében a nemes rendűek közé so- 
roltatik. *) 

Valcvics esaiád. Trencsin megyei curialis nemes család. El- 
dödei 1666-ban már Kálniczon bírtak. Ott birt és lakott 172Lben 



*) Trencsin várm. Protoc. pag. 65. 

') Seontagh Dáa. kö^. 

^) Fényes E. M. orsz. Geogr. stat. állapotja. IV. öl. ap. 

*) 1687. ávi 28. törv. czikk. 

*) Féayes EL id. m. líl. köt. 192. 1. 



WALTERSKISCHEN. 29 

Miklós, VisKOcsányban pedig ugyan akkor János. *) Ef család 
Turócz megyei Tarnó helységből látsssik eredni, hol birtokos volt a 
niult század 3-dik tizedében is* a Tixinóczy családdal valószínűleg 
vérségben állott, ^) ide mutat a Viszocsánybíyi való birtoklás is., 

Trencsin megyében a nemesi összeírások szerint 1748-bau lak- 
tak Márton, id. ég ifj. János, öy^''gy> Mi bál y^ István és 
ifj, György. 1803-ban Kalniczán laktak G y Ö r g y, J á n o s, ennek 
két fia A n d r á s és János; továbbá András és három fia A n 
d r á s, * A d á m és J á u o s ; ismét István és fia I s t v á n ; György és 
fiat András és János, majd Ádám és fiai István és János, 
végre András é» János és ennek fia István, legvégül Ádám 
és két fia A n d r á s és A d á m, úgy G y ö r g y fiával Ádámmal. 

1837-ben Haluzsiczon élt Márton és fiai Márton, I.s t v á n, 
János és György; — Kalniczon ekkor már 35 férfi tagja volt a 
családnak. 

Ugy látszik — a család a 1656-ban nemes levelét Trencsin me- 
gyében produkált Válla Ágostonnak ivadéka. 

Walterskirehea család. (Woifsthalí báró.) Ausztriai régi csa- 
lád. Eredetét a XIIl. ^^zázadban keresi. Egy Walterskircher, névszerint 
György a XVI. század második felében MíigyarOvárott harmin- 
czados volt, és 1546-ban czímeres levelet, (mint iratik — megerösitÖt) 
kapott. Ezt is a család Ősei közé számítják. A báróságot wolfsthali 
Walterskirehea György Kristóf kapta 1643. maj* 5-én III. Fer- 
dinánd császártól. Ennek unokája volt Fer encz V i 1 ii^ o s fzül. 
1689. nov. 15-én, ki nötil kövesszarvi Gosztonyi Fraueziskát vette, 
ettől származott unokája volt 

G y ö r g y-V i l m o s, cs. kir. kamarás , ki 1802-ben magyar 
honfiusításí nyert. ■*) Meghalt 1811, raai't. 11- én. Nejétől báró Perényi 
Eleonorá-tól utódait a családfa mucatja : 



') Szontag Dán. közi. 

*) Vesd össze Bel. M. Notitia nova fíung. C. Turócz 11. 330» 

*) Az 1802. évi országgyűlésen. 



30 



WALTERSKIRCHEN. —WALTHEUR. 



8/. 



Filippin K&L'oUna 
6z. 1791. sz. 1794. 
(gr. For- (l.b.Ludwigs- cs. k. kain. 
gácb dorf Leop. (gr. Fries 
Károly) (2. gr. C/-iráky ída) 
Autal) 1 



GryÖrgy-Viiiiios 
magyar indigena 
1802. t 1811. 
(b. Percn yi Ele onor f 1843.) 

János Antal Vilmos . 
az. 1798. SZ.1802. sz. 1808. 
f cs.k.kam. cB.k.kam. 
és kapit. és kapit. 
(gr. Fries (gr. Zichy 
Adél) Mária) 



György- Vilni 
1796. 



' Uobert Mária Károly 
sz. 1839. ez. 1842. sz. 1846. 
hada. (gr. Pálffy 
Edvard) 



Móricz Eleonóra Flóra Janka 

sz. 1837. sz. 1839. bz. 1842. az. 1847. 

kapit klastromb. (b. Walter&kirchen 

Richárd) 



Ernő Bodrik Ottó IXichard Miksa 
sz. 1829. sz. 1881. sz. 1833. sz. 1836. sz. 1843. 
cs.k.kam. cs.k.kam. cs k.kam. (b.Walters- 
(gr.VVenck- és kap. és párisi kirchen 
heim Bora) köv. titkár. Flóra) 



Klára Georgina 
sz. 1844. sz. 1848. 



♦-*5'»-^ 2. 

CC<. OD89 



ÍJDV 



>;^ 



Ferencz 
Bz. 1862. 



Farkas 
sz. 1863. 



A család több tagja — mint a táblázat mutatja — magyar há- 
zakba sógorosodva, Magyarországba vouúlt^ különben Ausztriában 
és Stájerországban honos. 

A család czimere négyfelé osztott vért, az 1. kék udvarban egy 
kettős farkú párducz ágaskodik koronás kettős zöld fejjel ellátva ; a 
2ik osztály felső része rézsútosan arany fekete pólyákkal fedve^ az 
alsó osztály üres ezüst udvart mutat ; a 5-ik rézsútosan szelt osztály 
felső vörös udvarában ugró kost, az alsó arany udvar fekete nyilat 
tüntet elő ; a 4-ik kék udvarban fehér farkas áll; feléje egy vörös mezü 
kar kivont karddal vág. A paizs fölött öt koronás sisak áll, mind 
ábrákkal ellátva. *) 

Waltherr ofimlád. Szabolcs vármegye nemessége közé soroz- 
tatik. *) A czimeres nemes levelet Waltherr J ános-György 1717- 



') Góthai bárói Almanach 1848. évi 391. és 1865. évi 984. 
^) Fényes £. Magyar orsz. geogr. stat. állapotja IV köt. 



VÍLTHY* — VÁLY. 31 

ben kapta UI. Károly királytól.') Valószinöleg ugyaii e J á n o s Po- 
0ony megyében a Csallóközben Szászon aálog birtokot szerzett, '*) 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain ágas- 
kodó, kettős farkú oroszlán, elsÖ jobb lábával kivont kardot tartva; a 
paizs fölötti sisak koronájából vörös ruhás^ kék Öves, prémkalpagos 
magyar vitéz emelkedik ki, jobb kezével kivont kardot tartva. Fosz- 
ladék jobbról ezüstvörös, balról arany kék. ^) 

£ családból ssármazott Waltherr László, szül. Tarczalon 1788. 
ROv. l*én, a m. akadémiának tagja, a gróf Károlyi nemzetségnek nyu* 
([^Imazatt levéltárnoka, a diplomaticában jártas és több tudományos 
értekezést írt tudós hazafi volt. Meghalt Tarczalon 1863. octob. 23. 
kora 76. házassága 43. évében. Nejétől Kamocsay Juliannától fiai: 
0yula Pesten ügyvéd, Géza a gróf Károlyi nemzetség levéltár* 
nokai Imre és Lóránd, és leánya Ribiánszky Józsefné. 

YÁHhf család. A XVI. század végén élt Válthy Benedek, ki- 
nek nejétől Ebeczky Petronellától íia Gáepár, kinek leánya volt 
Zsuzsanna Bessenyei Balásné, ki 1621 . nov. 29. Nógrád megyei 
Ebeczk helységbeli részbirtokát eladta nem^&etes Zólyomi Andrásnak 
és nejének Romhányi Erzsébetnek. ^) E család kihalt. 

Yéáf család. (Váll) Bfurs vármegyei eredetű nemes család, 
mely Gömör, Heves, Nyitra, Szatmár és Zala vármegyékbe is elter- 
jedt. Lehet azonban, hogy e családosak egy ága a Valyi Nagyok nak ; 
iagalább ason ág, mely Gömör megyébe honos. A XVII. század végé- 
től egyik ágazatának nemzékrende ^) következő. 

István 

1690. 

(Pruazkay Erese) 

' TpáiTm? 

(Névery Mária) 



I. József Farkas Pál P^ter 

Barsban 1754. * Zf^^ '^''^i" ^^IFTa ' 1751. 

Houtban 1762 ivata Pál Klára , <^ , 

r— — ^^— — ^ (Kovács Mátyás) (Köb költő István 

Györy 1815. Klára) (1. Kovács Klára. ""^^^ 

'i^ldúsár Alajos Czeczüir 2. Nagy István) r~^^ 

X816. 1815. (Paeiczky) , ÜÍ2!^_, 

' J Pál. János. 

Aloisia Anna. Berta. Ludovika. 

(Komáromy Imre) 

') Collect. herald, uro. 554. 

*i Bel M. not. nova Hnng. II. 234^ 

*) Adami Scuta gentil. tomo XIV. 

*) Eredeti okirat után. 

*} A nemesi bizonyítványból ^s perbeli genealógia szerint. 



32 VÁLY. 

A íáblári álló I. József mint Bars vármegyei eredetű azon me- 
gyétől 1754. dec. 24 én A.-Marótban kelt nemesi bizonyítványt kapott, 
mely Hont megyében, hová lakását áttette, 1762. sept. 4-én kihirdette- 
tett. Fia György 1815-bea fiai részére is Nógrád megyében hiMet- 
tété ki. 

E táblán áll — (ha nem hibából ?) — Vályi Klára is, a költő, ki 
(römör megyei Jánosiban született, és összegyűjtött verseit Váczon 
1807-ben nyomatta ki. ^^Magyar Tempe^^ czím alatt. 

Trencsin megyében szintén honos a család egy ága. A ne- 
mesi ööszeirások szerint 17B6-ban F e r e n c z Trencsin vármegye 
szolgabírája volt, fiai Gábor, György és Pál igazolt nemesek. Ugyan 
ekkor a családból Posonyban élt iQ. Pál, Barsban pedig az említett 
József és testvére. Egy harmadik Pál és A d á m pedig már Zala 
megyébe telepedtek. 

1 748-baü a hegyentiili járásban laktak G á b o r és G y ö r g y. 

1768-baii Csalticzon laktak Gábor és Pál és ennek fiai 
László, Pál, F e r e n c z és Miklós. 

Az 1761 — 1767-ig. terjedő jegyzökönyvekben említetnek Já 
nos, Imre és Mihály. 

1803-ban Csalticzon laktak L á s z 1 ó és fia T i m ó t ; továbbá F e- 
r e n c z és M i h á 1 y és az utóbbinak fiai József, Antal és István. 

1837-ben Csalticzon Istvánnak fia J ó z s e f, azon megjegyzéssel 
hogy Istvánnak fiai Drskóczra, Antalnak utódai pedig Bars megyei üe- 
reszlény helységbe telepedtek. Drskóczan ekkor laktak még Istvánnak 
örökösei E d u á r d és K á r o 1 y, Kis*Borcsányban József egyedül . 

Ez ág családfája következő : 

Mihály 
(Viszocöáoyí Judit) 






Ferencz 

1736. tresicsini szbivó 

(Koleesáiiyi Klára) 



'^Öábor György Pál 

1736—68. 1786—48. 1736-68. 

(Mo8ztnlczky jT^l^^^^^ Pál Ferencz MiklóT 
,— -„^S^tL— , 1768. 1768. 1768. 1803. 1768. 

I. László 1803. 

^(Sándor^Janka)^ "jí.ísef Antal" " István '"""' 

TíduH 1803. __1803. __ i803. _ _ _. _ 

1803. CsalticvGon ' utódai " "^^lózíe/ '"eduard'KűíoIy' 

Barsban Dreskóczon 1837 1837 

1837. 1837 

') Szöiitagh \)'á;ú. kozl. 



VAMOSSY. — VANTGL. 33 

Tán e táalán álló ÍI. L á s z 1 ó az, kinek nejétől Hrabovsaky 
Zsófiától gyermekei 1836. táján Mária, Anna, László és B o r- 
bála, 

Szatmár megyében e század elején Vályi öyörgyné birtokos Csen- 
ger-Ujfaluban. ^) 

Zemplin vármegyében a váli Vály család szintén a nemesség so- 
rában áll, *) és század elején birtokos Lasztócz, Bánócz és Kis-Ráska 
helységben. ^) 

Vályi család. (Nagy-Kéri) Szabolcs megyében honos, hol közü- 
lök Sándor 1832-ben megyei levéltárnok. 

Vámossy család. (Kürti f) Heves vármegye kihalt családa, 
melyből kürti Vámossy István 1648-ban, valamint 1659-ben is Pest 
megyének, 1650 — 1656-ban Heves, 1647-ben Csongrád megyének 
egyik alispánja volt *) 

Nógrád megye jegyzökönyveiben említetnek : 1698 — 1601-ben 
Vámossy Bálint, Vámossy Erzsébet 1612-ben Figedy Mihály 
özvegye. 

Vancsa család. Vancsa János cs. kir. őrnagy 1818. aug, 
13-án Bécsben kelt czimerie veiben I, Ferencz király által emeltetett 
nemességre, mely czímerlevél akkori laktahelyén Krassó megyében 
1819. jul. 13-án hirdettetett ki.. Elhalt. 

Vancsay család. Fejér vármegye nemessége sorába számítatik. 

Hajdan is élt Vancsay (vagy a régi latin okmány szerint de 
V a n c h a) család, melyből Orbáz Ispán fia István váczi püspök^ 
bibornok, és 1242 — 1252-ig esztergomi érsek volt. ^) 

Van der Nath család. (Gróf.) Lásd a Hí. köt, 283. lapján. 

Vangel család. Arad vármegyében 1808-ban írattak a neme- 
sek köeé Vangel I g n á c z és fiai I g n á c z és Ferencz.^) Ezek 
tán az alább következő Vangl családhoz tartoznak, 

Vangl család. Vangl J á n o a G y á r f á s 1794-ben I. Ferencz 
királytól kapott czimerlevelet és nemességet. 

Czímere két rézsútos vonal által keresztben négyfelé osztott 
paizs, az 1 . és 3. felső és alsó osztály vörös udvarában három gyémánt- 



') Szirmay, Szatmár várm. II. 132. 

') Szirmay C. Zemplin. aot. top, 118. 

') Ugyaa ott 269. 369. és 073. 

*) Eredeti okiratok szerint. 

^) Memória Basilicae Strigomeosis pag. 60. 

•) Arad várm. 1808. dvi jegyzökönyve 104. sz. a, 

HAOYABOBSZia C8&LÁDAI XII. KÖT. 



B4 



VANK. — VANOVICS. 



fejű arany gyürü ; a 2. és 4-ik oldalas osztályok kék udvaraiban egy- 
fejü ezüst sas kiterjesztett szárnyakkal látható. A paiza fölötti sisak 
koronájából oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával kivont kardot 
tartva. Foszladék jobbról ezüstkék^ balról aranyvörös. *) 

Vank család. (Szakaszi) Szatinár megyei Szakasz helységből 
ered. Törzse Vank Simon, ki II. Ferdinánd királytól 1634-ben ka- 
pott nemeslevelet, mely azon évi május 8-án Szatmár vármegyének 
Gyarmaton tartott közgyűlésen kihirdeftetett. 

Családfája ^) következő : 

Simon 

1634. 

(Tíitár Anna) 



János. 

Gábor 

f 



György 

t 



Borbála 

t 



Ilona 



Jiihály _ 

Mária 
(Darvay> 

Gáborné) 



Kata 
(Eötvösn(í) 



András 

József 

Szatmár várm. 

biztos 1840. 



János. 
Demeter. 



Miklós 
sz, 1825. 
Bukoveczen 
tisztartó. 



László 

,-4/ül. Í8l8. 

g. kath pap 

alesperes 

Porteleken. 



A család e század elején birtokosnak iratik Szatmár megyei 
Szakasz és «gyéb helységekben. Mihálynak terjedelmes birtokai 
két leánya által a Darvay és Eötvös családokra szálltak, 

A család már ez előtt a Vankay névvel élt, és e néven 1847- 
ben Szatmár megyétől nemességéről ujabb bizonyítványt is kapott, 

András fia József 1829 — 1840. Szatmár vármegye mezei biz- 
tosa volt. 

Demeternek egyik fia László gör. kath. leikéss Porteleken, 
testvére Miklós Temes megyében Bukoveczen urodalmi tiszttartó. 

Békés megyében e század első felében a nemesek lajstromában 
találjuk Vank Ont és fiait Györgyöt, Sitnont, Tivadart ét 
Pétert. 

Vankay család. Lásd a fölebbi Va n k C8. 

Vaoovics család. (Draskóczi) Zemplin vármegyében honos e 
század elején; ^) különben csak egyik ága a Dráskóczy családnak 
melynek ágai Czeper, Milecz stb. mellékneveket viseltek, 

') Adami, Scuta genti\. tomo XIV. 

') Luby Károly kö«l. 

Szirmay C. Zempltn iiot. top. 109. 



VANYARCSSí.—VÁttADY. ^ 

Vaiiyarexi család. Vanjarczi Gothárd Í49(Vben élt és bírt 
Dany , Kamatha , Vindorna és Szüllö helyeken Za!a megyében egy 
Írónk szerint ; *) különben ismeretlen, és kihalt, 

Vaajray esaládc Zemplin vármegye cainierleveies családai közé 
számitatik. ^) 

Váiiyi ci;alá<t. Ványi István 1690 ben I. Leopold királytól 
kapta czimeres nemes levelét, ^) Czímere a paizB kék udvarában 
zöld halmon nyugvó arany koronán könyöklő vÖrÖs ruhás kar, arany 
markolata kivont kardot tartva. A paizs fólötti sisak koronájából vorÖs 
ruháfl, prém kftlpagos magyar vitéz emelkedik ki, jobb kezében kivont 
kardot, bal kessében üstökénél fogva levágott törökfejet tartja. Posz- 
ladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. *) 

Ványi ncvü család^ Szabolcs, Szatmár vármegye nemessége so- 
rába számitatik. 

Más régibb Ványi család volt az, melyből szendrei Ványi S á n- 
d r 1268. körül V* Istvánnak, mint királyi berezegnek, nevezetes hadi 
szolgálatokat tett* *) 

Ettől is különböző Ványi család volt ismét azj melyb(íl saécseni 
Vány Simonnak fia S i m o n 142Ö-ben élt. ^) 

Várady esalád. Több ily nevö nemes család élt és él hazánk- 
ban. Amazok egyike azon kihalt Várady család , melyet Várady P á 1 
alapított. Ez első nejével Melda Zsófiával 1639-ben Fosa Ferencz kas- 
sai polgártól Zemplin megyei Zomborban a Fekésházi nemes curia 3 
részét , kerekhegyi és hangácsi szőlőt megszerzi. ') 1646 ban Abatij 
megyei Szina helységben nemes kúriát, jobbágy és zsellér telkeket 
vesz gr. Nádasdy FerencztőL *) 1649-ban Bossányi Esztertől For^ách 
Miklós özvegyétől Abauj megyei Nádasd , Szkáros falu, és puszta. Oö- 
nyö birtokrászeit zálogba veszi IL Pál és I. István fiával együU^^) 
1600'ben második nejével Szegedy Annával lapispataki Segny^ífi Pé- 
tertől és Istvántól Sáros megyei Ábráiiy^ Abas és Budamér helység- 

V Lehocíky) 8temmat. II. i%4. 

*) Sairmay C Zeöipliii not. top, i 18, 

^) CoUect boraid, aro. 

*) Ad ami, Scuta geotü. tomo XIV. 

') Budai Per, Hist. lexic. UI. 676. 

") Sz. benetleki Convent Frotoc* anni 1668. 0. pag 345. 

') Egri káptalan Protoc H. p. BU. 

*) IJgyft« ott Protoc. I, pag. 495 

'; Ugyaa ott Protoc. X. pag. 433, 



36 VÁRAÜY. 

béli részeit és üveghutát zálogjogon szerzi és arra 1650-ben auctiót 
fizet. ^) Meghalt 1655. előtt, ügy látszik, fia II. Pál volt Kassa váro- 
sának azon senatora^ ki hivatalától elmozdítva, birsággal is fényi tetett, 
de az 1647. és 1659. évi országgyűlés visszahelyezését kívánta. *) 
I. Pálnak 1656-ban Özvegye mezÖ-szegedi Szegedy Anna már 
Hartyányi Andrásné, ki már 1656-ban I. M i h á 1 y és I. György 
édes fiai nevökben tiltakozik^ hogy Szatmár megyei Nagy-Bányán ösi 
házukat, szöUö, gesztényes és füzessel együtt atyjok néhai Váradi Pál 
bevallotta Várady máskép nagybányai Eötves Lászlónak ; mire viszont 
a másik két árva Várady Pál és István (kik az első feleségtől 
Mélda Zsófiától születtek) tiltakoztak mostoha anyjok ellen, hogy az 
Abauj és Zemplini birtokaikat el ne idegeníthesse. ^) 
Páltól a családfa következőleg *) 

I. Pál 
16a9. t 1656. körül 

(1. Mélda Zsófia 
2. Szegedy Anna) 



1-töl II. Pál I. István 2-tól I. Mihály I. György 
1649. 50. 1649. 1675. 1Ö72. 1686. 1650. f 1679. 
(Vay Erzséb et) (1. Udvarhelyi elÖtt. 

iTletván Zaófia Anna Erzs^^ ^ .- ^',^^^\ (^^^^ ^^"^^^ 
Zemplini (MocBáry(l. Udvar- 1695.1706.'*' .^ariassy Zisuzsa 
szolgabíró Bálás) helyi (1. Ber- ^EZfiL^l^ 



1706. Istváo) thóty ístv. l-t. Anna Mária 2-t. Mihály Bora 

(Görgey 2. Máriásey 2. Kai- 1686. végr. 1686. 1700. 1692. f 
Erzae) Pál) manczay 1718. (Bónis t 

rzr^^rr^ István. (sóvári Zsigm.) 

f^T^^ 3. Palásthy Sóos István) 

Zsigmond) *'' 

l/P álnak két házasságából gyermekei a táblán láthatók. 
Ezek közül 

1. 1 8 1 V á n^ ki mostoha anyja Szegedy Anna gyámsága alatt ál- 
lott^ lőöő-ben tiltakozott Bornemisza Kádas István elleOi ki Wesselényi 
nádortól az ö {$si javaikra adományt vett^ ^) 1661 -ben tiltakozott mos* 
toha anyja ellen , hogy a gyámság alatt Bornemisza Istvántól pénzt 
szedett fel, kivánván , hogy fizesse vissza. ^) 1657-ben Kékeden Bor- 



') Egri káptalan Protoc. I. p. 441. 

') 1647. évi 78. és 1659. évi 51. törv. ez. 

') Egri kápt. Prot. K. pag. 545. 

*) Wagner Mss. tomo LXX. 

') Egri káptalan Prot. K. p. 674. 

•) Ugyan ott Prot. L. p. 636. 



sod megyében zálogbirtokot szerzett. *) 166 7 -ben már mostoha anyja 
és testvérei meghatalmazottjoknak vallják. *) 1669-ben neje Vay Er- 
z«e is meghatalmazza, *) 1675-ben azonban tiltakozik férje ellen Vay 
Erzse, hogy férje Berencare nézve Ujlaky György nejével meghatal- 
mazás nélkül szóbeli egyezségre lépett *) 1679-ben Mihály apai test- 
vérével tiltakozik testvérök György nek végrendelete ellen, mely- 
ben örökösévé nejét Puky Máriát tette. *) Nejétől Vay Erzsébettől 
négy gyermeke maradt, fia II. István, Zemplin megyének szolga- 
birája 1706'ban, és a Rákóczy forradalom alatt az uralkodó cs. k* ház 
megmaradt híve, ennek nejétől Görgey Erzsébettől született leányá- 
ban Rozáliában Kelcz Zsigmond nejében a Várady család kihalt. 

L Pálnak második nejétől Szegedy Annától két fia lett: Mihály 
és György, kiknek életkoruk 1650-ben vizsgáltatott (revidealtatott), 
György magnóikul halt meg; hogy neje Puky Mária részérő tette 
végrendeletét, fölebb emiitettük. Mihályról alább leszen szó. 

Szegedy Anna már 1656-ban Hartyányi Andrásné volt, ettől 
1666-ban már szintén két gyermeke volt , ú. m. Hartyányi Zsig- 
mond és Judit. Atyjok H. András 1669-ben Varanóban egy 
ns. curíát vallott be mostoha fiainak Várady Mihálynak és Györgynek, 
de 1676-ban már H, András sem élt. Szegedy Anna pedig mint özvegy 
1681-ben I. Leopold királytól engedélyt nyert, hogy 2-ik férje javai- 
vaibói szabadon végrendelkezhessek. ^) Testamentomot tett 1700-ban. 
Egyik feimaradt fia Várady Mihály. 

Mihály Abauj megyében a széplaki kastély t^ Tállyán kőházat 
és szőlőt kapott Rákóczy Ferencztői, mi végett 1675-ben ellene Hányi 
SJára Bárczay György né tiltakozott, minthogy — úgymond — az a 
Tatay család magvaszakadtán fiát Bárczay Jánost illetné. ') 1685-ben 
Mihály tiltakozik gr. Nádasdy István ellen , mint Radványi birtokában 
háborgatója ellen. 1687-ben pedig b. Károlyi László, ki a lerontott Fu- 
ser várához Radványra is donatiot kapott , tiltakozott a Szegediek és 
Váradiak radványi birtokuknak jogossága ellen, ®) és 1692-ben a vá- 
radiak Radványt el is veszték* 

Várady esalád. (N. Szelezsényi és dicskei) Bars , Nyitra , Po- 

*) Egri káptalan foUo 068. 
•) *) és *) ugyan ott 
'} £gri káptalan S. 1119. 
•) Ugyan ott ö. 1185. 
') Ugyan ott R. 1034- 
*) Ugyan ott T. 1188. 



38 



VARAPY. 



zdony, Fest Biegyében birtokos, Megkülönböztetósül más ily nevű csa- 
ládoktól, ösi birtokaikról nagy-zselezsényi és dicskei Várady-aknak 
nevezhetjük. Törzséül azon Várady Gáspárt írják, ki 1597-ben hadi 
élelmezési biztos volt. ^) Fiai I. Ferencz, L Mihály és L Pál 
1640. mart 21. Bécsben kelt czímeres nemeslevelet kaptak Ili. Fer- 
dinánd királytól, mely B&on évben (feria 5. proxima pest divisionom 
Apostolonim) Nyitra vármngyében kihirdettetett. 
A oa&lád leszármazása ^) következő : 



I. t á b 1 a« 



Gáspár 
1597. 
(élelmezési biztos. 



X. Ferencz 
1640. czím. levél 
1644. adom. szerző. 



L Mihály 
1640. 1648. 
(Bese Margit) 



Pál 
1640. 

közszerzö 



II. Ferencz 
Dicskén. 



II. Mihály 

1648. 

(Szakállos Kata 

özvegy 1682.) 



íll. Ferencz 
Dicskén 1714. 
(Vasé Judit) 
özv. 17 i 9.) 



IV. Ferencz 
Bars V. pénztár- 
nok 1756. 

(Botka Bora) 

V. Eerencz II. János 

jószág kormány, gr. Pálűy praei 



Kata Mária Teréz 
(Mészáros CNebéz (Bajcsy 
Pál 1721.) Fer. 1721.) János) 



I. István 

EjS'ffinden 

1682—1714. 

'Folyt II. Uhián. 



1756. pubH<í. 
(Ordódy Márta) 

IV. János 

insurg. kap. 
tbiró, Endréden. 
(Ordód;^ Teréz) 

Juiiauua 
(Mosenié) 



(Csiba Júlia) 



I. Sándor 
Bars V. föiegyüo 
(Sándor Kata) 



Teréz 

(Akács 

János) 



Magdolna 
(1. Zavodszky Fer. 
2. Hoffmann) 



I. Antal 

jezsuita 

bajmóczi 

prépost. 

t 



Mária 
(Pokorny 



Amália 

(Rákóczy 

József) 



V- Jáoos 

SZ.18Í7. 

Léván 

ügyvéd 

(Domonkos 

Karolina) 



Antai t 
(Keneasey 

Mária) 

Antal 
825. 1853 



. ») lö97. évi 25. törv. ez, 
') Családi közi. szerint. 



VÁBADY. 



39 



II. tábla. 

I. letvári) ki az I, táblán. 
Kis-Hinden 
1682—1714. 



VI. Ferencz I. JánoB III. Mihály Gergely 

Zsitva Gyarmaton. Diceke'n ^s Egerbe Dicskén. 

N.-Szelesénybeu racut. 

(1. Huszár Erzse 

2. Komár oiny Erzse) 

Folyt. m. táblán 



Mihály László István Er/se 

Veröcze megyében (Lendvay katona (C»ekey 

tiszttartó. Boris) elesett. Imre) 

1 



Antal 
(Lendvay 

Erzse) 



I 

—A. 



János 
János 



József 

(Nehéz 

sz. 1783. t 18'^9., Y^5S^?íl 

benczes rendi Károly Teréz. 
tanár es pap. plébán. 



Bora 
(Bogyó István) 



Bora 



(Komároxny Miklós) 

III. tábla. 

I. János, ki a 11. táblán 

Dicskén e's 

N.-Szelezsény 

(1. Haszár Erzse 

2. Komáromy Erzse) 



Pál 

(Nehéz Lenora) 

p— .— —- .>\— — — — , 

Erzse f 
(Litley Arnold) 



Elek 
(Komáromy 
Kata) 

"Mihály? 



l'től István III. János Kata 24. Elek I. Imre Teréz 
N.'Szelezsény szombathelyi (Mészá- cs. kir. ez. 1762. (Nehéz 
(Molnár Bora) kanonok ros An- ndv. tan. f 1818. Imre) 
sz. 1752. 1 1810. drásné) sz. 1757, 

t 1850. 



-* — 



Apollónia 
(Kegly N.) 



Anna 
(Gazdag N.) 



(Weiszmayr 
Teréz) 



JÓZ8«f Oá<s 
O ít 

czimz. ^ 2 

püspök ^B 

sz. 1770. f^ 

tl857. |íg 



%> a József 
§:g^ sz* 1800 
^ §. k. udv. tan. 
p ö'(l. TVoyer Erese 



OD-I* 

o 



Kornél 

Verehélyi 

kir. só-árnok 

sz. 1801. 

(Wolf Magdolna) 



Elek Imre 

sz. 1803. sz. 1808. 
1 180Ö. 1 1821. 



Mária T. 
sz. 1810. 
t 1820. 



^ te 2. Lavocatori 

Sylvia) Óttó.-El. Imre Kálmán Kornélia Lajos Camiiló AngeJika 
I sz. 1825. 8Z.182T. sz.l829. sz. 1831. sz.l832. sz.l834. sz. 183.5. 

í t ny. húsz, t (Rudolf t f f 1851. 

\ főhadn. Bobért 

i cs. k. kapit.) 



Elek Mária József László Ilona Erzse Ilona 24ól Sándor 
sz. 1831. sz. 1832. sz. 1835. sz. 1834. sz. 1836. sz. 1888. sz. 1839. sz, 1849. 
tl83S. tl848. tl83ő. f 1842. f 1889. f 1866. (Pásathory 

Sándor) 






4() 



VÁRADY. 



Á czimerlevélnek föszerzsöje Várady I. Peren ez 1644 évijun. 
6-án Bécsben kelt adomány levélben Nyitra megyei Mezö-Keszí, Ba- 
bindal, A. és P. Csomók helységben fekvő részjavakra, szőlőkkel, 
Mezö-Kesziben fekvő majorsággal Páncsy Pál hűtlenség! bélyegén 
adományt nyert , melyekbe a nyitrai káptalan által be is iktattatott, 
azonban az iktatásnál ellent mondás történt Perencz magtalanul halt 
ei. Testvére 

I. Mihály, a közszerzö, 1648-baR nejével Besse Margittal és 
fia n. P e r 8 a c z és II. M i h á 1 y neveikre is Sarovies máskép Szabó 
Perencztöl és Mihály tói megszerzik a malomszeghi birtokot curiával 
és malomjoggal Botka István szomszédságában, mely részökre a nyitrai 
káptalan előtt be is vallatott. E két fiú közül 

II, Mihály 1682-ben már nem élt , mIdŐn Özvegye Szakálloa 
Bora, fiai Várady III. Perencz és I. István nevökben is a ma- 
lomszeghi birtok fele részét Barmos Istvánnak elzálogítja. Utóbb fia 

nevezett III. Perencz , ki Dicskén 
lakott, 1697-ben malomszeghi ne- 
mes telkét szintén eladta Komjáton 
lakó Tóth Jánosnak és nejének 
Pásztor Ilonának, és 1714-ben erre 
nézve szavatosságot vállalt. Erre 
testvére is I. I s t v á n, ki Kis-Hin- 
den lakott; 1698-ban malomszeghi 
részét szintén elzálogitá Kis Koma- 
romy Istvánnak, 

IIL Perencz nek 1719-ben 
özvegye Vass Judit fiának IV, Pe- 
rencznek, úgy az I. István árvainak 
is nevében a malomszeghi birtokot 
kibocsátja, és a zálog összeget felveszi, ügj^an csak Vass Judit 1721- 
ben Verebélyben kelt levelében néhai férje által az Üj-Bányán elve- 
szett nemeslevél megszerzésére hagyott Öszvegen kívül halála esetére 
atánna maradandó pénzek felosztásáról gyermekei részére rendelke- 
»ik. 1724.-ben jan. 26-án Dicskén kelt levelében Vass Judit elismeri, 
hogy háza elégvén, fia IV. Perencz pénzét uj háza felépitésére el- 
költötte és egyébként is élt segélyévei, mely örökségén felül neki 
kiíid.aadó leszen. IIL Perencz nek nevezett fián IV. Perenczen kivűl 
a táblán látható két leánya is volt. Említett 

IV. Perencz Bars vármegyénél 30 éven át haláláig hivatalos- 




VÁKADY. 41 

kodott, 1756-baii már pénztárnok volt^ élt még 1767-beD is. Nemesdé- 
gét unokateatvéreivel VL Ferencczel, I. Jánossal, III. M i- 
háljlyal és Gergellyel együtt 1 7ö6-ban Bara megye előtt 
igazolta. Neje Botka Györgynek Sidó Máriától leánya Botka Borbála 
volt, kitol gyermekei voltak: 1. V. Ferencz, ki miután mint gróf 
Pál%ak jószágai directora Pozsony megyébe költözött^ 1767. mart* 
mart. 14-én Bars megyétől ismét nemesi bizonyítványt vett ki, és azt 
Nyitra megyében 1778. jan. 19-én hirdetteté ki. Utódai nem marad- 
tak. 2. II. J á n o s szintén gróf PállOíyak Praefectusa volt. 3. I. S á n- 
d o r, kiről alább, 4. Antal, előbb jezsuita, utóbb bajmóczi prépost*.. 
Ezek közül 

I. Sándor Bars megyét mint al- és föjegyző 14 évig szolgálta^ 
utóbb táblabíró volt, és alispánságra is kijelöltetett, mint ezt Bars me- 
gyének 1792. oct. 12. oklevele igazolja. Nejétől slav. Sándor Katalin- 
tói két leánya és egy őa maradt : IV. János, ki táblabíró és 1805- ben 
insurgens kapitány volt, birtokos Endréden , Vezekényben , Deresz- 
lényben és Kia-Sallóban, Nejétől Ordódy Teréztől a táblán látható 
gyermekei közül V. János ügyvéd Léván, 1 849-ben honvéd őrnagy 
volt. Neje Domonkos Karolina Baromlakról. 

A másik ág, 11. Mihálynak fiánál L I s t v á n nál vált el. I. Ist- 
ván, kiről már szólottunk, 1719-ben már nem élt. Lakott Kis-Hinden 
és birtokos volt Babindaion is. Fiai — mint folebb említők — 1756- 
ben Bars megyében produkálták nemességöket. £Jzek közül I. J á n o b, 
kiről alább, (és a 11. táblán) és Gergely ismét külön ágat alkottak. 

Gergely nek, ki Dicskén lakott, fiai közül Mihály Veröcze 
megyében csepini Adamovich tisztartója volt ; másik fia I s t v á n mint 
katona a háborúban agyon szúratott László és Antal utódai a 
táblán láthatók. 

I. János, ki 17ö6-ban Bars megyében produkált, Dicskén és 
Nagy- Szelezsény ben birt, két rendbeli házassága által ágát (mint a II* 
táblán látható), máig terjeszté. Fiai közül III. János szül. 1752. mint 
szombathelyi kanonok 1810-ben halt meg, I. Imre, előbb a sz. Pál 
remete szerzet ujoucza, majd insurgens és táblabíró, 1848-bau halt 
meg; I. József szül. 1770-ben, meghalt 1857-ben mint szombat- 
helyi nagy prépost és ansari czímz. püspök, és végre Elek, kinek 
ága máig él. Nevezett 

Elek szül. 1757 ben jun. 17-én Verebélyben, kereszteltetett 
Dicskén. 1782-ben a m. kir. udvari kanczellariánál kezdte hivatalos 
pályáját, 1788>ban már helyt, tanácsi hivataltiszt, majd fogalmasH^i hol 



42 VÁRADÉ. 

kitüoö szolgálatokat tévén, és jeles tehetségeit kimuhitván, i808-ban 
a belső titkos cabinetbcn titkár lett, és főleg a frariczia háború ideje 
alatt fáradhatatlan szorgalma, ébersége, serénységgel párosult tapintata 
által szerzett érdemeinél fogva 1814-ben a Leopold rend keresztjét 
nyerte, majd végre a háború után a congressus és békekötések alatt 
mutatott roppant érdemeiért kir. udv. tanácsos lett, és végre 1825. 
octob. 14-én Bécsben kelt czimeres levélben előbbi, még fölebb em- 
lített ősei által IIL Ferdinánd királytól 164Ö-ben nyert nemességében 
ujolag L Ferencz király által is, nejétől Weismajer Teréztől született 
József és Koráéi üaival ós ezek utódaival egyetemben megerosi- 
tetett, mely nemes levelet 1826 ban aug. 30-án Bars megyében is kir- 
hirdettetett. Már az előtt, még 1806 — 1807-ben testvéreivel I m révei 
és L J óz séffel nemességét Bars megye előtt törvényes utón is iga- 
zolván, arról 1814. dec. 12-én, és utóbb 1817. sept. 3-án bizonyít- 
ványt vett ki. Birt atyja után Nagy-Szelezsényben és Dicskén, ezek- 
hez szerzé verebélyi jószágát. Meghalt 1850. január 30-án kora 93. 
évében Budán. Fiai közül az i^abb 

Kornél szül. 180i-bea, a m. kir. udv. kincstárnál hivatalos- 
kodott, mint só-árnok, jelenleg osztályba kapott dicskei és verebélyi 
birtokát kezeli, és ez utóbbi helyen lakozik. Nejétől Wolf Magdolná- 
tól (szül. 1802. t 1861.) a táblán látható gyermekei vannak. Testvér 
bátyja 

lí. József szül. 1800-ban. A bécsi Terezianumban végezvén 
tanulmányait, és 1824-ben ügyvédi vizsgát tévén, a m. tengerparti kor- 
mányszéknél kezdte mint tiszteletbeli fogalmazó hivatalos pályáját. 
Fiume városa és kerülete patríciusának és a város kapitánysága itélő 
széke ülnökének, utóbb 1809-töl 1822-évig részint a franczia, részint 
az osztrák kormány által folyamatba tett, de Fiúménak magyar or- 
szághoz kapcsolásakor még végképen el nem itélt perek végleges el- 
döntésére alakúit fiumei feltörvényszék ülnökének neveztetvén ki, 
Í827-ben kormányszéki és elnöki titoknok, 1828ban azon felül kor- 
mányszéki iroda- igazgató lett, 1830 ban helytartó tanácsi, és Í832-ben 
az udvarnál titoknoknak neveztett, 1846 ban pedig referendarius lett 
1848-ban a fiumei kikötő hová épftése ügyében mint kirt. bistos Fiú- 
méba küldetvén, felsőbb helybenhagyás reményében azonnal a mos- 
tan meg lévő kikötő építését elrendelé, István föhzg. nádor által ugyan 
1848-ban a nemzeti hitelintézet elnöki hivatalára meghivatvá», a közbe 
jött események követkeajtóben e pályán nera működhetett, és 1850. év 
elején hosszas, érdemteljes és hazafias szolgálata után nyugaloipba 



VÁP.ADY. 43 

lépett. Fiúméban tartózkodása alatt a nzti muzeumot sok ritka, szárí- 
tott déli növényekkel^ száraz földi és tengeri kagylókkal, és hüllőkkel 
gazdagította ; oiint a m. kir, kanczellaría titkára pedig a jelzálog rend 
és hitelintézet ügyében a Buda- pesti Hiradóban több czikk sorozatban 
jeles értekezéseket közlött. Első neje aufkircheni Troyer ErzsétÖl 
(bxüI. 1808. mhalt. 1841.) gyermekei elhalván, második nejétől La- 
vocatori Sylviatól (szüL 1819) egyetlen fia Sándor él, mint a táb- 
lán látható. 

Czímerök — mint fölebb a metszvóny mutatja — a paizs kék 
udvarában zöld téren aranynyal díszített vörös ruhás magyar vitéz, 
jobb kezében zöld koszorút, bal kezével pedig magyar föveget tartva, 
fölötte balról arany csillag ragyog. A paiza fölötti sí«ak koronájából az 
előbbihez egészen basonló magyar vitéz emelkedik ki. Foszladék jobb- 
ról ezüstkék, balról aranvvörös. 

Várady család. (Máskép Szabó) ZempÜn vármegyében honos. ^) 
Alapítója Váradi máskép Szabó Mihály, ki 1687 ben I. Leopold 
királytól kapta czimeres nemes levelet. *) 

Ozimeres a paizs kék udvarában zöld hegyen karó mellett sző- 
lőtőke, melynek levelei közül két oldalra két piros szőlőgerezd csüng 
le. A paizs fölötti sisak koronáján szárnyait repülésre szét terjesztett 
•eregély áll. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. '^) 

Várady csatád. (Kalmáii) Ebből származott Várady János, 
egykor a Balassák kékkői levélt árnoka, és Nógrád megyei táblabíró, 
ki 1830-ban nyomatta ki „A magyar zásslósságról" írt müvét. Utóbb 
Gsallóközken Elő-Patony helységben saját birtokán lakott, mint a fö- 
lebbi említett uradalom számvevője, és ott halt meg 1848. jun. 3-án 
kora 67. évében* *) Leányai maradtak. Rokona Várady Sándor Nó- 
grád megyében Szecsényben, 

Várady család. 1635-ben kapta nemességét III. Ferdinánd ki' 
rálytól, *) Czímere a paizs kék udvarában zöld téren virágzó tányér- 
rózsák, jobbról fölöttök ragyogó nap felé fordulva. A p'iizs fölötti 
sisak koronájából pánczélos kar nyúlik ki , könyökével jobb feUS for- 
dulva és pálmaágat tartva, melyen egy zöld borostyán koszorú van. 
Foszladék jobbról ezüstzöld, balról arany zöld, ®) 

') Szirmay C. Zemplia. not top. 118. 

») Collect. heiald. fot 128. 

^) Adami Scula geutil. tomo XiV. 

*) Magyar írók, Életrajz gyűjt. íl. 360. 

*) Leboczky Stcmmat. IL 4*2Í. 

^) BurgítaHer, CoUectio lutsigsium. 



44 VÁRABY. 

E családból volt, és a fölebbi czimerrel élt *) Várady László 
1681-ben pozsonyi kamarai registrator ; 1693-ban ugyan ott tanácsos 
és perceptor, *) 

Várady esaiád. (Máskép B o r b é i y.) Ebből János 1683.ban 
élt, midőn öt Iglódy Mihály Debreczen város bírája előtt meghatalma- 
zottjának vallja. 3) E család ivadéka'» Á d á m 1839 — 48. Máramaros 
várm. főjegyzője. 

Várady család. (Szentkirályi) Közülök Istvánt meghatal- 
mazottjának vallja Szentpétery Erzsébet Sztankay Lászlóné, *) 

Várady család. (Gyöngyösi) 1668— 1697-ben élt közülök A n- 
d r á s, kinek neje Bálintőy máskép Erdélyi Erzsébjet bodro^keresz- 
turi Parlaghy Ferenczet meghatalmazottjának vallja. Ugyan ö neve- 
zett férjét 1668 ban meghatalmazza. *) 

Várady család. A XVI. századtól több egyes Váradi-t esmé- 
rünk, kiket családokra csoportosítanunk^ adatok hiányában nem lehet 

Szatmár megyében e század elején bii-tokos Várady Sándor 
Vetésen, és birtokos Váradi család Garboiczon. **) 

Tán e Szatmar megyei család ősei közé számíthatók : 

7árady M á t y á s, kit 1666 ban meghatalmazottjának vall Becsky 
Zsoasanna melléthei Dévény Ferenczné. ') 

Várady máskép Jány I&tván 1611-ben Vetóssy Fruzsinától 
Torma Benedek özvegyétől Vetésen Szatmár ban három telket vészen. *) 

Várady György, kit 1703-baa Vetéssy Bálint özvegye Bay 
Borbála meghatalmazottjának vallott, ') 

Ismeretes továbbá : 

Várady Tamás özvegye Réghy Klára 1572-ben. '<*) 

Várady Margit 1590-ben Varsady Gáspárné. 

Várady István még itju, anyjának Makay Anna végren- 



') 1681« oct. 7-én általa aláírt eredeti levél szerint » bol fekete pecséten 
«zímere is látható. 

'*) Bel M. Notitia nova Hung. I. éő9. 

') Egri káptalan 5. l!ő'2. 

*) Ugyan ott. 

») Ugyan ott Ptot. O. fol. 862. 

•) Saatmár várm. II. 135. 277. 

'} Egii káptalan N. 807. 

•) LeleBzi CöDvont Protoc. 53. enb, W. 

') Egri káptalan levéltára. 

'») Jászói Convent 0. fasc. 1. nro. 20. 



VÁBADY* 45 

delete szerint gyámjául vallia mostoha atyját Eovasznai Imrét 
1626 ban. *) 

Várady Kata Pócs István özvegye 1727-ben Abaaj, Borsod, 
Heves és Nógrád megyei javait bevallja testvérének Bajusz Gá- 
bornak. *} 

Néhai Farkas Sándorné Irsay Mária 1767 -ben bevallott egy curiát 
Irsán (Pest vm.) leányának Irsay Klárának Várady Jánosnénak^ kizár- 
ván másik leányát Farkas Zsuzsannát. ^) 

Várady István és Péchy István 1671-ben kötelezvényt adnak 
körtvélyesi SzentJványi Mihály kir. íiscusnak börtönből kiszabadítás 
ügyében. *) 

Várady Ferenczet 1724-ben gr. Zlnzendorff tábornok egri 
parancsnok meghatalmazza Szatmár megyei nagy-székesi birtokos 
társai elleni ügyében. ^} 

Várady Sámuel nek Makay Annától ^) fía Várady József 
1785>ben vérvölgyi Bányai Sámuelt meghatalmazza. '') 

Marmaros megyében szintén van Váradi nevfí család, de a f Slebb 
emlitett Váradi Borbély családdal azonos-e, vagy különböző ? — nem 
tudjak* 

Várady Feren ez 1744-ben Máramarosban Dombon két ház- 
helyét és az alsó Dubovecz vizén épített malmát eladta 600 ftért a kir. 
ügyésznek. *) 

Talán ezen most említett Ferencztöl származtak : Antal 1840. 
közül Máramaros megye föszolgabirája , és Gábor 1861-ben azon 
megye oszággyülési egyik képviselője. 

Yárudy esalád. (N.-Váradi és Tordai) Törzse Feren ez, ki- 
től a családfót ^) így hozzák le : 



•) Egri kápt. Prot. D. pag. 174. 
») Jászói Conv. Prot. 3. folio 313. 
») Egri kápt. 
*) Ugyan ott, 
*) Ügyau ott. 

•) Makay Anna előbb PÜspöky István Özvegye volt, legutóbb pedig Fáy 
Józsefnek felesége. 

*) Leleszi Couvent Protoc. folio 18. actor. nro 27. 

*) Ugyan ott Prot H. folio 52. actorum nro 36 

•) Hodor Kár. közi. Török Károly Török Eleknek fia ezerint. 



48 VÁRADY. 

I. Ferencz 
(Tomoryííona) 

II. FerencK 
Váradi de Torda 
(Kapy J ttlia) ^ 

Ili. Perencz 
(Lakatos Mária) 



András IV. Ferencz 

de Torda ' '^ ' 

(Csernátoni Erzee) ,„ ^.^^^-^u- i 

\ '^ , ' (Rettegi Vtsky 

Sindor * Pe'ter Gaígón) 
(Vida Klára 
Bádokból) 



Teréz Sára Klára 

(TörökElek) (bágyoai 1814. 

•„ i"~2(j 3 ' Váró íaíváo) (1. Katoua Zsigoci. 

i orok Sándor. 2 ^^^j^^ p^^8 ^^ 

Állítólag a család i660. után a török alatt nagyváradi birtokát 
a fiflouseal elcserélvén, Tordára telepedett. A Tordai elönevet II, F e- 
r e n c z vette föl. András 6a S á n d o r birt Sz.'Zsomboron, 

Nagy- váradi Várady Ferencz 1815-ben Kővár vidéki törv. 
széki ölnök. 

Tán e család oldal-ági ivadéka Pál 1819-ben tótfalusi birtokos 
Tán e család őseinek egyike Váradi János is, az erdélyi fejedelernnek 
1661-ben kapitánya- *) 

yárskúf család. (Kecseti és budaki) Szintén erdélyi család. 
Néhány izén nemzékrende '*) ez ; 

I. Zsigtti&ttd 
1701-1715. 
dobokai alispán 

es föbiró- 
(Caegezy Judit) 



János H. Zsigmond György Erisztiua Eva Kata 

t 1774. nov. 6. f (Diószegby (b. Diószegby (Varsányi (Qalfalvv 

Kecsetbeii. Judit) Mihály) Benedek) Ger|t. ▼. Alwú;<. 

(Sarmasághy özvegye 1W6.) 

Rákhel) 

L Zsigmond 1701 — 1704. Doboka megye alispánja, 1711 — 
15. föbirája volt 

Fia János 1770-ben nagyváradi előnévvel armalista, feladás 
szerint, birtokos anyai jogon Kecset-Szilváson, és tán testvére József 
is, Száz-sombori predikátummal birtokos Sz,-Somboron. 



') Szaiárdy Siralmas krónika 609 lap. 

») Hodor K. közi. Retteghy György (f 1786.) naplója után- 



▲íbadt. 47 

Kecsetben a család Ebeni család után örökösödött. János 24 
évig élt nejtWol. 

Tán e család ivadéka Bora Losonczy Miklós özvegye 1770- 
ben, volt dézsi birtokos. Istrán, kinek neje Fosztó Kata. 

Vámdy esalád. Erdélyi család. Az armalist Várady A n drá's 
kapta 1610. jun. 12 én Báthori Gábor erdélyi fejedelemtől. ^) 

Várady család. (Kéméndi) Hunyad vármegye egyik legrégibb 
ösi családa. Tagjai nagyobbára azon megyénél főbb hivatalokat visel- 
tek a legújabb korig. A család törzse Parkasius de Kéménd 1230. 
táján élt, Keménd helység Hunyad megyében fekszik. E Farkastól a 
család következőleg *) származott le : 

í. tábU. 

Farkas 
1280. 

Miklós 
1259. 



Ágata Tibracz Magdolna 

(Michael 1274. (Simeon 

de Síi. György) (jj_ ^^„^^ 



Gyurk Demeter Péter Mihály 

(Csikrnoi Adviga) 1829. (Chiermeoy Klára) pap. 

'" MiháíT"' (í^edachi Judit) '^"lános. 
1356.' 



I. Gergely. Ilona I. István I. János 
^ . (Vörös 1366, 135Ö. 



I^Pál^ 

Ti. Pál 

dictus Hosos. 



r-r»±^!f: , Mózses) fTeremi Sikesd 

Márton. Magdolna) 

György Domokos. 

^y*?jL!??L , "i^$~" 

II. István Bálás Jnsztína '~~^,r ^TÍT "7? 

1492, un. (Zár ^'Il?áí-1^- 

(Pestyáni Éva) (Lasith András) Izsák 1452. 

Toiytn.tóü^. ^^^^ ,.__(Míil^^'Jl?) , 

j I. Lázár Perencz Jó nás. 

Folyt.alUiv.h^oK.' ÍTLixh- ' "A^^liy^- ^i^^ Gergely. 

"'«g'*^«*- í5^»^""-_Már^)' ""Mária ■ """pán 

Tlbert " "'Sa^l "" ~ ' "Ketemen? ^'\?l"/!' '^^S- 
mejöií, t 1536. előtt. ''^Í^Z' ' 

Ilona 1518. 

(Barcsayné) 

') Kemény J. Notitia Caplt Albene* pag. 288 
*) Családi közlés aéhai V. LásslótéL 



48 



VARAD Y. 



I. Márk, ki aa sUibhi lapon. 
(Gibárti Anua) 



Bálint IIL Istváa 
1535. 
Dévánál *" 



1535^ 



lí. Márk Sebestyéa László Kristóf 
1535. 1535. 1535. 1535. 



Eszter 
(Kristyóri 
BoldizB.) 



Bora III. Márk Ilona Tamás. Eva 

(l. gyalmai 1592. kapja fFigulus '" ,ur , .7"* (^<^sdáthi 

Ponuch Jakab m. Bény/t. Mihály) ,r^er. P^««') 

2. V aradi János) , ^ . _/> , 

Tamás 
elesett Gyalunál. 



Miklós 1690. 
éles. Zernyestnél. 



Mihály Judit István 

(d^vai,Borczun (sz.-györíyi (Vékony 
Eva) Nagy Pal) Anna) 

Krisztina 
(Brádi Pál) 



Anna 
. (Tisza Tamás 



József 

(Ribiczei 

Rebeka) 

I 



Izsák 

(azacsali 

Pap Sztantira) 



Kata Sára András Anna 

(Diószeghi (Szil- (Pogány (Hernya 

Ábrahám) vasi Nyakazó Pál) 

József) Julianna) 



I — 



Sára Zsuzsa 

(Csolnakosi (szomorjai 
Bálint) Demeter János) 



Klára 
(Zeyk József) 



11. tábla. 



II. István, ki az L iábián. 
1492. 

V aradi nevii, 
íPestyéni Éva) 

Miklós 
(Osztrovi Klára) 



Jankui 
1535. 



öy^y. 



Tamás 

1536. 

(Bobik Kona) 



Ágnes 
(Mara Lázár) 



Báxfx 
(Zajfcányi Jób) 



Laszk , Zófía 

(Baksch Eva) (Markocsán 
' Máril ' Péter) 
(Demsusi Péter) 



Anna II- János Éva 

(Nádudvari elesett 1601. megöletett 

István) (1. Váradi Bora 

1. Borbély Erzae) 



I. Zsigmone 
1602. 

(Zeyk Ilona) 

f"^ " • ' ■■• '■■ ( 

Ilona Folyt, a höv, lapon. 

(Ribiczei Tamás) 



Hl. János Bora 

1605. 1618. (Vitéz 
(Cseh Anna) Dávid) 



Salome 

(egy német 

neje) 



Gergely 
t vadkan által 
(Cserményi Sára) 

Illés István^ 
1602. 1602. 



VÁKAD7. 



49 



ilf. Zsigmond 
lS7i. 
(Nádudvari 
Kata) 

Sára 
(Tornya Fái) 



JIL Ján09, ki ftB előbbi lapon, 
1606. 1618. 

(Cseh Aííná) 

III. István Fercacz Klára 

elesett 16.5$. 1632. (Domoko.*; 

(Alsó A ima) (Fráter P^ter) 
Petrona) 



Krisztina 

Pál) 



Ferencz 1711. 
Kákóczy bive 
(^álíyay Klára) 



IV. István 
követ a poriára 
(Tisza Klára) 



Mária 

(Gargóca 

István) 



Ágnes 

(Gyárfás 

Tamás) 



V. István 
8z. 1657. sept. 22. 
(Keresztesi Kata) 

I 



Mária 
(Berivói Oyörgy) 



András ÁnviH VI. István I. Láselő Á^nes' 

(KendejFy (Sadul Gásp.) főbíró föbir^ (d^vai 

Jülia) (M arkocsán Zsiixsa; (Mara Éva) Nagy Sándor) 

Krisxitiáa TíSi&möud Mária Anna 

(Miska 



Zsigmond Mária 
t'Csniai Illés) főbíró (Buda 
(Púj Sára) Sándor) 



Ásna Mán a 
(Szsutpáli (Brádi 
Zsigm ) Fer.) 



Mózses 

főbíró 

(t Títza 

Bára 

2. inczd^di 

Ilonft) 
r 



György 

főbíró 

(1. Noptsa Mária 

^. 2. Vadas Klára) 
Róza , ^ — ^ 

(l.Makray Zsuzsa Mária Pál Bora György II. Láfizló»> 

N. (SíBentpáli (Kozoíyai Per- (Nándra meggyük. (Brázovai? 

2. Fábián Forencz) Zsigm.) ceptor Mózses) 1784. Kata) 2 



N.) 



1794. 

(Barcsay 

Mária) 



Iguáits Sára Tei«z. Bora Rózar 

kir. tan. (Makray (Púy (Ponori I. József 

fbisp. hely. Zsigm.) Zaigm,) Istv.) kir. Percept. 
(1. Bada Mária katkolizált 

%, Dobay Eszter) 1 1836. 



Ter^z 

(Buda 

Aüdrásj 



Erxso Albert Ádám Gyula. 
(Bollaki emigrált archaeolog. 
Albert 1M9. Dáván. 



(Noptsa Sára) 



Dániel 3^ 

(Makray f- 

K ata) Q 

'~AÍltar'eí 
(LHollaki»* 
Cecil. ^ 
2. Kende- 1 



ressy ' 

Anna) 

Mihály Anna 
megökíttck 184Ö, 



IV. János 
főbíró 

(pávai Vayna 
Júlia) 

f 



Klára 
(Alsó Elek) 



Aiina 
t 



lí. József 
kir. táb. ülnök 

1 1836. 
(Berivói Mária) 

Józ&of Bándor 
kivégext t 
1854, 



László 
t 1860 



cnes 



£1«k 

(Nándra Téré*) (Kiss 
Sámuel) 



Czcczil 
(Márkus 
Károly) 



Póli. 



János 
t i84d. 



Bertalan. 



MAOVAHORSZio CSá^Lioxl XII. KÓ1 



4 



50 



VARADY. 



Á csaíádfa elsÖ öt nemzedékét a Váradi család ellen a múlt szá- 
zadban a Zeyk család leányágoni örökség végett indított perében 
igazolta. 

1356 ban András vajdától és szolnoki főispántól Demeternek 
fia J á n o s és Gyurknak fia M i h á 1 y Kéméndi nemesek a Kéméndi 
határban ei foglalt Sumlígeíhre határjárást, és visszahelyezést nyer- 
nek. ^) Demeter ága a 
XYL század első felében 
kihalt. Ágából IV. Pál 
szépnek jelöltetett, en- 
nek fia Izsák 1450- 
ben pereli Györgyöt 
a magtalanul elhalt I. 
János fele birtokáért. 
Izsák fiai közül Ferencz 
5,nagyság0 8"-nak czi- 
meztetett. II. Lázárt 
megölte unoka-testvére 
Albert, miért Pál a 
Gergely fia 1518-ban a 
megölt Lázárnak fele 
birtokrészéí követeli Ke 
lemen fiától Gáspártól. 
Kelemen testvérében 
Saulban kihalván 
ezen egész ág, 1635-ben 
István és Bálás ága a hagyatéki Kéménd, Bánpatak, Veremága, 
3yertyámos, Csikmó, Várad, Városvíz, Bucsi, Kaprocza, Dedács, Nya- 
valyás, Burian, Herzegány, Orminge helységbeli részekre uj adományt 
vittek. 

J492-ben Györgynek fiai I. J á n o s és B a 1 á s részint atyjok 
érdemeiért, részint 58 ft. összveg lefizetése mellett I. Ulászló király- 
tól adományt nyernek téremi Sikesd Miklós és Benedek magvasza 
kadtáu azoknak kéméndi és bánpataki részbirtokaikra, de az iktatásnál 
(Octav. fest. Epiph. Dni) ellentmondtak Ferencz fiai ; Albert és Kele- 
men^ ű^ Jónás fiai István és Gergely. 

1497-ben í. István és Bálás adományban nyerik Bncsi, 




') Eredeti a caaládnál Déyéua 



TAR4JIY. ' 51 

V4rad (Tót-Várad=Váradia) éa Kaprucaa helységet Arad megye 
ben, és ez idÖtÖl kezdé a család a ^ á r a d i nevet fölvenni a K é 
méndí helyett, tehát az Arad megyei Várad helységbeli birtokról. ^) 

Bálás ágán, mint egy családi régi (XVIL századi) genealógiára 
jegyezve van, I. Márknak fia III. István elesett a török ellen Dévá- 
nál 1550 ben, II, M á r k hadban megsebesülvén; ennek folytán meg- 
halt honn, és eltemettetett a Buthkai szölíök mellé; fia ÍII. Márk 
1592. KüküUö megyében Magyar-Bényét kapta. László (I. Márk 
fia) enyingi Török Bálint javai igazgatója volt, ennek unokája Máté 
préda-ember, ennek fia T a m á s Bononiából haza jövet török rabságba 
esett, meg nem válthatá magát, elesett a gyalui csatában. Fia Miklós 
Töfcöiy ell(m harczolt Zerny estnél , és ott elesett 1690-ben. Ez ág 
András leányaiban kihalt 

II. István ágán, (a II. táblán,) annak unokái Jankai és 
Tamás) a Demeter ág kihaltával — mint fölebbis említetett, annak 
részbirtokaira 1535-ben uj adományt nyertek. 

Tamásnak gyermekei közül Évát rablók gyilkolták meg, Ger- 
gelyt vadkan ölte meg a bánpataki erdőben, hol „Mormintulu Geci" 
nevű domb őrzi emlékét. Ennek fiai Illés és í s t v á n, niidÖn Bástához 
közelednének, Bába Noak parancsára Drompath falunál megölettek. 
Tamásnak fia még 

II. J á n o s a család megalapítója volt, első neje Yáradi Bora 
halála után másodszor nőül vette Borbély György testvérének András- 
nak leányát Erzsébetet. Elesett 1601-ben. Gyermekei közül 

I. Z 8 i g m a d, kit Básta 1602-ben kelt védlevelében, melyei 
Városvíz, Zád, és Arad mélyei Bucsi jószágaira adott, „Provi»or &rcis 
miae Caes. Majestatis Romanorum ?)" nevez, török fogoly is volt, de meg 
szökött. Bástától kapott engedélyt, hogy czímerébe a zászlóra a két- 
fejű sast betehesse ; leányában kihalt. Testvére 

III. János 1610. febn 24-én mint Provisor curiae Albensis, 
kapja Széplaky Péterrel Bethlen Gábortól Temes megyében Vaia, 
Némethi, Papd, Zilas, Parcza, Sasvár, Kis-Erdeo, Bozi, Vámteíek, 
Bozzas, Csombord, Szent-Mihály és Csóka helységeket. Utóbb dévai 
várparancsnok. Nejétől Cseh Annától gyermekei közül 

II. Zsigmond 1671-ben visszaváltja Csikmót Kenderessy 
Györgytől ; leányában magvaszakad. 

III. István kapitány, elesett a csatában 1659"ben. 



') Eredeti a esalid dévai ágánál 



fl2 VáRAPY. 

F e r ö n c z hajfhikkal rontott a kémóndi t'^niplomra, miért köz 
kereset a,Íá oöett, de meghalt. Nejétől Fráter Petronellától fia IV, í s t- 
V á n í660-baij kövct a török portára és czímzetes tetnesí bá:-*. Nejétől 
Tisza Klárától egyik fia Ferrncz mhú Rákóczy híve 171 l-ben ki- 
bttjdokol, Csigmót és Dedácaot Fodornak, Herczegány és Armingye 
helységet egy Bethlennek adá zálogba, temességi javait nótán veszté. 
Testvére 

V» István szül. 1657. sept. 22-én. Huny ad megyében föbiró 
volt, adományban kapta Berekszót; és minden javaim adományt vitt, 
caimerébe beveszi a hét várat, és két kart, melyek egyike tollat,| má- 
sika kardot tart. NejétÖl Keresztesi Katától több gyermekei közül VL 
István és I. Lásziíi, mindkettő volt Hányad megyei főbíró, két 
máig élő ágra osztá a kéraéndi Váradi családot, mely ezentúl Hunyad 
megyénél folytonosan föhivatalokai viselt. 

VI. István ágán Ignácz 1815-beu Huiiyad megyei főbíró, 
utóbb kir. hivatalos, Hunyad megyei főispáni helytartó és kir. taná- 
csos, A Maros szabályozására sokat ietty sok szép római és hazai régi- 
ségeket gyűjtött, melyeket jelenleg íia A d ám, — ki 1860. óta a római 
archaeologiai társulat tagja, — szaporít é« tanulmányoz. E gyűjtemény 
Déván van. A család levéltárának Kómenden tartott egy része 1848- 
ban elpusztult. 

L Láassló fia György friblró, ennek György fiát 1784 ben a 
Hóra támadáskor az oláhok gyilkolták mesg, másik fia IL László, 
kinek végi vadékai Antal nak gyermekei iMihályésAnna 1848- 
ban Abrudáu az oláhok öldöklésének áldozatai lettek. — Harmadik fia 

Pál 1794-ben Hunyad várm. kir. fÖpénztárnoka volt, fia í. J ó- 
1^8 ef szintén ax, katholizáit és a paspöki javak igazgatója lett. Nejéiöl 
Noptsa Sárától egyik fiia II. József előbb, 1810-ben még tieiit. öl- 
jegyző, majd ftibiró, 1834-ben Hunyad megye orsstóggyülési követe, 
kir. táblai ülnök, meghalt 1836 ban. Fiai köatíl József menekült, 
utóbb mint fölkelési emissarius elfogatván, 1 854-ben kivégeotetett, test- 
vérei szintén elhaltak, legutóbb a derék László 1860-ban. 

IV. János 1816-ben tiszteletbeli aijegyz^i, utóbb főbiró volt, 
gyermekei a táblán láthatók^ közülök János elesett 1849* ben* 

Ez ág levelei 1848-ban Kéméndon elégtek. 

Még él Hunyad megyében egy ág. melynek azonban kiválását 
a család sem tudja, eí: ág birtokos Bokaj; Almás, Tekerő és n^ás hely- 
ségekben. Közülők János szolgabíró volt, leányai közül egyik Tövisi 



VÁRADY. — VARASDI. Öo 

Gergelyné, másik Ribiczei J4no8.ié. Ez ágból való Lgna.cz, továbbá 
D m o k Sy kinek Kenderessy Rozáliától fia Ottó. 

A család csdmere, — mint fóiebb a aietszvény ábrázolja — a 
paizs udvarának alapján hét vár, e fölött szemközt jobbról oroszlán, 
balról szarvas ágaskodik, köztök egy aászió leng, melyen kétfejű sas 
látszik, e fölött csillag. A paizs fölötti sisak koronáján féríi kar könyö- 
köl , kivont kard-hegyén török f(3jet tartva ; régibb peesét-czimere- 
ken A azarvas feje fölött kar karddal, aa oroszlán feje fölött kar író- 
tollal látható. 

Várady esalád. (Rettegi) KözüiÖk S á m u e i 1815 ben Belső- 
Szolnok vármegye alsaolgabirája és nú biztos. 

Várady család. (N.-Enyedi) Közülök János N.-Enyed város 
törv. széki ülnöke , László erdő -felügyelő és Sámuel orvos, ki 
1857. dec. 2 án li.ilt níeg, és derék alapítványa által nevét az utó- 
korra ií3 biztositá. ') 

Váradí~8zakmiíry család. Lásd Szákmdry cs. 

Váradkay család. Lásd Yaratkmf cs, 

Várailyay család. Várallyay nevíineme.sek említetnek ügocsa 
vármegyében 142B ban. ^) 

Várallyay Szaniszló 153 i-ben János király híve cs egyik 
küldöttje volt a visegrádi tanácskozmányra. ^) 

1662-ben Várallyay Lörincz ecsedi prédikátor volt. *) 

E században Várailyay György Soprony vármegye tiszti fő- 
ügyésze és 1802 ben azon vármegye országgyűlési követe volt. 

Varannay család (vagy Varannyay.) Gömör vármegye neraea 
csaJádai közé számítják. ^) Varannay Klára 1720-ban Apáti Miklós 
debreczeni rei lelkész neje volt. ^) 

Varasdfi család. Varasdi Imre szerzetté a czímeres nemedeve- 
Jet. 17 60- ban M.-Terézia király asszonytól. ') 

Ozimei'e négy részre osztott paizB. aiZi 1. ezüst udvarban vöröji 
ruhás kar könyököl, kivpnt kardot tartva : a 2. vörös udvarban arany 
egyszarvúnak feje láípzik, a 3. és 4. kék udvar közepén függőleges 

') Pesti Napló 1857. évi dec. 17. számában. 

') Szirmay C. Ugooea p. 158. 

*) Budai Fer. Polg. Itx. III. 1C3. 

*) Szirmay Szatmár várai. II. 72. 

^) partholomaeides Not. C Göinör pag. U8. 

•), Básthy Magy. Emi. 262. • 

'j Co'lect. herald, uro 110. 



54 ' VARATKAY.— WÁBDAY. 

arany saselemen által választat! k el, mindenik udvarban arany csillag 
látható. A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjesztett fekete sas- 
uzárny között arany csillag ragyog. Foszladék jobbról aranykék, bal- 
ról ezüstvörös. ^) 

Varatkay család, Szabolcs vármegyében a XVII. században 
lakozott; köaülök Varatkay F e r e n c z azon megyénél 16ö0-ben es- 
küdt, *-*) 1687ben alispán volt. ^) 

A lekcsei Sulyok családdal beházasodás utján sógorságban állott. 

Varbdky ee^aláil. Hont megyei kihalt család , mely nevét 

Krasanay máskép Széplaky-nak is irá, mint ezen munka VI. kot. 462» 

lapján és X, köt. 678. lapján említők. Neve különben előbb Varbóki 

Vas volt. 

Azokhoz, mit az idézett helyeken feljegyzénk, pótlásul és igazi- 
tásúi esak a következőket adhatjuk. 

1544 ben Varbóky Györgynek Csery Borbála fiának magvasza- 
kadtán Várday Pál érsek és kir. helytartó Vass Istvánnak és Csery 
Borbálának és leányainak Julianna, Kata> Krisztina, Anna 
és Margit nak Hont megyei Farkas- Varbók egész helységére uj ado- 
mányt ád. **) 

A X. köt. 679. lapján álló Ferencznek neje Galsay Bora (nem 
Mária) volt egy táblázat saerint, a fölebbi adat szerint azonban Csery 
Borbalát birta nőül, talán második házasságban. 

Ferencznek gyermekei közé teendő György is , ki kihalt 
i544. előtt, és Margit 1Ö85. előtt Kelecsényí Jánosnak elhalt neje* 
— Juliannának Kürtössy Balástól való leányát Kürtossy Katalint Nagy 
Sebestyén korponai gyalogsági hadnagy birta nőül. 

Wárday család. (Kis-Várdai t) A Guthkeled nemből (genus) 
ered. Nevét Szabolcs vármegyei Kis-Várdá-ról vette és irta. Első is* 
tnert törzse Mihálynak fia A l ad ár volt, ki V. István király korában 
élt, ós az egri egyház elégetett kiváltság- levelei ügyében tanúsko- 
dott. ^) Ennek három fiai maradták : Jakab, II. A 1 a d á r és L 
László, kik 1311-ben éltek, az utóbbi elvévén nÖül jeíethei Szecsöd 
(Zochud) fiának Mártonnak leányát Margitot , nemzé I. Jánost, ki 



') Adarni Scuta gentil. tomo tomo XIV. 
') Er. okmány. 

*) Lehoczky Stemmat I. ^s 1687. ^vi 15. törv. ez. 
Aa eredeti oklevél Máttyue János nyűg. tartományi albiztosnál. 
*) Wagner Car. CoUeetanea geneal. hist. dec. 11. 71—82. ki után van itt 
a leszánnaztatás egészen. 



WÁBDAY. 65 

KÍ8-Wárda várát kügazitatá és kibövíteté; meghall íS57'be». Két fia 
maradván; I, Miklós magaélkül haít ei, a másik L D m o k o a, ki 
i 380-ban a rokon Báthoriakkal perelt, négy gjerraeket nemzett:!. 
Z 8 i g n.vo n d t, kinek leánya Katalin albesi Zólyomi Tamáshoz 
roentnöül, I. Mihályt, 11. Miklóst és Pelbártoí. E2 utóbbi 
három testvér három ágra terjeszté a családot. Lássak ezen ágakat 
egyenként. 

/. Mihály ága, 

I. Mihály Zsigmond király kiséretóben járt némefc, franczia s> 
több orsaágb^n. Egyetlen fia volt IL László, ki í471-bon halt meg* 
ennek négy gyermeke maradt : Hedvig agárdi TeÖke Petemé, ÍII 
László, í. András magtalan, és IL J á n s. Ezek közül 

III, László 150ő-ben jelen volt a rákosi országgyűlésén. ^) 
Első neje albesi Zólyomy Anna, a második Batthyány István leánya 
Katalin volt. Amattól születtek leányai ; Judit Verebélyi Jánosné, és 
Klára Kallói Nagy Jánosné lö24-ben élők, és fiai György, ki 
lölO-ben Krakkóban iskolázott *) és IV. László, mindketten korán 
magnélkül elhaltak. 

IL János szintén nem volt családja terjesztésében ssereacsé- 
sebb, Nötíl vévén báthmonostori ThötÖs László leányát Orsolyát; ezzel 
Bars, Hont, Fejér, Bodrog és Tolna vármegyékben terjedelmes birto- 
kot kapott. Azonban fia V. László korán elhalván, egyetlen leányt 
Katalint hagyta maga után, ki csábrági Erdödi Bálinthoas menvén 
féijhez, utánna birtokaiban az örökösödött. ^) így I. Mihály ága kihalt 

II. Jánossal egykorban éltek a Wárday családból többen, kiket 
a családfára elhelyezni nem tudunk. Hlyének voltak U.. Ulászló korá- 
ban a három testvér : P á 1, P é t e r és M á í é. Ezekből P á I Eszter- 
gom megyei pap és földvári apát volt, de korán elhalt. Péter szintén 
papi pályán szerepelt, Olaszországban tanúit, előbb esztergomi kano- 
nok, majd f(jldvári apát, végre 1481-ben kalocsai érsek volto Haragos 
természetéről dühösnek is neveztetett. Róla írják, hogy midőn Mátyás 
király ellene felháborodván, Őt eizáratá , mondta volna : ^avva fuisti 
Petrm, a»n?a enV, et in Árva niorieris,^ Utóbb érsekségébe visazahc- 



') Jáázey R A magyar nccfi?. napjai a laoli* vész után 157. 

*} Bursa CxacoviensJs pag. 25, 

') Nagy öábor szerint (TudomáuycfS Gyűjt. 1836, évi VL köt, 84. lapján) 
a Tötösi család birtokait utóbb Wárday István kalocsai eraek le.^tvéreivel 
nyerte volna el Mátyás királytól, mint errÖl alább saólni fogunk. 



* 



66 WÁROAT. 

iyeztetvén, élt 1501-ig. *) Testvére Mát éj ki testvéréről Érsek-naky 
és jószágáról Adorjáni-nsik is neveztetett, 1509 ben temesi főispán volt. 

Ugyan ez időkorban éltek még Wárday másik Pál és Wárdai 
Tamás. Amaz szintén pap lÖn. Iö21*ben budai prépostból veszprémi 
püspök és kir kincstárnok, 1524-ben egri püspök, 1526 ban végre 
«6ztergomi éraek és végre 1543 ban kir. helytartó. '') Meghalt 1549* 
octob. 12-én kora 66. évében. Sima udvarias modorát jellemzi a róla 
feimaradt közmondás : „Ez sem tanúk Várdai Pál udvarában.^ Test- 
vére volt Mihály, ki Mohácsnál esett el lő26-ban> 

Tamás tán e^y személy az 1547-ben volt királyi személynök- 
kel. Gyermekeit mai^a így jegy zé föl: Péter szül. 1518, mhaií 1522. 
Zsigmond szül. 1520. oct. 18-án. Jáuos szül. 1522. máj. 7-én. 
Péter szül. 1524-ban Kálmán napján. Többet róla nem tadluUaik 

Pelbárt dga^ 

P e 1 b á r t testvére I. Zsigmondnak és I. Mihálynak, hat gyér- 
meket nemzett, három leánya Zsazsanoa Pocsaji Jánosné, P u- 
tancziana Zokoly Pét* rué, és Anna váraskeszi Lépes Jánosné 
volt, ezen kivűl voltak fíai III. Mihály, III. Aladár éó István 
az érsek. 

III. Mihály magnélkül halt el 

III, Aladár főpohárnok és 1469-ben Szabolcs vármegye fő- 
ispánja voit. 

István Olasssországban tanúit, 1454-ben erdélyi prépost, utóbb 
kalocsai érsek és fökanczeliár lett, 1468-baíi pedig bibomok. E)t még 
1470. nov, 24 én is. ^) Ennek testvéreiül teszi egy tudósunk *) a táb- 
lán V. Lászlót és II. Miklóst, lehet azonban, hogy csak a deák 
^/rafer" szó tág értelme által tévesztve meg , miután Wagner saerint 
amazok egészen más izbeli rokonai voltak, és eképen igénybe veliet- 
ték érseki rokonuk köz bej árasát a TÖtösi magszakadt család birtO" 
kaira nézve. Ez ág benne kihalt. 



*) Levelezését kiadta Wagner Pozsony baii 177ö-ben j^pUtolae Petri de 
Wárda'* czim alatt. 

') Ezen Wárday Pálnak, mint királyi helytartónak egyik, lő44-beQ a 
Varbóky család részére adott, uj adomáuylevelén láttam pecsétét, melyen czl- 
merc : „hátulsó lábain ágaskodó oroszián**, mely csíiaer elüt a 
Kis Wárdai család czímerétöl, melyben egy kígyó vagy íiárkáoy köritette 
ágaífa van ; s igy tán e P á 1 más Wárdai család ivadéka ycM f 

^ Nagy Gábor Tudomáayos Gyűjtemény 1886. éri VI. köt 84.* 

*) Ugyan az, ugyan ott. 



WÁRDAY. 57 

//. Miklós ága. 

II. Miklós, Pelbárt testvére, nemaié flí. Miklóst, ki i^z 
1444. évi országgyűlésen lett Szabolcsi föispáoná^ 14ő5-ben kir. kincs- 
tartó volt Nejétől Peréuyi Katalintól négy fia maradt: IV. Miklós, 
Simon, Mátyás boszniai püspök i486.ban, meghalt 1489-ben, és 
IV. Aladár. Eaek közül 

Simonnak fía volt Tamás egri megyei pap Í545-ben. 

IV. Aladárnak szintén egy leánya maradt: Eufr{o8Ína csébi 
Pogány Zsigmondné 

A negyedik testvér IV. Miklós a család alapításban sokkal 
ssserencsésebb volt. Nejétől Eufémiatól egy leánya Anna Drágffy 
János jegyese és következő bat fia maradt : 

1. n. Is váll, ki nőül vévén hasasterjéni vagy csúzi Markoss 
László leányát Ilonát, ettŐl nemzé B o r b a i á t, apanagy falvi Apaffy 
Ferencznét. 

2. I. Ferenc z 1510-ben kincstárnok, majd váczi, utóbb erdé- 
lyi püspök, 1520-ban a leleszi oonvent előtt testvérei János, Mihály, 
Imre és Ambrus részére bevallást tesz, 1523-ban végrendeletet tett, 
melyben a két előbbi testvérnek a báthmonostori, a két utóbbinak pe- 
dig a kis-várdai jószágokat hagyta. Meghalt 1524-b6n, mások szerint 
Mohácsnál esett volna el. 

3. III. János lŐ17-ben kir, udvarnok, zászlós ur volt ^) Nejé- 
től Báskay Krisztinától egyetlen leánya Fruzsina előbb Vinnai *^) 
az az Eödönfify Istvánné, utóbb alaghi Bekény Istvánné volt. 

4. IV. Mihály, kiről alább. 

5. Imre jeles férfiú, ki a mohácsi Ütközetben lelte sirját 1526- 
ban, nőtlenül. 

6. A m b r á s, ki nŐttl vévén losonczi Bánffy Petronellát, ettől 
leánya Klára 1544-ben Serédy Istvánné volt. 

Kihalván a megnevezett testvérek, visszatérünk ezek közül a 
4-dík testvérhez IV. Mihályhoz, kirek ága legtovább virágzott 

I V. M i h á l y a mohácsi ütközetből szerencsésen megmenekülvén, 
kincseivel együtt Tolna megyei Málé nevű várába vonult. Élt még 1552- 
ben is, midőn KJs Várdát, — melyet Martinuzzi elfoglalt, — neki vissza 
adta. Első nejéül Báthori Klárát vélik. Bizonyos, hogy neje volt Sanaa* 



•) Tudományos ^jt 1834, é\i I. kct. 3. lap. 

') Wagner C. doc. II. p. 80. 8ajtó hibából de Vinna helyett ,8 1 cphapi 
d © V i e u n a* van nyoaiva, melyaíik folj'tán Budai Fer. Polg. lex. IIJ. köteté- 
ben a Viennábói „Bécsi** csaiikl^vet fariigi>tt> 



58 



WÁBDAT 



sági Erzsébet, ettől születtek gyermekei : ni» István, V. Miklós, 
11. F e r e n c z^ V. Mihály és Anna Zokoli Miklósné. Ezek kö- 
zül a két elsÖ magnélküi halt el, valamint V. Mihály is, ki 1579- 
ben főpohárnok mester volt, élt még 1 582-ben is. Özvegye Dobó 
Krisztina utóbb gersei PethÖ Gáspárné lett. Azonban a harmadik test- 
vér V. Miklós családot alapított, nÖül vévén Loaonezi Dorottyát, 
ettől lettek gyermekei : IV. István, V. Aladár, VI. Miklós és 
IV. János, kik azonban mindnyájan magnélküi korán elhaltak, leá- 
nya azonban Katalin, ki 1580 máj. 5 én született, és kora 14. éve- 
ben kis-várdai Szokoíyi Miklósnak Ion jegyese , utóbb azonban Te- 
legdi Pálhoz ment férjhez , ennek halála után pedig bedeghi Nyári 
Pál váradi kapitányhoz, meghalt 1G30 bail, és a Kis-Wárdai családot 
sirba vitte. Utódát Nyáry Krisztinát Eszterházy Miklós vévén nőül, 
esjzel Kis-Wárda is az Eszterházyakra szállt. 
A családfa következő : 

I. t á b 1 a. 



Aladár 
1298. 



Jakab 
ISII. 



II. Aladár 
1311. 



I. LásBlo 
1311. 

(Jelethei Margit ) 

I. János 
Kis-Várda aj építője 
1 1367. 



Domokos 

1380. 



I. Miklós. 



L Zsigmo nd L Mihály 

Kata II. László 
rZólyomí Tamás) f 1471. 



Il^iklÓ8_ 
Folyt. 21. táblán. 



Pelbárt. 



Zsuzsa Potentia Anna III. Aladái* g István 
(Poesay (Zokoly (Lépes 1459. L. kalocsai 

János) Pdter) János) szab. 

fÖisp 



s: érsek 
^ bibornok 



Hedvig III. László I. András 

(Töke Péter) (1. Zólyomi f 

Anna. 
2. Batthyány 

Kata) 



rV. László György Judit Klára 

t t (Verebélyi (Kállay 

János) János) 



II. János 

(Tó'tösi 
Orsolya) 

V^Lászió 

Kata 
(Erdödy 
Bálifft) 



vIrDAY. — VÁRPFT 
II. tábla. 



59 



IL Miklós,- A% az L UShlán, 



III. Miklós 
1446. főispán 
(Perényi Kata) 



IV. Miklós 
(N. Eufémia) 



Simon 

Tamás 
1543. pap. 



Mátyás 

boszniai 

püspök 

tl489. 



IV. Aladár 

Eufrozina 
(es. Pogány 
Zsigmond) 



Anna István Ferencz 

(Drágffy (Markoss erd<5lyi 

János) Ilona) püspök 

(Apaflfy r- 

Ferencz) 



János 

1617. 

kir. udv. 

(Káskay 

Krisztina) 



Fruzsina 

(1. Eödönffy 

István. 



IV. Mihály Imre 
1526. 1552. elesett 
(1. Batthyány 1526. 

Klára 
2, Sarmasági 
■^ Erzsébet) 



2. Alaghy György ) 



Ambrus 
aos. Bátt£fy 
Petronella) 

'"KláriT' 
(Serédy 
Istvánné 

1544.) 



István Miklós Ferencz. V. Mihály Anna 

1564 (Losonezi főpohárnok (Zokolyi 

Dóra) 1572. Miklós) 

Pobo Krisztina)'-'2;ok. Erzse 
(Melith Péter) 



Istrán. Aladár. Miklós. János. 



Kata 
1 1630. 
(L Telegdy Pál 
2.ílyáryPál) 



A család czimere — mint Wagner Wárdai V. Mihálynak 1579. 
évi pecsété*) után közli, — a paizs udvarában egy bogas ág (vagy szar- 
vas agancs ?) melyet farkát szájába vevő kigyó körit. 

Várday család. Jelenleg Beregh vármegye nemessége közé 
számítatik. ^) 

A múlt század elején élt Kis- Várday János, kinek Seraberi Sem- 
bery Judittól leánya Mária Körossy Sámuelné volt. 

Várfalvi család. (Őrkei.) Erdély kihalt családai között em- 
litctik. ») 

Várffy család. Alapítója Burgmann Károly, ki a magyar 
királyi helytartóságnál mint számvevő 32 évig viselt hü szolgálata ju- 



•) Wagner C Coll. gen. dec. 11. fig 6. 

') Fényes E. Magyar orsz. stat. geogr, állapotja III, Ö6. lap. 

') Kó'váxy L. Erdély n. esaládai 271. 



60 VARGA. 

tal mául 1841 ben V. Ferdinánd király- által magyar neitjcsséggel ju- 
talmaztatott és vezetékneve Várffy-ra változtatott. ^) Egyik na 
Károly (szüi. 1812.) ei5bb nagy-csaiomjai, jelenieg Nógrád megyé- 
ben mohorai kath. plébános. 

Varga esalad. E nevet Pozsoöy, Gömör, Szabolcs, Szatmár, 
Ugocea, Veszpróni, Zemplin és Zala stb. varmegye iieniessége sorában 
találjuk. 

Egyik Varga uevü család L Leopold király által 1673. jul. 
28-áo nemeHÍtetett raeg, és czimeres levele azon évben Nógrád megyé- 
ben Fii leken hirdetteteíett ki. Utódai közül Varga Mihály és Já- 
nos 1726-ban Nógrád megyében igazolták kétségtelen neinességo- 
ket *) Ezeknek utódai Varga idősb és ifjabb István és Mátyás 
176o-ben szintén Nógrád megyében éltek, mint valódi nemesek. 

Másik Varga család alapítói Varga János ér Lörincz, 
kik 171S-ban III. Károly királytól nyertek czimeres nemeslevelet. 
Czimerök a paizs kék udvarában zöld téren álló vörös ruhás magyar 
vitéz, kék Övvel, oldalán kard lóg, lábát sárga csizma fedi. iején pré- 
met vörös kalpag vau, jobb kezében három bázakalászt tart. A paizs 
fölötti éisak koronájából szintén olyan vitéz emelkedik ki, jobb kezé- 
beja kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüstvörös , balról 
aranykék. 'J 

Zemplin vármegyében szintén van Varga nevű nemes csa- 
lád. •) IJgy Ugocsa megyében is, hol 17őO-ben Péterfalván, úgy For- 
golányban és Tivadarfalván uj nádori adományban részesültek. EbbÖl 
e azázad elején Tivadar&lváü birtokos volt Varga László, Forgó- 
lányban Mihály, F e r e n c z és J ó z s e f. "•) 

Bács-Bodrog megyében az 1825. évi nemesi összeírásban Baján 
találjuk aVarga óe Y a,rg a-N agy nevű családokat. Vargái Gás 
pár Bács megyében 1820-ban esküdt volt. 

Vürga család. (FeisöOri) Vas vármegye azon adomány os csa- 
ládainak egyike, melyek 1582'ben F.-Orre kir. adományt vittek. 
Lásd Zámbó csa 

Varga család. Ldsd Vadász cs. 



') Pesti hirlap 1841. évi 6. özám. 

') Protoc, C. Neograd anni 1726, 

') Coll. herald. 668. és Adami Scuta gént. XIV. 

*) Szirmay C. Zemplin. not. top. 118. 

*) Szirmay C. Ugocaa pag. 125. 126. 129. 



VARÖY/1. — VÁRÍIKGTI. » 61 

Var^yai csftüád. Alapítá Vargyai István, ki 1718-bAn III. 

Károly királytól kapott czímeres uemeslevelet *) 

Czimere a vért kék udvarában zöld téren jobbra forduló és ba! 
láb.á,n álló daru, felemelt jobb lábával kövecset tartva ; a vért fölötti 
sisak koronáján szintén olyan daru látható. Foszladék job)>róÍ ezüstvö- 
rös, balról aranykék. 

Várhegyi család. Hazánkban e család alapitója Du Mont de 
Beaufort Ágost, (saül. Bouchain 1748. jul. 17-én) ki mint a cs. kir. 
fÖQzállás-aaeateri táborkarnál alezredes 1794. octob. 9 én L Ferencz 
római német császár és magyar király által római a. sz. birod. nemes- 
ségre emeltetett, és kiván&ágára franczia bangzású neve „Perg von 
B u r g b e r g"-re változtatott. Utóbb már mint nyugalmazott ezredes 
úgy atyja érdemeiért, ki a franczia udvar részéről Bécsben ügynökös- 
ködött (negotiator) valamint saját, Í767 — 1797'ig viselt katonai szol- 
gálatiért 1829. nov. 6-án Bécsben keit oklevélben I. Ferencz király* 
tói magyar hontiusitásí és igy magyar nemeslevelet nyert, mely 1831. 
april. 27-én Hont megyében, 1840- sept 9-án Pozsony vármegye előtt 
is kihirdettetett és időközben az 1836. évi országgyűlésen a 47. tör- 
vény czikkben is elfogadtatott. Meghalt 1835. mart 30-án Wáhring- 
ben. Kéjétől Bellesini E'erencz leányától Bellesini Teréziától, kit 
még kapitány korában Bécsben 1783-ben vett nÖül, a táblán látható 
öt gyermeke született, kik közül a legidősb 11-ik Ágost (szül. 1784. 
Bécsben) már 1829-ben a cs. kir. hiteipénztár egyik jubilált beszedője 
lévén, nov. 26 én I. Ferencz királyhoz báróságéii folyamodott, felhoz- 
ván igénylő érdemeit a M. Terézia rend megnyerhetésére, főleg egy 
nagyatyja Du Mont ') állítólag báró és bécsi franczia ügynök részére 
M.Terézia által 17ő3-ban kiadott útlevél alapján; azonban 1830. 
5-én kelt cs. kir. hátirattal az igényeit családi egykori báróság törvé- 
nyes beigazolására utasíttatott. 

Mielőtt a család legutóbbi származási fájára és tagjainak meg- 
említésére térnénk , megemlítendő, hogy a család törzsősetil a Ghiil- 
laume trieri érsek munkája 137, lapja szerint 1088. évben a keresas- 
tes hadban részt vett Drogo du Montot kereste ki, továbbá a kö- 
vetkező : a) Marquis du Mont de Gages (marquis 1768. óta.) b) Báró dtt 

*) Adami: Scuta gentil. tomo XIV. et Coiiect. herald, nro. 52á. 

*) Szereticsém volt a család nagy gonddal, de. legtöbbnyire csupán törté- 
neti könyvekből vett hiteles másoiatok alapján I230-ik eVig fölvitt származási 
fáját «v hivatkozott kivonatokkiil együtt átnéaheíai. Ezsk kö^t az 1763. évi dt- 
•övfiiet, melyben ítaonban keas sztüé? ninss, meUöavéi: egyéb éftarevételehnet. 



62 VÁRHEGYI. 

Mont de Fleury (báró 1826. óta.) c) De Mont de Buret, és d) Báron 
du Mont de Beaufort (1690. óta) családokat mind azon egy nemzetség 
ágainak igényelvcn, családfáját egy, 1230. évben éltJean deMont 
Chevalier de Hestre östÖl számos külföldi család tani könyvek 
és kéziratokból hitelesen kiíratott adatok alapján szerkesztve szaka 
datlan nemzedéki lánczolatban hozza le. Minket azonban e leszármaz- 
tatás, mely hazánkon kivüli történetekbe vág, nem érdekelvén, é» igy 
annak történeti itészetébe sem avatkozván, azt mellőzve, még csak azt 
érintjük meg, miszeríot a család nemzetííégi okiratul megszerzé a spa- 
nyol Simancasi levéltárból azon bárói diplomának hiteles másolatát is, 
mely szerint Du Mont Andre v. Antal franczia 1 620. jun. 25-én 
kelt franczia okmányban Madridban báróságrs emeltetett, és melynek 
levéltári mása az említett levéltárban Negocíado Estado secretarias 
provinciales Flandres nevű könyvben , mely most Ántiqtio espatentes 
r^evet visel, — a simancasi archívumban található, és mely szerint erre 
lu88. jun. lö-én spanyol báróság is adatott. 

A család minket illető és biztosabb származási rendje Du Mont 
M i k 1 ó s-J ó z s e f fel kezdődik, kinek De Breda Jankától fiaDu Mont 
Beaufort Ágost alezredes és 1829-ben magyar honfiusítást nyert, a 
következő családfát alapítá : 

Ágost 
sz. 1748. 1 1835. 

alezredes 
(B el lesini Teréz) 

Erzsébet Ignácz Antal IL Ágost János 

(Wieaner Józs. cs. posta ellenőr 8/.1786.tl818. sz. 1784. f 1862. 82.1797.t l83o- 
kabineti hív) Waliringben hadnagy. állami pénztárn. vadász hadn. 
t 1830. (1. Horner Teréz f 1819. 

(Iblaker Erzse) Giáczból 

III. Ágost 2-tól Lajos- Józs. Fridrik Albert Móricz Rudolf Klementítift 

8Z 1813. 8Z. 1821. sz. 1825. sz. 1830. sz 1831. sz 1835. se. 1842. 

ny. oruagy gensd.föhadn. had. és honv. hadn. f 1834. hadnagy, (báró Falion 
(Szibenliszt es érd. rend. testőr f 1848, NorbeöKáf.) 

Laura) Váczon f 1848. 

(báró Fuilon Trevisónál. 
Korbec Anna) 

II. Ágostnak két rendbeli házasságából tizennégy gyermeke 
származott, első nejétől Horner Teréztöl születtek: 1. János-Antal 
szül 1817. 2* Kata sz. 1816. meghaltak; 3. III. Ágost szül. 1813- 
ban sept. 13-án, őrnagy a 40. zászlóaljban, 1853-ben nöűl vette Fuss- 



víri.—vabínyi. 63 

röl Szibeoliszt Laurát, és 1861*ben nyugalomba lépett ; a második há- 
zasságból Scberempergi és ratstadti Graff Luizatól származtak : 4. 
hnizsL szül. 1820. t 1823. 5. Lujos-Józs. szüL 1821. jul. 8-án. 
1848-ban mint honvédhuszár főhadnagy Világosnál capituláU, innen a 
4-ik huszár ezredbe besorozott közlegény, majd előlépés folytán 
ScfaÜck tábornagy segéde, végre gensdarme főhadnagy Vácston, és az 
osztrák katonai érdemrend keresztese, 1860-ban nőül vette báró Ful» 
Ion Norbec Annát. 6. Mária sz. 1823. neje Ballatscbano János oláh- 
országi logothetnak. 7. Fridrik szül. 1825. hadnagy és volt testői, 
utóbb mint önkénytes elesett Trevisónál 1848-ban. 8. Charlotte 
sz. 1826. Kösse Ottó neje Berlinben. 9. Jozefina sz. 1828. 10, 
Albert sz. 1830. mint a 3-ik honvéd zászlóalj hadnagya elveszett 
Sz.-Tamásnál l84«-ban. 11. Móricz szuL ISSÍ.f 1834. 12. Anna 
szüL 1834. 13. Rudolf sz. 1835. hadnagy a Gyulay ezredben. 14* 
Klementina szül. 1842. neje báró Fullon Norbec Károlynak 
1863. óta. 

A család czlmere arany pólya által vizirányosan két részre osz- 
tott paizs, a felső kék udvadban ékezett szelemen alatt liliom, két ol- 
dalról fölebb arany csillagok láthatók ,- az alsó kék udvarban zöld té* 
ren négyszegletes kövekből épült vártorony és annak tetején pánczé- 
los kar kivont karddal szemlélhetŐk. A paizs fölötti sisak koronáján 
Öt strucztoU leng a két szélső arany, a két belső kék, a középső ezüst. 
A paizs körül szokásos foszladék hullámzik^ és alul családi jelszóáU 
^ Pro Rege et Fide* olvasható. 

Vári család. Szatmár vármegye nemessége sorában áll. E szá* 
zad elején Zsarolyán, Fülpös és Matólcs helység közbirtokosai közt 
találjuk. ') Honos a család Bihar megyében is, hol N.- Váradon e szá- 
zad elején Vári József élt. 

Yarínyi ^»alád. Trecsin vármegyei czimerleveles család, e me* 
gye nemesi lajstroma szerint már 1646-ban Varinban székelt. '^) Ugyan 
csak a nemesi összeirások szerint l?48'ban Nagy-Kolacsinban székelt 
Sándor, Szedlicsnán pedig István. 

1768-ban Nagy-Kolacsinban éltek Imre, Pál, János és Jó- 
zsef testvérek, Eleknek örökösei; — Szedlicsnán pedig András 

1803-ban Csaklászon lakott János, Kis-Chii vényben pedig 
Imre, 



Szirmay, SzatDoár várm. IL 218 225. 2dO. 
^) Sxoutagh Dán. közi. 



64 



VARJAS .— VAKR Ó CZ. 



1837-ben Csuk lászon csak maga János, mert Imre időköz- 
ben meghalt. 

Várjad család. Ozímere a pai-ss kék udvarában xokl téren há- 
tulsó Ubain ágaskodó leopárd, elsö jobb lábával kivont kardot tartva. 
A paizs fölötti sisak koronájából két fekete saíisz^rny köj&t szintén az 
előbbihez baaonló leopárd emelkedik ki. Foealadék jobbról aranykék, 
balról ezdstvörös. 

Varja»í család. Lésd N'agg cs. 

Varjú esalád. (Varjafalvi.) B családból Mátjás kirély korábíui 
kitűnt Vaiju Pál 1468. M76^baii, ^ 

Varjú család. (Magyar-Béli.) ¥oi,mmy várniegyében Magyar- 
Bélen, Kajalon és Fel- Bakán a Csalló közben birtokos, Á múlt század- 
ban élt András, kinek neje magyar-béli Bély Kata volt, ettől a ic- 
származás ^) következő : 

András 

(Bély Kata) 

István 
v<^<p*eade.l. 1?8{). máj, 3. 
^va) 



Ignácz 

(Kiss Mária) 



Sátidor 
tallóöi piííbáüos 



(Neszméryné) 



Eadre 

sa. 17^0. 1 1864. 

Hedervári pléb. 

esperei^, és czídvz. 

OASterg. kaaonok. 



istvárt 
birtokos 
Kajaion. 



sz. 1806. 
birtok, Bakáíi. 
(Kuiás FTancíiiska) 

Jasztioa 
ea. 1886. 
(Stumaiör Gyiirgy) 




Laiosnak és Antal-na-k is több fia maradt, kik Kaj álon birtokosok. 

Varjú nevű családot lelünk Bács vármegyében i» Baja városá- 
ban Báca-Bodrog megye 1825. évi nea\esi öesaeirá^ábao, 

Varkócz esalád. (Nobscbützi f) Sziléziai származás, ^) onnan 
jött hazánkba Varkuch K r i k t ó f Szapolyay István nejévei Hedviggel a 
tescheni here^egnöveí, ki Varkuch Kristófot késmárki kapitányává tette, 
étt StraszkajSzentkereöZt stb.belyöégekkel adományozta. M£kgyarnemea- 



') Budai Fer. Polg. lux. íli. 703. és Wagner DipL 8ároB pag. ö89. 
') Stttinmer György közi. 

•') Wagacr Analecta S.--jpufe ÍV. 2(lfe. iapon, Budai Ftu-. íiisi. iex. III. 
695. 7ü3. Leboczky Stemmat. p. 425. 



VAUKÓCZ. — VÁRKONYI. 65 

séget kapván, neve is iricgraagyarosodott Varkocli és Varkóczy alak- 
ban. Háromszor nősült, s mind háromszor fényes magyar családokba 
házasodott. ElsíJ neje Tarczai Tamás leánya Katalin, a második Bebek 
Margit, a harmadik Homonnai Borbála volt Fiai maradtak Meny- 
hért, Gáspár, György; leányai Margit Bebek Ferenczné és 
Borbála Homonnai Gábomé. Ezek közül 

Menyhértnek fiaiul iratnak János, András, Kristóf 
és Bernát, 

György 1541.ben Pestet ótalniazla, í543-ban Saékes-Fejér- 
vár kapitánya volt^ és annak védelmében esett eJ. 

Még ismertebb lön történeteinkben Varkoch Tamás, I. Kris- 
tófnak valamelyik fiától unokája, Eger várában kapitány volt, és ott a 
vár egy bástyáját ö épitelé, mely Varkócs bástyájának neveztetett. 
1549-beii Eger I. Ferdinánd alá kerülvén, váradi kapitány lön, 1552- 
ben bihari főispán is volt, midőn lakadalmat tartott. *) lő56-ban Iza- 
bellához hajlott, miért Bihar megyei jószágában kárt is vallott. Meg- 
halt 1566. előtte Feleségül vévén Makó Miklós és Paksy Ferencz öz- 
vegyét Zólyomi János leányát Klárát, ettÖÍ születtek gyermekei : 
Miklós és Sára. Miklós korán elhalt lö83-baD és Szalacson temet- 
tetett. Özvegye Hagymásy Leustak leánya Katalin Bocskai Istvánhoz, 
utóbb erdélyi fejedelemhez, ment nőül. 

Még egy tagját Ismerjük a családnak Varkoch Györgyöt, 
azonban hogy I, Kristóf melyik űAtól eredt? Azt nem tudjuk. Kétszer 
nősült, első neje Hagyraássy Margit, a második Nyáry, fvagy Homon- 
jMrt? Borbála volt, á^'eí«o(M Fett leánya Margit Lónyay Zsigmondné. 
Es ebben a Varkócz család kihalt. 

A család cziraerében liliom tÖTe.8ek és sasszárnyak iáihatók. 
Várkonyí család. Eiőbb Nógrád, jelenleg Heves megyében 
lakó nemes család. 

Nógrád megyében 17ö5-ben Várkonyi Imre Berczelen, B'e- 
r e n c z Szügyben volt birtokos a nemesi lajstrom szerint. Valószinü- 
leg nevezett Imrének Paczoky Borbálától fia A n t a 1, kinek GelIe 
Katalin nevű nejétől maradt leánya Várkonyi Katalin özvegy Somos- 
köy István né. 

Nevezett Imre 1760-ban Nógrád megye esküdtje volt; pecsétje 
saerint czímere a paizs udvarában magyar vitéz kivont kardot tartva ; 
a paizs fölötti sisak koronáján férfikar könyököl, kivont kardot tartva. 



*) Kemény Notit. Cap. Albensis p. 215, 

IffAQTAIlOBSsXa CSALÁDÉI Xlf. KÖH. 



66 VARLANDY. — VARSÁNYI. 

Tcmes vármegyében Várkonyi Ádám 1839-ben föjegy^c^, és 
országgyűlési követ volt, 

Varlaady család Alapítója Varian dy Ferencz, ki 1790- 
ben II. Leopold királytól primatialis előterjesztésre kapott cziraeres 
nemeslevelet, 

Czimere fennálló hadi paizs^ mely vizirányosan fehér pólya által 
vörös, alúl kék udvarra nszlik, az előtérben hátulsó lábain ágaskodó 
oroszlán látható, első jobb lábával kivont kardot tartva. A paizs fölötti 
sisak koronáján pánczéios kar könyököl, kivont kardot tartva, két kí- 
terjesztett sasszárny között, melyek közííl a jobb oldali vizirányosan 
félig arany félig vörös, a baloldali félig kék , félig arany. Foszladék 
jobbról aranyvörös, balról aranykék. *) 

Varnay család. Varr) ay György és neje bodicsi Kis Anna 
1700-ban Gömör megyében Sztárnán birtokukra 1. Leopoid kiiálytól 
beleegyező kir. adományt kaptak, '^) 

Varnay család most i^s Gömör megye nemessége sorába szá- 
mítatík. 3) 

Váró család. (Bágyoui.) Arany osszóki székely család. Közü- 
lök M ó z s e s élt 1768-ban, neje dézsfalvi Simon Katalin volt. Ennek 
utóda lehetett azon M ó z s e s, ki Törökországot beutazta, és 1850. után 
halt meg, 

M i h á 1 y híres ügyvéd volt, halála után 1 7á5-ben egy jogi mun- 
kája jelent mag. El jelenleg Ferencz és ennek gyermekei. 

Városdv család, Márton a múlt szádadban élt, nejétől Tes 
gényi Judítt(' [ leánya K r i s k a Gombossy Jánosné volt. 

Varsády család Varsádi Gáspár 1599. és löOl-ben hadi 
élelmezési biztos volt, *) Már 1601 -ben meg is halt« Nejétől Várady 
Margittól leánya Klára megnyugtatja Kalmár János kassai polgárt, 
hogy a néhai atyja által reá bízott pénzt átadta. ^) 

Tán Gáspár testvére volt Farkas, ki 1601-ben éU, ^) 

Varsányi család. Bars vármegyében a varsányi Siraonyi csa- 
ládnak régenten legalíibb egyik ága az előnévröl Varsányi -nak is ne- 

') Adami, Scuta geutil. tomo XIV. 
*) Liber regins folio 534. 

") Bartholűmaeides Not. C. Oömür 148. és Fdnyes M. orez. Stat. geogr. 
állupotja II. köt. 

') 1599. évi 21. és 1601. éyi 7. törv ez. 

*) Egri kápt. Piofc. B. pag. 56. 

•) Nógrádi 1501. evi jegyzőkönyv. 



YAli SANYI. 67 

veztetett. Lásd Simonyi cs. Igy találjuk Varsányi Ferenczet 1560- 
ban Bars vármegye azolgabiráját. ) Varsányi Miklóst, ki 1616>ban 
Simonyiban egy telket zálogított el Lipthay Imrének. Varsányi Ist- 
vánt, ki Nagy- Kereskény ben és Varsányban való részét elzálogitá 
1618- ban szintén Lipthay Imrének. '') Valószinüleg ezen Istvánnak 
neje volt Appony Zsuzsanna, ki birtokrészét Komárom megyei O- 
Gyalla helységben Zendy Miklósnak bevallá. ^) 

Varsányi nevű csaiád jelenleg Szabolcs vármegye nemessége 
sorába számítatik. 

Varsányi család. (Csekelakí) Erdélyi család , mely eredetét 
Magyar ország valamely Varsány nevű helységéről vette. 

A régiebb időkben találjuk e családnéven Tamást 1561-ben 
Zaránd megyei sárlaki birtokost ;^) Albertet, ki Túry Györgygyei 
1566-ban esett el ^) 

Erdélyben Alsó-Fejér és Doboka megyében találjuk a csekelaki 
Varsánvi családot. EbbÖl 

Benedek 1726—32. és 1737— 43-ig alispán és 1744— 45-ig 
fÖbiró volt Doboka megyében , birtokos Derzsen , tÖle a családfa egy 
ágát így ^) származtatják : 

Eenedek 

1726. 

1744. föbiró. 



Benedelf 
(Várady Eva 
Márniarosból) 

Perenci5l770. 
(DécBey Klára) 



Pál Sára Klára 

derzsi bírt. 1804. (Bogdán Károly) 

(Toroczkay Iló/a) Borsán birt. 



Pál Róza József Póli 

(Babos Póii (Ponory N.) (Gyarmathy (Ponory N.) 

Giroltban) Teréz) 

"^ N. "k N. leá"^ 

(Endes leány. é\. 

Dánielné) 

') Szentbenedeki Convent Fasc. CXV. uro. 15. 

') Ugyan ott 1618. Protoc. K. p. 24. Lásd gen. Wagner Mss. tab. LIII. 

^) Fényes Elek, Komárom várm. 123. 

f ábián, Arad várm. 34. 

') Istvánffy éa Budai Fer. Hiat. lex. Ili. 702. 

«) Hodor Kár. közi. 

5* 



Í)B varsAnti. — VÁRsy. 

Varsányi Mózses 1753-bari Alsó-Fejér megye táblabirája 
volt. Czimere a paizs udvarában hármas balmon könyöklő kard. ki- 
voBt kardot villogtatva; a paizs fölötti sisak koronáján rózsa szái virít. 

Tán főiebbiaek leánya N a u m i, Dobay Józsefné. Ugyan ez ág- 
ból G y ö r g y. ki 1 7D9'ben neje Gyárfás Zsófia jogán birtokos Borsán, 
ex volt Doboka vármegye perceptora. Klára Somay Lászióné 1740. 
körül, Teréz Korda Lászióné. 

Egv más ágnak, 17öO-ben készült nemzékrend szerint, szárma- 
zása ez : 

Pcícr, 



Benedek. Bálint, 

pintér. Báíint. 



Zsigmond. Anna. Bora. 



Benedek Mária GyÖrü;y Krisztina Zsuzsa Anita Erzse 
1760. 1738. Í7o8, 1738. 1738. 1738. 1738. 



Zsigmond. Mózses. Pál. 

Birt a csaiád Alsó-Fejér megyében Csekelaka, Szent- Jakab, — 
Felö-Fejérben : Oláh-Ujfalu, és Torda megyében M.-Bogáth helysé- 
gekben. 

Egy más töredék családfa szerint Doboka megyében éltek test- 
vérek : 1. Zsigmond; kinek leánya volt az említett Teréz Korda 
Lászióné, 2. B e n e d e k, ki 1758-ban lialt meg, és Gy Ö r gy. 

Továbbá a Csekelakán lakozott Péternek Sombory Klárától leá- 
nya Kolurabánné volt Varsolczon. 

I. Pál a dcrzsi helv. eklézsia buzgó pártolója volt. 

Varsócxy család. Ismeretes közülök Márton deák (litteratus) 
1611 ben Arad vármegye j<^'gyzöje. ') 

Varsy család. Varsy István és nejétől VLi^^ronczay leánytól 
aaületett fia Ján os 1622. jiil. 24-én Sopronyban kelt, és 1623. 11-én 
Nyitra megyében kihirdetett armalis levélben nyerte II. Ferdinánd 
királytól nemességét. ^) 

Czimere a paiz? kék udvarában zöld téren álló vitéz, vörös ma- 
gyar ruhabar:, föveggel, jobb kezében kivont kardot tartva, fölötte 



•) Fábián, Arad várm. 244. 

') Az eredet! Nógrád megyQ leveltáiflhan. 



WáRTENBERG. — WARTENSLEBEN, 69 

mindk(^t oldalról arany csillag ragyog. A paías fölötti sisak koronájá- 
ból fehér ruhás riö emelkedik ki; jobb kezében arany királyi pálosát 
tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüsívörös, 

Wartenberg esaiád. Fridrik-Ferdinand 1681-ben az ország- 
gyűlés által honfiúsított. ^) 

Wartensiebf^n esáiád. Westfaliából a scLaumbnrgi grófságból 
ered, itt feküdt Rintein nieílett Exten nevű Ösi várkastélyuk. '^) Innen 
átszármaztak Szász, Porosz országba és Ausztriába, és egy ág Magyar 
országba. A báróságot 1668-banj a birodalmi grófságot b. Wartensle- 
ben Sándor Henuann porosz kir. tábornagy kapta 1706-ban márt 
29 én. Ennek gyernrekeitcíl származott ivadéka nagyobbára Porosz 
országban virágzik, egyik űb azonban gr. Wartenslebeii Vilmos 
(szül. 1734* oct. 11) ausztriai hadi szolgálatba lépett és táborszar- 
nagyságra emelkedett. 1791-ben a 73. törv. czikkben magyar hohM- 
sitást nyert. Meghalt 1798. april. 21-én. 1773-ban nőül vévén gróf 
Teleki Klárát (sz. 1750. f 1798.) ezzel kapta Pest megye gyömröi, 
farkasdi és vasadi jószágait, és alapitá a Waríenslebeii grófok magyar 
ágtku Gyermekei közül 

1. Ferdinánd szül, 1777-ben Gyomron, if]ú korában katonai 
pályára lépvén, a franczia háborúban kitünÖ vitézségeért és hadi érde- 
meiért altábornagyságig emelkedett és a M. Terézia rend lovagi ke- 
resztjét is elnyerte. Meghalt Gallicziában Rozdollban 1821. mart. 7 én 
Eltemettetett Gyomron a családi sírboltban. 

2. Károly szül. 1780-ban, ifjabb korában katona, utóbb a Du- 
nán inneni evang. egyház-kerület fÖ felügyelője. Meghalt 1835-ben. 
Nejétől báró Podmaniczky Amáliától leánya Ida gr. Ráday Lászlóné, 
éftfia AgostLászló maradtak 5 ez utóbbinak nejétől baji Pat&y 
Borbálától gyermekei a táblán láthatók. 

3. Károly szül. 1782-ben, szintén miut kapitány szolgált a 09. 
k. hadseregben. Meghalt 1844. mart. 13-án Pesten, Kéjétől Exner M, 
Leopoidína Antóniától három gyermeke a táblán látható. Ezek közöl 
Sándor (szül. 1819.) huszár őrnagy. 

A táblázat köTetkez<$ : 



*) 1681. ^vi 82. törv. ez. 

*) Hifit, herald, Handbuch 1059. Es GendeL und blogr. Naehiichten von 
d. QesscLl. d. v, Wartensleben. Berlio 1831, 



70 VABTHUSOBICZ. — VASÁBBT. 

gr. Vilmos 
sz. 1734. t 1798. 

táborszemagy 
magyar mdi^ena 
(gr. Teleki Klára) 



Kata Ferdinánd Károly Sándor Esater Klára 

t 1808. kora 26. sz. 1777. f 1821 sz. 1780. sz. 1782. (b.Vay (b.Podmaaiczky 
(b. Prónay altábornagy. 1 1835. f 1814. Dáuiel) Sándor) 

Lajos) (b. Podmaniczky (Exner 

Amália) An tó nia) 

Agost-L. Ida Mária Sándor Erzsé 

sz. 1804. sz. 1807. sz. 1818. sz. 1819. sz. 1821. 

(Patay Bora) (gr. Ráday László) Neustadtbaii, őrnagy. Pesten. 



Áoaália-Luc. Jolán Károly Lajos Eszter Ilona Fáni Ida 

sz. 1833. sz. 1835. sz. 1837. sz. 1840. ez. 184:'. sz. 1848. sz, 1844. *sz. 1854. 

A család czimere a paizs arany udvarában zöld téren mintegy 
futó, dühös farkas. 

Varihusobiex esaiád. Péter és társai Miksa királytól Bécs- 
ben 1674. aug. 3-án kelt czimeres nenaeslevelet kaptak. *) 

Vasadia család. 1751-ben Mária Terézia király asszonytól 
kapta czimeres nemeslevelét. Ozimere a paizs kék udvarában jobbról 
balra rézsútosan vont fehér szelemen, melyben fölfelé begyeikkel há- 
rom vörös nyíl látható. A paizs foiötti sisak koronáján wintén vörös 
nyíl áll, hegyével fölfelé, két elefánt-ormány között , melyek közül a 
jobb oldali vízirányosan félig kék, félig ezüst, a baloldali félig ezüst^ 
félik kék, Foszladék jobbról ezüstkék, balról ezüstvörös. ^) 

Vasadf család. Vasady György 1 790-ben II. Leopold ki- 
rálytól kapta czimeres nemeslevelét. 

Czimere függőlegesen kétfelé osztott paizs ; a jobb oldali kék 
udvarban zöld téren magas fenyőfa zöldéi , a baloldaliban arany ud- 
varban zöld téren csőrében ezüst patkót tartott daru áll. A paizs fö- 
lötti sisak koronáján szintén fenyőfa emelkedik, két elefánt-ormány 
között, melyek közül a jobb oldali félig ezüst, íólig kék, a baloldali 
félig kék, félig arany. Foszladék jobbról ezüstkék, balról aranykék. '"*) 

Vasady nevű család Bereg és Máramaros nemes családai között 
található. 

Vasárdy család. Régi kihalt család, melynek öse lehetett azon 



') Győr vármegye levéltárában van az eredeti armálís. 
'} Adami Souta gentil. tomo XIY, 
•) Ogyan ott. 



VÁSÁRDY. — VÁSÁRHELYI. 71 

Vásárdy C hu d a, kinek fia Ipoly az Ottokár eilen harczban kitün- 
tetvén magát, í 261 -ben Vruuska földet kapta. *) 

FelsÖ'Vásárd helység, — honnan a eBalád vezeték- és elönevét 
írta — Nyitra megyében fekszik. 

1525»ben Váaárdy Mihály, fiaival Jinos, István és 
L á s z 1 ó val együtt egy curia kivételével Nyitra megyei Vásárd hely- 
ségben nyolcz telket 150 ftban elzálogított Dóczy Ferencznek és 
fiainak. ^) 

1540-ben Vásárdy István és János F,- Vásárd helység felét 
bevallotfák Dóczy Miklósnak, ^) 

1550 ben Vásárdy Mihály nak na István testvéreivel F e- 
renczel és Annával, úgy fiaival B e n ed e k és Gergelyyel, 
é« testvérének János nak leányával Dorottyával FelsÖ- Vásár- 
don négy házhelyet elzálogított 294 ffcért Dóczy Miklósnak és Gábor- 
nak. ^) Azonban ugyan ez évben Dóczy Miklós Felső Vásárdon 4^/^ 
rész házhelyet visszabocsátott Vásárdy Mvácnak és Jánosnak. ^) 

1Ö66 — 73-baG Surányi Katalin F.-Vásárdy Péter neje volt. 

1698-ban élt Vásárdy Farkas és neje Wid% Krisztina. ^) 

1594-ben Vásárdy Bora Káluay István neje volt, ') 

1612-ben Vásárdy Katalin ellentmond Gyürky János és Be- 
nedek beiktatásának Nógrád megyei N.-Sztráczin helység ;re nézve, 
melyet nevezettek Vásárdy Farkas htitlenségi bélyegén kértek Í<S\» ®) 

Az eléadottak szerint következő származás áll össze : 

Mihály 
1525. 



János István Lássülé Ferencz Acna 

1625. 1525> 1560. 1526. 1560. 1560. 

Dorottya Benedek Gergely 
1550, 1550. 1650. ' 

Vásárhelyi család. (Kezdi- Vásárhelyi.) Öb székely eredetű 
család, azon törzsből^ melynek eldödei a tatárok duiásákor azoknak 



») Fejdr, Cod. dipi, tomo IV. vol. III. p. d8. 

') Sz. benedeki Conyent fasc. 5. nro 1. 

') Ugyaa ott Protoc. 0, pag. 94. nro 155. 

Ugyan ott fasc 7. nro 14. ás fasc. 22. nro 17. 

*) Ugyan ott Protoc, A. pag. 36. 

*) Nógrádi 1598. évi jegyzőkönyv pag. 27. <5» 1602. p. 1^. 

Kálnay István Statutiója a Lipthay levéltárban. 

*) 8z. benedeii Convent Oapsa C. fasc. 2. nro. 20. 



72 vAsArhelyi 

kiveréfif, töfcb ezer inagyai' fogoly meg^zabaclítása és 50 lónak a ki- 
rály részére átadása által érderaeket szerezvén, 1289-bf n IV. László 
királytól Aranyosszéket kapták. ^) a mely adományt 1291-ben III. 
András király megerősített, és utánna azt I. Lajos és Zsigmond kirá- 
lyok is átíratván, megerősítették. Azon törzs id5vel külöubözc) nevű 
családokra oszolva, azok egyike volt as ösi fészkéről Kezdi- Vásáp 
hely röl nevezett Kezdi (vagy mint egynémely oklevélben olvas- 
ható :Kizdi) Vásárhelyi család is, melynek utóbb egyik ága 
Magyarországra szakadt, hol már a XVI. század végén találjuk a Vá-» 
sárhelyi nemes családot, nevezetesen a következő kitűnőbb tagjai által 
képviselve : 

Vásárhelyi Tamás lÖ58-ban Szabolcs megye előtt ügyvédet 
vallott. '^) Másik 

Vásárhelyi Tamás 1585 — 1603 lg Zemplin, ^) azonkívül Abauj 
és Borsod vármegyék jegyzője volt, és 1586~ban Borsod megyei 
Aranyos helységben Baxy Pál és neje Omány Erzse részbtrtokukat 
megszerezte, *) 1 594-ben pedig Örök bevallásképen az Abauj megyei 
Fúló'Kércs helység- és Radvány pusztabeli birtokot Fúló Györgytől 
ennek feje váltságáúl nyerte, ^) 

Vásárhelyi Mátyás előbb váradi, 1566 — 1Ő72. esztergomi 
kanonok. **) 

Kézdy- Vásárhelyi Mózses már 1601-ben S.-Patakon tanár 
volt és ott működött mintegy IGOoig, ') 

Vásárhelyi András 1612-ben Veszprém vármegye jegy- 
zője volt. *) 

Vásárhelyi L á s s l ó n a k adott kötelezvényeit Pap Mátyás visz- 
Bzavonja 1632-ben. ^) ügyau e László l64lben bizonyos ügyében 
szolgabírót kér kiküldetni Szabolcs megyétől. *") 

Vásárhelyi Mihály 1654-b6n Komárom megyében Nagy- 
Megyerben Halácsy Istvánnal magszakadási czimböl€;gy udvar telekre 



') h, az oklevelet kíaciva Fejér, Coáex dipi tomo V. voL 3. p. 452. 

') Szabolcs V. Prot. 6. pag. 2S. 

'*) Szirmay Ant. C. Zemplin not. historica, pag. 91. 105. 137. et328. 

••) Jászói convent Prot L. pag. 12. 

') ügyaii ott Prot. M, 282. 

*) MemoiiR. Baeiiicac Strigomeusis pag. 144. 

') Sziimay C. Zempliniens. not. topogioghica pag. 218. 

■) Eredoti okirat. 

•) Jáezói Convent Protoc. Q. fol. 402. 

*") Szaboks várm. Pxotoe. XL p. 23« 



vAsírhelti. 73 

kir. adományt nyer. ') Ugyan ö 1659-ben azon megyei Alsó-Gellér 
pusztára kap kir. adományt. ^) 

Vásárhelyi Erzsébet egykoron nemes Illyésfalvy Miklós neje 
mádi szöllöjét nevezett férjének, ez pedig első neje halálával nejének 
Angyalossy Juditnak beírván, ez ellen 1697 ben Szoboszlay András 
és neje tiltakozott. ^) 

Bereg vármegyében szintén már a XVII. század elsö felében tűn- 
nek fel a Vásárhelyiek, né vsz érint : 

Vásárhely István és neje Mónay Kata a Vámos-atyai házból 
máramarosi hajdák segélyével kiűzvén osztályos rokonaikat Rákóczy 
Andrást és Ternyei Andrást, e végett 1625-ben Rákóczy László tilta- 
kozott. *) 

Vásárbelyi Feroncz neje Kozma Katalin 1669-ben Ráthonyi 
Péter ellen Bene helységbeli zálog része kiváltása iránt pert indít, és 
azt makaossági indokon megnyeri. ^) 

Vásárhelyi Jakab részére 1679-ben szolgabiró küldetik ki. ®) 

Vásárhelyi Sámuel 1692 ben a Gundel ezred mellett biztos 
volt. ') Ugj^an az akkor ülnökké (táblabiróvá), valamint 1694ben is a 
felviaéki járásban, 1700-ban és 1701-ben pedig helyettes szoigabiróvá 
választatott. *) 

Vásárhelyi János 1694-ben szintén táblabiróvá választatott. *) 

Vásárbelyi István 1700-ban helyt, szolgabiró iett, 1724-bQn pe- 
dig ügyeiben szolgabíró kiküldést kért. '**) 

Bereg vármegyéből terjedt & család Szabolcs, majd Bihar és 
Szatmár megyékbe is. Vásárhelyi Istvánnak , ki a család állítása sze- 
rint Rákóczy alatt Mikes mellett működött íiaiúl iratnak a már folebbi 
Sámuel Bereg megyében, István és Jakab ugyan ott, mind 
nmgbaszakadtak , negyedik na Ferenoz ágkt máig terjeszté. Ez 
Szabolcs megyében Kéken és Gyulaházán lakott, 1704-ben Szabolcs 
megyei esküdt, 1709-ben a kis-várdai járásban szolgabiró volt, 1711. 



') Fényes Elek, Komárom várm, 95 

*) Liber regius anni 1659. íolio 252. 

') Jászói Convent Prot. X fol 38. 

*) Beregit várm. Protoc. 2 pag. 279. 

') Ugyan ott Prot nro. 14 pag. 621, 

*) Ugyan ott nro 31. pag 231 

') Ugyan ott nro. 187 pag 247. 

*) Ugyan ott nro 30. pag 304. nro 29. pag. 584. mo 114. pag. 650. 

^) Ugyan ott nro 30 pag 304. 

*°) Ugyan ott nro 165. pag 597. et mo 47. pag. 400. 



74 



visÁRHELTI. 



dec. 17-én Szabolcs megyétől székely eredetű nemességéről bizonyít- 
ványt kapott. Élt még 1735-ben is, midőn a megye a zavargók lecsen- 
desitéöére kiküldé. Meghalt fiánál í* Sámuelnál Bereg megyei Végh- 
Ardóban. Neje Szaniszló máskép Gombos Anna (Kemecsey Katalinnak 
leánya) volt. Tőle a család következőleg hozza le származását : 

I. tábla. 
István. 



Sámuel 

Beregben 

1694. esküdt 

1701. szbiró. 



Ferencz 

1704—1735. 

Szabolcsban 

szbiró 

(Szaaíszló 

Gombos Anna) 



Tgfeván Jakab 

Beregi Beregi 

szbiró 1700. szbiró. 



Fereucz 
Gyulaházán 
1731. produkált. 
Bihar D. Sarkadon 



Erzse 
(Farkas 
János) 



I. Sámuel András I. György Márton 

Kékről Rend- Milotánl741. Szatmárban lak. Jánkon 

be telepese, insurg. tiszt Gacsályban lak. r. kath. 
és Vég-Ardóba (Kölcsey (Szalkay Erzse) (Jaremiás Sára) 
(i. Szerencsy Kata) 
Judit t 



Kata 



Fol^, 11. lábián. Folyt. III. táblán. 



II. Sámuel 

Bovsován lak. 

1793. publ. ns. 
(1. Bőkén yi Kata 
2. Bessenyey Klára) 



2-töl József 
Boldván Borsodb. 

public. 1793 
1 Hegedűs Mária 

2. László Zsóüa) 

r 



János 1816. r---; 

Borsován IV. Sámuel 
public. 1793 Szatmárott 
f nségi badnagy 

public. 1793. 

(Sarkadi 
Ns^gy Bora) 



IL István 

Benén lak. 

nsi főhad s. 

public. 1793. 

(1. Kátonyi Zsófia 

2 Balla-Szabó Erasse) 



1-töl V, Sámuel 2-tól László 
BZ. 1797. t 1860. sz. 1809. 
Pesten ügyvéd publ. Szabolcs 
és táblabíró 1833. 

(Laszlóvfizky Vilma) 



Géza Malvin Leona. Irén 
f z. 1838. (Vásárhelyi 
Uk. Tin- Imre) 

nyén. 



József Zsigmond István 

Bereg v. Ben^n Ben(^n 

Perceptor. nségi hadn. f 1830. 

publ. 1793. pubL1793. (PaUdy 

él 1880, Mária) 

János 

Beregi 

esküdt 

1882. 



József 

sz. 1788.jul. 81. 

Szatmár v. ügyv. 

és tbiró 



Benjámin 
sz. 1794. nov. 25. 

lak. Szatmár 
(Asztay Zsuzsa) 
CVonza-Bosz^örményi 'i^J^rLaj^T^im "jSüinT 



Ví. Sámtiel 
sz. 1738. jan. 18. 
nádor huszár altiszt 1833. 



Judit. Kálmán Móricz 
t t 



Benedek Imre 

sz. 1828. jui 27, jogtudor 

(Vetéssy Piroska) és orv. tudor 
' J«n" ' (Vásárhelyi Malvin) 



VASÁBHELYI. 
EL tábla. 



76 



1. György, ki a* L táblán. 
lak. Gaceályban 
Szatmár várm. 
(SaalkayErzse) 



I. István 
lak. Kölcsi^n 

publ. 1793. 
(Pinczés Bora) 



József III. Sámuel Ferencz 
public. lak. Szatmár lak. Ris-Námény 
1793. 1793. public. 1793. 
(Erdős Jülia) 

József Arón VIL Sáiimel István 

sz« 1814 8Z.1819. 8Z. 1819. sz. 1831. 

oct. 15. oet. 15. 

— ikrek, — 



Mátyás 

Miekolczon tanár 

(Téglási Bekk 

Mária) 



Lajos 
Tokajban 

t 



Pál 

sz. 1795. 1 1846, 

a híres mérnök 

t 



m. tábla. 



Márton, ki at I. táblán. 
Jánkon lak. 
rom. kath. lett 
(Jeremiás Sára) 



Jonatán 
nj nságet 1764. 
ügyész, Aradi fő azbiró 
t 



Sámuel 

nj nséget 1754. 

Arad v- fö s^sbiró 



János 
Aradi aliepán 

1833-35. 
(Brttnek JaKa) 



János 
Aradi alisp. és kir. tan . 

Albert 
Aradi szbiró 
1829—1832. 
(Brünek Judit) 



Janka 

(Takácsy 

Séador) 



Júlia 
(Bohus 
Zsigm.) 



Gáza 

(Specb 
Vilma) 



Béla. Dezső. László Eszter Gizella Ilona Jaiika. 

(Purgly (Czáránné) (gr. König- (Purgly 
Terez) segg) János) 



A családfa I. táblázata szerint Ferencznek egyik űa L Sámuel 
Síaboics megyei Kékről anyai jogú birtokába Bereg megyei Bene hely- 
ségbe, majd második neje jogán Vég-Ardóba telepedett. Két fia maradt : 
II. Sámuel (lak. Borsován) és II. István, amaz a Pest megyei, az 
utóbb a Szatmár megyei ágnak alapitója, mindketten 1793-ban Sza- 
bolcs megyétől nemesi bizonyítványt vettek ki fiaik részére is. 



76 



VÁSÁRHELYI. 



II. Sámuel Bereg megyében Borsován, majd Dédán is lakott 
és táblabíró volt. Második nejétől Bessenyey Klárától egyik fia J á- 
nos 1816. után Borsován meghalván, másik fia József Borsod 
megyei Boldvára telepedett, elsÖ neje Hegedűs Mária, a másik László 
Zsófia volt. Ettől születtek fiai V. Sámuel (szül. 1797, april. 17-óö) 
és László szül. 1809-ben, Peaten ügyvéd, nőtlen. 

V.Sámuel Pesten táblai ügyvéd, 1829-töl Borsod, 1832-töl 
Szabolcs vármegye táblabírája, testvérével 1833. april 2-án hirdetteíé 

ki nemességét Sza- 
bolcs vármegyében. 
Meghalt Tínnyei bir- 
tokán 1860. mart. 
(y-áv Nejétől Lasz- 

ióvszky Vilmától 
gyermekei : G é z a 
(szül. 1838.), Mal- 
vin Vásárhelyi Im- 
réné, L e o n a és 
Irén. 

n. István (L 
Sámuelnek fia) Be- 
reg megyében Bene 
helységben a nemes- 
ség hadnagya volt. 
Testvérével II. Sá- 
muellel 1793. évi 
nov. 26-án Szabolcs 
megye előtt nemes- 
ségét igazolván , mindkettöjök fiai részére is nemesi bizonyítványt 
nyert, melyet 1794. jan. 12 én Bereg megyében is kihirdettetett. Első 
neje Ráthonyi Zsófia, a másik Balla-Szabú Erzsébet volt. Ezektől fiai 
rV. Sámuel, kiről alább szólunk , József Bereg megyének volt 
adószedője, Zsigmond Benén volt nemességi hadnagy még 1830- 
ban is, és István, kiBenén 1830-ban halt meg, nejétől Palády Máriá- 
tól fia volt János Bereg megyénél 1832 ben esküdt., E testvérek 
egyike 

rV. Sámuel Bereg megyében Benén és Szatmár megyében 
BalÚEon bírt. Szatmár megyébe telepedvén , Szatmár sz. k. városban 




VÁSÁRHELYT. 77 

a nemesség hadnagya volt 1817. körül. Nejétől sarkadi Nagy Sárától 
hároiü íia maradt^ a mint következnek : 

1. József szül. Szatmárott 1787, jul. 31-én, Ifjú korában 1809- 
bejQ részt vett a nemesi fölkelésben mint tiszt, 1812-ben inár Szatmár 
várm. alügyésze, utóbb káptalani, majd kir. ügy igazgatósági ügyész^ 
1821. ügocsa, 1822. Máraraaros, 1825. Borsod és Gömör, 1826. Be- 
reg, 1827-ben Heves megye táblabirája lett. 1833-ban testvéreivel 
együtt Szabolcs megyében nemességet újra kibirdetteté* Jelenleg mint 
kiérdemült decretalis királyi ügyész és birtokos él Szatmárott. Nejétől 
Böszörményi Vonsza Juliannától a táblán látható gyermekei közül 
Benedek szül. 1828, jul. 27 én a napjainkban kihalt Vetési Vetéssy 
családból vévén nöt^ Bihar megyében Er-Köbölkutra telepedett, másik 
fia Imre Pesten jogtudorságot, Parisban orvosi tudorságot végezvén, 
unoka buga V. Sámuel leányát Malvinát vette nőül. 

2. Benjámin szül. 1794. nov, 25-én ; lakik Szatmárott, szintén 
testvéreivel együtt 1833-ban Szabolcs megyében hirdetteté ki nemes- 
ségét. Nejétől Asztay Zsuzsannától három gyermeke van , ezek közt 
Lajos szül. 1828. octob. 10-én. 

3. VI. Sámuel szül. 1798. jun. 18-án; hadi pályára adván ma- 
gát, a nádor huszár ezredben szolgált. 

A másik főágat F e r e n c z fiának I. Gryörgynek ivadéka 
képezi. E György lakott Szatmár megyében Gacsályban, és egyik fia 
L I s t V á n, ki Kölesén lakott, nejétől Pinczés Borbálától .nemzett há- 
rom fiaival (a másik I. Sámuel-ági utódokkal) együtt Szabolcs me- 
gyétől 1793-ban vette ki nemesi bizonyítványát. Három fia közül 
Ferencznek, ki Kis-Naményban lakott, fiait a táblázaton láthatni. 

Az eddig tárgyalt ágak ősi czimere — mint fölebb a metszvény 
mulatja — következő : a paizs jobbról balra vont ezüst szelemen által, 
melyben koronás sárkány látható — két udvarra oszlik, a felső szegle- 
tes kék udvarban koronás egyfejü fekete sas és annak feje fölött félhold 
és csillag ragyog, az alsó kék udvarban hármas sziklán három várto- 
rony magaslik zászlókkal ellátva. A paizs fólötti sisak koronáján két 
kiterjesztett fekete sarsszárny között vöríis mezü kar kivont kardot 
villogtat. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. A paizs körül 
telaraonok gyanánt két koronás oroszlán is szemlélhető. 

Ugyan csak a 11. táblán L György fiának látjuk Mátyást, a 
miskolczi tanárt, kinek egyik fia Pál, a híres mérnök éa m. akad. tag, 
szüL Szepcs-Olasziban 1795-ben, meghalt Budán 1846-ban, ^) 

') Lásd f-htzajzi adafait M. Akadémiai Nerkönyv 1847. <?vrő1 116. lapon 



78 VÁSÁRT.— VASAS. 

A harmadik ágat képezi az I. táblán Ferencznek fiai közt lát- 
ható Márton, kinek ivadéka a III. táblán áll. E Márton kath. 
vallásra tért és Szatmár megyei Jánkon plébános lett. Nejetol Jere- 
miás Sárától fiai: Jonatán előbb Grassalkovich ügyvéde, utóbb 
Szathmárm egyei föbiró és Sámuel szintén Arad megyében volt fő- 
bíró, kik Mária Terézia királynötól 1754:-ben czimeres nemes levelet 
nyertek ') ily czímerrel : a paizs hárántosan két udvarra oszlik, a felsö 
kék udvarban hátulsó lábain két szemközt álló oroszlán ágaskodik, 
első lábaikkal egy arany csillagot emelve, az alsó ezüst udvarban alól- 
ról szügyétöl kezdve természetes színű szarvas-fej szétterjesztett agan- 
csaival látható. A paizs fölötti sisak koronáján két kiterjesztett kék 
sasszárny között pánczélos kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszla- 
dék jobbról aranykék, balról eziistvörös. *) 

Jonatán magnélkül halt el. Sámuel nek azonban maradt fia 
I. J á n 8, ki Arad megyében f<5biró, utóbb alispán , és kir. tnnácsos 
lett és azon megyében I. Perencz királytól adományt nyert. Ennek 
két fia maradt : II. J á n o s és Albert, kik mindketten a Brünek 
családba házasodtak. 

Albert 1825-ben Arad megyei tiszt, aljegyző, 1829 töl 1832-ig 
szolgabíró volt. Két leánya férjestül a táblán látható. 

II. János 1824-ben Arad megyénél tisz. aljegyző, utóbb 1833 
— 1835-ben alispán, 1836-ban Csanád vármegye követe volt. Nejétől 
Brünek Júliától gyermekei a táblán láthatók. 

Vásáry esatád. Zemplin vármegye nemes családa, birtokos ott 
e század elején Zomborban. ^) 

Vasas család. Nógrád megyei nemes család. Czimeres nemes 
levelöket 1. Leopoid királytól Vasas András és GyÖ^'gy kapták 
1692-ben, mely azon évben sept 3-án Nógrád vármegyében kihirdet- 
teteit. Ezeknek gyermekeik 

Vasas György, Tamás, János, András, ifjabb G y ö rgy, 
Jakab, Márton és Miklós 1726. aug. lén a nemesi vizsgálat- 
kor kétségtelen nemesek sorába írattak. 

Az 1755. évi nemesi összeírásban találjuk Vasas Andrást, 
Györgyöt Kar. Kesziben, Jakabot, másik Györgyöt és idősb 
Jánost, a jövevények sorában pedig ifjabb Jánost S. Tarjányban, *) 



•) Collect. herald, nro- 262. 

^) Adami Scuta gentil. tomo XIV. 

*) Szirmay C. Zemplio. not. top. 118. és 158. 

*) Nógrád várm. jegyzökönyvei 1726. 1755. évekről. 



VASS. 



79 



Vasas nevű család él Zemplén megyében is. *) 

Bács megyében S^áiitován az 1825. évi nemesi Összeírás szerint 
lakott Vasas család. 

Vass család. (Czegei, gróf.) Erdélynek egyik legrégibb törzsö- 
kös családja. Törzs-ösének Lób vitézt tartja, '^) ki testvérével Ta- 
mással a görögök ellen harczolt; és ezért Doboka megyében kilencz 
helységet nyertek kir. adományban, megerösítetvén az 1230-ban IV* 
Béla király által is. Lób-nak 
négy fia maradt : C h a m a, 
Emich, András és Pé- 
ter. Ezek közül E ra i c h két 
fiat nemzett I. Miklóst és 
L Jánost. 

I. Miklós csicsói vár- 
nagy volt, és már Vas s-nak 
neveztetett. Azonban Csicsó- 
várát nem akarván a király- 
nak visszabocsátani , a király 
kegyelméből kiesett, mig vég- 
re makacsságát helyre ütve, 
1338-ban ismét kegyelmet 
nyert. Előbb vagy utóbb Ró- 
bert Károly királytól Sz.- 

Gothárd, Czege és Szász -Szilvásra kir. adományt kapott. *) Fiai ma- 
radtak II. János és I. L á s z 1 ó, kik unoka-testvéreikkel (I. János 
gyermekeivel) együtt 1344-ben I. Lajos királytól per késleltetö-paran- 
<»ot nyertek. *) Ezek közül I. Lászlónak fiai voltak ; I. Zsigmond 
(vagy Simon) és Lökös, kinek fiai Tamás és Antal 1429-ben 
nagy- bátyjokkal Zsigmonddal együtt az erdélyi vajda előtt egyezségre 
lépnek, *) és bennök ez ág kihalt. 

I. J á n 3, (Emichnek másik fia) ki Bankházáról is irta elöne* 




') Szirmay, C. Zeiírpüa. not top. p. 118. 

') Halotti Oratzio gróf Tzegei Vasa Miklós fölött Szathmári PapMihály- 
tól 1769-ben. Nyomt. Kolos várt 1771. És innen merítve adatait Benkő i« 
Traneylv. Special. cap. YI. §. 115. Mb. 

') Fejér Cod dipl tomo VIII. vol. 4. p. 305. és toino IX, vol. i. p. 360. 

Fejér Cod. dipl. tomo IX. vol. 1, p. 206. és Kaprinai Mss. B. tomo 
XVIU. p. 34. 

*) Fejér Cod. dipl. tomo X. vol. 7. pag. 189. 



80 VASS. 

vét, nyolcz gyermeket nemzett, úgy mint a) ÍL Miki őst, ki Kolos 
vármegye főispánja és Kőhalom várnagya volt, b) II. Lászlót, ki 
Hollókői várnagynak iratik, c) III. Jánost, ki Acliyl-nak (Aczél '?) 
id neveztetett, d) L ő r i n c z e t, e) P é t e r t, ki Rufuanak (vörös) is ne- 
veztetett, és 1344-ben vajdai majd királyi lovágzmoster volt, f)!!. Ta- 
mást a csicsói várnagyot, g) I. Mihályt, ki kis korában halt el, és 
végre h) D e z s ő t, ki a családi táblázat szerint *) Szepesvári algróf 
és várnagy, más adat szerint ^) küküllöi kapitány volt, és mint ilyen 
esett el 1371-ben. A iiyolcz úvl közül csak 

II. Mihály lett családapa. Három fia maradt ; M i h á 1 y, ki 
gyermekeiben kihalt, István, kit papnak (győri prépostnak ia) vél- 
nek, fiában kihalt, és Pál, ki Sz.-Egyedröl Íratott, testvéreivel István- 
nal 1363ban pallosjog szerzőjének iratik. Ezen Pál nejétől Iklódy 
Anasztáziától nemzé Domokost, ki szintén Sz.-Egyedröl vette pre- 
dikátumát, ós első nejétől Hosezúaszóy Katától fiai voltak IV. László, 
V. J á n o s és IV. Mihály magtalan. IV. László lehetett azon gya- 
lui Vass László, ki az 1505. évi rákosi országgyűlésen Külső-Szolnok 
vármegye követe volt. ^) Domokosnak második nejétől Gyeröfiy Bor- 
bálától fia volt I. Balázs, ki 1524 ben Doboka vármegye követe 
volt a iB.- vásárhelyi országgyűlésre. ^) Nejétől JankaíFy Katalin- 
tól három gyermeke maradt : H. Balázs, ki Márton Zsófiatói nem 
hagyott maradékot; *) V. János, és tán Kata Kendy Antalué. 

V. Jánosnak iiitestársátói Kún Évától maradt fia II, G y ö r g y, 
ki Husatti kéi6Írata Bzeriat fiusítatótt volna ^ miután szerinte V. Jánofi- 
nak csak. leány gyermeke maradt^) E György 1573-ban Kolos 
vármegye főispánja, 1575-ben kapja Báthori Istvántól a bongárdi bir- 
tokot. 1593-ban Dobokában Balásházát. 1592-ben Szamosvári kapi- 
tány Uij és fejedelmi titkos tanácsos, 1594-ben nótán veszti birtokait; 
és úgy látszik ez évben a fej vesztés elül méreg által menekült Nejé- 



') Idézett halotti Orátaio. 

') Budai Fer. Híet. Lex. Ili. 707. 

*) Kovachich Vestigia Comitiornm II. p. 33f>. Jászay, 158. Ezen Lábváóí 
a hivatkozott HkIoUí oratío I. Ferdiuánd alatt kiucsiárnoknek írja. de a ebre- 
nclogta gátx)lja olbinni. 

') Ez időben i\V V fi s s« Péter lí. Lajos kir. udvaruoka 1536- ban. Lásd 
Engel M.ouumei>ra pag. 194, 

*) Ceaiádfíiuk Ut a Hal. Oratio iiyoináu elt^r Kovári-étő!, kinél e ÍI. Ba- 
lassúak €a lett Y. J á n o s, ki itt tHstvéreíil áil. 

*) Andr. Haszti, Genealógia Heroica FamilÍRe Wass de Sar^eto Egidío 
ab anno Dni MAf) — 1743. kérirat Hodor közi. ez. 



VA8S. 81 

t5l Erdélyi Katalintól két fia maradt I. F c r e d c z, és VT. János 
1630. körül kir. táblai ülnök, kit KÖ vári jezsuitának jelöl, nem tudom, 
mily foirás utáo. 

I. Ferencz Czegéröl irta ^Kinevet. 1600, nov. 22-én Gy.-Fe- 
jérvárott az országtól assecura toriát nyert, *)Báthori Zsigmond híve, ^) 
tanácsosa és asztalnokja, £ö\eg Mihály vajda ellen ^^^y szolgálatokat 
tett. Utóbb Bocskai István részén szerepelt. ^) Nejétől Bogátby Dru* 
zsiannától fia HL ö y ö r g y, leánya Judit Ebeni Lászlón é, 

IIL Gy ö r g ynek nejétől Kendeffy Judittól egy leánya és három 
fia maradt : a) V. L á s z l ó, kir, táblai öínök, kolos vári kapitány, kinek 
nejétől Teleki Annától fia *) György (f 1701.) ennek Bodoni Zsu- 
zsatói és Nemes Máriatói VL László, kinek Kemény Katától fia 
J ó z 8 ef magbaszakadt. 

IIL Györgynek másik fia b) I. József, magtalan, és c) VII. 
János, birtokos Dobokában Sólyomkön tán neje jogán, volt kir. táblai 
ülnök, és Belsö-Szolnok vármegye főispánja 1680-ban. Nejétől Ebeni 
Évától született gyermekei által ö . lett a családnak máig terjesztője. 
Első fia Vni. János magtalan, a második IV. György kolos vári 
kapitány, Apajffy tanácsosa^ 1697-ben országos adó főíárnok; a har- 
madik fiú 

L Dániel már 1698-ban követ, ugyan az 170Lbenis Küküllö 
megye részéről, 1721-ben lett kir. táblai ülnök. Volt erdélyi ref. egy- 
házak főgondnoka is. 1711-ben aláírta a Szatmári békét. 1744-ben gróf* 
ságot nyert *) Kétszer nősült, első neje Mikó 1 1 o n a, a második Vay 
Kata (t 1770. april. 30.) volt. Az elsőtől gyermekei voltak : 

1. rV. Miklós kir. tanáescss és biztos, meghalt 1769. octob. 
24-én, Első nejétől gr. Teleki Évától leánya Kata szül. 1720. báró 
Kemény Simonné volt. Második nejétől b. Bánffy Krisztinától (férjhez 
1758.) többi közt gyermekei : Eszter gr. Mikó Károly né, és F a r- 
ka 8 1771-ben kir. testőr. 

2. V. György, ki 1777-ben kora 73. évében halt meg. Nejétől 
S^entpétery Erzsétől a táblán látható három leánya és egy fia I. Sá- 



') Kaprínai Mss. B. tomo X\ Hl. p. S4. 

')Wolph Bethi. Hist. V. p. 185. 

») Ugyan ott VL 229. 275. 278. 

*> Kővári szerint, különben fia L á s z l ó ^s Jó z s e f, kik itt uaokái. 

*) Hodor Kár. Doboka várm. 721. Kővári szerint a grófságot fiai IV. 
M i k 1 ó s, V. G y ö r g y c's I. A d á m szerezték, es a grófi diploma 1746. mart. 
7-én a szebeni országgyűlésen hirdettetett ki. 

MAGTAItOBSZia eBALÁPAI. Xn. VÖT. 6 



32 vAss- 

Di u e l marii dt, ki 1791-beü ország^yiil. kin hivatalos voli Megualt 
1812-beii, <ilteraettetett. N.-Áimáöon. Nejétől gr. Bethlen Rózától gyer- 
meke nem maradt. 

0. IX. János. — 4. II. F e r e n c z, és 5. II. Dániel kis ko- 
rukban haltak el. 

1. Dánielnek második nejétől Vav Katától a táblán látható öt leá- 
nya mellett egy fia született : 

I.Ádá m, ki 1774b6nKraszna, 1776 banBelsö-Szolnok vármogye 
foirfpanja volt* Meghalt Császáriban 1776-ban, eltemettetett Czegébenjun. 
27.én. Nejétől iklódi Toidalagi Katától két fia maradt : V. M i k 1 ó s és 
IIL D á n i e 1, kiiv által a család a máig élÖ két ágra szakadt. 

F. Miklós ága. 

V. Miklós 1790-ben orsz. gyííi. kir. hivatalos. Meghalt 1829- 
ben. Nejétől gr. Nemes Annától egyetlen fia 

I. Imre cs. klr. kamarás, előbb az erdélyi fökorraányszéknél 
tiszt, titkár, utóbb Közóp-Sxolnok várm. főispáni helytartó. 1834 — 37. 
46-ban országgyűlési hivatalos. Meghalt 1854-ben. ^) Nejétől b. Jósika 
Rozáliától (elvált) két fia maradt : Ví. Miki ó s 1846-ban kír. hivata 
los, neje gróf Hailer Karolina; — és lí. Sámuel 1848-ban Dobokai 
főbíró, majd képviselő volt a pesti nemzetgyűlésre. Utóbb California 
lakosa. Haza térvén, irodalmi fölléptével akadémiái tagságot nyert. 
Gyermekei a táblán láthatók. 

///. Dániel ága, 

TIL Dániel 1773 ban Torda vármegyéből kir. hivatalos, az 
úrbért behozó választmány tagja. Nejétől szigethi Szerencsy Klárától 
egy leányán Ágnesen kivül három fia maradt, a mint következnek : 

1. ÍII. Tamás az 1809. évi nemesi fölkelésnél lovas kapitány. 
Meghalt 1831-ben. Czegében temettetett. Nőjétől gróf Mikes Rózától 
leánya Antónia ff 1858.) P. Horváth Ferenczné, és fia Albert 
maradtak. Ez utóbbi 1846-ban kir. főkorm. széki titkár. Most lakik 
M.'Záhon. Gyermekei vannak. 

2. IV. Dániel szül. Kassán 1777. nov. 15-én. 1834. és 1837- 
ben orsz, gyiil. kir. hivatalos volt. Meghalt 1844-ben. Nejétől Lányi 
Karolinától a táblán látható négy leánya és ^gy fia IT. Ádám maradt, 
ki 1861-ben Doboka vármegye kir, pénztárnoka volt. Nejétől Kénosi 
Sándor 'Qq.yííUA gyermekei vannak. 

9 Egy adat Bzeriut katb. pap lett volna. 



VASS. 



83 



S. VL György meghalt ISBS-ban. Nejétől gróf öyuky Jan- 
kától két leáűya :Ottiiia és Janka maradtak. 
A caaládfa ') következő : 



L t á b l a. 



Lób. 



Tamás. 



Chama Emich I. András Péter 
r26S. 1263. 1263. 1263. 



I. Miklós 
1348. 



II. János 
1844. 



L László 
1844. 



L János 
1S46. 
de Bankháza. 



Simon 
V. Zsig. 



Lőkös 
1344. 



Tamás 
14^. 



Antal 
1429, 



ÍLMiklós IT. László Ilf. János LÖrinca, 11 Péter IL Tamás I. Mihály D^zsö 



1344. 



kolosi föisp. Hollókői 
kőhalmi kapit. 
várnagy 



1344. dict. Áchyl. 



lovász mesí. 

II,. A . , « l,..-.!.^ 

íX.Slmon. Víí, János. 



dietuö 

Rnfus 

csicsói 

várnagy. 



kapit. 
1 1371. 



IL Mihály. 



II. István 

1368. 



m Mihály. 



Pál 

de sa. Egjed 
(Iklódy Ánasstázia) 

, Domokos 1446. 

tGyörgy.IILLászxó.ilI.Miklós. Zsófia de Sz. Egyed 
(Pütentiana) Í404. (i. Hoseasuaszóy 

Kats.. 
2. Gycröfiy Bora) 



1-tőlIV. László. ÍV. Mihály. IV, János 



IL Bálás 
(Mái?ton 

Zsófia) 



V. Jánoa 
de Czege. 
(KjaEva) 

II. György 
1573. kolosi íTmp, 
(2. Eyd^lyi Kata) 

FotifL IL táildn. 



2-tcl L Balás 
1524. 
(JankaSTy Kata) 

Kata 1473. 
(Keadj Antal) 



*) Szatmári Pap M. Halotti Oratzio gr. Wass Miklós fölött 1768- — Ho- 
dor Doboka várm. 702 — 725, Mikola Geiieal. Transylv. 41. Lehoczky Stemiaat. 
II, 42Ö. KdYári László Erdély nev. cs. 252. stb. 



84 



VASS. 



íí. tábla. 

lí. György, hi a:- I. tdbldn. 
1573. koloBÍ főisp. 
(2. Erdélyi Kata) 



I, Ferencz 
1600. 1605. 
tau. és fejed, asztaln. 
( B ogáthy Druzsi án a) 

IIÍ. %ürgy 
(KeudeÉfy Judit) 



VI. János 
1630. kir. táb. ülnök 

t 



Judit 
(Ebeni László) 



Kata 

(Poűgrácz 

András) 



V. László 1670. 
kir. t. iilti. 
Kolos vári fökap. 
(Teleki Anna'; 



L József. 



Víl. János 
kir. t ülnök 

t 1680. sept. í 
(Ebeni Eva) 



VL László 
(Kern dny Kata) 

IL József 
t 



Krisztina 

(gr. Bethlen 

%örgy) 



V^III. János. IV. György I. Dániel 

1698. fö adó tárn, kir. táb. ülnök 
f 1701. nU. gróf lett 

(Nemes Mária) (1. Mikó Hona. 
2. Vay Katatl770.) 



p 



» 



l.t.lV,Miklós. V.György IX. János H.Fer.II.Dániel 2-t. Anna í'íg'W'^L Ádám 
kir. tanács f 17771 ff t / (Vay ^^'» 5"- föispáa 

1 1769. , (9zentp(^tery Abrak.) 

(1. gr. Teleki Éva Erzse) ; 

9 1 Bánffv ' — """^ ' — ^ 

Krí'zti L) Sámuel Erzse Krisztina Ágnes 



Sámuel Erzse Krisztina 
t 1812. (Nemes (b-Kemény (b.Kém(?ny 
(gnBethlcn Gábor) Zsigm.) Simon) 
Róza) 



1-től Kata 

sz* 1720. 

(b. Kemény 

Simon) 



Eszter 

(gr. Mikó 

Kár) 



Farkas 
1771. m. kir. 
testőr 
t 



S.o^r.(ikl. Tol- 
?|'^^ dalaghy 

o r ö íD ; 



V, Miklós 
tl829. 

(gr. Nemes Anna) 

í '- • — - ■■•^ ■ i 

Imre 
cs. k. kam.f 1854. 
(b. Jósika Kóza) 



in. Dániel 

(6zig. SzerensBj 
Klára) 



III. Tamás IV.Dániel TLGyörgy Ágnes 
1 1831. sz,l 777.1-1844. tl883.(b.Inczédy 
(gr. Mikes (Lányi Karolina)(gr.Gyu- Györ^) 



VI. Miklós 
(gr. Haller 
Karolina) 



IL Sámuel 
dobokai képvis. 

m. akad. tag. 
(Eperjesy Róza) 



it^za) 



9 

s 

o 

I 

O 

tr 
m 



Jenő. Jozi^fa Emma 
(Salamon (b. Orezy 
Aladár) Félix 1863.) 



Antónia Albert 
t 1858. volt gub. 
(P.Horváth titkár 
Ferencz) (Kilyén N.) 



.- A- 



lay Janka) 



Ottilia. Janka. 



II. Ádám Amália Ida. Natália Klára 
(Ken. Sándor (Almády (Kozma (b. Puteani 

Berta Samu) Gábor) Sándor) 

Mcző-Záhon) 



N. 



N. 



VASS, 85 

A család czioiere, — mint föl ebi) a metsz vény ábrázoija -— a 
paizs ezüst udvarában bikafej, orrán nyíllal átütve. Fosziadék jobbról 
aranykék, balrúl ezüstvörös. *) Hodor szerint még a bikafej fölött fél- 
hold és nap is ragyognak ; és a paizs fölötti koronán három nyíl látható,'^) 

Vass esalád. (Vas-dincyei.) Komárom vármegye régi adoma* 
nyoB nemes családa, mely azon megyei Vas-dinnye pusztabeli hajdani 
birtokáról vette ciönevét 1496 ban Dinnyéi Vass György a csalló- 
közi Baka helységben két telekbe iktatlatik. ^) 

150Ő-ben Vas- dinnyéi Vass János Komárom megyének a rá- 
kos! orsz.. gyűlésre követe volí* *) 

1540-ben Vass Mihály többekkel a Komárom megj^ei B'ö^ilö 
puszta és Almás hely ségbeli birtokba iktatást nyert, ^) 

1613-ban Vas-dinnyei Vass György, Ferenez űa Margit leányá- 
tól született leánya Kulcsár Orsolya, továbbá IGIÖ. és IGlG-ban Anna, 
Iványi Gáspárnak Barthal Erzsébettel , ki Vass-dinnyei Vass György 
Ferenez fia Veronika leánya, Szent-Györgyi Györgytől való leánya 
volt, a Bottyán, Vas-dinnye és Apáthi puszták felét az esztergomi káp- 
talan előtt Gyárfás Mihálynak zálogképen adják. ^) 

1668-ban a Vass családbeliek Várbogyán megosztoztak. ') 

Egy ágnak családfája ^) ez : 

János • 
(Poka Zsuzsa) 



László Mikió3 Ádám. PJter. Pái^ 



Éva János Istváa Józsöi' György Erzsébet. 

(Dienes Svanóczot Petróczot f EÁmocasot 

János) kapta g ^z.-hováB/M Kapta 

T ka()ta osatál^bao. 
t 

Bars megyében Garan-üjfaiuban saintén birt Vass család, de az 

') Szatmári Pap Mih. „Hal >ttí Orfitzle"-ja czímlapján riyomvá, Ú£:y K& 
trári-Jiál 3S Erdéiy nev. cs. 

*j Hodor, Dobcka várm. 714, lapon ieírví*. 

') Pozsonj i káptalan 1496. Cspsa 1. fase. 6. 

*) Kovachich M. G. Stipploni. ad YcBtigia Com, IL 334. és Jáözay ir)8. 

*) Fáayes, Komárom vártií. 10'2. 172. 

") ügvíin ott 15B. IGÍ. és 16ó. 

') ^'gy**-i ott 98. 

*) Geue-il. auth. II. 



86 VAS^' 

előbbivel rokon-e? — nem tudjuk. Ebből volt Vass Miklós, ki 
1721-beii balt meg^ czím«re a paizs udvarában ágaskodó oroszlán, ki- 
vont karddal, a paizs fölötti sisak koronáján egy fejű sas» Ennek fiai 
Ferencz és Sáador n20-ban. 

Több valószínűséggel e» utóbbiakhoz lehetett rokon Vass F e- 
r 6 n c z, kinek ágazata ez ; 

Fer enez^ 



Miklós Klára Mária Mihály 

(Nedeczky (Baross (Gyurcsáayi -fVt'í'í, 

Júlia) Áníai; József) 



Anna 
(gr. Török Józ».) 

Nem ismerjük nemzetségi származását n következőknek sem^ 
ugy mint Yass Zsófiának, ki 1597-beü Yoxith Horváth János neje 
voit továbbá Vass Sándornak, ki 1690-ben Alpáron szőlőre kir. 
adományt nyert, ^) és ki talán egy személy azon Vass Sándorral, 
ki 1706 ban Rákócsy alatt Egervár parancsnoka voit, és czímerében 
a paizs koronáján egy madár (tán gakmb) karamával liliomot tart, ^) 

Vass esaláii. (FelsoOn.) V^ njegye azon csaiádainak egyike, 
melyek Íö82-beíi azon megy ei Felső-Ör helységre kir. adományt nyer- 
tek. Lásd Zámhé m. 

Va®s ©saSád. (Bzigethl) Mtomaros megyében Vass Antal 

1658-ban alispán volt 

Vfiss esalád. Van Bereig megyében, melyből Györgynek 
nejétől Lipcsey Annától (f 1829,) ű& Antal előbb barlabási, 1852. 
óta beregszászi lakos. Czímere a paias ndvarában fiait önvérével táp- 
láló pellikán, ugyan az a paizs fölötti sisak koronáján is. 

Tán e családhoz tartozik a Zemplin megyében lakó Vass ne- 
mes család is, mieiy e század elején Márk és Álsó-Hrabócz helységben 
közbirtokosnak íratott, '^) 

Vass esalád. Gömör és Heves megyékben is honos. Továbbá 
Zala megyében is, hol Salomvárott 1780. jun. 9-én szül. Vas László 
egykor pesti egyet^emi hittanár, és nagyváradi kanonok, ki 1842. mart. 
24-én halt meg. ^) 

Vass család. (Gyéresi.) Erdélybea ék Közülök István Ara- 



') Liber reglus anni 1690. folio í208, 

») Szírmay C. Zemplin noí. to^. 118. S71. 388. 

') L. Memom L&dislai Vas a Joamne Saiiassy. Peetini 1842. i-rét. 



WASS» — VASSEIÖES. 87 

njoőszék fökapitáüva 1G49. april. 28-án Saamosujvárt kapta ado- 
mányba. *) 

Wass családi. (SzobosalaL) Doboka megyében élt e század ele 
jén (1800.) Miklós, kinek nevével ellátott pecsétén caimere a paizs 
udvarában magyar vitéz, kivont kard hegyén törökfejet tartva. 

Wliss esaiád. (Diód Várallyai.) Erdélyi család. Föfészke Alsó- 
Fejér vármegyében Diód helység, hol a régi Balassa jószágokból részt 
nyerte Több tagja megyei hivatalt viselt; igy a napjainkban elhalt 
ö-yörgy és Zsigmond testvérek. Györgynek nejétől Pávai Ág- 
nestől leányai Kata Kis Gergelynél Mária és Ágnes Erős Ist- 
vánné, Zsigmondnak Özvegye Mohai Krisztina; kiíÖl fiai : P e r e n c z 
(ennek özvegye Inezédy Karolina), Dániel cs k. őrnagy, Elek, 
(ki elhalt) és M i k 1 ó s» 

Vass esalád. A ezimeres nemeslevelet Vasa Mihály kapta 
1744-ben Mária Terézia királyasszony lói. ^) 

Czímere először vízszintesen kétfelé oszlik , a felső rész ismét 
(liggőleg két udvarra, a jobb oldali arany udvarba vörös mezű kar 
nyúlik be, kivont kardot tartva ; a baloldali vörös udvarban daru áll, 
csőrében ezüst patkót tartva. Az alsó kék udvarban jobbról lefelé a bal 
szegletig rézsútosan ezüst folyam hömpölyög, fölötte és alatta ezüst 
rózsafej látszik. A paizs fölötti sisak koronáján a csőrében patkót tartó 
daru ismétlődik. Foszladék jobbról arany vörös, balról ezüstkék. 

Vass család. (Frátai.) Szintén Erdély ősi csaiádaihoz tartozik, 
1348-ban élt frátrai Vass Miklós, kinek neje I i o n a Mahfultai Mi- 
hálynak leánya volt, ki anyjáról az Ograandi nemzetség után örökö- 
södött, ^) 

Yaska család. (Eálnoki.)" Erdélyi család, nselyből Péter 
1586-baa mint széktiszt fejedelmi kiküldetés folytán járt el az egyed- 
mezei perben. *) 

Vassay CE^alád. Vassay M i h á 1 y testvéreivel István, P é- 
ter és Jánossal ÍIL Ferdinánd királytól lö49-ben kapott ezimeres 
nemeslevelet, mely Ung megyének Nagy-Kaposon 1649. jun. 26 án 
tartott közgyűlésen kihirdettetett. ^) 

Vasseiges család. Yasseiges Károly és József bárók az 



Kállayi Székely nemzet 289- 

*) Collect herald, éu Adartii Scuta gentil. tomo XIV. 

») Fejér Cod. dipi. tomo IX vo}, 1. p. 6S7. 

*) Káilsy, Székely nemz, 289, 

*) Uiíjgh m^gye lövél tárában őriztetik ax eredeti armáíifi. 



88 



VASVART. — WATTAY. 



1827. évi országgyűlésen a 45. törv. czikkben hpníiusitattak, azonban 
e tör vény szabta kötelességeiknek eleget nem tévén, az 1830. évi or- 
szággyűlésén a 17. törv. czikknél fogva a honfíusitottak közül kitö- 
röltettek. 

Vasváry család. Ismeretes e néven Vitus, ki Í335-ben nyi- 
trai püspök volt, 1366-ban Vasváry Tamás fiáról Miklósról olvasha- 
tunk Szatmár megyei Egri leirásában, *) de ezen kivonat okirata ál- 
míínek tűnik fel. 

Vate»x család. Gömör vármegye nemessége sorában talál- 
ható. 2) 

Wattay család. (Felső- Wattai.) ös régi magyar ciNŰád; mely 
magát az I. András király korában élt és a pogány hitért buzgólkodó 

Wattá-tól származtatja. Ne- 
vét és eredetét a család a 
Borsod megyei Felső- Wat- 
tá helységről veszi. Innen 
eredt a XV. században 
Wattay Ferencz, ki a 
Dunántúlra szakadt, és Ka- 
nisay László szolgálatába 
állván, Kapu, Léka, Stris- 
nyák és Velike várak ka- 
pitánya lett. 1503-ban vet^ 
te nöüi Nagy -Vágón Vághy 
Crjörgy fiának Miklósnak 
leányát Vághy Zsuzsannát 
Mestery Bernátnak gyer- 
mekes özvegyét. ^) Meg- 
halt Wattay Ferencz 1529. 
táján. és nevezett nejétől 
négy gyermeke maradt, 
úgymint : L Z s ó f í a Csáki Istvánnó Mihályiban, 2. K 1 á r a Körbey 
Györgyné Körbön, kinek leánya Kámoni Báiintné lett; 3, Hedvig 

') Szirraay, fízatmár várm II. 294. 

^) Bartbolomaeides Not C. Gömör p. 146. 

^) Mestery Bern4tiiak gyermekei voltak : Mestery György, es egy leány, 
ki Sándoilioz ment fórjhe/ , ennek leányát Majth^nyi László vette el, enoek 
gyermekei voltak Majthényi Imre és Majthényi Bora Hagymássy Gáborné 
1585 bon. 




WATTAY. 89 

Parnas Beaedekné , kitől született Parnas Imre , és végre 4. Wattay 
LÖríncz. Ea 1520-ban született 1553-ban nőül vette Csáby István 
Eger várában volt kapitány leányát Csáby Klárát. Katonáskodván, 
nyolez évig volt kapitány. 1573-ban véletlenül egy taraczk elsülése 
által agyon lövetett Eltemettetett Sz. Péter és Pál napján N.-Vágon. 
Özvegye 1593, Sz. György -napkor balt meg kora 58. évében és szin- 
tén N.-Vágon temettetett. Nevezett nejétől következő gyermekei szü^ 
lettek ! 

1. Anna szül. 15ö5-ben. Férjhez ment 1570-ben Sárfőre Sárfy 
Pálhoz, meghalt lÖ80-ban. 

2. Pál szül. 156B-ban. Ifjú korában Batthyány Boldizsár udva- 
rában szolgált Meghalt 1582-ben 825. Lucza napján. Gyermekei ma- 
radtak : K a t a Heresinczy Jánosné, E r z s e Polyányi Kristófné, I » t- 
ván és György. 

3. István szül. 1565-ben. Korán elhalt 

4. Zsuzsa » férjhez ment Sopronyba Káldy Demeter törvény- 
tudó emberhez^ kitől lett fia ELáldy István. 

5. F erén ez, szül. Vágón 1568. sept végén. 1578-ban Német- 
Üjhelybe&, azután Sopronyban járta iskolait. 1584-ben Tihanyban 
bátyja Mesteri János kapitány mellett kezdé katonai pályáját^ innen 
Pápára ment , 1585 ben pedig saját várukba Csesznekbe vonult 
Ugronífy István kapitány oldala mellé , hol tizenegy hónapig szolgáit^ 
ekkor kapitányával Összeveszvén, Győr várába ment, hol négy lóval 
fiZülgált Gregoróczi Vincze alkapitány századában ^ 1 588-ban megse- 
besült és Tatába vitetett. Ennyit toldunk saját napiójából Wattay Fe* 
renc7>nek ^) ezen ágazatról. 

A Wattay nemzetségnek, mely most főleg Pest megyében (Po* 
mázon) továbbá Nógrád és Szabolcs megyékben honos , egyik ágát 
a X VIL század derekán Nógrád megyében találjuk , hol Wattay P á 1 
1654. körül élt, és nejével Buday Bolgár Annával következő család- 
fát alkotott : 



') Wattay Ferencz naplója. Kiadta ponori Thewrewk József. 



90 



WATTAY, 



II. Pál 
1681. Peflt 
várm. alispán 
(Jánoky^ária) 

István 
(Géczy Anna) 



I.Pál 
1654. 
(Buday B olgár Anna) 



I. János 
1694. IT8L 
(1. Dorogffy Mária 
2. Zolnay Judit) 



Farkas Borbála 

"^ Zsuzsi '(Róth Tamás) 
(Kubinyiöáspár) 



Judit líi. Pál II. János Anna 

(sóvári (Szemere (1. Szemere (Okolicsányi 
Sóoa Fer. Klára) Krisztina. Mátyás) 

1772.) 2. GyUrky Mária) 



György Judit Károly. József. Miklós. Ter^z 
Nógrádi (bzatmáry (Vajda 

föbiról788. Miklós) Utván) 

(1. Vajda Bora 
2. Darvas Krisztina) 

1-tó'l Eszter Ferencz. Dániel. KrisztínaT' 

(szántói (FáyBudölf) 

Szabó József) ^ ^ 



Pál 
(Gyürky Mária) 



János 

(Tőrös Mária) 

Erzse. 



Bora Kata Krisztina 

(Fáy (Vay István) f 1772. 

Zsigmond) (if j. Darvas Fer.) 

Krisztina Mária 
(Wattay (Mocsáry 
György) Antal) 



A tábla élén áM Pálnak fia 11. Pál 168 l-ben Pest vármegye 
alispánja volt. Ennek ága képeaé a leány -ágiak kai együtt (kik közt 
-Rótb Tamág után a Telekiek is áiinak) a Wattay osztatlan nem- 
setséget. 

L János Istvánnal (tán II. Fái fiával) 1699-ben Nógrád megyei 
Alsó-Pilin és Almás egy részére kin adományt vitt. ») III. Pálnak fia 
György 1783-~1788-ban Nógrád vármegye főszolgabirája voit. 

E táblázat nem teljes, többi közt tudtunkra hiányzanak róla 
Wattay László, ki Komán lakott és 1836-ban lett Nógrád megye 
főszolgabirája és mint ilyen 1841. aug. 7-én meghalt magnélkül, hason- 
lóan testvéröcscse Zsigmond B.-Gyarmaíon volt ügyvéd meghalt 
1853-ban. 

Poraázon él Gyula stb. Nógrádban él Wattay Alajos, volt 
Nógrád megyei adószedő. Ezt kivéve, a család heiv. hitvallású. 



') Liber regius folio 387. 



VAüLá. — VAY* 91 

Ozímere a családnak — mint fölebb a metszvény matatja — a 
paizs kék udvarában hármas zöid halmon könyöklő kar, nyilat tartva. 
A palzs fölötti sisak koronájából szarvas emelkedik ki. Foszladék jobb- 
ról aranykék, balról ezüstvörös. 

Vaula esaládi. Vauk János báró az 1827. évi országgyűlésen 
magyar honfiusítáet nyert, *) 

Vavf US család, Gömör vármegye czimerleveles nemes csalá- 
dainak egyike. *) 

Waa^mafin család. Szintén Gömör vármegye nemessége sorába 
tartozik. ^) 

Waxmultli e^aláé, Waxmmth Gáspár és Wimmer János, 
JóMöf 1722, máj, lén IIL Károly királytól kaptak czímeres nemes- 
levelet. *) 

CzimerÖk négy részre osztott paizs, az 1. vörös udvarban kettős 
farkú arany oroszlán hátulsó lábain ágaskodik, a 2. kék udvarban há- 
rom lángoló gránát bomba látható, fölül kettő, alul egy; a 3 ik kék 
udvarban fehér egyszarvúnak feje szíigyeíg látható ; a 4-ik vörös ud- 
varban páaczélos kar könyököl; kivont kardot tartva. A paizs fölötti 
sisak koronáján szintén pánczélos kar kivoat kardot tart. Foszladék 
jobbról aran3^kék, balról ezíistvörÖs. ^) 

Vay €salá^. (Vajai és luskodi ns. báró és gróf.) Szabolcs vár- 
megyének egyik legrégibb ösi családja^ mely nevét azon megyei Vaja 
helységről vette, és eme helységnek valószínűleg az első foglalás óta, 
ma is birtokosa. A család törzs-osének bizonyos V o j a nevű po- 
gány magyar tartatik, ki 994'ben Sz. Istvánnal egy napon keresztel- 
tetett volna meg, és Tamás nevet nyerve, a Vay-ak Ősévé 
lett volna. ^) Elhagyva eaea és az erre következőleg alapított szár- 

») 1827. évi 42. törv. ez, 

*) Bartholotnaeides C. Göinör 14G, 

*) Ugyan ott. 

*) Gollect. beralü. 869. 

*) Adami Scuta gftntiL tomo XIF. 

^) Ezen adat egj^éb másokkal együtt Vay Lászlónak 179S, naáj. 10-én L 
Perencz király által kiadott háróeági diplomájába is bejutott. Egy(^biránt volt 
alkalmam látni és olvftBni ezen saármaztaíásra vonatkoRé 15 darab okmányt, 
1804-ben Miskoiezy István Bihar megyei aljesgyzö által hitelesített másolatban 
az 1021. évtől 1507. (ívekig terjedőleg, köztök Sz. Iiásalétól is egyet •, melyeket 
annyiban nem lehet hallgatással mellőznöm, a mecnyibön emlékezetök már ki- 
nyomott könyvekben is eléfordú), nevezetesen pedig kettejét (kőztek »z 1021 
évit is,) 1605-beu Keresatűri a ^Descriptio Epis^jopataa Varadínensig** munka 



92 VAY. 

maztatást, a család kétségtelen történelmi emléke a fenmaradt ok- 
mányok alapján a XIV. század közepéig felnyúlik. 1346-ban élt 
Vay Miklós, (Níeoíaus de Voya), a midőn Forgách Heves me- 
gyei volt alispánnal együtt Zéchen Mihályon hatalmaskodást köve- 
tett el. í) 

A következett XV. századtól kezdve részletesebb és bővebb hi- 
teles okmányos adatokat szolgáltat a Vay család ÖseirÖl & L^eszi con- 
vent országos levéltára. E szerint 

1408-ban Vay Dénesnek fia Tál Saiatmár megyében Me- 
gyés helységet Cháholyi Laosziétól zálogjogon megszerezvén, annak 
birtokába Palóczy László országbíró parancsa folytán beiktattatott Ez 
oklevélben említetnek még a Vay családból István, György, Já- 
nos és Gergely, 

1413-ban Vay János nak fia László, Zsigmond királytól ik- 
tató parancsot nyer Vaja helységre, melyben említetnek még Vay Lász- 
lónak fia Gergely, Demeternek fiai András, Vitus és Ab a* 
n i á s, és Dienesnek fia Pál. 

1414-ben Ibrányi Margit Ibrányi András leánya Vay Istvánr-^k 
neje, ós Ibrányi Gergely nővére Gara Miklós nádor parancsa folyt in 
beiktattatik Lök, Eszlár, Bagos, Gyoma és Sz. Péter fele részébe, 

1436 ban Vay Pál Szabolcs megyei Gáva helység birtokába 
bevezettetik Palóczy Máté nádor parancsa folytán, mely esetre királyi 
emberekül megneveztetnek Vay János és Mihály is. 

1441-beB Vay Dénesnek fia Pál szarvaskői várnagy^ nejével 
Petry Klárával együtt L Ulászló király tói rév-szabadalmat nyer, 

144ö-ben Ugyanaz az ország nagyjai és rendéitől Jtiadott pa- 
rancs folytán beiktatik Szatmár megyei Eör helység íele részébe. 

1458-ban Yay Bálás Szatmár megyei Jánosi, Hodász és Ders 
heiységbeii birtokrészekbe Mátyás király parancsa mellett ikta. 
tást nyert. 



121. 122. lapján ki is adá. A következett 1807. évben mjtga a fólebb tímlített 
báró Vay I>ászló azok alapján „Ní5met hívsi^g" czímö munkája 157 — 168. lap- 
jain ctialádja szárEnaztatását tette nyiiváDossá. Szírmay Aötal pedig jjSiaémáf 
vármegye leírása*^ czímü, 1810- bí)n nyomott munkája ÍI. köt, 381. 36B. lapjain az 
^rdeklett 15 i^kmány kiw^natát közlői te, é& abból egy kis kivonat 1829-b8n még 
Fejér Ood. dipl. (tomo Vll. vol. S. p. 13.) íb bejutott, mindazáltal mnakám irá- 
uyáoál ^8 a.z okinánytau szabályainál íogvt eiseket forráaokui haszoáinüia nem 
leheteti. 

') Fejér, €od. dipl. tomo IX. vol J. p. 456. 



VA7. 93 

1463- ban Vaj Pálnak fia Domokos testvérével Vinczsé- 
vei Szabocs megyei Berezel heljségbeÜ birtokát Peréiiy Pálnak és ne- 
jének Katalinnak elzálogitja 125 ftért- 

1488-ban Szénás Györgynek leánya Ilona. Vay Balásnak neje 
Közep-Szolnok megyében Szarvad helység felére, Rath, Elmezd, Pok- 
los-telek pusztákra és Sz. Miklós negyed részére; — Bihar megyé- 
ben Bályogj Száldobágy fele részére, Czultzés, Salamon és Disznó- 
kutha egész pusztákra, Száldobagyfeö negyed részére, — Kraszna me- 
gyében Felső- és Alsó-Nyárló, Beiaiezeü egész helységekre, Almás 
és Zeürmezeö negyed részére Mátyás királytól iktató parancsot nyert, 

1499 bén ILÜIá«aló király csehi Pogány Péter kir. komorn ok 
és pozsonyi grófnak, nem különben Vay László deáknak (literátus) 
Eger vár tiszttartójának (Provisori curiae Castrí Agriensis) malomvizi 
Kenderes Péternek híitlenségi bélyegén a kir. ügyészre szállott öszves 
birtokait, úgymint, Apáti, Aranyos, Vid , Bács , Zalka, Nagy- Varsán, 
Kenderes Varsán, Gyüre, Laskud és Gerase helységevet és pusztákat 
adományozta, azonban az iktatásnál az erdélyi püspök, úgy sl Kende- 
resiek és Kapoíchi-ak részéről ellentmondás történt. 

1502-ben Vay Mihály a leleszi convent előtt ügyvédet vall 
mely szerint ekkor élt a nevezett Vay László (deák) ügyvéd és Vay 
Dávid is, mindketten törvénytudó férfiak, 

1516-ban IL Lajos király itéletlevele Vay Imre vára^ kano- 
nok é» Vay F e r e n c z részére Urai Mátyás ós Benedek és mások 
ellen a ramocsai erdőből elhajtott makkos sertések miatt és Császár 
Tamás ellen a vajai határból elűzött marhák miatt. 

1519-ben Vay Mihály megszerezvén Vaja felét némely szántó 
földekkel és erdörészekkel Vay Domonkos fiától Páltól és nejétől 
Erzsébettől, ezekre II. Lajos királytól beleegyezé&t nyert. 

1523-ban Vay Jánosnak leánya Ilona thererai Vethéssy 
Ambrusné, Antal, János, Bora, Kata, Zsófia és Erzse gyermekei ne- 
veikben is, Seatmár megyei Cscka-teleke pusztát, melyet bátyja Ve- 
théssy Lászld püspök vett volt, testvéreinek Vay Mihálynak és 
Benedek nek 40 t^ban örökösen átadja. 

1524-ben Vay Pál, gyermekei István és Margit és nője 
Erzsébet neveikben is a Vajai határban fekvő és egykor néhai vajai 
Zetike Benedek által birí Gyermek-erdő nevö erdőrészt és egy 
telket, Vay Mihálynak és általa Demeter, Antal, Tamás és Péter- 
nek 50 ftban elzálogitja. 

1525-ben Báthori István nádor a leleszi conventhez intézett ité- 



94 VAY. 

letlevelében Vay M i h á 1 y nak a Madai Pálnak Ma<.la helységben résís- 
birtokát oda ítélte madai Soklyay Ferenez ellenében. Ugyan ekkor élt 
Vay Benedek is. 

1543 ban Vay Mihály nak gyermekei D e m e t e r^ Antal, 
Péter, Tamás és Katalin Vitkai Lászlóné , most nevezett Vit- 
kay László bevallása és beírása folytán Kévay Ferenez nádori hely- 
tartó parancsa mellett Szatmár megyei Vitka, Kis Koics és Kis-Var- 
sán helységekbe beiktattatnak , azonban Vitkay Bernát leánya Zsófia 
előbb Kerepeczi Láezló özvegye, utóbb Botka Miklósné, úgy a Kende- 
ressi-ek és Károlyi-ak is ellent mondtak, 

1543-ban Vay Mihály íia P éter Szatmár megyei Vitka és Kis 
Kolcs heiységbeli Összes részbirtokokra , melyek Vitkay László mag- 
szakadtán a sz, koronára szálltak, I. Ferdinánd király adománya mel- 
lett iktattatott, ellentmondván Vitkay Gergely. 

i 544-ben ugyan csak Vay Mihálynak fölebb elésorolt gyermekei 
Szatmár megyei Vitka, Kis- Kolcs és Varsány heiységbeli birtokokva, 
melyeket néhai Vitkay ' Lászlótól zálogjogon bírtak , Eév^i Ferenez 
nádori helytartó parancsa mellett beiktattatván, annak ellene mondtak 
Vitkay Gergely, és Vitkay Bernát leánya Zsóiia Botka Miklósné. 

1544 ben néhai Vay Pálnak fia István, ki custos-nak is nevez- 
tetett, egy részről, másrészről pedig Vay Mihálynak fia Demeter^ 
testvérei Antal és Péter neveikben a leleszi convent előtt atyafi- 
gágos egyezségre léptek , mely szerint a katonáskodó Vay István 
(Cvistos)Vaja és Bessenyőd heiységbeli birtokait nevezetesen Custos 
Vaját használatúi és magnélküli halála esetére pedig örökösen átadja 
és átruházza Vay Mihálynak nevezett űaira. £z oklevélben említetik 
Vay János deák (literátus) is. 

1545-ben Vay Demeter, Antal és P é t e r Szatmár megyei 
Vitka, KÍB-Kolcs, Kis-Varsán és Kápolna telek heiységbeli részekbe^ 
melyek Vitkay Gergely és Ámbr«\8 magszakadíán a sz» koronára 
szálltak, Kis-Várdai Pál érsek és kir. helytartó parancsa mellett beve- 
zettettek, a Vitkay család leányága által tett ellentmondás mellett. 

1546-ban bessenyői Kércsy Ambrus Szabolcs megyei Bessenyőd 
felét Vay Demeternek hü Bzolgálatiért 100 ft összegben bevallotta. 

1 548-ban Vay Demeter. Antal és Péter Szabolcs me- 
gyei egész Berkesz helység birtokára jánosi Kántor Péter leányának 
Margitnak örök bevallása folytán L Ferdinánd királytól adományt és 
iktató parancsot nyertek. 

Iö48-ban Vay Demeter Szabolcs megyei Nagy-Máda hely- 



VAT. 9Ö 

ségbeli birtokrészre vonatkozólag Kereky Mihály ellen Révay Fe- 
renc* nádori helytartótól ítélet- stb. levelet eszközöl, melyben Vay 
János is említetik, és Vay Balásnak egyik jobbágya is eléfordúl. 

í 548-ban Vay Demeter és Kereky János a Vajai határban 
fekvő bizonyos szántóföldek iránt a leleszi convent előtt peralkura 
lépnek. 

1549-ben I. Ferdinánd király a Vajai határban a Kustos-vég 
nevű dűlök háborgatása iránt kedvező ítéletet ád Vay B a 1 á snak, Vay 
Mihály és Győri Antal ellenében. 

1549-ben Vay B a 1 á s^ gyermekei Imre, Pál és István ne- 
veikben is, Vay Demeter pedig testvére Antal úgy néhai Vay 
Benedeknek fia Mihály neveikben, és Vay Péter némely kÖztÖk 
fenforgott peres és hatalmaskodási kérdésekben a leleszi convent előtt 
atyafiságos egyezségre léptek, 

1549-ben Vay Bálás Szabolcs megyei Baka helységbeli egész 
birtokrészre és nemesi kúriára Báthori Imre bevallása folytán I. Fer- 
nánd királytól adomány t kapott , az iktatásnál ellentmondott Anárchi 
Péter. 

1550 ben Vay Benedek özvegye Zsófia, utóbb 0} öry An- 
talné Szabolcs megyei Jákó helységbeli birtok iránt nemes Iklódi 
György és Máté eladni, — - és Losonezy Antal venni akaró ellen til- 
takozik. 

i 550-ben Vay Demeter, Antal és Péter Szabolcs me* 
gyei Berkesz helységbeli biii;okrészre, melyet néhai nemes Petneházi 
Gáspár bizonyos nemes Ádám deáknak (literátus) 150 ftban beirt, és 
ennek halála után Ádám deák özvegye a Vay-aknak örökösen beval- 
lott, — 1. Ferdinánd királytól adományt kaptak és abba ellenmondás 
nélkül beiktattattak. 

Iő50-ben Vay Demeter, Antal és Péter Szabolcs me- 
gyei Berkesz helységbeli ház és nemesi curiára, melyet geszteli más- 
kép Chicheri Orosz Mihálytól zálogjogi bevallással szereztek, I. Fer- 
dinánd királytól beleegyező adományt nyertek , ellenmondván Orosz 
Mihály részéről annak alattvalója Lé vay Bálás. 

1552- ben Vay Péter és testvérei D e m e t e r és Antal Sza- 
bolcs megyei Petneháza, Gyulaháza, Berkesz, Gégén és Komoró hely- 
ségbeli egész birtokrészekre Petneházy Mátyás hűtlenség! bélyegén 
I. Ferdinánd királytól adományt nyervén , beiktattak, ellenmondás tör- 
ténvén Petneházy Mátyás nevében. 

1554-ben Vay Demeter és sógora Beünyei Ferencz egyez- 



96 VAY, 

ségre léptek Vay Demeternek nt^je Beünyci Bora néhai Beüoyei ö^er- 
géiynek leánya után járó nász- és jégyajándok iránt. 

15ö0'ban V^ay Baláanak fia István II. János királytól Kereky 
Ferencz ellen Bihar megyei Váncsod, Guzar és Egyházas-Kereki rész- 
birtokokra 700 Itig végrehajtási ítéletet nyert. 

1563-ban Vay Antal és neje Chicsery Ilona Szabolcs megyöi 
Komoró, Berkese és BessenyÖd helységbeli birtokrészt megszerzik ko- 
morói Ormós Mihálvtól. 

1570-ben Vay Antal részére , kire testvérei Demeter és 
Péter halálával a vitkaiNagy Demeter elleni per háromlott , Báthori 
Miklós országbíró itéletlevelet adott. 

1566-ban Vay Balásnak leánya Katalin Zathai Gáspárné 
Bihar megyei Váncsod és Guzár, és Szabolcs megyei Vaja és Kis-Báka 
helységbeli részeit 200 ít beruházási öszveg tejében férjének beírja, 

1570 ben Bákay Imre leánya Zsófia és Vay Kata Zathay Gás- 
párné Szabolcs megyei Kis-Báka helységbeli birtokrésze felét Zathay 
Gáspárnak 184 ftban elzálogitják. 

1572-ben Vay Mihály két puszta jobbágy -telket, egy népes 
telket és három majorsági telket Szabolcs megyéi Vaja helységben el- 
zálogít Rákóczy Annának íbréinyi János özvegyének. 

1574-ben Vaj Pétert, Vay Antalnak Chicbery Ilonától való 
fiát, kire atyja és nagybátyjai halálával az ügy háromlott, nemes Pos- 
gay Mátyás és Vitkai Nagy Demeter özvegye Dersy Erzsébet ellené- 
ben Szatmár njegyei Vltka helységben Miksa király visszaáliitaíni 
rendeli. 

1579-ben Tibay Ágnes, Vay Demeter özvegye, néhai férjé- 
nek Szabolcs megyei Vaja é? Berkesz helységbeli özvegyi jogon birt 
részeit Chichery Annának Vay Antal özvegyének elzálogítja. 

1579'ben Chichery líona ; Vay A n t a 1 özvegye egész jegybéri 
részét, úgy Tibay Ágnestói Vay Demeter özvegyétol Szabolcs megyei 
Vaja, Berkesz és Komoró helységbeli szerzett részeit Anna Jánossy 
Jánosné , Dorottya laskodi Bánchy Jánosné , Zsuzsa, Kata, 
Fruzsina hajadon leányainak és L ás z 1 ó fiának Péter testvéré- 
nek a leleszi con vént előtt bevallja és azoknak gyámnokáúl Báthori 
Miklós országbírót kéri föl. 

158 l-ben borsóval Boreovay Simon Bereg megyei Borsóvá hely- 
ségbeli puszta jobbágy-telkét tiszteletes Vay Máté prédikátornak, és 
nejének Anasztáziának és örököseiknek hagyja, és ezek kihalása eseté- 
ben annak testvére Vay Sámuel deákra ruházza a leleszi con vént elött. 



VÁJ. 97 

\fíH2'heo Vay Antalnak űn Péter, nagy bátyjainak Vay De* 
méternek és Péternek halálával reá háromlott ée Károlyi László, Ló- 
nyay István, és Gusztovich Orsolya Bosgay Mátyás özvegye ellen 
folyt pernek követkeistében magát Szatniár megyei Vitka bely&égben 
orsaságbirói itéleí mellett birtokba helyezteti 

1592-ben Vay Péter Sxabolcs megyei Komoró helységben birt 
azon résznek felét, melyet atyja Vay Antal OrmÓB Mihálytól zálog- 
ban szerzett, Ormós Mihály örököseinek pénz nélktii kibocsátja^ ellen- 
ben ezek egy mást részt 200 ft. szavatosa^i öszveg mellett neki örö- 
kösen bevallanak. 

i 599 ben Thussay Miklós és üeje Vay Kata, Vay Antalnak 
leánya, Zemplín megyei Kucsin helységben fekvő, három jobbágy te- 
lekből álló Kunyvíz résznek nevezett birtoka, melyet férje jogán Duka 
Péter öisvögyétöl Körtvélyessy Erzsébettől váltott ki, úgy a saját pén- 
zén Galszéosen, ós Sankóczon fekvő két szöilőjére nézve is férjével 
kölcsönös örökösödéfii szerződésre lépett. 

1633-ban Vsy P é-t e r Beregh megyei Beregszászi hegyen fekvő 
Hurkos és Tánczos azőliejére nézve Itéitócsy Vá\ országbiró parancsa 
folytán beiktattatik, eilcntmohdváii Rákóczy György erdélyi fejedelem. 

1651 bea Vay Péter Szaboics megyei Nagy- Anárch, Nagy- 
Báka, Mogyorós, Ladány, Benk, Berencs, Kékese faelységbeli és Kis- 
Auárch puszta birtokréözekre^Sziatmár, megyei Szamos-Ujiak, Zemplin 
megyei Kyir -Bácska és Czigánd helységbeli részekre bácskai üjlaky 
György tnagvaiszakadta czímén IIL Ferdinánd királytól adományt 
nyervÓBy azokba többek ellentmondása mellett beiklattatott. 

165i-bi3n Vay Péter Szatmár megyei Jármi és líodássj, — és 
Szabolcs megyei Dsr^ heiységbeü Jármy Gergelytől bevallás mellett 
szerzett birtokrészekbe PálfFy Pál nádori adománya mellett beiktattatott, 
Komoróczy György ellentoiondása mellett. 

1652-ben ugyan csak Vay Péter Szatmár megyei Rohod és 
Szíge helységbeli részbirtok és nemesi kúriára Szent-Iványi Miklós 
magvaszakadtán nádori adomány mellett beiktattatott, a Kérchyek és 
Bánchy-ak ellentmondása mellett, 

1654-ben Vay Péter megszerezvén uemes Szabó Györgytől 
Szatmár vármegyében a magyar-kékesi , hideg- kúíhi éíi dobroviczai 
részjószágokat 3000 m. ftban, azokra IIL Ferdinánd királytól ado 
mányt vitt és azokba beiktattatott. 

1656-ban ugyan 5, nejével csepei Zoltán Annával Szabolcs me- 
gyei Bogáth és Piricae^ és Szatmár megyei Nábrád helységekre Kál- 

MAGTABOBSzia CSAlIhAI Xlt, KÖT. 7 



98 



VAf. 



nájssy Pál hütlenségi bélyegén a kir, ügyészre szállt jószágokra nádori 
adományt nyervén, azokba beikíattatott ; hasonlóan megszerezvén Má- 
riássy Katalin Péchy Pálnétól Zemplin megyei Liszka mváros határá- 
ban Rány hegyen fekvő nemesi szőlőjét 1500 ftért, abba Wesselényi 
nádor adománya mellett beiktattatott. 

1663-ban Vay Ábrahám, Péternek na, Bereg megyei Borsóvá 
helységben a még atyja áital Szobonya Ferencztöl szerzett nemesi kú- 
ria birtokába nádori adomány mellett beikíattatott; Borsovay Gryörgy 
ellenmoudása mellett. 

Í691-b8n L Leopold király líí, Ferdinánd királynak Vay Péter 
részére adott adománylevelét, melyben a Vay család által hadi segé- 




lyül ajánlott több ezer forint és termény-mennyiség dicséretesen em- 
lítetik, — megerősíti, és szokott alakban Vay Péter gyermekei Ábra- 
hám, Mihály és Ádám, és ezek magvaszakadta esetére a leá- 
nyok Katalin és Erzsébet részökre is kiadatja Szatmár megyei 
Szamos-üjlak, Szabolcs megyei Nagy-Anárcs, Nagy-Báka, Mogyorós, 
Ladány, Benk, Berencs, Kékese helységek, Kis- Anárcs puszta és Zem- 
j,^n megyei Kis Bácska és Ozigánd helységbeli jószágokról, melyekbe 
tt nevezettek be is iktattattak. 



VAY. 



99 



Az eléadottak szerint a család leszármazása következő. 



I. tábla. 



Deues 

de Waja 

1 380. körfll. 

'~" Páf "~' 

14015—1445. 

szarvaskői várnagy 

(Petry Klára) 



Domokos 
1463. 



Yincse 
1463. 



Imre 1Ö16. II. Pál Perencz 

váradi 1524. f 1544. előtt 1516. 
kan. (N. Erzse) 

i 



István 
1544. katona 
dictus custos. 

Bálás 
1549.tl560. előtt. 



Margit 

1544. 

(Vay János 

iiteratas) 



János 
t 1523 előtt. 

■ ■ m ■■■iW I ■ ^\mm III I ■ ■■ ^ 

Ilona 
1633. 

(Vetéssy 
Ambrus) 



Mihály Benedek 
1524. 1523. 
(N. Zsófia 
utóbb Győri 
Anta ln^) 

Mihály 

vegrendel 

1570. 



Imre 
1549. 



III. Pál 
1549. 



István 
1549. 1560. 



Kata 

1566. 

(1. Bákay Imre 

2. Záthay Gáspár 

1570.) 



Demeter 
1625. t 1570. előtt. 
(l. Bönyei Bora. 
2. Tibay Ágnes) 



Antal 
1525. t 1574. kör. 
(csicseri Ofösz 
Játía özv. 1579.) 



Tamás 
1524—1543. 
t 



I. Péter 
1524. 
t 1570 
előtt. 



Kata 

ÖS5V. 154S. 

(Vitkay László) 



CiicHrj 



Mihály István 

Szabolcsi Szabolcsi 

alisp. 1642. t alisp. 1650. t 



n. Pt^ter 

1574. 1647. 

1597. szabolcsi 

aliapán 

(csepei Zoltán 

Anna) 



Anna Dóra 
1579. 1579. 

(Jánossy (Laskodi 
János) Báncby 
János) 



Zsuzsi 
1579. 



Kata 
1579. 
(Tussay 
Miklós 
1599.) 



László 
1579. 



I. Ábrahám 

1666. 
(Ibrányi A nna) 

Folyt. U, Idblán 



Mihály 
mh. 1707. 
(Kendeffy 

Mária) 



I. Ádám 

1681. 1 1711. 

Rákóczy udv. 

marsallja 

(1. Fekete Erzse 

2. báró Zay Anna) 

Folyt IIL táblán. 



Kata Erzse 

(Szemere (1. Várady Istv. 

László 2. Pdlásthy Fer.) 
özvegve 

1688.) 



?♦ 



100 



VAt. 



11. t á b 1 a. 

1. brahám, ki az I. tdHán, 
1666. 

(Ibi ,*nyi Aíina) 

László 

1715. 1725. 

orsz. gyüI. követ 

(1. gr. T«l«ki Bora 

2. Boros Kata) 



1-to) íí. Ábrahám 

kir. Iaüác805 

iítiKiit 1 7G2. 

(1. Gjulatry Bora 

2. gr. Waisö Anna) 



2-t6l László 
ö/redes 



t 178í>. 



Mihály 
Kr£tsi:aábau 

mb. 1783. 

(palocsai 
Horváth N.) 



(gí- 



A.nna 
Teleki 
László) 



bora 
(Píathy 
Sándor) 



IHo Ábrabám 
rab. 1796. 
(gr. Teleki 
Eszter) 



László t 1802. 
Krasziiai alispán 
(Barcs ay Agneö) 

Mária 
(Lakatos János) 



István Kata Anna 

Saabolctii szbiró (gr. Toldalagby (kt ji 

ltfl9. , Zsigm.) Komárooiy 

(Bemátb Séí^^eÁlcJ) %örgy) 



ÖdÖii. Miklós. Ábris. l3tváp;:___Gjza^&^ ^yei e ncy>. 

!^^£ MJÜ'áJ/a^^^ ^ gyermek. 



14. István 2-t. I. Dániel József 

kir. tan. cs. k. kamar. sz 1752.tl821. 
1 1800. 1 1798. septernyrir 

(i.gr.Korda Anna (Mocsáry N.) 
2. gr. Wartensieben j 
Eszter) J 



I. Miklós 

es. k. kam. 

dand. tábpmcik 

báró t 1824. 

(Adelsbeim Jmika) 



József 
\}s, tan. 
Külföldön. 



iV. Ábrabám 
Máramarosi főiep. 

1830. gróf lett 
(Kazinczy ZaóBa) 



Lajos 
1848. 61. 
borsodi főisp. 
(gr. Teleki 
Erzse) 

MÍkíós, Ödön Henrik. Sándor. Klára.'~^éia~~' 

(gr. Toleki 
Zfi^a) 

i Elemér. 



II. Miklós 
sz. 1802. 
korona or 
V. kanczell. 
(b. öeiínüller N.) 



^c:!wsrW' 



Péter József Dáuiei Károly Mibály László Ádám -q^,-^--^^ ^ 
t (Gyiirky az. 1820. (Lónyay (b.Luzs^n8ky (Beniczky(Lóny&y £- g^ 8 ^ 5* c^ 
Alexandra) szab- főisp, Ida) Eóza) Sarolta) Mária) » (^'ars^^ 

fK NAVk-ntTA-rr I ' i I ^ ■ .J. .^ ^/iM ka 



n — •"* -í 

Ábrahám. 



^ 



N. N. 



;3. 



3 



o 






S»»JL 



:'S 






VAY. 



101 



III. t á b 1 a. 



I. Ádám, fd ai í. táhláu, 
1681. 1 1711. 
Rákóczy ndv. 

mars&lija. 
1* Fekete Erzse 
__ (2. b. Zav Anna) 

11. Ádám Erzse Anna 2-tól Sámuel Kata Jiidit Klára 

1713-1742. (t. Bethlen (b. Kemdny (gr.Betlilen(gr.Tcleki(p- Wass(Oerhárd 



kir. táb. tíhi. Mihály. 
kmlh, lett 2. Dujardin 
(1. b. Pongrác2s Fer.) 

Krisztina. 
2. nékíxA, Bene Kóza) 

ítöi IirTXdám 
hdró 1 1768. 
(gr. TorocKkay 
Ágnes) 

Ádám 



Simon) 



Éva) 

Júlia 
(gr, Kemeey) 



*ál) S.gr.Rédey Gyöi'gv) 
Mih.) 



György Mihály Péter Lajos István >^2t.WW 



a (&- 



C3. k. kapit. katona t 1751. zászló- (Laczkovich ° g 



t 1787. bárótl768. (Kállay tartó 
TRozán (Ká«zonyi Bora) f 



Julianuíi 
1759töl. 



Erdélyben 
kis korú 
t 






1 



Imre Ádám 
Szabolcsi főhadn. 
0Z. biró (Irinyi 
1 1778. " 



Kata) 



Foiyt. IV. íáhlán. ^ > 

■ , Of^ 

Krlöztina i^S 
(báró Do la porté S g- 
János) ^^"^ 



o-o 

O *^ 



Ádám. Tamás. AmáUa Déaés 
(Becaky (Irioyj 

Játiog; Erzse) 



József 

kir. tan. 

ker. táb. üln. 

1 1798. 

(Siskovica 

Anna) C7 
^.J. , János. 

innen 

& SÍ9vay C8. 



János 
alezredes 

t 1807. 

(gr. Teleki 

Bora) 

János 

(b. Ve'csey 

N. 



György Káfael 

N.- Váradon Szabolcsi 
1 1801. sTíbiró 

(Réttel f I79a. 

Karolina) (Orosz Klára} 



Gyula 
(gr. Vay ída) 

'Jamás. KIára> 



Elek >'f^Q 

«rmii-y | g;r- 

t 1800. 5 » g. 

!^át;rábban ^ '^^ 

{BíJchev o;3 O 

{ -'ííj^fa) § |.|j: 

Károly. Sándor. Hária. Antúaia. o í t^ 
itt ^•:<-; 



.y\ 



Pál. 



János. 



J02 VAY. 

IV. tábla. 



István, ki a £11. táhlán. 
(Laczkovich 
Júlia 1759-tölj 



Láü^zló Magdolna Francziska 

8z. Í76Ö. sz. 1761. t 1807. az. 1762. 

báró lett i799, (Tokody György) 
ce. k. kamarás 
(Irinyi Zsuzsa) 

Imre IjÁ&'/Aö Páni'Kata Eulalia-Jul. Lajos-Miki. Júlia- J. Kaía-Zs, 
bz Í792. sas. 1794. t 1797. sz. Í797. sz. 1801. sz. 180.5. sz. 1806. 

' t t t 



j. — . , _ _ , 

Alajos László Imre 
iak. Bán-Eévfjn f f 
(Sz.-M.ikl6ssy Anna) 

Aladár. Gizella Dénes. L^nárt. • 

A XVÍ. és illetőleg a XVIL század közepéig a család történetét 
a fölebbi okmányos kivonatok a leghitelesebben eléterjesztik. 

A XVI. század végén Antal nak egyetlen fiában Péterben 
éi a család^ noha még ez idö után, nevezetesen a XVIL század köze- 
pén két családtagot látunk a megyei életben szerepelni, kiknek vérsé- 
ges izbeli viszonyát Antalhoz vagy Péterhez meghatároznunk adatok 
hiányában nem lehet. Ezek egyike Vay Mihály, ki 1638-ban Sza- 
bolcs vámegye orsz. gyűl. követe '), 1642-ben pedig alispánja volt. '*) 
A másik V^ay István, ki 1650-ben viselte Szabolcs várm. alispáni 
hivatalát. ^) 

Visszatérvén Péterhez, öt már 1597-ben Szabolcs vármegye 
alispáni székében találjuk ; *) utóbb Rákóczy György étekfogója és 
komómoka volt, 1631. körül. ^) Az 1647. évi országgyűlésen pedig a 
száraz vámok eltörlésére kiküldött választmány tagjául választatott. 
És élt roég 1656-ban is az okiraiok szerint. Nejétől csepei Zoltán An- 
nától a táblán látható két leánya és három fia maradt, úgymint I. M i- 

') 1688. évi 41 törv. ez. 

") Eredeti okirat. 

^) Ered. okmány. Ezek I. Pe'ter fiai gyanánt állnak a esaládfán. 

*) Ered. okmány. Ha e Péter körül, atyját is oda értve, a családfán 
hézag nincs, mit legalább az okmányok után összevágó eredeztetés nem mutat, 
akkor e Péter igen hosszú életű lehetett, mert. már egy okmány szerint 1574-ben 
is é I, másik szerint még 16ö6-bau is él! És mi több, fia : I. Ádám 1711-ben 
balt meg, tehát atyja születése és a fiú halála között egy teljes század múlt el. 

*) Kemény J, önéletírása Kiadta Szalay L. 176. 177. 212. 



VAY. 103 

hály, ki 1701 -ben testvéreivel, együtt mint llákóczy Ferencz híve 
Bécs-Ujbelybe záratott, utóbb megszabadulván 1707~ben jun. 28-án 
az ónodi táborban meghalt, ') és leányában ága magvaszakadt; a má- 
sik két fiú : I. A b r ah á m és L Ádám áital a család máig virágzó 
két vonalra szakadt. 

/. Ah'ahdm áf]*i, 
I. Ábrahám (I. Péternek Zoltán Annától fia) élt 1666-ban. 
Neje volt Ibrányi Anna, kitol született fia 

I. László, ki 1701-ben mint Rákóczv Ferencz híve szintén 
fogoly Bóca-üjhelyben, különben áliííólag külsejére nézve is hasonlí- 
tott Rákóczyhoz, 17 11 ben aláirta a szatmári békekötést, és ezután az 
1715, évi nevezetes országgyűlésen a vallás ügyében kiküldött bizott- 
ság egyik legnevezetesebb tagja volt. *) 1 720-ban Szatmár megyei 
Majtis helységre kir. adományt vitt. 1721-ben felsőbb helyről „nagy 
ságos" czímmel illettetett, 1725-ben a Majtis helységre nyert kir. ado- 
mányra nézve az elÖbb tiltakozott báró Senny evekkel megegyezett. Első 
nejétől gróf Teleki Borbálától egy 'fia II, Ábrahám, kiről alább, 
második nejétől Boros Katalintól két fia L á s z I ó és Mihály és két 
leánya maradt. Ezekből László fiatal korában hadi életre szánván 
magát, mint jeles katona tűnt ki, s ezen fölül 1744- ben saját költségén 
kétszáz lovast állított. Részt vévén a porosz háborúban, onnan mint 
ezredes tért meg, és családja régibb elidegenített jav&it szerencsésen 
visszaszerezvén, mint nőtlen, azokkal testvéreit boldogitá. Végre szeme 
világát vesztvén, meghalt 1782-ben, Testvére Mihály a régi magyar 
jellem egyik ősi példánya és ritka lovas volt. A megyei gyűléseken a 
közügyekben élénk részt vett. Lakott Kraszna megyében krasznai 
birtokán, honnan ágazata szilágysági, vagy erdélyi ágnak neveztetik. 
Meghalt í 783-ban. Neje a palocsai Horváth nemsetségből származott. 
Ettől két fia maradt : líí. Ábrahám és László. Ez Kibaszna me- 
gyének alispánja volt. meghalt 1802-ben. íí éjétől Barcsay Ágnestől 
csak leánya Mária szent-simoni Lakatos Jácosn^'í maradván, benne 
ága kifogyott. Testvére lil. Ábrahám szintén Kraszna megyében 
élt, ós a megyei életben szerepelt. Meghalt 1 796-ban. FeleségélÖl gróf 
Teleki Esztertől két leánya és ^^y fia István maradt, kinek nejétől 
Bemáth családbei i ImigytŐi gyermekeit a táblázat mutatja. 

II. Ábrahám (Lászlónak gr. Teleki Borától fi») ÍTÖ l-ben lett 



') Lohoezky, Storamat. II. 422. 
') 1715 évi í)0. törv. ez. 



104 VAY. 

királyi tanácsos. Meghalt 1762-ben. Első nejétől Gyulafíy Borbálatói 
egy fia I jí t v á n , második nejétől czegei gróf Wass Annától fiai : L 
Dániel, J ó zs s e f és I. Miklós maradtak. Ezek közűl 

István királyi tanácsos és a pécsi iskolai kerület fokorraány- 
zója volt, 1800-ban meghalt magnóikul. 

L D á ♦! i e 1 cs. kir. kamarás, báró, ós országgj^üi. választmányi 
tag, sem első nejétől gróf Korda Annától, sem a másodiktól gróf War- 
*ensleben Esztertől gyermeke nem maradván, meghalt magnélkűl 
1798.bao. 

József a család egyik nevezetes tagja volt, és közönségesen 
nagy Vay Józsefnek neveztetett, Njílv^os pályáját Ss^bolcs megyé- 
nél kezdte, melynek 1790-ben alispánja ós követe volt, innen a helytartó 
tanácshoz vitetett, végre a hétszemélyes iábla üiaiöke, és udvan taná- 
csos lön. Valamint a közpályán kitűnt eszo és törvény tudománya ál- 
tal, épen úgy a gazdasági téren is birtokai rendezésében kítünŐ ügyes- 
séget tanúsított, és halála után, mely Í824. dec, 30 án kora 70- évében 
Bugyiban történt, (eltemettetett Aisó-Zsoicsán) 12,700 hold roiajorsági 
és úrbéri birtokot hagyott gyermekeinek. Nejétől bocsári Mocsáry 
leánytól két 6a maradt : J ó z s e f cs« kir. tanácsos , ki kUlfoidön halt 
el, és IV. Ábrahám ?zsül. 1789. jua. 16-án Alsó-Zsolczán. A közpá< 
lyára lépvén Borsod megyének alispánja, 1825-ben országgyűlési kö- 
vete, kir. kamarás és 1330-ban Bereg vármegye főispáni helytartója 
lett, ugyan ekkor egyszeramind g r ó fs á g r a emeltetett. A magyar 
akadémia alapítványához 8000 fttal járult, és ennek 1830-tól egyik 
igazgató tagja volt. Legutóbb Máramaros vármegye főispánja volt 
1849-ig. Meghalt 1855. mart. 3^án. Nejétől Kazinczy Zsófiától, kit 
1810-ben vett nőül, tizenkét gyermeke, és ezek közt a táblán látható 
öt leányon kivüi hét fia maradt, úgymint 1. Péter, mint katona Olasa- 
országban párbajban esett el, 2. József, kitűnő bátor lovas, losonczi 
Qjütky Alexaudrót bírja nőül, 3. D á n i e l ezül. F,- Vadászon 1820. sept* 
10-én, jeles szónak, Korponai kir. város orsz. gyűlési követe, jelenleg 
Szabolcs megye főispánja, kmek nejétől báró Seunyey Amáliától fia 
Ábrahám. 4» K á r o 1 y, kioek nejétől Lónyay Idatói fia T i h a m é r. 
6. M i h á 1 y katona, 1861. képviselő volt, hitvese báró Luzeénsky Róza> 
6. László volt katona^ a forradalomban őrnagy, s Bemnek segéde, 
utóbb ücháqy évig külföldi menekült; neje Beniczky Saroltától szintén 
vannak gyermekei. 7, Ádám jeles gazda, kinek neje Lónyay Mária. 
J* M i k 1 ó s cs. kir. kamarás (II. Ábrahámnak fia) fiatal korában 
katonai pályára lépvén, jeles tulajdonai által dandár tábornokságra és 



VAS. 105 

báróságra emeltetett Meghalt Pesté a 1824. maj. 11 -én kora 68. évé- 
beD» ^{ejétöi Adelsheim Jankától (ki 1862. febr. 26-án Golopon balt 
meg és Alsó-Zsolczán temetteteti) két jeles fia maradt^ űgymint 1. II. 
Miklós és 2. L a j s, 

II. Miklós szül. 1802. april, 29-én> Zemplén vármegyénél 
kezdé hivatalos pályáját, hol 1827-ben első alispán lett, innen kitűnő 
tebetségei, nemes és esssélyes íapintata és szilárd bazafisága által átalá- 
Bos elismerést aratva, cs. kir, kamarás, Borsod megyei főispáni helyet- 
tes lőn. 1844-ben a m. sz. korona őrévé választatott, majd helyt, taná- 
csos és a hétszemélyes tábla-birájává neveztetett 1849- ben mint kor- 
mánybiztos Erdélyben működvén, a forradalom után több évig mint 
fogoly szenvedett. 18604)an Magyarország kanczellárává neveztetett, 
ugyan ez évben a ra. akadémia igazgató tagjává választatott. Legújab- 
ban Borsod megye főispáni méltóságát fogadta el. Fiai kÖ£Űl a leg- 
idősb : Miklós a szobrászatban kitűnő jártasságot szerzett 

I. L a j o s szintén a közpályán szerepel, egykor mint Borsod 
megye követe, 1848-ban Borsod megye főispánja lett, ugyan az volt 
1861-ben is. Nejétől gr. Teleki Erzsébettől fia Béla, 1861-ben Bor- 
sod m. orsz. gy. képviselő, kinek szintén három fia van, 

E vonal helv. ref. vallású. 

/. Ádám vonala. 

I. Á d á m, Péternek Zoltán Annától fia, egy másik máig virágzó 
ágat alapi tott. Ez Ádám, ki kurucznak is neveztetik, már a X VIL szá- 
zad végén szerepelt az elégedetlenek táborában^ 1679'ben Tököli mint 
foglyát kényszeríti hivei közé, ezért utóbb Bécsben fogoly, és minde- 
nét hütlenségi bélyegén veszti, de 1700. jnl^ 17-én 1, Leopoldtól ke- 
gyelmet és javai és kárainak megtérítését nyeri testvérével I. Ábrahám, 
mai együtt, *) Mint Kákóczihive, 1701-ben ezzel és testvérével együtt 
Bécs-üjhelyben ismét harmadszor is fogoly. Innen megszabadulván, 
Rákóczynak egyik fő híve, Békés megye főispánja, udvari fő marsallja, 
Munkács és más várak parancsnoka, majd a Jász-kunok kapitánya le^ 
szén. Mint a Rákóczy íbrradaiomnak végig kitűnő és állandó hive, en- 
nek buktával Rákóczy val Lengyelországba, Danzigba menekül ; ') hol 
végre hányódott életét 17U-ben befejezte. Első neje Iványi Fekete 
Erzsébet volt, ki anyai ágon a Szapolyai és Lorántty-akkal állt rokon* 
ságban, ós ki 1682-ben tett végrendelete szerint is dus hagyomány- 



*) Az oklevelet lásd Catolog. Musaei Natíou&L I. 135. 
*) Levelezései ugy vé&zét lásd Árpádia ÍI. kötetben. 



nyal bövíté a Vay családi birtokokat, ettől született két leánya és fia II. 
Ádám, kiről alább. Második neje zai-ugrócai báró Zay Aima volt, ki 
1707. íebr. 11-én tett végrendeletet és szintén tetemes javakkal szapo- 
rítá férje vagyonát, melyek nagyobb része azonban elkoboztatott. EttÖl 
maradt három leánya és egy fia Sámuel^ kinek azonban gr. Beth- 
len Évától csak egy leánya J ii 1 i a n n a maradt, kinek keresztanyja 
Mária-Teréisia királyasszony volt^ és ki gróf Keményhez menvén férj- 
hez, ez ágat leány ágra terjeszté. I. Ádámnak, ki állítólag franczia bá- 
róságot is nyert, halála után gyermekei 1713. sept 18-án Hajnácskö- 
ben osztoztak meg, felhagyván részét a még atyjával kimenekült és 
künn volt testvóröknek II. Ádámnak. *) 

II. A d á m a számkivetésben reménytelenül bolyongván, és végre 
atyjától elválván, hazájába visszatért, hol pártfogói, nevezetesen gróf 
Erdödy Gábor egri püspök közbenjárása által kegyelmet nyervófi, 
Heves vármegyénél alispánságot vállalt, és a katholika vallásra tért, 
honnan aVay-ak ezen tőle eredő vonala jelenleg e valláson álL Utóbb 
a kir» tábla ülnöke lett, és 1742-ben atyja vagyona egy részét vissza 
nyerte, 1 744-ben Ősi birtokába új adomány mellett be is iktattatott. *) 
II, Ádámnak két neje volt, az első szent-nnklósi báró Poiigrácz Krisz- 
tina, kitől nyolcz gyermeke származott, a második nejétől uándori Bene 
Rozáliától, kit öreg korában vett nőül, csak két leánya Rozália 
Novotha Oáspárné, és Borbála Hegyessy Józsefné maradtak. Az 
első feleségtől született gyermekek következők voltak : L III. Ádám, 
2. I, György, 3. Mihály, 4. Péter, 5. Lajos, 6. István és 
két leány, kik a táblázaton láthatók. A fiukról egymás után emlékezünk. 

1. III. Ádám Erdélybe szakadt, és ott Mihály testvérével 
együtt 1760-ban báróságra emeltetett. ^) Meghalt 1761-ben. Nejétől 
gróf Toroczkay Ágnestől gyermekében IV. ÁdámésJuliannábao 
ága kihalt. 

2. G y ö r g y iQabb korában a Hallor huazároknál kapitány, több 
liáborúban vett részt, utóbb öregebb korában tartományi biztos és kir. 
tanácsos volt Meghalt 1787-ben. Nejétől Rózán Máriától következő 
nyolcz gyermeke maradt : a) J ó z s e t ki elÖbb magyar kir. testőr, 
majd Heves vármegyei szolgabiró, utóbb a debreczeni kerületi tábla 
nál ülnök és királyi tanácsos volt, meghalt 1798. april. I5.én. Nejétől 



«) B. Vay Lásztó, Nemet hívség 187. 188. lap. 
*) Ugyart ott 24Í— 246. lap, 
') Tjehoczky Stemcnat. í. 1^0. 



VAY. 107 

Sískovits Annától gyermeke nem maradván, fogadott fiók a férj és nö 
család-nevébdi Sisvay nevet kapott, és a Sisvay család alapítója lett. 
b) J á n o B el^bb szintén m. kir, testőr, utóbb mint katona a Haller 
ezredben alezredes. NöüL vévén balogfalvi Ozóbel kapitány özvegyét 
gr. Teleki Borbálát, attól lett fia J á n o s, Szabolcs vármegyének ISSVc* 
ban országgyvll. követe, ki Vécsey báró hölgytől nerazé a most ólÖ 
Gyulát, kinek gr. Vay Idától gyermekei a táblán láthatók, c) György 
ar nagyváradi akadémiának actuáriusa volt. Meghalt 1801, mart, 20- án. 
Nőjétől Rettelfalvi Réttel Karolinától gyermekei és unokái a táblán 
látliatók. d) Rafael Szabolcs vármegyének volt szolgabirája, meg- 
halt Baktán 1796'ban. Nejétől Orosz Klárától gyermekei nem marad- 
tak, e) E 1 e k katonai pályára lépvén, 1 771-ben Őrnagy lett Meghalt 
Zágrábban. Nejétől Bncher Jozefától egy leányában Antóniában 
ága kihalt, f) Antónia Csernovits József főhadnagy neje Hevesben 
Csányon, g) M ária Prusinszkyné, h) Czeczília osákányi Csákányi 
szabolcsi szolgabiró neje 

3. Mihály hadi pályán működött, bátyjával Ili. Ádámmal 
együtt 1760-ban báróságot nyert. Meghalt 1768 ban. Nejétől Kászonyi 
Annától gyermeke nem maradt. Javait István testvére szerzé meg. 

4. Péter, meghalt 1751. aug. 6-án ifjú korában; nejétől Kállay 
Borbálától gyermekei : a) I m r e Szabolcs várraegyének volt szolgabi- 
rája, meghalt i§ú korában 1778-b8n magnélkül j eltemettetett N.-Kal- 
lóban ; b) A d á m főhadnagy volt a Siskovics ezredben, utóbb nemesi 
fölkelósi kapitány ; nejétől Irínji Katalintól négy gyermeke született : 
Ádám, Tamás meghaltak, Amália tasnád-szántói Becsky Já- 
nosné volt, és végre a negyedik Dénes, a végi patriarchialis magyar 
jellemű férfiú, kinek neje Irinyi Erzsébet, c) Krisztina, 1807-bcn 
már streitíurti báró De la porté János özvegye. 

5. Lajos fiatal korában zászlótartó, mint ilyen lováról leesvén, 
meghalt magtalanul. 

6. V. István született Bécsben, keresztanyja volt Mária-Terézia 
királyasszony. 1747 tői Bécsben növeltetett a Tereziánumban, 17ö9- 
febr. 20 án nőül vette Laczkovicb László Bihar megyei alispánnak Tren- 
csényi Máriától való leányát Laczkovics Juliannát, kitől két leánya 
Magdolna Tokody Györgyné és B' r a n c a i s k a és egy fia L á sz 1 ó 
született. 

Most nevezett László szül. 1760. april. 24-én ; Bihar várme- 
gyénél szolgált 1790 — 1791-ben mint főjegyző, utóbb cs. kir. kamarás, 
a jénai tudományos társulat tagja lön. A franczia háborúk alatt az 



108 VAY. 

uralkodó háas és haza iránti buzgóságában több lovas vitézt állított; ön- 
költségén. 1799. máj. 10-én báróságra emeltetett , a bárói diploma 
azon évi dec. 16-án Bihar, 1800. mart. 3-án pedig Szabolcs vármegyé- 
ben kihirdettetett. *) A tudományok kedvelője lóvén, egy német röp- 
iratot, „A német bivség" czím alatt fordított, melyet tetemes , kivált 
családtörténeti jegyzetekkel N-Váradon 1807-ben kinyomatott. 1787- 
juü. 27-én vette nőül irinyi Irinyi Zsuzsannát, kitöí a táblázaton lát- 
ható hét gyermeke közül csak I m r e-L á s z 1 ó (szüL 1792. nov. 26-án) 
ólt emberi kort. Ennek fiai közül életben maradt báró A laj os, volt 
cs. kir. lovassági főhadnagy, többi közt az ösi Vaja helységnek is egy 
részben birtokosa, kinek nejétől Szent-Miklósy Annától a táblán lát- 
ható négy gyermeke köxűl a legifjabb : L é n á r t a hegedűn mesteri 
leg játszik. 

Ezen vonal kath. vallású. 

A Vay nemzetség ösi czimere egy szarvas, mely családi monda 
szerint a Tanais vizén átszökve a honfoglaló magyar sereg útját mu- 
tatá, ^) szájában szöiö-fürtöt tartott, fölötte nap, hold és csillag ragyo- 
gott. I. Vay Ádámnak 1704. évi oklevélre nyomott pecsétén czíme- 
rül a koronás vértben csak egyszerű szarvast láttam. A báróság és 
grófság nyerésekor e nemzetségi czimerek tetemesen bővültek. 

Az I. Ádám vonalán állói bárói ágnak czimero — mint fölebb a 
metszvény ábrázolja ^) — • a paizs kék udvarában zöld téren szarvas 
fut, fejéből arany agancsai közt ezüst kettős kereszt emelkedik ki, szája 
nyíllal van átütve, fölötte félhold és csillag ragyog; jobbról a paizs bal- 
oldali alsó szegletéig rézsátosan vont fehér szelemen piros rózsa fejet és 
arany liliomot mutat. A paizst bárói korona fedi, afelett három koronás 
sisak áll, a jobb oldalifsisak koronájából a pai^sbelihez hasonló szarvas 
emelkedik ki, a középső sisak koronáján két egymásra helyezett fekete 
sasszárny lebeg, a baloldali sisak koronájából két elefánt ormány nyúlik 
ki, a jobb oldali vízirányosan félig ezüst, félig vörös, a másik félig vö- 
rös, félig ezüst, közöttök vörös rózsa-fej látszik, Foszladék jobbról arany- 
kéky balról ezüstvörös. A paizst telamonok gyanánt két oldalról kitér* 
jesztet^ azárnyú fekete »*» őrzi, mellükön arany kettős kereszt ragyog. 



') B. Vay L. Német hivsdg 159. 160. lap. éa az eredeti. 

*) ügysa ott 164. Az érintett, de itt forrásai nem hasxnált 15 darab ok- 
mány között eléforddl egy 1418. évi caímerlev 'l ía Saigmond királytól, és an- 
nak 1507-ben ll, Ulászló király általi megerősítése, melyet Kaprinai ia lemásolt 
magának Msi. B. tomo V. p. 97. 

*9 A bárói diploma C8 Adami 8cuta gentil. tomo XIV. aaerint rajzolva 



VAY. — VÉCSET, 169 

Az 1830-bau nyert grófi czimer még tetemesebben bővült, melyet 
azonban pecsét nyomat után biztosan leirnunk alig lehet. A paiss hat, 
illetőleg hét osztályra oszlik, egy közép paizszsal, melyben az Ösi czi- 
mer, az előbbi bárói czimer paieséhoz egésten haaenló látható ; a na- 
gyobb paizs 1. kék udvarában egy fenyőfa mellett ágaskodó vadkecske 
(gr. Teleki ez.) a 2-ik vörös udvarban talán nyillal átütött bivalyfej 
(tán gr. Wass ez.) a 3-ik és 4-ik osztályban három-három félkörű sze- 
lemen, az 5-ik kék osztályban fiait melle vérével tápláló pellikán 
(Kazinczy ez.) a 6-ik osztályban oroszlán, elso lábát feltartva, fölötte 
csillag (Mocsáry cs.) és végre a 7-ik alsó közép udvarban három «zál 
rózsabokor szemlélhető* A paizst telamonok gyanánt két oldalról két 
ágaskodó mén őrzi. Az egész czi'nerpaizst grófi korona alatt bibor me* 
nyezet vagy palást veszi körül. 

Még egy nevezetes tagja van, kiről a család történetében az idé- 
zett helyeken, úgy a családfán sem fordul elő ^emUtés. Ez vajai Vay 
P á 1 altábornagy volt. Fia lehetett volna IL Ádámnak. Született Gyön- 
gyösön 1737-ben. A török és franczia háborúkban vitézkedett. Ez 
utóbbi alatt 1790-ben lett ezredes. 1794-ben már tábornok és M.-Te- 
rézia rend vitéze, 1799-ben pedig altábornagy lett 1800. dec. 24-én» 
midőn a nemesi fölkelés felállítása körül munkálkodott, — halt meg 
kora 64. évében. 

Vécsey család. (Vécsei és Hajnácskeői , gróf és báró.) Régi 
magyar nemzetség , melynek tÖrzs-őse Szőlőssy Bálás volt, ki ősí 
birtokáról Abauj vármegyei Vécse helységről, melynek a család 
máig birtokosa, ^) — vette nevét. Ezen BalátJ, es fiai Antal, Ist- 
ván és Gergely (tán György) 1517-ben Abauj megyei Vécse, Be* 
defölde, és Puszta-Baxa birtokába 11. Lajos király új adománya foly- 
tán beiktattattak. '^) 

Nevezett Bálás nejével halmaji Bor Katával a következő csa- 
ládfát 3) alapítá: 



Fényes E. M, orsz, geogr Szótár IV. köt. 285. 

') KaprÍDai Mss. B. tomo XX. pag. 125. 

') Bartkolomaeides Not. C. Gömör. 165. B. Vay N^met hívaég, 407. !*pk 
6chönfeld Adelslex. I. 234, Bajcsányi Dediict. Geaealogiae Mss. í. Szirmay Szat- 
már várm. {. 126 



110 



vÉcsKir. 



Antal 
lölT. 



I. t á b 1 a. 

HaMb 
1617. 

(Halmaji Bor Kata) 

István 
1517. 



T. Gryörgy (v. öerg,) 
1517. 

3. Sándor (Sandrin) 
(1. LorántíFy Zeuzfia 

2. ruszkai Komis Margit) 

I '^- 1 

II. Oyörgy 

(LoganZsuzsa) 

"^ 11. Sándor IGloT^ 
(Csapy Mária) 



m. Sándor 1654. 1674. 
báró 1692. 1 1697 
(Saelényi Mária) 



István 
1674. 



I. László Zsussa István 

16»2. báró (szendrői az. 1668. 

vSennyey Bora) (Török Perencz) f 1713. 

jésaita. 



IV. Sándor 
hajnácsköi várkapit. 
Báró 1692. t 1697, 
(í. gersei Pethö Júlia 
2. báíQ Zay Zsuzsi) 

Folgt. 11. táblán. 



í. István 1. József Perencz. János Zsigmond Péter Mihály 

altábornagy (gr. Berényi jesuita. aUáborn.(Labancz kanonok 



(Festeti eb Judit) 

I. Miklós 
sz. 1749. t 1829 
Szatmári főisp. 

aeptemvii. 

(b. Orczy 
Anna) 



Terdz) 



líl József N. 

fÖbadn. (b. Salhausen 
(MnUer Terez) Perencz al<»zr.) 

ZempMnben 

t 1861. 

(Nóvák Sarolta) 



Julianna) 

' Péter ""^ 
8z.l768.ele8.1809. 
lovas tábornok. 



< 



II. Miklós Mária Leopoldina Mária István Lőrinez 

ssatmári főisp. (gr. Török (Czóbel László) (gr. Csáky elesett 1813. ' f 1813. 



(Markovics N.) 



József) 



Antal Brúnó) Lipcsénél. Lipcse'nél. 



Antal 

1 1858. 

Solferinónál 



Józseí 

V. tengerész, 

képviselő 1861, 

(gr. Dessewflfy 

Blanka) 

Eszter 
8s. 1862. 



Erzi^ébet 

(b. Sennyey 

Lajos) 



Mária. Miklós. 



vácSBY. 



111 



II. tábla. 

IV. Sándor 

Hajnácskői kapit. 

báró 1692. t 1748. 

(1. gersei Pethő Júlia 

2. b. S^ay Zsuzsi) 



1-tc^i II. József Janka 

Ungí főispán (szendrM 

(Tarródy Krisztina) Török András. 

2. Kubínyi Gáspár f" 



2-tól Bálás. 



II. Ferenez 
{b. Ghináuvi 
Erzsébet; 



Szigbert 

8Z. Í7$9. t 1820. 

altábornagy 

(l.b. Révay Zsófia 1 1791. 

2. gr. Ziehy Ter^z f 1802. 

l-től Auguszt 

sztil. 1776. 1 1860. k. 

gróf é» tábornok 

m. testőr kapit. 

(Colson Amálin.) 



Julta. 



Károly 
sz. 1809. 

forrad, táborit. 

1 1849. oct. 6. 



Sándor Eugen Eduárd Auguszt 

sz. 1812. cs. k. kapit. cs. k. kapit cs. k. kapit. 

apátüf 1847. 1847. cs. k. kamarás, 

és pléb. t 1847. 



Dániel. V. Sándor Ignácz Anna Bora 

^ katona (Klioao Anna (Almáasy (Jekel- 
lak. Gesztetötí. öiv. 1832.) Antal) falussy) 



Farkas 
kapit. 
ker. táb. 
ülnök. 



Bálás 
lak 
Arióban. 



II. László 
V. katona. 



Eleonóra 
(Jankovicb 
Antal) 



Iniro 
V. katona. 



N. N. 

t (b. Barkó czy) 



A család II. Sáodor korában a XVII. század elején kezdé emel. 
kedését. £z főleg jó házasodása által , elvévén nötil a kihalt polyánkai 
és eseenyi Csapy család egyik leányát Csapy Máriát, szaporitá ösji va- 
gyonát. Fia III. Sándor Hajnácskö yár ara és kapit^-nya és a bá- 
nyavárosok előtti gyalogság tábornoka , a XVII. század derekán sze- 
repeit ; I. Rákóczy György által elfogatván , annak fia által közel há- 
rom évig fogva tartatott, és javaitól, mi akkor 20,000 ftra becsültetett, 
megfosztatott^ utóbb ennek némi kárpótlásául a kamarától ezer ara- 
nyat kapott 1 674-ben üng megyei Ásvány helységre testvérével Ist- 
yánnai kir. adományt kapott* *) 1685-ben elfoglaltatván a török és 
Tököly által HajnácskÖ vára, miután a császári sereg Bécsnél a törö- 



*) Uber regias fol. 515. éa 516. 



112 VÉC8KT. 

kön dmdaimaskodott, Vécsey Sándor is hazs jővén, egy éjjef Hajnács* 
köt megrohanta, éa elfoglalta, a Tököiy áltai oda helyezett kapitányt 
Diénes Györgyöt börtönre vettette, ellenben az ott sanyargatott lévai 
kapitányt Farkas Györgyöt szabadon bocsétá. Sírok várát szintén 
visszafoglalta. 1690-ben Zemplin megyei Szerdahely várkastély Agócs 
nevű tartozék pusztájára kir. adományt vitt nejével Szeiényi Máriával 
együtt. ') 1692. nov. 21 én pedig I. Leopold király által IV* Sán- 
dor és í, László fiaival éa Mária leányával együtt báróságra 
emeltetett. *) Megöletett a fölkelők által 1697- ben, Nevezett két fia 
által a család máig virágzó két vonalra szakadt. Amannak ága az úgy- 
nevezett váradi yonalt, ez utóbbié a gömöri vonalt képezi. Lássuk e 
vonalakat egyenként. 

I. L á 8 z 1 ó V o n a 1 a. 

L L á s z l ó báró Sennyey Borbálát vévén nőül, ettől két leányt 
és nyolez fiút níímzett. Fiai következők : 

1* 1. I s t V á «, katonai pályára lépvén, a porosz háborúban ezre 
des, utóbb altábornagy lett. Meghalt Bzatmár vármegyében kora 83. 
évében. Nejétől Festetich Judittói csak egy fia I. Miklós maradt, 
kiről alább. 

2. József, kinek gróf Berényi Teréziától (Iá báró IIL József 
szintén katona, főhadnagy volt. ^) Ennek Müller Teréziától fia Pál ifjú 
korában Bihar megye aljegyzője, utóbb Zemplin megyében lakott, hol 
Bodrog-Keresztúrott meghalt 1861. jun. 21-én kora 73. évében, özve^ 
gyen hagyván nejét Nóvák Saroltát, 

3. F e r e n c » szintén katona volt. 4. János jésaita. Volt jesuita 
egy Isván is, ki líí. Sándornak testvére vagy fia volt, és ki 1668. 
jan. G-án született Fülben, jésuitává lett 1684. dec. 4-én, meghalt Gyön- 
gyösön 1713-ban *) 

5i Zsigmond, mint katona altábomagyságra emelkedett. 

6. Péter, kinek nejétől Labanca Juliannától Bodolón szaíetett 
1768. jul. 13-án fia II. Péter, ki katonai pályára lépvén magyar 
lovassági tábornok és dandárnok, 1801-ben pedig Mária- Terézia rend 
lovagja és báró lett. Elesett Wágrámnál 1809. jul. 6 án. ^) 



') Libcr regiits foi. 16. 

^) Kapriaaí Mes. B tomo XX. p. 110. Lehoczky Btemmat. 1. 170. 
') Lehoczky Steminat. I. 169. 
') Eiogia Soc. Jestt. Mbs. 

*) Lásd kdpíft é» ííletrajzát P. Magyar országi Mmerva 1828 évi í. köt. 
1513. inpor: 



vécsKY. 113 

7. Mihály kanonok volt. 8. Gábor szintén katona. 

I. M i k l ó s (I. Istvánnak fia) Keszthelyen szül. Í749. oct. 10 én, 
már 1787-bea cs. kír. kamarás, helytartósági tanácsos, és a temesi kincs- 
tári igazgatóság elnöke volt. 1803-ban lett Szatmár vármegye főispánja, 
1809ben pedig a hétszemélyes tábla bírája. Meghalt Pesten 1829. 
sept, 12-én kora 88. évében. Nejétől báró Orczy Annától a táblán lát-, 
ható né^y leánya és e^y űa maradt : 

IL Miklós cs. kir. kamarás, szintén Szatmár vármegye főis- 
pánja volt 1844. körül, ISÍőt a Markovics családból yetL Gyermekei kö. 
ztil, kik a táblán láthatók, Antal elesett Soiferinó-nál 1858-ban. Jó- 
zsef előbb a teagerészetnél saolgált, 186í-ben Szatmár vármegye 
egyik képviselője voltj nőül vett« 1861. dec. 4-én gróf Dessewfíy Blan- 
kát, kitől leánya Eszter szül. 1862 ben. 

IV. Sándor vonala. 

IV. Sándor (III. Sándornak Szeiényi Máriától fia) meghalt 
1748. máj. 12-éD. Kétszer nősült, első neje gersei PethŐ Julianna, a 
második báró Zay Zsuzsanna volt. Ezektől többi közt két fia ÍL J ó- 
2 8 e f és II. F e r e n c z két ágat terjesztettek, amaz a gömorí ágnak, 
ez utóbbi a grófi ágnak lett terjesztője. 

a) Gömöri'dg. 
IL József előbb katona, és 1 744.ben a poroszok ellen a gö- 
möri fölkelő nemesség vezére, majd (már 17C0. év előtt) a szepesi 
igazgatóság tanácsosa, utóbb elnöke^ a m« kir. helytartó tanács taná- 
csosa, a hajdú kerület királyi biztosa, és 1769-től üng vármegye főis- 
pánja. Meghalt 1774. előtt. Nejétől Tarródy Krisztinától a táblán lát- 
ható leányokon kivül fiai Dániel, V. Sándor, lg nácss. Farkas, 
és B a 1 á 8, ki Arióban lakott. Ezek közül : 

V. Sándor, szintén katona volt. Lakott Gesztetén. Két fia IL 
László és Imre szintén katonák voltak, ezeknek csak leányaik 
maradtak, mint a táblázaton látható. 

Farkas előbb kapitány volt, utóbb (már 1787*ben is) az eper* 
jesi kerületi tábla bírája. 

Ignácz e század elején lakott Feleden, Özvegye Klimó Anna 
élt még 1832-ben is. 

Ezen ágon eredt le János is, ÍLijnácskŐn birtokos, meghalt 
1857. jun. 24-én kora 64. évében. Családfai összeköttetését nem is- 
merjük, ügy látszik, — Ignácz vagy Farkasnak fia volt. Gyerniekel 
maradtak : Gyula, Paulina Bory Györgyné, Erzsébet For- 
net Jenő ca. kir, ssbiró, utóbb törvényszéki ülnök neje, és Zsófia, 



tl4 VÉCSEY. 

Tán ezen ágból származtak a következők: János, kinek özve- 
gye báró Splóü}á Zsuzsa élt 1843-ban. — ■ Teréz báró Borzé viczy 
Ferencz Özvegye 1786. körül. — Amália 1832-beii gr. Harbuval 
Chamare özvegye. — Júlia eiöbb Malonyainé^ utóbb Mauks József 
özvegye 1861 -ben. és N Bory Lászlóné, atb. 

b) Grófi ág, 

IL F e r e n c z (IV. Sándornak fia) ez ág alapitója. Nejétől báró 
Ghillányi Erzsébettől leányain kivűi maradt fia 

Szigbert szül. Ersek-ujvárott 1739. jul, 22-én ; katonai pá- 
lyára lépvén, vitézsége és kitünö katonai tehetségei és érdemei által a 
Mária-Terézia rend lovagja, cs. kir. kamarás, altábornagy és egy hu- 
szár ezred tulajdonosa lön. Meghalt 1820. jul. 30-án. ^) Első ueje báró 
Eévay Zsófia 1791-ben elhalván, nöül vette gróf Zichy Terézt, (f 1802.) 
kitől fia maradt : 

I. Auguszt, szül. Lesnyovón Oallicziában 1775. aug. 22-én. 
Szintén a katonai pályára lépvén ; atyja nyomdokain haladva^ lovas- 
sági tábornokságra emelkedett, egyszersmind cs. kir. kamarás, val, 
belső titk. tan., a Mária-Terézia rend, az orosz Vladimír r. 3. osztályú, 
a szardíniái sz. Móricz és Lázár rendek nagy keresztese, egy huszár 
ezred tulajdonosa, és a magyar ns. testőrség kapitánya lett. Meghalt 
1860. táján. Nejétől Colson Amália csillag keresztes hölgytől (ki 
1826. kora 40. évében halt meg) leányain kívül fiai 1. Károly szül. 
Pesten 1809 ben, volt cs. kir. huszár örnagV; a magyar forradalomban 
tábornok, kivég-eztetett Aradon 1849. octob. 6 án. 2. Sán d o r szül, 
1812-ben, volt jaki apát és hoídmezÖ-vásárhelyi plébános, meghalt 1860. 
körül. 3. Eugén cs. kir. kamarás, 184 7-ben volt huszár kapitány 
4. Eduárd cs. kir. kam. 1847-ben volt cs, kir. gyalogsági kapitány. 
ő. Ágost cs. k. kam. és 1847-ben cs. k. kapit. 

Nincsenek a táblázaton Judit Zoltán Pálné (meghalt 1807. 
mart. 3 -án) ^ továbbá b. Vécsey G e 1 1 é r t Bihar vármegyei márton- 
falvi birtokos ; valósziaüleg I. László vonalából szármázták. 

A család ősi czímere — \xgy látszik — a paizs udvarában vár- 
torony, melynek tetején férfikar kunyökí)!, kezében nyilat vagy dái-dat 
tartva; a paizs körül farkát szájában tartó sárkány látszik. *) 



') Lásd arczkepét és eletet Vasárnapi Újság 1857. 14-ik száro. 

'} Azouban V<^csey III. Sándornak q^j 1685. évi levélre nyomott pecsé' 
tén ily czíwert láttam : a tojásdad alakú paizs felsÖ felében keitoa farkú orosz- 
lán emelkedik föl, az alsó fel(íb^n bárom rózsafej díszlik. A paizs fölötti siaak 
koron áj Ából aziutéu orosxlán emtlkedik ki. 



VECáKY. — VEÉB. 115 

Az 1692-ben nyert bárói ozimer négy felé osztott paizs, közepén 
egy ötödik paizszsal, melyben az eiöbb leirt ábra látható. x\z 1. vörös 
udvarban oroszlán ágaskodik , első jobb lábával kivont kardot tartva, 
a 2-ik kék udvarban félhold (szarvaival fölfelé) és e fölött arany csil- 
lag ragyog ; a 3-ik kék udvarban két kereken álló ágyú látszik, a 4-ik 
vörös udvarban zöld téren grif ágaskodik, első jobb lábával kivont 
kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronájából vörös ruhás magyar 
vitéz emelkedik ki, jobb kezében kivont kardot, bal kezében levágott 
török-föt tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös, 

Vecsey család. (Vecsei és börölyö-izsákfalvai) Veszprém és 
Vas megyei család. Közülök Károly 1827. nov. 12-én Veszprém 
megye föszolgabirájává választatott. 

E föltett elönevek azonban — ugy lászik — csak családi birtok 
kimutatására vonatkoznak. Ezeket látjuk használva a család egyik 
katonatagja J ózsef által, ki 1847-ben cs. kir. gyalogsági hadnagy, 
1883-ban már a tábornoki fö száílásmesíeri karnál őrnagy. 

Vecsey nevű nemes család Heves megyében is létezik és Csá- 
nvon birtokos. 

Vétsey család. Abauj megyében Vétsey György 1841-ben 
rendszerinti esküdt volt. Czímere a paizs kék udvarában érez sisakon 
ágaskodó grif, első jobb lábával kivont kardot tartva* A paizs fölötti 
sisak koronájából kereszt nyúlik föl. A paizst két oldalról foszladék 
környezi. 

Vétsey család. Nemeslevelét Vétsey János kapta 1686- ban 
1. Leopold királytól. *) 

Czimere a paizs kék udvarában zöld halmon karó mellett zöl- 
dellő szőlőtőke, melyről két felöl két piros szőlőfürt csüng, melyekén 
cgy-^gy seregély étkezik. A paizs fölötti sisak koronájából vörös ru- 
hás, kék öves, fedetlen fejű magyar vitéz emelkedik ki, két felöl ke- 
zeiben zöldellő szőlővesszőt tartva. F'osaladék jobbról aranyfekete, 
balról ezüstvörös, ^) 

Wcegfalvy család. A XV. században Tolna vármegyében vi- 
rágzott, hol Jánosnak fia Mi k l ó s 1431-ben megyei szolgabíró volt. ^) 

Ve^r család. (Körös-tarceai,) Erdély ország egyik nevezetesebb 
régi nemes családa. Székhelye Belső-Szolnok vármegye. Eredeti böl- 



Collect. herald, nro 835. 

') Adami Scuta gentil. tomo XIV. 

«; Fej^r, Cod, dipl tomo X. voi. VÍI. p. 412 

8' 



IÍ6 VKÉR. 

csfíje Míig3^'u országban Bckes vármegye, melynek most is létező pusz- 
feijárói Marony-ról vette első nevét, utóbb elönevét. EIsö ismert törzse 
Muroai Jakab 1449 ben élt Ennek lehetett fia oroszi (de üroz) Vér 
András, ki 1 492-ben mint Szilágyi Erzsébet királyanyának udvar- 
neka^ Békés megyei Körös-tarcsai birtokra, mely hajdan Jósa Tamásé 
volt, és Szarvas helységre (most mváros) Mátyás királytól adományt 
nyert, ét abba azon évben a budai káptalan által beiktatott. *) A Vér 
nevet tehát ez András viselte s igy ö, vagy már atyja vette fÖl. Ez idő- 
től a caaUd muroni és kőrös tárcsái előnevot viselt, laaig ma csak ez 
utóbbival él. Ugyan csak nevezett András 1478 ban pallósjogot is nyert. 

A czímert a család 1509-ben kapta IL Ulászló királytól: czímere 
fegyver derék. 

A család a XVÍ. században Véer Mihály által szakadt Er- 
délybe, és ettől kezdve a családfa '^j következőleg terjedt le: 

Mihály 

(1. Kereszt úri Zsófía 

2. Kornis Kata) 



I. Gáspár l. György 

elesett 1645. , (HogAthY y.au/8a) 



— « 



1659. jenéi kapit^ 1649. Judit Krisztina ÜL György Aima 

(IVkrjr 



(Sárosy Éva) (I. Toldy Mik. 167i>. njáj. 31. deszni kap 

"n^áa ' '^' '^^^^^^' ^^^ ^ ^Bánffy Zsigru.) 1658. 

' 4, ./.Qc (L uémai F^ír.) 

' Vajda Kata. 

2. Bessenyei Mária) 



Kafa IV. György 

(Boldvai (Nádiidvary 

Márton Mária özv.) 

Bihari alisp.) '^lííháíflTio. 

(Pongrácz Judit) 



László IT. András Farkas 

t 1809. előtt. (1. hegcui Szénás Mária na. testőr 1784. 

(Palatkay Jnlia) 2. Schlicl.ten Cieczilia) (Mara Kata 

ÍWyí. a köv. lap^. TTöl Pál A nna 2-tóI Klára r— — '-A?— ^~n 

tl809.ma:t.l5. (Harsányi hajad. Dániel 
kora 83. Sámuel 1809. +1832. 
özv 1820.) (Hodossy 

Karolina) 

Imre. II. Pál. Amália Anua 

(Torma 
Samu) 



') Teleki, Hunyadiak kora XL kct. 482-488. E V. Andrásnak 1473-baii 

magyarul kiadott nyugtaját lásd Tud. Gyűjt. 1833. II. 88. 
*) Kó'váry, Erdíily He\\ üsaiádai 253. Hodor K. közi. ítb. 



?EER. 1 1 ( 

IjÍazIík ki tíi dfilbi Iffpon. 
t 1809. előtt. 
(Paiatkay Júlia) 



í. Sáador V. György jxóza Klára II. Lásaló Judit 

(Apor Ágnes) 1830^ (Gyárfás (ez. Balogh "^tíj^r^ zIiTT'sr' (Székely 

b.-szoln. főbíró József ZsigmJ }t jT^ /^suzsi. -g^^^ 

(gr.KúaRóza) 1807.) Kv^t) nv.kapit) 



Farkas Zsigmond VI. György Sándor Ágnes Sótp* Páni Kata. N. 
B.-Szol- (l.gr.Kün J. nyűg. kapit (Csa (gr .Teleki (Ken- (Varga) (G llfaWy 

noki 2. Torma Júlia) nády N.) FJek) deíFy Elek) 

főispán t 1852, Farkas) 

1848. 

Mihálynak két fia maradt : I. G á s p á r és I, G y ö r g y. Amaa 
nemzé Zsigmondot, *) ki Rákócay György réssén 16Ő9. nov. 22-én 
Várhelynéi eleseti,^) és IL G y ö r g y ö t, ki jenéi várkapitány iett 1648- 
ban. ^) Meghalt 1650. körül. *) Ezen Györgynek volt egy fia: An- 
drás^ ki azonban állitóiag még 1636-ban a szaloctai barczon elve- 
szett Atyja szüntelen epedvén utánna, fiának néhai inasa, ki urához 
nagyon hasonlított, kiadta magát Veér András gyanánt, és az apa fel 
nem ismerve, fiáál íbgadá. Ezt nevezi Szalárdj fictitius Véoi- An- 
drásnak. *) A dologban lehet valami. MkíH & il. Ojörgy ága csak 
ugyan kihaltnak íratik. Meg keil azonban jegyeznünk, hogy Kővári a 
Veér család táblázatán még ezen fictitius Veér Andrástói három nem- 
zedéket hoz fel, tudniillik fiáiul teszi ugyanazokat, kiket Mihálynak 
is üáiúl közöl ugyan azon hitves társakkal, és unokákul is ugyan oly 
nevűeket, azonban itt kétségtelen tévedés van, mi egyéb felöílö oko- 
kon kivül már a chronologiai számítás mellett sem állhat meg, mivel & 
XVII. század derekán élt Andrásnak unokái, e szerint még e jelen szá* 
ssadban is ^) éltek volna. E szerint 

Kihalván Gáspár ága, csak I. György ága maradt fen. 
Ez Bihar megyében Belényesen lakott. Több leánya közt fia 

IV, György 1658ban Arad megyei Deszna vár kapitányává 
neveztetett, de már késő, mert a várat odaérkezte előtt a török elfoglalá,') 

') Szalárdy, Siralmas krónika 473. 

*) ugyan ott. 

') Ugyan ott 243. 

*) Ugyan ott 253. 

^Ugyanott 470— 471. 

•) Mint yéer Anna Harsányi Sámeelné wég lS30-fcan stb, 

') Szalárdy, Siralmas krón. élO. 



118 VEÉR. — VÉÖH. 

Utóbb (1660-baT)) már koJosvári alkapítány volt. Ügy látszik ennek 
második neje Bessenyei Mária volt azon szép özvegy, kit a megözve- 
gyült Apaffy Mihály fejedelem 1690-ben íeleségül kivánt. ^) Egyet- 
len fía 

IV. György volt/ kinek fia Mihály élt 1740. körül. Ennek 
fiai László, II. A n d r á s és Farkas. Ezekből II. András ága fiá- 
ban Pálban és leányaiban halt ki. Farkas 1784-ben m. kir. testőr 
volt. NejétÖi Mara Katától fia Dániel (mh. 1832.) atyja lön a táblán 
látható négy gyermeknek. Végre a legidÖsb testvér 

László a muít század végén szerepelt a megyei életben. Meg- 
halt 1809^ előtt. Nejétől Palatkay Juliannától a táblár; látható gyerme- 
kei maradtak. Ezek közül 

V. György megyei hivatalos kodásra szánta magát. Már 1 794- 
ben B. Szolnok megye aljegyzője, IBlO-ben alispún, 1827-ben helyet- 
tes, majd rendsz. íöbiró volt mintegy 1830. utánnig; egyszersmind a 
dézsi ref. egyház megye gondnoka. Nejétől gr. Kun Rozáliától több 
gyermekei közül loleg Farkas tűnt föl, ki 1834-ben az erdélyi or- 
szággyűlésen mint követ az ellenzék sorában megrázó mély hangjával, 
és velős szónoklataival szerepelt. 1848-ban Belső-Szolnok főispánja 
lőn, valamint legújabban 1865-ben is. 

A család Törpény, A. Gyékényes, Kodor, stb. helységben bir- 
tokos, mely utóbbiban a család temetkező helye van, 

A családnak egy más ága is van, ezekből András 1 796-ban 
Küküllő megyei írnok, József ugyan akkor Tordai megyei irodai- 
kiadó. Ez ugy látszik atyja a somteleki ágnak. Gáspár 1815 ben 
Torda megyei táblabíró és a görgényi reform, egyház megye gond- 
noka volt. 

Tán e család ivadéka volt azon Veér Zsuzsanna Bokor Ist- 
vánné is, ki 1640-ben Komárom megyei nagy-megyeri jószágát neve- 
zett férjének beirta. ^) 

Végh csatád. (Nyéki.) Nem csak a Végh nevezetű családok 
között, de különben is egyike Icgrégiebb nemzetségeinknek, mint a 
melynek első hiteles nemes levele a XII. századból való, és máig is a 
cfialáa kesében létezik, daczára, hogy a család ősi fészkébe maradva, 
vagy folyton főleg mezei gazdálkodással foglalkozva; a megyei közép- 
rendüségén sem emelkedett fölül. 



') Cserey Mih. Históriája 195. I&p. 
*) FéDjíB, Komárom várm. 95. lap. 



VÉGH. 119 

A család ősei a XIÍ. század elött a pozsonyi királyi vár szolgái 
voltak, midőn közülök Ombol, Káló, Ozény, PeVó^ Vakod, Mikó, Nom, 
csa, Endre, Szerecsen, Péntek, Juna, Keaznel. Mata, Cseke, Mu- 
rolya, Szár, Munka, Pető, Jana, Fanesoi, Nicsó, Aricsoly nevűeket IIL 
István király 1165. évben kiadott oklevelében a vár szolgálat alól föl- 
mentvén, azon várban szent István alapította nemesség sorába emelte, *) 
Ez oklevél a nemzetség egyik ágánál máig is megvan, és ez azon le- 
vél, mely többször és legközelebb is még kevésbé vizsgálók által sz, 
István eredeti oklevelének tartatott, azon okból, mert IV. László ki- 
rálynak 1284. évi átiratában nevezett István király „3zent"-nek ne- 
veztetik, ') holott az elsÖ okmányban István király (a Ill-ik) magát 
Geiza király (és nem vezér) fiának nyilván megnevezi, és különben is 
az okmány keleté minden kétségen felül hitelesen kimutatja az adomá- 
nyozó király kilétét. 

Nevezett ősök ekképen a vár szolgálatból vár-nemességre emel- 
kedvén, utódaik már Pozsony megyei Cöaliókozben birtak fekvosége- 
ket, midőn ezen utódok közül i 284-ben a többi rokonság nevében is 
Márton, Bála, Jakab, Marczei, Elek, Simon, Pál, 
Váró és Pető líí. István királynak 1165. évi kiváltság levelének 
átiralását és megerősítését IV. László királytól is megnyerték. 1298- 
ban ismét megerösíté azt IIL András király is Vörös (Rufus) Péter 
Jakabnak fia, Márk Mártonnak fia. M a r c z e Í 1 J úrinak fia, mind- 
nyájan Nyéki-ek részére. Megerösíté 1349-ben I. Lajos király is. 

Idöjártával a nemzetség a családnevek fölvétele és megállandó- 
BÍtása után négy külön nevű nemes családra oszlott fel, igy eredtek 
abból a 1. Méhes, 2. Kóssa máskép Zeke, 3. Nagy, és 4, 
Végh nevű családok, mindnyájan nyéki birtokosok Nyéki élőnév- 
vel. Már 1609. aug. 14én II. Mátyás klráljtól e négy család képvise- 
lői névszeriní Méhes Bálás Pozsony megyei esküdt és fia látván, 

•) Lásd az ok!e veiét kiadva jegyzetekkel Fejér Ood. clipl. tomo V. voi 3. 
pag. 253—258. 

"*) E tévedéa tartott e szásad elsÖ feléig, úgjt hogy minden fölebbi kii'á- 
lyi megeröaítő ea átiró levelekben az első kiváltságlevál sz. Lstván áltai kiadott- 
nak is neveztetett, az eredeti lev^l világos tartalmának ellenere, föieg IV. 
László király oklevelének tííves kitétele után, öőí mf^'g nem csak II. Mátyás ki- 
rály 1609. e'vi új kir. adománya, de Pozsony megye a múlt századi nemesi vizs- 
gálatkor is ezen tévedésben maradt. Megczáfolta e tévedést Gyürke vica G-y. ft 
Tudoraásyos Gyűjteményben az er-^Jetiből, hasonlóan Fejér György a Cod, 
dipl. id. helyén, ki ÍS05-ben ezintén láría az eredetit Nyéken a családi levéltár 
(íraöuél Hagj*^ Ferencznél. 



120 VÉGE. 

Kóssa Gáspár, és testvére György és ifjabb Róssa máskép Zeke 
György, Nagy Albert és György, Végli Bálás, Jakab , és Gergely ré- 
szére ú^ királyi adomáKyképeR az előbbi királyi okleveleket megerösíté. 

17í5-ben a poasonyi kápuiían által IIL István és Anrjiás okmá- 
nyait átíratták M éhes Bálás, K ó s s a máskép Zeke Gáspár, V i g h 
(máskép Fröhlicb) Ferenc2i és Nagy Mátyás. 

Ezek szerint a Végh családból 1609-ben éltek Balá£, Jakab, 
és Gergely, és 17 3 5-ben F e r e n e z , kinek a Pozsonyi káptalan 
átiratában neve hibásan Vigb alakban, sőt még németesitve is, eléfor- 
dúl ; holott az iiiindég Végh-nek Íratott és hangzott. E F e r e n c z 
igazolta nemességét Pozsony megyében az 1722. év tájbani nemesi 
vizsgálatkor is. 

Idővel a nyéki Végh család egyes tagjai a Nyéki birtokból el- 
szakadtak másfelé is, és egyesek egyé'ú bíj-tokaíkról is neveltettek, 
főleg ha azon néven egyszerre többen éltek , igy találjuk már szintéi, 
a csallóközi birtokosok közt apáeza-szftkállosi Végh Istvánt Komá- 
rom megye szolgabiráját 1521-ben a Beké Ferencz és Nagy Bálás ré- 
szére a pannonhalmi sz. Benedeki convent iktatási jelentésében Lögér 
pusztára nézve. — Valószínűleg e család Ivadéka volt Végh máskép 
Deák Mihály is, 1655 ben Pozsony megyei alispán. — Végh Ger- 
gely Iö97-b8n a törökök ellen harczolt. M 

A családnak egyik ága Nógrád megyébe szakadt, hol utódai 
a Szalma-Tercsi pusztán szerény birlokrészükön gazdálkodnak. 1755- 
ben a nógrádi nemesek ^sszeirásában a jövevények sorában találjuk 
VégL Józsefet Szécsényben. Ez lehetett a beszármazó. Ennek utó- 
daiból egy ágat mutat a következő táblázat: 

István 
(Ficsór Fraricaiska) 



Lásasló. Imre. Lajos. Erzse Teréz. Kóz& 

(Oéczy 
Bertalan) 

Végh családi néven ismeretesek még, de nem merem e család 
közé sorolni a következőket: Végh Ambrus deákot, ki 1548-ban Sá- 
rospatak várnagya volt, *) Weegh LáBzlót ki 17S8-b&a a sz&Iavári 
convent jei^yzője volt. éa czimerul pec«;étén ez állott : a íilggöiegosen 
két felé osztott paizs jobb oldali udvarában egy hármíis fog, & baiol- 



•J Ist-yáafiy 1680. évi kiadás 457. h\p. 
') Pray, Annales Y. 417. 



VEGH. 



121 



dali udvarban magyar vitéz jobb. kezében kivont kardot, a balban le- 
vágott török fej üt tartva. 

Végh esalád. (Verebí) Fejér vármegyei adományos birtokos 
család, melyet Végh I. Péter emelt föl, és mely a múlt század vé- 
gén, vagy ennek elején a Fejér megyei Veréb helységre adományt 
nyervén, annak jelenleg is birtokosa. 

A család czímere : a paiza kék udvarában aöld téren hátulsó lá- 
bain ágaskodó oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tartva; a paizs 
fölötti sisak koronájából szintén hasonló oroszián emelkedik ki. A 
paizs sisakjáról két felöl szokásos foszladék hullámzik le. 

A családfa következő : 



I. P^ter 
1720. 
(Csúzy Julianna) 



I. Ignácz IL Péter 

S2. 1723. t 1783, országbíró 
k&marai tanács. 1795. f 1802. 
(Bobok Julinnna) (gr. Nádaady 

Erzee) 



JánoB 
1767. 



József 
1760. 



Erzsébet. 



I. istváB 
8Z. 1763. 1 1884. 
koi-ona őr 
(gr. AlmássY Ámálía-Ter ) 



XII. F^ter 

Mária 
(Andrássy ígnácz) 



Janka. 



Karolina 
b^siapácza 



II. Ignácz 
sai. 1763. t 1820. 
(Bertalanffy 
Alojzia) 



i 



Antal 
sz. 1764. t 1841. 
8eptem?ir. 

íEajkoYicfl 

Kóza) 



Antónia 

(Bekássy 

János) 



Jozefa 

(Munkácsy 
János) 



JuHa Anna 

(Farkas (Döry 

János) János) 



Antal. 



III. Ignácz 

8z. 1789. t 1842. 

váltó tötv. 6Z. elnök 

(1. PJáth Bora f 1818. 

3. Horváth Mária; 



János 
t 1815. 



í-töl János 
Verebi 
birtokos 
1SC5. 



2-tóI Angelika. Mária. 



A törzs I. Péter a muH szsázad elején Csúzy Juliannát vévén 
nMl, ezzel Komárom s egyéb megyékben szép bii-tokjogokat DjíiTt 
A táblán látható öt gyermeke maradi : I. I g n á c z IL F é t e r, J á- 



122 VÉGH. 

nos, József és Erzsébet. Ezekből Jáuos — úgy látszik — 
Veszprém vármegyénél volt r. esküdi 1767-ben. J ó z s e f kormány- 
széki hivatalt viselt 1760-ban, A legidösb két testvér 

1. 1 g n á c z és II. P é t e r két külön ágat alapítotfak. Lássuk 
előbb 11. Péter ágát mely fiágon már magbaszakadt 

n. P é t e r legmagasabbra emelkedett a családból, már 1770 ben 
kir. kam. tanácsos, nem sokára egyszersmind a sz. István rend kincs- 
tárnoka, 1780. april. 29-tÖl kir. személynök, majd sz. István rend ke- 
resztese, 1782. april. 19-én Baranya vármegye főispánja, 1789-ben 
személynökböl fötárnok mester, végre 1795. jul. 20'dikán országbi- 
rája lett Meghalt 1802. april. 15-én. Nejétől gróf Nádasdy Erzsébet- 
től két fia maradt, úgymint I. István és IIL Péter, ki leányában 
Máriában Andrássy l^nácznéban kihalt. 

1. 1 s t V á n szül. 1 763-ban. I§ú korában szintén hivatalba lépve, 
már 1787-ben helytartósági tanácsos volt, 1805 ben Baranya vármegye 
fciispánja, cs.kir. kamarás, arany sark. vitéz, 1810. val. belsőtitkos taná- 
csos, és sz. István rend közép keresztese lett és végre 1827-ben a szent 
koronaőre. MeghaltDamonyán (Sopron v.) 1834. sept. 20-án kora 73. évé- 
ben. ^) Nejétől gróf Almássy Amália-Teréziöi, ki í827.nov. 30-án kora 
55. évében halt megj csak két leánya Janka és Karolina (Teréa 
Fáni) bécsi zárdahöígy maradtak, kikben ez ág íeányágra szakadt. 

I. Ignácz szül* 1723-ban. Már 1760-ban a m, kir. kamaránál 
tanácsos, egyszersmind a harmínczadi és arany mosási ügy igazgatója 
volt. Meghalt 1783. octob. l-én. Nejétől Bobok Juliannától (ki 1788. 
jul. 13 án halt meg) a táblán látható négy leánya, és két fia: II. Ig- 
nácz és Antal maradtak. Ezek közül az ifjabb 

Antal szül. 1764-ben. A Dunán inneni kerületi táblánál kezdé 
hivataloskodását, utóbb kir. tanácsos stb. végre a hétszemélyes tábla 
bírája lett Meghalt Pesten 1841. febr, 6-án kora 77, évében. Nejétől 
Rajkó vics Rozáliától (ki mh. 1834.) maradt lia Antal. 

II. Ignácz szül. 1763-ban, meghalt 1820-ban. Nejétől pornoki 
Bertalanffy Aloiziától (szül. 1768. f 1792,) Két fia maradt : ITÍ. Ignácz 
és János, ki 1815-ben magnélküi elhalt 

IIL Ignácz szül. 1789. dec. 19-én. Fejér vármegyénél kezdé 
hivataloskodását, hol főjegyző, országgyűlési követ, majd kanczellá- 
riai titka.*', és innen 1829-ben országbírói i'élő mester, utóbb végre 
Pesten a váltó törvényszék elnöke Meghalt 1842. aug. 26-^n kora 53. 
évében. Első neje Fiáth Borbála meghalván 1818 ban, másodszor 

Ujabb Ismeretektára YI. 5X8. 



v&OH. 123 

1823. máj, 12-én nőül vette Horváth Máriát, ki 1831-ben halt meg. 
Elaö nejétől maradt fia János, 1840—43. Fejér v, t. főjegyzője, je- 
lenleg Fejér megyéban Verebén birtokos, a másodiktól leányai A n- 
g e 1 i k a és M á r i a. 

A család kath. vallású. 

Végh család. (Tassi) Pest vármegye régiebb birtokos családai- 
nak egyike. Törzs- ősei Végh András, G y ö r g y, és T a m á s még 
1565-ben az Egecsey családtól megszerezték az Egecsei pusztát, és 
Tass helység határában fekvő birtok egy részét; hol a család mai na- 
pig birtokos. 

1724. jul. 4'én Barinay Ferencz és neje Akács Zsófia az egecsei 
pusztához, melyet a Végh család ősei — mint már említők — még 
1565-ben megszereztek, némi jogot tartván, ezen jogukat 1800 ft. fel- 
fizetés mellett a váczi káptalan előtt Végh Istvánra , Végh Györgyre 
és nejére Pap Erzsére , Végh Andrásra és nejére László Erzsébetre, 
Végh Jánosra és nejére Bogyó Katalinra átruházták, és nekik örökö- 
gen bevallottak, úgy a Tass helységbeli azon részt is, melyet Becz 
máskép Tassy Istvántól szereztek, eképen a 

Végh család nevezett tagjai 1724. sept. 10-én III. Károly király- 
tól a Tasson fekvő birtokban az egész Végh család osztályos utódai- 
nak, az egecsei pusztabeli Baranyai jogra pedig csupán a megnevezett 
Végh családbeli tagok részére királyi adományt vivén, azokban újó- 
lag is megerősítettek. ^) 

A családfa az lö85-ben élt Végh Andrástól , ki hernádi Ormós 

Ambrus leányát Klárát birta nőül, követk^ ző : 

András 
1565. 

(Ormós Klára) 



Sebestyén. 



Tamás* István András 



N. N. Sebestyén. Dá pje l. 

(Becz (ATital gj^; András ' Stván. András János "^ 

Péter) Imre) p- -«_— ^^ , ^^2^^ .j^^g^^ 

, . ^ ,„ ^u'^f^N (László (Bogyó 

György UíyíT (^evak Andr.) ^^^^^ ^Jü^k.--, 

fx)a-^r^'v'^^\ Kata Anna András. Kiára 

^J2h^^±% (LOsiUéry N. (Damonyi (i.Piróth Gábor 

£í}lyt. a líöv, lapon' 2. Fekete János) Miklós) 2. Pásztor János) 



A k&íociai káptalannak 1836. máj. 2-án eszközlott hiteles átirata 
szerint. 



124 



VEGH. 

Gyürgv, hi az elöhbi lapon. 
1721 
(Papp Erzsc) 



János István Anna Kata Zsuzsi 

(Zana Judit) f (Lnkácsy) (Pap' fstván) (Varga György) 



^ytirgy Sára Mária- Anna István 

(Vörös Bora) (Kúthy Gábor) (Kovács Antal) (Józsa Klára) 



~» 



Rákbei Janka Bora Angelika I. Autal Károly Eszter 

(Csiilífry (Dömány (^ubioyi) f tbiró tbir6 (Papszász 

János) Vincze) (Fekete Eszter) Tenken. György) 



Fáni Antónia. Ignácz Bertalan Judit Kata György 

(Tőrei kir. táb ülnök busz. ezredes (Bende (Losonczy lak. Tasson. 

Tóth (Földváry 1848. Vincze) Sándor) (Fáy Ter^z) 

Jónás) Vilma) (ügrcMi J úlia) 7íyö7^:^m\^ 

, K , Artúr. Gabriella. 

Ignácz. Vilma. Józeef. 

A család utóbbi nemzedékei köeüi I. Antal Pest és t. naégye 
táblabírája volt. Lakott Tasson. Testvére Károly Heves és Pest 
várm. tbiró Hevesben Tenken. 

Antaliiak fiai kö^ül Ignácz a forradalora előtt Pest vármegye, 
nél szolgált mint esküdt, al- és föszolgabiró. Jelenleg a kir^ tábl^ak. 
egyik érdemes bírája. 

Bertalan 1848-ban huszár ezredes volt. 

A család reform, vallású. 

Végb e^alád. (Laki) Komárom vármegye birtokos nemes csa- 
láda, moly azon megyében, Szílas, NagyTany és Lak helységeiben 
most is birtokos, ') mely utóbbiról a család eiÖnevét írja. 

A család hitelesen ismert törzse Végh János, agilis, volt, ki 
már a czimeres nemes levél szerzése előtt öt évvel 1623-ban ^) nemesi 
kiváltsággal éit, valószinÜleg mint anyja után (agilis) nemes és birto- 
kos. A czimeres nemes levelet érdemeiért ö kapta II. Ferdinánd király- 
tól 1628. évi novemberben. ^) 

Czim^re a családnak a paiz& kék udvarában T^öld haimos téren 

') Fényes, Komái-om várm. 106. 110. 111. 

') Komárom várm. 1628. évi jegyisdköDyve 262, lap. — Ugyan ott talál- 
ható nemes Végb Ilona n<?hai Kulcsár Boldizsár özvegye is, — e család iva- 
dáka>c ? — nem tudjuk. 

^) Az eredeti Cítímer^slcvéi jelenleg Végb Károlynál ó'riístotik. 



VÉGH. 



125 



Látulsó lábain ágaskodó^ kettÖs farkú oroszlán, első jobb lábával ki- 
vont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koroaájából szintén hasonló 
oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról aranjkék, balról ezüst* 
vörös. 

A család leszármazási táblázata ') következő : 

I. Jáuo9 
1628. 
(Szabó Zsuzsa) 

Lukács 
t 1662. körü-l. 



II. János 
1648—1662. 



1. Antal 



I. Mihály 
1643. 



I. Balint 
16S6. 



Tamás. 



II. Mihály 
1731. 



Benedek 
__Í73L_ 

nil. Antal ~~' 

Komárom várm. 

főjegyző 1806. 

Tv. Já^s. ^^ 



I. Ferencz 1719. 
(Mi^száros Judit özv. 1752 ) 



V. János. III. Antal. II. Ferencz. 



1. Gergely 
1740—1802. 

(1. Csorba Éva 

2. Körörasy 
Erzse) 



III. János 
1740.^ 
(Döraeny Erzse) 



Pál Júlia Lídia Erzse Klára 

Bzolgabiró 1823. (Czike ( Csorba (Csontos (Szalaesy 
(Laky Teréz) Pál) István) Imre) Dániel) 

József 

honvéd kapit. 

t 1850. mart. 4. 

(Thaly Emilia) 



Gizella 
(Ráth Károly) 



Ödön. Adorján. 



— i 



111. Mihály Júlia Eva Erzse Judit Lidia Anna Zsófi 

1798. (Molnár (Varga (Bartalos (Kftjos (Szalacsy (Laky (Kövesdy 

(Domonkos Per.) Márton) Tamás) Mihály) János) János) Ádám) 

Anna) '^ 

'károly. Lidia. Klára. Jusztin. Dániel. 11. Bálint. László. 

r~'~"'^^' ' ' ' ■' ' - — — ■ — — — 1 

Krisztina Eszter Laios. ÍV. Mihály. László. 

(Takács Gábor) (Nagy Ikív.) 

I. János fia Lukács, úgy látszik 1662-bea halt meg. Fiai 1643 
ban Lakon birtokosok. ') 



•) Családi küzl. — *) Komárom várm, jegyzőkönyv I. k* 367. lap. 



12C VfiGH. 

11. János több osztályos atyafiával 1686. aug, 26-án L Leo- 
pold királytól A. és F. Gcliér, Ns. és Vár-Bogya helységbeli egy tel- 
kes kurialis birtokra I. Leopold királytól uj adományt kapott, és abba 
a sz.-iaártoni convent által beiktattatott. 

I. Bálint és Tamás 1686. apr. 5én nemes Radványi Katá- 
tól zálogjogon 18 fban vesznek meg Lak helységben egy fél kúriát. 

l7SI-ben ÍI. Mihály atyja Bálint és testvére Benedek és 
az egész Végh család nevében a győri káptalan előtt tiltakozik gadó- 
czi Röth Sándor ellen ennek némely laki kúriális birtokokban történt 
beiktatása ellen, tizonban utóbb jogát eladván, kiegyeztek. Ugyan e 
Mihály meg 1700-ban Sándor István beiktatásának Ontopa, Újte- 
lek, Ns. Olcsa^ Szölös másként Szóvát, A. -Aranyos, A. -Bök puszták 
és faluk iránt , melyekre magszakadás czimén adományt vitt, — 
ellentmondott. *) 

I. Ferencz 1719-ben több atyaíiával az eleik által Megyeri 
Péternek adott, utóbb ennek vejétől Tailián Györgytől 145 fban visz. 
szavett Alsó és Felsö-Gellér, és Ns. Bo^j^ai részbirtokban osztozott. 
Özvegye Mészáros Judit és több mások ellen 1752-ben Csorba János 
ellentmondási okádó pert indított, de elveszte. ^) Nevezett özvegyétől 
fiai I. Gergely és 111. János 1740 ben alsó-borsai Csorba János- 
tól zálogjogon 50 ftért megszerzik az ékeli és ns. olcsai határban 
fekvő Piri nevű dűlőben 3 darab földjét. 

I. Gergely és neje Csorba Éva, ugy szintén III. János 
1742-ben az ékeli határban ismét 3 h. földet zálogba vesznek 60 ftért 
Csorba Jánostól. 

I798ban IIL Jánosnak a táblán álló gyermekei osztoztak atyai 
és anyai öröklött birtokaikban. 

1802-ben L Gergely és második neje KörÖrasy Erzsébet a 
Körömsy testvéreknek a nemes olcsai határbeli zálog birtokra felíize- 
tést (auctio) teszen, 

II. Antal 1806. nov. G-án Komárom vármegye főjegyzőjévé 
lett. ^) Fia I. Pál, ki 182cJ-ban nővéreivel számoskodási egyezséget 
eszközöl, Komárom megye szolgabirája s táblabíró volt. Ennek fia 
József volt honvéd százados, meghalt 1850. mart. 4 én. Fiai a táb* 
Ián láthatók. 



Fényes, Komárom várm, 97. lap. 
') Ugyan ott 100. 
') Ugyan ott. 60. 



YÉGH. — ^VÉGHELY. 127 

A család reform, vallású. 

Végh család. Alapítója Végh P é t e r, ki 1715-beD III. Károly 
királytól kapott czímeres nemes levelet. ^) 

Czímere vizirányosan kétfelé osztott palzs, a felső kék udvar, 
ban vízben gólya, csőrében halat tartva ; az alsó vörös udvar föld- 
színű alján áspiskígyó kúszik, fölemelt fővel, szájában három megért 
árpa-kalászt tartva. A paizs fölötti sisak koronáján jobbfelül szintén 
olyan kigyó ágaskodik két szál árpakaíászt tartva, balról a gólya áll, 
csőrében halacskát tartva. Foszladék jobbról aranyvörös, balról 
ezüstkék. 

Ha czímerök egyezne, e Pétert a verebi Végh család alapí- 
tójával azonosnak tartanám. 

Végh család. (Botházi.) Erdély kihalt családai közt említi 
Kővári. 

Vég család. (Máskép Frölich.) Vég máskép Frölich F e r e ncz- 
Ferdinánd 17 lOben L József királytól kapott czímere« nemes- 
levelet. ') Czímere a paizs kék udvarában áiló terebélyes zöldfa, mely 
mellett baloldalról egy szarvas ágaskodik , első lábaival a fa derekát 
fogva. A paizs fölötti sisak koronáján repülő fehér galamb áll, piros cső- 
rében zöld galyat tartva, két bivalyszarv között, melyek közül a jobb 
oldali vizirányosan félig arany, félig kék, a baloldali félig vörös, félig 
ezüst. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvÖrÖs. 

Végess család. Heves vármegye nemes családa , birtokos Ti- 
sza-Beö, Roff helységben, P.-Süly és a gyendai pusztán. Mik ló snak 
neje csopaki Torma Anna, meghalt Tisza-BeŐn 1862. jan. 28. kora 
73. évében. Andor megv^ei tiszt. alüg5^ész 1842-ben. László allé- 
véltámok 1845-töl, Júlia Baretta Lipótné birtokos P.-Sülyön, ugyan 
ott és Roffon M i h ály, Tisza-Beőn birtokos F e r e n c z. 

Véges család e század elején birtokos Zemplin megyében is Bá- 
nócz helységben. ^) 

Ugyan csak Zemplin megyében Végessy (így) családot is ta- 
lálunk a század elején Vehéczen mint birtokost *) Azonban tán e csa- 
lád azonos a V é g e 3 s családdal. 

Véghely család. Fejér és Veszprém megyei birtokos nemes 
család, mely nevét előbb rendesen Veghelivs-íiSík írta, sőt íratott Ve- 



') Collect. herald, nro 467. es Adami Scuta geiitil. tomo XIV. 

*) Collect. herald, nro 733. 

*j Szirmay C. Zemplin not. top, 370. 

*) Ugyan ott 343. 



i 28 VÉÍÍLESSY. — W JfiIKPEUGB* 

c h e 1 i u s-nak is. így Vechelius János í 788-ban Fejér megyében a Jó- 
zsef caászári rendszer alatta judicium Eubalterniim törvény szék ülnöke 
volt. Véghelyi látván 1787-ben magyar királyi testőr volt ; kit 1795. 
januárban már Kiint kapitány tOidódy és Csemesz gárdisták meggyilkol- 
ták. Vegheliua Zsigmond 1843víg Fejér vármegye fös^olgabirája voit. 
A család Veszprém megyei ágának származási táblázata ez : 

JüKSff 

(Simou N.) 



Imre József. Zsófia. JuHa. 

1861. helyt, aiisp. 

Veszprémben 

(Pázmándy 

Karolina; 



Dezső Jolácka. Jozefa Zoltán, 
sz. 1Ö40. t 

noy. 18. 

Ez ágból í m r e 1861-ben Veszprém megyének az úrbéri ügyekre 
nézve helyettes alispánja volt. Egyik fia Dezső Veszprém várme- 
gye mnnographiáján dolgozik, 

Véglessy család. Kihalt nemes család, melynek eredeti czírae- 
resle" ele 1819-ben üng vármegye levéltárába tétetett. 

WehrÍDg esaiád. Wehring G e r h á r d az 1805. évi ország- 
gyűlésen nyert magyar honliusiíást. . 

Veigler család. Veigler Györgyöt az 1715. évi országgyű- 
lés írta a honfiusítottak közé. ^ } 

Weingruber család. Lásd Weinlinger cs. 

Weinlinger család. Weinlinger J á n o s-P á 1 és Weingruber 
JánoB-Qyörgy együtt kaptak czímeres nemes levelet III. Károly 
királytél 1717 ben. «) 

Czimere vízirányosan kétfelé osztott paizs^ a felsÖ kék udvarban 
vasas vitéz, oldalán karddal; jobb kezében kivont kardot tartva ; az 
alsó ezüst udvarban mohos kősziklán madár áll, egy elötto fekvő ró- 
zsára néa&ve. A paízs fölötti sisak koronáján két felÖl zöld ág között 
vörös mezű kar könyököl, kivont kardot tartva. Foszladék jobbról 
ezüstvörös, balról kékvörös. 

Wemp«rgh (Család. Weinpergh Antal 1685 ben I. Leopold 
királytól kapott czímeres nemeslevelet, *) 



') 1805. évi 7. törv. ez. 

') 1715. évi 135. torv. rz 

*) Collett, herald, nro 557. é& Aflduú Scuta gflütil. tomo XtV, 

*) Aáami S<?uta gentíl. tomo XíV. 



WEIÖINGER. — WEISZ. 129 

Czimere a paias kék udvarában zöld téren ágaskodó egyszarvú; 
a paizs föiottí sisak koronájából szintén olyan egyszarvú ágaskodik ki. 
Foszladék jobbról ezüst vörös, balról arany kék. 

Weisliiger család. Weisinger Jánost 1790-ben lí. Leopold ki- 
rály emelte magyar nemességre* 

Csíimere a paizs vörös udvarában zöíd téren ágaskodó ezüst grif, 
első jobb lábával három szál kinyílt liliomot tartva; & paizs fölötti si- 
sak koronájából két kiterjesztett fekete sasszárny között szintén há- 
rom kinyilt liliom virií. Foszladék jobbról és balról esiüstvörös. *) 

Weisseoegg család. Weissenegg János^Benedekaz 1687. 
évi országgyűlésen a magyar honfiusítottak közé bekebleztetett, *) 

Weisz család. (Dercsényi és Balazséri) 1687. sept, 27-én 
L LeopoW királytól kapott czimeres nemeslevelet. Utódaiból e század 
elején János Zemplin vármegye főorvosa ') volt, már j^Der^ 
csém^i^ előnévvel, minthogy arra még 1 792-ben kir. adományt nyert. 
Fiai nevöket Dercsényi-ve változtatva, báróságot nyertek. Lásd Dercsé- 
nyi család e m. líl. kÖt. 279-280. lapjain. 

Ügy látszik e család egyik ága éií Körmöcz sz^ kir, városban 
1740. körül. *) 

Weísi család. (Horstensteini báró.) Alapitója Weisz Bertalan* 
Hartvik, ki 1670-b6n katonai pályára lépvén, utóbb Magyar országba 
jutott mint vasas ezredbeü ezredes és sssegedi várparancsnok, és mint 
ilyen 1729 ben báróságot, és egyszersmind ez évben az országgyűJé* 
Ben magyar honfiusitást nyert. ^) Tőle Uieíöieg atyjától a család le* 
8«ármazása ^) következő : 

Knfltóf-Hartvik ss. 
(Seldem Mária) 



b. Bertalar.-Hartv. 
earedes, 1729. indigeua 

(fi-Öhlicliburgi FrÖlicb Margit) 

P~- -^ _-^ 

U. Kristóf 
(Szidanitz Klára) 

János 
(gr. Berchíold Mária) 

Foljfi. a &$v. lapon. 



*) Adami, Scuta gentil. tomo XIV. 

') 1687. évi 2e. törv. ez. 

*) Szirmay C. Zempün not top, 13. és 109. 

*) Bel M. Not. nova Hang, lY. p. 206. 

*) Adami Coll. gen. <^8 1729. évi 49. törv. ez, 

•) Schonfeld Ailelblexic li. 241. stb, 

líAGTAKÜBSZia CBALÁCAI. XII» KÖT. 9 



Í30 ' VEITIÍ. — VÉIÍEY, 

Jáiios, hi az előbbi íapmi. 

(gr. Berchtold Mária) 
P— f^ j 

József-Edmund 

8z. 1766. nov. 10. 

kir. tan. 

^^ (gr. Berchtold Bora) 



Vilmos Mária-Ádél Rudolf 

B»ül. 1802. juí. 17. öz. 1813. jul. 10. sz. 1803. jul. 14. 

cs. k.^ kain. 
alezredee. 

Á család cj&imere négyfelé osztott paizs, as 1. és 4, vörös udvar- 
ban vasas vitéz áli, jobb kezébeii kivont kardja hegyén zöld koszorút 
tartva, a 2 dik kék udvarban zöid halmon galamb álí, a 3-ik kék 
haimon hármas arany kalász díszlik. A paizst bárói korona fedi, a 
felett két koronás sisak áll; a jobb oldaíiból a paizsbelihez egészen 
hasonló vasas vitéz emelkedik ki, a baloldali fölött két kiterjesztett 
fekete sasszárny között arany csillag ragyog. Foszladék jobbról ezüst- 
vörös, balról aranykók. ^) 

Veith esaládc Veith Márton 1805. máj. 31-én Bécsben kelt 
arüiálisban I. Ferencz király által nemesítetett meg, és nemessége 
azoii évi sept. 20-án Krassó vármegyében kihirdetetett. Jelenleg a csa- 
lád Krassó megyében nem létezik. 

Véka esaiád. (M.-frátai f) Erdély kihalt családai sorában áll. '^) 
Vékey e^^aiád. (Yékei) Zemplin vármegye ös régi család a> 
mely aaon inegj^e V é k e helységről, mint ösi birtokáról kapta mind- 
két nevét, és ott máig birtoko?. Legrégibb öse Vékei Márton 1245- 
ben ÍV. Béla király levele mellett határjárást tartatott. ^) 

Hiitiles okmányok szerint ^) éltek a családból idö szerint a kö- 
veik ezök : 

1475-ben Tamás, neje Kisfal udi Ilona, ettől gyermekei : Le- 
nárt, Ferenc z, D o r k ó és E r z s e. 1488 ban már Tamás neje 
(valószínűleg özvegye) Rozvágyi Ilona osztozik Lasztóczon. 
1512 ben László, Miklós fia. 

1520- bari Boldizsár é& neje Julianna beiktattatnak a csapó- 
házi pusLUi birtokába, mit birtoktársaitól vett meg. 

lo27-ben Boldizsár ^eiktatik egész Mihályiba, ugyan ez 

') Adatni Scuía gentü. tomo XIV. 
■^) Kővári, Erdolv i-evez. cs. 271. 
') Szirmay, Cotí. Zempiin. uot. top. 288. 
") Kazinczy Gábor kozI- szerint. 



vÉKEr. 131 

megveszi lasztóczi Török Veronikától ízsép falucska éss a sóskúti 
puszta részét. 

1528. FereDcz és László eladják JuliaunáDak 10 évre 
Lasztócz, N.-Az&r, K*-Rozvágyi birtokukat. 

1539. 1546. Dominika. 

1544, Orsolya Gulácsi Zerény István özvegye, ki 1549 ben 
Lasztóczi Balogh Júliával cserét tesz. 

1545. Vékei Domokosné Lasztóczi Kata. János neje Anna. 
1647 ben László. 1648. Benedek özvegye Anna, ekkor már 

Bajomi Nagy Jakabné ; gyermekei Vékei István, Ferencz, Bol- 
dizsár, Oyörgy, Erzse (Lasztóczi Simonné). 

1648* György (neje 'Balogh Bora, B. Ferencz leánya) és Be- 
nedek (György fiai) perlekednek Istvánnal és Annával Benedek 
(özvegyével. 

1661-ben Gáspár. 

1570. Orsolya és Kata Gergelynek leányai, ez utóbbi 
l-Bzör Nagy Fer. 2 szór Horváth Kristóf v. Ferencz, 3-szor J 582-ben 
Csabai Benedek né. 

1575. Ferencz neje Keszthelyi Anna, fiók Mihály; Kessthe- 
lyi Anna még Szegedy Nagy Imrének neje. 

1673. Erzse Kórody Forenczné. Boldizsár özvegye Zsu- 
zsanna. 

1574. János, neje 1580. Hábory Potentiána. 

1575. Lőrinc z László és Orsolya, Gergelynek gyerme- 
kei, Miklós és Kata (György és Kata asszony gyermekei.) 

1576. János, Gáspár, György, Péter, Boldizsár, 
I m r e^ és említett Jánosnak fia L á s z i ó. 

1577. György, Miklós fia. 2-ik neje Kata. 

1583. Borbála, György leánya Czövek Istvánné. Ugyan ez 
évben Zsuzsa és Ambrus közt osztályt a megye csinál. — Simon 
(neje L. Erzse , Benedek leánya) fiai :Lörincz és Miklós, ezé is 
Miklós 1587. 

1583. János beiktatást nyer több bírt. társával Beregh megyei 
birtokrészébe. — Boldizsár özvegye L. Zsuzsanna. 

1584. Vókw Dorkó, Lasztóczi Petemé. 

1580* Ferencznek fia Ambrus már nem élt. — Borbála 
Györgynek (Benedek fiának) leánya Zorik Andrásné. 

1660. István^ ennek fia Benedek (Csabai Benedek mos- 
toha fia.) 

9# 



l 32 VÉKEY. 

1588. Péter, István (ez utóbbi Benedek fia.) 

1589. 1601. Imre. neje Agárdy Zsófia. 

1590* Péter pazarló. E/^ 1593 ban barátságosan egyeakedik 
Bomemía^a János és Magdolnával e birtokokra : Minaj; Veskócz, Eör, 
N.-öálöcS; és két szÖlö ünghvárt; Zbugya, Hosszmnezö, Breszt^ Á. és 
F.-Harbak, Béla, Zbojna, 

1601-ben Potentia. 1606. Lajos és Ambrus. 

1614. István, AmbrÓ3, Mihál}'; a két elsőnek fateálja 
£rz8e (elsőbb Dobossy László majd kösöthí Hegyi György n.-caebbi 
birtokos neje) a maga kis- csebbi es mitiden egyéb birtokát 1615. mi 
ellen férje a leleszi convent előtt tiltakozott. 

1615-ben Ambrus leánya Mária 1-Ör 1635. Nyomárkay Lász- 
Ióné (kitol Ny. Gábor^ megölték üjhelyben, és Anna). 2-or Tiaksányi 
Pálné. 

1622, előtt Ambrus szolgabíró Zemplin vármegyében. Neje 
16l*3. is él Nagy-mihályi Pongrácz Sára. 

1 65?5. Mihály, Kata (Hartay Bálintné.) 

Ezek szerint csak a következő hézagos családfa sserkesztLetö 

Benedek 

1 1528. előtt. 

(N. Anna, utóbb Bajomiiié) 



1587. 



latyán Fereucz Boldizeár Kata Oyörgy Erzse 1528. 

1628. 1528. (1. Julianna 1520. 1528, 1528. (Lasztóczi 

*» A~v (Keszthelyi 2. L.Zsuzsa 1573. Özv.J j Simon) 

Benedek Aiiiial573.( ^_J 

Ambrus Gvörgv Benedek, 

t 1587. előtt. (1. Balogh Bora 

l548. 55. 
2. N. Kata) 



Miklós Kata Bora 

1575. 1676. (1. Csövek István 1583. 
2. ?5orik András 1587.} 

A c«aláclból János 1572-ben Zemplén vármegye követe volt 
Hudolf koronázására. *) 

Fereucz birt Radon, Perbenyiken, al-országbiró volt, mint 
ilyen 1578-ban halt meg, és Veken márványemlék alá temettetett. '*) 

E század elején is birtokos a család Zemplén megyében az ősi 
helységben Vóke, továbbá Qercsely helségben. 



') Szirxuay C. Zemplin not. bi&t. p. 87. 
') ugyan ott 118. 120. 



VÉKONY. — VELICS. 133 

E családból volt Yékay György, kinek Erdödi Zsuzsától fia 
S á n d o 1*5 kinek fia J ó z a e f élt e század elején. 

Pál 18l7-ben Zemplin vármegye rendszerenti esküdtje volt. 

Vékony esalád. Alapitója Vékony János S -Patakról szár- 
mazóit. A Rákóczy forradalomban részt vévén, ezzel egyíitt 1 71 l-ben 
emigrált ós Török országban lovas tiszt lelt. Az 1717. óvi belgrádi 
ostrom alkalmával Musztafa basához levéllel mint futár küldetvén, a 
levelet Eugen hzg. táborába gr. PálfiTy Jánosnak kézbesíté, és igy a 
török tervet elárulván, Eugen diadalmát elosegíté. Ezért kapliányságra 
emeltetett és III. Károly királytól 1725-ben Szabolcs megyei Boly és 
T.-Lök helységben részbirtokra királyi adományt nyert. Nööí vette 
Krajnik János egyetlen leányát Juliannát. Eltemettetett Tarczaloii, *) 

Veibovsaky család. 8zepes megye nemessége sorában említe- 
tik Fényes E. Geográfiájában. 

Velícs család (Lászlófaivi) Turócz vármegye ös régi törzsökös 
családa^ mely a Lászlófaivi E ö r d ö g h családdal egy közös törz&b<íl 
ered. Közös ősük O t h m á r volt, ki 12Ö0. (X. cal, Jun.) P i r k (vagy 
Pink és Piok) nevű fiával a Turóczi várjobbágyságtól íolmeuíetvéö, 
Turócz megyei Bobovrik (v. Bobovnok) földre, mely most Lászlofaiva 
helység neve alatt ismeretes, IV. Béla királytól adományt nyert *) 
Othmar Pirknek két fia volt Gy uge (vagy Thleus) és Jurk (vagy 
V e 1 i c s.) Az előbbitől az Eördögh, az utóbbitól a Velics család ^zéjr- 
mázott. 

A családfa következő : 

Othm ar Pirk. 

G-yuge Velics v. Jurk 

1250. 1250. 



Miklós I. György 
1290. 1324^^ ^ 

^''%t^ff;''' TTEmás~i:MÍháÍy irOyörgy 



István 
Muren sevexetü' 



L Perencz (Fraök) Benedek. 



I. Lörincz. II. Tamás 

íhlyt, a kov, lapon . 



") Szirmay. C. Zemplio aot top. U8. 119. 120. 145. 
*) Turóczi Regeatrum Eagelnél Monumenta l- ngr p. 88. é» Be! Not. 
Noya 11 SU. 



134 



VELICfS. 



I. Pál, ki az elöbhi Ictp&n. 
1437^^ 

I. Márton.. 



L Szaniszló 
Koiics nevű 
1505. 



T András 
1546. 



II. Lőrinc z 
1546 



I. Mjklós^ 
I. János. 



l^Peter^ 
Jakab. 



II András. 



Imre 
1558^ 

II. János. 



IL M>kl4s. 



Pdter 

turóc/í 

alispán. 

"aáboT" 
1705. 

turőczl 
piépoatsági 
tisztaftó. 

Zsigmond. 



Jários 
Tamás. 



I. Mátvás 
'Mátyás? 



István 

jm. 

János, 
ifi. János. 
Sándor. 
Z&igmond. 

'"ráiT"' 



Pál 

ZBÍgmond 
t 



Imre 



György 



Imre. 
Józsel 



SámueL 
PéterT 



János 
Tii/ócz V. 
Peroeptor. 

Lajos 



György ! 

Turócz V. ' ^' 

főjegyző'.^— 

( István 

Sándor f ^.^^^ 



László 



Gvörgv 

1855= ^l 



István 
Tolna V. 
fó'azbiró' 



Tamás. 
Mibái^ 



Márton 



Károly Antal 
t ügyvéd 

Széesenyben 
1 1859. 
(llaynald Teréz) 

László. Euiália 



r— ^.1 J_, Simon László Gvörgy rn ^ . -i • ^ 

Kétlcái^. 1855. 1855. Í855: ^^^r^' *^'^*^' 
•' varnaíi-v 



várnagy 
1826. 



látván 

Tolnai 

szbiró 

1828. 



A család némeiy tagja Turócz megyénól viselt hivatalt, mint a 
táblázat matatja. Gábor 1706-ban a turó'^zí prépostsági fiseale ura- 
dalom tíszíartója volt Ez ágból Antal Nógrád mcí^yébe fizakadt, 
bol Szécsényben volt ugywéáf mcgbalt fiatal korában 1 859-ben. Ugyan 
e vonalon Mátyás ágából László maradéka Lor.onczra szárma- 
zott. László testvérének Istvánnak ága pedig Tolna megyébe telepe- 
dett, hol ez ág megyei hivatalokat viselt. Velics János 1804 ben Bé- 
kes megyében hirdetteté ki nemességét. 

A család czímere a paizs kék udvarában úszó szarvas ; a pai^s 
fölötti sisak koronájából szinten szarvas emelkedik ki. Foszladék jobb- 
róJ. aranykék, balról ezüstvörös, 



VBLLE8Z. — WENCKHEIM. 135 

Vellesi cealád Komárom vármegye nfimessége sorában áli, *) 
WeUtschoifer család. Weltischoffer Vitua 1710-ben ÜL 
Károly királytól kapott czimeres nemeslevelet, ^) 

Czifloere a paizs kék udvarábao szántó íoídön álló vörös ruhás, 
fehér harisnyás, czipellős, német kalapú német ember^ ki fehér elökö- 
töjéböl gabonát szór, A paizs fölötti sisak koronájából kiterjesztett fe- 
kete sasszárny között kettős farkú oroszlán emelkedik ki, első lábai- 
val három arany kalászt tartva. Fosaladék jobbról aranykék, balról 
ezűstvörös. 

Vö!z család* Velz (vagy Veloz) Zsigmond Í638« évben 
magyar honfiusitást nyert. ^) 

Wenckheim esalád. (Gróf és báró.) Egyike legjelentékenyebb, 
most is virágzó, förendü hooíiusitott családainknak. Őseit Frankoniá- 
ból eredeztetik. A család egyik legnjabb leírója *) a család eredetét 
épen a w e n c k h e im i H u n d és ennek folytán a magyar országban 
nemzetséget alapított Hunt és Pázmán törzsekkel igyekszik 
összekötni. Mi csupán a biztos adatokhoz ragaszkodván, csak megem- 
líteni kívánjuk, hogy Wenck Dániel lö59-bea L Ferdinánd római 
császártól nemességében megerősítetett, továbbá, hogy Wenck Ágos- 
ton ÍI. Rudolf római czászártól wenck heimi előnévvel birodalmi ne- 
mességre emeltetett, végre hogy wenckheimi Wenck Fülöp a sve- 
cziai hadjáratokban tünteté ki magát, míg testvére Wenck Sebes- 
tyén tüzérségi főtiszt 1698-ban Győr ostromában szerzett érdeme- 
ket, mely utóbbiakat már a család oklevelei is őseiknek igéáyelik,. 

A család ismert törzse, kitol származása izrÖl izre kimutatható, 
Wenck Albert volt, *) kinek nejétől wiedersbachi Wiederhold Joze- 
fától született fia 

Wenck János volt. Ez IGSS-ban a batáviai tud. Egyetemnél 
bölcsész és orvos tudori oklevelet nyert, hasonlóan 1 698-ban a gráczi 
t egyetemtől is oklevéllel tiszteltetett meg ; ugyan ez évben az eggen- 
bergi berezeg is kitünteté kiváltság-levelével. Mint cs. udvarí orvos 
Gráczban nagy tevékenységét fejtett ki, és kitűnő képességeiért So- 



*) Fényes E. M. orsz. geogr. etatist. állapotja. í. köt. Ii6. 
*) CoUect. herald, nro 735. 
•) 1688. évi 73. törv. ez. 

*) A Wenckheimi Hund család eredeta íb ivadékai Magyarhosbaa. Sier- 
ketstve id. Mogyoróssy Jáoos által. Nyom. Gyulán 1864. 4-3 át. 
•) Góthai HJBt. herald. Handbuch 1855. 1068. lap. 



136 



WENCKHEIM. 



iLr^ 



bies^ki Jacobine lengyel kir. hzgnö íb udvari orvosává neveate. 1711- 
ben a római tud. sz. egyetem is tudori oklevéllel tisztelte meg. Érde- 
meiért, hová tudományos működése k tartozik^ 1748. apríL 27-én Má- 
ria Terézia maradékaival együtt (már ^ Wenckheim^ nevezettel) római 
német birodalmi czimeres lovagi (ritter) rendbe emelte. Nejét(íl eggers- 
waldi Gobl«is Mária-Annától maradt fia 

Wenckheimi Wenck J á n o s-J o z s e f-A g o s t o n , ki császári 
tanácBOS; és az aleóausztriai kormány kanczellára volt negyven évig. 

Nőül vévén a gazdag 
A. báró fíarrucker János - 

György Békés megyei 
főispán íeá>nyát Mária- 
Czeczíliát, ez által 
gyermekei a Békés me- 
gyei gyulai uradalom- 
ban Örökösödtek, Neve- 
zett nejétől három fia 
maradt , úgymint : J ó- 
zseif J á n s-Gy ö r gy^ 



és X a V. - F e r tí n c z» 
A középeő klagenfurti 
fö esperes és alsó -ausz- 
triai tanácsos volt, élt 
még 1798-ban; meghalt 
mint pap magtalanul A másik két testvér katonai pályán disalett, és 
mindkett<5 1776. dec. 18-án az ausztriai örökös tartományokra néuve 
Mária-Terézia cs. királyasszouytól báróságot, 1781, april. 7-én 1, Jó- 
zsef császártól Magyar országra honfiusítást nyert, mely az 1791. évi 
or825ággyülésen elfogadtatván , a 73-ik törvénybe beczikkelyeztetett. 
E két férfitól származik a Wenckheim-ok mostam ösjsves bárói és 
grófi ága, és pedig Józseftől (ki 18Ö2-ben grófi rangra emeltetett) 
a grófi-j X a t.-F e r e n c z t ö 1 pedig a bárói-vonal Lássuk a leszár- 




mazást ^) a családfán : 



*) Mogyorósay id. m. és a góthaJ almanachok stb. 



WEMCKHEIM. 



137 



L tábla. 



JI. József Dáió 



Bz. 17S3. 1 1803. 
aitáboxuagv 
1802. gróf. 
(báró Griiber Terez 
Ax. 1741. t 180Í. Badenb.) 

II. Perencz 
t kiskorú 
1784. után. 



Weuck Albert 
(dö. Wiederhold Jozefa) 

ÁVenckheiua János (ker.) 
1683. 1748. lov. 
ud\. orvoe ír. 
(na. Gobleis Már.-A.) 

í. (Jáii í József Ágost. 
C8. tan. cs alsó-ausztr. 
kaDczeliár 
(báró Karrucker M. Czeczil.) 

Jáaos-Uyörgy 
Klagenf. föeaper. 
legf. töi'v. tauácB. 
t 



Xav.-Ferencz 
AZ. 1736 t elea. 1794. 
altábornagy, báró 
(b. Rosenfeld Karolisa) 

Folyt. 11. táblán. 



IV. József- Antal 
82. 1780. t 1852. 
ce. kir, kamaráé 
(1. Ns. Klenopay Regina-Eóza 
2. Feicht Anna f i846. 
o. Scherz Krisztina f 18^'^-) 

3-tól Krisztina 
SS. 1849. april. 31. 



ÍII, Ser.-Perencz 
sz. 1785. t 1838. 
C8. kir. kamarás 
(gr. Pálffy Bora 

csili.ker. h. tl862. 



V. József 

SJB. 1809. sept. 3. 

cs. kir. kam. 

(1. gr. Niczky Mária 

8. Jankovich Stefánia 

cs. ker. b.) 

Gyula 



Károly 
sz. 1811. febi. 24. 
cs. kir. kam. 
(gr. Radeczky 
Friderika) 



Arütal Rudolf 

sí5. 1813. máj.17. sz.1814.dec.24. 
-f 1864- cs. k. kam. 

cs kir. kam. 
(gr. Zieby Máría-Max. 
csiU. ker. b.) 



sz. 1685. aug. 
1861. Bákes V. 
aijogyzö. 



Stef.-Mária 
sz. 1837. 

Ivr. Almássy 
Kálmán) 



I 



Borbála Anna Frigyes Gejza Matild 

sz. 1838. 8<. 1840. R%. 1842. sz. 1847. sz. 1852. 
(b. WaUersklr- f 1858. 
eben EruÖ) 



Imre 
0z. 1854. 



Perencz 
sz. 1855. 



»:v 



Henrid 
S2. 1857. 



István Ilona Sarolta Dénes Stefánia 
sz. 1858. iJcrek sz. 1861. sz. 1863. 

szül. 1860. 



138 WENCKHEIM. 

n. tábla. 



Xav.- Ferenci:, ki az I. táblán, 
sz. 1736. t 1794. 
altábornagy, báró 
(b. Rosenfeld KaroUnaf 1827.) 



III. József Karolina Henrietta Franczíska Terézia 

sz. 1778. 1 1830. S2, 1779. (Kárász (gr. FeBteticb hajadon 

Aradi fÖisp. (gr. Blankenetein Miklós Vincze) f 

(b. Orczy Tei ez Henrik ezred.) eeptemvir. 

csill. ker. h.) 

, — — ... — ' — ^ ■■ ^ , 

Mária I. Bála László Viktor Paulina 

(b. Kray sz. 1811. feb. 16. sz. 1814. jnl. 22. az. 1816. aug. 9. gz, 1817.nov.28. 
János) Békés v. főispán (gr. Szapáry (l. Czinflery^Mária (gr. DessewflFy 
1848. 61. 65. Francziska) (2. gr. Apponyi Emil) 

I Mária es. k. h.) 

^Tx \iiT~ ^~t7TTí a""^ "^ l'töl Leontina II. Béla. 2-tól Tcréz.~ 

IL János. Mária. \L József. Anna. (gr Andrássy 

Aladár) 

A grófi vonal. 

II. József szül. 1733-ban. Altábornagy, és az 52. sz. m. gyal. 
ezred tulajdonosa, a hadi pályán tüntette ki magát, föieg a porosz, tö- 
rök és franczia hadjáratban. A legutóbbi porosz háborúban 1762-ben 
mint a Lattermann gy. ezrednek harmincz évig ezredese és parancs- 
noka, Töplitznél (Cseh orsz.) nehéz sebet kapott Vitézül harczolt 
1789. april. 21-én Sabáczvár megvételénél, utóbb pedig Zimonynál 
stb. Érdemeiért altábornagyságra és 1802. apr, 9-én grófi rangra 
emeltetett. Meghalt Bécsben 1803. sept. 5-ón kora 70. évében. Nejétől 
báró Qruber Teréziától, (kinek nagyanyja szintén b. Hárrucker Janka 
volt) és ki a bádeni fürdőben 1801 ben kora 54. évében halt meg, 
legidösb fia 11. F erén ez kis korában meghalván, csak IV. József- 
Antal, és líl. S z e r a f.-P e r e n c z maradt, 

IV. J ó z s e f-A n t a 1 szül. 1 780 ban. Cs, kir. kamarás, fiatal 
korában Arad megyénél jegyzői hivatalt viselt, utóbb tnint Békés, Kí- 
gyós, Székudvar, és Szent-Márton uradalmak ura, gazdaságának élt, 
és e részben jószágai rendezésére sokat tett. Meghalt Pesten 1852. 
dec. 28. kora 72, évében. Harmadik nejétől Scherca Krisztinától (né- 
hai Schercz József uradalmi tiszt és Müller Katalin leányától) ki 1849, 
aug. 31-én halt meg, és Ó-Kigyósan a kápolna sírboltjába (hol férje is 
nyugszik) temettetett, szül. 1849. april. 21-én leánya : Krisztina 
(Mária A. -Regina.) 

III. S z e r a f.-F e r e n c z Lipót, es kir. kamarás, a pápai Krisz- 
tus rend lovagja, a gyulai vár^ és az azon nevű, ugy az eleki, dobozi 



WENCKREIM. 139 

és vésztői uradalmak ura, szül. Laibachban 1785. máj. 22"én. Fiata- 
labb éveiben megyei aljegyző, maja a ni. kir. udvari, utóbb a biro- 
dalmi kanczelláriánál viselt hivatalt. Meghalt Bécsben 1838. mart 
13-ánj kora 53. évében és Bécs mellett a Hietzing nevű airk értben 
temettetett. Nejétől gróf PálíFy Borbála csill. keresztes hölgytől (ki 
Bécsben 1862. febr. 7-én kora 75. évében halt meg) gyermekei kö- 
vetkezők : 

a) V« J ó z s e f cs, kir. kamarás, és egykor a kőszegi kerületi 
tábla ülnöke, majd Békés megyének m. alispánja, szül. Gyulán 1809^» 
sept. 9-én. Kétszer nősült; első neje gr. Niczkj Mária csilL ker. hölgy, 
(mhalt 1837. fipril 7-énj ettől gyermekei a táblán láthatók. Második 
neje Jankovich Stefánia csill. ker. hölgy (szül, 1814.) 

b) Károly cs. kir. kamarás, volt m. huszárkapitány, szül. Bu- 
dán 1811. febr. 24 én. Nejétől gr. Radeczky Friderika csill. ker. és 
«dv. hölgytől (ki szül. 1816. férjhez ra. 1838. jan. 14-én) gyermekei a 
táblán láthatók. 

c) Antal cs. kir, kamarás ; ifjá korában Soprony megyei al- 
jegyző, majd m. kir. helyt tanácsi fogalmazó^ szül. 1813. máj. 17-éu 
Vöröskőn. Meglialt Bécsben 1864. nov, 4 én, és a hietzingi sírkertben 
temettetett. Nejétől gróf Zichy Mária -Max. csillag ker. hölgytőF(8zül. 
1822. férjhez m. 1851. jun. 15.) nyolcz gyermeke a táblázaton látható. 

e) Rudolf cs kir, kamarás, volt vértes százados, szül. Budán 
1814. dec. 14-én- 

A hdrői vonal, 

Xav.-Fcrencz szül. 1736-ban Gráczban. 18. éves korában 
katonai pályára lépvén, a hétéves háborúban mint százados főleg 
Schweidnitz osztrcmáuál tünteté ki magát 1770'ben lett őrnagy, és a 
bajor Örökösödési háború elején már ezredes. 1787-ben tábornok, és a 
török háborúban kitűnt vitézségfért a M Terézia rendjét kapta. Részt 
vett Belgrád ostromában is. Még inkább kimutatta hadi tehetségét 
1793. juh 25-én Valenciennes bevételénél, mely után altá bornagysá- 
got nyert, éa a 36 {í^yalog ezred tulajdonosa íön. 1794 ben Courtray 
ellen működött, hol máj. 1 1-én osztálya élén hősiesen végzé életét,. 
egy ágyú golyó által derekon szakasf tatván kétfelé. Nejétől báró Ro- 
scnfeld Karolinától; ki 1827. dec, 6 án kora 76. évében halt meg, a 
táblán látható négy leánya és egy fia maradt : 

III. J ó z 8 e f cs. k. kamarás, ki 1778. nov. 22-én Nagy Szebenben 
született. Ifjú korában a katonai pályára lépett, utóbb mint már cs. kir. 
Őrnagy Békés vármegye kívánsága folytán a nádor által 1809ben a 



140 WENCKHEIM 

Békés megyei fölkelő nemes sereg íüeasredéBévé^ majd Torontál raeg've 
nemes serege ezredesévé neveztetett , mely par&nosnOki tisate^t a fel- 
kelő sereg felosElatásáig viselte. Utóbb a polgári közpályán tüní ii>i 
mint Krassó, majd 1823-ban miat Arad vármegye főispáni helytartója, 
mely történetileg emlékezetes évben egyszerfimind Nógrád megyében 
mint királyi biztos működött. Végre 1825. évben Arad vármegye f5- 
ispánja lön. Kitünö érdemei közé tartozik a Békés megyei vizek és 
mocsárok iecsapoiása körüli sikeres működése^ helyes gazdasági inté^« 
kedései, és a lótenyésztés előmozdítására czélzott sürgetései, mely 
ötóbbinak ügyében 18 15 ben egy könyvet is irt és nyomatott. Meghalt 
Pesten 1830. mart. l-jén kora Ő2. évében. Eltemettetett a család kö- 
rös-ladányi sírboltjába. Nejétől báió Orcay Terézia csillag. ker, hölgy- 
től (szül, 1790. dec. 4. férjhez m. 1807. oct. 15.) következő öt gyer- 
meke maradt : 

a) Mária tapolyai báró Kray Jánosné. 

b)Béla szül. 1811. febr, Í6-án. Egyike a főrendü kitűnőbb 
hazafiaknak. 1848. 1861. és jelenleg 186ö-ben Békés vármegye fő- 
ispánja. 

c) László szül. 1814. jul 22-én, Nejétői gróf Sz&páry Fraa- 
cziska csül. ker. hölgytől (ki szül. 1825. dec. 9, férjhez ment 1845.) 
négy gyermeke a táblán látható. 

d) Viktor szül. 1816. aug- 9-én. Első neje volt nagy-attádi 
Czindery Mária, kitől két gyermeke maradt : L e o n t i n a gr, Andrássy 
Aladárné, és U. Béla, ki 1860. jul. 30-án fejedelmi oklevélben enge- 
délyt nyert, hogy néhai nagyatyjának Caindery Lászlónak nevét és 
czimerét viselhesse. ') — Viktornak második neje gr. Apponyi Mária 
csül. ker. hölgy (ki 1821. sept. 3-án szül. és mint gr. Eszterházy Al- 
bert özvegye férjhez ment 1852, jun, 7-éa) ^től leánya Terézia. 

e) Paulina szül. 1817. nov. 28-ái2, és 1838* jun. 18. óta gr. 
Dessewffy Emii akadémiai elnök nője. 

A Wenckheim család grófi czámere — miöt folebb a metszvény 
ábrázolja: a paizs 1, és 4, ezüst udvarában jobbról balra rézsutosan 
vont vörös szelemenben egymás fölött három arany csillaga a 2-ik 3 ik 
kék udvarban Ggy-egy félhold, szarvaikkal mintegy szemközt álh)k. 
A paizs közepén kisebb vértben arany udvarban két eaótterj esztett fe~ 
kete sasszárny látható, és ez a család ősi c^.ím erének tartatik. A paizst 
grófi korona fedi, a fölött négy koronás sisak áll, jobb oldalról kezdve 



Himök pol. hirlap 186 í. jaa. 27. sí. 



VENDéOHY. — VENIER. 141 

az elsőn a két fekete sasszárny, a másodikon vörösaran}'^ és ajranyvÖ- 
rös sasszárny ak közt csillag, a harmadikon két (ezüstvörds és vörös- 
ezüst) elefánt ormány között páncxélos kar kivont karddal látható, a 
negyedikből két (ezüstkék és k<Sk«2üst) sasszárny között vörös mezü 
vitéz kivont karddal emelkedik föl. Foszladék jobbról aranyfekete, bal- 
ról ezüstvörös. 

A bárói czimer kevéssé különbözik a fölebbitöl, ebben a mellvért- 
ben vörös udvarban (nem sa iszárnyak, hanem) könyöklő pánczélos 
kar kivont karddal látható. A paizs fölött a bárói Öt gombos koronán 
csak három koronás sisak áll, úgymint jobbról az elsőn a szárnyak 
közt a kardos vitéz, közepén az^ elefánt ormányok közt a kardot tartó 
kéz, balról a két szárny között az aranycsillag szeroiélhetÖ. A fekete 
flasszárnyak tehát a bárói koronából hiányzanak. 

Veiidéghy család, (Vendégi.) Abatij váriiitjgye ős régi családa, 
mely azon megyei Vend égi helj^segrŐl vette nevét és annak most 
is birtokában van. Tagjai közül többen viseltek megyei hivatalokat. 
E század első tizedeiben élt l* á 1. A^ ujabb időben József elÖbb 
al-, utóbb 1842 — ■1846-ig főszolgabíró volt ugyan azon megyében. 

Venger család. Venger 1 g n á c z 1 792-ben I. Perencz király- 
tól kapott czímeres nemeslevelet. 

Cziraere vizirányosan kétfelé osztott paizs, a felső vörös udvar- 
ban ezüst oroszlán ágaskodik, az alsó arany udvarban fekete fekmen. 
tcs pólyán repülő piros lábú fehér galamb áll, piros csőrében irótollat 
tartva. A paizs fölötti sisak koronáján szintén olyan galamb áll, két 
kiterjesztett sasszárny között, melyek közül a jobb oldali vizirányosan 
félig ezüst, íélig vörös, a másik félig fekete , félig arany. Foszladék 
jobbról ezüstvörös, balról aranyfekete. ') 

E nevű család különben már a XVII. század közepén Körmöcz 
bányaváros polgársága közt diszlett, midőn Venger János ottan 
fekvő házát az esztergomi érseknek eladván , e végett az érsek a vá- 
rossal perbe keveredett. ^) 

Venier esalád. Közülök Venier Bertalan 17 lő-ben ország 
gyülésileg honfi úsíttatott. *> A család a velenczei nemesek közé tar- 
tozott. 



') Fényes E. geogr. szótár IV. köt 
') Adami, Seuta geatii. tomo XIV. 
•) 1649. évi 23. törv. C7,. 
') 1715. évi 135. törv. c». 



1 42 VENTEB. — TERBÓY. 

Veiiler esalád. Bihar vármegye aeruessége sorában emiík^ik. *) 

Venturiuí család* A magyar czJmeres nemességet Venturini 
Lajos és János kapták IL Leopold királytói 1791-ben. ^) 

CzíraerÖk vízirányosan kétfelé osztott paizs , a felső arany ud- 
varban egy fejű fekete sas kiterjesztett szárnj^akkal emelkedik föl, az 
alsó kék udvarban balról jobbra rézsútosan három fehér folyam hul- 
lámaik, elöttök az előtérben vörös tollú nyii fekszik, hegyével jobbfelé* 
A paizs fölötti sisak koronáján hegyével fölfelé szintén olyan uyil áll 
két kiterjesztett sasszárny között, melyek közül a jobb oldali félig 
arany, félig fekete, a baloldali félig kék, félig ezüst. Foszladék jobbról 
aranyfekete, balról ezüstkék. 

Vépy család. Győr megyében virágzott x^alád, melybÖl Vépy 
György 1662-ben azon megyei esküdt volt, és nejével Erzsével és 
János, Gergely, Erzse és Anna nevű gyermekeivel együtt 
1662-b6n Darásy Ambrus Győr vári lovas katonától, ki magát török 
fogságból igyekezett kiváltani, annak enesei birtokrészét 60 ftért zá- 
logjogon megszerzi. ^) 

Veranohleh család. Lásd Vranchich c«. 

Vcrbanich család. Verbanich Mihály 1715 — 29-bcn skar- 
donai püspök volt, 

Verbega család. Verbega I g n á c z 1 793r bau I. Ferencz ki- 
rálytól kapott czimeres nemeslevelet. 

Czimere előbb vizirányosan kétfelé osztott paizs, a felső osz- 
tály függŐleg ismét két részre oszlik, az 1. kék udvarban arany nap 
ragyog, a 2-ik vörös udvarban balról meztelen kéz nyúlik be, kitárt 
könyvet tartva, az alsó ezüst udvar alján hullámzó vízben csónakban 
vörös ruhás, fekete három szögű kalapos ember evez. A paizs fölötti 
sisak koronáján gólya áll, csőrében zöld kígyót tai'tva. Foszladék jobb- 
ról aranykók, balról ezüstvörös. *) 

VcrbiSy család. Nvitra vármegyei Verbó mezővárosból 
eredt ós nevét onnan nyerte. A XVII. század hányadik tizedében Ver- 
bóy Máté Nógrád megyei nagy-zellöi plébános, jelen volt 1630-ban 
a nagyszombati Zsinaton. ^) Ugyan ekkor éltek Verbóy Albert és 



') Fííuyea M, orsz. geogr. stfitist. állapotja III. 

*) Adami Scuta gentil. tomo XIV. 

') Győri kápt. előtt. 

*) Adami Scuta gentil. tomo XIV. 

') Véterffy Concilia II. 81'^, 



VER8ÓY. 



143 



Benedek, kik II. Ferdinánd királytól 1635. június 30-án czimeres 
nemeslevelet nyertek, ugyan csak azon évben Bosnyák István eszter- 
gonji kanonoktól ennek Nógrád megyei Trázs és Varbó helységbeli 
részbirtokát zálog jogon megszerezték. És vaiószinüleg ez utóbbi hely- 
ség miatt nevök a Nógrád megyei jegyzököny vekban elferdítve gyak- 
ran Varbóy alakban is eléfordúl, söt a közéletben is nag^^obbára 
Varba y-aknak neveztettek. 

1 722-ben a fölebbi czimeres nemeslevél alapján Nógrád megye 
előtt Verbóy Albert, János és Mátyás kétségtelen nemességö- 
ket igazolták, 1726-ban ismét János és Mátyás produkálták. 

17ö5-ben a nemesek sorába iratnak Verbóy János, Mátyás 
és István mint árva. 

Mátyástól, ki 1722. és 1726-ban produkált, következő nem- 
zékrend terjedt szét ; 



Albert 
___17??i. 
ifj. Albert 

János. 

Jóy.sef 
1833, 



János 

Imre. 

JánoB 

közép 

1833. 



Lá8/.lÓ 

idősb. 



Benedek 



István. Gábor. 



Mátyás 
1722. 



József. László. Miklós. 



László. 



József. 

~^W. . .1 



Beuedek Gergely Káfael. 
idősb. 



József. 

í 



János 
legifj 



József 
1833. 



hénárá. 

András 
1833. 

János. 



Mihály 
1833. 



Gábor 
1833. 



Mihály 
1833. 



Lásiló. 

J^Miháiy. 

András 
]833. 



Gábor. 



Mát yás. 



Albert 
1833. 



László 
ifj. 



József 
1833. 



Káro!v 
1833. 



A végizén állók 1833. jan.. 20-áö , és illetőleg 1834-ben Nógrád 
megyétől nemesi bizonyságot vettek ki. *) 

A családból József 1790-ben Nógrád megyei főbiztos volt. 

Sándor lakott Csalárban, 1795-ben nőül vette Gelle Erzsébetet, 
kitol leánya Erzsébet szül. 1801. febr. 23-án, meghalt mint Cse- 
falvay János özvegye 1861-ben. 

F e r e n c z 1 736 ban Pozsony vármegye szolgabirája volt. 



') Nógrád megyei 1834. évi jegyzőkönyv 239 az, alatt. 



t44 



YBRBŐCZT. 



A család czfmere a paizs kék udvarában könyöklő kar kivont 
kardot tartva, A paizs föiötti sisak koronájátó! bárom szál fehér liliom 
emelkedik föl. Fosziadék jobbról aranykék, balról ezüstvöröa. 

Verböezy esaiád. Ugocsa vármegye 5s régi családa, melynek 
előbbi neve Kerepeczi volt. 1429-ben Kerepeczi B a r 1 a ós test- 
vére János deák (fiai Kerepeezy Istvánnak) megszerezvén a Hunt' 
Paznán nemből eredt verböczi Szovárdffy&któl a verböczi birtokot, *) 
utóbb a csakid e részbirtokról a szebb és tekintélyesebb VerbÖozy 
nevét kezdte fölvenni. Eddig kipuhatolbAtott cs»ládfájok *) következő : 



Ker^pecay István. 



Barla de Rerepecz. 
1429. 
kir, al-asztalnok m. 



János (deák) 



Osvát 
de Kerepecz 1489, 
(Deák Apollónia) 



János 
de Kerepecz 
alias Verböcz 1510. 



István 
de Verbőcz 

tl542. 
személynök 
kanczellár. 
(1. ZobyN. 

2. Bzekesői Herczegh 

Kata 1519.- 

3. Surányi Anna, már 
1569. Rekeő Pálné) 



Peren ez 
1502, 10. 



LábtAó 

1502. 10. 

(Vitkay Zsófia 

1543. e.) 



András 
1502. 



Ferencz 
1518 1 1551. előtt. 



P^ter 
1519- 



Jáiiüs 
1518. 1669. 

(rosályi 
Kún Kata) 



Imre 
1518.1569, 



Erzse 
(Dombay 
Jánosné 
1651. özv.) 



Orsolya 
1519. 



ÁAdiás 
1551. 1669. 



Anna 

1682. 
(Nagy 
Mibály 
tfzv. 1689.) 



Zsófia 

1582. 
(Bégány 
Bálint) 



István 
1551. 69 

(Kölesei Anna) 



Gergely 

1582- 
(Zalmády 

Kata 
özvj^90.) 

Borbála. 



Anna 

1582. 

(Zékely Ján<»i) 



Legnevezetesebb tagja volt a <59aládnak Verböczy István^ a 
híres magyar jogtudós és a „ Tripartiium^ szerzője, előbb országbírói 



*) Horváth István, Verböczy Istv. emléke lí. 82. 

») Ugyan ott különösen 1 12. 161. 155. 287. 291. 308. 313— 31Í.' stb. 



Vü^DEKBÜKG.^ — VEb£b. 145 

itélömester; majd lőlS-baokir. szeméiynök, a hatyani gyűlésen válasz- 
tott nádor, majd száműeött, és végre I. János király fö kanczellára, ') 
és Nógrád és Tolna megyék főispánja (1538.) meghalt 1542-ben. Há- 
romszor nÖBüh, első neje a Zoby, — a második a szekcsöi fíerczegh, 
a harmadik a Surányi családból volt Anna, ez utóbbi mint özvegy 
már 1569-ben nemes Rekeö Pál neje. ^) 1519-ben élo öt gyermekét a 
táblán láthatni. ^) Ezekből Imre, ki 1542-ben már L Ferdinándhoz 
állott, *) élt még Íő69-ben is. J á n o s szintén akkor, neje volt rozsályi 
Kán Katalin. Perencz^) 1551-ben már nem élt. Ennek István 
nevű fíatól, M Kölcsey Annát birta nÖül, volt őa Oergely, kinek 
1690-b6n naár özvegy -nejétől Zalmády Katától leánya Borbála, 
volt a Verböczyek ismert utolsó ivadéka. 

Az Ugpcsa és Bereg megyei birtokokon kivüi birt István Nó- 
grádmegyében Szenté, Terény, Csesztve, Nőtincs helységben, Zólyom 
Veszprém megyében, söt Erdélyben is Torda megyében. 

A család ezimere, amennyire István kanczellár gyürfi pecsé- 
téből kivehető, **) a paizs alján nyugvó szarvas, melynek hátán grif 
hatalmaskodik. 

Verdenbarg esalád. Verdenburg István az 1687. évi or- 
szággyűlésen magyar honfíusitást nyert. ') 

Veréb család. (Vagy Verebi.) Régi kihalt család, mely hajdan 
Nógrád megyei Verebély helységet birta. *) 

1394-ben élt Veréb Györgynekvfia Péter mester, erdélyi 
vajda. •) (Filius Georgii de Veréb vice vajvodae Transjlv.) 

1464-ben néhai Pálnak fia Boldizsár, ki unokája volt a 
V e r e b é 1 i vajdának, (Balthasar íilius condam Pauli, fílii vay vodae 
de WerebeL) *") Ez utóbbi ugyan nem Veréb, hanem Verebélyi csa- 



'l^udományos gyűjt. 1829. X. köt. Palugyay Imre: Verböczy latváit 
iflete, Budán :1842. Horváth István Verb. emléke 11. köt. Pest 1819. 

*) Horvátíi latv. Verbó'czy Istv. emléke U. 313. És ide vehető SzÜHgyi 
István értekezése a m. akad. előtt : L< Budapesti Szemle. Uj foly. II. 128. 

•j M. Történelmi tár IV. 237. lap. 

*) Horvát Istv. id. h. 291, 

') 1537'bea Erakób&n Iskolázott egy FeTencs. Barsa Craooviensis 
49. 50. 

') Jászay P. A magyar neoiz. tört. a oioháesi ve'sz uié.n 192. 

1687. évi 28. törv. ez. 

•) Mocaáry A. Nógrád leírása II. töt 299. 

*) Fejér Cod dipl. tomo X. vol. 8. p. 388. 

'®) Az oklevél Kapriaai Mss. B. tomo L. p, őű. 
auor.\aoBssXo csaiJLi>íiX xii. aOr. 10 



146 VER^B. — VEREBÉLYl 

Iádból iátszik eredetinek ; de miután szintén vajdai tiisztet viselt egyik 
tagja, egy irónk szerint *) pedig Verebély helységben egy Vtireb M á- 
tyás nevű erdélyi vajda tetemei nyugszanak, ^) jónak láttam itt 
érinteni, valószinünek tartván, hogy a Veréb nevű családdal némi ösz- 
szeköí telese lehetett. 

A Dunántúl is találunk Veréb nevű családot, melyből volt Ve- 
réb Mihály (Michael de Veréb), ki 143 l-ben Pajor János székes- 
fejérvári polgnri a veszprémi káptalan elÖtt képviselte, *'*) azo"nban ez 
valósziuíüeg a Fejér megyei Veréb helységről vette nevét. 

Veréb családi. Veréb János 1714-ben III. Károly Idválytól 
kapott czimeres nemeslevelet *) 

Czírnere a paizs kék udvarában magas kősziklán fekete holló, 
csőrében arany gyürüt tartva. A paizs fölötti sisak koronáján ugyan 
olyan holló ül. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. 

Veréb nevű család Heves várraegye nemessége sorában említetik. 

Verebélyi család. Emlékezetét azon fölül, mit Verebélyi Bol- 
dizsárról a Veréb családnál 1464. évről említettünk, a XV. század vé- 
géig fölvihetni. 1493'ban a krakkói tanulók sorában találjuk Vere- 
bélyi Benedeket.*) 

1566-ban Verebélyi Mihály Babocsa vár kapitánya, *) Ve- 
rebélyi János 1605 ben Vácz várkapitánya volt.') Ez utóbbinak 
ftnyja vagy neje Lipthay Katalin volt.^) Ennek ivadéka volt Verebélyi 
Pál, kinek neje 1679.ben Gál Ilona. «) 

Verebélyi nevű család Hont és Bihar megye nemes családai kö- 
2Ött említetik* 

Erdélyben szerepelt Verebélyi Mátyás, ki Báthori alatt 
száműzetvén, Bethlen Gábor alatt szabadságát és javait vissza kapta. ^^) 

Verebélyi család. Pozsony megyei Csallóközi Verebély hely- 
ségből eredt, és az érseki (praedialis) nemesek sorában áll. Köztilök 

') Mocsáry id. h. 

^) £ sírkő rajzát avatottaa lerajzolá Ró mer Flóris, kitől közzétételét 
várhatni egy adalékul a Veréb család története'hez is. 
') Feje'r, Cod diplom. toino X. vol. 7. p. 385. 
*) Collect. herald, nro 644. 
*) Bursa Cracoviensis pag. 21. 

•) Istvánffy Hist. 1685. kiad. 307. lap. Budai Fer. Hist. lex. III. 746. 
') Istvánlfy Hist. 1622. kiad. 821. lap. 
*) Lipthay nemzetség származás tört. 
*) Sz.'benedeki Convent Fasc. 36. turo 5. 
'**) Bojt hi Oásp. Engeln^ Monumema 999. 



VERES. 



147 



Verebély Pál 1791. jul. 13 án a Verebélyi és sz. györgyi érseki 
széktől nemesi bizonyitvárjyt kapván, azt iaktahelyén Krassó várme- 
gyében 1792. april. 30-án kihirdettet é, jelenleg az utóbbi megyében 
nem létezik. 

Veres család. Birtokos nemes család főleg Nógrád , Pest me- 
gyékben. Elei az al vidékről a háborgós századokban vonultak a felső 
részekbe. A család ujabb élete a XVIÍ, század közepére esik, midőn 
Veres György 1659-ben 1. Leopold királytól czímeres nemeslevelet 
nyert^ mely először Hont vármegyében hirdettetett ki. E Györgytől a 
családfa máig következőleg terjed le : 



I. tábla. 

György 
1659. 



Gáspár 1670 
(Tihanyi N.) 

IL György 1700. 
(Gedey Anna) 



András 

(Kónya Erzse) 

I. István 
Korponán 1700. 



I Ferencz 
Kis-Zellöröl 
Korponára 
1726.41. 



I János 
1741. 



ír. István 



III. István. 

II. János 
t 



Imre 
Selmeczi bíró. 

Ida ' 

(Lanczerné) 



Zsuzsa 
t 1841. 
(Plachy 
Sámuel) 



ill. György 1741. 
Korponán. 

Janka 
(Szent-Iványine') 



I. Sámuel 1765. 
lak. Horpács 
(Vachott Kata) 



II. Ferencz Anna Erzse Mária I. László 

1 1790. ( l. ó. Balogh Ádám (1. Balogb (Tornyos Horpács. 
V .szolgabíró 2 Bene Pál) Gásp. József; + 1815. 
(Tatay Kata) 2. Tornyos (Horváthy 



I. Gábor 
Csőváron 1778. 
(Dive'nyi Mária) 

Foht. II. táblán. 



Anna 

1 1859. 

(Szontagh 

István) 

Karolina 

sz. 1797. 

Mohorán. 

(Szakai 

József) 



Kata 
t 1Ö46. 
(1 Gedey N.) 
2. Trajtler István) 



Mihály) 



Á.-Mái'ia) 



J ózsef 

sz. 1800. 

Horpácson. 



Erzsi. 



Honorata 

(Kosztolányi 

András) 



Kálmán 
sz. 1810. 
Mohorán. 



János Hóza 

sz. 1845. sz. 1847. 
(Mesko Mária) (Plachy Zsigm.) 



sz 



V. István 

sz 1812. 

V. szolgabíró 

(Próuay Emília i 

Szügyben. 

Etel Emö^ 

.1850. sz. 1851. 

10* 



148 



VEBES. 



II. tábla. 

Gábor, ki az I. táblán 
Csőváron 1778, 
(Divenyi Mária) 

Zsuzsi 



ÍJ. Gábor Miklós 

pabl- 1816. VB. k. kapit. (1. SzcleD)í 

(Dübák Krisztina) Vanyarczou 2. Ebeczl:y 

' Sándc^^í ' ^ ^^^'^^• 

(Dubraviczky 
Magdolna) 

Rudolf. Bertalan. 



IV. István 
Pest V. fö azbiró 

Tót-Györkön 
(Szeuessy Bora) 



Péter 

t 1828,. 
(Gráspár Éva) 



József 

1 1838. 

(1. Egry Eszter 

"^2. Trajtler Bora^ 



Zsigmond Lídia 7 — 
t l8oŐ, (Vaida J^ajos Zsuzsi 
(DetrícbKri.s%t. István) j 1864. (Trajtler (Placli}' 
Tót-Györkön) A.-Toldon Mib.) Fer.) 

*" ri^T" * ("Veres 

"•>"* Petionelia) 



Pál Perenca 

Kutassón Tót-Györkön 
t 1843. t 1858. 

(Mesko ("bibithi Horváth 

vifo^TTj^^agdolna) Zsófia 1853. 

Petronella 
(Veres Lajos) 



(Placby Bertái.) 



Kmma. Ida. Kata. József. Etel. 



VL István 
ca. kir. badn. 

Kutassón 
1 2?58_ _ 

Lajos. Ilona. 



Pál 

sz. 1616. 

nógrádi főjegyző 

es 1849. alisp. 

CBeniczky 

Hermina) ' 

Szilárdka 

(Rudnay József 

Hartyánban) 



Miksa 
1. Kutassón 

tl855. 

(Sulyovszky 

Apollónia) 



Jenő. Tihamér. Laura. 



Gvula 

sz. 1819. 

lak. Szakái. 

volt szbiró 

(Kheberich 

Etelka) 



Ernő. Janka. Pál. Augusata. 



A táblán álló II. Györgynek fiai I. F erén ez, I. JáDoa és 
in. GryÖrgy 1726-ban a Nógrád megyei nemesi vizsgálatkor az 
1659. évi nemeslevél alapján produkáltak. Ezekből I. F erén ez 
Kis-ZellörÖl Zólyom megyei Korponára telepedett, 1741. január 21 -én 
Nógi'ád megyétől nemesi bizonyítványt vévén ki. Két 6a maradt: I. 
Sámuel ésl. Gábor^ kik által a család két ágra szakadt. Az utób- 
binak ága a lí. táblán látható. 

I. Sámuel vachottfalvi Vachott Katalinnal már 1 7ő5-ben Nó- 
grád megyei Horpácson lakott és birt, és 1765-ben Zólyom vármegye 
tábiabirája volt. Testvérévei I. Gáborral 1758. jan. 10 én Korponán 
osztozott. Nevezett nejétől három leánya és két fia IL Ferencz és 
L László maradtak. 11, Ferencz Nógrád megyei alszolgabiró 
volt, meghalt 1790-ben. Nejétől Tattay Kataiiötól két leánya maradt : 



VfiREia. 



149 



Anna (f 1859.) Szontagh Istvánné, és Katalin (f 1846.) Trajtler 
Istvánné. 

I. László horpácsi birtokos meghalt 18 io-beu. Nejétől horvá- 
thi Horváthy A. Máriától a táblán Játható hat gyermeke él , kik köeűl 
István 1836--^ 
46-ban Nógrád me. 
gyének volt ezol- 
gabirája , nejével 
Prónay Emíliával 
terjeszti tovább ez 
ágazatot. 

1. Gábor, a 
másik ág törzse, 
Korponárói költö- 
zött Csővárra, és 
ott halt meg. Ne- 
jétől Divényi Má- 
riától fiai 1B16- 
ban Nógrád me- 
gyében hirdette- 
tek ki nemességö- 
ket. A legidösbb- 
4iek II. Gábor- 
nak fiától Sándor- 
tói tinokái Ru- 
dolf és Berta 
1 a n. A középső 

Miklós cs. kir. kapitány volt; meghalt Vanyarczon magnélkül. A 
legii^abb IV. István Pest vármegyének volt fö szolgabirája, lakott 
és birt Tát-Gy örkön, ennek nejétől Saenessy Borbálától négy fia ma- 
radt, mint következnek : 

a) Péter, (mh, 1828.) kinek nejétől Gáspár Évától egy fia 
Zsigmond maradt, meghalt Tót-Györkön 1863. má]. 19-én kora 
44. évében. Egyetlen leánya Ilona Plachy Bertalanhoz ment férjhez. 

b) József volt Pest megyei szbiró 1790-ben. Meghalt 1836- 
ban. Kétszer nősült, első neje Egry Eszter, a második Trajtler Bor- 
bála volt. Ezektől két leánya és egy fia maradt : Lajos, Nógrád me- 
gyében Tóidon birtokos, meghalt 1864-ben, Gyermekei a táblán lát^ 
hatók. 




150 VERES. 

c) Pál^ lakott 8 birt Nógrád m. Kutassón. Meghalt 1843-baii* 
Nejétől Mesko Magdolnától íiai : I. I s t v á n volt es. kir. hadnagy, 
me,£>'hait Kutasson 1858. mart. 28 án kora 45. évcbei)| maradtak gyer- 
Yüekei Lajos és Ilona. — 2) Pál (szül. 1816.) Nógrád megyének 
volt al-; majd főjegyzője, és 1849-ben egy ideig alispánja. (Lak. Va- 
nyarcaon.) Nejétől Beniczky Herminától egy leánya Szilárd (Con- 
stanczia) Rudnay Józsefné Hartyánban. — 3. Miksa lakott Kutas* 
són, volt tábiabipó, meghalt i85ö-ben. Nejétől Szulyovszky Apollóniá- 
tól gyermekei á táblán láthatók. 4. Gyula (lak. Szakaiban) volt 
Nógrád megyei t. aljegyző és szolgabíró. Neje és gyermekei a táblán 
láthatók. 

d) Ferencz lakott Tót^Györkön. Meghalt 1858. mart. 18-án 
kora 64. évében. Nejétől bibithi Horváth Zsófiától egyetlen leányát 
unoka testvére Veres Laj os vette nőül. 

A család czímere — mint a fólebbi ábrán láthatni — a paizs 
kék udvarában zöld téren jobbról emelkedő zöld fenyőfa, mely mellett 
balról egy őz (v. vadkecske) hátulsó lábain ágaskodik, A paizs fli- 
lötti sisak koronájából magyar vitéz emelkedik, jobb kezével kivont 
kardot tartva. Foszladék jobbról arany kék, balról ezüst vÖrÖs. 

Ver€8 család. Czimerleveles nemes család, melynek törzse 
Veres (vagy Vörös) Bálint ') 1614. ang. 26-án Linzben kelt czíme- 
res levélben testvéreivel Miklós és Jakabbal és fiaival Ist- 
ván és G e r g e 1 y 1 y e 1 U, Mátyás király által nemesítettek meg, és 
armálisuk 161 6-ban pubHcáltatott. 

E családból Nógrád megyében éltek éa az 1726. év? nemesi 
vizsgálatkor kétségtelen nemeseknek ismertettek el : István és Ger- 
gely. Ugyan ott 1734. és 1755ben e család ivadéka Benedek 
produkált. -) 

Veres család. (Nagy-Váradi.) Magyar országból szakadt Er- 
délybe, hol I. Sámuelnak neje pánczél-csehi Vajda Erzse jogán 
már 1702-ben Szavában birtokos a család, hasonlóan Pánczél-Osehi- 
ben Í3. 

A családfa ^) következő : 



') Tán azon Veres Bálint e^, ki Pozsony megyei Modorból való volt, éb 
Wittebcrgbcít tauult Lásd Bartbolomaeides, Memória Ungarorum pag. 125. 
') Kógrád m. jegyzökönyvek. 
*)Hodor K köaleso szerint. 



VERES. 151 



I. Sámue.l 
(p.-csehi Vajda Erzse) 



r 

L Ferencz Farkas. Mária 

1702. 1731 . (Keczeli Jáuos) 

(Foeztó Mária) 



László Zsigmond Erissé Rafa Zsuzsa 

1744. 1744—70. (palotkai (Medve f 1825. kora 85- év. 

Jánosy Mihály) (Somkpreky 
ístTán) László) 



(v aradi 
Balogh Zsuzsi) 



r~" "■ *- — - ' ■■ I 

Bilndor. II. Sámuel Zsazsa 

t 1819, t Í827. 

(Retteghy Teréz) (alv. Fogarassy Elek) 

I 



IIL Sámuel Judit; Julianna N. IL Ferencz 

1 1851. (Eettegby (Zámbó Lajoa (Felszegby) 
(Zámbó Eákkel) Mih. Farnason} 

Ápahidán) 

L F e r e n c z és Farkas, söt Ferencznek fia Zsigmond is 
álUtólag 173í-ben Kölpényi elönév mellett ellentmondtak a kir. ügyész 
statutiójának a Vajda Sámuel fimagvaszakadtán felkért javakra 
nézve. De 

1744-ben Váradi Veres Z s igmon d és László Tisza-Füre- 
den is birtokosok^ és Tisza-Füred város részére egy negyed részben 
vásáriogot szereztek. ^) Zsigmond élt még 1770-ben is, midőn 
mint Szavában birtokos, a kétségtelen nemesek sorába összeiratott. Fia 

II. Sámuel 1796-ban Kolos várm. szolgabíró, 1809 ben kir. 
bérlettárnok, 18ÍŐ — 17-ben Doboka megyei alispán volt. Megbalt 
1819-ben. Birt N-Esküllö, Sólyomkő, M,-Fod őrháza és M.- Újfaluban 
is. Unokájában kihalt ^) 

Ugyan e családból volt Váradi Veres Ádám, 1771 ben a kir. 
kormányszéknél fogalmazó, 1780 — 4-ben titkár és számvevő. Utódai 
Felpestesen bírtak 1830-ban is. 

József 1827-ben Udvarbelyszékben dúlló és adórovó. 

Tán e családhoz számítandó azon Veres N. is, ki 1810-ben, neje 
pedig 1816. jan. 17-én halt meg, és gyermekei voltakt a) Mihály 
szül. M.-Igenben 1771. febr. 17 én, nősült 1807. oct. 5 én. Nejétől 
(f 1813. mart, 24'ón) leánya Zsuzsanna mh. 1816. máj, 8-áD. 



') Leleszi Convent. 

Kővári Erdály n. cs. 27t a váradi Veres családot a kihaltak köz^ 
sorolja. 



ÍÖ2 VERES. 

b) József szül. 1791. mart. 18. Esküllön, meghalt 1813. dec. 10-én. 
o) Zs uzsanna meghalt 1805. július 16-án. 

Veres esalád. (Sasvári és tivadarfalvi.) Ugocsa megyei régi 
nemes család, melyből 1487-ben éltek tivadarfalvi Veres György 
és B enedek, •) mint látszik a Sasváriakkal vérségben és jogban 
közösek, 

A tivadarfalvi ágból László 1447-bfln Ügocsa országgyűlési 
követe. 1611-ben élt György. 

1750-ben Péterfal vára és Tivadar£»lvára uj nádori adományt 
vittek és e század elején ott bírtak László, György es Gergely. 

A sasvári Veres ágból György, Benedek. Ger- 
gely a XV. században sasvári birtokosoknak iratnak. Valószínűleg 
ezek ugyanazok, kik fölebb tivadarfalvi előnévvel fordulnak 
elo. Ugyancsak ezek 1511 benPerényí Gábor Ugocsa meg^^ei főispán 
visszaélései ellen a királyhoz folyamodnak. Közül ök Gergely 1516- 
ban is mint sasvári birtokos említetik. '^) 

Veres család. (Arkosi) Erdélyi székely család. Birtoka volt a 
múlt században Nagy-Ajtán, KSkösÖn, BikfaKán — 1765-ben a leány 
ág örökségi pert inditván, abból következő származás ^) tűnik ki : 

Boldizsár. 

i — 7^^ 1 

János. 

nBálintT' 

Dániel 
(Gerp^ely Ilona) 



— . , 

Mózses Sámuel Anna Bora Mária 

(Imre liona utóbb f 1789. rmagyár-sárosi (szotyori (sz€öiierjai 

uzoni Szabó Györgyné) febr. 22. László Sámuel Nagy Bóra 

(Újvári Istváané ^'^^^ 

1789.) 

Arkosi Veres János 1607-ben Sepsi szék jegyzője volt *) 
Veres család. (Körös- pataki) Erdély családa, melyból Körös- 
pataki Veres Mihály 1459-ben a megyesi gyűlésre Sepsi szék kö- 
vete volt. ^) 



') Teleki, Hunyadiak kora XII. 356--36.S. — 1481. óvi eredeti ekmány 
szerint Gergely es Benedek. 

*) Szirmay C. Ugocsa pag. 15. 85. 61. 125. 126. 146. 165. ' 
') Ns. székely nemz. Conetit. 210—221. 
*) KáUay, Székely nemzet. 289. 

*) Ugy»^ ott. 



V£RB8. 163 

Ver«© család. (Sz.-léleki,) Szintén erdélyi család, közülök 
F e r e n c z 1636— 1642-ben Al-Csik szék alkirálybirája volt, *) 

Veres ^dalád. (Farnasi,) Erdély kihalt családa, ^) melyből J á- 
Bos a detrehi és farnasi jószágot 1575. táján mint Békés híve, hÖt- 
lenségi bélyegén veszté el. ^} Tán ugyan e János az, ki 1583. máj. 
3-án Galambfalvára adományt kapott. 

Veres osalád. (Nyéki.) Ismeretes közülök János Baranya 
megyéből, volt jeruzsálemi sz. Jánosféle keresetei, győri kanonok 
1633- ban^ *) ki verseket is irt 

Veres osalád. (Dobozi.) Ebből ismeretes Mártonnak fia 
Mihály 1660. tájáróL *) 

Tán e csaláábdl volt azon Veres Bálás Bihar megyei jcgy«>^ 
nagyváradi biró, ki 1565-ben V^erböczy hármaskönyvét magyarra 
forditá. 

Veres esalád. (Jobban VeöreÖs.) Alapítója András tatai al- 
kapitány, ki 1651. jnn. 13-án hirdetteté ki czimeres nemeslevelét Ko- 
márom vármegyében. ^) 

Veres család. Veres István 1714-ben III. Károly királytól 
kapott czimeres nemeslevelet ') 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain ágas- 
kodó, kettős farkii oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tartva. A 
paizs fölötti sisak koronáján vörös ruhás kar könyököl, kivont kardot 
tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. ^) 

Veres esalád. (Fárádi) Lásd Vörös, 

Veresmarty esalád. Gömör^ ^) Heves vármegye nemes csa- 
láda. Veresmarty Mihály 1680-ban pápai ref. lelkész volt. 

Heves megyében a Veresmarty család, (melynek nevét Vö- 
rösmartynak is Írva találjuk, ^^) birtokos Külső-Szolnok megyében Ti- 
sea-Igar, P.-Sülyön ; nevezetesen L á s is 1 ó, kinek neje Szontagh Am á- 



Kállay, Székely nemz. 289. 

*) Kővári, Erd. n. családai. 271 

*) Kemény János önéletírása. 118. 

*) M. akadémiai Értesítő 186^^. ^vi 83. lap. 

•) Síalárdy Siralm. króii. 622. 

•) Fényea, Komárom várm. 65- lap. 

') CoUect. herald, nro 645, 

*) Adami, Scuta gentil* tomo XIV. 

•) Bartholomaeides C Gömör 148. 

«) Fényes, Magyar or«aág 1859, 1. 131 



1 54 VBRHO VACZ. — VERNER. 

lia, kinek leánya Amália 1843 ban kora 16. évében balt meg; és 
Vére smarty József, Oyörgy Bertalan, és J3ezsö. 

Zemplin megyében szintén a nemesek közt áll a Veresmarty 
család. ') Lásd Vörösmarty cs. 

Vcrhovácz család. Horvát országi család, melyből Mikoa 
előbb zágrábi kanonok, pesti papnöveldéi igazgató, utóbb 1791 — 
1812-ben zágrábi püspök volt. 

Vermes család. (Budiifalvi.) Pozsony vármegyei régi nemes 
család, mely magát Budafalvi Beten fiától Pétertől származtatja, a 
ki az Ottokár cseh király elleni hadban magát kitünteté, és ezért 1257- 
ben*) IV, László király által az udvarnokok sorából nemességre emel- 
tetett, A család 1356-ban szintén kapott királyi megerősítő oklevelet.^) 

A család czímere a paizs udvarában arany koronán könyöklő 
kar, kivont karddal, a paizs fölötti sisak koronája fölött két kiterjesz- 
tett sasszárny között kereszt ragyog. A paizst két oldalról szokásos 
foszladék disziti. 

A család tagjai közül Jeromos 1832 ben a pozsonyi ország- 
gyűlésen jelen nem lévő mágnást képviselt, Ignác z szül. Pozsony- 
ban 1780. april. 16-án, Pozsony megyének levéltárnoka volt. 

A család egyik ága Bács- Bodrog vármegyébe szakadván, azon 
megyei Almás helységben az 1825. évi nemesi összeíráskor négy 
tagja élt a Vermes családnak. 

Vermes máskép Ráthonyi nemes családot találunk Tren- 
csin vármegye curiális nemes családai között is a múlt században, ú. 
m. 1 748 ban Dczséren Jánost, 1785-ben Györgyöt Drskóczon 
a nemesi Összeírások szerint. Utóbb ott nyomaik nincsenek. 

Veriier család. Bihar megyei nemes család. Alapítója Verner 
Jakab, ki mint a nagyváradi iskolai kerületben az elemi iskolák fél- 
^gy^^öje 1792-ben L Ferencz királytól caimeres nemeslevelet nyert. *) 
Még 1828-ban Bihar megye füzetéses táblabírája volt. 

A család czímere négy részre osztott paizs, az 1. és 4. vörös ud- 
varban hátulsó lábain arany oroszlán ágaskodik, első jobb lábával 



') Szirmay C. Zemplin. not, top. 118. 

Ó Fejiír Cod. dipl. toino V. volt. 2. p. 263- Pálma Herald, pag. 89. Egyéb- 
iránt az évszáui hibás lehet «z oklevelén, különben Katona (Hist. crjtic. tomo 
Víl. p. Q7d.) kétöóget emelt ez okmány belső hitelessége ellen Ottokár elestét 
illetőleg. — Lehoczky Stemmat. II. 428. 

') L. az okleveleket Kaprinai B. tomo 23. p. 64—68, 

*) Adami Scuta geutil. tomo XIV. 



VERNÉT.— VEETÍN. 155 

irótoUat, a ballal zöld koszorút tartva ; a 2. és 3-ik ezüst udvarban 
balról jobbra vont rézsútos hék szélemen közepén arany csillag ragyog. 
A paizs fölötti sisak koronájából a« előbbiekhez hasonló oroszlán 
emelkedik ki, két kiterjesztett sasszárny között, melyek közül a jobb 
oldali vízirányosan osztva félig arany, félig vörös, a baloldali pedig 
félig kék, félig ezüst Poszladék jobbról arany vörös, balról ezüst- 
vörös. 

A nemesség szerző Verner Jakab, ki nemes levelét 1798-ban 
Békés megyében is kihirdettoté, nejétől Ribiczey Erzsébettől nemzé 
leányát Verner Ágnest, ki Pataky Mihály Bihar m. esküdt neje volt e 
ftzázad elején. *) Fiai is maradtak, Verner László birt Alsó Topa 
és Nagy-Kerpest helységben, 1861-bcn volt aljegyző. 

Verncy család. Verner József bölcsészeti tudor és tanár a 
pesti egyetemnél 1844. után V. Ferdinánd király által magyar nemes- 
ségre emeltetett és neve Verne)y-re változtatott, 

Vernies család. Vernics Ferenci 1716 — 1729. szerémi püs- 
pök volt, '"') 

Ver ián család (Szombatsági) -Bihar vármegye birtokos nemes 
családa, birtokos azon megyében Szombatság és Berettyó Szent-Már- 
tonban. A család egyik tagja János, ki 1863. octob. 28-án kora 78. 
évében halt meg, és Szombatságon a családi sírkertbe temettetett- 
Gyermekeit és utódait mutatja a következő táblázat : 

János 

f}^ 

Endre Antal An&a 

Bihar v. képviselő (Buzáth (Capdebó 

1861. Amália) Márton) 

(G^P^f^ómi,^ 1>iroska. Zoltán. JolánT" 



Etele. Jenő. Csaba. Viola. Róza. 



A tr'.blán állók közülök Endre 1861-ben Bihar megye egyik 
kerületének országgyül. képviselője, szép esxü és tanultságú publicista. 



•} Vay L. Német hí^ség 887—888. — A Verner család-név már r^gen 
ismeretes hazánkban. Egyik Verner Cr y ö r g y, ki „De Admirandis Hungá- 
riáé aquis** irt. Lúsd Schwandtner Scriptorefl rerüm Hung. tomo II. Tán ugyan 
«zoii Verner György az, ki 1550-bcn a 41. törv.czikk szerint a határ vizísgáló 
országos küldöttség tagja vt It. — Lásd katona Hiat. eritica XII. p. 1414. Wag- 
ner Dipl. Sáros p. 554. Weszprémi Biograpbia medieorum I. 199, 

') Pray, Hierarchia II. B94 



156 



VEKTESSY. 



A politikai irodalomban Kúnágoti név alatt ismeretes. Legköze- 
lebb 186ö-ben jelent meg kitünö mtíve: „4 képviseleti és önkormány- 
zati rendszerről.'^ Neje talpasi Capdebó Róza 1861, dec. 23-án kora 
34, évében balt meg. 

Másik ágból letetnek: Vertán András, kinek neje Lukács 
Anna, és Vertán Manó szintén szombatsági birtokos. 

Vértessy esalád, (Basztei f) Győr megye kihalt családai közé 
tartozik. 1581-ben Vértessy Istvánt és másokat is Mészáros Am- 
brus bönyi birtokos tilt Győr megye gyűlésén bönyi birtoka bitor- 
lásától. ') 

ügy látszik — a család előnevét adó Baszte helység azonos a 
Soprony megyei Basztifaívávaí, ha nem Esztergom megyében volt. A 
család nevét különben V írtess y de Baszte akkban is találjuk. 
Törzse György, kitol igy folyt •*) a leszármazás : 





György 






VirteFsy de Baste. 




- 


, .... ^_ — , 






János. 


'' 




í '^ , 






Benedek. 






Ferencz. 






Miklós. 






1548. 1563. 






(N. Anna) 




II. György 


Margit 1573, 
(Sárffy Baíás) 


Bora 1585.' 


1569. 


(1. Gaiger György 


t 




% SFafitích Mátyás 
3. Danielffy Mátyás) 



A családtan álló Miklós 1563'ban Erdödy Pétertől kapta 
Vas megyében Nagy- Szőlőst. Birtokos volt Miklós Baszti, Gyarmat, 
Füzeskálna, S.íeut-Márton-mánya, Szent-Miklós-mánya, Lápa-t<ílekj 
Csőm a- Szóm bátya, és Egyháza's-Kapa Esztergom megyei, — és Hid- 
vég Abauj megyei helységekben. Fia György 1569-ben nevezett 
helyekre királyi új adományt nyert; azonban bemae « család fiágon 
kihalt. 

lÖ76-ban élt Vírtessy Borbála is, ki előbb Német György 
d«ák Monyorokerék vár udvarbi rajának, utóbb Lewko-pekrovinyei Da- 
niéinak volt hitvese. 



') Győr vármegyei I. jegyzőkönyv. 

') Bajcsányi Ge«eal. deduct. ÍI. 84. és 219. 



•VKRTICH.— -VÉSEÍÍÍ. l57 

Vertich család Vertich J ó z s e f 1790-ben IL Leopold király 
által nemeaítetett meg. 

Czimere négy részre osztott paizs, az 1. és 4, kék udvarban 
aöld téren arany oroszlán hátulsó lábain ágaskodik, első jobb lábáyal 
kivont kardot, a bal lábával levágott törökfejet tartva ; a 2. és 5. vörös 
udvarban öt, öt arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából 
szárnyas angyal emelkedik ki, ágyékán rózsaszínű fátyoUyal fedve, 
jobb kezével koszorú alakban öt csillagot tartva. Foszladék Jobbról 
aranykék, balról ezüstvörös. ') 

Verzár család. (Másként Verzersko) Erdélyi szamos-ujvárí 
örmény eredetű magyar nemes család, mely 1760-ban Mária Terézia 
királyaszonytól kapta czímeres nemeslevelét. 

Czimere jobbról balra rézsútosan vont vÖrÖs szelemen által (mely, 
ben egymás fölött három arany csillag ragyog) kétfelé osztott paizs, az 
alsó ezüst szegletes udvarban zöld téren .vörös magyar ruhás vitéz áll, 
vállán fehér belésü vörös menté fityeg, fejét vörös prémkalpag, lábait 
sárga csizma fedi, jobb kezében kivont kardját tartja, és jobb lábával 
egy turbános levágott törökfejet tipor ; a felső kék szegletes udvarban 
grif ágaskodik, első jobb lábával kivont kardot, a balban arany keresz- 
tet tartva. A paizs fölötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas* 
szárny között arany kereszt emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüstvö- 
rös, balról aranykék. ^) 

Verzár István 1794ben Szamos-üjvár tanácsnoka és kir, 
pénztárnoka volt. Márton 1815-ben ugyanott városi senátor, Já- 
nos pedig akkor ugyan ott főorvos volt. 

Verzár Márton Arad megyében 1830-ban hirdette té ki nemes* 
ségét. ^) V. Manó jelenleg kir. kúriai al-levéltárnok. 

Veseni család. A Veseni, vagy kimondás szerint Vezse- 
nyi család, KülsÖ Szolnok vármegye kihalt családai közé tartozik. Ne^ 
vét azon megyei ös birtokhelyéröl Tisza-Vezsenyröl vette. 

A család kitűnőbb történelmi tagjai voltak Veseni László 
1384-ben kir. föasztalnok. *; Másik László !460-ban Mátyás király 



') Adatni, Scuta gcntil. tomo XIV. 

') Ugyan ott. 

^) Arad megyei jegyzőkönyv 1830. évi 774. szám alatt. 

*) 1884. ^vi törvény. 



1Ö8 ' VESQÜE.— WESSELÉNYI. 

udvari marsallja ; ') és Veseni János az 1505, évi rákosi ország-gyű- 
lésen Külső-Szolnok vármegye követe. *) 

Vegque csaliul. Vesquc a Pöítlingen János az 1840. évi or- 
szággyűlésen honfiúsítatott. "*j 

Wesselényi család. (Hadadi, báró.) Régi magyar nemzetség. 
Eredetét némely genealogusok *) (ama még most is szokásos szenvel- 
gésből) külföldön, névszerint Csehországban keresik, mert ott tudnak 
egy \Y e 8 s e 1 i n g ncvü helységet, mely a gr. Paar családé, és melylyel 
a hasonlatosság tág utján szófejtegetök a Wesselényi nevet igye- 
keztek összekötni. Már a múlt században lábra kapott e fonák állít- 
mány, söt, hogy a család is így tartá, mutatja báró Wesselényi III. Ist- 
vánnak Zsibón 1729, sept. 17-én egy tudóshoz ^) irt levele, melyben 
családját morva eredetűnek motídja és állítja, hogy Wesselényi család 
Lengyel országban is van. ^) Én azonban ezek daczára biztosan hi- 
szem, hogy a Wesselényi család teljesen magyar eredetű, és ne- 
vét a Nógrád megyében fekvő és már a XVl. század végén is puszta ') 
Wesselénynek nevezett helyről, mint egykori ősi birtokáról vette. 
E pusztát 1603-ban is még Wesselényi Katalin Bessenyei Mihály 
hitvese birta a leghitelesebb adat szerint. ^) 

Legelső, kit a családból levéltárak kutatása nélkül megnevezni 
tudunk, Wesselényi Farkas volt, ki 1562-ben Nógrád megyei Szé- 
csény ostromában tünteté ki magát, 1567-ben pedig Szád várt védel- 
mezte. ^) Neje lapispataki Segnyey Dorottya volt, tőle a család követ- 
kezőleg ^^) terjedt le : 



') Budai Fcr. Hist. lex. III. 748. 

') Jászay P. Magyar nemzet napjai a moh. y. után 158. es Kovachich 
Supplem. ad Vestig. Comitiorum, 11 335. 

') 1840. cvi 52. törv. ez. 

•*) Mikola Hist. geneal. 13. és LeboczW Stemm II. 42y. stb. 

\) Tán T i m o n jcsuitához 

*') Lásd e levelet Pray Mss. tomo XX. a m kir. Egyetem könyvtárában, 

') Protocol. C. Neograd. anni 1603. pag. 186- hol „6oíM»ru«» deserlorwH 
Puszta Wesselényjóazágh vocatorum'* alatt fordul elÖ. 

») Ugyan ott anni 1603. pag 186. 

') Istvánffy Hist. 1687. évi kiadáa 274 és 325. lap. 

'") Köviíri Erddly nev. cs. 255. e& híilütti beszédet , továbbá a OyulafFv 
örökösök pere B. Wesselényi József es Miklós' sa*. fölperessége alatt. 



WESSBLéRYÍ. 



159 



Farkas 

1562. 

(Segnyey Dóra) 



I. Miklós, tjyehi dg. 
erdélyi it^lö most. 

1 1684. 
(Horvá th Kata) 

Gáspár 1608. 
(CseffeyMargO 

Boldizsár f IöTg. 
dobokai föisp. 
(Bánffy Anna) 

Kata ' 
(Kornis Fer.) 



I. Ferencz, hadadi ág. 
kincstárnok 
1580. 
(Sárkándy Anna) 



í. István 
1612. 24. 

(Dersffy Kata) 



Kata 

(Csáky 
István) 



I. Pál 
kincstárnok 

' tieio. 

GyulafFy Zsuzsa) 



Miklós 
1 1643. 



László 
Szendröi kapit. 
(Bakos ZsBzs.) 



II. Ferencz Krisztina ? 
nádor (Semsey 

^s gróf György) 
1 1667. 
(1. Bosnyák 
Zsófia. 
2. Szécsy Mária) 

1. Ádám """ 

ftileki kapit. , 

(Drugeth Kata) III. István f 1734. 

báró, 

orsz. elnök 

köz.~8z. föísp, 

(gr. Bánfly Kata) 



II. István 1 1656. 
köz.-szoln. főisp. 
(Lónyay Anna) 

"^iTpál ' 

1657—94. 

tábornok 

(Btíldi Zsuzsa) 



Anna 

(Bethlen 

László elv.) 



ni. Ferencz IV. István Zsuzsi Mária Klára Kata Bora Krisztina 

Köz.-Szol. föisp. sz. 1708. sz. 1712. (b. Jósika f f f f 

tl770. tl758. tl739. Mózses) 

(gr. Rhédey cs. k. gyal. (gr. Teleki 

Zsuzsa) kapit. Ádám) 

í (b. Dániel 
i PolexinaJ 



"*"r=í2**'£^*^g Polixén 
ilíSr^rtlíS W;3^:5(b.Kemtíny 
55 2 o S S- ^ g Simon 



Pál 
t 

ifjan. 



Kata 

(gr. Rh^dey 

Zsigm.) 



N 



» 



II. Farkas 

Köz.-Sz. föisp. (Bethlen 

(gr. Bethlen Domokos) S 

Júlia) S 

I — — — "^^ 1 

FolytM kot, lapon. 



• ' ■ ' II II ( 

Zsuzsi Mária II.Miklós Anna Kata. 
1758. 1758. sz. 1751. f 1807. 
(b.Bánffy (gr.Teleki f 1809. (gr.Bethleu 
György) Ádám) K.-Szolnok László) 
administ. 
(Cserey 
. Ih>na) 

Mária •^W^TTiTíiiklól ' 

t 18.50. 



o o. 

» «sz. 1797. 



ít 



n H' "^k. -szolnoki föisp. 



184S. 
(Lux Anna) 



IV. Miklós. Béla. 



160 



WESSELÉNYI. 



II. Farkas, ki az eíSbht tápon. 
Köz.-Sz. föisp. 
(gr. Bethlen 
Júlia) 



Júlia Orsolya Vl István Zsuzsa Józ«ef III. Farkas 

tl809. (gr. Mikó sz. 1770. 1 1810. f 1Ö39. (gr. Keudeffy K.-Szol. föisp. 
(b. Kemény Igtv.) (b. Kemény (gr. BetWer -Rákhel) f 1851. 

Lajos) Róza) Jánosi (b. Bánfly Mária) 



Zawiai Kata Ferencz 

(ikt. Bethlen (b. Bánffy Dobokai követ 
Domokos) Miki.) (b. Wesselényi 

Mária) 



István. Róaa. Jozefa. 



Polexina Anna 

Írónő (b. Bruckenthai 

(1. b. Bánffy Jáuos Mihály) 
2. Paget János) 



IV. Farkas Mária 

(gr. Kendeffy (b, Wesselényi 
Róza) Ferencz.) 



József. Ádám. Róza, Mária. N. K. 



__ 

Ferencz 
katona. 



László'. 



Janka 

(gr. Karacsay 

Sándor) 



L Farkasnak fiai által két ág indul még. L M i ki ó s már I. Já- 
nos király alatt hadakozott, utóbb már János-Zsigmond alatt mint Er» 
dély Ítélő mestere a testvér hazába telepedett , ott 15Z5-ben Báthori 
Istvin részéről a megbukott Békés Gáspár párthívei elleni per tárgya- 
lásánál könyeave szerepelt. *) A Fej^s család niagvaszakadtán nyerte a 
gyekéi urodalmat, *) mely utóbb a másik ágra szállt. Meghalt Gyekében 
1684. mart. 10-én, kora 80. évében^ ^) Pia Gáspár, unokája Boldi- 
zsár Dobokai főispán volt, ki 1646. kora 57. évében halt meg, és 
Mikhazára temettetett. Csak leánya Kata Kornis Ferenczné maradt, 
ki hogy Gyekét a Rákóczyak miatt megtarthassa, Radnótot engedte át 
Rákóczy Györgynek. így kihalt a gyekéi %. 

I. Ferencz eleintén Békés párthíve voH, enn^k Ny áradta és 
Sz. Pálnál 1575-ben történt leveretése után Báthori István kegyelmébe 
jővén, nem csak fókincstárnoka lett, de egyszersmind tőle a Had ad i 



•) Bethlen Wolph. Jlist. II. 380. 

') Vöröstói G. Politicus incnlpatus D. Steph L b. Wesselényi etc ora- 
tioBC funebri celebratus 1758. pag. 17. 

•) Mikola Hist. gen. 15. fiáűi teszi Boldizsárt ; - a táblán ez Kővári sze- 
rint Gáspár fia után unokájakéut áll. 



WESSELÉNYI* 



161 



urodalmat, melyről ez ág elönevét vette. Báthori István a lengyel ki- 
rályságra menvén, Wess, I. F e r é n c z az oroszok elleni hadban ki- 
ttintetó magát, ezért landskroni és ligniczi főnökké, majd tanácsossá 
lett, 1582-ben pedig báróságot nyert *) Neje Sárkándy Anna, Sár- 
kándy Pál egri kapitánynak Nyáry Krisztinától való leánya volt •) 
és innen Békés Gáspárnak sógora, ki 6 másik Sárkándy nővért birta 
BŐÜL Ettől két fia mafadt : 1. 1 s t v á n ág I. P á l. 

I« István a családban meg kezdé sorát a Közép-Szolnok me- 
gyei főispánoknak, mely méltóságot a család tagjai a legutóbbi időkig 
majd nem fiúról fiúra 



megnyerték. Birta Tep- 
liczet Trencsinben 1619- 
ben, ^) Volt szeré mi bán 
is, *) és tanács úr. Ist- 
vánnak nejétől Dersfly 
Katától többi közt fia 
volt 

II. Ferencz, a hí- 
res nádor, előbb Füleki 
kapitány és a végbá- 
zak főkapitánya, utóbb 
16ő5-töl nádor, jász-ku- 
nok kapitánya, v. b. tit. 
tanácsos, Pest, Pilis- és 
Solt és Gömör várme- 
gyék főispánja, arany 
gyapjas vitéz, 1646-ban 
Murányi örökös gró^á 
neveztetett III. Ferdi- 
nánd által. 1659-ben 

kir. adományt vitt király falvi kastélyára és birtokára. Meghalt 1667- 
ben. ^) Els5 nejétől magyarbéli Bosnyák Judittól a táblán álló két fia 

Vöröstói id. b. Leboczky szerint Síemm^t L p. 1600-baii kapott báró- 
ságot a család. Grófságot 1640-ben. Ez utóbbi adat I iaonyosan t^vea. 

') Kővári szerint második neje Kyáry leáoy Ltt volna, de ez tévedés, 
mert a Nyáry leány napa volt Wesselényi Perencacielw 

*) Katona Híat. eritica tomo XXX. p. Í2ö. 

*) Vöröstói id. h. Sirmiensi praefectura insigujs. 

*) W. Fer. nádor Mnrányba temetteít réz-koporaól jtigj^n oda fia Ádám 
is kő-koporsóba. Lásd Visitationes C. Gömör Mss. Hevene&si tomo LX. p. 7. 222. 
KAarAiiOfiflzia csalídj^i hu, köt, 11 




162 WESaKLÉKYí. 

maradt, második nejétől rlmüszécm Széchy Máriától, iűvel 1645 ben 
keli ("gyhe, ^) gyermekei nera maradtak. Egyik fia László szendröí 
kapitány voit ; *) nejétől osgyáni Bakoa Zsófiától gyermeke nem ma- 
radi, Doásik fia Ádám 1677 ben füleki kapitány volt, nejétől honion- 
nai Drugeth Katától ennek sem nmradt gyeriooke. így ez ág kihalt. 

A másik ág L Fái tó 1 (I. Feürenc7.nök fiától) jö le. Ez Erdély 
kincstárnoka volt. Meghalt 1610 ben. Neje Gyulaffy Zsnasanna, utóhb 
báré Ltazti Pereaczné volt. Fia maradt: íí. István Közép Szolnok 
vármegye főispánja, ki IGööban halt meg. ^) Nejétől Lónyay Anna- 
tói; utóbb Kemény János erdélyi fejedelem hitvesétől iiemaé fiát 11. 
Pált, a tábornokot, ki a Tökölyféle bujdosók és elégedetlenek egyik 
fdnöke volt. Élt 1654-~94-ben. Nejétől Béldi Zsuzsannától *) ma- 
radt fia 

líl. István V. b. t. és kormányszéki tanácsos, kir. táblai ül- 
nök, és Köz.-Szolnok várm. főispánja. A Rákóczy forradalom ellen 
volt.*) 17i0-ben kolosi főispán, 1716-ban országos elnök lett. Meg- 
halt 17S4. aprih 28-án. ®) Nejétől iosoíjczi gi\ Bánffy Katától több 
leánya és két fia III. F e r e n c z és IV. István maradtak, kik által a 
család mw nemzedéke két ágra szakadva él. 

IV. István (szül. 1708.) a Vetéssy gyalog ezredben kapitány* 
ságig szolgáit, utóbb a kolosvári ref. egyház ker. és iskola fo felügye- 
lője. Meghalt 1758-ban. Nejétől vai'gyasi báró Dániel Polixenától 
(kit 1742-ben vett nőül) tizenkét gyermeke közt maradt fia II. Mik- 
lós, (szül. 1751. dec. 9-én '') ifjú korában dragonyos százados, utóbb 
gazda, kiben „óriási testi erő véghetetlen lelki erővel" párosult, lo- 
vagkori jellem záblátlan indulatoskodással. Egj hatalmaskodásáért 
kufsteini rab. Utóbb Közép-Szolnok vármegye főispáni helyettes©. 
Meghalt 18Ö9. oct. 28 án. ^) Ö volt a kolosvári színház egyik f(íalapi- 
tója. Nejétől Cserey Ilonától (f 1830. dec. 13.) fia líl. Miklós (szül. 
1797.) atyjához jellemben, sorsban szinte hasonló. Megragadó szónok 



') Pray Mm. tomo LIV. p. 93. és XX. 90. 
"^jXt. Atcaiképéi Ortelius Redivivus. Norinberg^e 1665. 
') Katdaa Hifit, cfitic XXXIV. S16. 
^) Ciorei HJat. 9a 267. Katoua XXXIV. 321. 
*).Caereiid. h. 422. 465. 

•*) P. Apor, Synopsis MutatConum 184. k^tazei- válasBtatoit Erdély giiber« 
uatorává. Kővári szerint ea lett ez ágon bár ó-vá. 

^ KasiBCzy sserint, ellenben Döbr«ntey szerint 1750. dec. 11-e'xi. 
•) Vagy oct. 95- en. 



WE8.«ELÉlíyi.—- VKSSEY. 163 

kitünö hazafi. Egy megye gyűlésén mondott beszédeért Budán négy 
évig politikai rab, hol szeme világát veszté. 1848-ban Köz.-Szolnok 
megyei föispáa. Publicista és iró, a m. akadémia tiszt, és igazgató 
tagja volt. Meghalt Pesten 1850. tavaszán. *) Nejétől a polgári szár- 
mazású Lux Annától (ki utóbb Mocsáry Lajos nője lön) a táblán lát- 
ható két fia maradt. 

Ili, Ferencz a másik ág alapítója, szüL Szebenben 1705. sept. 
6-án, 17o4-töl Köz.-Szolnok vármegye főispánja, már 1736-ban cs. kir. 
kamarás^ és a nagy-enyedi ref. Collegium fögondnoka volt. 1760. lett 
V. b. t. tan. Meghalt 1770. mart. 25. Nejétől gróf Rhédey Zsuzsanná- 
tól többi között fía 

IL Farkas szintén K.-Szolnoki főispán, kinek nejétől gróf 
Bethlen Juliannától több gyermekei közt, mint a tábla is mutatja, — 
három ágon él ivadéka. 

A család czímere — ugy mint azt gr. Wesselényi Ferencz ná- 
dornak 1663. évi nagyobb pecsétén láthatni, — a tojásdad alakú 
paizsban oroszlánfejü aranykoronás kigyó vagy sárkány, lábaival há- 
rom szál kinyílt rózsát tartva. A paizst grófi korona fedi; mind ezt a 
metezvény itt ábrázolja. Azonban 

Mások szerint *) a báró Wesselényiek czímere a paiss kék ud- 
Tarában vízből kiemelkedő koronás delfin, Kővári szerint női alakú 
koronás szirén, mely kezeivel bárom fehér liliomot (vagv tulipánt) tart, 
ugyan az alak ismétlődik a paizs fölötti sisak koronáján is. ^) En itt a 
régi hiteles pecsét rajzát kívántam történelmi és czímertani szempont- 
ból közleni. 

Véssey esalád. (Véssei) Somogy vármegye egyik legrégibb 
nemes családa, mely azon megyei és máig b birtokában lévő Vésse 
helységről vette családi neyét és arról írja előnevét is. Ügy látszik, a 
család két Őstagja, az Ottokár elleni harczban szerzett érdemekért és 
még 1283-ban kapott Vésse helységre királyi adományt IV. László 
királytól, *) és ezek testvére volt Tamás váczi püspök is. 

A család adatai szerint 1378-ban négy ágon éltek a család eldö- 



'j Lásd atyja és az 6 kit^o jelessíígü ielletnrajzát b. Kemény Zsigmond- 
tól ; Csengery Aota! M. Szónokok és Státusf^rfiak 86—185^ lapok. 

') Lehoczky, Stemmat. IL 429- t's Vöröstói idéz. Politicus incalpatus 
czímű halotti beszédében. Valamint Vöröstóinak gr. W. Ferencz m. és Koíosv. 
1771. nyomt. beszéde előtt metszetben, úgy Adami Seuta g. XIV. is. 

^ *) Kővári, Ewtély aev. os. 254. lap. Adami Scuta gont. tomo XIV. szintén 
koronás hableány, de nem liliomot, hanem három piros rózsát tart. 

*) Csorba Józs. Somogy várm. ismertetése 21V. iapon jegyzethen, hol 
igen pontatlanul idéztetik az üj m Múzeum egyik tuzete. 

11* 



ÍU 



VE8SET. 



dei, névszeri nt n) Miklósnak fiai László, J á n o 5, B o 1 di z s á r, 
b) Jánosnak fiai Mihály és L á s z 1 ó, o) Ferencznek fia János, 
d) Mihálynak fia G e r g e 1 y. 

A XV. század közepén élt Véssey Pál, kitol a családfa követ- 
kezőleg *) terjedt le : 



LPál 

de Vésse. 



L Miklós 
1474. 77. 



I. János 
1477, 



1. 



II. Pál 

1477. 



I. György. L Zsigmond. Margit. 



Anna 
1540. 64. 



I. Lukács Orsoiya Hona í. I.ászló Margit 

1540.51. (l.Marossy (Torkos (N Bora) (1. Farkas Ló'r. 



(1. Agárdy Péter (Sárközy István. Péter 

2. faiszi Sárköíjy Praüessíska) 2. Nádasdy 
Márton) Ferenc*) 



,2. Pelerdi 
Ádám deák) 



LFerencz í.ímre. I.Józsa II.György. I.Gáspár. Anna Kata Zsófia. Orsolya g 
1552. e'esett " (gerseí (Balogh (Garichg 

mS. Petbö János) Péter) * 

(Szép Kata) Gáspár) 



I. István Margit 

1603. 1630. 16!6. 

(Dömölky Kata) (Kávássy Pál) 



Kata Éva 

(Tevely György) (Szelestey 

János) 



II. Ferencé 
1652. 
(Szelestey 
Fruzsina) 



II. Józsa 
1708. 



11. István 

1708. 39. 
(1. Góry Eva 
2. Var ga Pora) 



Anna 

1708. 

(Horváth István) 



Erzse 
(Vörös Fer.) 



Anna 
(1. Zabrák Andr. 
2. Nagy Per.) 



III. Ferencz 
(Szccsödy 
Jalia) 



Folyt a kov. lafon. 



') Családi közlés szerint. A nevek alatt az év8zám<A — ágy Utssík — 
az oklevelek keltői, melyben ama nevek elefordulnak. 



VESSE Y. 



Í6Ő 



III. Ferencz, ki az elHbbi lapon. 
(SzecsÖíiy Júlia) 



III. István 
(Nagy Judit) 



I. László 

(Sárj Teréa) 



IV. Perencz II. János 

(Vitnyédy Judit) (Körössy Júlia) 

V. Ferencz 
(1. Weinprerjner Jozefa 
2. Lcndv&j Teráa 
3. K lemér Klára) 



1-tol György Jiűia Mária 2-tól V. István. 3 tói Bora András 
t t t t t 



László Mihály IV. István Jósíscf ^ Terez Zsuzsa Judit Kata Éva 

(Tilalmon (Ostflfy (Vitnyédy (OstfiV g Matko- (Lehner (Mat- (Pola- (Tom- 

Anna) Teráz) Teréz) Ann a) 'P vich Sámuel) kovieh esek Idn 

Sándü7 "^^^^s) István) Pál) Zaigm) 
t 






Luiza. István. Zsuzaa Vincsse. Mária Má?ton 

(Nagy) (Szabó) (Langekker 

Vilma) 

Lássló, 



Antal Karolina Bora János* Teréz. Lajos 

(&&emczey (Némethné) (budakeszi Somogy y. 

Emília) VeörÖs ístv.) főjegyző' f 1860, 

1 (Badó Krisztina) 



Dénes Edmund Irma. 
t t 



Antónia. Júlia. 



Ilona 
t 



Emilia Sándor Miháiy. 
f (Véssey 

Bora) 



PáL Judit. Erzae Eszter. Miklóa Jusüitina. 

(Vitnyédyné) (1. Jeszenszky 

Berta. 
2. Bemer Kata) 

l-töl Lörincz. Gizella 2-tól Ottilia. 
(Meszölyné) 

A család tÖrténetéb6I keveset tudunk. Igen annyit, hogy L J 6- 
asa mint katona vitézkedett és 1593-ban Fejérvárnái esett el. ^) 

A reformatiókor a család is elfogadván az ágoetai hitvallást, 
tagjai buzgó isfcápjaí voltak felekezetüknek. A megyei hivatalok vi- 
selésében jelesek voltak : Mihály, Ferencz, Lajos és többen. *^) 



*) IstvánJBTy Hist 1685. évi kiadáa 39a lap. 
*) Csorba Józs. Somogy várm. ismertetése 218, 



166 



VÉSSEY.— VRÜBELÓVSZKY. 



Lajos Samogy rti-egyétoek volt főjegyzője, meghalt 1860- ban 
férő kora legszebb idejében. 

A XVL századbAü I. Lágzló és Lukác s-uak kortársa volt 

Véssey F e r e n c z , kinek 
összeköttetését az előbbi táb- 
lázattal adatok hiányában ki- 
mutatai nem lehet, ettől egy 
kihalt ág igy sarjadzott : 

Peren ez 

1519.22. 

(Törjék Kata) 




János. Perencz. ► >" ö 

B*o 2 

♦ Cs* 
f 



Gáspár 

1514. 
(IváncKÍ 

Dóra 

utóbb 

Sailer 
György ne) 

Anna 

1567. 

(Szecsödy 

Mátyás) 

A család czímere — mint 
itt a metszvény mutatja — a 
paizs udvarában zöld téren hátulsó lábain ágaskodó, elsŐ lábait raga- 
dozásra kinyújtó oroszlán j a 4)aiz8 fölötti sisak koronájából hAsonló 
oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüatvörös. 

Voszeliejiky család. Lásd Veszelszky cs. 

¥®szelóv8iky 6ftal«d, Veszelovszky Pál 1790-ben 11. Leo- 
poid királytól kapta czímeres nemeslevelét. 

Czimsre következő ; A paizs jobbról balra rézsútosan húzott vo- 
nal által arany és ezüst udvarra osglik, «z előtérben zöld talajon kék 
ruhás magyar vitéz áll, sárga csizmában, sárga övvel, prémes kalpag- 
gal, jobb kezével irótollat, a balban hosszá nyelű aranyfekete zász- 
lócskát tartva. A pai^ {ölöUÁ sisak koronáján egyi^jti fekete sas, ki- 
terjesztett szárny akkal, csőrében zöld koszorót iwlva. FoszUdék jobb- 
ról aranykék, balról eziUtvörÖs. *) 

Yeszelsxkj csAfád. (máskép Vesaeliczky) Trenosin vár- 
m^je nemesi öaszeirásai szerint 1666-ba& KÍ8,-Biróc«oa, 1690-ben 
BLardos-Vaszkán, 1748-ban Adamóczon laktak e család tagjai. ®) 

') Adami Scota gentil. toaio XiV. 
') Svontagh Dán. közi. 



VESXT, — .tTKTfeSSY. 



Í67 



Veszy €saláil. Békeí vái'megyében 1732-ben iratotfc a megyei 
nemesség közé. 

Veszprémy család. Vagy hajdán B e z p i i m y család, mely- 
ből már a XIII. században M ó z s e s, U r e n, és A n d r á s^ kiknek 
leányaik a Margit szigetbeli apáczák köat éltek épen Bz. Margit kerá- 
ban. *) 16lÖ-ben Beszprémy Gáspár Szaímár vármegye követe. 1632- 
ben pedig Szatmár követe volt Forgách Miklóshoz. ^) 

Vetaw osaiád. E néven találjuk hazáukbai} Vetaw Szanisslót 
140ö-ben pozsonyi grófot. ^) 

Veterani család. Veterani Gyula az 1715. évi országgyűlé- 
sen honfiusitatott.*) Ismeretes neve, mint a Rákóczy fölkelés ellen sze- 
repéit császári tábornoké. 

Vetessy család. (Vetési és mezÖ-teremi f) Szatmár vármegye 
egyik 08 régi családa^ mely a Kaplony nerabÖl ered a vele tdrzs- 
rokon gr. Károlyi, Bagossy és Csomaközy családokkal 
együtt. Első tudható torzsé János „de g e n e r e k a p 1 o n y", ki- 
töi így hozzák le a mSlt századig a családfát : ^) 



András 
diötiis Ördöi3gl& 
1291. 
kUél a Kárclyi 
gróf C8. 



Simon 
de Kaplony. 
1264. 



János 
de geuerc Kaplony. 



II. Péter 
1267. 



IV. P4ter 
dictus 2onfa. 
1312 
kitol a YeUaa^ es. 

Folyt,a kov. Ic^pon, 



I. Péter 



UI. Péter 
kUU a Bagossy ca^ 



Gyóvgy Márton 
t t 



Eiidus 

György 
kitol a ' 
Céomaközy c«. 



') Pray Vita B. Margarethae V. 367. 374. 

') Szirmay featmár v. I. 74. 132. 

') Az 1406. évi törvény záradékában. 

^) 1715. évi 134 törv. ez. 

*) Wagner, Taballae geneal. tab. XXX VH. 



168 



VETtíSSY. 



IV. P^ter, ht az döbbi lapoa, 
dictus Zonga. 
1312. 

kilöl a Veíéssy cs. 



V.Pé*cr 
de Yet^s 
1354. 

Istváu 
t 



Lőrincz 
1354. 96. 

Veiéssy de M. -Terem, 



I. Pál 

1254. 
Vetéssv de Vttés. 



János 



Ambrúa 
1409. 1426. 



Miklós 
t 



Antal. 
László. 



Já nos. 
Albert 

remete, *^'^^' 



.1. 



Antal. 

László 
1614 



János. 

"Mihály ' 
Szatmári 
Szbiró 18.5S. 

János. 

István. 

László 
Szatmári 
szbiró 1703. 



Margit 

(Szigethi 
György) 



István 
1431^41. 

Péter. 

' Mihál7 

1526. 
kir, apród. 



Hona 

(Bellényi 
János) 



Itáffzló. 



János. 



Gryörgy László 
t 1374. 80 

Tamás 

maradi 

prépost 

1416. 20. 



Péter 
1374 



Jánori 
1374 



Miklós 
1374. 1396. 



Jakab 

Szatmári 

alísp 1420. 

1 



Péter János. 



Albert 

veszprémi 

püspök 1459. 

tl4S6. 



Miklós 
1459. 



Máté. 



Bertalan. János. ^y^Z:^ 

László, p. 
^á^ ^'^' Tamás. 

^!^lZ:., "^A^díáT^éter. "jáííísT 
László. t 



Benedek. Fülöp. Jakab 

t 



János 



r" 



Zsigmond. Kebeka 

(Kaj dy István) 



István. 
László. 



Fercncz Lá8.;ló. 

(Jármi 'Ztíttzsa) 



Fereucz. László Zsuze^ 

t (Sebes Andr.) 



JMibály. 

Ján os. 

György. 

János 
t 



György 
t 



VETESS Y. 169 

A Vetéssy család a táblázat szerint *) Kaplonyi Simon fiától 
ír. Pétertől ered. Vetés helységet még nevezett Kaplonyi Sim on 
kapta 1265-ben V. István királytól.^) Még 1312-ben közösen birta 
azt a család. ^) Az 1325. évi osztálykor pedig — úgy látszik — 
E u d u s-nak a Csomaközy-ek ágának jutott. *) De 1354-ben IV. Pé- 
ternek (ki Z o n g á-nak is neveztetett) fiai Lörincz és Pál már 
Vetéssyeknek neveztettek. ^) Ez időben vált tehát ki Zönga Pé- 
ter ága a Kaplony nemből, és alapitá a Vetéssy családot. 

1366 ban Vetéssy Lörincz Gellényes puszta egy részét Ve- 
téshez fogta. ®) Azonban egy nagyobb osztály a közös törzsű nemzet, 
ségben 1396-ban történt, midőn a Kaplony nemzetségbeliek, köztök 
Vetéssy Lörincz és Miklós Kaplony, Embel, Vada, Vezend stb. 
jószágokban megosztoztak. ') 

IV. Péternek két fiától Lőrincztölés I. Páltól a Vetéssy 
család is két ágra szakadt, amaz a mezö-teremi Vetéssy, I. P á 1 pe- 
dig a vetési Vetéssy családágat alapitá, 

Lörincz ágán Jánosnak fiát Mihályt tartjuk 1653-ban 
Szatmár megye szolgabirájáuak, és Lászlót^ kis unokáját ugyan 
annak 1703-ban. ^) 

Ugyan ez ágon Ambrus 1409-ben Zsigmond királytól Bagos 
helységbeli birtokában megerösítetik. '*) Fia István 1431-ben Zsa- 
dányban és 1441 -ben Száraz-Berekén új adományt kap. *®) Ennek uno- 
kája tán Mihály apród vagy kir .udvarnok lí. Lajos kir. udvarában. *') 

I. P á 1 ágán Jakab 1420- bau Szatmár megyei alispán volt, *^) 
Testvére Tamás váradi prépost, kik 1416— 20-ban Vetés helységet 



"') Waguefiiál id. h. I. Péter, a Bagosgyak őse is Simon fiának tétetik, éa 
így annak két Péter nevíi fia lett volna, a mi kevésbbc valószínű. Itt azonban 
a családfa ezen első két nemzedéke a gr. Károlyi esaUd táblázata axerint yau 
köaölve. Lásd ezt e munka VI. köt. 99. lapján is. 

') Szirmay, Szatmár várm. 135. 

*j Ugyan ott. 

♦) Ugyan ott 136, 

^) üg.yan ott. 

•) Ugyan ott és 136, 

Ugyan és 11. 17. 18 38. 47. stb. 

») Ugyan ott I. köt. 132. 133. 

*) Szirmay Saatmár várm. II. 133. 

") Ugyan ott 142. 281. 

") Engel, Monumenta Ungrica. 

»') Szirmay Szatmár várm* U. S2. 136. 



ITO VETÉSSY. 

éa Mezö-Teremat bírták Jakabnak fra Albert jogtudor, erdélyi fö- 
Mperes, és 1459. veszprémi püspök. Meghalt 1486-ban. *) 

A családról egyéb adatainkat nem tudjuk a táblázaton állókra 
bístoftan illeseteni. Hlyének a következők : 

141 7-ben István, László bírtak Vadán. *) 

14ÖÖ-ben Miklós (táa Albert testvére ?) kir. adományt nyert 
Nyír- Vásári birtokrészre. 1472-ben István Apáthi felére. 1526-ban 
Márton özvegye Homokban. *) 

1572-ben János, Márton, Péter és László kir. új ado- 
mányt vittek Bobáldi, Embeli, Vadai; Mező teremi, Kaplonyi, Vetési; 
Gyülvészi birtokaikra. *) 

Szatmár megyénél többen bívatalt is viseltek, igy említett Jaka- 
bon kivül Lászlót 1573. és lö97-ben az alispánok sorában, *) Mi- 
hályt 16ö3-ban ^) és ismét Lászlót 1703-ban '^) a szolgabirák 
sorában találjuk. 

László, tán az, ki alispán volt, 1594-ben ^) mint felkelő ne- 
messég vezére (valószintileg Szatmár vármegye részéről) Tielíenbach 
és PállPyr Miklós táborába PoiBsony felé sietett. 

E családból volt Vetéssy Borbála Cesinge Jáuos pécsi püs- 
pök éfl költő édes anyja is. Másutt eti Vitéz Borának V. János prí- 
más uövérének olvassuk. 

E század elején a családból Vetéssy Ambrust találjuk, mint 
azT^si Vetés helységben is közbirtokost. Azonban a család utolsó férfí 
tUgja napjainkban (1864.) i^ú korában a régi családot sirba vitte. A 
végeS nemzedékből vetési Vetéssy Piroska Bihar megyei Er-Kö- 
bölkúton Vásárhelyi Benedekné. 

Ugyao e családból származott Vetéssy P o t e n t i á n a, ki Köké- 
Dyeady Fáihoz menvén férjhez , általa Vetésen birtokos leit és iöle 
származott a vetési Kökényesdy báró család, (lásde munka 
VI. köt. 433— -4. lap.) melyből László Rákóczy alatt szerepelt, kit 
a fraaczia „de Vetéa^ névalak után Szalay László munkiüban hely- 
telenül mindenütt csak V e t é s-nek nevezett. 



•) Szirraay Szatmár várm. 34. 136. 

*) Ugyan ott 18. 

») Ugyan ott 64. 100. éa 284. 

*) Ugyan ott 16. 18. 29. 34. 48. 137. 189. 

*) Ugyan ott I. köt 128. 

•) Ugyan ott 132. 

"^ Ugyan ott 188. 

*) Istvánfiy HiBt. 1655. ^yi kiad. 418. iap, 



VKTÉSI. —VIASZ. ÍT1 

Ve*€8i család. Ujabb nemes család, melyből Vetési András 
1790-ben II. Leopold királytól kapta czímeres nemeslevelét. 

Czimere először fekmenteseii kétfelé osztott paizs, az 1. arany 
udvarban zöld halmon fekete rigó egy piros szÖlö fürtöt tart ; a 2-ik 
eattst udvarban zöld téren vöröfi mhás magyar férfi áll, födetlen fővel, 
lábát sárga cfiizma, derekát arany öv fedi, kinyújtott jobb kezében 
arany kelyhet tart. A paizs alsó osztályának kék udvarát alul beve- 
tett szántóföld foglalja el, 'melyen arany borona hever. A paizs fölötti 
sisak koronájából két kiterjesztett sasszárny között arany orosalán 
emelkedik ki, első jobb lábával kivont kardot tartva. Foszladék jobb- 
ról aranyíekete, balról ezüstvörös. *) 

Véteefi család. Lásd Vécsei cs. 

Wettsteln esalád. (Westerheimi) westerheimi Wettstein Zsig- 
mond és Ferencz 1790-ben 11 Leopold királytól kaptak czime- 
Dí^eres nemeslevelet. 

Czf merők négy részre osztott paizs, az 1. és 4-ik vörös udvar- 
ban zöld téren hátulsó lábain ágaskodó ezü«t egyszarvú van ; a 2. és 
3-ik kék udvarban magas zöld bérczen arany korona nyugszik ; a kö- 
zépső koronás kisebb paizs arany udvarában kétfejű fekete sas kiter- 
jesztett szárnyakkal szemlélhető. A paizs fölött két koronás sisak áll, 
a jobb oldaliból ezüst egyszarvú, a baloldaliból öt pávatoll nyúlik föl- 
PV)szladék jobbról aranyfekete, balról ezüstvörös. '^) 

A szerzők egyik fia J 6 z s e f Pozsony megyétől 1815. no v. 23-án 
kapott nemesi bizonyítványt, melyet lakta helyén Krassó megyében 
1816. junins 6-án hirdettetett ki. Két fia maradt : A n t a 1 18ö8-ban te- 
mesvári cs, kr. főtörvényszéki tanácsos, több gyermek atyja ; másik 
fia József 1858-bau pénzügyi tanácsos Aradon. 

Veymes család. Veymes Ferencz az 1681. évi országgyű- 
lésen magyar honfiusitást nyert. *) 

Veiekényi esalád. Zemplin vármegye nemessége sorában áll. ^) 

Veznedy esalád. Hajdán Tolna megyében élt, hol 1431-ben 
Vej&nedi Miklós szolga biró volt. *) 

Viasz esalád. Állítólag Zala megyei család, melyből Viasz A n- 
d r á s Zala megyei Esküdt volt á múlt században ; ennek fia Ádám 



') Adami, Scuta gentil. tomo XIV. 

*) Ugyan ott. 

») 1681. évi 82. törv. ez. 

*) Szirmay, C. Zemplin not. top. 118. 

*) Fejér, Cod. dipl. tomo X. vol. VII. pag. 412. 



172 



VICHTEB,— VICZAY. 



pesti polgár, ennek leánya Erzsébet Paulovicz Andrásné a múlt 
század közepén. 

Vichter család. Vichter j á a o s-A n d r á s az 1681. évi or- 
szággyűlésen a 82. törv. czikknél fogva iionfiusítatott. 

Viciíay esaiád. (Lóosi és hédervári gróf.) Os régi család, mely 
a kihalt K a n i s ay és élö s t f f y családdal közös törzsből az Osl 

nemből eredt Ne- 
vét a Viczay csa- 
lád, a Soprony me- 
gyei Vi.cz a hely- 
ségről vett«, me- 
lyet Osl ispán fia 
IL Osl 1227-ben 
a győri káptalan 
előtt bevallás sze- 
rint szerzett, ^) és 
melyre Osl és 
B e 1 u d ispán 
1238-ban IV. Béla 
királytól ado- 
mányt kap. *) 
Ugyan ez évben 
az Örsi nemesek is 
bevallást tesznek 
a Osi nemzetség 
részére. ^) 

A család első 
törzse tudhatólag 
tehát idősb vagy 
L Osl Gomes 
volt, egy tudós 
búvárunk szerint 
ennek egyik fia 
Belud, kitől a Viczay-aky másik fia ifjabb Osl, kinek Tam-^st fiától 
a Kanisay-ak éa Osí^y-ak származtak, *) más versiója szerint Beiud- 

') Nagy Imre, Paui- István Hazai okmányiár I. köt. 8. 
=') Fejér Cod. dipl. tomo VIÍ. vol. 1. p. 26 J. 
') Nagy Imre stb» Hazai Okmánytár I. is öt. 2(K 
*) Nagy Imre id. b. I. 8 lap. jegy zfttébeu 




VÍCS5AY. 



173 



nak volt két fia : J á n o s és IL B e 1 u d, aoi^ttói a K a n i s a y-ak és 
Ostffy-aky az utóbbitól a Viczay ok eredtek. ^ 
A családfa *) következő : 



Osl 
Comes, 

CoDics 1238. 



I. Belnd 
de gcnereOsl. 

IL Belad mr. 
(vagy Belynd 

Comes) 
1276— 134a 
Viozát cseréli. 

in. János 



I. Miklós 
de Vicza. 

lí János 



SimoR 
mester. 



N. leány. 



I. P^ter mest. I. Tamás 
Viczay Soproiai főisp. 

1349. 56. 1356. 



II. MikMs Anna 
1348. 1360. 
(Berend mr.) 



I János 
de Hefling 

~Ín?BeluT 
1348. 

Gergely 
' 1381. 1419. 



líl János 
14()0. 



I. Jakab 

Belid V. Imre 

1381—1419. 

(özvegye Anics.) 

I. Gáspár t 



L Mihály. X, György 

(1. Sitkei Dóra f 1451. 
2. Ilona V. Verona 1465) 



í. István 
1457. 65. 

(Erzse) 

ÍI.GyÖrgy Ferencz. I. Bálás 

1505. 

r 



Priaka Ilona 
1549, t 1581. (Zancbor (Hernik 
(rMghy Kata Bernát) Lör,) 
özv.) , 



lí. Mihály 
1465. 
lóoét Vhzay, 

Miklós 
1Ö02- 



Imre 
2. párszegi 

Lukács) 



Apollónia 

(üSy m-ö^^nÁ';^^^^^^.'^^'' ^*^»>' II.G*spár A«na Kotalin. 
György 1581,88. (Ladányi (Megyery^i^./,^^- ('•««"» 

1549.) soproni aliap. Anna, Imre ^ ^ 2./ 

és követ utóbb soproni III Gáspár. 
(1. Kávássy Marg. Vattay alisp.) 

2. Botka Erzse) Per.) 
I 

Józsa Tamás Sandrin Ilona 

vagy József. (Zennyesi Krisztina v. Sándor {Hagymássy 
utóbb Hagymássy (Hagymássy Kristóf) 
Krístó fnj) Orsolya) 

Anna Folyt, a höv. lapon' 

1611. 33. -f- 



Nagy Imre id. h. I. k. 21. jegy z etilben, 

V Adami Mss. a Nzti Múzeumban. E családfa az első nemied e'keknál — 
ágy látszik — elüt szopori Nagy Imre e'rintett jegyzeteitől, de mert a családi 
levéltár okmányaira utal, hitelességet igényei Lásd továbbá ScbÖnfeld Adels- 
lt»x*.c. I. és Geneal. auth. í. 



1 74 VÍCZAY. 



Sundriu v. Sándor, ki az elöhhi lapon. 
(Hagymássy Orsolya) 



r 



I. Ádám Eva 1640. Judit Margit.' 

1645. báró iett (Egzterházy (Saántóházy 

(1. telekesi Pálné) Zsigm.) 

Török Zsuzsa 
2. Körtvélyessy Kata) 



IV. János Mária Orsolya. 

1651. 56. (Caömöthey 
(Héderváry FÁD 

Kata 1 1680.) 



U. Ádám Erzse Bora Tere'z 

1685. (Amadé (Cikulini apácza. 

(Percnyi Erzse( Antal) János) 



Jób-(Kerestély) Antal Rebeka Anna 

8z. 1701. 1 1784. Rákóczy (b. Apponyi (Schlössberg 

1723. í-roir lett. hive. Lázár) László) 
(Eberge'nyi Eszter) 



Bora László-Józs. I. Mihály Anna Jozefa Eszter 
sz. 1726. t 1731. sz. ee f 1729. (gr.Drasko- (gr.Szécheuyi (b.Peré (b. Sándor 
vic h Ter^z) ígnácz) nyi István) Antal) 

lí. Mihály JuHanna 

cs. k. kamarás sz. 1752. f 1786. 

t 1831. (gr. Pötting Venczel) 



III. Mihály Ferencz Karolina 

sz. 1777 jun. 22. sz, 1780. f 1836. sz. 1789. oet. 10. 
cs. k. kam. (gr. Khuen Antal) 
(gr. Zichy Amália 
tl81».) 



Karolj Adolf Hedrik Antónifl 

8Z. 1802. máj. 29« sz. 1804. aug. lí. ez. 1807. aug. 2. we. 1812. febr. 5. 

cs. kir. kam. uhlauus kapit. (gr. Zichy Alexandra (gr Eszterbazy 

(gr. Khuen Mária (hzg. Lichnovszky jli^^*i__ ^^^ t ^^57,) 

t 1848.) Leokad.-Anaszt.) '^y^i^Kár6Í7 

szül. 1854. 

A család tagjair4l ^^vés mondaoi valónk van. 11. Behid (v. Be. 
lid) cserélte K e c h u 1 1 Lóos helységért I. T a m á b 1366- ban Soprony 
vármegye főispánja volt. — Vivzai Sándor, (kit a táblázaton nem 
lelünk) 1552-ben hadvezér volt. *) Balásnak fia III. György 1581. 
és 1583-ban Soprony megye első alispánja és követe volt. Ennek uno- 
kája L Ádám 1645-bea báróságra emeltetett. ^) Ennek fia IV. Já- 



') Forgáoh Commentarií 47. 

^) Lehoczky, Stemmat. I. 170. Más adat szerint Aűami xxtán II. Ádám 
1675-ben lett volna báróvá. 



VIC«AY» 175 

nos aa utolsó Héderváry Istvánnak Esaterházy Erzsébettől való 
leányát Héderváry Katalint vévén, nőül, ezzel nyerte a Győr me- 
gyei Hédervárat, ni«ly a családnak azs idö óta jFölakKelye Ion. En- 
nek íia JL Ádám Palota, Csókakő és Fejérvárqak a töröktől vissaa- 
vólelénól mint a Győr megyei felkelő nemea«ég vezére vett rósat Meg- 
halt a XVUI. 5aá«ad elején. Poni^ós vörön márvány BÍrszobra Héder- 
várott látható. ^) Fiai kö«ül A ö t a l a Rákóczy főikelés híve volt, J 6 b 
szül. 1701. mart. lőén, udvari gavallér és szentdt vitéznek (eqaea aura- 
tus) említetik. 1723. máj. 14 én III. Károly királytól grófságot nyert. 
Meghalt 1734-ben kora 34. évében. *) Nejétől bellatmc^i báró Eber- 
gényi Esztertől leánya Borbála (szül. 1726. f 1731.) és László 
(aaül. és t 1729.) meghalván; ^) három leinya maradt és egy fia 

I. M i h á 1 y^ ki a családnak — mint a táblázat mutatja, máig ter- 
jesztője lett, s egyszersmind gyüjté a nevezetes Hédervári muzeumot' 
és pénzgyiyteményt 

A család grófi czimere — mint folebb a metsz vény mutatja — 
négy részre osztott paizs, az 1. és 4. arany udvarában koronán álló 
szárnyas sasláb (mint a Kanisay czímer) a 2. és 3-ik kék udvarban 
három ezüst folyam (szelemen, mint az Öd Hédervári czímer) látható. 
A paizB fölötti grófi koronán szintén fekete sasszárny lábastól, kara- 
mával a koronába kapaszkodva. Foszladék jobbról aranyfekete, bal- 
ról ezüstkék. *) 

A család egyik tagja Viczay A n n a sz. Klára rendi apácza 1720- 
ban ^ Elmélkedések ás Idki foglalatosságok könyve*^ czim alatt Nagy- 
szombatban ima könyvet adott ki. 

Viezay cjsalad. Jobban Kis-Viczay család. — Ismeretes 
közülök J ó z 8 e f a hires orvos, ki 1773'ban adta kjjatinul a Nyelv- 
ről, mint kórjelzőröi értekezését. Atyja Kassán a város és Abauj me- 
gye sebésze volt *) Nemességéről mjtsem tudunk. 

Wiczay család. (Máskép M o 1 n á r) Molnár Péter és Cöóy Ka- 
tának fiók Mobár Péter Soprony megyei Vicza helységben szület- 
vén, innen Viczay-nak is neveztetett. 1708 ban Wittebergben tanult, 



') Vasárnapi üjság 1858. eVi 8 Ut száai. 

') Stehenics János : Leasus S$dervariatinSi ax as Béij^^dri SircUotn czíinű, 
gróf Viczay Jób fölött mondott ^a Győrben 1785 b«n nyomt. h&iotti he&zéúe. 

') Lásd sírirataikat Archaelogiai közlemények 1. köt. 166—167. 

*) Burgsiatíer Coilect. Insig. — Adami Scuta gentil. tomo XIV. áa Histor. 
Herald. Handbuch Gótha 1856. 

') Horányi Memória Hung. II. 353. 



1 76 VlCZÉm.— 'VICZMÁNDY. 

1712-ben Kassán lett evang, lelkész. ') De úgy látszik — a nemesség 
sorába nem tartozott. 

Vicíéni család. Viczéni György 1700-ban L Leopold ki- 
rálytól kapta czimeres nemeslevelét ^) Czímere a paizs kék udvará- 
ban gáz;>ló fehér egyszarvú, szarvával a vízbe döfve. A paizs fölötti 
sisak koronájából vörös ruhás ősz hajú és szakálú férfiú emelkedik ki, 
Jobb kezével három liliomot tartva. Foszladék jobbról aranykék, bal- 
ról ezüst vörös. 

Trencsin vármegye nemesi összeírásai szerint 1748 ban Nemes- 
Kotessón lakott Mihály, I768'ban szintén ott Istvánnak fiai : J 6- 
z 8 e f ós Imre, Bicsén pedig József és fia János. 

1805-ban Bicsén laktak József, mint István örököse, azután 
idősb Józsefnek fiai József, Károly, Alajos és János, végre 
Jánosnak fia ifjabb Alajos.^) 

E század elején a Viezéni család Zemplin megye nemessége so- 
rában is olvasható. *) 

Viczián család. Pest vármegye nemes családainak egyike. 

Viezmáiidy család. (Buthkai és Izbugyai) Zemplin vármegye 
pégi nemes családa, mely Bács vármegyéből eredt. A mohácsi vész 
után SL törökök által kiűzetvén^ Viczmándy Tamás kővári kapitány 
lett, ^) utóbb elvévén Buthkay Zsófiát, csa^áda Zemplin megyébe Bath- 
kára telepedett, maga Tamás 1 567-ben Kővár védelmében esett el, ^) 
Ennek fia volt Mátyás 1556-ban Torda Zsigmonddal együtt a sáros- 
pataki apáczákkal Csernahora helységre szerződésre lépvén, erre I. 
Ferdinánd királytól kir. megegyezést nyert, ') 1558-ban Zemplin me- 
gye főispánjává lett, és az volt 1570. január 2-ig, 1572-ben Zemplin 
megye részéről Rudolf kir, koronázására küldetett. ^) 

Ugyan ez idő tájban ólt 1586. körül Viczmándy János, ki- 
nek nejétől Cserményi Annától két leánya maradt : A d n a ts Bor^ 
bála.') 

') Bartholomaeides Memória Üngar, 204. 
2) Collect. herald, nro. 768. 
'; Szoutagb Dán. közi. 
*) Szirmay C Zemplin not. top. 120. 
Istváüffp Hisi 1686. évi kiad. §05. 1. 
•) Szirmay C. Zen.plin not. hist. 71. not. top. 74^ 
'j Ugyan ott not. top. 2Í0. 284. 

*) Ugyan az ott not. hiet 71—86. Lehoczky szermt 432. lap. Hont megye 
Administratora is volt volna. 

') Geneal. authent. I. fa-m. de Csermen. 



VICZMÁNDY, — VIDA. 17? 

Az iabu^^yaí ág pedig igy támadt : Zhugyai Zbugyav Bernát 
elvetle homonnai Drugeth Simon leányát Hedviget. *) Valószínű, en- 
nek leánya volt Izbugyaí Anna, kit Viczniándy L a j o s vett nőül, 
és vele családja a kihalt Zhugyai család javait öröklé, és e jogon az 
izbugyaí predikátumot is, E L a j o s t ó l, ki 1580. táján élt, a családfa ') 
következő : 

Lajos 

(Izbugvai Anna 

1550 k.) 

Zsigmond. 

*" Bálint '^ 

1623. nsi 

folk. vezér. 

Gábor. 



Sándor. Kata 



Sándor Mihály- 

1759. r-~^^ ^ 

l<ajos 

1799. 

A családfán álló Bálint í623-ban Zeöiplin megye fölkelő ne- 
mes seregéhez egyik vezérül választatott. ^) 

Ezzel egykorban 1618-ban élt V. Krig tó f, kit a kamara per 
nélkül háborgatott birtokában. *) 

A család e század elején Zeiuplin megyében birtokos Legénye, 
Náthafalu, Qatály, Ízbugya-Hrabócz, Komonya helységben és a Csörge 
pusztán. *) 

Honos a család Szabolcs és üng megyékben is. Az előbbiben 
Viczmándy Vilma Bezdéden. 

A család czímere a paizs udvarában nyakán nyillal átütött bi- 
valy, továbbá három farkas fog, galamb, és három rózsa. ^) 

Vída esalád. (Fegyvemeki és F.-penczi.) Pest vármegyei ne- 
mes család, birtokos ott Törtei helységben. Egyik derék tagja volt 
László táblabíró és a magyar színészet lelkes pártolója, szül. Tör- 
telen 1770. máj. 16-án. Meghalt 1831. dec. ö-án. 

') Szirmay, C. Zemplin not. top. 105. 

') A BoBBányifeie contra Eszterfaj^zy cí' alis perből 510, 612. é& 516. lap. 

*) Szirmay, 0. Zemplin not. bist. pag. l.;vj. 

*) 1618. évi 15. éa 1638. dvi 62 törv. czikk. 

*) Szirmay C. Zemplin not. top. 367. 36.5. 369. 375. 39 i. 

•) Lehoczky Stemmat. II. 432. 

MAOTABOBSXla CSalXdíLI XXI. KÖT. 12 



178 VIDA. 

V'ida nevii nerces cskÍíJkí Győr meg) ében már i61 í-ben (vagy 
táii jobbaQ 1 Ti l-ben ?; a ketsé^teien nemesek küzÖLt állott. 

Komárom raegyébeii ]6l»l>-ben a lagyosi pasztába Lak y íslván 
és több társa beiktatásának ellene hiondott Vida Simon. ^) 

Trencsín megyébeo a nemesi üsszeirások szerint 172í-ben Becz- 
kon élt ily nevű család. ^) 

Zempiin megyében e század eiején is a nemesség sorában állí. '') 
Saaboics megye szintén nemessége sorába számítja. 

Vida Imre 171 9-ben IIL Károly király áitai nemesitetett meg, *) 
czimere a paizs ivek udvarában zöld téren fekete lovon ülö vörös nad- 
rágos, sárga csizmás , zöld dolmányos és mentés és prém kalpagos 
magyar vitézj jobb kezével kivont kardot tartva. A paií^if. fölötti sisak 
koronájából zöld ruha? kar kivont kardot tart. Foszladék jobbról 
ez^stvörös, balról aranykék 

tly czimen visel a következő nemzedékrend is, mely különben 
az J 61 l-ben Győr megyében elismert nemességű családból származ- 
tatja magát A táblázat ^) ímez : 

Vida János 



II. János. t. Imre 

Ovcrgy Mátjáfi Mihálv 

l726.\leo. 17. l 1725. dec, 17. 

pubíic. Gvó'rben. j Győr y. publ. 

tlános Itnte ^ ^ , 

Győr V. Szabacon Pozsony m. János József Márton 

lakos. Damotiy lak. Yámos-Grörben az alföldöo. 

, —'^-- i 1753. Qy^r publ. 1763. máj. 4. 

.r^.i^^^^^ ., publ. GyormeayeneL 

Gyöt in. publíc. 

E családból szárraaztatá magát és nemességét Nógrád megyé- 
ben kihirdetteté : Vida M i b á 1 y Váezon az országos káptalani levél- 
tár jegyzője i 848-ig. Első nejétől leánya Teréz Khüneliné, máso- 
dik nejétől Móczár Fániiól gyermekei! Kálm^án; Miké, Vilmos, Dezső, 
Víncze (mh.) Berta, Rózsa, Bella. Etelka, Fáni. 



') Fdnyes, Komárom várm. 195. 

') Szontagh Dán. közi. 

') Szirmay C. Zempiin not. top. 120. 

*) Coliect. herald, nro S98. és Adami Scuta gentil. tomo XIV. 

'') Nógrád megyei jegyzőkönyv. 



VIDA.— VIDAKOVICn. 1 79 

Vida család. Vida István és Gábor 1 74 l-ben M a riei Te- 
rézia királyasszonytól kapták arniáiiá leveioker, ^) 

Czímerök a paizs kék udvarában zöld téren álló sárga raliás, 
vörös csiftiuás, és öves, prémezett vövos kucsmás magyar vitéz, jobb 
kezében kivont kardot tartva,- a paizs fölötti sisak koronájából szin 
tén olyan vitéx emelkedik ki. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüst- 
vörös* 

Vida család. (Pákei.) Ismeretes tagja a családnak Károly 
iró és hírlap szerkesztő 1848 ban. Meghalt N»-Váradon 1862. jan. 4-én 
kora 43. évében. 

Viduk család. Joannovics-Vidák Víncze 3763-ban Mária- 
Terézia királyasszonyíól kapta czímeres nemeslevelét. *) 

Czímere előbb függőlegesen három részre osztott paizs, melynek 
középső osztálya vörös udvarban balról jobbra vont rézsútos fehér 
szelemenben o^yegy zöld lóher levelet mutat ; a jobb és baloldali osz- 
tály vízirány osan két két udvarra oszlik, az 1. vagy jobb oldali felső 
és 4. vagy baloldali alsó arany udvarban kétfejti fekete sasnak fele 
testrésze oldalaslag nyúlik be; a 2 ik vagy baloldali felső és 3. vagy 
jobb oldali alsó kék udvarban hármas zöíd halmon oroszlán ágasko- 
dik, első jobb lábával kivont kardot, a balban levágott rörökfejet tartva. 
A paizs fölötti sisak koronájából hasonló oroszlán emelkedik ki, két 
felől sasszárnyak között, melyekből a jobb oldali vízirányosan arany- 
fekete, a baloldali vörös, rajta szemlélhető a paizsbeli három ezüst sze- 
lemen, ugyan annyi zöld lóher levéllel. Foszladék jobbról aranyfekete, 
balról ezüstvörös. 

E családból Vidák Péter e század elején (1810. 1812.) ver- 
seczi n. e. g. pÜ8})ök és valóságos belső titkos tanácsos volt. 

Vidakovieh család. Kihalt horvát család, melynek alapitója 
lett volna Vidakovieh Mihály Növi és Zrínyi várak parancsnok ka- 
pitánja, ha 1695-ben magnóikul meg nem halt volna. ^) nyerte a 
nemesítő levelet és czímert, melynek udvarában ágaskodó grif első 
jobb lábával kivont kardot, és annak hegyén levágott törökfejet tart, 
mert egy ütközetben egy aga fejét vágta le. Benne ága kihalt. 

') Cöllect. herald, nro. és Adami Scata gentil. tomo XIV. 

') Ugyani ott. nro. 47. 

') Ldsd „Paiiegyiicus Virtuti et merito veri herois Generosi dni Michae- 
lis Vidakovieh, S. C Rg. Mattis Partiiiui neo rooccupalarum Novy «*t ZrioiJ! 
Capitanei et Ooroinendantis pro fuuere dicatus et dictus a P. Ladislao Despo- 
tovich e Soc. Jesu die 24. Peb . Anui Christi 1695. Zagrabiae." ~ 4-rét. 

12* 



í 80 WIDFPY. 

WÉ<!í!y e»alád (Mohorai) Nógrád vármegyei Mohorn hely- 
ségről vette előbbi nevét. A XV, század eisö felében élt Mohorai V i- 
t u 8 (=^ Vid), kinek fiai J á n o s, M á r '. o n, és Ambrus már 1 468- 
ban atyjok neve után Vidffy-aknak neveztettek mohorai elő- 
névvel, *) 

Ezek köütil nevezett 

Widffy A m b r i5 s 1486-ban Nógrád vármegyének kitüno alis- 
pánja volt; ki a törvény könyvet kinyomatá. -■) Egy oklevél szennt 
1495-ben bírta Hont megyei Riba helységet is. *) 1504-ben midőn 
Budáról Pestre dereglyén áteveztek, több társával együtt a hullámok 
közé veszett. *) Ennek úgy látszik fia volt azon mohorai Widffy L ö- 
r i n c z, ki 1526-ban a tokaji gyűlésen Szapolyai Jánosnak mint egyik 
föpárthíve vett részt. ^) Mohóra helységben birtokát szaporítá cserével 
ia, Bak Zsófiának Gyürky Benedek édes anyjának ezen mohorai bir- 
tokrészeért Hont megyei Csaiomian 6 telket adott ^) 

Az időkor után következtetve, Lörincznek fiai lehettek : Vítus 
(11. Vid) Kristóf. Ugyanis 

n. Vid (Vítus) Drégely vár parancsnoka volt, mint ilyen esett 
el 1596-ban, '^) Már 1587-ben nejéül Barbarich Margitot olvassuk. 

Kristóf élt 1597—1600. körül, neje volt Dal mady Erzsébet. *) 
E két Widffy-ban kihalt a család, legalább utóbb nyomait nem ta- 
láljuk. 

Ezek szerint a családfa követkeaÖleg szerkeszthető : 



') Sághi Conventnek 1468. feria 4. in vigília festi ascensionis dni. Kelt 
eredeti oklevele. 

Tudományos Gyűjtemény 1833 évi II. k. U. 

^) II. Ulászló királynak 1495 ben Kővári László ^s Pál részire mohorai 
Widffy Ambrus ellv-n kiadott inquisitoriája. 

*) M. G. Kovachich Supplem. ad Vestigia Comitiorum. II. 309—310. Bu- 
dapesti szemle II. 167. 

*) Jászay P. A magyar nemzet napjai a mohácsi v^sz után 82. 

') Sz. benedeki Convent elött 15í)0-ben Gyürky Benedek resztre tett 
tannvallatás szerint. Lásd azon Convent levél iára, V • oc H, d. 19. 

') Istvánffy Histor. 1622. évi kiad. 702, es 1685. évi ktadás 455. lap. 

*) Protoc. C. Neograd annornra 1507 — 1602. 



VIDFFY. — VI DOS. 181 

Vituö 
de Mohóra. 



János Márton Ambrus 

Widffv de Mohóra l468. . Widfty de Mohóra 
* 1468. Nógrádi aliap. 14^6. 

Beí últ 15 04. a Dunába. 

Lőrmc/ 
_ _}^- 

Vid Kriatóf '^ 

dr^jíclyi kapit. 1597. 

t 1596. (Dalmady Erzse) 
(Barbarich Margit) 

Vidffy család. (Farnosi) axintéa kibait család, 1468-ban él- 
tek Vitus fiai László és Sebestyén^) (filii Viti de Farnos.) 

Widffy család. (Woikóczi) Horvátországi család, melyből 
M i k 1 ó s 1504 ben mohorai Wid% Ambrussal együtt fúlt a Dunába '*) 

Widlioskai eealád. Nemes rendű, melyből jelenleg István 
ügyvéd Szabolcs megyei Nyíregyházán. 

Vidos Oiüalád. (Koltai) Vas vármegye Ös régi családa, mely 
azon megyei K o 1 1 a helységről, (hol most is birtokos) írja elönevét, 
A család törzse V o s o s volt, kinek unokáit, mint a következő táblá- 
zaton az évszámok kijelöiik, 1272. febr. 16-áu V. István király mint 
Vasvári vár jobbágyokat, (kik Zsorkön laktak) a királyi szolgák so- 
rába emelve, megnemeaíté. ^) Az okmány tartalma szerint a táblázat ez : 

I. Vosos * ' 



Damian. János. Miklós. ILVosos Oabimbos. 

fi«yma He^un István Beycha Vidus Gálos imre Teodol 
1272. 1272. 1272. 1272. 1272. 1272. 1272. 1272. 



Innen látjuk, hogy 11. Vasas fiának Vidus (Vidos) nevétől vette 
a családnevét is. Ez oklevelet 1697-ben Vidos Imrének fiai János 
és Zsigmond a Vasvári káptalan által átíratták^ *) mint a követ- 
kező táblázaton is kijelöltetnek : 



') Eredeti oklevél. 

^) Kovachich Supplem. ad Vestig. Comit. II. 309—310. 
^) Pejer Cod. dipiom. tomo V. vol. 1. p. 214—216. és utánna az eredetiből 
jobban kiadva. Nagy Imre s többen Hazai Okmánytár I. 56. 
'') Ugyan ott jegyzetben 68. Upn. 



182 VIDOS.— VIDOVICH. 

Jakab. 

István. 

Imre. 

JállOR. 

ímre 
(Wittnyédy Orsolya) 



János Zsigtoond 

1697- 1697. 

átírató. átírató. 

A XVII. században élt Vidos Imre, ki Vittriyédy Pál leányát 
Oráoh'át birta nőül. Továbbá József, ki 1626-ban teresztvénfalvi 
prédikátor volt. ') 

1743-ban élt Vidos Miklós. 

Említhetők továbbá r csaaládból Zsigmond (neje raester- 
házi Nagy JuHanna,) és János (neje mesterházi Nagy Judit) L a- 
jos 1808-ban. 

Sándor neje Káldy Zsuzsanna^ fiók Imre 1811-ben fő- 
hadnagy. Ocscse Antal, buga J u d i t. ^) A n n a Stcttner Győrgyné. 

Vidos Eva Kartsai Sámuelné meghalt 1782-ben. ^) 

Vidoí5 István Vas és Zala megyei táblabíró 1823. oct. 6-án 
vette nőül báró Sennyey Poiexinát. 

Vidos J ó ::; 8 e f 1838 ban lett Vas megye első alispánja, és 1847- 
ben országgyűJósi követe volt. 

Kemenes-Mihályfán birtokoa Pál, Csehiben birtokosok (1847,) 
Kálmán, Emília, és Emma testvérek. 

Vidovicli esalád. Fö lakhelye Békés vármegye, honnan Bihar 
és Csongrád megyébe is átszármazott. 

A czímeres nemeslevelet Vidovics O-yörgy és Mihály test- 
vérek kapták 1793. sept. 9-én (Bécsben) I. Ferencz királytól, mely a 
következő 1 794-ben Békés megyében kihirdettetett. ") 

Cziraerök a paizs kék udvarában zöld téren álló lándzsa, melyre 
levágott vérző törökfej van szúrva, a lándzsát két oldalról két ágas- 
kodó ezüst oroszlán első lábaikkal fogják. A paizs fölötti sisak koi*o 
náján daru áll, felemelt jobb lábával golyót tartva. Foszladék mindkét 
oldalról ezüstkék. *) 

') Eredeti oklevél Ráth Károly gyíijt»'íneüyeben, 

Ő Halotti beszed Wittnyiáy Teréz fölCit 

') Sáüdor, Könyvesház 182 

*) Békea megyei 1794. jegyzőkönyv 791 sz. 

*) Adami Scutfi gentil. toaio XIV. 



VIDOVÍCH. — ^WIELAND. 183 

A nemesség szerzíik egyike Mihály az armális szerint elÖbb 
Borsod megye írnoka, majd tiszti alügyésze; a másik György előbb 
üng, utóbb Békés megye aljegyzője volt. Nevezett Mihály később a 
gróf Stockhammer árvák gondnoka és több vármegyék táblabírája 
volt, gyermekei: Péter^ Mihály, László, Raimund, Imre, 
Jószef-László, és László-Norbert, 1830-ban publicáltatták 
nomességöket Békés vármegyében. ^) 

A nemesség szerző György utóbb mint Békés megye főjegy- 
zője, 1807. iáján kir. tanácsos és udvarnok Jett, 1825-ben országgyű- 
lési követ. Főjegyzőségéből Békés m. alispánja lett és volt 1828-ig, 
midőn magányába vonulva, meghalt 1841-ben kora 76. évében. Gyula 
városa neki köszöni a kebelében felállított megyei kórbáaat, melynek 
felállítására 1827-ben a megyei közönséget oly hatással hívta fel, hogy 
az adakozás utján sikeresen megalapitatoct. A tőle származó ivadék 

nemzékreude ez : 

György 
kir. tanácsos 
alispán f 1841. 
^ (C^as^ta ger Vik tória f \mV) 

Mária Forcncz Jo/t^fa-Adél 

gz. 1797. S2 1799. «z 1804. 

(Kálluy ierenczn^ Bckes v. fö sabiró (Si^cho János 

1818 tói.) s főjegyző stb. gyulai ur. ügyész) 
(1. Lukács Jozefa 
_^ 2. Kállay B ora) 

* 2-tól László György ""^ 

elesett bz, 1833 

Budánál 1Ő49. n.-váradi m. pap. 

E családfán álló F e r e n c z hivatalos pályáját Krassó megyé- 
ben mint al jegyző kezdé, innen Békés megyében al-; majd föszolga- 
bii-ó, utóbb főjegyző lett^ végre a nagyváradi püspöki urodalom jó- 
szág-főkormányzója lett. Második nejétői egyik fia mint honvéd Budá- 
nál esett el 1849 ben, másik a nagyváradi megyeben kath. lelkész. 

A másik ágból Mi h ái j 1847-ben Bihar megye íjzetéses tábla- 
bírája volt. 1862-től CsoDgráá várm kinevezett alispánja és kir. tan. 
Meghalt 1866. dec. 24-én. 

Wieland esalad. Lakhelye Szepes vármegye, hol birja Far- 
kasfalvát, továbbá birtokos Ábrahámfalváo, Csopánfalván ós több más- 
helyen. Eredetileg Németországból özármazik, hol szintén nemesi 
rangú volt, és ily ősi i-zímert viselt, a jobbra dőlt paizs jobbról kez- 
dett rézsútos szelemenében egymás fölött három disznófej orrában 

'} Békés V. jegyzőkönyv 1830. é\^ 2014. ^zám a. 



184 



WfELAND. 



arany gyűrűvel látható j a paizs fölötti sisak koronáján koronás gríf 
karama^val szintén olyan disznófejet tart. 

Német országból a család a XVI. század végén Magyarországba 
telepedett és itt Wieland Farkas személyében 1628-ban magyar 
nemességre emeltetett, ilyen czíraerrel — mint itt a metszvény is ábrá- 
2olja, — a paizs rendesen négyfelé oszlik e^y alulról emelkedő kúp- 
alakú udvarral : az 1-sö osztály vízirányosan ezüst és vörös udvarra 
oszlik, amabban piros, emebben febér rózsafej látszik, a második kék 

udvarban koronás 
gríf ágaskodik, 
első jobb lábá- 
val kivont kardot 
tartva ; ü 3-dik 
ezüst és 4 ik vö- 
rös udvarban egy- 
egy arany gyűrűt 
tartó disznófej lát- 
ható^, az alsó kúp- 
alakú kék udvar 
zöld alján ablakos 
és ajtós magas to- 
rony emelkedik. 
A paizs fölötti sí 
sak koronáján ko- 
ronás grif első lá- 
baival az előbbi- 
hez hasonló tor- 
nyot tart, két felöl 
két sasszárny ve» 
szí körűi, melyek- 
ből a jobb oldali 
viairányosan alól 

fekete, felűi fehér, és itt is a gyűrűs disznófej látható, a baloldali aas- 
SEárny vízirányosan alul vörös, felül fehér, hol ismét a gyűrűs disznó- 
fej látható. Foszladék jobbról ezüstfékete, balról ezüstvörös. 7 

Farkasnak negyedik izbeli unokája János Farkasfalvára te- 
lepedett 1749-ben. Fiai köaűl Mihály 11. József császár alatt a tö- 
rök háborúban részt vett, megbalí 1809 ben mint esredes és mezö- 
'} A család közlése szerint, és Burgsíaller CoUectio íugiíjaiuin nob. Fam. 




WiELAÍCD. — .VIBTORISZ. 



185 



hegy esi parancsnoka Egyik fia Gr y ö r g y a francziák elleni táborozá- 
sokban tünteté ki magát, 1814-ben Mária Terézia rendét kapta, és 
báróságra emeltetett, később a 9-ik huszár ezred első tulajdono- 
sává lett, egy év múlva azon ezred Miklós orosz czár nevével ruház- 
tatván föl, annak másod tulajdonosa lett. Meghalt Kézsmárkon 1848- 
ban, mint nyugalmazott altábornagy. 

Említett Jánostól következő nemzedék ') származott : 

Júnos 
8/.. 17 28. t 1772. 
(Váradi Ssüftkmáry Bora) ^ 



András 
Bz. 1750. t 1808. 



Mihály Klára ^ötgy 

st. 1754. t 1809. sz. 1759. sz. 17«1. f 1849. 
(h. Kaszler (Doloviczényi báró, es 
l?bancziska) Imre) altábornagy. 



II. János 
sz. 1769. f 1837. 
(Spóner Zsuzsi) 



Bora JuIia András Fraiicziska Antal 

sz, 1799. BZ. 1804. gz 1807. ez. 1809. f 1837. sz. 1810. 
t 1827. (1. Probstner (Bánó István) CSpóner 
(vár.Szakmáry Aurelia Luiza) 

Dóaát) 2. Jóny Mária) 

#«^ — >ii > ■ II ■ ii».M ■ — '■ " •mJ^i^m, ' " > ■ 



.!_ 



1-tói Ilona 
sz 1838. t IB40. 



Artui' 
BZ. 1846. 



Amália 
sz 1814. 

t 1849. 
(Spóner 
Tivadar) 



Sándor 

sz. 1818. 

(Breuner 

Mária 

flBbb. 

Sándor 

sz. 1855. 

1 1861. 



Bóza Gyula Erzee János Antal Luiza Aurélia Klára Andor 
BZ.1846. sz. 1848. sz.l850. 6z.l852. 8z. 1854. 8Z.1856. sz. 1858. sz.1860. sz.l861. 

II. János gyermekei közül Antal előbb cs. k. lovaskapitány, 
az 1848 — 9. évi eseményekben tevékeny részt vett,jminek következtében 
a fegyver letétel után 10 évi várfogságra ítéltetett, mclybÖl azonban 
legfelsőbb cs. kir. kegyelem utján már 1850-ben mint rang nélkül ki- 
lépett tiszt kiszabadult. 

Wieland család. Erdélyi szász család, melyből Wielimd A n- 
drás-Farkas szebeni polgár és kereskedő nemeslevelet kapván, 
ess armálisa az 1743. évi erdélyi országgyűlésen kibirdettetett. *) 

Vielorls esalád. (Vaszkai és Kis kovaióczi) Eredeti székhelye 
Trencsín megyei V a s z k a helység. Alapító-törzse Vietorisz János, 
— mint iratik — I. Leopold alatt a Tököly zendüléskor tanúsított hű- 
ségével szerzett érdemeket. 1710-ben L Jóasef királytól czímeres ne- 
meslevelet nyert, *) mely 1711-ben Trencsín megye előtt kihirdet, 
tetett. *) 

*) Családi ki^zlés sserínt 

*) Apor P. SynopsÍB mutationum 231. 

*) Collect. herald, nro. 734. 

*) Tieneaín megyei jegyzőkönyv. 



186 



VIETOBIS, 



Czimere — mint itt a metszvény mutatja — a paizs kék udva- 
rában zöld téren ágaskodó, kettős farkú koronás oroszlán. elsÖ lábai- 
val zöld pálma-koszordt tartva, fölötte jobbról aranynap, balról arany- 
csillag ragyog ; a paizs fölötti sisak koronájából szintén olyan orosz- 
lán ágaskodik ki, két kiterjesztett fekete sasazárny között, melyekből 

a jobb oldali közepén arany nap, a 
baloldalinak közepén arany csillag 
fénylik, Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüstvörös. ') 

1726-ban nevezett János fiával 
L G y ö r g y-gyel a Trencsin me- 
gyei nemesi vizsgálatkor fölebb 
érintett czimerlevele alapján a két- 
ségtelen nemesek sorába ujolag bö- 
iratott ^) 

Nevezett I. György, ki a po- 
zsonyi kamarai tanácsos achmel- 
hofi Timon János leánvái; Máriát 
vette nőül, 1751-ben Trencsín vár- 
megye országgyűlési követe volt. *) I. Györgynek ezen emiitett bázas- 
ságából született két fia II. György és I. Pál, kik állal a család 
két ágra szakadt, II. György tudniillik a ti encséni, I. P á l a nyi- 
trai ágúak lett törzsévé. 

A család eredeti székhelyéhez Vaszkához tartozik a szomszéd 
Boliesó helység egy része is a családnak birtoka, és ez utóbbi helyen 
a család az egyház kegyura is. Utóbb a család, nevezetesen Pál és 
fiai József és János és magvaszakadás esetére lí. György ré- 
szére is királyi adományt kaptak Kis Kovalócz helységre, mely Tren- 
csín megye előtt ISOu-ben hirleltetett *) 

A családfa I. Jánostól kezdve következőleg terjedt szét : 




') Adami Scuta gentil. tomo XIV. 

*) Trencsín megyei 1726. dvi jegyzőkönyv 107. szám alatt , ugyan az 
alkalommal a törv. kivánata szerint személyökre ne'zve a Breuner grófok ma- 
ii amifisionalis-át Í6 elémutatták. 

*) Lchoczky Stemmat. I. p. 213 hol sajtó Mba Victaris , Vietoris 
helyett. 

*) Trencflhi megyoi 1805 évi jul. 11-ki jegyzőkönyv. 



VIETORIS. 187 

I. János 
17t0^cz_leyél. 

I. György 
sz. 1694. 
Trene«ini kövot 1751. 
(Timon Mária) 



II. György J. Pál 

8z. 1728. 8Z. 1731. 

(Marsóvszky Júlia) (Draveczky Kata) 



I. László Károly ILNep. Jánosi. József I.Laios II. József IV. János 

sz. 1758. t t Surány- lak. sz. 1756. (Cheb N.) 

(Mavsóvszky ban. Cőabán. (gal Balogh Szeniczén 

^""''> 'lIlTjózsef Unos'^IL^r-—'^^ , 

nyitrai m. ce. k. sótiszt. ♦ ^ ' IV. József 
I esperes. sz. 1795. 

nyitrai alispi 1837. 



II. László Anna cs. kir, biztos 1848. 

sz. 1802. (slav. Sándor (Alagovich Anna) 

Trencséni föisp. Antal) '^i "^ ^r~3 ' 

(I.bUv. Sándor Joze;fa J' ??„ ^^^í^ 

2^^d^ zty Ludmil la) ^ (SawfiS 

I. Miklós Já.no» 2-tóJ Mária Máriai 

ez. 1826. sz. 1829. sz. 1840 

cs. k. kapit. cs. kir. urb. il. Grundemann 
törv. sz. ülnök Móricz) 

(b. Skrebenszky 
Francziska) 

György-Istv. Fülöp -Góbtsrí- 
8z. 1860. Bz. 1862. 

oct. 5 mart. 24. 

A család Trencsin és Nyitra vármegyének előkelő családai közé 
tartozik, s több tagja megyei főbb hivatalt viselte 

A trencséni ágból: II. György Vaszkán lakott^ és 1788 — 
1794-ig az Árvái urodalom praefectnsa volt. Nejétől marsovai Mar- 
sovszky Juliannától öt gyermeke született, öt gyermeke közöl L Jó- 
zsef Surányban a gr. Károlyiak tisztartója, ennek egyik fia IL J ó- 
2 s e f Nyitra egyház-megyei esperes^ másik fia cs. k. sóházi hivatalnok, 
I. L a j o s közbirtokos Csabán. L L á s z 1 ó (szül. 1758.) 1812— 1819-ig 
gróf Aspremont Góbert jogai kormányzója volt. Ennek nejétől marso- 
vai Marsóvszky Annától fia 

II. László (szül. 1802.) Trencsin megyénél kezdé 1822-ben 
hivatalos pályáját. Volt jegyző, utóbb főhadi adószedő, végre 1836 — 
1841, alispán, egyszersmind 1839-ben országgyűlési követ. 1841- 
ben kir. tanácsos czímmel magányba vonult, 1844-ben sz. kir 
Szakolcza város rendezésével bízatott meg. 1848. év végén Liptó; 
utóbb 1849-ben Trencsén megyék cs, kir, biztosa lön. 1852Í- 



188 VIETORIS. 

bea visszavonulva, Horóczi jószágán élt, míg 18G l-ben ismét mint 
Trencsin vármegye főispánja lépett hivatalos méltóságba. EUö nejétől 
slavniczai Sándor Jozefától (f 1830.) két fia Miklós és János 
születtek, kikről alább, második neje lovag Csaderszky János leánya 
Ludmilla, kitől leánya Mária, 1860. ectoberben férjhez ment fal- 
kenbergi báró GruLdemann Móriczhoz Felső Ausztriába férjének 
Heindorf nevű majoratusféle birtokába. A férfi gyermekek közül 

a) Miklós (szül. 1826.) katonai Egyetemben nevelkedvén, 
előbb a gr. Walmoden vasas ezredben, utóbb a nádor huszároknál 
szolgált és ez utóbbinál 1848-ban kapitánynyá lett. — 1861-ben nőül 
vévén lovag Siegel Juliannát, kapitányi ríJnggal nyugalomba lépett és 
Vág-ujheíyben anyai örökségébe telepedett. Fia Miklós bzül. 
18ö2-ben. 

b) János Nep. szül. 1829-ben. Hivatalos pályáját Trencsin vár- 
megyénél mint tiszt, jegyző kezdette, 1848 ban szolgabiróvá és nem- 
zetőri kapitánynyá választatott. (Még 1844 ben Szakolcza sz. kir. vá- 
ras által disz polgári oklevéllel különböztetett meg.) l8iS)-heii ítüszol- 
gabiróvá neveztetett. 1850-ben a puchóí kerület cs. kir. biztoea, 1853- 
ban a trencslni cs. kir. collegialis törvényszék birája volt, 1856-ban 
a Pozsony megyei úrbéri törvényszék ülnökévé neveztetott. 1857-ben 
Ferencz József császári kir. Ő felségének Pozsonyba lett ünnepélyes 
bevonulásakor a 600 lovasból álló bandérium főparancsnokságával 
bízatott meg. 1859 ben augustusban hivatalos állomásáról lemondott, 
és azon évi octoberben Bécsben hrzstyei báró Skrbenszky Fülöp cs. 
kir^ valós. b. tit. tanácsos és kamarásnak nejétől gr. Erdödy Franczis- 
kátol született leányával báró Skrbenszky Francziskával Összekel- 
vén, horóczi jószágára vonult. Két gyermeke a táblán látható, 

A Nyitrai ágat I. Pál alapítá. *) Ez szül. 1731-ben, és ne- 
jétol Draveczky Katától nemzé Jánost és Józsefet, kik a Kis- 
kovalóczi donatiót 1805-ben kihirdettetek. I. János berezeg Gras- 
Balkovich uradalmainak volt korűjányzója, és nőül birta Cheh ud- 
vari tanácsos leányát Szeniczén ; de ága kihalt. Testvére 

József (szül. 1756.) nejétől galanthai Balogh Borbálából 
nerazé Józsefet, ki 1795-ben született, és Nyitra megyénél visel- 
vén hivatalokat, 1837-ben első-alispánná választatott, 1849-ben p^- 



') Egy másik Genealógián I. Pál és 1. Józaef között még egy II. Pált 
t&lálunk, mint amannak fíát, az utóbbinak atyját. Itt a caaládfa családi köz2<$fl 
tfz^rint áU. 



VIGYÁZÓ. — VIKOLY. iBÖ 

dig mint Nyitra megye cs. kir. biztosa a forradalom ellenében műkö- 
dött. Utóbb visszavonult. Meghalt l8G2-beD. Nejétől Allagovich Anná- 
tól leánya V i 1 m a 1849-ben meghalván, másik gyermeke Sándor, 
(ki 1827-ben született) a katonai pályára lépett, éa a cs. kir. hzg. 
Emil nevíí gyalog ezredben főhadnagy volt. Erről lemondván 1854- 
ben nöűl vette gyulai Gáal Máriát, azonban 1860-ban utód nélkül meg- 
halván, benne a nyitrai ág elenyészett, 

Ezen ág székhelye Szobotist és Szmrdek, mely utóbbi helyen 
VÍ€torÍ8 József fürdőt is alapítván, & nyarat maga is ott töltötte 
vala. - 

Más Vietoris családból eredhetett azon ily nevű Gömör megyei 
család, melyből Jonathán 1 760 ban tanúit Jenában, és utóbb so- 
proni evang. tanár volt, meghalt 1802. nov. 1 én. Érdekes kéziratai 
gr. Széchenyi Ferencz által megvétetve, a nemzeti múzeumba kerül- 
tek. Továbbá Vietoris Andrásnak fia Dávid, ki szintén 1760- 
ban járt Jenában, és 1763-bau orvos doctorrá levén, Gömör, Liptó és 
végro Sáros megyében működött. *) 

Egyik Vietorisné született Schreiner Rozália 1802-ben 
halt meg. 

Vigyáló család. (Bojári) Komárom, Pest, Tolna, Veszprém 
▼érmegye nemessége sorában találjuk. Pest megyében birtokos a csa- 
lád Abonyban, Bátyán, a miklai, bojári pasztákon stb. ez utóbbi pusz- 
táról, melynek mintegy felét birja a család, adomány mellett írja b o- 
j-ári előnevét. 

Komárom megyében birtokos a család Kis Keszi, Kolos-Néma sat. 
helységben. 

Ismeretesek a családból Mihály a múlt század végén, kinek 
neje Sajnovics Borbála volt. Továbbá 

János e század első felében hosszú ideig (1816 — 1825. körül) 
V^azprém vármegye föszolgabirája. 

József, ki vattai Battha Jozefát vette nőül, és ettől gyerme- 
kei Antal cs. kir. tanácsos, és Anna Muslay Istvánné. 

Vikoly család. E családot 1760-ban Mária-Terézia király 
asszony emelte nemességre. Czimere a paizs kék udvarában hullámzó 
víz fölött úszó bárka, melynek sárga háza fedelén fehér galamb repü- 
lésre készen áll, piros csőrében arany olajfa galyat tartva. A paizs fö- 



') Haan h. Jena Hung. ^0. 71. Bartholomaeides C. Gömör p. 413. 
*) Fényes, Komárom várm. 104. 105. 



190 YIKOR.— VILCSEK. 

lötti öisak koronáján szintén olyan galamb áll, két kiterjesztett í'ekete 
sasszárny között. Foszladék jobbról arany kék, balról ezüütkék. ') 

Vikoly József 17y4-ben Erzsébetvárosban népszószólló volt. 

Vikor család. Majsán kkó család, hol 17ö8-ban nősült Vikor 
G y ö r g y-nek fia I s t v á n. Ennek utóda György nejévei Magyar 
Annával nemzé Vikor Mihályt, ki 1836 ban nenazetaégl eredete 
kutatásában fáradozott, állítólag elődei Hont megyei Szelestyény hely- 
ségből származtak Majsára a Kis-Kunságban. 

Vilcsek család. (Podvilki) Árva vármegye curialis nemes csa- 
láda. Ősei a Monyák és Bukovinszky soltész család elődeivel együtt 
1672-ben saját költségükön 700 puskás embert állítván ki, a vallási 
üldözések alkalmával főleg az evang. vallás terjesztőit elnyomni segí- 
tették, és Árva megye 16 helységét a katli. hit éf> király iránti hübég- 
beu megtartották- Ezért jutalmai 1673. jun. 27-én összes soiteszi bir- 
tokuk minden adó és egyéb tartozás alól fíilmentetvén, azok viselését 
a kir. kincstár vállalta el. Továbbá 1674. febr. 20-án I. Leopold ki- 
rály által Vilcsek M i ki ós és általa neje Szén kovics Dóra, Sza- 
n i 8 z 1 ó és neje Monyák Zsófia, Tamás és neje Harkabúz Zsuzsa, 
Ádám ós neje Repinszky Zsófia, János és leányai Mária és 
Anna, továbbá Bálint és neje Svik Zsófia fiaival Alberttal 
éa Miklóssal együtt czímereslevél mellett nemesi rangra emel- 
tettek. 

A család czímere a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lá- 
bain álló farkas, elsc jobb lábával meztelen kardot, a baiban máltai 
keresztet tartva. A paizs fólótti sisak koronájából hasonló farkas emel- 
kedik ki. 

A család tagjai közül többen a papi pályára szentelték niago* 
kat, igy: Szaniszló 1723-ban podvilki plébános. Ádám 1773. 
oravkai lelkész és apát, József 1834-ben hittudor, és detvai káp- 
lány, Vendel 1837-ben sztankováni plébános, János 1858 ban 
koszinkai lelkész volt. 

Továbbá a polgári pályán kitűntek: F erén ez 1848. előtt 
Árva vármegye fő szoigabirája. Ugyanekkor Ignácz és József 
esküdtek ; idősb Ignácz pénztárnok, Mihály csendbiztos, Ger- 
gely útibiztos, X a v.-F e r e n c z 1 861 ben a tresztenai járáa érde- 
mes föszolgabirája volt. 

Végre megemlítendő a XVII. század végéről Vilcsek D a n j e- 

') Adami Scuta gentil. tomo XÍV. 
*) Szontagh Dán. közi. a/erint. 



VILCZEK, 191 

Iák. ki vallás üldözési túl buzgalmában 1687-ben Zahora János evang. 
lelkészt az isteni tisztelet gyakorlata közben az oltár előtt lei ötté. 

Egyik ága a Vilcsek családnak Zemplín megyében is honos, hol 
Gsaklyó és Vehécz helységben közbirtokos. *) 

Vílezek család. Grófi család Ausztriában és Sziléziában. Len- 
gyel országból eredt Wilczek Miklós 1369-beD sendomiri vajda 
volt^ ennek utóda V e n c z e 1 ugyan ott tartomány biró ; ugyan ez Szi- 
léziában a troppaui kerületben fekvő Hultsinés Gutenland- 
ról előnevezve 1500. april. 1-én I. Miksa császártól báróságra és zász- 
lós uraságra emeltetett. ^) 

Kétségtelen törzse a családnak Wilczek Gáspár báró, kinek ne- 
jétől Paczenszky Anna-Katától fia Wilczek Henri k-V i l m o 8 (szül. 
1665. sept. 17. t 1730. mart. 19- én) cs. kir. v. b. titkos tanácsos, al- 
tábornagy, és állam minister volt, és 1714. april. 8-án VI. Károly csá- 
szártól grófságra emeltetett. 1715. jun. lO-én pedig az 17lö. évi or- 
szággyűlésen m a gy a r-b n fi u s í t á 3 t nyert. *) Ennek nejétől gróf 
Saint-Hilaire Mária-Saroltától (szül. 1670. f 1747.) két fia József- 
Mária és Jáno s-B o 1 d i z 8 á r maradt, kik által a család két ágra 
szakadva, máig virágzik. Családfájok következő : 

I. tábla. 

Henrik Vilmos gr. 

1715. m. índigena. 

(gr. Saiot Hilalre M.S.) 

József- Mária János BoMizsár 

8z. 1700. t 1777 sz. Í7Í0. f 1787. 

cs. k. v. b. t. tanács. cs, k. hadszertárnok 
(gr.Octtingera Mária-Fánj) (gr. Kottuiínszky 

^ • Mária) 



Ferencz- József p-1— 
5Z. 1748. t 1834. Fotyt. JI. lábián. 
cs. k. kam. 
(1. gr. Harrach Jozefin 
2. hzg. OctUngen Teréz) 



i-től Mária- Anna M. -Karolina 2-tól Szaniszló 

sz. 1781. sz. 1782. sz. 1702. f 1847. 

(gr. Sedlniczky (gr. Des Enfaus (b Reischach 

Antal) * d'Avernas Adorján) Gabriella) 



Teréz Eleonóra Paulina János nep. 

sz. 1823. sz. 1825. sz. 1829. sz. 1837. 

(gr. Goesz f (gr. Pálűy cs k. k. 

Antal) Móricz) (gr. Emo Capodilista 

Emma) 



Mária M.-Erzse Józs -János Luciette 

„ az. 1858. ez. 1859. sz. 1861. sz. 1862. 

') Szirmay C. Zemplin not. top. 120. 135 143. — ") Góíhai Hist. herald 
Handbuch. 1077. lap. — ') 1715. évi 131. törv. ez. 



192 VILCZKK. — WILFPERSHEIM. 

II. tábla. 

János- Bőid Izsár, ^t az I. táblán, 
sa. 1710. fi 787. 
OS k. hadszertáinok 
fgr- Kottulinszk}' Mária) 

József János-Józs. 

sz. 1752. t 1828. t 1819. 

C8. k. altábornagj' (gr. Hardegfj 

(na. Schulcz Borfia) Beatrix utóbb 



gr. Almássy Ignácxné) 

8z. 1799. 
(gr. Almássy Alajos) 



Terez Fridrik Mária Janka Zsótia 

sz. 1788. sz. 1790. f 1863. sz 1792. sz. 1793. sz. 1797. 

tiroli kormányzó (gr. Nobili (b. Lexa (lovag Mertens 
es számv. elnök János) János) Ptfter) 

(gr. Choririszky Fáni) 



Henrik Gusztáv Zsófia Mária Fáoi Fridrik Róza Blanka 
sz. 1819. az. 1821. sz. 182:l sz. 1828. sz.l833. 8z.l836. sz. 1838. sz. 1844. 
cs. k. fiuatiz t (gr- Des f es. k. hadn. f f 

kincst. titkár tanácsos Enffans Henrik; f 

(gr. Stainlein cs. k. kam. 

Malvin) 

Eduárd Mária Paulina Henrik 
sz. 1842. sz. 1845. sz. 1847. sz. 1852. 

A család czímere négy féle osztott paizs, az í. és 4. vörös ud- 
varban koronás kétfejű sas, a 2. és 3 ik kék udvarban arany korona- 
ból két pálma-ág nyúlik föl. A közép vértben az ögi Kozielféle czimer 
vörös udvarban ezüst zerge, melynek derekán fekete szalagon bárom 
aranyszegélyű kék kö, felül aranygyűrű látható. 

Wildner család. Wiidner I g n á c z ausztriai nemes, jogtudor, 
udvari és törvényszéki bécsi ügyvéd az 1840. évi országgyűlésen hon- 
fiusítatott. ') 

Vilffersheím család. Wilífersheim J á n o s-M i k 1 ó s 1 701- 
ben I. Leopold királytól kapott czímeres nemes levelet. *) Czímere a 
paizs kék udvarában zöld téren két szemközt hátulsó lábaikon ágas- 
kodó oroszlán, első lábaikkal egy rostélyos várkaput tartva. A paizs 
fölötti két koronás sisak fölött ^^gy-^^y fekete sasszárny lebeg, kőz- 
tök három arany csillag ragyog. Foszladék jobbról aranykék, balról 
ezüstvörös. ^) 



') 1840. ^vi 52. törv. czikk. 
*) Collect. herald, nro. 769. 
*) Adatni, Scuta geiitil. toino XIV. 



VILLANA-PIERLAS.— WIMMBRS15EKG. 193 

Villana-Perlas család. Gróf Villana-Perlas Ferencz az 
1764. évi országgyűlésen nyert magyar honfi usítást. *) 

Viiláuyi család. Baranya vármegye kihalt családa. melyből 
1429-ben Pálnak íiai Márton és László, továbbá MarczeJnak 
fiai Miklós és Baláa osztozkodtak. ^) 

Wíllecz család. Willecz Ignác z^ Mihály és Benedek 
1803-ban I. Ferencz király által emeltettek nemességre. Czimerök 
következő : a paizs fejében vörös udvarban három arany csillag ra- 
gyog, a paizs alsó részében arany udvarban kétfejű fekete sas kiter- 
jesztett szárnyakkal látható, két felöl mindkét karamában hármasa-hár- 
mas piros rózsát tartva ; a paizs aljáról fölfelé a sast is mintegj két 
felé hasítva, guIa alakú, homorú osztály nyúlik föl, egymás fölött négy 
ezCist, és négy kék pólyái mutatva. A paizs fölötti sisak koronájából 
arany koronás fehér egyezarvú nyúlik ki, elsÖ lábaival arany mar- 
kolatú pallóst tartva, két felöl két kitér j esztett fekete sasszárny között. 
Fesziadé k jobbról arany vörös, balról ezüstkék. ^) 

Vilt család. Ismeretes e családból Vilt József, született Esz- 
tergomban 1738-ban. Papi pályára lépvén 1767 — 1779, Vadkerti plé- 
bános, és alesperes^ 1779. aug. 19-tÖl — 1806 ig esztergomi kanonok, 
1779-ben érseki vicarius, az érsek halálával 1799-töi egyszersmind káp- 
talani vicarius, segéd és fölszentelt belgrádi püspök, 1806-tól győri püs- 
pök. Meghalt Rákoson 1813-ban. 

Czimere a paizs vörös udvarának közepén vízirány osan ezüst 
pólyán három arany csillag ; a paizs fölötti sisak koronáján hármas 
rózsa díszlik. 

Wiinmer család, A nemességet éa czíraert Vimraer János 
kapta 1722-ben Waxmuith Gáspárral. {Lásd itt a 91. lapon,) 

Wimmer László rákosi számvevő 1830. jan, 12én Temes me- 
gyétől kiadott nemesi bizonyítványát azon évi april« 19-én Krassó me- 
gyében publicáltatta. Fiai állami hivatalokban vannak. 

Wimmer család. Báró Wimmer József cs. kir, kapitány 
országgyűlési ülés éa szavazat nélkül a?. 1840. évi országgyűlésen hon- 
fiúsítatott. ^) 

Wiiumersberg család. Báró Wiramersberg E m á n u e 1 1 or» 



1764. evi 47. töry. ez. 

') Fej^r, Cod. diplom. tomo X. vcl. 7. p. 182. 

*) Adami Scuta gentil. tomo XIV. 

*) 1840. evi 51 törv. ez. 

MAGYABORSZÁG CBALAdAI. XII. KÖT. 13 



194 WiMí'KlüN, — VÍNÁRSZKY. 

szággyülesi űléb és szavazat uélkul az 1S40. évi országgyüJés honílű- 
sitotta. ^) 

Wim|iíeii család. A Wimpfen csAÍád, rn^ily magát Sváb or- 
Büágboí szár i UAZ Útja, és most ^róű és terjedeimes bárói ágakon virág 
zikf állítólag iSOS'ban magyar honfiusítást kapóit. Tőrvényiirunk 
sízerhit csak bárd Wimpfen I> a g o b e r t az 1827. évi országgyűlésen 
honfius itatott. 

A család Magyarorsz/ágban nem lakván, fölöslegééinek tartjuk 
itt terjedtílmes családfáját közölni, főleg miután azt sem tudjuk melyik 
Dagobert indigeaáltatott nálunk a következők közül. Eu az eiöb« 
bit tarlóm, tudniillik azon báró Wimpfen D a g o b e rte t ki 1765' 
ben született; í 825-ig a cs. kir. lovasságnál szolgáU, és utóbb mim ez- 
redes r.juga]uii\zva 1836. sept. 7-én Pozsonyban halt meg, ozyttgyefi 
hagy ván nejét Antóniát, báró Eras Józaeftiek Almásy Agnestö) születeti 
leányát, kitol utóda nem maradt. 

A másik báró AYimpfen Dien es-D agob e r t cs. kir. gyalog 
kapitány volt, és Bécsben ]d45-ben szinten magtalanul balt meg, öz- 
vegye sárdi Somsich Jankától (f 1849 aug) nem maradván gyer- 
meke. Ks így akár egyik akár a másik honfiusitatott, a törvénykönyv 
szerint a hocfiusítatott ag kihalt, 

Yinársxky család. Haczay Mária, ki anyai ágon az ovari és 
szent- miklósi báró Pongrácz családból eredt, egymás után ket cs, kir, 
s7.ázado3nak volt neje, úgymint Vinárszky János -Károlynak és utóbb 
Polszter FerencZ'Károlynakj mint ezek özvegye folyamodott Mária- 
Terézia királyasazonyhoz mindkét férjétől származott fiainak megne- 
mesitése végett, melynek fogva fiai Vinárszky János, és Polsz- 
ter Károly nevezett kiráiyaszszony által Bécsben 1763. máj. 
3l-én kell czímeres nemeslevélben magyar nemességre emeltettek, és 
nemes-ievelök 1763. nov. 9-én Trencsén megj^e közgyűlésen ünne- 
pélyesen kihirdettetett. ') 

CzimerÖk négy részre osztott paizs, az 1. és 4. vörös udvarba 
benyúló pánczéíos karkivontkardot villogtat, a 2. és 3-ik kék udvarba 
benyúló aranymezü kar iró tollat tart. A paizs fölötti sisak koronáján 
egymással keresztbe helyezett, pánczélos, és arany ruhás kar kivont 
kardot és tollat tart. Foszladék jobbról aranykék, balról ezíisfevörös. ^) 



1840. 51 . törv. C.7., 

') Az eredeti armália szerint. 

') Ugyan ouoan, és Coll. lierahi. nro 48. 



ViNCZE. t% 

No ve vett Vinárszky János 1768-ban még a Tren csín megyei 
Révfalu helységben lakoU, utóbb ott nyoma siDcs. *) 

Vlaeze (család. (Feleö-Váíyi.) Nevét Vinze alakban írja. 
GöraÖr megyéből ered, melynek F.-Vály helységéről ir ja eiöuevét, 
és ott a Viücze család most is birtokosnak iratik. *) Alitólag a Szi- 
lassy és Vágássi Botka ^) családokkal egy vérből ered, de úgy hiszem 
— csak leány-ágon, A múlt század elején élt Vincze Zsigmond, 
kitől a családfa következő : 

Zsigmond 
(Székely Mária) 



Mária I. Pál. 

(Jósa Gáboi ué) (Kailós Erase) 



Jósa György. 11. Pál Lajos 

sz. 1781. t 1834 (Gyö ry Zsófia} 

Bihar V. badi ' ■. . ^ ^~i~.^A^r, 

ío auoázedo. /rr . ''/ \ ~3.^^ , 

,_ - , . -n . (Huszár Ajgnes) ' x- xr 

(Halmagyi Eszterr ^-2 , íH. N. 

'Fridrik Vilmos. Móricz 



Miklós Vjktor _ . ♦" ^ * *.■' 

, 1 r> i. n'\ \ £0- testőr m. testőr 

lak. resten Biharbau ^MA 47 184.4 

(1. Gulácsv N. {elv.) (Draveczkv Janka,) 

S. likey Joztífa) '^Mlkíóa. AÜdárT^ 

II. Pál birtokos volt Bihar megyében Jaukafalván. Bihar megye* 
nek 1825. aug. 8-ig hadi foadószodöje volt. Meghalt 1834:-ben. Egyik 
fía Miklós előbb jankafalvi birtokos, most Pestea lakik. 

A család egyik tagja Vincze Péter, ki nincs a családfán, (tán 
Ignácznak fia?) 1825-ben és 1828 — 35-ben esküdt, 1837. alszolgabiró 
volt 1841-ig. 

Vincze család. Nógrád megyei czímerleveles nemes cf^alád. 
Osi fészke azon megyében Rimócz helysége^ hol a terjedelmes csaláv'- 
ból Vincze idősb I. Mátyás és iQ. II. Mátyás 1696. juo. 20-án 
Sz.-Mihályon kelt manumissionalis levélben regÖczi Huszár Imre volt 
földes uroktól felszabadítatván, nevezett idősb Vincze I. Mátyás és 
általa fiai I. Pál és I. Péter 1698. június 3-án I. Leopold király- 
tól czímeres nemeslevelet nyertek, mely azon évi septemb. 30 án Nó- 
grád vármegye szécsényi gyűlésén kihirdettetett. *) 



') Szontagh Dán. közl. 
') Fényes Geogr. szótár IV. 259. 

*) Vagy tán azon Botka máskép Vincze családból eredt , melyről mint 
Nógrád megyében honosról alább van emle'kezet. 

*) Nógrád megyei 17'?6— 1755 évi jegyzökönyvek szerint. 

13* 



19tí 



VlNCZfí. 



Az 1726. évi neraesi vizsgálatkor produkálták nemességöket 
Fái és Mátyás az 1698. évi armális alapján. 

1732-ben a nemesi vizsgálatkor produkálták nemességökeí Pál 
és Péter, mint a nemeslevelet atyjokkal I. idősb Mátyással közö- 
sen szerzők; ugyan ekkor produkált IL ifjabb Mátyásnak, ki a nianu- 
missionalisban rcSszesült, fía János is, mivel azonban a nemeslevél- 
ben sem nevezett atyja, sem ö beiktatva nincs, csak a szabadosok so- 
rába íratott. 

Az 1755. évi nemesi vizsgálatkor a nemesi lajstromba írattak a 
táblán látható I. P á 1 és I. P é t e r-nek fiai mind, kik közüi Antal és 
i^abb IV. Mátyás akkor Jobbágyiban, a többiek Rinaóczon székel- 
tek. Söt ekkor IIL idősb Máty ás-nak (különben csak szabados) fiai 
is a nemesek sorába jutottak. 

A családfa az L vagy idősb Mátyás, és U. vagy ifjabb (sza- 
bados) Mátyás utódaira nézve a következő I. és IL táblán látható. 



I. tábla. 

I. Mátyás 
1608. ns. 



I. Pál 

1698. 1732. 

(ö«lle Erzse) 



I. Péter 
1698—1732. 



József Antal IQJV.Mátyás Jáuoa 
1755. 3 755.1765. 1755.1765. 1755. 
Rimóc z Jobb ágyib. Jobbágyib. Szécseny 
t 



Mibály 

17Ö6. 

Rimócz. 



György 

1755. 

Rimócz. 



János II. Vétet 

1755. 1755. 

Rimócz. Rimóczon. 



II. Pál 
P.Szántón 
(Bosnyák Róza) 

!__■_ 



Peroncz 

8Z. 1741. 

t 



Ferencz Erzae 

volt gazdatiszt (Szentmi- 
P.-Lörinczibeii hályi 
(Sóoky N.) József) 
lak. P.-Száütón 

Ferencz Crábor Károly. 
8z. 1829. sz. 1830. 
mart. 31. 



Anna Antal 
(Nagy (Szabó 
Sándor Kata) 
elvált) 



Lenora Róza 
(SzöllÖBy) t 



ül. Pál 
(Dobóczky 
Klára) 



Ferencz 
8Z. 1762. 

(GútErzee) 

Ferencz 
"• sz. 17/4. 



Mibály 
SS. 1781. 



Páí 



Verona 
tl830. 



Kata. Jánoe. István. Mária. 



Bora J :lia Anna 
SZ.1826. sz. 1828, sz.l830. 
dec. % nov. 25. 



VINCZE. 197 

II. t á b l a 



ifj. II. Mátyás 
1696 szabados. 

János 
1732. 



Tamás III. ör. Mátyás 

sz. 1725. sz. 1728. 

Riinóczon. Pámóczon 1755. 

Táter Mihály V. Mátyás Mihál^ 

sz. 1732. sz. 1736. sz. 1744. sz. 1747. 
f RimóczoQ. 

Mi hálj 

sz. 1765. 

Rimóczon. 

(1. Gút Erzse 

2. Horváth Dóra) 



l-m Mátyás 2-tól Mihály Miklós 

sz. 1787. sz. 1796. sz. 1805. 

Az I. táblán állók közül 11. Pái Bosnyák Rozáliát vévén nőül 
Pusztán-Szántón örökösödött, liol ágának egy része, föieg fiának F e- 
r e n z-nek ntódai mofst is birtokosok. 

A II. táblán áliófc utódaikkal együtt az ösi fészekben Rimócz 
helységben élnek. 

A család czímere, — mennyire Qgy némely családtag pecsété 
szerint következtethetni, — a paizs kék udvarában könyöklő kar ki- 
vont kardot tartva; ugyan az a paizs fölötti sisak koronáján is. 

Vineie család. (Máskép B o t k a.) Szintén Nógrád megyében 
találjuk az 175Ő. évi nemesi öszveirásban Botka máskép Vincze Mi- 
hályt Becske helységben. Azonos-e a fölebbi családdal ? nem tud- 
juk. Ez ágból szármaeott Vincze K á r o l y, 1832, körül Nógrád me- 
gyei lmok és tiszt esküdt, utóbb (1843.) Somogy megyében gazdatiszt. 
Cdmerűl a paizsban, és a fölött kardos griffet használt. 

Az 17Ő5. évi nemesi összeírásban ^) csupán Botka néven talál- 
juk a megyébe jövevény nemesek közt Botka Mátyást és Ist- 
vánt, továbbá Botka Jakabot Hont megyének 1755. évi aug, 7-én 
kelt nemesi bizonyítványával, dee család ívadékai-e? meg nem mond" 
hatjuk. 

Viiieze család. (Szent-györgyi f) Veszprém vármegye leg- 
régiebb kihalt családainak egyike, mely azon megye Szent-György 

') Nógrád megyei 1755. évi jegyzőkönyv. 



J98 VINCZK.— WIKDÍSCH. 

helységről irta elönevét. Törzsük — úgy látszik — V i n c z c, kli'ól 
a családnév. 1434-ben Tamásnak (ki Vi n eh é nek is neveztetett), és 
Bálint-nak a táblán álló fiait a sz.-fejérvári keresztesek conventje 
a veszprémi káptalan által javai bitorlásától tiltja. *) Az oklevél sze- 
rint ily táblázat szerkeszlhetö : 

Vincze 
de Sz. György. 

Tamás Báliut. 

dictus i^inúhe 



, István Miklós Imre Péter 

László János 1434. 1434. 1484. 1.434. 

1434. 1434. 

Tamás íiai László és János 1415-ben Zsigmond királytól kaptak 
czimerlevelet. ''') 

Vincié család. Vincze J ó n á s és Gryörgy 1720-ban sept. 
13-án IIL Károly királytól kapta czímeres nemeslevelét. ^) 

Czímere a paizs kék udvarában fölfelé nyúló pánczélos kar, 
arany markolatú meztelen kardot tartva, melynek hegye a paizs alyját 
érinti. A paizs fölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl ki- 
vont kardot tartva. Fosíiadék jobbról és balról ezüstvörös. 

Vincze nevű család Zemplin megyében is a nemesek sorá- 
ban áll. *) 

ügocsa megyében a Vincze család egyike azoknak, melyek 
1750-ben Péterfalva, Forgoiány és Tivadarfalvára nádori új adományt 
kaptak,*) és e század elején közíílök József és György For- 
golányban, János Dabóiczon, Miklós Fertö-Almáson volt köz- 
birtokos. *) 

Vinoenti családi. Vincenti Ferencz 1719. sept. 23-án ill. 
Károly királytól kapta czímeres nemeslevelét. ^) 

Cziraere a paizs kék udvarában zöld halmon álló meztelen nemtő, 
ágyékán fehér fátyollal fedve, melyet félkörben feje fölött tart. A paizs 
fölötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sasszárny közt fehér 
egyszarvú emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról arany- 
kék. ') 

Wiadisch cisiaJád. Régi Jjöcse városi család, melynek elei kö- 

OFeJö'r, Cod. dipl. tomo X, vol. 7. p. 589—691. 

') Nagy Imre stb. Hazai okmánytár II. köt. 204. 

^) Coll. herald, mo 4 10. Adami Scuta gentil. tomo XÍV. 

*) Szirmay C. Zempíir not. top. 120. 

*) Szirm^iy C. Ugocsa, 124. 129. 157. 175 

-) Coll. herald, nro 387. 

■) Adami Scuta gentil. tomo XIV. 



WLS'DISOH. — WIKDIŐCUG RÁ TZ, 1 99 

ztil ismeretes János, ki 1626-baTn Wittebergben tanult. *) Ennek 
utódíi (talán fia) György 1658-ban Lőcsén tanácsnok, leánya Fi- 
des azon évi nov. 27-éu Tót-prónai eredetű Láng Illés iglói tanitóboz 
ment férjhez. ^) 

E család eg-yik utóda az ismeretes Windiscb Karol v-G o t- 
lieb, ki Pozsonybíin született 1725vjan. 28-án; éá kitanulván iskoláit, 
ott 1768-ban senatorrá; utóbb a város kapitányává, végre polgármcste- 
révé iett. A tudományos téren német nyelven kiadott történelmi mun- 
kái, Ungrisches Magazin folyóirata és szerkesztett birlapja által isme- 
rétes lett. Megtalt 1793. mart. 30-án. ^) 

Tán ö, vagy elei kapták af.on nemes czimert. mely a Pozsony 
megyei nemesek kiadott czímerei'köTrt látható; — t. i. a paizs fűgg<"le- 
gesen kétfelé oszlik, a jobb oldali arany udvarban piros téren termé- 
szetes szinü szarvas ágaskodik, a baloldali osztilly négy rendes udvarra 
oszlik, az 1. és 4. feketCj a 2. és 3. arany szinü. A palzs fölötti sisak 
koronájából szintén szarvas emelkedik ki, két felöl két elefánt-crniány 
között^ melyekből a jobb oldali vizirányosan télig arany, félig fekete, 
a másik félig fekete , félig kék. Foszladék mindkét oldalról arany- 
fekeie. *) 

Windisch L e o p o l d kir. tan. Pest város fő orvosa, meghalt 
1842 ben kora 75. évében. 

Egyéb iránt Windisch Lajos Nyitra megye fő orvosa az ujabb 
időben 1824 ben L Ferencz király által nemesítetett meg, és armáliBa 
Nyitra megyében 1824. nov. 9-én hirdettetett ki. ^) 

Witldíschj^rüti család, (berezeg.) Régi osztrák nemes család. 
Eldődei közül már Windiscbgratz Ádám 1 655-ben az országgyűlés 
119. törv. czikkolye szerint magyar honfiusitást nyert-: de ága kihalt. 
Ennek tán nővére volt W. Mari a-M a g d o 1 n a, Balassa Simon ní^jo, 
kinek rokonaivali ügyének megvizsgálására az Í659. évi 124. torv 
czikkben a nádor utasitatott. 

A ralilt században J ó z s e f-P e r e n c z az 1 7Ö1 . évi országgyű- 
lésen a 40. törv. czikkben nyert újólag bonfiúsítást. 

A családfa ^) ez : 



') Bartbolomaeides Memória üngarcruiö 130. 171. 

^) E űászünnepélyre ki.adott y^íStogamarom Bigae^^ cxím alatt 

•^) Rölcsy Vinc/^e K. có Melczor Nemz. Fiuíarkus ííí- 133 - 14;^ 

') Bíirgetaller Coll. laöigöium, 

*) Nngy Jókieef Nyitra vármegye 68. 

^) Schönfeld Ádeislex, í. 41. és gótbai Gencal. Taöcheubuth. 



200 



WINDISCHGRATZ. — WINOKLBR. 



Bertalan 
báró 
(b. Heberstein Anna-Sid.) 

GrófG^otliob """ 
1658 

(3. gr. Saurau M. -Terez) 

, « _ — , 

Leopold Ján -Vikt. 
sz. 1686. t lt46. 
baa^i követ 
(gr. Str3,ssoldo Mária) 



ÍI. Leopold-Kár. M.-Tevéz Amade-Gásp. Károly-Józs. 

ssc. 1718. 1 1740. sz. 1715. f 1716. sz. 1717. 1 1719. sz. 1727. f 1749. 
(gr. Kbevenhiller 
Mária- Anna) 



Gotlieb Józeef-Mikl. Leop.József 
BZ. 1743. + 1744. sz. 1744. f 1802. sz. 1745- f 1746. 
(gr. Erdödy Jozáfa) 

Kár. Rajm. Józs.-Laj Terez Zsófia Eulál)& Aifr(^d Adél 
87.. 1761. »z. 1769 sz. 1774. sz. 1784. s7.. 1786 sz. 1787. sz. 1788. 
t 1791. t 1791. (bg. Aren- (h. I.ö- f 1862. (h. Aaer- 

berg wenstein tábornagy sp^rg 

Ernő) Kár.) (h. Scbwar- Vilmos) 

zenberg 
Eleonóra) 



AUViíd Leop.-Viktor 
BZ. 1819. sz. 1824. 
(h. Lobkovitz volt al- 
Már ia) eizredes. 

"" Alfréd ' 
82. 1851. 



Auguszt Lajos József Matild 
sz. 1828. sz. 1830 sz. 183L sz. 1835. 
alezredes 

(gr. Nos ti ez 

^ Y üma} 

M.-Eleonora 
sz. 1855. 



Károly-Vincze Hugó 
sz. 1821. sz, 182a. 

(h, Mecblenburg 
Schwerin Luiza) 



Gabriella 
sz. 1824 
(gr. Schönburg 
Fridr.) 



Erneszí 
sz. 1827. 



Weriand 
pz. 1799. 
(h. Lob- 
kovitz 
Mária) 



Róbert 
HZ. 1831. 



I. Alfréd t al kezdve, ki táboroagy, s 1849. tavaszig a magyar 
ország ellen küzdő cs, hadsereg vezére volt (m. 1862.), a család tag- 
jai nagyobbára katoaai pályán szolgálnak, 

Winckler család. (Winckelsteini.) Szepes és Sáros vármegye 
birtokos családa. Utóbbi törzse Winckhler J á u o s-A b r a h á m , ki 
nejével Toporczin Máriával, — ú^y testvéreivel Winckhler Hermán, 
Ábrahám, András, Mátyás, Vilmos és Jakabbal együtt 
oemesi kiváltságaikban, — melyeket elÖdük Winkler Mátyás még 
il. Mátyás királytól nyert, -— I. Leopold király áitai 1669, mart 20-án 
megerősítettek, és ezen czimeres nemeslevelök azon évi april 6-án 
Szepes megye LÖcse sz. kir, városban tartott közgyűlésén kihirdetett 



WINCKLER. 



201 



A nevezettek közül András Szepes vármegye Szombathely 
(Gcorgenberg) városában 1680-ban polgár és mészáros, 1688. városi 
tanácsos, 1692. biró volt. Meghalt 1711-ben, mint a szepesi XIII vá- 
yo3 — akkor lengyel uralom alatti — kiváltságos kerület gróQa, 1680- 
baö nőül vette Krausz András Szepes-Szombathelyi mészáros és városi 
tanácsos özvegyét, Kiszely Boldizsárnak leányát Ágnest, kivel követ- 
kező családfát ') alkotott: 



I. András 

t,mi. 

(KJBzely A ^Tjes f 1716.) 



Mátyás-Józs. 
8z. 1682. t 1719 
szepesi 
olv kanonok. 



Zsuzsa IL András 
sz. 1€83. Bz. 1G86. 
szepesi 
kanon. 



Éva I. Márton 

8Z.1688. sz. 1690. 1 1759. 

( 1 . Berzeviczy Zsófia 
2. Raszl&viczy JuHa 

t Í763.) 



ItolIIl. András 

sz. 1712. 

katona. 



Boldizsár Kata Mária 2-tól í. Sándor Júlia 

sz. 1715. (Tahy (Melczer f 1798. (Dessewffy 

pap. András) Imre) Sáros v. föügye'sz Miklós) 

(Sajghó Róza) ^ 



Fülöp 
BZ. 1762 t 1812. 
kir. ügye'sz. 



Julianna Mátyás ÍTáb. Elek 

sz. 1765. sz. 1770. t 1849. sz. 1778. f 1834. 



szmyei 



Merse Sándor) 



(1. N. N. 
2. Bakalár 
Kata) 



(Berthóty 
Mária) 



i-től Anna Miksa 

se. 1808. Abauj v. 
(Kmumer seborvos 
József t 

kassai 30 doő> 



2-tól István 
sz. 1834. 

(Kossuth 
Ottüia)^ 

Lajos 
sz. 1862. 



IV. András 
sz, 1779. t 1843. 
Sáros V. fö'ügyííaz 
(Dessewffy 

Zsuzsa^ 



Sándor Mária Bertalan 

62. 1807. t 1861. sz. 1809. 7 1855. sz. 18I8. él. 

(Jekeifalussy (Munkácsy Ferdinánd; (l.Semeey Mária 

Szidónia) % Kapy Mária) ^ 

Gyula Manó Pál 1-t.Ilona. 2-t. Ádám. Bertalan. Marg.-An. 
sz. 1844. sz. 1845. sz. 1850. 



Imre Mihály Ludmilla Lajos WKlementina József 
sz,1814. 8Z.I8IÖ. BZ.1817. sz.Í818.ft- sz. 1820. sz. 182fí 
Temesi 

alisp. 
(Radvánji 
Panlina) 



^ Antal 

„_. 3 sz. 1829 

pap. (Tahy f 1861. §, (Sem sc-y (MáriásyS (Péchy 
Gusztáv) PÍ8ába;u » Jenő) Anna) s Annaő_ 

" ^ í:í1!lária 



■X 



Ida. Arpádia. Mária. 



S^Margit Eva József L^sz. 1862. 
Saz.1860. 1862. 1863. ' 



V, András W 
, sz. 1881.3 
(Ghillányi^" 
Mária) N 

1 1 """ \ ^A 

Lajos g 
sz, 1862. o« 



*) Családi közlés szerint. 



202 WINCKLER. 

A családfa élén álló I. András ezcpesi kerületi grófnak két 
megnevezett leányán kivül, kíkrÖl semmi tudomás, három fia maradt. 
ú. m, a) Mátyás-József előbb esztergomi kanonok szász Agost- 
Kerestély primás oldalánál, 1710-ben már szepesi olvasó kanonok, 
8zent-jóbi apát, egy szerencsétien pisztoly-lövés folytán megíialt 1719- 
ben. b) András szintén szepesi kanonok 1720-ban. c) Márton, a 
Rákóczy zavarok idejében Pozsonyban tanúit, utóbb Sáros megyébe 
telepedett, és a Winkicr család sárosí ágának alapítója lett : kétszer 
nősült, első neje Berzeviczy Boldizsárnak Paíngyay Évától született 
leánya Berzeviczy Zsófia volt, kitol gyermekei Katalin Tahy An- 
drásné, Boldizsár Pozsony megyében Horvát-Gnrában plébános, 
és líl. András volt katona a porosz király szolgálatában, honnan 
1741-ben vissza térve az Andrássy nevet viselő magyar ezredbe szá- 
zadosi ranggal lépett, 1771-ben mint nyugalmazott élt Majlandb&u, a. 
római kapunál, sz. Lnlimerius egvház kerületben, mikoron ismeretlen 
nevű olasz születésű, nejétől két hajadon leánya és két fia élt, ezek 
egyike Gáspár 21 éves velenczei szolgálatban, a másik Károly, 
az iQabb, atyja mellett tartózkodott, ezeknek utódairól a családnak 
semmi tudomása. I. Mártonnak második nejétől Raszlaviczy Jú- 
liától {'\ 1763.) a táblán látható két leánya és egy fia Sándor 
maradt. 

I, Sá[ndor 1767-ben Sáros vármegye főügyésze volt, utóbb 
Magyarország felső részeiben királyi ügyész. Mint szélhűdött, nyugal- 
mazva meghalt Sáros megyében Magyar-Raszlaviczán 1768-baR. Ne- 
jétől csik-szent-tamási Sajghó Jánosnak Semsey Kataliníól született 
leányától Sajghó Rozáliától következő öt gyermeke maradt : 

a) Fülöp, a mislyei és boroszlói tanulmány-alapi uradalmak 
ügyvéde, meghalt Eperjesen 1812'ben nötelenüL 

b) Juliánná szinyeí Merse Sándornak neje, ki az esztergomi 
káptalan Abauj megyei széplaki urodalmában gazdatiszt volt 

c) Mária-Gábor, 1809-ben a Sáros megyei nemesi felkelő 
seregnél százados, lakott és meghalt Abauj negyei liiuii birtokán 
1849-ben. Fia István szintén ott lakik jelenleg is. Ennek nejétől 
udvardi Kossuth Etelkától (Kossuth András egykori Zemplin me- 
gyei főjegyző utóbb tiszántúli korüieti táblai ülnök és Kácsándy Pe- 
tronella leányától) fia L aj o p szül. J 862-ben. 

d) Elek Sáros megyei andrás- vágási birtokán lakott. Meghalt 
1834-ben. Nejétől B(?rthóty Máriától (Berthóty Gábor és Raszlaviczy 
Mária leányától) három gyermeke születotett; ű. m. 1)11. Sándor 



V/mCKLER. 203 

ügyvéd Sáros megyei András- Vágáson, később Hermányban, az 1848. 
évi forradalmi zavarok közben elraebelegségbe esvéríj meghalt i861- 
ben Nagy- Váradon, hová neje Jekeltahi^sy Szidónia (ki Szepes me- 
gyéből Jekelfaluasy Ignácznak esztelneki Jancsó Annától született 
leánya volt) a táblán álló három fia neveltetése végett lakását át tette. 
2} Mária, mint Munkácsy Ferdinánd Sáros vm. Hrapkói birtokos 
neje mhalt 1855-ben gyermektelenül. 3) Bertalan, 1849. és 1861- 
ben Sáros vm. alszolgabiró volt. Lakik Ábrahámfalvi birtokán. Első 
neje Semsey Mária (Semsey Pál Sáros vm. egykori szbiró és Péchy 
Ilona leánya) második neje Kapy Mária, (Kapy István Sáros vm. egy- 
kori fö szbiró, főjegyző, másod alispán 1838 ban, és 1855-ben zem- 
plini cs. kii\ megyei főnök é» Bánó Amália leánya) kiktől gyermekei 
a táblán láthatók. 

c) IV. András a Sáros megyei felkelő nemes seregben két- 
szer vett részt, 1812-ben Sáros vm. al , 1816 ban főügyész 1843, cvi 
január 14-én történt haláláig. Lakott Raszlaviczán. Neje 1813. óta 
Dessewfíy Zsuzsanna (DessevvíFy Imre Sáros megyei volt követ és al- 
ispán és Podliorányi Klára leánya) ettől 15 gyermeke született, közü- 
lök tizenegy nagykort élt és kilencz most is él, mint következnek; 

l)Imre, 1838-ban Temes megyébe telepedett, mint magán 
és megyei tisztbelí ügyvéd, 1848-ban ott főszolgabíró, 1849-ben má- 
sod alispán lett. A forradalomban! részvéte miatt 1849. octoberben 
nyolcz évi várfogságra Ítéltetett, azt részint Péterváradon, részint Ara- 
don lölté 1854 ig, midőn april. 16-án kegyelmet nyert. Ez után egy 
ideig Pesten a Margit-szigeten lakván, ennek történetét adá ki 1858- 
ban, midőn ismét Sáros megyébe szülőföldére visszatelepedett, hol az 
1861. évi megyei rövid életben az alkotmányos párt részén szerepelt. 
1848-ban belügyministeri engedély mellett nevét felesége Radványi 
Paulina után (ki Radványi Miklós és murányi Kulterer Teréz leánya 
Temes megyéből; Radványi-rs^ változtatta ; nevezett nejétől három ha- 
jadon leánya a táblán látható. 

2) Mihály az egri íő egyházi megyében ^ent-István hely- 
ségben plébános. 

3) Ludmilla Tahy Gusztáv Sáros megyei birtokos neje 
1841. óta. 

4) Laj OS eperjesi hat évi tanfolyam után, a bártfai katonai 
nö veidében negyedfél évig katonai pályára képeztetetett , 1836-ban 
a 47-ik számú cs. kir. gyalog sorezredbe kadétul lépett, 1844 ben lett 
hadnagy, 1848-ban lemondván, Velenczébeu a forradalmi köztársaság 



204 WJNCKLER. 

szolgálatába állott és maradt VeUncze feladásáig. Ezután bejárta Eu- 
rópa, Ázsia, Afrika részeit, majd Szardiníában , Svájcában , a máltai 
szigeten, végre Konstantinápolyban tartózkodott, mint genfi óragyáro- 
sok raegbizottja órákkal kereskedve, 1856. végén az oroszok ellen an- 
gol szolgálatba lépett. A békekötés után ismét Stambuiba települt ós 
maradt 1859-ig, midőn mint alezredes Garibaldi alatt Nápolyban tábo- 
rozott : a calabriai kiszállásnál , a volturnói csatában oct. 2-án, és a 
San-Luciói támadásnál kitűnő magaviseleteért Victor Emánuel király- 
tól a savoyai vitézrend lovagjává neveztetett. A volturnói csatában 
nyert sebek folytán katonai szolgálatából kilépett. A sok baj, küzdés, 
fáradalom és nélkülözés aszkórba ejtek, és bár 1861-ben az Aix íea 
Bains gőzfürdőket használá, betegsége nem javult. Végnapjait köze- 
ledni érezvén, hazatérhetésért folypiraodott, azonban mielőtt a kegye- 
lem megérkezett volna, távol hazájától PIzában 1861. dec* 12 én ki- 
szenvedett, és ott eltemettetvén, sírja liontitársai által síremlékkel 
jelöltetett 

5) Kálmán 1845— 48-ig Sáros vm. tiszt.-, 1849-beö r^nd- 
szerinti alügyvéd volt. 

6) Klementina, Semsey Jenő Karácsonmezei birtokos 
neje, meghalt 1848-ban gyermektelenül. 

7) József, 1848. előtt Sáros vm. kerületi orvos, 1848-ban 
a 17. honvéd z. alj fő-, 1849-ben az I. hadtest törzs-orvosa. — Orvosi 
pályáját abba hagyva, mezei gazda lett, és 1858. óta gr. Dessewffy Fe- 
rencz összes javainak felügyelője, lakik Szabolcs vm. király-teleki 
pusztán. Nejétől (Máríássy Ágoston Sáros vm. alisp. és követ, és Merse 
Reginától leánya) Máriássy Anna, kitol a táblán látható gyermeke él. 

8) Já n 8, 1849-ben Sáros vm. rendszerinti esküdt, 1861-ben 
alkotmányos törvényszéki ülnök, utóbb gyakorló ögyvéd Eperjeswj. 

9) Antal, 1849-ben mint a 20. h, zásxlóaljbeli főhadnagy, be- 
soroztatván a 27. sz, gyalog ezredbe, onnan váltság utján szabadult, 
és a C8. kir. ideiglenes adó-sorozati bizottságnál mérnök lett, majd 
Bécsben a politechnikumban a mérnöki tanokat tanulta, 1861-ben 
Eperjesen ideiglenes tanár, jelenleg lakik az apai birtokban Raszla- 
Anczán. 1861-ben nőül vette (Péchy Jenő eperjesi os. kir. kerületi volt 
tanácsos és neje Paukovich Mária leányát) Péchy Annát, kitol leány- 
kája Marianna szül. 1862-ben. 

10) V. András 1861-ben Sáros vm. rendgzerínti esküdt, 
jelenleg tiszt, jegyző. Lak. Eperjesen. Neje Liptó megyéből Ghillányi 



vy/wcKi^ER. 206 

Lászlónak és Moya Teréziának leányuk Mária, kitol fia Lajos a 
táblán áli. 

11) Benjámin a selmeczi bányász akadémiát tanulta, és 
Erdélyben a cs. kir. vasgyárakrjál Kudsirban lett alkalmazva, majd 
Bécsbe a cs. földtani intézethez beosztva, jelenleg ismét Erdélyben a 
vasgyáraknál működik, 

E testvérek kozul Imre, — mint említők — családi nevét 
/íarfvíín^z'- val cserélte föl j többi testvérei pedig szintén 1848-ban belügy 
miüisteri engedély mellett nevöket Köszeghi-rak változtaták. 

Az 1669, évi nemesség megerősítő armálisban megnevezett 
Winkler Mátyás Pozsony megyei Dévén mvárosban lakott, 1668- 
ban mint gróf Concini akkori dévéni földesúr javai íelügyelöje. Neje 
kettő volt, az elsőtől (családi neve ismeretlen) születtek: a) Mátyás- 
Ferdinánd, b) Frigye s-E r n ö, c) A n n a-E 1 e n o r a ; második 
nejétől Welninger Jankától (ki 1679-ben már özvegy) született 
Anna-Janka kiskorú, akkor anyja gondnoksága alatt, míg az első 
házasságból származott és megnevezett gyermekek Mittos Pál gond- 
noksága alatt valának. Mátyás -Ferdinándnak fia volt József, 1789- 
boii budai kir. pénztárnok, kinok kétségbe vont nemessége azon ok- 
nál fogva, mert a F.-Magyar országi kir. ügyvéd Winkler Sándorral 
vérségi összeköttetését bebizonyítá, 1789- aug. 29-én 2506. sz. a. ki- 
adott legfelsőbb határozat alapján megerösítetett. Tán e Józseftől szár- 
mazik a következő ivadék : 

József 
(neje N. ?) 



Antal Terez Ferencz Kata Júlia 

(b. Zedlitz (hezeníekli cs. k. nyng. Budán Budán 

Filippa) 8 friedengrundi ezredes hajad. hajad. 

' FilÍDDa ^ Hermann János) Budán t t t 
(keresztszeghi Antónia 
Szabó János) (Szebenyi 

Ferencz) 

A táblázat szoriöt ezen vonal fiágon kihalt. 

Voltak-e a fentebb irt Mátyás-Ferdinándnak Józsefen kívül még 
gyermekei ? arról a sárosi ágnak tudomása nincsen. 

Az 1669. évi czimereslevélben említett János 1703-ban mint 
Rákóczy pártján álló százados említtetik, ki — úgy látszik — Érsek- 
újvár ostrománál esett el, előbb Zólyom várát mint 1000 főből álló 
csapat kapitánya védeliaezé. 



2Ö6 



WINCKi.EK. 



ITllbcíi sepí. 21 én Winkler András szepesi kerületi gróf 
özvegye Ágnes, fia Mátyás szfjpesi kanonok köxbejáriával egyezségre 
lépett Winkler Vilmossal, kötelezvén magát 1000 for. fizetésére, mely 
Összeget csak ugyan anyja nevében Winkler Mátyás kanonok, Winkler 
^yöí'gynek (W. Vilmos fiának) 1712. jan. 7-kén lefizette; a fölvett 
pénzről adott kötelezvényben György, néhai Andrást bátyjá- 
nak (patruüs) nevezi. Ezen Vilmosnak leánya lehetett Mária, ki 
mint idősb nádasi Pán János özvegye Liptó megyében Nádasfalván 
1769. jul. 20'áii kora 78 évében meghalt, a mennyiben tudva van, hogy 
nevezett W\ Vilmos 1726-ban Nádasfalván tartózkodott, mint egy, Ná- 
dasfalvárói öcscséhez Winkler Mártonhoz Raszlaviczára irt levele tanú. 
sitja. Azonban Vilmos és illetőleg György további ivadékáról 
semmi biztos tudomás a családnál nem létezik. 

Még egy ágról kell megemlékeznünk, Winklersteini (vagy ma- 
gyarosan wluklerköi) Winkler László Erdélyben élt, innen N, -Vá- 
radra utóbb Szabolcs megyébe Geszterédre telepedett s ott halt meg 
1806-baii. Származása és a fölebbiekkel összekötetése ismeretlen, de a 
közös predikátum e családbélinek mutatja, és a nemeslevélben meg- 
nevezett valamelyiknek utóda lehetett. Nejétől ErÖs Borbalátói fia J á- 
nos született 1768. mart. 8-an, és leánya M.-Terézia 1771. mart. 
18-án, kiről azonban utóbbi adat nincs, valószinííen gyermek korá- 
ban elhalt. 

Nevezett János a szabolcsi felkelő nemesség ezredese volt, 
meghalt Győrben, végrendeletében a geszterédi r. kaíh. egyház s pap- 
lak felépitésére 8000 ftot hagyott, mely összeget neje érkeseríii Frá- 
ter Anna lefizetvén akkori egri érsek báró Fischer Istvánnak, a kitűzött 
ezélra forditcatott. Gyermekei voltak: a) Ignáez-Lás zló szül, 
1800. febr. 8-án. b) Vi c tória Mária szül. 1802. febr, 28-án. c) 
Anna-Mária-Bora szül. 1803. april. 9-én az Uj Fejértói kath. egy- 
ház anya könyve szerint, mind a három valószinüleg korán elhalván, 
d) Amália-ApolL-Veronka szül. 1805. jan. 24-én, ki jelenleg 
mint hiripi Szuhányi Ferencz özvegye, Szatmár megyei Caengerben 
él, és Geszteréden most is birtokos. 

A család czimei'e az 1669. évi armális szerint vízirányban két- 
felé osztott paizs, melynek felső nagyobb udvara kék, az alsó vörös, 
ez utóbbinak alján háromszegü alakban ezüst rostély emelkedik a 
kék udvar közepéig és ázon arany koronából páuczélba öltözött sza- 
kállás vitéz emelkedik , fején strucztollas koron?* díszlik , balkezét 
Cfiipöjére helyezi, a jobbikban kivont kurdot tartva. A paizs fölötti sí- 



VINKLEB. — VIRAGtí. 207 

sak korofiíájából az előbbihez mindeuekben hasonló vitéz emelkedik ki. 
Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. 

Yittkler család. Vinkler Imre 1801-bea I. Fereacz királytól 
kapott czímeree nemeslevelet. 

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren balra fordult test- 
tel álló koronás arany galamb; fejét jobbra fordítva, szárnyait szét 
nyitva, és csőrében három száll piros rózsát tartva, fölötte a jobb szeg- 
letben arany csillag ragyog, sugarait a galamb fejére Ömlesztve. A paiza 
fölötti sisak koronáján két egymással keresztbe helyezett pánczélos 
kar könyököl, a jobb oldali kigyót, a baloldali kivont kardot tartva. 
Foszladék mindkét oldalról aranykék. *) 

Vinkovich esalád. Közülök Vinkovleh Benedek 1631-töl 
zágrábi püspök 1637-ig. *) 

Vionay esalád. Lásd E'ódonffy y Nagy- Mihályi és Sztár ay csa- 
ládokat. 

Virágh család. Virágh István 1657-ben I. Leopold király- 
tól kapta czímeres nemeslevelét, mely 1658-ban Soprony vármegyében 
hirdettetett ki. 

E családból Istvánnak unokája volt F e r e n c z, kinek íia 
György 1763. febr. 17-én kapott Soprony vármegyétől nemesi bi- 
zonyítványt. E családból nevezett Ferencznek tiától származtatá ma- 
gát a Kógrád megyében Szécsényben élt Virág család; ^) melyből F e- 
r e n c z Nógrád megye főmérnöke Soprony megyétől nyervén nemesi 
bizonyítványt, azt Nógrád megyében 1832. január 21- én kihirdettető 
testvérével Jánossal egy ütf, unoka öcscsei József 1842. máj. 
12-én, *) Márton bártfai lakos pedig 1846- nov. 17 én ^) ugyan ez 
alapon publicáltattak. 

A családfa így szerkesztetett : 



') A:iami Scuta gcatil. tomo XIV. 

») Pray, Hierarchia 1. 257. II. 360. 

') A leszármaztatÚR sztirmt F e r e n c z n^k fia A d á m költözött volna 
Nógrád megyei Szécsénybc, csak hogy a szeesenyi matrica szerint Ádám ia 
Szécsényben azületett éa ott tősgyökeres volt. 

*) Nógrád megyei jegyzőkönyv 1842. évi 861. sz. 

*) Ugyan ott 1846. évi 3394. sz. 



208 VIR4Ö— VIRÁGOS. 

litván 

1657. armális. 

Mihály. 



Fereiicz Mihály. János. 

Soprony megyeben. 



Ci^yörgy Á.dám 

public. Soprony Szécsényben. 



1763. 






Ferencz 
Szíícsányben. 



Ferencz János József Márton Fáni. 

Nógrádi me'rnök lak. Taron 1838. ^^ tT^'^T * 

tjl840^art. 4. Kevésben. Temcsben, fiártfáa 

Anna József public 1846. 

(Laluhay) publ, 1842. 

Czímerök ii paizs kék udvarában fészkén tilö és fiait melle vé- 
rével tápláló pellíkán. 

Fejér vármegyében a múlt században Káloz helységben laktak 
Virág Pál, István és Sámuel, kik azon megyétől 1745. jul, 
19 én nyert nemesi bizonyítvány mellett nemességökben a vízagáUt 
alkalmával megmaradtak. *) 

Trenesín vármegyében Virág máskép Tanbauser név alatt az 
1690, évi nemesi összeírás szerint Bicsén lakott nemes család.*) 

Virág család. (Kügyi.) Kraszna várraegye családa , hol főleg 
Zovánban székel. Egyik ága József által Szatmár megyébe 
Pettyénbe szakadt, hol e József leányaiban kihalt. Ivadéka így áll : 

József 
(Kürti Caabay Julianna) 



Julianna f Florentina f 

(Darvay Gábor) (Péchy Ágost) 

A család ref. vallású. 

Virágos család. (Dancsházi.^ Ismert törzse Virágos György, 
ki 1687. dec. 5-én I. Leopold királytól dancsházi birtokára adományt 
nyert. ^) Utóbb ismét Batthyány Lajos nádor új adománya folytán a 
család Dancsházáu 1754. jun, 6-án statuáltatott. Családfája *) kö- 
vetkező : 



') Fej^r várm. levtíltár. 

'^) Szontagh Dán. kÖzl- 

*) Bihar megyétől 1688. máj. 22. Sz. Jóbon kelt nsi bizonyítvány. 

*) Ugyan attól 1748. sept 25. V.-Olasziban kelt nsi biz 



VlRÁGOíi. — ViRGA. 209 



György 
1687. 



Pál. István íí, György 

"1. András "■" Nádudvaron, 

sz. 1748. t 1812. 
Békési föperceptor 
(ZÜDSzky Anna f 1834.) 



Sándor f 1860. József ÍI. András Júlia János 

Békési föpercept. sz. 1791. f f h. mdmök 

(1. Beliczay Karolina f 183! . f sz. 1809. f 1832. 

2. Sztiiha Janka) 

József Emília Károly 
t sz. 1825. 

I. András egykor 21 évig a Máriássy gy. ezredben kőzvitéz, 
majd hadnagy, utóbb Békés Csanád vármegye föadószedöje és tábla- 
bírája, adomány 08 nemeBs<ígéröl 1792. áec. 3-án Bihar megyétől ne- 
mesi i)izonyítványát Békés megyében 1793 ban *) fiainak Sándornak 
és II. Andrásnak neveikre nézve is kihirdetteté. 

Nevezett Sándor 1809-ben a Békés megyei felkelő nemes se- 
regnél fíJhadnagy, utóbb a b. Frimont huszár ezredben ugyan az, ka- 
tonai pályájáról lemondván, Békés megyénél bosszú ideig viselt rendsz. 
esküdtségből föadószedövé és táblabíróvá lett, és a pénztárt ernyedet- 
len buzgósággal kezelvén, közbizalmat aratott, 1853 — 4-ben Gyulán 
föbiróságot viselt. Meghalt 1860. sept. 20 án kora 70. évében. Gyerme- 
kei közül csak egy leánya maradván. 

Testvére János hites mérnök 1831-ben iktatatá magát *) a 
megyei nemesek sorába, meghalt 181Í2 ben. 

Viravay család. Viravay F e r e n c z 1686-ban L Leopold ki- 
rálytól kapott czímeres nemeslevelet, '^) 

Czímere a paizs kék udvarában zöld dombon fészkében ülő és 
fiait melle vérével tápláló pellikán. A paizs fölötti sisak koronáján vö- 
rös ruhás kar könyököl, kivont kardot tartva, két kiterjesztett sas- 
szárny közöttj melyekből a jobb oldali vízirányosan félig kék, félig 
arany, a másik félig ezüst, félig vörös. Foszladék jobbról aranykék, 
balról ezüstvörös. *) 

Virga család. Kihalt család, melynek meseszerű történetét 
saját följegyzései szerint ^) következőleg találjuk : 



') Békés várai, jegyzőkönyv 1792. évi 369. sz- 
') Ugyan ott 1831.*évi 189. ez. 
') Coll. herald, nro 836. 
*) Adansi Scuta gentil. tomo XIV. 

*) Dc'csy Lajos közléeéböl a tót nyelven írt hiteles más ólat okból. 
MAaYAnoRszÁa csaj.Abai xii. kőt. X4 



210 VIRGA. 

Virga Má (; y ás írja magáról, hogy Stibor Erzsétöl származott, 
és Ziskíi elieu küzdvéa annak a nieskoi hegyen (na meskovskem 
vrskü) szemét kilőtte; ugyan e háborúban — úgymond — 1433-ban 
küzdött fia Virga Mátyás is. 

E IL Mátyásnak két űa volt: Imre és Józsel Imrének fe- 
lesége Jakussich Karolina, kinek — úgymond — a vörösköí és szr- 
nyei urodalomból rokonai az osztály részt kifizették, adváo neki fel- 
mérő pénzt halmozva aranyban ezüstben egyaránt. „Mi Imre és Jó- 
zsef — úgymond — *) az ellenség ellen szerencsésen küzdvén, nevűn- 
ket aranyon kiverve ajándékba kaptuk, mit jelként kalapunk mellett 
kellett hordattunk. " 

Imrének fia János Bzerencséaen küzdvén az ellenség ellen, 
Mátyás királytól nyerte nemessége megeradtését és a birtok-örökjogát 
1471'ben. =) 

Jánosnak fial Imre és József Schula János sógorukkal (Zsófia 
férjével) egy nagy háborúban (hol és mikor? — nincs följegyezve) 
Frigyes berezeg életét megmentették, egy lóbörben kivivén őt. ^) 

Imrének (a Il-diknak) fia János feleségévei ürbanovszky Katával 
nemzette III. J á n o s t, II. Józsefet és Juliannái Décsy István nejét. 

II. Józsefnek na István volt, ki családja ezen történetét 
utddai számára Írásban hagyta. *) 

Ezen utolsó István 1738. oct. 2-án Beczkó város tiszti- 
kara clött tett és megerősített végrendeletében magáról azt irá : hogy 
18 évi katonai szolgálat után visszatérvén Beczkó városába, látván a 
nyomort és üldözést, melyet Levaran török okozott, kinek Beczi ó vára 
3 évig az uradalommal együtt alá volt vetve, miután nagy összeg pénzért 
is legyőzésére senki nem váltakozott , ö — úgymond — mint volt ka- 
tona tiszt kuglizván vele, a város szolgái segélyével kivégezte öt.*) Ezen 



') Furcsa, hogy e családi származtatásnál az irományokban már e 3-dIk 
issig mindig elsÖ személyben beszélnek magolt ról. Még furcsább, hogy ennyi 
kitűnb' (vagy kirivó) tettből a história semmit sem vett át ; nem is ösmerte a 
Virga családot, mely ily fóljegyze'sek által n a i v ü 1 igyekezett emlékezetét 
megalapitani memoir-jaiban. 

') A memoir-ban 1571. év áll, de hibásan, tehát Mátyás korára illesztve, 
kijavítám. 

') Ez is megjárja leleme'nynek ; de így eléadva, bitelesnek nem tartható. 

E szerint a közlésből nem érjük azt, hogy lehetett ezen emlekirásban 
Mátyásnak e's fiának l. ímránek is a maga nevében így szólani : én Mátyás stb. 

*) Ezen valószínűtlen me«e épen lerontja emez egész családi memoir hi- 
telét, és azokat Ügyetlen hóbortos szüleményeknek bélyegezi. 



VIRGA. — VIROSZTAY . 2 1 1 

tettemért — úgymond ö, — sem az uradalomtól sem a várostól semmi 
jutalmat el nem fogadtam, csak azt kötöttem ki, iiogy nekem és utó- 
daimnak a városban örökös kiváltságunk legyen, miután pedig ifigyer- 
mekeim nincsenek , leánya Anna és utódai a V i r g a nevet vi- 
seljék." 

Mind ezen eléadáa annál kevésb valószinüséggel bír, mivel a 
Virga családot Trencsin vármegye nemesi összeirásában nem találjuk; 
de nem találjuk főleg az 1748-ik évi jegyzőkönyvben sem, a midőn 
legalább István, vagy nevét viselő leányainak az Írottak ala pján 
ott kellene lenniök. *) Ezek szerint, ha állna is a következő családfa, 
az csupán a mellé szőtt regényes történelem és kiváltságos állapot 
nélkül lenne figyelenibe vehető, hahogy a chroi«>logia maga is meg nem 
döntené. '^) A családfa a fölebbiek szerint következő; 

Virga N. 
(Stiborius Er?-se) 

TMát^árTm 

Ti. Mátyás. ' 



r- 



I Ilii ve I Józeef. 

(Jakiisicb Karolina) 

' I. Jáiíoö líTi. 
(Majláth Ter:,'z) 



n. Imre ÍI. József. Anna Kata Zsófia Magdolna Mária Zsuzsa 

^iTj^ ' (Timony (Malo- (öebula (Decsy (Újhelyi (Podhra- 

/TTk^^*^^^ 1 Fereiicií} vecy.ky János) Benedek) Mátyás) gyai 

Ka^I) '^^"^'''^ Istyin) 



— , 



llí. János. lll. Józsi-f Jiiiiajina 

' üt'vánn'sS. ^"'^'=^^' ■''"■^■^°) 

(Stefanovjcch 
Kata) 

Virosztay- e^alád. Trencsin vármegye nemesi összeirása sze- 
rint 1658, és 1666-ban Dezsericzen lakott. *) 



') Meg nevezetesebb és hihotlenebb tartalmára nézve Kó'szegby Imre 
Trencsin megyei szolgabíró 1785. cvi oct. ll-én tett vallomása, mely szerint ő 
900 ^ves zsidó és görög nyelven írt Virga leveleket vett át, melyekben Virga 
Dániel a család törzséül említetik, más leveleket magyar nyelven 500 éveseket, 
a harmadik csomóban Virga Imre és Jaknsitli Karolinától, a negyedik csomó- 
ban Virga Istvántól eredteket. Ezek fonák koholmányok lőhettek. 

^) Azonban sem a Stibor, sem a Jakusitb családnál ezen összeköttetés- 
ről adatokat nem találbatul ; és annálfogva ezen összeköttetés is csak me- 
Bévé törpül. 1433-től 1471-ig négy íz él ; ettÖl 1738-ig meg csak öt Nevetséges 
história ! 

') Szontagh Dán. közl. 

iá* 



2\2 V^IRTISZ.— WISKY. 

Virflsi család. Trenesín vármegye nemessége sorában talál- 
juk a XVIL saázadban, midőn Márton azon megye előtt 1685ben 
czímeres nemeslevelet kihlrdetteté. Neve Vrtisz név alatt is eléfordál. 
Utóbb azon megyében nyoma sincs. *) 

Visa csftlád. (Mátai t) ügy látszik, kihalt: legalább most e csa- 
ládból senkit sem ösmerünk. 1685-ben élt mátai Visa János gyön- 
gyösi segéd lelkész, ki 1685. évi aug. l7-én Nógrád megye gyíllésén 
a pozsonyi káptalannak azon évi (feria 5. prox. port Dnicam Jubilatc) 
átiratában egy 1, v. sz. László király nevére 1092. évre szóló koholt 
oklevelet Íratott át, mely szerint állítólag Visa Márton mesés dicső tet- 
teiért kapta volna nemességét. ^) 

Wisky e^alád. (Rettegi, tŐöki és röödi) Erdélyi nemes család, 
e három előnévvftl, melyek közül Retteg Belső-Szolnok, T ö ö k Do- 
boka, R ő xo d Kolos megyében fekszik ; azt hiszem még is, e három 
név mellett is egy törzsű család az egész Wisky nemzetség, annál is 
inkább, a mert rettegi Wisky-ek egy nagy részét is Doboka megyében 
találjuk hivatalban, így: György 1675— 77 ig 1678— 92-ig, másik 
György, ki már Sárvárról is irta elönevét, 1720 — 24-ig, János 
(de eadem) 1726—45. voltak Doboka megye főjegyzői. A második 
János 1724 — 26. alispán is. 

1770 ben rettegi Wisky György anyai jogon Doboka me- 
gyei Sárvárott is birtokos, ugyan ott már 1 701 — 2-ben is másik György. 

1786 ban Pál Zilahon főpénztárnok, czímere pecsété szerint 
a paizs kék udvarában egyik lábával golyón álló daru. 

1800-ban él W. M ó z s e s és neje légeni Bar Jthy Karolina. 

1827. Pál Közép-Szolnok megyei derékszéki ülnök, szolgabíró 
és árvaszéki elnök. 

Péter 1837-ben Közép Szolnok megyei orsz. gyüh követ. lak. 
Ardón, a m. biztos, társ, ügyvivője. Tán más Péter az, ki Gal- 
gón él, és neje Bajnay Lajosnak leánya Róza LampertróL 

öyörgy 1846 ban Köz. Szolnok várm. követe és főispáni 
helytartója, neje Záborszky Mária, testvérei József (meghalt) és 
Anna. 

Rettegi Wisky Sándor 1790. aug. 8-án vette nőül M.-Cseszt- 



*) Trencaia várm. 1Ö86. ^vi jegyaőkönyv. 464. ée 465. lap. Ködi S«on- 
tagh Dán. 

*) Nógrád megyei 1685. ^vi jegyzőkönyv. — Fejér Cod. dipl. tomo I. 
473 — 480. közli levelet, hamis koholmánynak bélyegezve, átvéve Batthyány 
Leges Eccles. í. 441. lapjáról, hol szintén hamisnak jeloítetík. 



WISKY. 213 

vérSl pávfti Vájna Klárát, 1810— 1815-ben Kolos várra, derékszéki ül- 
nöke volt. Ivadéka következő : 

Sándor 

1790. 1815. 

(Vájna Klárn) 

Ferencz 

t 1863. oct-22. kora52. 

( Hegye ssy Erzse) 

Elek Kata Ferencz 

1840. 1865. 1865. 

korm. sz. írnok. 

Régebben élt Wisky Györgynek neje volt Rettegby Mária, éa 
ettől fia Pál, tán atyja e családfa élén álló Sándornak ? 

A toki ágból P á 1 1702'ben császári élelmezési biztoa, Péter 
1 722-ben Doboka vármegyei szoigabiró, Pál 177i-ben Közép-Szol- 
nok várm. törv, széki ülnöke. József 1770 ben birtokos A.-Tőököö. 
Meghalt 1778. máj. 16-átí, temettetett jul, 19 én. 

Másik József 1815-ben Közép Szolnok alszolgabirája. Test- 
vérei Péter, Erzse, Kata 1819-ben. 

Egyik táblázat *) következő : 

Pái 

i7m 

József 

1 1778. 

(Szentmihályi Anna) 



Sámuel Pál. Kata Anna 
(Rette gi Hed vig) 1 ^Rácz (Biró 

"is^tei^Ágnes B^zT ^*^^*«-* ^^^^^> 

(Mágner (Mágner (Szilágyi, ^^ ^ 

János) Ignácz) Sámuel ") Józaef Kata Zsuzsa Pe'ter Erzue 

alszbiró (Teiegdy (.Jánosy 1819. 1819. 
1815. István) Mózses) 

Másik családfa *) következő : 

József 
(Galambos Kata) 



Pál Sándor Sámuel József 
(Vajda Anna) (Rácz Klára) (Gajer Róza) (N. Aja iszia ) 

Károly. Róza Róza. Károly. József. 

(V*j<la 
István) 

Wisky család jelenleg él főleg a Szilágyságban , Torda, Kolos, 
aSt Hunyad megyében is. Péter, Sándor, József birtokosok 



*)^»)HodorK közj. 



214 VJSNYEY. — VISNYOVSZKY. 

Torda megyében, F e r e n c z M.-Régenl)en. L a j o s, L á s z l ó, Zsig- 
mond, Ilona^ Sándor a Szilágyságban, Sándor és Dénes 
Kolos megyében Vásártelkén, Sándor Huny ad megyében. — Szat- 
márban W. János 1701. szolgabíró, Károly 1865. aljegyző. 

Wisky János 1682-ben tett végrendeletet, melyben az érsek- 
újvári törökök által rabságra vitt Kra, és Mária leányainak örök- 
ségi részüket fenhagyatni kívánja. ') Tán ez volt azon János, ki- 
nek neje Sambokréty Zsófia lévén, ettől fiát Mátyást, és leányát 
Máriát Desericzky Andrásnét találjuk. ") 

Vi§iiy<*y család. Visnyei Ferenc z 1791ben II. Leopold ki- 
rálytól kapott czímeres nemeslevelet. Czímcre a paizs fejében vörös 
pólyán arany nap és csillag, és ezüst félhold, alább a jobb oldali kék 
udvar zöld terén fészkében ülö és fiait melle vérével tápláló fehér pel- 
likán, a baloldali arany udvarban hátulsó lábain ágaskodó természetes 
szinü oroszlán zászlót tartva. A paizs fölötti sisak koronájából az előb- 
bihez egészen hasonló oroszlán emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüst- 
kék, balról arany vörös. '^) 

Visiiyovsizky család, (kis-divinkai) Trencsin vármegye ne- 
mes családa, azon megyében fekvő Kis-Divinka helységben birt udvar- 
telekkel. Nevét azon megyei Visnyove helységről mint származási 
helyéről vette még a nemesség nyerése előtt. A nemességet Visnyovszky 
Fülöp és általa fiai György, Miklós, János és Mihály, és 
testvére M e n y h é r t és ennek fiai Gáspár és János nyerték 
Rudolf királytól Bécsben 1583. mart. 21-én kelt czímeres nemeslevél- 
ben, mely azon évi B.-Sz,-Mária ünnepe utáni 3-ik ferián Trencsin me- 
gyében kihirdettetett, valamint újólag 1651-ben is. *) 

Trencsin vármegye előtt az 1736. évi nemesi vizsgálat alkalmá- 
val Kis-Divinkán lakozó Visnyovszky Mihály és István testvé- 
rek, nem különben Harsban lakott György, Nyitra megyében lá- 
tott J ó z s e f és M i h á 1 y az előmutatott eredeti nemeslevél és 1657, 
és 1676. évi Kis Divinkai részök feletti osztályról szóló levelek elému- 
tatása mellett nen^ ^ségöket, úgy a nemesség szerzöktőli egyenes szár- 
mazásukat is' ig^ . /Iták, kimutatván, hogy Mihály és István az 1676- 
ban osztozott Jánosnak fiai, ez pedig az 1657 ben osztozott Zsig- 



') Eredeti a Beucsik levJltárban. 
*) Rajcsányi Deduct geaeal. lí. 88. 
*) Adami, Scuta geutil. tomo XIV. 
*) Szontagh Dán. köz.1. 



VISNYOVSZKY. — VJSOT.YI. 215 

mondnak, ez pedig Mihálynak a nemességszerzö Fülöpnek fia volt 
légyen. 

Trencsín vármegye utóbbi nemesi összeírásai szerint: 1746-ban 
Kis-Dívinkán élt János és testvére, nem különben István, és 
Zolcán lakott János. 

1768-ban Felső Vadicson lakott Ádátti és fiai József, Imre 
és Tamás; — Kis-Dívinkán István, T a m á s, A n t a 1, F e r e n c z; 
Ignác z, József és János. 

1803-ban F.-Vadícson Ádám és ennek fia József, továbbá 
Tamás és fia Gryörgy; — Kis Divinkán Ignácz és József 
és ennek fia Pál, azután Taraás örökösei úgymint : O^yovgy^ és 
fiai József és Mihály; nem különben András é« József- 

1837-ben F.-Vadicson laktak János és fiai János és Ká- 
roly. — Kis-Diviokán Ignácz, Lajos és Vendel testvérek, 
továbbá Tamásnak fia Mihály, úgy idősb Mihálynak fia i§. M i- 
h á I y. — Mliniken laktak : István és Ignácz testvérek, és An- 
drásnak még méhben hordott születendő gyermeke is összeiratott. 

Tudható családfájuk ez : 

Visnyovszky N. 



Fülöp Menyhért 
1583. 1583. 
nség szerző. közös szerző. 

György Miklós János Mihály Gáspár János 

1583. 1583. 1588. 1583 1583. 1683. 

András. Zsigmond 
1657. osztoz. 



Ferencz János 

1676. 1676. osztoz. 



Mihály István 

1786. produk ^ 1736. 

'produkált. 



Liptó megyében V. György esküdt 1865. 
Visolyi család. (Papi.) Borsod megyei nemos C8alád> mely va- 
lószínűleg Abaiij megyei Visoly-ból er-edi. 

Nógrád megy t-töl Vi-solyj János í 776-ban kapott nemesBégé- 
röl bizonyítványt. 

A cöaUd Borsod vármegyéből egy ágon Tolna vármegyébe ia 
átszánnHzott. A legytébbi időkből ismeretes családfája követkeső i 



216 ViaOLYI. — ^\'16ZNEE. 

Vifiolyi N^ 



István Pál 

( tis. M ile Judit) 1914. 

' T~rZ u ' T j-j. ' (Nagy Rebeka) 

István Erzse Judit , ^^ — sZ.^ í — , 

Borsod vm. (Szúdy (Palóczy Pál János Hebeka Mária 

cskudtf 1811. Dániel) László) Borsodi Tolna vni. Tpapi (Nyilas 

Borsodi alisp. esküdt főszolgabíró Szűcs János) 

és követ) 1814. 1827-töl András) 

(Kazinezi '"^JCIIT' 

(Nagy Klára) |,^^?;- , 
, — ^Ía. ^ fo szbiro 

Dániel Károly 1840. 1848. 

1848. 1848. 

Istvánnak fia István Borsod várraegyének rendszerinti es- 
küdtje meghail 1814 ben. 

Pálnak fiai közül Pál Borsod megyénél 1814. r. esküdt, 1825- 
ben al-adószedö. János Tolna megyébe szakadt, már 1814-ben al-, 
1827-töi főszolgabíró iSBT-ig, előbb Duna.-Sz.-Oyörgyön , utóbb 
Gyönkön. Fia Eduárd szintén Tolna vármegye föszolgabirája 
1848-ig. 

Dániel 1839.-ben Borsod v. tiszt, aljegyzője, 1843-ban aladó- 
szedője 1849 ig. 

Károly 1840-ben Borsod v. r. esküdtje^ 1843-ban alszolgabi- 
rája 1849-ig. 

A család ref. vallású. 

Vieeliy cealádL Viscby Sámuel Soprony városi tanácsnok, 
1741. oct. 28-án Mária-Terézia királyasszonytól kapta czíraeres ne- 
meslevelét. ^) 

Czímere viairányosan két felé osztott paizs, melynek felső udva- 
rában arany oroszlán lépő helyzetben látható, felemelt első jobb lábá- 
val kivont kardot tartva; az alsó ezüst udvarban jobbról balra vont 
rézsútos pólyán két arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koro- 
nájából szintén arany oroszlán emelkedik ki, kivont kardot tartva. 
Foszladék jobbról aiaayvörös, balról ezüstkék. 

Viszner esatád. (Morgensterni) Morgensterni Viszaer Pe- 
r«ncz 1791-ben í. Ferencz királytól kapta czímeres nemeslevelét. 

Czímere négyfelé osztott paizs, as 1. és 4. kék udvarban pán- 
czélos könyöklő kar lefelé fordítva kivont pallóst tart, melyen zÖld ko- 
szorú van : a 2. és 3 ik aranv ndvarban vörös oroszlán hátulsó lábain 
ágaskodik, első lábaival kék csillagot tartva A paizs fölötti sisak ko- 



') Coll, herald uro í210. 



VI8ZNYEY.— VISZOCSInYI. 217 

roűájából két kiterjeszti fekete Baesaároy között az előbbihez ha- 
sonló vörös oroszlán emelkedik ki, eUö lábaival kék csillagot tartva. 
Foszladék jobb oldalról ezüstkék, balról aranyvörös. *) 

Viftioyey esalád. Visznyei MikiÓB 1716-ban III. Károly 
királytól kapta czimeres nemeslevelét. *) 

Czímere a paizs kék udvarábaJi aöld téren hátulsó lábain ágas- 
kodó kettős farkú oroszlán, első lábaival arany csillagot tartva. Ugyan 
ilyen oroszlán emelkedik ki a paizs fölötti sisak koronájából is. Fosz- 
ladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék, 

Viszoesiiiiyi család. (Viszoccányi) Trencsin vármegye egyik 
legrégiebb családja, mely azon megyei Viszocsány helységről, 
mint ősi fiági birtokáról vette nevét. A XV. század végétől család- 
fája *) következő ; 

Viszocsányi N. 

Simon Benedek Ámbrás I. László 

1493 1514. 1500. de Viszocsáiiy 



Pí^ttfr Bálint \y^a».inn:7.Ky 

l-éter. ^^t^ liona Cs. Bálás 

Miklós. leánya) 



(Csalhic/ky 15,16. 

Páí. 






Viszocsányi lloni 
, (Dezseri Sebestyén) 



I. Bálás. Bernát. Márton. Mátyás. Bertalan ^~vioa^aán^ 

I • — ^ -— 1 1506 7 f isxwcsrtuyi 

Ferencz János. Sppnik Irare 

(Baracskay Lásd folyt. 

Dóra) X. köt. U7. lap. 

János Akhilles II. Bálás Sándor ís^yörgy 

164Í*. (Madocsányi (Mokon (Roson (Tessényi 

(Pornószeghy Anna) Bora) Anna) Dóra) 

^^**^ Dorottya ' Zsófia "r^rencz Mihály? 

t (Orriódy János) (Fáncsy 

, " Kata) 

'Miklós Ferencz Erzse ' J^^ ^.^^^ ^I,^„^-- 

^ Hrussóczy M^háM d- Csaka ErzseíHunyady (1. Tarnóczy 

Magdolna) ^ '^' ^"^^^ ^*^*) ^^^^^^> ^^""^'^ 

, ™.^^!:?.^£ , 2. Lessenyei 

Ferencz György Mihály Zsuzsa Nagy János) 

jesuita. Desrricz- (K^mendy (l.Koszto- 

kyAnna) Zsuzsa) lányi ^tönmreTtóTÁ^^s Márü"^ 

István o iS„^L t l'ifOl. (Viszocsányi 

(Viszocsányi nJ á\ (^^^^^ ^ora) István) 

Mária) i^r^p&r; r 



Róza 



Sándor Bora Kata Júlia (Vályí Fer.) 

t (Zenger Tamás) (Volosyn*^) (Váradyné) 

') Adami, Scuta gentil. tomo XIV. 
') Ugyan ott, és Coll. herald, nro. 482. 

■^) Viszocaány^i Andrásnak 1701-ben Vida István elleni perébó'í kÖzÜ 
Bzeotagh Dán, — ^8 Rajcsányi Deduct. gen. II. 83, 



218 viszocsInyl — vitál. 

Mint a táblázatról látjuk — a XV. századi végéri élt négy lesl- 
vérek közül Benedek terjeszté a Viszocsán yi családot táblázatnak 
szerint egészen a múlt századig. Benedeknek testvére L László 
nemzé Pált, ennek leánya Viszocsányi Ilona férjhez ment Dezseri 
Sebestyénhez, kinek fia Dezí.o.ri Imre Viszocsányi- másként Si/prák- 
nak neveztetett, és az igy támadt Syprák císalád viselé a Viszocsányi 
nevezetet, láthatni ezt Syprák néven e munka X. kötetének 416— 
418. lapjain. 

Vitái esalád. (Al-szászi és magyarbéii) Poszony vármegyei 
Csallóközi régi nemes család, melynek tán ősei közé tartozott azon 
Szászi Miklós, kinek fia L ö r i n c z 1416. dec. 5-én Zsigmond ki- 
rálytól czímert nyert. 

Bizonyos az, hogy a Vitái család ismert törzse al-szászi Nagy 
V i t á 1 y o s volt, kinek fia János 1540-ben^ atyjának V^itályos (la- 
tinul Vitális) nevéről V i t á Inak neveztetett, al-szászi predikátummal ; 
ennek nejétől Légby Priskától négy gyermeke maradt : I. A n d r ás, I. 
György, Péter és Borbála előbb Füssy Jakabnak^ másodszor 
kislégi Léghy Jánosnak neje. 

I. András előbb nádori ítélő mester, 1572-ben kir. személy- 
nök 1585-ig, midőn aug. 7-ke elott meghalt. Nevét a személynökök 
sorában csak Alszászi név alatt találjuk. ^) 1578-ban iktattatott be 
Nyitra megyei Laszkár helységbe, Kubenka pusztában és alsó-Leló- 
czi birtokrészbe, de a Hrussoy család ellentmondott. *) Ugyan azon 
évben kir. helytartósági adomány mellett beiktattatott Pritesd hely- 
ségbe is, de a Nyáry család ellentmondásával. Nejétől Nyáry Lörinoz- 
nek leányától Nyáry M.-Margittól, (ki utóbb nováki Majthény Far- 
kasnak, legutóbb pedig 1609 ben Zmeskal Jaroszláv neje lett) gyer- 
mekei maradtak 1. II. György, ki korán elhalt, 2. II. A n d r á s ki 
1611-ben nőül birta spezia casai Samaria Ferdinánd leányát Ei-zsét, 
kinek hagyta 1617-ben tett végrendeletében Szabolcsai kúriáját, és 
kropói részeit 5000 ftban. 3. István magnóikul halt eh 

I. Jánosnak másik fia Péter utódok nélkül múlt ki ; — har- 
madik fia 

L György 1557— 61-ben élt, és alsó szászi Vitál-nak nevez- 



♦) De Bel M.is Notitia nova Hung. II. p. 251. Világosan Szászi másként 
Vitái Andrásnak nevezi. Kihalván ága, szászi biitokr^szét Stermensky András 
és Waither János kapták meg. 

»; N>itrai káptalan 1579 évi Prot. folio 79. 



ViTÁL. 219 

telett. Ennek gyermekei voltak : II. J á n o s, M i h á 1 y, A n n a 1608- 
bau Szögyényi Jánosné; Zsófia Búcsúházy Ferenczné. Ezek közül 

II. János 1605 ben élt, már 1608-ban csak özvegye pókate- 
leki Zomor Erzsébet említetik. Ettől gyermekei : A n n a Orosz Já- 
nosné, III G y ö r g y magnéikül halt el, Erzsébet 1640»ben Mar- 
czy Istvánné, L István, kiről alább, Magdolna elÖbb Dallos Mi- 
hályné, utóbb Györy Jánosné. Zsófia bari Nagy Ferenczné 1635- 
ben, Z s u z s a n n a 1626-ban komáromi Bosnyák Jánosné, és' K a t a- 
l i n Kozma Tamásné. 

I. István 1635. 1639 ben birta Laszkárt és Pritestet. Ennek 
gyermekei a) A n d r á s Pozsony megyének volt szolgabirája, kinek 
nejétől Rátky Krisztinától gyermekei nem maradtak, b) Marianna 
apácza, c) III. János, kiről alább, d) J u d i t Horváthné, e) Z s u- 
zsanna ároki Nagy Istvánné. ') 

Nevezett III. János Pozsony megyei esküdt. Meghalt az egyik 
adat szerint 1686-ban. Nejétől az egyik forrás szerint Barilovich Ju- 
dit, kitől fia maradt Antal, mint Vizkeleti plébános 1718-ban meg- 
halván, a kir. ügyész a Vitái családi birtokokat a Csallóközben elfog- 
lalta, és ezen Al és Fel Szász, Nagy-Légh és Elő Patonyban fekvő bir- 
tokok 1738. évben az aiszászi Vitái család kihalta czimén adomá- 
nyoztattak Petricsevics Pálnak, kinek leányági utóda a Bacsák csa- 
lád birta e században a nevezett birtokokat. 

Azonban e század első negyedében Vitái András a Bacsák 
család ellen a kir. tábla előtt azon javak iránt pert indított, ^) azt mu- 
tatván ki, hogy Jánosnak Antal plébános fián kivül még voltak gyer- 
mekei, és pedig 11. István, ki Nagy- Magyaron 1692-ben született, ^) 
és IV. János, ki 1695-ben született és Siciliában katona volt. II. 
Istvántól nemzettek V. János és III. István, attól ismét An- 
drás a pert kezdő fölperes, utóbbitól István és Ferenc z, kik 
kihaltak. 

A család leszármazása fája az érintett perbeli összeköttetéssel 
egyetemben következő : 



') Rajcsányi Deduct. gen. 287. 288. 

'j A perbeli nyomtatott alperesi informatio szerint. 

') A perbeli keresztlevél szerint ennek atyja (nem Vitái, hanem) Vitálos 
János, anyja (nem Barilovics Judit, hanem) Kozma Zsuzsanna volt. Ha ez 
áll, ügy II. 1 8 t v á n Antal plébánosnak nem tekintve a családi névnél a ma- 
tricában eshetett változást, a legjobb esetben is csak apárül volt testvére. A 
per kimenetelét egyébiránt nem ismerem. 



220 



vitIl. 



AUbzábxí Nagy 
JViíálJs^ 

I. Jáooe 1540. 
dictus Vitái 
(L^gby PTÍska) 



II. György 
t 



AIszá»í5! i. András X. György P^ter. Borbála 

1572. t 15»5 1557. I56í. (1. Füssy Jakab 

kir. személynök Vitái de Alszász. 2. Léghy János) 

(Nyárv Margit) ! 

II. János Mihály A»iia Zsófia 

1605 t 1608. (Bufauházy 

(pokateleki (Szögyeny Ferencz) 
Zomor Erzse János) 



II. András István 

1617. t 

(Elisabetha 
Samaria 
de Spezzia Casa) 



özv. 1608.) 



Anna Hl. György Erzse 1. István 
(Orosz t 1640. 1635. 39. 

János) (Marczy 

Is ív.) 



Mfigdolna Zsófia Zsuzsa Kata 
1628. 1635. 1628. (Kozma 

(1. Dallos Mih. (bari (Bosnyák Tara ásj 

2. Gyó>y János) Nagy Fer.) János) 



András Marianna 

Pozsony v.szbiró apácza 
(Rátky Krisztin.) f 

t 



III. János 1' 85. Judit Zsuzsa 

Pozsony V. Lsküdt (Horváthné) (ároki 
(1. Barilovich Nagy Istv) 

Judit. 

2. tán. Korma 

Judit) 



Antal 
vizk életi 
p lé bál) 03 
tl718. 



2-tól II. István 
sz. 1692. 



IV. János 
sz. 1695. 
Szicziliában katona 
t 



V.János. III. István. 

«■ _ ^ -^ ^ 

András István Ferencz 

f0lp£reg. t t 

Hí. Jánosnak (ki fiai keresztlevelében Vitálotnak iratik) nejétől 
Kozma Judittói íiai II. István és IV. János Na,;y.Magyaron szü- 
lettek. Ezek közül II. Istvánnak fiai és utódai nemesség "ket per utján 
igazoltáic, és V. Jánosnak fia András ösi örökségét a Bacsák család 
ellenében a kir. tábla előtt törvény utján kereste, mely szerint III. Já- 
nos 1695-ben tett végrendeletet. *) 

Vitái Ádám 1767 ben a kir, kamaránál számvevő tiszt^ utóbb 
1776. segéd számvevő volt. 

Érdeklett perben ez utóbbi nemzedékek magyarbéli Vitái- 



') Az alpe.ee Baesák család szerint ez más (Vifálos) János volt volna, 
mert szerinte Vita! János.. Antal plébánosnak atyja í»ár 1686-ban nem <ílt. Ea 
ágat az alperesfél magyarbélinek nevQztc, 



I 



oknak ncveztetaek. Ugyan csak Magyar Bélen született Vitái Antal 
1779. mart. 10-én, ki Pozsony megyének Esküdtje volt. Egyébiránt az 
alszászi Vi tál családot most is az élők közt találjuk; e családból 
sxármazoit annak egyik érdemes tagja alszászi Viíál Alajos, jelen- 
leg a kir. táblának érseki birája 1861 — 1865. 

YítAlis család. (Vitális- falvai) Liptó vármegye legrégiebb csa- 
ládjainak egyike, mely nevet azon megyei Vitalisfalva helységről, mint 
Ösi örökségéről és birtokáról irja. *) 

A család czímere a paiza kék udvarában arany koronán kö- 
nyöklő kar, három nyilat tartva hegyeikkel felfelé; fölötte jobbról 
aranycsiliag és ezüst félhold ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján az 
előbbihez hasonló könyöklő kar három nyilat tartva látható. Foszla- 
íUk jobbról aranykék, balról ezüstvörös. 

A család tagjai kÖzűl adataink a következőkről szólnak : Vitális 
István nejével Fisoher Gharitassal 1698-ban Szepes megyei Liesz- 
kova helységre I. Leopold királytól adományt nyert. ^) 

1730-ban György a kamaránál altitkár, 1760-ban I g n á c z 
a kir. helytartóságnál jegyző, M i h á l y a szepesi kamaránál irnok, má- 
sik Mihály a harminczadnál ellenőr volt. 

1770-ben nevezett Ignácz a helytartóságnál segéd számvev.ő. 

1787-ben József szepesi őrkanonok volt. 

A család egyik Liptó megyei ágából Okolicsányi, helyesebben 
Vitális Vendel cs. kir . pénzügy igazgatósági segéd tiszt, továbbá 
Károly és Boldizsár testvérek és Liptó megyei Okolicsnaí bir- 
tokosok vezetéknevüket 1864. jun. 3-án folségi engedély mellett Sze- 
me«-re változtaták. *'') 

A családnak egyik tagja Vitális Pala muIt század végén Hont 
és innen Nógrád megyébe telepedett, kinek nejétől Skrabák Zsuzsan- 
nától utódait mutatja a következő táblázat : 

Pál 
( Skrabák Zsuzsa) 

Sánaucl Pál litván 

ügyvéd B.Gyarmaton F.-Szclostenyben Nógrád várm. 

nőtlen f 1849. kSzgégi k er. jegyző . fő szbiró 1862-töI. 

Zsuzsi Móricz 

tl865. Pesten 

B.-Gyarmat (Petrovay 

(Onaaíta Tóbiás) Szeréna) 



') Bel M. Notitia nova Hung. tomo IL p. 234. Fánycs, U. Orsx. Geogra- 
phiai szótára IV. 309. 

Liber regius folio 500. 

•) Sürgöny, hív. hírlap 1863. 138 sz. 



222 VITÁLIS.— VITÉZ, 

Vitális család. (Csík szent-mártoni) székely család. Közülök 
Ferencz 1 794-ben kormányszéki levéltári al-Iajstromozó. F e- 
rencz 1814-ben Zaránd megyei levéltárnok. 

Vitályos esalád. (Gidófalvi) Erdélyi székely család, melyből 
Gergely 1661, körül Sepsi-szék ülnöke volt *) 

Simon 1814. Fogaras vidéki írnok. 

Kornél ugyanakkor décsei ref. lelkész. 

Vitányi esalád. (Vitányi.) Zemplin vármegye kihalt családai 
közé tartozik, *) mely nevét azon megyei Vitány helységről vette, 
és ihelyböl János és Mátyás 1410-ben Zsigmond királytól kap- 
ták Sáros megyei Henoing helységet. ^) 1661-ben Vitányi István 
Zemplin megye esküdtje volt. *) 

Kihalt a család 1696. előtt, a midőn Vitány helységet Barlogh 
István kapta. '*) 

Egyébiránt Szirraay a Vitányi családot Zemplin megye élo csa- 
ládai sorában is említi. ^) 

Vitéz esalád. (Zrednai.) E családból származott ama híres 
zrednai Vitéz János, Zsigmond, Albert, I. Ulászló király és Hu- 
nyadi János titoknoka, 1445 ben váradi püspök, 1464-ben Bihar vm. 
Örökös főispánja, 1465-ben esztergomi érsek és prímás. Meghalt 1472. 
aug. 9-én. ') Származását Horvát országból vette. ®) 

Czimere az esztergomi Basilíca sírboltjában most is látható vö- 
rös márvány sírkövén , mely szerint a czimerpaizs vizirányosan két- 
felé oszlik, a felső udvarban lépdelő (gradiens) oroszlán látható, első 
jobb lábát fölemelve ; az alsó udvarban két csillag között liliom szem- 
lélhető. ^) 

Jánosnak rokona másik János decretorum dcctor, Rómában 
kétszer járt. Valamint Franczia országban is. 1481-ben szerémi püs- 



Káilay, Székely nemzet 289. lap. 

') Szinnay C. Zemplin not. top. 105. 

•) Ugyan ott és Wagner Dipl. Sáros p. 358. 

*) Szirmay C. "Zemplin not. hiat. 189. 

*) Ugyan ott not. top. 249. 

•j Ugyan ott 120. 

Memória Basilicae Strigoniensis p. 80. ~ Budai Hist. Icx. III. 

*) Katona Hist. critíca XIII. pag. 1229. 

•) Máthes Joan. Veteria arcie Strigonieueis Monumentorum Descriptio 
Strigon. 1827. 4 rét. tab. VII. és ujabban olv. Töríik János : Magyar orsz. Prí- 
mása 291. 



vrré^. 223 

pök, 1490-ben pedig Mátyás halála után veszprémi püspök, 1498-ban 
követ Lengyel országba. Meghalt 1499, *) 

Vitéí család. (Nyitra-Ivánkai) Abauj és Bereg megyei régi 
család. 1531. körül élt ivánkai Vitéz Miklós, ki Szabó Pét«r nagy- 
szombati bíróhoz magyar levelet irt. ^) 

János lak. F.-Mérán előbb (már 1830-ban is) másod, l842-t8i 
első alispán Abauj megyében, 1832/6-ban követ, szül. F.-Mérán 1797. 
aprii. 7-én* 1842-ben kir. tanácsos lett. 

András rosnyai kanonok és 1831 -töl nagy prépost, meghalt 
1843-ban. 

József 1845 ben Kassa egyház megyei nyugalmazott kath. 
lelkész. 

E családból volt Imre is, ki 1590-ben Nyitra megyei Nemes- 
kürthön Ebeczky Mátyásnétól és Lipthay Gyöigynétöl két curiát vett 
bérbe. ») 

Vitéz család. (Kis-Vitézi) Szabolcs vtenegye nemes családa, 
melyből Ignácz szül. Gyulaházán 1804. május lén, és a m. kir. 
adv. kanczeltáriánál hivataloskodott. 

Vitéz család. (M. Bikali és Taraásfalvi f) Erdély legrégiebb 
kihalt családainak egyike, mely a Gyeröffy, Mikola, Rádó kihalt, és Ka- 
bos és Kemény élö családokkal egy közös törzsből eredt. 

Az első nemzedékek leszármazásánál a kútfők egymástól kü- 
lönböznek. Kemény János az egykori fejedelem Onéletirásában *) va- 
lamint Vöröstói Györgynek bikali báró Vitéz György fplött 1733-ban 
rüondott halotti beszédében ^) az első törzstől dezméri Sikolától (vagy 
Nikolától) az első izek és a Vitéz család ágazása ^) így adatik elö : 



') Budai Hist. lex. III. 763. Róka , Vitae Vesprimiensíum Praesulum 267. 
') R^gi magyar nyelvemlékek II. köt. 28. 
^) Sz. benedeki Convent fasc. 8. nro 7. 



*) Kemény János Önéletírása, kiadta Szalay László. 
*) Vöröstói György Holtakt al való barátság, I. darab 157—163. lap. 
•) Ez Ugyan e munka IV. köt. 466. lapján egy részben meg van érintve, 
de nem le'vén egészen közölve, itt teljesen adatik. 



224 VITÉZ. 

Mikola 



Mikola Gycró' Ráció Kabos Kemeuj. 

kitol a kitől a kUöl a (Jacobus) ^-T' ~k ' ' 

Mikola C9^ Gyeröffycs, Rádó cs. kilel a r--— -^---'^ 

Kabos cs. István 

György, 
'"í^éter."' 



Páter Gj'orgy 

kiiöl a Kemény cs. dictus Vitéz. 

Tamás falvi 
Vit(áz inéft. 

kitől a Viiéz c». 

EttÖi elüt azon származtatás, mely e raiuika IV. kötete 466. lap- 
ján a Gyeröffy családnál van közölve, és melyet, ámbár eleddigi igíi- 
zoló okmányait nem ismerjük, mint vaiószinübbet eifogadtuok, ennél 
fogva* utalván az olvasót a IV. köt. 466. lapjára, a származtatást itt csak 
is azon Györgytől kezdjük, ki ott a Vitéz család törzséül je- 
löletik. 

Ezen Györgytől a családfa következőleg ^) származott le : 

I. t á b 1 a. 
Péter. 



Péter CTyörgy 

kitől a Kemény cs, dictus VUéi. 

' illés ' 

de Taraásfalva 
r 



Gergely 
de Tamáef alva. 

I, György Tatnáe Miklós Imre 

StrenuiM mile* 1415 1415, 1415. 



^1415. c/imert.^^^^^ Jakab?AntaL György. Gáspár. András. Mih György 

I. András J 

(Csehi Fauczél Ilona ^T, , jj ^áhüm. 

V. Angieta) 

■ 11 I II * - ' ' I 

II. György 184. 

(Bftlthó Potentia) 



Gáspár. Tamás II. András Ilona. Klára. 

1539. ViUi de Bikal 
Tordai föisp. 
(Valkay Ágnes) 

FoJyt,a ko9. lapon . 



') VörÖBtói íd. K, Btb. 



VITÉZ. 



2S5 



II. AndráSn H ax elolhi lapon. 
Vitéz de Hikcd. 
Tordai fpisp. 
(Valkay Ágnes) 



r^ábor 
Tordai főísp. 
tanácsos úr 
(Jankaff y Orsolya) 

'~' I. Miklós 
Tordai föiap. 
mezei tábornok 
t 1602. 
fPetr. Horváth Klára) 

III. Györg7 

kolosl föisp. 

kir. táb. ülnök 

t 1671. előtt. 

(Kamutby Orsolya) 



Klára v. Kata 

(Dobokay 

János) 



Ferencz 

nőtlen 

t 



András 
t 



II. Gábor 
1671. 

(Orbán Krisztina) 

IV. András 

+ 1704. 

(Bethlen Éva) 



Ferencz Bora Anna Klára 

osztoz. 1671. (Szilvásy (L Szalánczy (v. Dániel 
(1. GöczyKata Mátyás) Gábor Sándor) 
2. Nádudvary * 2, Káli Kún Istv.) 

Klára) 

1-töl Bora 
(DamokoB 
János) 



Klára 
(Kapy 
János) 



Krisztina 
1623. 
(Szucsákv 

Péter) " 



2.tól Mária. 



György 

8«. 1694. 1 1732. 

1730. lett báró 

(Korda Zsuzsa) 



Miklós 

mint tanuló 

t 



András 

mint tanuló 

t 



Zsuzsanna 

1 1733. előtt. 

(1. Béldy Zsuzsa 

2. Alyincsy Gábor) 



Ágnes 

(Mara 

Gergely) 



IL tábla. 



András, ki a« /. (ábldn. 

György 
1539. 



Pál 
Vitéz de Tamásfalva. 



Dénes Miklós 
1590. 1590. 
1 1602. 
(1. N. N. 
2^ K ántor J úli a özy. 1619 .) 

1-től János 
1572. t 160^ 



Imre 

1570. 



Maro8 sz. főkapit. 
Folyt, a kÖv, lapon. 



2-tól Mjbály 

László 
t 1608. 



Bora 



(Sombory 
Gerg V. György) 



MAOTASOaSVio CSALIdaI XII. '.ÖT. 



15 



226 VITÉZ. 



János, ki ast etSbhi lapon. 
1572. t 1608. 
Mar 03 Bz. főkap. 



Mihály Imre v. FerencE László 

' ^-;^ i (Toldalagby Kolos v. sabiró 

/^.^.«ti,/v«« Magdolca) 1636. 

^ (:ryorgy, Klára. ^ ir^,,.,?„^f ^ 



Pál. Krisztina 

(1. Gávay Fer. 
2. Rácz Is tv.) 



Fruzsina) 



D^nes Ferencz István Mária Kata Judit Bora 

t t t t r 1. D<ísy (1. Sorabory [L bolduczi 

János) Sándor Fejir János 

(2. Szodoray 2. Pekry Miklós) 
öyörgy) 

Mint látjuk, a tábla élén álló Péternek két fiától két család indul 
meg, Péter a gyerö-monostori Kemény család alkotója lett, Ory örgj 
pedig a Vitéz családot alapítá. E két testvér életkora a XIV. szá- 
zadba esnék, de ezt a Kemény családnál közíött családfa sem engedi 
meg. és így ezt hiteiesnek elsem fogadhatjuk, annál is inkább uera 
pedig, mivel nevezett GyÖrgj-röl sem hihetni, hogy már dictus Vi- 
téz lett volna, mert még unokáját G erg ely t is csak Tamdsfalvi 
néven találjujc hiteles oklevélben, ugyan is, (mint már e munka XI. 
köt. 29. lapján elmondatott) Thaaiásfalvi Gergelynek fia György, 
és általa testvérei Miklós, Tamás, és Imre 1415 ben kapták 
czímcres nemesíevelöket, a kék udvarban futó szarvast, agancsai közt 
arany hálóval; éö ez oklevélben még a Vitéz névnek híre sincs, ha- 
nem György latinul Siremms MtZes int ek neveztetik és csak innen 
utóbb neveztethetett György és ivadékát V i t é z-nek, mint az okle- 
vélre utóbbkori kéz is följegyzé. E négy testvér tehát még a Tamás- 
falvi család néven virágzott, és tölök származott a bikali és tamásfalvi 
áffra szakadt Vitéz család. 

Gy örgy-röl, a czímer szerzörííl, írva találjuk még, hogy 1415- 
bon Füldöt is adományban kapta Zsigmond királytól. E Györgytől 
a magyarbikali Vitéz család származását maga a család is 
úgy ágaztalá le, ') mint az I, táblán láthatni. Ellenben 

Kevcsbbé vagyunk tisztában a tamásfalvi Vitéz családnak leá- 
gazásával, mely Györgynek egyik testvérótííl származtatik, olyan for- 



') Vöröstói id. h. ée Hodor közi. stb. 



VITÉZ. 221 

mán, mint a II. táblán áll, de erríil alább, most lássuk a m. bikab* Vi- 
téz családot. 

Györgynek fia voU A ndrás, ki csehi Pánczél Ilonát vagy An- 
gietát bírta üoül; ettől saületett IL O y ö r gy, ki nejének Balthó Pó- 
tén tiának 500 ftig jósszágokat irt be. *) Ennek a táblán látható gyer- 
mekei közüi Tamás (Vitéz de bikal) 1639-bon Balassa Imre vajdá- 
tól iktató parancsot nyer Kolosmonostorhoz a Kolos megyei Valkó; Bi- 
kal, Alfló, Felső és Középső Füld helységekben beiktatás iráni. *) En- 
nek testvére lí. A n d r á s J. János királynak tanácsosa, Torda vár- 
megye főispánja volt, és nőül vév^n deficialt Koppan dy Grergely fiusi- 
tott örökösét Valkay Ágnest, Koppand falura is adományt nyert. Egy 
fia maradt : I. Gá bor Bátbori Kristóf tanácsosa, Torda megye főis- 
pánja, nőül vévén bm Janka% Orsolyát, ez utón adományt vitt a Do- 
boka megyei Ösfalvára. I. Gábornak egyik fia F ere n c z, ki Kop- 
pan, Csány, Bolducz, Indal, Puszta- fiigros, és szarkadi paszta, továbbá 
Valkó, Keleczel, Újfalu, K. Szent Király, Gyula, és Szent-Miklós Mács- 
kási jószága iránt tett szerződését vissza búzza. ^) Testvére I. Mik- 
lós maradt, ki Báthori Zsigmond alatt belső tanács-úr, Tordai főispán 
és mezei generális volt. Nevezett fejedeiemlől kapta adományban Torda 
megyében a kóki jószágot, Zarándban Huszkulicza falut Nagy része 
volt Miriszlónál Mihály vajda raegveretésében. 16ö2-ben Beszíercze 
várába zárkózott Basta elől, bol er^xsen védve magát, miután azt fel. 
adni kényszerült, a kivonulás után Budáknál febr. 24-én megöletett. *) 
Nejétől Petrichevich Horváth Klárától maradt fia 

III. Gyö rgy 1653. körül I. és il. Rákóczy György alatt ko- 
losi í^spán, és a fejedelmi törv. tábla ülnöke. *) Meghalt 1671. elŐtt 
Neje Toroczkay László özyegye Kamuthy Orsolya volt, kitől a táblán 
látható három leánya és két fia II. G á b o r és II. F e r e n c z marad- 
tak, kik a pánczélcaehi puszta birtokon 167I.april. 29 én osztozkodtak. 
Ferencznek első neje Gőczy Kata, a második Nádudvary Klára volt, 
ki utóbb Toroczkay Mátyáshoz ment férjhez. Ferencznek csak a táb- 



') Ügy látszik, csak is e György vette fel a Vitéz nevet a Kettegby 
családnál levő eredeti peres okmány szerint, és Hodor K. közlése szerint. 

') Kállay, Székely nemzet 217. lap. 

') Kolosmonoetori levéltár Protoc. A. folio 182. 

*) ístvánffy Hist. 1685. évi kiadás 307. Bethlen Wolpli. Hist. V. 9. Ör. 
Mikó Imre Erdély tort. adatok I. 66. 

^) Kemény János önéletírása 46. lap. 

lő* 



228 VITÉZ. 

Ián látKalő öt leánva *) m'aradt. kik között Kriszti na tírdö-csanádi 
Szucsíiky Péttírné volt. '^) 

IL Gábor 1657-beii a lengyel hadjáratban tatár rabságba esett 
Nejétől Orbán Krisztinától nemzé IV. Andrást, ki a Rákóczy for- 
radalom alatt mint ennek ellenese halt meg Kolosvárt, eltemettetett fé- 
nyes pompával 1704. máj. 2.3-án. ^) Neje Bethlen Péter leánya Beth- 
len Éva volt, kitol négy gyermeke a táblán áll. Ezekből Zsuzsanna 
b. Álvinczy Gábor kanczelláriai registrator neje meg 1733. előtt meg- 
halt, xkgy Miklós, és András is még tanuló korukban ; csak az 
utolsó György élt ember kort. Ez 1694. aug. 24 én született. Báró- 
ságot nyert 1730-ban. *) Meghalt 1732. jan. 24-00 ^) Benne, miután 
nejétől Korda Zsigmond és Sárpataki Rebeka leányától Korda Zsuzsan- 
nától csak három leánya maradt, a m. bikali báró Vitéz család fiága 
sírba szállt Leányai : Klára homoród-sz-mártoni Biró Zsigmondhoz, 
Éva el^bb Dánielhez utóbb b. Inczédy Sámuelhez, Erzsébet gróf 
Teleki Sándorhoz **) mentek férjhez. 

A T a m á s f a 1 V i Vitéz család leágazását a IL táblán ke- 
vésbbé találjuk egészen biztos hitelűnek. ') Egyes biztos adatok sze- 
rint Tamásfalvy Tamás, ki még az I. táblán áil, 1426-ban Zsigmond 
király által a fejérvári káptalan részére ítéleti leg elmarasztaltatik. *) 

1571-ben Tamásfalvy László levelet ir rokonához T. Dénes- 
hez. ®) E Lászlót a táblán nem leljük. 

1 590. oct. 28-án Tamásfalvy Déxie», Miklós és Imre Vi* 
téz II. Miklóssal és I. Ferenczczel, amazok részéről a tn, bikali alsó,, kö- 
zépső és felső Püldi (máskép Sibófalvi) Valkói, Keleczeli és Ujfalusi 
(Kolos vm.) emezeknek szentmihály-teiki és tamásfalvi részbirtokaik 
iránt a kolosmonostori convent előtt egyezségre léptek. 

') £zek között lehetett Zsuzsanna ic, Béldy Pálnak 1678-baa öe- 
vegye, de nem egy személy azon Zsuzsannával, ki 1725-ben Álvinczy 
Gábom^ volt. 

Ez nemzé Szucsáky Ferenczet, ki szttl. 1723. f 1783. 

') Szakái Ferencz Naplója 67. 

*) Apor P. Synopsis Mutationum 169. 

*) Vöröstói id. halotti beszéd. 

•) E szerint gr. Teleki II. Sándornak GtyörWj Márián kívül Vit^z Erzsc 
első vagy második neje lett volna. Lásd Teleki evalád IV. Mlán. 

*) Itt hibásnak kell kijelenteDünk azon családfát is, me]y a TaatásfalTy 
családnév alatt e manka XI. köt. 30. lapjain látható, amennyiben ott M i ki ó 
•s 141ö-ben éiő, egy gzemélynek van téve egy későbbi Miklóssal; kinek nejei- 
től János, Mihály, Bora gyermekei lettek. 

*) Bethlen P. 411. 

*) Kemény és Kovács Erdély orsz. történet tára I. 96—97. 



VITÉZ. — VITHALM. 



229 



Most említett MikliSsnak lehetett elsö, vagy második neje Kántor 
Júlia (ki 1619-ben özvegynek iratik) kitol fia 1. János 1571-ben 
Marosszéki főkapitány volt. Kivégezteté 1 603-ban Básta, egyezers- 
mind unokaöcscsével Lászlóval együtt. *) 

Jánosnak fiai közül IL László 1636 ban Kolos vármegye szol- 
gabirája volt. 

A család a XVII. század végen kihalt. 

Vltéi család. Vitéz nevű család az Aba nemből ia a Berthóty 
(Idsd ezt) stb. családdal együtt származott. 

Vitéiy «»alád. Trencuín megye összeírásában leljük nyomát, 
mely szerint 1690-ben azon megyében Turnán. 1754'ben Szlopnán 
laktak ily nevű nemesek. ^) 

Vithalni család. Ismert törzse Víthalni Antal, ki 1720. sept 
16-án Csongrád vármegyében kétségtelen nemesnek ismertetvén^ azon 
megyétől nemesi bizonyítványt nyert, melyet 1721. febr. 8-án üng me- 
gyében kihirdettetett. E családból származott; Vithalm G y ö rgy is, 
ki 1836-ban Csongrád megye táblabírája volt, és a táblán álló négy 
testvért; Ferencznek fiait^ kik 1836. dec. 12 én Csongrád megyétől ne- 
mesi bizonyítványt nyertek y vér-rokonainak elismerte. Ama négy 
testvér a f'ölebbi Csongrád megyei nemesi bizonyítványt 1837. jan. 
20-áD Nógrád megyében is, (hol két testvér József éa János lak- 
tak) kihirdettetek. ^) 

Családfájok következő : 

Antal 

1720. 1721. 

CaoDgrád, Ung vm. 

' N. ' 

. ■ — /•>_ .... 

Ferenca 

1810. 



I. József 
nrad. tisstartó 
tl852. 
(Dóbiás Apolló 
t 1858.) 



-L. 



I János 
kiisznár 
Sz . • Lörin c zi b en 
t 1854. jan 3. 
(Dóhiáö Fáni) 

Fáni 
(Keceköc-éthy Nándor) 



Arca 

(Báron 

Gueztáv 

özvegye) 



István 
uríid. vadász 

Jásdon 1837. 



Alajos 
kereskedő 
Pesten 18ő5. 



Sándor- Gusztáv Amália. 



Jóssef Mária Francziska J^os 

j?a7-da tiSKt (Lányi Férd. 'Kétszery István f 1857. k. 
Yedrödöa t csk. kapit.) Füleken.) 



') Bethlen Wolph. Hist. V. 170. 4yi. 49a 

*) Szontagk Dán. közi. 

*) Négrád megyei 1837. évi jegyzÖköayT 797. szám ulattr 



230 VITHALM. — WITKÁY. 

A család nagyobb része a gróf Zichy család uroda imáiban gazda- 
tisztséget viselt. I. J ó z s e f a gr. Zichy család divényi senioratusi uro- 
dalmában tisztartó ; 1852-ben maga vetett életének végett, liasonlóan 
egyik fia János is, volt katona^ magát 1857. táján kivégzé. 

L János ugyan azon senioratiisi urodalomban Sz.-Lörincei 
pusztán Kaaznár. Meghalt 1854. jan. 3-án. Gyermekei a táblán láthatók 

István 1837-ben Veszprémben Jásdon uradalmi erdész. Ala- 
jos Pesten volt kereskedő. 

WItkay esalád. (Vitkai) Szatmár vármegye legi-égiebb töscsa- 
ládainak egyike^ mely nevét azon megyei Vitka helységről vette, 
hol most is birtokos, birtok tekintetében kiterjedvén a család Bereg, 
Gömör és Szabolcs megyékbe is. 

Eredetét nem ismerjük. Őseit Istvánt és Lászlót már 
1360-baii egy megsebesítés iránti perben idézve táláljuk, *) 1406-ban 
László, továbbá Andrásnak fia Jakab, és Istvánnak fiai László 
és Jakab Kis-Kolos helységnek Hirip helység határától elkülönzését 
Zsigmond király parancsa folytán eszközölték. *^) 

14i2-ben Witkay László és Péter Vitka egész helységre, 
Kápolna pusztára Zsigmond királytól új adományt nyertek. ^) 1415- 
ben Witkay András erdejét a Maday család pusztítá. 1429 ben Vitka 
helységét birták Witkay Zsigmond, Péter deák, György és 
Bálás. 

Már 1498-ban Vitka helységben Baktay Máté is részbirtokot 
cyert, valószínűleg leány-ágon örökösödvén, és utóbb mások is beju- 
tánakVitkán birtokba, de azért 1545 ben Witkay Imre, vitkai ko- 
losi és kápolna pusztai, 1551 -ben pedig Witkay Ambrus vitkai rész 
jószágaikban ismét kir. adománynyal megerősítettek. 

A XVI, század közepén Vitka helység egy harmad részét már 
Perényi Mihály birtokolta, 1554-ben adván azt el Kákonyi Jánosnak- 
1575-ben Witkay Margit Csapy Jánosáé másfél telekre kapott ado- 
mányt. De 

1643 ban Witkay György vitkai ós kápolna pusztai birtokában 
ismét adomány mellett erösítetett meg. 

Witkay Mibály 1614-l>en Báthori István hagyományából Ecse- 
den és Dobon íb rószbirtokot kapott. ^) 

') Seirmay,' Szatmár várm, II. 10. 
') Ugyan ott II. 183. 
*) Ugyan ott II. 95—98, 189. 
•) Ugy&r oi* IL 7^. 186. 



VITKÓC2Y.— IVITTíJyÉDT. 231 

A család Szatíűár megyében £Ö megyei hivatalokat viselt. így 

László 1600— 1601-ben alispán, János 1604*ben másod al- 
ispán, Mihály 1678— 1693. szoJgabiró, 1695. 1704—5 első alispán, 
másik Mihály 1734— 38. al,- 1746— 1764— 65. fössolgabiró ; ismét 
másik Mihály 1771—78. al,- 1784—90. főszolgabiró ; László 
1778-ban »1- 1780 — 84. főjegyző, 1787 ben a József császári rendsaer 
alatt törvényszéki elnök, ifjabb László 1787-ben hites irnok, Jó- 
zsef 1790 ben föadószedö volt. n E J ó z s e f bírt Gebén. •) 

E század elején birtokos a család Szatmár megyében Vitka, 
Ecsed, Parasznya, Máté-Szalka, stb. helységben, Lászlónak özvegye 
Ököritón. ^) 

1705-ben Witkay Erzsébet Mikolay György neje volt. *) 

Bereg megyében Witkay Menyhért 1830 — 1835. alszolga- 
bíró, Imre 1837 — ^1841. jul. 13-ig alszolgabiró volt. 

A család czimere a paizs udvarában hátulsó lábain ágaskodó 
szarvas. *) 

Vttkóexy család. Szepes vármegye nemes családai közé 
Eoroztatik. Mátyás 1797ben Kassán egy m. nyelvtant adottki. 

Vitüuaesser esalád. Vittmaesser Mátyás 1798-baa L Fe- 
rencz király által emeltetett magyar nemességre. 

Czimere négyfelé osztott paizs, az 1. és 4. kék udvar zöld terén 
fekete lábú és csörü ezüst daru áll, felemelt jobb lábával arany csilla- 
got tartva ; a 2. és 3. vÖrÖs udvarában zöld téren arany markolatú 
ezüst kard áll, mellette fehév kigyó emelkedik és a kardot körül öveá- 
zi. A paizs fölötti sisak koronájából fekete prémes, kék ruhás kar 
nyúlik ki, kivont kardot tartva, felül két kiterjesztett fekete sasszárny 
között, Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. ^) 

Wltlnyédy család. (Musai) Vas vármegye nemes családa. Ala- 
pitója Witthniedy (így) János, ki István fiával, Tóth Margit anyjá- 
róli nényjével (consobrina) és anyáruli testvéreivel (fratrueles matrue- 
les) együtt 16Í3, mart. 14-én Bóosben kelt czímeres levélben lí. Má- 
tyás király által megn^mesítetett, és nemeslevelök 1619. (feria 2. prox. 



•) SzJrmay Szatinár váriii. í. 128—138. 

»j Ugyan ott n. bO. 

'} ugyan ott II. 96. 104. 113, 121. 

") U^yan ott II. 286. 

*) UgyaD ott U. 286- 

•) Adami, Scuta geatil. iomo XIV. 



232 WITTISYÉDY. 

post festum 6. Pauli p. Eremitfte) Soprony vármegyének Lövb' hely. 
Bégben tartott közgyűlésén kihirdettetett ^) 

Ugyan ekkor a család következő czímert kapott; a paízs jobb 
oldalról balra vont rézsútos vörös szelemen által, — melyben ezüst 
egyszarvú ágaskodik, — két, szegletes kék udvarra oszlik, melyek 
mindenikében arauy csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából 
szintén (az előbbihez hasonló) egyszarvú emelkedik ki, két kiterjesztett 
sasszárny között, melyek közül a jobb oldali vízirányosan vörös kék, 
a másik ellenkezőleg kékvörös, Foszladék jobbról aranykék, balról 
e'áüstvörös. 

Witnyédy János a sárvári várnak tisztartója volt. Fia a bires 
István 1638 — 1647. Soprony sz. kir. város jegyzője, 1647-ben lett 
Soprony vármegyének pénztárnoka, korának egyik kitűnőbb férfia, és 
a protest. vallásnak bajnoka, kit kiterjedt híre Nádasdy Ferencz és 
több országnagy gyal szorosb viszonyba emelt. ^) szerzé a Vas mo 
gye Musai pusztai részbirtokot. 1655-ben Soprony vármegyének or- 
«2ág gyűlési követe volt stb Egyike volt az ágost. ev. vall. eperjesi 
coUegium alapitóinak. Meghalt 1670-ben. ^) 

A családfa a múlt század végéig következő : 

T. János 
1613. ns. 

L István 
Soprony vm. kí>vet 
1 1670. 



II. JánoB I. Páí II. István. Erzse. Zsigmond 
1657. él. 1657. él. szül. 1667. 



I. Ferencz Péter László Orsolya Anna Erzse 

TiTT^ ' fT^'^ — 1 (Szalay Kata) (Vivios (Szép (Káldy 

IlI.^Janos Ziig«LO^ ^ ^ Imre) István) Jáuosj 

Péter 
t 



kitol a 

Wittnyédjek 

származnak. 



IIL Jánostól származik a Wittnyédy-ek máig élő családa, — és 
pedig úgy látszik — Jánosnak testvére vagy fia volt még István is, 
1811-ben élő, és UL János, vagy annak hason nevű fia János ne- 



•) Fabó Ándr. ezíves közléséből, kinek Wittnyédy István élef/jrÖl é» ko- 
ráról a m. tud. akadémia előtt vészben felöl vasoti jelee értekezése azon tái- 
iulat valamely közlönyében látand napvilágot. L. Budapesti Szemle. 

^) Haan, Jena Hung. 13. Bartholomaeidea Memória Ungar. 152. — A 
soproni cv. fötanoda története. Kiadta Müliner Mátyás. Sopron 1857. 34. lap. 

*) Lásd némely leveleit Kaprinai Nlss. A. tomo XLI. p. 178. 



WITTNYÉDY. — ^yiSER. 233 

jével ünger Terézzel nemzé Witnyédy Terézt, dukai Takács István- 
nét^ ki 1811. aug. hóban halt meg. ') Rokonai voltak Wittnyédy 
Zsuzsanna 1811-ben Barcza Jánosné Mersén és W. Borbála 
Ostsy (tán Ostflj) Mihály özivegye Faradon. 

k Wittnjédy család többi közt Dunántúl föleg a VidoS; Káldy 
és Véssey családokkal jött sógoros atyafiságba. Már 

A XVIL században Witnyédy Anna Káldy Ferenczné I. Já- 
nosnak vagy nővére vagy még inkább leánya lehetett. 

Wittnyédy Judit a múlt században Véssey Ferenczné, Witt- 
nyédy Teréz e század elején Véssey Tstvánné volt ; Véssey Erzse 
pedig Wittnyédy N. nejéül olvasható. 

Vivenot esalád. Vivenot Rudolf ós Eduárd, néhai Vive- 
not Domokos cs. kir. házi orvosnak fiai, atyjok érdemeiért dij elenge- 
déssel honfiusittattak. *) Ugyan azok a Ludovicea kat. intézetre ezer 
ftot adtak. ^) 

Vfía család. Viza Pál alapitá, ki 1715 ben III. Károly király- 
tói nemeslevelet és ily czímert kapott: a paizs kék udvarában zöld té- 
ren hátulsó lábain fekete medve ágaskodik, elsÖ lábaival három arany 
búzakalászt tartva. A paizs fölötti sisak koronáján seregély ül, csőré- 
ben szölöftirtöt tartva. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék, *) 

Vizaknay esalád. (Hidogvízi f) Erdély kihalt családa. ^) 
László 1455-ben Sóbányái birtokára pallosjogot nyerte **) Miklós 
1462 — 64-ig erdélyi vajda; felzendülvén Mátyás király ellen, feje vé* 
totett 1467-ben. "'j 

Vlzer család. Vizer nep. Jánost 1792-ben I. Ferencz király 
emelte a nemesek közé ily czímerrel : a paizs vízirányosan fehér szele- 
men által kétfelé oszlik, a felsÖ kék udvarban hátulsó lábain arany 
oroszlán ágaskodik, elsö lábaival kettős keresztet tartva, az alsó vörös 
udvarban hármas zöld halom felett egymással keresztbe helyezve ké* 
arany zászló leng,közöttök felül arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak 



') Námethy Páltól halotti beszed VV. Teréz fölött Nyomt. Szouabat- 
hel7 18U 

') 1836. évi 49. törv. ez. 
) 18S6. évi »9. törv. ez. 

*) Coliect herald, nro 607. és Adámi Scuta gentil. t. XIV. 
*) Kővári L, Erdély nev. családai 271. 
•) Lehoczky Stemmat. 11. 4 132. 
') Kállay, Síékely uemzet 212. Budai F. Hiet. ieaL III. 76ö. 



234 VJZfCSSY. — VIZKELETY. 

koronájáljói két kiterjesztett fekete sasszárny közöli: fehér egysearvú 
emelkedik ki. FoszJadék jobbról r^rariykék bnlró) ezűstvörös *^ 

Tán e családból volt Vizer 1 s t v a ü iuvag és iró, i« > iiwxuü. tiali 
meg löiG. aprii. lén ko- a 63. évében. 

Vlzessy e£>alád. Kihalt családy melyből Vizessy Farkasnak fiai 
Zaránd megyében Somogon részt kapnak 1563-ban királyi ado- 
mányban. ^) 

Vizl család. Több ily nevű nemes család van. Már 1526-ban 
Vizi Bálás kir. futár volt, ^) 

Jelenlog Borsod ós Zemplin vármegye nemessége sorában talál- 
juk ; ez utóbbiban e század elején közbirtokos Hegyi helységben. *) 

Vili esaiád. (Jenöfalvi) Erdélyi székely család, & primipiláris 
levelet Báthori Zsigmondtól 1591. nov. 15-én jenöfalvi Vizi Miklós 
kapta. *) 

Tán e család ivadéka Vizi Ferencz 18Í5-ben, gy.-fejérvári 
kanonok, udvarhelyi esperes stb. és István ugyan akkor kezdi- vá- 
sárhelyi tanácí»08. 

Vizi <^saiád. Vizi János zilahi harminczados nemeslevelet 
kapván, az az 1743. évi erdélyi ország-gyűlésen kihirdettetett. ^) 

Ismét más családból eredhetett azon kézdi-polyáni Vizy József, 
ki 1794-ben Dézsaknán pénztárnok volt, 

Vizy Ci^alád, (altorjai) Ld^d e kötet végén. 

Viikelety család. (Vizk^leti és Szeptencz-üjfalusi) Pozsony 
megyei régi nemes család, mely nevét említett megyei Vizkelet 
helységről vette és ott hajdán birtokos volt. 

Eredetét ós leszármazását- biztos adatok után nem ismerjük. Az 
előttem fekvő családfa ') az elején álló mesés attributomok mellett 
azért sem állhat meg az itészet elÖtt, mert a rajta álló ö á s p á r-tól (kj 
1526- bar elesettnek iratik) az 1737-ben született Istvánig^ tehát 



') Adami Scuta gentil. tomo XIV. 

'^) Liber regius nro 248. 

^) Engel, Monumenta Ungrica. 

*j Szirmay C. Zemplin not. top. 373. 

') Ns. Székely nemz. Conatit. 101. v. 110. 

*) Apor P. Synopsis Mutationam 231. 

Ő Kőnyomat, fajta ez aláírás másolat : Lectum ae eum oMihenticU doeumtn- 
tis comhinaium aique exlradatum per Danielenu Otllik talcUinalűm ProUmoiarinm 
m. jp. {L. 8.) — Az eUö négy nemzedéknél oda jelölt Capitaneus, és Bel- 
li d u x járatlan anacbronismuet árul el, és mutatja, hogy e családfa az Eszto 
ráaféle koholmánye^kal eigyönt«tű. 



VIZKELET! 



236 



két századra tizenkét izt mutat, a mi képteíenséj^. E családfA kö- 
vetkező : 



András 
kapitány 1864. 



János 
hadvezíír 1394. 



Vincze 

vagy is vizkéUti 
Ferenezi 1420. 



Tamás 
1451. 

István 
1469. 

István 
1487. 



András 
1456. 



üdalrik 
1482. 



János 

kapitány 1448. 

Dienes 
kapitány 1490. 



Demeter 
kapornaki 
apát 1398. 



Gáspár 

kapitány 

elesett 1526. 

Mohácsnál 



Jakab G-yörgy 

kanczelláriai Dobó Istr. 
jegyző 1534. vajda titkára. 



Máté 
1500. 



György 
1496. 



Jakab 
1512. 



Lajos 1563. 
kir. táb. biró. 

János 
1.590. 

Ferencz , 
16^8 

András 
1635. 

'~PéteT' 
1659. 

Márton 
1681. 



György 
1586. 



Tamás 
kamarai elnök 
báró. — 1588. 



Pál 
1614. 



Imre Magdolna Mihály Judit 

t ifjan. (1. Dóezy Menyh. alnádor (Dóczv 
2. Zay László) 1619. István 
(Tburzó Maria) 1620.> 



Anna Mária 
(Nyáry (Dóczy 
Lajos Mih. özv.) 
1616.) 



János 
1716. 



György 
1698. 



I. Ferencz 

1706, 



ig, György 



István 
brunói vámagy. 



II. Ferenez 
1731. 



Ferencz. Pál. Zsigmond. Anna. József. 



r 



Pál. 

I. László 
1728_ 

FolylM Icöv.lttpon. 



Terez. III. Ferencz Janka. 

sz. 1789. jau. 26- 
egyet, tanár, 
kir. tan. és udv. t. 
(Kiss Jozefa) 



Ferencz 

Varbón. 



József 
katona. 



236 VfZKBIiETI. 



I. Lassuló, ki az Hobbi lapon. 
1728. 



— i 



István Anna. László. 

8z. 1737. 



Dunán t. ker. * l, « ' *" "^ rt 

.'u ,íi«xi, 1-G7 József Anna Erzse Bora 

tab.ulnoklí87. (ThaUb^- (Hajasi (Németh 

1 Mihály) Fer.) Jántos) 



Zsigmond János IgDácz Mihály Bora 

sz. í774. ^ sz. 1775. sz. 1780- sz. 1782. f 1826. az. 1785. 
iov. kapit. Soprony vm. Temííáben Budán (gr. Festetich 

fö szbiró. fiz. tbiró, tart biztos Imre) 

fRecifkházy Erzse) 



Imre. Gusztáv. József. Ignácz Béla 

sz. 1826. t 1864. 

festesz 
(Wojatsek N.) 

Eddig a családfa, melynek azonban csak legutóbbi négy vagy öt 
aemzedékét tartora hitelesnek. 

Az elsö ízbeli ősök nerazésrendjét — daczára a hivatalos jellegű 
aláírásnak — alaptalan szerkezménynek mutatják a rajta felötlő ana- 
cronismuB, a chronologiai egybevetés, és alább következ5 adataink 

Hiteles adatainak a csaMdréi a következők: 

Vizkelety György és Jakab, (kiket a táblán is fölta!'U- 
hatni) 1555-ben Poszony megyei Kossuth helységre kir. adományt 
kapnak. ^) 

157S-ban éli Vizkelety Benedek, (kit a táblán nem lelünk) 
és ki az irt évben Abauj megyei Boldogkö-üj fal vára kapott királyi 
adományt. *) 

1564-ben niár Torda Zsigmond szolgálatában leljük Vizkelety 
Tamást, ^) azon Tamást, ki a Vizkelety család egyik ágát magasra 
emelte, és történelmileg ismeretessé tette. Ezen Tamásnak atyjául a 
családfán György neveztetik, másutt *) atyjául vizkeleti iW. 02 
Jánost találjuk (Joannes Ferencz de Vizkelet). Tamás előbb ügyvéd 
volt,*) 1594. 1697, 1605. és 1 607- ben. Nyitra vármegyének ország- 



') Liber regius folio 78. 
') Liber regiuB aaui 1578. folio 116. 
*) Kovacliicb, Scríptores Minores I. 120. 

*) Eajcsáayi, Dedtict. geneaL II. 51. és B. Meduyánezky Al. kívo-a*a ai 
Ocskay csaUd ievéltárából. 
^) Rajesd ny i id. h. 



VIZKELETY- 237 

gyűlési követe, *) és ez idö közben egyszersmind adórónok, országos 
hadi pénztárnok. *) ő szerezte és kapta adományban Szeptencz-Ujfa- 
Ittt, honnan ága e predikátumnaal élt. 1608-ban báróságra emeltetett*) 
és 16Ö9-ben kamarai elnök lett, mely hivatalt két évig és három havig 
viselte. Meghalt Pozsonyban saját hazában löll.octoberben. Első neje 
(1572 — 83 ) Ocskay Imrének leánya Anna volt, kitol lett fia Imre, 
ki ifjú korában elhalt; második neje 1602-ben volt inkei Loránth Bor- 
bára, ki miut özvegy még 1650-ben is «léfordúl, és kitől következő öt 
gyermeke maradt: 

a) Magdolna előbb Dóczy Menyhért 8«vegye, utóbb csemer 
b. Zay Lásslóné 1674. táján. 

b) Judit Dóczy István királyi tanácsos és koronaőr neje, 
ki 1630-ban férje után a korona saekrény kulcsai terhétől feloldatik. *) 
Élt még 1657-ben is. *) 

c) M i h á 1 y báró, kit a táblázat nádori itélömesternek jelöl. •) 
Neje Thurzó Mária, Thurzó György nádor leánya, volt 1616-ban, már öz- 
vegye 1650-ben. Ezzel, mert báró volt, nem tarthatjuk azonosnak 
azon Vizkelety Mihályt, ki 1627 — löíl-ben Nyitra vármegye főszolgA- 
birája volt. ') 

d) A u D a 1616-ban bedeghi Nyáry Lajos neje. 

e) Mária 1626-bau Dószy Mihályné, mint Özvegy említetik 
1642-ben, és még 1687-ben is. Ezekben Tamás-nak úgynevezett 
8zeptencz-uj falusi ága elenyészett. 

Nyitra megyében találjuk 1582 — 87.ben Vizkelety Balást, 
mint azon megye jegyzőjét. *) 

1588-ban Bálint ítélő mester és az ország határait vizsgáló 
bizottság tagja, ^) 

Ezekkel egy időkorban élt Vizkelety Tamás Pozsony megyében, 
kinek két fia volt Tamás és Pál. Ez utóbbi Tamásról iratik, hogy 
Horváth országba telepedvén, vizkeleti birtokrészét Thurzó grófnak 

Nagy József, Nyitra várm. leírása 8—12. lap. 

') 1595. éyi 44. 1597. évi 11. 1599. évi 17. 1601. évi 7. ée 1603. évi 4. törr. 
czikkek. 

') Lehoczky Stemmat. I. 170. ds Rajcsányi id. h. 

*) 1630. évi 47. törv. ez. 

•; Szentbenedeki Convent több adata. 

•) De ezt Lehoczkynál Síemmat. I. 177—178. nem találliatni* 

') Nagy József, Nyitra vármegye 16—17. lap. 

') Ugyan ott 6. 7. 

^ 1588. évi 33. törv. ez. 



238 VIZKELETY. 

adta és vallotta be, kitöi az Eszterházyak kezébe jött. *) Testvére 
Pál^ talán egy volt azon Pállal, kit 1599-ben tábori élelmezési bif- 
toai állásban találunk.^) Ezen Tamás ágának töredék-nerpzékrendje ez : 

Tamás 
Pozsony' vm. 



Taoiás Fái. 

Horváth orsz, ' -r- n7^ ' 

^^*^P' (Horváth Anna) 



László. Kata 

(1. P&p&y Bálint 
2. (Julácsy N.) 

ugyan csak a íölebbiekkel egy idökorra, a XVI, század végére 
-eaik élete Yizkelety Jakab-nak, kf Pozsony megyében élt, (és iAn 
azonos volt ama Jakabbal^ ki 1555 ben Kossuthra adományt vitt?) Ez 
no ül birta ravonyi Ravonyi Mihály itélö mester leányát Zsófiát, kitol 
gyermekeit e táblázat mutatja t 

Jakab 
(Eavonyi Zsófia) 



Anna Eufrozina Judit Magdolna Ilona 

(Belczy (Arauyossy Pálné) (Csery íib.) apácza. (Szombnthelyi 
Mátyás 1600.) Chyörgy, inosoni 

ali0p. és kir. tan.) 

Vizkelety János 1602 — 1603-ban Sümegh várában udvarbíró 
volt. ^) 1618-ban Pápán rovásoló és Palotai udvarbíró. **) Ezt sem ta- 
láljtrk a családfán, mert életének idökora miatt azon Lajos fiának, ki 
1563-bftn élőnek jelöltetik, nem tarthatni. 

I. Ferencznek fia IL Ferenc z (szül. tán 1731.) előbb gárdis- 
tának iratik, már 1792-ben Liptó íregyében Hradeken a kir. kincstár- 
nál pénztárnok volt. A táblán látható gyermekei közül IIL F e r e n c z 
szül. Hradeken 1789. jan. 25-én ; elÖbb Pesten ügyvéd s jogtudor, 
utóbb 1830 tói a m. kir. egyetemben egyh. jogtanár, 1860-t81 kir. ta- 
nácsos, jelenleg mint udvari tanácsos nyugalomban él. Nógrád megyé- 
ben Varbón szerzett birtokán Ferencz fia gazdálkodik. 



') Bajcaányi Deduet. geneal. Mss. IL p. 84. £ Tamás tehát, ki Horvát 
országba telepedett, szintén nem lehet egy személy a Szeptenczujfalusival, ki 
kamarai elnök volt. 

') E Pál fcem lehet e szerint azonos a táblán álló sz,- újfaluéi Tamás test- 
V4fn^V€l Pállal. 

') Tudományom Gyűjtemény 1830. évi XII. köt. 10—12. 

') Eredeti oklevél. 



l 



VÍZKELETT. 230 

I. Lászlónak eíryik fia István (szül. 1737.) 1787-^88;ban a 
Dunántúli ker. itélö tábla ülnöke volt. Öt gyermeke körül fiai : 

a) Zsigmond (szül. 1774.) eiöbb (1 792 ben) m. kir. testőr, 
utóbb lovas kapitány. 

b) János (szül. 1775.) Soprony vármegyének mintegy 1827-t(5l 
1836 ig föszolgabirája volt. 

e) Ignác z (szül. 1780.) Temes megyének előbb (18.^0—33 kö- 
rül) aiszolgabirája, utóbb fizetéses táblabírája, mintegy 1842-ig. Gyer- 
mekei közül József 1849-ben Temes vármegye esküdtje volt. Béla 
festesz volt Pesten^ szül. 1825. meghalt 1864-beD. 

d) Mihály (szül. 1782-ben) Budán kir. tartományi biztos volt. 
Meghalt 1826 ban. Nejétől Remekházy Erzsébettől maradt leánya 
Adél (v. Etelka.) 

A család ezímere a paizs udvarában hátulsó lábain ágaskodó 
grif, első jobb lábával kivont kardot, a balban csillagot tartva. A paizs 
fölötti sisak koronáján pánczélos kar kivont kardot tart. A paizst két 
oldalról foszladék veszi körül. 

1695-ben Vizkelety Ferenc z-nek neje volt Széchényi Ka- 
talin, Széchényi György prímás unoka buga, az eisö gróf Széchényi* 
nek nővére. 

Egy másik Vizkelety Ferencz 1 725. jauuar. 28-án Széplakon 
gr. Széchenyi Györgynél esküdtetett össze nejével Salamon Magdolná- 
val Vizkelety Adalbert pálos barát által. ^) 

Vizkelety A d a l b e r t paulinus szerzetes volt már 1705-ben is. 
Meghalt 1737-ben. Testvérei voltak a) Pál, ki 1725. évi febr. 26-áü 
halt meg ; és b) J ó z s e f, ki 1719. évi sept. 14-én kelt egybe Zida- 
rich István leányával Zidarich Anna Máriával, kitől fiók JózsefFe- 
r^ncz Sebestyén született 1725. évi jaotiar 7-éD. *) Mind ezeket 
a táblázaton kijelölni nem tudjuk. Továbbá 

1732— 33.ban Vizkelety József (bizonyosan a fŐlebb emiitett 
Zidarich Anna M. férje) Mosony várraegyének szolgabirája volt. 1774, 
Vizkelety Pált kir. kamarai számvevő hivatalban találjuk. 1792-ben 
S á n d r-Pá! Verebélyben kir. sóházi mázsáló. 

A Vizkelety család jelenleg tudtunkra két ágon él, és már most 
tekintve a közlött táblázatot, ezen két ágat L Ferenc z-tol és L 
L á s z 1 ó-tól kezdve vehetjük figyelembe. 



^) Egy régi Telekesay-féie egri Bitaaléba irott jegyzetekből, ügy latsaik 
Vizkelety Adalbert pálos barát saját kezével. 
') ügyaa onnan. 



240 VIZKÖZY. — VIZOVICZKY. 

VilkÖZ]^ család. (Borsai f) Pozsony vármegye kihalt családa, 
melyből borsai Vizközy Tamás és András 148 l-ben í. Mátyás 
király adománya mellett a Pozsony megyei sz. andrásúri és más bir- 
tokrészekbe beiktattattak. ') Nevezett Tamásnak fia Pál 1487-ben 
Nyéki András megöléseért családjának elégtételt adott. ^) 

Vizoviciky család. Eredetileg Turócz vármegyei nemes csa- 
lád, A n(>messég szerző Strba János volt, ki nővérével és testvérei- 
vel, úgy gyermekeivel Strba Jánossal, Margittal és Zsófiával éa ez 
utóbbinak férjével Vizoviczky György szabadossal, és ennek fiai- 
val I. Leopold királytól 1691. dec. 30-án kelt czímeres nemeslevélben 
megnemesítetett és nemesié velök Turócz vármegye közgyűlésén 1692 
június 17-ón kihirdettett. '^) 

A nemesség közös szerzőjének Vizoviczky Györgynek fia I. 
János Nógrád megyébe telepedvén Jobbágyi helységbe, azon me- 
gye előtt 1726 ban a föhebbi armális mellett igazolta nemességét. *) 
Ennek egyk fia István 1755 ben rnint Jobbágyiban lakó szintén a 
kétségtelen nemesek sorában állt. 

A családfa következő : 

György 
1691. 

I. János 
Nógrádban 1726. 



1. István Pál rí. JánoE. 

1755. 

Jobbá^iban. 



IIÍ. János II. György II István. Albert 



^Benedek " Lázár^ ^- "^^"^^ I"' í«*^^" ^'^ ^^^f 

Jobbágyiban Jobbágyiban Jobbágyibanlaktak. 



1841. 1841. 



I, Istvánnak fia Albert 1779-ben Esztergomban végeste az 
első humanitatis osztályt. Fiai valamint IV. Jánosnak fiai Nógrád me- 
gyétől 1841. évi aug. 28-án kaptak nemességökröl bizonyítványt. 



>) Gr. Teleki, Hunyadiak kora KII. 161 481. 

») Ugyan ott 349. 

') Turócz vármegye 1692. dvi jegyzökönyvéén a 699. lapon, mely más ét^ 
dekben meghamisitatott , de a jegyzőkönyv Elenchnea mutatja a valód! 
tartahuAt 

*) ProtocoL C. Neograd. anni 1726. 



WLÁD. 241 

Wlád esalád. (Zelistyei^ A zelistyei W i á d család, — mely- 
nek neve a régi okmányokban váltakozva Wlaad, Vlaadj s Vlad alak- 
ban fordul elÖ, — egyike Máramaros vármegye: legrégibb törzsökös és 
nemes családainak, és nevezett megye Zelistye (Zelysthe stb.) hely- 
ségről, mint ösi adományos birtokáról, veszi elönevét és eredetét, mely 
a hajdankor homályában vész el. 

Az első legrégibb okmányok hiányában nem akarván indokol- 
hatatlan, habár valószinü, föltevések következtetéseire sem kiterjesz- 
kedni, ennélfogva a meg iévö okiratok tartalmi összevetéséből csupán 
annyit állithatni, hogy a Wlád család birtokos nemes volta az Ar- 
pádházi királyok koráig felnyúlik, és hogy eképen ősei már a XIII. 
század végen Máramarosban élt számos nemesség sorában foglaltak 
helyet, mire nézve a meglevő okmányok tartalmának ide vonatkozó 
érveit alább kíjelöijök. 

Az imént elmoní^ott okoknál fogva, liogy kivolt a Wlád család 
alapító törzs-őse, a nemesség és ősi birtok szerzője? azt meg nem ha- 
tározhatjuk. Az tudva van, hogy a XÍV, század közepén 1350 — Ő9. 
év közt (némely Íróink szerint épec 1359 ben) Bogdán vajda vezér- 
lete alatt Máramaros oláh lakossága nagyobb számmal a tatárok 
elpusztított Moldva részeibe vándorolt, ^) akkoron, egy okmányos adat 
szerint a Wlád család kivándorolt ivadékábói négy Wlád emlí- 
tetik, kiknek ketteje praetoriánusnak, egy consul-nak, egy kapitány- 
nak íratik/'*) Ha ez így van, — eme körülményben csak egy kisarjad- 
zoít más ágazat ielheté ujabb gyökereit, mert véleményem szerint Má- 
ramaros vármegyének eleddig ismeretes történelmi birtok-viszonyai 
szerint Zelistye helységnek elsc törzs-birtokosául a Wlád család tűnik 
föl, legalább eddig okleveles adattal ellenkezőt nem bizonyíthatni, *) 



') Turócai krónikája III. köiiy v. 38, fej. Kükül. János. A Drágffy család 
őseinek adománylevele 1365. évről Fejér Cod. dipl. tomo IX. vol. 3. p. 469. 
Lá«d Wenzel Gr. értekezését Mára maró «-ról Uj M. Múzeum 1857. évi II. köt 
340. Btb. ott idézve Azaki: Tábla clironologika de istoria veké »i nova a molda- 
viei. Jassi, 1842. stb, 

*) Egy oklevél a Visnocky lengyel cealád lembergi levéltárában, kiadva 
P i a pentru minte, anima s5 Literatura din anula 1856. nrii 27 — 80. Wlád 
Alajos, Originea Familiei Wlad nobile de Selisce, Lúgos 1865. p. 6. 

*) L Lajtos királynak Balg ^s Drág (a Drágfíyak öeei) rífszére l.%5. évi 
adományában Zelistye nem foglaltatik , sem a többi Wenzel Q. által (üj M. 
Muz. 1857. II. k. 313-400. 1.) felhozott okleveleiben más család tulajdonául 
Zelistye nem található, ha csak Fej<ír Cod. dipl. IX. vol. 3. p. 469. a 
K eettzerste nem hibából van k é t-z e 1 i s t tr helyett. Ezen eeetben azon- 

:4A.OrAR0B8ZÁO C8ALÁDAJ XII. S.ÖT. Ív) 



242 WLÁD. 

míg eUonben az alábbi okleveles kivonatok szerint nevezett helység 
mindég örökösödés utján oiy ösi birtoknak jelöltetik, melynek a Wlád 
család régtcíl fogvást (ab antiquo) békés és csendes birtokában ólt. 

Bárba a családi nevek származásának természeténél fogva bizo- 
nyosnak tarthatjuk, hogy a W 1 á d család is, e nevét egy olyan kitű- 
nőbb Öse uiáti öröklé, kinek az csupán keresztneve volt, mind a mel- 
lett esen ősének korát eddig ki nera jelölhetjük, A legelső, kit hiteles 
okirat után a családból ismerünk, Mihály, már a TT^rfíi nevet csa- 
ládnévül viselte Ez éli a XV. század első felében Zsigmond király ko- 
rában, midőn úgymint Nemes György, Dragméríi Ivánka, és Gyula- 
falvi Dan nemes társával az okirat czerint Sugataghi Mikiének Her- 
néczfah'i birtokát hatalmasul elfoglalván, e miatt Zsigmond királynak 
1439-ben (Budán b Margit sz. ünnepe előtt negycdnappal kelt) és a 
leleszi conventhez intéseit parancsa szerint a vármegye közbejöttével 
A nevezett főlperes Sugataghi Mikle vissza iktatlatni rendelletett, 
azonban az iktatásuál Wlád Mihály nemcsak bepanaszlott társaival; 
de még több csatlakozó nemesekkel együtt (kik az oklevélben megne- 
vezvék) az. ikiatásnak fegyveres kézzel ellentállottak éí azt sikeresítni 
nem engedték. ^) Mi okból történt e hatalmaskodás nem tudhatjuk, 
de föltételezhetjük, hog]^ vérségi és jogközössóg szolgálkatott reá ürü- 
gyet mert a Sugataghi és Gyulafalvi családdal a Wlád család jog kö- 
zösséget egy 147Ö. évi osziályos levél igazolja, *) mely szerint ekkor 
már Wlád Mihálynak fia János élt, ki ez okmányban Sugata^, elő- 
névvel jelöltíitik, biztos adatul arra, hogy ekkor Sugataghnak is bir- 
tokosai közt állott, fj ós ámbár bizonyára Zelistyén is birtokos volt, 



ban még több valósziníiséget nyer sejtelnitink , mely sEerint a Víáá család a 
Balk, es testvérei Drag , Dragotner és István nemzetségéből eredt, mint az 
alábbi 3-dik jegyzetben olvasható. 

') A» egész okmány közölve Wenzel G. által idézeti üj M. Múzeum 
1857 évi [J kot. 348-352. lapján. 

*) Mármaros varmegyének egy 1754-ben gyulafalvi ns. Rednik János 
részérs keit hiteles átirat, meg van Budán a kir. kamarai levéltárban ía. 

^) Sdt ha ezen augatagi birtokjogrol alaposan köveikezletni lehetne, 
űgy aít bihetnök, hogy a Wlád család azon Drágostól (Gyula íiátál; íilio Gyi*- 
lae; származott több családággal együtt, » ki 1359-ben I. Lajostól a Moldva- 
crszágból Tisszatej építés erdemeiért Szktiaát. Harpatokfalvát , Kopácsfülvát, 
Deszefalvát, Heniécsházal u Suga tagfal vát kapta kir. adományban. És miután 
e falvak közt Gyula falva említve nincs, iizt is hihetni , hogy Gyulafalva hely- 
a^gncvíít Drago8 otyjálól Gjnlátói mint alapitójától nyerte. Fejér Cod. dipl. 
IX. 3. 161. 



WLÁD 243 

liiég ekkor nem tekintetett ez föbirtoknak ; nolia az Ugadhatatlanél 
öbí örökség volt. Ugyanis nevezett 1. Wlad János fiaival Miklós, 
Tivadar és Nikitával, továbbá 2. Juga Jánoe fiaival Péter, Ti^- 
más és Jánossal és ennek testvére 3. Bálás mindeuik egy-egy harmad* 
részben Máranvaros megyei Zelistye helységbeli ösi apai birtokukbao 
Mátyás királynak 1486-ban (Budán Letare vasárnap előtti saM)mbaton 
kelt) uj adománya folytán megerősítettek és abba a leleszi convent ál- 
tal minden ellenmondás nélkül beiktattak. *) 

1486-ban (Sz. Ambrus ünnepe előtti legközelebbi vasárnapon) 
most nevezett Wlád János és Juga János, mindketten fölebb megne- 
vezett fiaiknak és rokonaiknak terheiket is magokra vállalván, a 1«~ 
leszi convent elÖtt és pedig Wlád János Zelt«ty«i birtokából egy, Juga 
János ugyan ott egy^ és Mojszin helységben másik házhelyet minden 
hozzá tartozó nemesi jogokkal Hathal Jánosnak és testvéreinek (fra- 
tribus) Ivasko, Nyikita, és Györgynek ajándékoztak ós bevallottak 
Wlád János által tett oly föltétel mellett, hogy öt Hathal János és test- 
vérei évenkint húsvét ós karácson ünnepeken süteménynyel (torta) 
megaján dó kőzni, és «z. Miklós napján házokboz meghiva, egy ebéddel 
megvendégelni az ajándék jeléül tartozzanak. *) 

1487-ben (Budán Oculi vasárnap előtti hatodik napon) Hathal 
János testvéreivel együtt stb. a Wlád János és Juga Jánostól szerzett 
három telekre^ valamint Gorzó és fia Tamás Zelistyén Juga Jánostól 
vett nemesi curiára Mátyás királytól beiktató parancsot nyervén, 
azokba a leleszi convent által beiktattattak. ') 

1489-ben (Pál fordulása napiján) nemes - felső - vissi Nan fia 
Zeczkoy fiának Jankónak terheit is magára vállalván, rokonsági szere- 
tetbői Máramaros megye Mojszin helységnek felerészét, tartozékaival 
Valka, Cser, Lukácshavasokkal és Sehol nevű havas felével Wlád 
Jánosnak és Juga Jánosnak és maradékaiknak teljes joggal ado- 
mányozta és bevallotta a leleszi convent előtt. ^) 

1548. évben (b. Imre v. ünnepe utáni 3-ad napon) gr. Nádasdi 
Tamás országbírónak a leleezí conventhez intézett idéző parancsa foly- 
tán nemes Sajó János, Danchal és sajói Kan Bálás, nem különben né< 



') As egész oklevél kösölve van következő czimU könyvecskében : Ori- 
ginea FamiUei WUtd mobile de SelUce, ScrUa de Aloysiu Wlad de Selúce stb. Logogiu 
Í86Ö. 

') Ui>7ao ott az oklevél közölve. 

*) Ugyan ott. 

*) Ugyan ott. 

16* 



244 WLÁD. 

bai zelistyei Wlád (Miklós) fiai Tivadar és János kérelmökre 
oííérty mert a) lőSíben Pünkösd táján néb&i sajói Dunka Fülöp Má- 
ramaros megyei Sajó helységben említett d&nchali Manku Jánosnak 
éa Nan Balásnak (>8szes birtokrészeit és a Sajón épített egy kerekű 
malom telét és jobbágy telkét hatalmasul elfoglalta, és bitorolta, é» lia- 
lála után özvegye Margit és fiai János és Elek szintén bitorolják és 
vissza adni nem akarják, ez által a tulajdonosnak kétszáz aranyforin- 
ton felül kárt okozván : továbbá mert b) ugyan azon évben b. sz. Má- 
ria mönybemenetele ünnepe táján nevezeit Wlád T e o I o r saját és 
testvére János családi, adományos, iktatási, megerősítő éh^T)eres ok- 
mányait, melyek azoknak zelistyei éa mojszini birtokaikra v^iiftíkoznak, 
zelistyei Komán Simon, János, Kozma és Jakab nemeseknek hűségükbe 
bixva, Őrizés végett átadván, azokat tülök minden sürgetés daczára vissza 
nem kaphatták, végre mert c) még löBS-ban sz. György nap táján ze- 
listyei Pap Lázár nemes Zelisíyén néhai zelistyei Pap Lörincznek há- 
zát és nemesi kúriáját, kitol azt VYlád T h e o d o r és János zálog- 
jogon megszerezték, erőhatalommal, minden törvényes utat mellőzve, 
elfoglalta és bitorolja, nevezett Özvegy Margitot és fiait Dunka Jánost 
és Eleket, nem különben Komán Simont, Jánost, Kozmát és Jakabot, 
és végre Pap Lázárt a kir. kúria elé idézteti. *; 

Ugyan csak 1548 ban (Pozsonyban nov. 20- kán kelt) kir. ado- 
mányban í. Ferdinánd király nemes Vlaad J á n o s-nak, Gy ö r g ybek, 
Mát é-nak és Zelistyei A n t a l-nak, nem különben zathali Vankoal Já- 
nosnak, úgy mojszini Komán Jánosnak, Simonnak és Kozmának éa Örö- 
köseiknek Máramaros megyei Zelistye, Zachal (Szacsal) és Mojszin hely- 
ségben fekvő őszes birtokrészeikre, melyeknek békés és csendes birto- 
kában már régóta a nevezetteknek eleik és őseik (Majores et Progeni- 
tores) *) is voltak, uj királyi adományt adott, melynek folytán azokba 
a leleszi convent által minden ellentmondás nélkül beis iktattattak.*) 

Mint szárma'^ott le a család a Zsigmond király korában (1437.) 
élt Wlád M i h á 1 y-tól kezdve, azt a következő táblázatokon láthat- 
juk, megjegyezve még is elöre^ miszerint ezen táblázaton az ősi bir- 



') Originea Pamiliei Wlad id. ra. 

*) 119. 'út 'd, lilajorea €9 Progemiorea kitételt a genealógiai fokozatos érte- 
lemben vesszjik, mely gzerint az k' zöiisegeson a páter, avus, abavus, atavus, 
proavus-on fölüli ősöket jeleli, akkor csak bevett szokás szerint öt nomzed^ket 
Bzámítva is kt^t századra, a békés birtokló ősöknek kora a XIV. század ele- 
jére esik* 

^) Originea Familiei. 



WLAD. 



245 



tokban Máramaros megyében raaraát ágazatok nincsenek meg, miután 
ezekre nézve eddig az adatok hiányzanak itt ; csupán a XVIII. század 
első felében Erdélybe szakadt ágak^ melyek egyike — mint említve 
leszen, Magyarországba visszatelepedett, származási rendje *) kö- 
vetkezik : 



I. tábla. 

Wlád Mihály 
1437. 



1. Miklós 
1486. 



II. Tódor 
1548. 



11. János 
1548. 



I. János 
1486—89. 

I. Tódor 
Í.Gergely I.Máté 



Nikita 
1486. 



1548. 



1548. 



Antal 
de Zelistve 
1548." 



I. György. I. Farkas. 
LGáboT^ 



I. Demeter 
Pintye. 



Prekup 

1736. 1744. 

Dezsaknán 

B.-6solnok v. 



I Vazul 
1736. 44. 
DézB&knán 
utóbb Szinyén 

III. Demeter. 



11. Nikita 
17S6. 
sajói lelkész 1744. 
Máraoaarosban. 



Tamás. 
íTvalür 
Farkas 



Izidor. 
Kosztan. 



IV. János 
t 



Tódor. 



Ariton. 



Tógyer. 



János. Görgely. 



ni. János II. Demeter 

(Onucz) Szilágytön, 

Kis-Kajánban n. Némán. 

B.-Szoln. 



Folpt. a köv. lapon. 



I. Konstantin Jakab Mária. 

1736. 44. Marokházác 

Bödön, utóbb Dobokában. 

Czentén 

(ns. Szilassy Mária) 

Folyt. II. tahién. 



Jon. 



Sámson 

utódai 

élnek 1S13. 



Sándor. Bimoi 



János. 



Kriska. Mariska. 



Ili. Nikita. 
'~PáÍ.'~' 



Jó2sa János 
laknak Némán. 



György 

Hondán 

t 



') Egy 1826. évi febr- 27—28. és mart. 1-én. Némán eszközlöti; s 1826. 
dec. 11 — 14. Dezsaknán tszékileg hitelesített, — 8 egy másik 1846. juÜus 17-cn 
Czeötén eszközlött s július 18-án íezekileg hitelesített tanűvailatásokra alapí- 
tott családi közlés szerint; 



246 



WLAD. 



Ili. János, ki az előbbi lapúu. 
(Onucz) 
Kis-Kajánban B. Szolnok. 



Gergely. 
Farkas. 
Simon. 
Máté. János. 



György. 



Teofor 
lak. Horgospatak 
B -Szolnok. 

István. 



ZakariáB 

Nyí-'geron lak. 

Farkas. János. 



Antal t Mihály György Ariton Jeremiás. Demeter. 
SZ.1795. t sz. 1813. " 



Tódor. Gerg. Beniam. Demet. Dániel 

s'/ 1 810. 

Pabomie 
sz. 1837. 



Gáb. Tódor. 



Miklós János 
sz. 1843. sz. 1854. 



Vazul Porfir. János ^ 
81. 1834. sz. 1849. sz. 1852. 



II. tábla. 



1. Konstantin, ki at /. iáhlán. 
1736. 1744. 
Bödön, utóbb Czente'n. 
(np. Szilsissy Mária) 



Condrate 

Czentén 

pap t 



1. Simon 
Czente'n lak. 
(újfalvi Pap 
Todorutz M ária) 



I. Dániel István 

P -Kamaráson nőtlen 
It'lkéez. beszterczei leik 
I esperes f 



Cilica II. Dániel ' 7~y.r 

Cz^tén. sz. 1775. f 1844. j^. .KamarLn 

— 7^ — ' ' V ábrányi leik -tvam árason. 

János. Demeter. !r\ 'x "fe* \ ' o 
* j , ^ , (Onán Eva) Simon 

Konstantin, sz. 1780. aug. 29.) f 1849. 



Tódor 
Fölpösön 
Kolos vm. 



Lázár 
Kozma- 
telkén. 



János- Damián. 



_J_-_ 



András. Fcrencz Julianna. Terézia. Bii inka. 
sz. 1830 sz. 1840. 



Gábor 
sz. 1840. 



János 
sz. 1850. 



Boris. Szavetta. 



Miklós 
sz. 1802. 
t 



Illés Mária Julianna Zsófia Ágnes Mihály Alajos 

sz. 1804. sz.ieil. sz. 1813. sz. 1815. sz. 1818. sz. 1820. sz. 1822. 
jul. 20. oct. 23. íebr. 14. sept. 15. jun. 27. aug. 6. febr. 24. 
1 182a.(Székelyne')Kó'vá-(Fodorn^) f f Krassó v. ke'pvis, 

kör. ryne) (1. Strainn Anna 

2. ns.Karátsonyi 
Mária sz. 1827. 
aug. 30.) 



i-t. Gyula 2-t. Kornél II. Alajos Aurél Casaios Martian- Demeter Katicza 

ez. 1849. sz. 1S53. sz. 1854. 8Z.1866. sz. 1857. sz. 1863. no?, 3. sz. 1866, 

dec. 21. mart. 2. apr 7. aag. 27. sept. 18, dee. 28. 

t 



wlId. 247 

Mini ewlítök, — e családfa a Máramarosban élÖ íiemzedékek h^ér 
gSi'iiUái tiein tartalmazza az ebéli adatok liiáu} a mű>tt. íléziagoa adataick 
szerint a nráramarosi ágr61 a XVII. XVilI. századból jelenleg csak 
annyit tudunk, bogy 1707-beri a felső járási liomaifivm prapMaló oemeö- 
ség sorában találjak Sajón a Wiád családból a következőket M í k i »> s t, 
két Farkast, két Gergelyt és két Tódort. 1757-bea a Moj- 
azin, Zelístye ésZacaai helység határjárásánál tiltakozott Wlád I/akács^ 

A XVn. század végen, a XVIIL azázad elején élt a csaiádbói Mará- 
in árosban Wlád P i n t y e, a táblázat szerint í. Demeternek fia; ez idöbeu 
már tagjaiban meggyarapodván, ösi javaiban pedig a gyakori osztályok 
által megfogyatkozván a család, míg Pintyének egyik űts. ÍI. Ni kita mint 
gör. kath. lelkész Sajón maradt, két testvére P r e k u p és Vazul 
1736. táján oda hagyván szelistyei leapadt birtoknSgzüket. Erdélybe 
Belső -Szolnok megyébe, nevezetesen P r e k u p mini sovágo Dézsák- 
nára, Vazul pedig előbb Dézsaknára, utóbb Szinye. helységbe teleped- 
tek, mind ezt a vérségi és jogrokonsággal együtt fiaik réáiiÁVKi ió i 744-beu 
máj. 29-én Máramaros megye törvén^-es bizonysága előtt Sajón kelt 
bizonyítványában testvérük, az emiitett Wiád Nikita eliöraeri és bizo- 
nyítja.^) Mikép terjedt Vazul ága tovább, a táblázat no-^yeÁÍ issig mutatja. 

Prokup ága azonban még terjedelmesebb lört]Déí.^y fiú gyermeké- 
nek ivadéka által. Prekup négy fip következő : lÜ. J á n o s II. D e- 
méter, í. Konstantin, és Jakab, Szólunk mind a négyről kü- 
lön a következőkben. 

a) IIL János Dózsaknáról Kis-Kajánba telepedett, e^y, felesé- 
-gül vett nemesleány birtokába. Ott nemzé három fiát: Gergelyt, 

T e o f r t, és Z i\ k a r i á s t, kik mind a hárman elég szapora csalá- 
dot alkottak, Gergely ivadékát mostanig fitutatja a családfa, Tí^ó- 
í'or-nak, ki szintén neje birtokába Horgospatakára i^tii?. lakíbát, él- 
nek unokái Mihály (szül 1795.) utódíiívai, é?j Áriton (saöl 
181B.) gyermekeivel együtt, mint a családfán láthatni- Zakariáa 
Nyégerfaivára telepedett hitvese örökségébe, és most unokája Jere- 
miás él fiaival Gábor és Tódorral elvűit. 

b) IL Demeter (Prekup másod fia) elŐbb Szüágytőn lakott, 
utóbb Némán (szintén Belső Szolnok vm.) szerzett biríoká.»-a tette kká- 
aát, hol mint malomépítő is míiködött. Utódait a táblíi mutatja. 

c) Jakab (Prekup fia) Dézsaknáról Doboka megyei Marokhá- 
zára helyezkedett, négy íiátóli utódai most is élnek. 

d) í. Konstantin (PrekuD fia) eh'íbb BelsŐ-Szoínok uie^rvei 



') íwásíl erről Koioemouostori Cooveji^btin fase. V. nro 26. 



24S WLÁD. 

Böödön lakott, utóbb pappá szenteitetvón, Doboka megyébe Czente 
helységbe költözött és ott is Lalt meg. Nőül vévén neoaes Szilassy Má- 
riát, négy fia maradt, úgymint 1. Koadrate, ki Czentén lelkész 
volt és nőtlenül halt meg, 2, Simon, ki bátyjával szintén Czentén 
lakott, és kiről alább szólunk. 3. István, hajói tudjuk, még 1815- 
ben beszterczei plébános és sófalvi kerületi espf^res volt, 4. lí. D á- 
n i e I Puszta-Kamarásra telepedett. Három íia közül Jakab szinten 
ott lakott, kinek íia Simon 1849-ben esettel, Tódor Kolos me- 
gyei Fülp5«re költözött, öt gyermekét a táLíázat mutatja, Lázár 
Kozma-telkére tette lakását, gyermekei a családfán láthatók. 

Simon, ki fölebb említetett, Konstantinnak fia, Czentén szé- 
kelt. Nejétől Újfalvi Pap máskép Todorutz Máriától két gyermeke ma- 
radt: Cilica, kinek utódait a táblán láthatjuk, ós L Dániel, ki 
1776. dec. 27-én születeti Miután Beszterczén a gymnaeiumi, Balásfai- 
ván a bölcsészeti és theologiai tanfolyamot bevégezte, 1800. Magyaror- 
szágba költözött, és előbb Bihar megyei Vasad helységbe mint tanító, 
utóbb 18i2-töi Vedres-Abrány községnek áldásosán müködö, tudomá- 
nyosan mivelt és több nyelvet beszélő gör, kath. román lelkésze volt 
«gész haláláig, mclj történt 1844. jul. Í8-án. Nejétől Orián Évától 
sssámoá gyermeke? közül, kik már többnyire elhaltak, a legii^abb. 

Alajos szül. V.-Abrányban 1822. febr. 24-én. Iskoláit a jogi 
tanfolyammal együtt N.-Váradon jeles sikerrel bevégezvén, és 1845- 
ben ügyvédi vizsgát tévén^ Toroatál megyébe Gyülvészre telepedett 
hol mint urodalmi ügyé-az foglalt állást, innen utóbb Temesvárra, majd 
1848, febr. 27-én végképen Krassó megyébe Lúgosra tette át lakását 
ügyvédi minőségben. 1848-ban Krassó megye nagy-zorienczi kerüle- 
téből képviselővé választatván, dec. végéig Pesten, 1849-ben Debre- 
czenben és Szegeden vett részt az országgyűlésen, 1861-ben Krassó 
vármegye főjegyzőjévé választatott, majd ismét előbbi választó kerü- 
lete által választatott meg képviselőül a pesti országgyűlésre, hol a mér- 
sékelt szabad elvű párt részén működött, és a román nemzetiség ügyé- 
ben tanúsított buzgóságáért az erdélyi román nőegylet által gyö- 
nyörű koszorúval íis? teltetett meg. 1861, apriL 3-án Krassó megyétől 
nemesi bizonyítványt vett ki. *) 1861. dec. 16-íól a Krassó megyei 
törvényszék első ülnöke, és a bün-fenyítő tanács rendes elnöke, mi g 
jelenleg (1865.) ismét a nevezett választó kerület országgyűlési kép- 

') 317. száuj alatt, mely a m. kir. kanczellária által 1862. január 2-án 
X8157/1862. 6Z. a- megerositvo , a m. k. helytartóság áUal 1862. jan. 5-^ü, 
17*'^'1862. sz. a. lektíldetett. 



WLÍD. — VL^DÁfl. 



249 



viselője. Ifjú korától a magyar rroda)ora terén ia el^zt vett és a lapok- 
ban, főleg a román nemzetiség ügyében becses dolgozatokkal lépett föl, 
e nemű czikkeit és polémiáit „-á Román nép és ügye^ czim alatt Össze- 
gyűjtve, 1 8G3-ban adta ki Lúgoson. Készt vett továbbá a román lapok- 
ban is pub licistikai dolgozataival, melyek által nemzetbeliei tiszteletét 
és ragaszkodását vívta ki, és általában a nemzetiségek testvéries egye* 
sölésére irányzott működésével hazafias érzületét tünteté ki. Első és 
második nejétől gyermekeit a táblázat matatja. 

Mint említők a Máramaros megyei ág nemzedékrendjét nem is- 
merjük, megemlíthetjük azonban az a/^sai eiőnevü ágat, melyből Wlád 
György előbb Máramaros vármegyének al-. utóbb 1833 — 1835-ben 
föszolgabirája volt, fia László 1836-ban márr. sz, esküdt, 1845. jul. 
14-töl 1 849-ig alszolga- 
biró volt. Ennek csak egy 
leánya maradt. 

A család ősi czim erét 
oklevelesen nem ismer- 
jük. Az erdélyi ág által 
használt czimer — mint 
azt a metszvény is mutat- 
ja— függöleg kétfelé osz- 
tott paizs ; a jobb oldali 
(tán) vörös udvarban kö- 
nyöklő páaczéios kar ki- 
vont kardot tart; a balol- 
dali kék udvar alján ma- 
gas sziklás bérez emel- 
kedik, aiál8Ó aknai be- 
járással, a bérez fölött 
három csillag ragyog. A 
paizs fölötti sisak koronáján szintén pánczélos kar kivont kardot tart. 
Foszladék jobbról arany kék, balról ezüstvörös. 

Vladár esalád. (Kagy-Csepcsényi és Muthnai) Turócz várme- 
gye egyik legtörzsökösebb öscsaláda. Törzs- őse Oudrum, kinek fia 
I V a n k (v. Jank) és Palik rokonaikkal Kripech, Kubina Haiik fiai, 
Milosth Bihisz fia, Mladen s többekkel mint a Besztercsei-bánvai te- 
lepekhez közelesö Osernakou^) helységnek jövevény (hoapites) megtele- 
lj Csernokou és Chamako heíjseg. így találjuk írva a Turcczi EegeBtrum- 
ban, a ceaUdi közlée szerint Csernek aUkban> K helység a Szontagh Cd. állítása 




250 VLADÁK. 

pítöi huszolgálataikért 1263'ban ÍV. Béla királytól ezahadalmaikban 
megerősítettek azon kikötés meUett, hogy alkalmilag :\ király zászlói 
alatt harozoljanak Még ugyan ezea évben nevezettek Turóoz megyé- 
ben Mutbiia nevezetii, nagy kiííjrjedéöíí erdővel fedett, birtokot kapták 
adományban. 1295 ben Jank íia Kóce, (vagy Hók) Palik fia Miklós, 
Kiibina fia Buda, Milosth lla ísov (v. I»tók) muthnai birtokukra III. 
Andráa királytól megerÖfiítÖ adományt kaptak. ') 

1343. évi (húsvét ötödik napján Visegrádon) kelt levelében I^ 
Lajos király Pál fiának Balásnak, Buda fiának Endernck, Péter fiának 
Jánosnak, Pál fiának Miklósnak, Zaluch fiainak Ábrahámnak és Ba- 
(íisznak mind Turóczi nemeseknek és többi rokonaiknak Csernakou 
helység helyett csere-adományban Turócz megyei Muíhna ésCsepcsin 
helységet adományozván, őket azokba beiktaitatni parancsolja,^) amint 
ez azon évben a Turóczi convent bizonyítványa szerint Tódor János Tu- 
rócz megyei alispán által meg is történt. '^) Ezen adomány és iktatási 
jelentést 1359 ben (sexto Kalendas m. Április) I. Lajos király Pálnak fia 
Gylla, Karassun fia Jáno^, Muthnai Istvánnak fia Kelemen és a többi ösök 
úgymint Ivank, Palik, Kopech, Kubina, Milozsch, Miaden, Tivan, Praem- 
lat, Zontag és Puclmg maradékainak részökre átirata és megerösíté, *) 

í 352-ben Tamás országbiró itélölevelet adott ki Karaz fia János, 
Pál fia Gyula, Bodo fia Gyula, Olka fiai Batiz és Tamás réssekre 
Muthna helységről és ennek a Bene fia János birtokától elkülönzött 
határairól. ^) 

Elfoglalván Körmöcz városa polgárai a Muthnai birtokot, 1367- 
ben (ez. Simon és Júdás napján) L Lajos király a nevezett városhoz 
intézett parancsában azt vissza adatni rendelte. A következő 1368 ban 
pedig a Turócisi convent által Muthna határjárása ünnepélyesen meg- 
tartatott, és ugy Muthna mint Csepcsény helység határainak a Bajnó- 
czi vár helységeitől elkülönzése eszközöltetett. *) 

1383 ban Vidasteleki. Muthna helységének bi- 6gági jogát, mi 

szerint valószinuleg Besztercze tÁjékin volt. Velem^öy«m szerint Turócz n^e 
gye dali cstícakébeu lehetett, és tán a mai Ctrenwsne hel?S'%gel azonos,. De 
semmi esetre Pozsega megyéhetiy malyTixék s^oami nyoma siacs íí2, oklevélben. 

') E három okmáBynak; re'azbeo kivonataiknak a család általi egyszerű 
alakban közlése szerint. 

*) Turóczi Regestrum, Engel M onumenta 109, egc'iszeu közöl ve az oklevél. 

^) Ugyan ott 

) Ugyan ott 108. 

*) Begestrum de Turócz ugyan ott pag. 86 — 87. 

•) Családi közibe szerint, mert e levél kivonata a Turéezi RegeBtruir.ban 
fiem említetik* 



YLADÁR. 251 

Úgy látazik, földbirtokkal volt öeszekötve, a családtól beirfttképen (in- 
scriptío) István bíró (Stephaau» filius Nicolai tartá) a családtól 22 arany 
furiutért megvette, mely vétel- szerződést a neirizeteég tíz iag;ja írván 
alá, *) már ezek közt találjuk VUdárnak fiát Benedeket is. A VI a- 
dár név tehát már keresztnév gyanánt ekkor dívott, azonban ezen 
Vladár kis unokájában kihalván, a Vladár család nevét ugyan tőle 
vette, dtí tőle egyenes ágon nem származott, mint látni fogjuk. 

lí^9 l-ben Bebek Imre országbíró a sok hamis okmányok felde- 
rítése folytán Túrócz megyében birtokjogi vizsgáló széket tartván, ak- 
kor a föiebbi Muthnai és Csepcsényi nemzetség nevében Báláénak fia 
Pál, és Gyulának fia István birtokjogaik igazolása végett a fölebb ki- 
vonatban közlött Öt rendbeli okmánnyal Muthna és Osepcsény birto- 
kaikra jogaikat bebizonyíták. '') 

A család adatai szerint 1368>ban a család gyarmatositá Cha- 
maroa-Patakát, később Szklenó-Lehotának nevezett helységei 1405. 
táján keletkezett a család birtokterületén üj-Lehota (most Felsö- 
Stubnya helység); 1502-ben Alsó és Felső Turcsek. 

1403-ban Körmöcz városa ismét elfoglalá Muthna egy részét, 
miért ellene 1404- ben a család pert indított, melynek folytán Garai 
Miklós nádor a városnak itélé oda Szklenó-Lehota helységet és a Fe- 
kete erdőt. De ezzel a pernek vége nem lett, folyt az még tovább is, 
és valószínűleg az oda itélt javakat a család ismét megnyeré, mert 
egy 1456-ban kelt eladási okmány szerint még birtokában volt. 

A XV. század első felében, (úgy látszik 1430-~-40. év között) 
a nemzetség, mely eddig Muthnai és Csepcsényi birtokait közösen 
bírta, kétfelé oszlott, nevezetesen öudriim, Kopech, Kubina, Mílosth, 
MIaden maradékai az Összes birtok egy harmadrészét, Tiwan, Prelad, 
Zumar (v. Zontag,) Poruch (v. Puchug) utódai egy harmad részét kap- 
ták osztályrészül. Ezen osztály után a birtokok neveiben is változást 
találunk, tudni illik, a két harmadrésznek birtoka Nagy-Csepcsény és 
és Felsö-Muthna, az egy harmadrészeseké KisCsepcsény és Közép- 
Muthna néven fordul elő, Alsó Muthna a Bene családjáé maradt. 

A Nagy Csepcsényiekbol származott a Vladár és Sándor 
család, a Kis-CsepcsényiekbŐl a Csepcsényi és Batiz család* 
Mikor jöttek azonban e családnevek állandó használatba ? — megha- 
tározni nem lehet. A Vladár nevet, mint láttuk — már 1383-ban. 
egyik családtf^ viselé, a család véleménye szerint ez ág volt a több 

') Családi köz]. 

*} Tarócti Regestrumbao 8'>. 



252 vladIb. 

közt a legtehetösb, íí Yladár név is tehetőst jelent. Utóbb Vladár ága 
kilialván, az utánca örökösödött ág nevét is fölvevé és így támadt a 
Viadár család, mely a közös törzsű Csepcsányi, Sándor és 
B a t i £ családokkai máig fenmaradt. 

1498-ban Körmöcz városa ismét, még pedig erÖ-hatalmaskcdás 
mellett 500 fegyveres lovassal támadá meg Muthnát, elrombolva mindent, 
mi a mezőkön elébök került. Ez ellen Nagy-Csepcsényi Bálás és Kis- 
Csepcsényi Csepcsánszky János a család nevében királyi parancs mel- 
lett a sz.-benedeki convent közbejöttével vizsgálatot eszközöltettek, és 
annak folytán még azon évben Körmöcz városát a nyolczAdos törvény- 
szék elé idéztetek. E peres irományok a muthnai birtoknak már elnép- 
telenedett pusztuló álapotába^ és a családot hanyatlóbb állásban mu- 
tatják föl. Ezek indokához járult a család tagok eljárása, kik a birtok 
elidegenítést megkezdek. 1500-ban a birtok egy része 62 ftért a város- 
nak zálogba adatott. 1502-ben a fentérintett foglalások és birtokhábor- 
gatásokból származott perek iránt András, János és Mihály Kis-Csep- 
csény iek, — Vladár Mihály és Gallus Kethel Nagy- Csepcaé- 
nyiek Körmöcz városával Turzó János közbenjárására a Turóczi Con- 
vent előbb egyezségre léptek, mely szerint Szklenó, mindkét Turcsek 
és Üj-Lehota helységnek teie a városnak engedtetett, az egész Muthnai 
uradalomból a nemzetség kezében csupán Felső ós közép Mutbn« 
maradván. 

A következő évben ezen egyezménynek nagy-csep<»ényi Vladár 
Márton, és Bálás, Majthényi Rafael alispán és az illető szolgabirák 
előtt ünnepélyesen ellen mondottak, és a későbbi adásvevési szerződések 
oda mutatnak, hogy ama egyezmény után is némely javak a nemzetség 
kezén maradtak. 

Utóbb azonban a nemzetségi birtokokat a birtokos tagok pazar- 
lása meg inkább megfogyasztá. Már 1510-ben 531 f. 8. d. értékű zá- 
log birtokot tartott a város kezében a Muthnai területen. Éhez járult 
Csepcsánszky János elidegenítése, ki egész nemesi kúriáját 4 ftért fe- 
csérlé el, míg végre 1518-ban Kis-Csepcsényi András és fia Albert, 
Kis-Csepcsényi Batisz Zsigmond, nagy-csepcsényi Vladár Balás, 
Gallus Kethel, Sandrinus és Nagy-Csepcsényi Gáspár, János és Imre 
az Összes nagy és közép Muthnai birtokot 1200 arany ftért örök áron 
a városnak átengedték. 1523-ban az eladók nj szerződésre léptek a 
várossal, melyben az eddig tett eladásokat és Thurzóféle egyezményt 
naegerösitvén, kiköték, ho^y a Kis- éa Nagy-Csepcsényi birtokaikban 
történt eUdások megbemmisitessenek, és az eladási összegek toherké- 



\XADÁR. 



263 



pen a Muthnai birtokra írassanak; továbbá, bogy a családnak Örök idő- 
kig a Mutbnai erdőkben szabad faizásuk iegyeii. melynek most is bir- 
tokában vannak. 

ily viGzon tágságok között a nemzetség egykori nagyobb terje- 
delmű birtokai tetemesen leapadtak; a muthnai birtok elidegenítetvén, a 
csepcsényi birtok is idöjártával különféle utakon fogyásnak indáit, és 
annak egy részébe más családok jutának, úgy, bogy azon rész is, mely 
jelenleg még a Vladár család kezén áll, tetemesen megkisebbedve, a 
család tagjainak más megyékbe elszakadására egy fö indokul szolgáit, 
így származtak el Turócz raegyoböi a Vladár család tagjai Hont, Gö- 
mör, Szabolcs, Zemplm és egyéb megyékbe is. 

A család czímere — 
mint a metszvény Í6 ábrázolja 
a paizs kék udvarában hár- 
mas folyamban úszó és két 
első lábaival ki kapaszkodó 
szarvas, fölötte jobbról arany 
csillag, balról ezüst félhold 
látható. A paizs fölötti sisak 
koronáján egy nyíllal átszúrt 
szívből három liliom emelke- 
dik ki, és a középsőn fehér 
galamb ül. A paizst jo])bról 
arany kék, balról ezüst vörös 
foszladék környezi, míg né- 
mely családi czimereken a 
foszladék helyett szőlőfürtök kel megrakott lombozat foly alá. 

A család leszármazási fája, mint azt a család egyik tagja Vladár 
Károly e század elején szerkeszté, itt következik : 




254 



VLADÁR. 



í. tábla. 
fiagy-Csepcsényi és F. Muthnai vondi. Kis-Csepcsényi éa közép Muthnai vmial. 



Gudrum. Harek. 
de Ceer- sen Hauk. 
nukon. I ' 



Bihisz 

1 



Milosth 



Mladen 
(V. Wla- 



? 

Tievan 

.PoÜHi 

közös 

szerz 

1263. 



Praelad Zumar 1. Poruch 

1263. i^'/íoío (v.Polian) v. Prém- v. Zuntar 

'—- -^ , ^^J^í^- közÖH Jod_r263. V. Zoiitaor 

.T^^^ Ábrahám szerz. '~d^.; 
(Istov. , .^oo Péter 

_Stevh.) I 

Kelcinen j 

1359. 68. ! 

t i 



BistaliiT Jt^'^L 



Zun/a. 



V Puch- 
nieh V. 
Puchug 

í^63. 



Bálás 
1404. 10. 



Bálint 
1410. 



Szlank 

Zalek, Za- 

luth. atixk 

Oi ka 1345 



Ábrahám VJadár 
1343. 1343. 

Benedek 
_ 1410. 2H. , 

S ////'' ifá i343. 45. 1352. 
JL428^428. 1428. ^^^ .^ ^^ ^'f^f 

1368. 



Pál Péter Bért. 
138ÖJíg3.J[388. 

Ba]á» Benedek 
1387. 1410. 



Imre (n. 
Klára 
1423. 



törzse . 

Bálint 
1368. 



Tamás 

István 

1383. 



Márton 
1405. 37. 



Bálint 
1410. 



György 1446. 
de Kis-Csepcsén. 



Krupoch 
V. Krypech 
Kopech 
12G3._ 

'^enk 
sen Biuk. 
1290. 



Kabin a 
V. Rubina, Haru- 
biua, Hombek. 
1263. 



Márton 



Buda 
12g5. 

Endre 
1343. 



Karazun 
1295. 

János 
1358. 59. 



Krisant Mihály 



I" • » I — 

Benedek Andráa 

1387. 

Miklóa 
t 1410. 



Miklós Erzse Mihály 
1410. (Csepcsá- 1396.1410. 
nyi István) Sz. Mihá- 
lyon. 



Jank 

V. Ivank 

1263. 



Paulik 
V. Palik 1263. 



Bálás 
Hók közöB sz. 
1263. 95. 1343. 
T Pál 

1358.1891. 



Miklós 

k. szerző 

1343. 



Gyula 
1352. 1368 

Péter István Tamás 
1383. 1383. 91. 1383.1410. 



Bálás 
1410. 

Folyt, a köv. lapon. 



Mátyás Benedek Mátyás 
1405. 10. 1410. 1410. 

Dorottya 
1498. 



Gergely 

1446. 
(n. Erzse.) 



YLADÁK. 



265 



Bálás, ki az előbbi lap<m. 
_1410. 

ILBaíá? 
1423. 



Tamás 

literátus 

1491. 



III. Bálás 

Szklftbina várban 

149Í. t 

(Astula Dara Zelman 

Mik. özv.) 



i. Márton 

1498. 



I. Mihály 
1498. 



Fidyt. II. tfiblán. Folyt. V. táblán. 



Mátyás Leo Hedvig 
1491. 1491. 
1519. t 

^ 1_^ 

László Oyörgy 
ez ág 1550-ig egé- 
szen kihall. 



Zsófia 
1491. 



Lina 
1491. 



Dóra 
1491. 



IL tábla. 

Márton, ki az í. táhlán. 
1498. 



Sandrip. v. Sándor 

Í498. 1518, 
kiiöl a. Sándor más 
ként Vladdr cs. ered. 



György 

1498. 1512. 

kiföl az Urielovich és 

Istuínovje ága. 

Fol^t. íll. táblán. 



Qáspár 

1498. 1518. 

kitől Gasparovje, Martin- 

kovje^ Benedikóvje (Bezek, 

és BaÜiárovje (Tompjen) 

ágak erednek. 

"Polgt IV. táblán. 



f \ ■ ■ ■ "~ 

Zsigmond Lörincz 

1563. uj uj adoon. 

adomáoyt 158S. 

Miklós Mózses 
Zolnáu 1667. 



György 
uj adományt 
1563. 

Folyt, a köv.lapon. 



Miklós 
1563. 



Menyhért 
1563. 



György 
1810. 

Miklós 

J61Q 

I ^, 

Pál 
1676. 



"-1 f^ 



Mátyás Márton Mihály János 
1610 1610. 1610. 1610. 



Sandrfn 

1628. 

t 



Boldiceár 
1663. 

Imre árva, 

János 

t 



József. 

András 

Krsjicl 

dictas 

t 



Sandrín György 
1611. 1610. 

1676. György 1676. 
Sandoroyje. 



András 
1635^ 

' Mátyás 
(Luce Zsófia). 



Miklós 



György 

1729. 

,- - ....A — , . . , 

János 
Sandorovje 
1777. f. 



Sándor 

1703. 

■■ » .ti II 

András 
_1729. 

József 

Antal 



András 
1703. 



Mátyás 
1703. 

^íbáiT' 
biztos 

Sámuel. 

Sámuel, 



András 



János Tamás 

'"Adám^ ^ 
Beszter- 
czán 



25G 



VLADÁE. 



György, ki az előbbi lapon. 
«j adományt 
1Ő63. 



Kristóf 
1563. 

György 
Duricski". 



Kristóf 

Ostrik 

1610. t 







János 

sf.rüc 

1610. 

Pál 


Mátyás 

Vlcst'k 

t 



János 



János 
f 1615. 



Dávid 



Burián 
1635. 



Bernát 
t 



Dóra János Zsuzsi Mária 

(KonCSíík (KCVlCZky löiaakC 

György) János) eay) 



Mihály 

1635. 

_ — ^ 

György 
1646. 



Dániel 
elhöUözöU. 



Imre 
• 173í5. 



István 

_Gyorgy 
Jár? OS 



András 

sz. 1733-4-1825. 

arasiv műves. 



János 
U7^^ 

"^adráa 1721. 

_Xdám 1721. 

Eva János 
Jaliódíi t 



Pál Sámuel János 
katona csizmadia pOc?ztós. 



András 

László 
órás. 



János 



Mátyás 

György idősb. 
1650^ 

György Í67? 
esküdt 82 éves 



ZsigiGond 
1729. 

László 

9z. 1750. 

toperceptor. 

KAroiy 



__Pál 
Simon 
László Pdtt^r. 



György MiLáiy Jóy-sef 
órás. 



m. t á b i a. 

György, ki a IL táblán. 
Ii98. 1612. 
nz Uriclovich és Istvanovje ú§ak törzte. 



Uriel 15!>3. 
Urieloioiih ág kezdője. 

Folyt. íi köt. lapon. 



István 
1663 
Iatr>ánotje dg ke»éU. 

II. István. 



Fereucz Sándor 
1591. t 1Ö91- 
1611. 



György 
1591. 
1611. 



János II. Uriel 

1591. 

1611. 



g3^ Dániel 
<^ - idősb 



Mátyás ÍBtv. András Jánoe DánJel 



1611. 
t 



Pál 

*~Dávid~' 

Trencain 

várm. 



t iKh t 



Jónás 
1591. 1591 161L -a 
J611. (Kaszay Erzse) ? ? 1591.JL611. 

IstváT" , Í525: , "sándor Pál' 

t III. István 1660. f f 

Macbula Zsuzsi). 



(György János 
1699. osztoa. 



István 
Andrái?. 



János 
t 



András 
t 



István 



1699. 



Andrást Istvánt Gy örgyt Fe rencz. 

Pál 



Ferenczt Jánost 



Pété; 
Turóoz várm. 



Ferencz 

lf99. 

(Lehoczkv Ilona.) 

Ádám 

17U. 

(CsepcsányiAnna). 

György 

Csepcsányi 

Batisz Róza.) 

Károly 
e gmealszerk 




VLADÁR. 



257 



Uriel, hi az előbbi Ictpon. 
1663. 
Urtelovieh dg kezdHJe, 



Liszló 
1590.1600. 

Sjsepes 

várm. köl- 

töz. 



György 

1614. 1617. 

1631-86. meg- 

^ veszi testvére 

László véBíét 



János 
1614. 1635. 



János 
1660. 



András 

János 

1660. 
Szatmár* 
ba kÖUöz. 



Miklós 
_^660.__ 

János György 
1674. 1670. 



Ferencz 

Imre 
t 



József 
János. 



János 
t 



Sámuel 
1746. 



István 2 Mátyás OH 
1609. 16. ? 1616. o: §^ 






László. 



István LásEló 

János 
t 



rí : -^ I 

Ádám Anna Zsuzsi 
t (Lehocz- (Csep- 
ky Pál.) ^sányi 
Pál.) 



Mátyás György János 
t 1767. ; 



Mátyás 

t 



János 

1760. 

17S6. 

'""pál. 

I ^ 

Imre 
Mogyoró- 
don. 



József György 
SzirákoD 
Nógrád. 



Mihály dyUtgy János 



János Sámael György József László Ferencz Márton 

me. 77. ^_i!«-_, i^^^i^:^ -iíi^i^r 

János 

Bécsben 

1807. 



János 

1774. 

f* — ^- 1 

Pál 1827. 

Szfigyben 

Nógrád 

várm. 

örököse 

János. 



Lásdó 
t 



István. József. 



MAOTA^0RSZÍ» CSALÍDÁI. ZII* KÖT. 



17 



VLADAR. 



IV. tábla. 

(xáspár, ki a II. táblán. 
1498. 1518. 
Gáspár^ Benedeky Márton, 
Boldtzs, á.gak törzse. 



Mátyás 
dicfiis Maözko. 
Í563. uj adom. 
(Uuttkay Orsolya.) 

Márton iíoldíasár 
1 1579. t löll. 



Benedek 
1.563. uj ad. 

(N. Zsófia.) 



György 
l6G3^ad. 

János 

1589. 

t 



János 
1571. 79. 



Márton 

1563. ujad. 

1589. 



Mihály 
16jJL_U. 

István 
1632;_36. 

Jánoa 
1675. 

Ádám t 



Dániel János 
1611.1686. 1611.1631. 

zálogító. '"3^;^ 

1630.1654. 

(Revicz- 
ky Anna.) 



Boldizsár György 

1611. 1623. 1611.35. 

Tompjon cs. ág. eladja vé- 
%'íét I. Mihály 
nak. 






János 
1631. 54. 



Imre 
lBltJ4. 

Mátj'ás 
1654. 



György Menyhért János 

1676.92. 1676.92. 1689.92. 
T r ' 



György 
1051. 

György 
1692*^ 



.jáno3 Mihály 
161j 31. 1614.31. 
zálcfiriíó. 



Jetván Bernát Dániel Ádám János 

gasparides. {^ohun- Í724» 

^ gacz '^ 
Taroó.) 



András 
1646. 



András 
1734. 



János. 



Imre. 



Pál. János 
Gaspartdes. f 



Imre 

Mátyás 

Antal. 

József Pál. 

i 

Mátyás Mihály. PáT" 



István János Imre 

János. 
János György ím re. 



János 
__1646. 

András Á<iám 
1676. 1653. 



Mihálv 

1676." 

elkültöz. 

.A.ndrá& 
Ebeczkcn 
Keezi hó 
czon. 



Márton 
1676. 



FerencK 
1653. 



János 
1713. 



Ferencz 
1708. 



András 
1736 



Ferencz 
1736. 



Lajos. 



Simon 
1825. 



Jánoí 



Péter 
t 



Jónás föpercep- 
tor 1 1857. 



Pál Gergely László János Imre. 
t 



Mihály 1736. 
Turócztól nsi 
bizonyít. 1755. 
Hontban Bátor- 
faluban. 

JáuoB 

1765 Hevesben 

Szóláton. 



Tamás 

György 
Gyön- 
gyösön. 



István 
szol. 1751. 
Nénvilfü. 



Pál 

t 



VLADAR* 



259 



V.t á b 1 a. 

Mihály, ki as /. táblán, 
1498. 



Imre 
1518. bevalló. 



János 
1498. 
1518. bevalló, 
t 



János 
1563. uj ad. 
él még 1589. 
ettől a Dantelhóve ág. 



ifj. Dávid 

1579. 1589. 

(1. Eaksay Zsófia 

2. Rovosz Gy. 

leánya. 

Mihály Mátyás 
1611^31. t 

András 
1630^ 

Jakab 
1676. 



Mátyás 
1711 



idősb. Dávid 

1568. üj ad. 

(Jezerniczky Anna) 

eftöl az Adamovie és 

Uliczka ág.* 



János 
1608. 14. 



Dániel 
1611. 14. 



a. 






P 
SS 



Ádám Imre 
1608. 35. 1611. 



Mihály 

1661. 76. 

Bakabányán 

t 1693. 



Pál János 
1663. 1660. 



Mátyás 

t 



1631. 

Mátyás 
t 

"Mihály 
1630. 



Zsuzsi 
1608. 



ag. 

Folyt, a 
köv. lapon. 



András 
1646. 



Mátyás 1693 

Bakabányán 

t 1735. 



János 
szül. 1704. 

János 
szül. 1734. 



András 
1646. 76. 

Gyjjrgy. 

András. 

Pál János 
t 



Mihály 

1620. 76. 

t 



György 



.1. 



Andrds 

I " 

János. 



József 
Bakabányán. 

József. 



János 
t 



György 
György. 
Pál^' 



Gábor László Ádám. 
t t 



Zsigmond. Pál, 



Pál 
1724. 

Ámos 
1745 

Lajos. 

Amos Áron. 

Menvhcrt Albert. 



Imre 

1724. 

(Velics Mária.) 

"""Pál András 

3758. 17.58. 
kiköltöz. kiköl. 



Imre Dániel János Zsuzsi Júlia 
1755. 1755. 1758. (Kádár (Koucsek 

András ) Bernát.) 



Pil^ 

"PaL 
f 



András. 



József. 

íLónyay 
Sarolta.) 

Ervin. 



Kristóf 

lak. Klazdn 

Zerapliu V. 

1865. 

(Lónyai Ilona.) 

I S 

Géza. Emil. 



Tamás 



Klára 
(Kandó 
Kálra.) 



17* 



2H0 



VLADAR. — TLAf5ICH. 



György 
1608. 46. 



JáuoB 1676. 

Gyurii ovszky. 

Dávid János 



1720. 
sz. biró. 

Oyörgy 

Gáspár 

eiköltöz. 



1728. 



Imre, ki oa efShbi lupon. 
1611. 
Uliczka dg. 



László 

1611, 85. 

I " 1 

János 
Laczki 1676. 

Miklós. Ádá 



m. 



Sándor. János. Ádám. 



Mihály 
leiLJ!. 

György 
1676. 

Ádám 

1698. 



f — 



Sámuel 
Pál."^' 



Imre János Mihály. 



László. Fcrencz. Bertalan. 



Mátyás 
1611." 3a 

Ferencz 
1676. 



Dávid 

1611. 14. 

t 



íme ennyire terjedt szét több ágon a Viadár család, melynek 
egyes ágai, mint a táblán kijelölve van, Turócz megyéből több megyébe 
el szakadtak, kivált a múlt század közepén. A legmódosabb dg a zera- 
plin megyei, mely az V. táblán a Dánielféle ágon a kiköUözött 
Pálnak utódaiban Kristófban és teRívéreiben él. 

Hont és innen Nógrád megyébe is több ág szárm^.zott, nevezete- 
sen a táblán kijelölt bakabányai ágon kivtíl Imre ága, (V. táblán) az 
úgynevezett U 1 i ez k a i ág. A Sándorféle ágból pedig Nógrád me- 
gyében Szügy ben jelenleg K á r o 1 y él. 

Vladiszlaidesz család. Trencsín várraegye nemes családai 
sorában ismeretes. Vladiszlaidesz Mártontól, ki Sámbokréty Mar- 
gitot vette nőül, következő Demzedékrend ^ származott ; 

Márton 
(Sámbokréty Margit) 



Miklós 

Mihályi 
vulgo Adamóay. 

János 



'janofi. 



Mihály. 



Dorottya 
(Jeszenszky 

János.) 



Vlasích esalád. (báró) Horvátországi család, mely nagyobbára a 
hadi téren gyűjtötte érdemeit. 

A nemességet Vlasich Péter és György kapták 1718-ban 
III. Károly királytól.*) Czíraerök a paizs kék udvarában zöld téren álló 



') Szontagh Dan. közi. sz. 
') Collect. herald, nro. 544. 



VLASICÖ. — WODIANBR. 261 

vörös ruhás magyar vitéz, derekán kék övvel, fején vörös prémes kal- 
paggal, jobb kezében kivont kardot, a balban buzogányt tartva, sárga 
esÍEmás jobb lába mellett egy levágott vérző törökfej hever. A paizs 
fölötti sisak koronáján két kiterjesztett fekete sasszárny között vörös 
raeztí kar könyököl, kivont kardot tartva.') 

Vlasich János í774-ben szerdahelyi plébános és vasvári cdm' 
zetes kanonok, 1787-ben aémet-gömsei plébános és szombathelyi csini, 
kanonok volt. 

Wlassich József 1787-bén Sz.-Fejérvári föesperes kanonok. 

Vlasich Mihály 1787-ben kanczelláriai tanácsos. 

Legnevezetesebb férfia volt a családnak Vlassich F e r e n c z, 
szül. Dombóvárott Tolna megyében 1766-ban. Katonsú pályára lépvén 
1784-ben, a franczia háborúk alatt tanúsított vitézségeért és érdemei- 
ért már 1808-ban huszár ezredes, 1813 ban tábornok, és a M. Terézia 
rend lovagi keresztét nyerte. 1824 ban altábornagy, 1828»ban ezred 
tulajdonos és 1831-ben Slavonia hadi kormányzója, 1832-ben horvátor- 
szági bán, és báró, víU. b. titkos tanácsos, és a Leopold rend nagy ke- 
resztese lett. Meghalt Zágrábban 1840. máj. 16-án. 

Vlkolínszky család. Ismert Alapítója Vlkolinszky Mátyás, 
ki nőül vévén a múlt század elején Pilarik Jánosnak Földváry Julian- 
nától született leányát Pilarik Zsófiát, ez által birtokossá lett, ós kö- 
vetkező családfát alkotott : 

Mátyás 

1720. 

(PUarik Zsófia.) 



Mihály 
(1. Bezegh Éva 
2. Sterz Fruzsina.) 




1-től Julianna 2-tól Zsigmond Anna 

(Kőzik t ' (Steiner 

Benjámin.) Sámuel.) 

Vochtl család. (Máskép Vaehtler) Vochil máskép Vachtlcr 
József, Temesvárott m. kir. kincstári igazgatósági ülnök, ki 1808. 
jan. 29-én Pest megyétől kiadott nemesi bizony itvány át Krassó me- 
gyében 1845. június 1 1-én kihirdettette. 

Wodianer család. (Kapriorai) Kereskedési üzlet folytán meg- 
gazdagodván, 1844-ben nemességre emeltetett, és pedig WodianerSá- 
muel Krassó megyei Kapriora helységre Bécsben 1844. jul. 2-án kelt 



*) Adami, Scuta geatil. toiuo XIV. 



262 WODIANEK. — VOiKFPy. 

királyi adományt nyert, mely Krassó megyében 1845. jun. 11 én ki 
hirdetve lön. Sámuelnak fia Albert nőül vette borosjenÖi Aczél 
Zsóíiát. 

Móricz nagy kereskedő, a Duna gőzhajózási társulat admi- 
nistrátora 1857-ben Ferencz József rend kis keresztese,*) és bankkar- 
niányzói helyettes, mint a másod osztályú Vas korona lovagja e rend- 
szabályai szerint 1863-ban ausztriai í)áróságot nyert.^) Albert báró, 
1865-ben Nyitra megyéből orsz, gyűlési képviselő lett. 

Czimere jobbról balra vont szelemen által, melyben két dohány- 
levél látható, szegletes két udvarra oszlik, a jobb oldali alsó kék ud- 
var alján a Dunán úszó csolnakban három egyén ül, fölötte félhold 
ragyog, a baloldali felső vörös udvarban növő fekete egyfejü sas kiter- 
jesztett szárnyakkal látható, fölötte két arany csillag ragyog. A paizs 
fölötti sisak koronáján tarajos kakas áll. A paizst két oldalról foszla- 
dék veszi körül. 

Vogi csftiftd. 1751-ben Mária-Terézia király asszony tói kapta 
cziméres nemes levelét, Czímere következő : a paizs előbb vízirányo- 
san kétfelé oszlik, a felsÖ ezüst udvarban alulról nővö egy fejű fekete 
sas kiterjesztett szárnyakkal látható, fölötte jobbról és balról egy, egy 
kék csillag ragyog ; az alsó osztály kék udvarának közepét függőleges 
arany szelemen (balken) foglalja el, melyben vörös rózaafej látszik 
A paizs fölötti sisak koroQáján madár (Vogl) áll (tán fürj v, vadgalamb) 
két elefánt onnány között., melyekből a jobb oldali félig arany, félig 
fekete, a másik félig kék, félig ezüst. Foszladék jobbról aranyfekete^ 
balról ezüstkék,^) 

Voikflty család. (Oróf) Slavonia (a mai horvátország) egyik 
legrégibb családa. A Woyk nemzetség (genus) már az első királyok 
korában a Dráva és Száva folyam között birtokokat nyert, és 1228-ban 
e nemzetségből Job Comesnak fia Rubin Dénes nádor által birtok- 
viszonyaira nézve itélö levelet kapott.*) 

1496-ban élt -a családból varkouczi Voikffy Miklós, midőn 
Slavonia czímerét nyerte Ulászló királytól.*) 

A család horvátosan Wojkovich-nak is neveztetett, és több vi- 
téz férfiút mutatott fel. Ilyen volt többi közt a XVI. században Woj- 



') Pesti Napló 1857. juh 2. szám. 

') Sürgöny 1863. sept. 15. 209. szám. 

^) Adami Scuta gentil. tomo XIV. 

^) Fejér, Croat. és Slavoniae nex. p. 11. 128. 

*) Ugyan ott 46. 



voiKFpy. 2G3 

kovich Iván jclfís vitéz kapitány, ki 1576-ban a Budac«ki vár mellett 
tortént szerencsétlen török harczon a törökök kezébe esvén, rnagát 
ötvön töröii rabért, sok ezüst és arany marháért válta ki.*) 

1 763. júliusban Voikffy máskép Woikovich Zsigmond gróf- 
ságra emeitetett''') Ekkor, nyert grófi czíinere következő : a paizs ot 
részre oszlik, alul egy fekete gúla alakú udvarral, melyben ezüst hor- 
gony áll, az 1. és 4. arany udvarban koronás egy fejű fekete sas ki- 
terjesztett szárnyakkal Játható ; a 2. és 3. kék udvarban két szemközt 
ágaskodó arany oroszlán kivont pallós hegyén levágott törökfejet tart. 
A középső kisebb paizs eztist udvarába balról felhőből benyúló vöms 
mezü kar kivont kardot tart, a kar fölött egymás fölött három arany 
korona látszik. A paizát grófi korona díszíti, a fölött három koronás 
sisak áll. A jobb oldali sisak koronájából arany oroszlán emelkedik, 
első jobb lábával kivont kardot tartva, a középső sisak koronáján kék 
zászló leng, két felől elefánt-ormány között, melyekből a jobboldali 
félig arany, félig vörös, a baloldali félig vörös, félig ezüst, a baloklali 
koronáján koronás egy fejű fekete sas áll szétterjesztett szárnyakkal. 
Foszladék jobbról aranykék, középről ezüstvörös, balról aranykék. 
A paizst két oldalról telamonok gyanánt két nemtő tartja, a jobb ol- 
dali jobb kezével horgonyra, a baloldali egy fél oszlopra támaszkodva.^) 

Emiitők, hogy a Voikffy család máskép Vojkovics néven volt 
ismeretes, mint ilyent Zágráb megye családai közt találjuk most is. 

Voikovich néven ismeretesek a családból már a XVl. század első 
feléből Vojkovich Ádám itólöniesternek fia Miklós, ki 1525. körül 
11. Lajos király alatt tünteté ki magát,*) 

Vojkovich néven kapta a család a báróságot is 1730-ban.^) 

Utóbb élt Vojkovich Boldizsár, kinek nejétől Zabok Évatói 
fia volt János, kinek F e r e n c z, kinek Z s i g m o n d,^j a ki g r ó f f á 
lett, és 1 782-ben báni táblai ülnökké. 

Zsigmond grófnak fia Ferencz 1827 ben a magyar országi 
gyűlés által a határvizsgáló bizottság tagjául választatott.') 

A család leány-ágon az Ivanovich és Bedekovich családdal is 
vérs^gben áll. Mostani ivadékairól nincsenek adataink. 

'} Istvánffy és PetÖ Gergely M. Krónika 125. lap. 

*) Coll. herald, pag. 120. 

'*) Adami, Scuta gentil. ti mo XIV. 

') Rsttkai, Memória Banorum 121. 

*) I^hofzky, Stemmat. I. 170. ' 

**) Ke'zirat a nzti Múzeumban fol. lat. nro 2Vó. tab. 26. 

') 182?. évi 16. törv. ez. 



264 VOJKOVICH.— VOLAHICH, 

Vojkovich család. LáHd Voikffy cs. 

Vojnieh esalád. (Bajsai) Bács-Bodrog t. e. vármegye birtokos 
semmis családa. 

A czímeres nemes levelet Vojnics István és János testvé- 
rek kapták 1741. oct. 28-án Mária Terézia király asszony tói.'; 

Czimerök a paizs vörös udvarában, mely arany ászok (canttie- 
riiim) vagy is íves szolemon által két részre oszlik, alul turbános levá- 
gott törökfej, a szelemen fölött két ezüst félhold, szarvaikkal fölfelé 
állitva látszik. A paizs fölötti sisak koronáján pánczélos kar arany mar- 
kolatú kivont kardot villogtat, Foszladék jobbról aranyvörös, balról 
ezüst vörös. *j 

A Vojuics családból Antal élt 1812-ben, midőn a Ludovíceum- 
ra száz forint alapitványt tett,*^) Máté ugyan azon intézetre hatezer 
hatszáz forintot adott 1836-ban.*) 

Bács-Bodrog megj^énél többen viseltek fö megyei hivatalokat. 
János e század elején (1816) azon megye foszolgabirája volt. 

A család Bács megyei Bajsa helységről, melynek fele részét 
birja, Írja elönevét. 

VoJBOVÍes>Vi|ja család. 1751-ben Mária-Terézia király- 
asszonytól kapta czíraeres nemes levelét.*) 

Cziraere jobbról balra vont rézsútos ezÜFt szelemen által két- 
részre osztott vörös udvsrű paizs, a szelemen által osztott udvarokban 
egy, egy fekete nyelti ezüst bárd látszik. A paizs fölötti sisak koroná- 
jából szintén olyan két bárd áll, éleikkel kifelé fördítva. Foszladék 
jobbról ezüstvörös, balról ezüstfekete.',) 

Vokojovich család. Élt a XV. században Mátyás király 
korában.') Tán azonos a Vojkevich családdal. 

Volarieh család. (FekörLukoveczi) Bács-Bodrog vármegye 
nemes családa, mely az 1825. évi nemesi Összeirás szerint azon megyei 
Baja városában és Gara helységben székelt. 

János 1857-ben Bács'Bodrog megye foszolgabirája volt. 



') CoUect. herald, nro 211. 

') Adami, Scuta gcntil. toino XIV. 

») 1812. ^vi 4. törv. ez 

*)1836. évi 89. törv. ez. 

*) Collcct. herald. 

•) Adami Scuta gentil. tomo XIV. 

') Teleki, Hunyadiak kora XII. kötetében oklevél. 



TOLFIIU).— WOLKMANN. 265 

Volfard család. Volfard GyÖrgj 179<I ben II. Lropold király 
által emeltetett neraeBségre. 

Czimere függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobb oldali anuiy 
ud\rarban zöld téren kék oroszlán ágaskodik^ olsö jobb lábával kivont 
kardot tartva, a baloldali kék udvarban zöld téren aranyoroszlán ágasko- 
dik, szintén kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronájából vörös 
ruhás, prém kalpagos, arany öves magyar vitéz emelkedik föl, jobb kezé- 
ben kivont kardot villogtatva. Foszladék jobbról és balról aranykék.*) 

A család 1 795-ben Békés megyében hírieíteté ki nemességét. 

Wolgeiiiutii család. Wolgemutk Fülöp, Antal és V e n- 
©35 el 1790-ben IL Leopoid királytól kaptak czímeres nemességet. 

Czimerök vizirányosau kétfelé osztott paizs, a Méö kék udvarban 
ezüst oroszlán ágaskodik, első jobb lábával kibont kardot és annak 
hegyén levágott törökfejet tartva ; fölötte jobbról arany csillag, balról 
ezüst félhold ragyog. Az alsó vörös udvarban arany ászok (cantherium) 
alatt, melyen hat vörös rózsa látszik, zöld téren két, kerekekre fbisze- 
relt ágyú szemlélhető. A paizs fölötti sisak koronájából szintén ezüst 
oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával kivont kardbegyén törökíejet 
tartva, két kiterjesztett fekete sas szárny között, melyekből a jobb ol- 
dalin arany csillag, a baloldalin ezüst félhold fénylik. Foszladék jobb- 
ról ezüstkék, balról aranykék.*) 

Volies család. Volics F erén ez még 1741-ben nemességet 
kapott, melyre nézve fia Imre 1766-ban Mária-Terézia király asszony- 
tól kapta ki czímeres nemeslevelét.^) 

Czimere négy részre osztott paizs, az 1 . és 4-ik vörös udvarban 
arany grif ágaskodik, kivont karddal, a 2. és 3. ezüst udvar vizirányo- 
san két felé oszlik, az alsó rész kék udvarban két fehér folyamot mu- 
tat, a felső ezüst udvarban zöld ruhás magyar vitéz emelkedikki, jobb 
kezével buzogányt tartva. A paizs fölötti sisak koronáján felemelt jobb 
lábával kövecset tartó daru áll, két kiterjesztett sasszárny között, me- 
lyek közül a jobb oldali fekmentesen félig arany, félig vörös, a balol- 
dali félig zöld, félig ezüst Foszladék jobbról arany vörös, balról 
ezüstzold.^) 

Wolkinann család, (de Wolkenheim) Wolk'nnnn Jánost 1741. 

oct. 28 án Mária Terézia királyasszony emelte magyar nemességre.*) 

') Adami, Scuta gentil. tomo XIV. 
*) Adami, Scuta gentil. tomo XIY, 
•) Collect. herald, nro IgS. 
*) Adami Scuta gentil. tomo XIV. 
*) Collect. herald, nro 212. 



266 VOLKKA. — WOLJSHOPFEK. 

Czímere a paiáss kék. udvarában hullámzó folyó fölött arany j^^o- 
iyón álló szerencse istennője, mely jobb kezével maga fölött fehér fá- 
tyolt tart, balkezével horgonyt fog, melynek alsó ágára bal lába van 
helyezve; a paizs két felsÖ szegletét függöny szerű arany udvar képezi, 
melyben egy egy vörös csillag látszik. A paizs fölötti sisak koronáján 
ezüst horgony áll, és a fölött vÖrÖs csillag ragyog, kétfelöl két kiter- 
jesztett sasszárny között, melyekből a jobb oldali félig arany, félig kék, 
a másik félig vörös, félig ezüst. Foszladék jobbról aranykék, balról 
ezüstvörös. ^) 

Volkra család. Történelmünkből ismeretes német család, mely 
hazánkban adományok mellett birtokokat szerzett, többek között Nó- 
grád megyében is Salgó várára is nyert adomány t."^) 

Volkra Ottó Ferdinánd-Theofil 1674-ben a szepesi ka- 
mara tanácsosa és alelnöke volt. 

Czímere öt részre osztott paizs, egy közép vérttel, melyben két- 
fejű sas látszik, a fölött keresztté],^) 

WolfUttth c«alád. Czímere függőleg kétfelé osztott paizs, a 
jobb oldali kék udvarban aiany grif ágaskodik egy vele szemben álló 
zöld hegyre, a baloldali osztály fekmentesen ismét kétfelé oszlik, a 
felső vörös udvarban ezüst_folyam van, az alsó fekete udvarban arany 
ászok szelemenen három fehér rózsa díszlik, a kisebb közép vért vörös 
udvarában pánczélos, sisakos vitéz áll, jobb kezével kivont kardot tartva. 
A paizs fölötti sisak koronájából arany grif nyúlik ki, első jobb lábá- 
val arany markolatú pallóst tartva. Foszladék jobbról arany fekete, 
balról ezüstvörös.'') 

Wolnhoffer család. Wolnhoffer Pál 1758-ban Mária-Terézia 
királyasszonytól kapta czimeres nemes levelét,*) 

Czímere vizirányosan kétfelé osztott paizs, az alsó osztály függő- 
leg hatszor, vízszintesen háromszor húzott vonal által arany fekete 
koczkákat mutat, a felső kék udvarban természetes színű párducz lé- 
pegeit, első jobb lábát kinyújtva. A paizs fölötti sisak koronáján két 
kiterjesztett kék sasszárny lebeg, mindeniken aranyfekete koczkás 
szelemen látható. Foszladék jobbról aranykék, balról aranyfekete.**) 
_ . ^ 

') Adami Stuta gentil. tomo XIV. 

*) Mocsáry, Nógrád leirása III. 226. 

*) Lásd Kaprinai Mss. A. 41. p. 39. 

") Burgstaller, Collectio Insiguium nob. Fam. Hung. 

') Collect. herald, nro 75. 

•) Adami, Seuta gentil, tomo XIV. 



voppiNa—vöRÖs. 267 

Voppíiig család. Vopping F e r d i n a n d L a j o s az 1687. évi 

ország' gyűlésen nyert magyar honfiusítást.*) 

Vorberg család. Báró Vorberg Károly az 1802. évi ország- 
gyűlés által a honfiusitott nemesek közé Íratott,'^) 

Worster család. Worster Kristóf 1687-ben I. Leopold ki- 
rálytól kapta czÍDieres nemes levelét,^) 

Czímere clöbb vízirány osan kétfelé osztott paizs, a felső vörös 
udvarban jobbról arany grif, bíilrói fehér oroszlán ágaskodik, egy 
arany trombitát tartva mind a ketten, az akó kék udvarban hajó úszik, 
melynek orrában kék ruhás ember ül. A paizs fölötti sisak koronájából 
tigris emelkedik ki, első lábaival kenyeret tartva. Foszladék jobbról 
arany kék, l álról ezustvörös.*) 

Vouvermaans család. Vouvermanns Károly és Amand 
cs kir. Őrnagyokat és P o r t u n a t u s cs. kir. kapitányt, mind a három 
testvért az 1827. évi országgyűlés honfiiisílotla.*) Abauj megyében 
leljük a nemesek sorában. Egyik közülök 1848-ban a VII. honvéd 
zászlóalj kapitánya volt. 

Voxith család. Lásd Horváth de Zaluka. 

Vozáry család. Szabolcs vármegye neaiessége sorában em- 
lítetik. ^) 

Vöber család. Vöber Tamás az 1764, évi országgyűlésen 
nyert magyar indigenátust.') 

Vörös család- (Farádi) Soprony vármegyei Farad helységről 
írja elönevét. 

Czímerök a paizs kék udvarában zöld téren jobbról turbános lo- 
vas vitéz, félholdas zászlóval, balról lovas magyar vitéz, mind a kettő 
háti a egymás felé nézve, és a magyar kivont kardját a török felé vil- 
logtatva, A paizs fölött két koronás sisak áll, a jobb oldaliból magyar 
vitéz emelkedik ki, jobb kezével kivont kardja hegyén levágott turbános 
törökfejet, a balban felholdas törökzászlót tartva; a baloldali sisak ko- 
ronájából szügyén nyíllal átütött szarvas emelkedik ki. A paizst két 
oldalról szokásos foszladék veszi kÖrüK 



') 1687. ^vi 28. t9rv. ez. 

2) 1802. <^vi 34. törv. ez. 

'») Coilect. herald, nro 781. 

'*) Adami Scuta gentil. tomo XIV. 

') 1827. évi 42. törv. ez. 

*) Fe'nyes, M. orsz. geogr. Stat, állapotja IV. '229. 

') 1764. evi 47. törv. ez. 



268 VÖRÖS. 

ÍHiuiuetes a következő családfa: 

Pál 

1734. 

(Csuzy Magdolna. ) 



Ignác/ Antal MagdoLia 

T^ér V. aliap. 1770. 74. (Andrássy István 

utóbb (leptenavir orsz. bir. it(íló' Abonyban.) 

1770. 87. mest. al kir. 

(Meszienyi hely tartó. 

'^j**'^ Magdoliift 

(Végb F^ter.) 



Fereníí/ Judit Auua 

(Salamon (Salamou 
F«rencz.) Ignáez.) 



A táblán álló Ignáez uiár 1770-ben Fejér vármegye alispánja 
és helyt, tanácsos, 1783-ban már udv. tan. 1787-ben a hétszemélyes 
táblabírája és Sz.-István r. vitéze volt. Birta I g a r t is. 

Antal eliibb a kir. táblánál orsz. bírói itélÖmester (1770-ben), 
utóbb 1774. 77-ben kir. alhelytartó, leányát Magdolnát verebi 
Végh Péter vette nőül. 

Másik ágból volt azon Ignáez, ki Krassó megyének föszolga- 
bírája volt, 1780. sept. 26-án Soprony megyétől kiadott nemesi bizo* 
nyítványát Krassó megyében 1794. máj. 26-án hirlelteté. Élt még 
1801-ben is mint Temes és Arad nvBi^yék táblabírája. 

Más család, vagy más ág lehetett ^ következő : 

Ferencz 

(Váseey Erzse) 
175a körül. 



Mihály. FereBCz. László. Pál. Erzee. Evi. Bora 

(Gömbös 
János.) 

Vörös Antal 1848-baii Arad vármegye eláö alispánja Tolt, de e 
családból-e ? nem tudjuk. 

Vörös család. Lakhelye Szatmár vármegye, hevá Zala megyé- 
ből szakadt Lehet hogy a fölebb emiitett Ferencznek, kinek neje 
Véssey Erzse volt, ágából eredt. Az első, kiről adataink szólnak, 
Vörös Péter (szül. 1763.) Pest raegyénél t. jegyző volt, intien N.-Ká. 
rolyban gróf Károlyi József tisztartója lett. Első neje Pest megyebői 
Szilágyi Terézia, a második Szlávik Borbála volt. Meghalt 1820-ban. 
Utódait e táblázat*) mutatja : 

') Luby Károly közi. 



VÖRÖS. 269 



Péter Mihály 

sz. 1763—1820. Zalában 

tisztartó N.-Ká- t 

rolyban (1. Szilá- 
gyi *Í. Szlárik Bora ) 



n 



1-tÖl Eisíee 2-tól Miklós Lajos An»a Terez Ignácz Antal 
8z. 1793—1864. t urad irnok. f sz- 1806- sz. 1813. sz 1811. 

(Druzsán Simon f (1. Pecz Fe- (Szádecz- (Srajeh 

ispán .) rencz huazár ky Mária.) Krisztina) . 

hada. t 1830. 

2. Péchy Gábor 

t 1855.) 

A családfán állók közül Teréz setil. 1806-ban, férjhez meot 
Pecz Fereucz volt huazár hadnagy, akkor már gr. Károlyiaknál gaz- 
datiszthez, ki 1830-ban meghalt, másodszor nőül ment 1847-beii póch- 
ujfalusi Póchy Gáborhoz, Nagy-Géczben, ki 1855-ben hall meg. 

Ignácz szül. 1813, gróf Károlyiaknál volt legutóbb Folthon 
tisztartó, jelenleg nyugalmazva Pesten. 1843-ban nÖtil vette Szádeczky 
Máriát. 

Antal szül. 18ri-ben, okleveles ügyvéd, 1848-ban Kosautb 
Lajos titkárja, jelenleg Somogy megyében Szölös-Gy örökön Janko- 
vich L^^szló titkára. Neje volt Srajch Kríözíina. 

A család kath, vallású. 

Vörös család. (Magyar Béli) Pozsony megyei nemes család, 
melyből Antal szül. Hegyen 1800. aug. 21. cseklészi plébános. 

Vörös család. (Máskép Kovách) Vörös máskép Kovács Já- 
nos 1666-ban I. Leopold királytól kapta czimeres nemes levelét. Czí- 
mere a paizs kék udvarában magas fehér sziklán könyöklő pánczélos 
kar kivont kard hegyén török fejet tartva, fölötte a paizs szegleteiben 
egy egy arany csillag ragyog. A pai«s fölötti sisak koronáján az előb- 
bihez hasonló könyöklő kar kivont kard hegyén törökfejet tart, két 
kiterjesztett sasszárny között, melyek közül a jobb oldali vízszintesen 
jobbról arany fekete, balról ezüstvörös. \) Foszladék jobbról aranykék, 
balról ezüstvörös. 

Vörös család. Vörös Mihály alapitá, ki 1760-ban Mária-Te- 
rézia kiráiyasszonytól kapott czimeres nemes levelet.'^) 

Czíraere a paÍ7.3 kék udvarában hátulsó lábain ágaskodó orosz- 
lán, első lábaival vörös keresztes fehér zászlót tartva. A paizs fölötti 
sisak koronáján szétterjesztett szárnyakkal piros lábú fehér galamb 

') Adami Scuta gentil. tomo XIV. 
^) Coll. herald, nro 49. 



270 VÖRÖSMARTY. 

áll, piros csőrében zöld olajfa galvat tartva. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüstvörös.*) 

Vöp^siuarty esalád. Vörösmarty Mihály, a nemzet nagy 
költője, Fejér megyében P. -Nyéken született 1800. dec. 1-én nemes 
családból,*) e szerint azon nemes családból, melyet Fejér megyének 
1779. évi jegyzökönyvében némi változattal Veresmarty alakban talá- 
lunk bevezetve. Üg3^an is 

1779. nov. 27-én Fejér megyének választmányi gyűlése elÖtt 
Veresmarty (igy) Ferencznek fia József és Veresmarty J á- 
n o s n a k fiai János és István, V. Mihálynak unokái, bemu- 
tatván ezen nagy atyjoktól Mihálytól, ki Fejér megye előtt nemessé- 
gét igazolta, származásukat, a megye nemesei közé beírattak.'*) Ezek 
családfája igy áll : 

Mihály 

r 



Ferencz. I. János. 



József II. János Istváü 

1779. 1779. 1779. 

Ezek egyikétől származott, (és úgy látszik IL Jánosnak fia volt) 
azon Vörösmarty Mihály, ki e század elején Fejér megyében Puszta- 
Nj^cken gr. Nádasdy Mihálynál gazdatisztséget viselt és ki nőül vévén 
nemes Csáty Annát, öt fiu és négy leány gyermek közt atyja lőn Mi- 
hál y-nak, a nemzet nagy koltcíjének, ki 1865. nov, 19 én. Pesten halt 
meg. Atyjától kezdve a családfa igy áll: 

Vörösmarty N. 



N. N. 



Mihály Perencz 

P. nyéken gazda- Peeten 

tiszt 1817. ügyvéd 
(Csáty Anna.) lölG- 



Mihály János a. a t. 

sz. 1800—1855. szül. 1802. 
m. akad. r. tag. a gazdatiszt, 
nagy költő 
(Csajághy Laura.) 



Béla. Ilona. Erzae, 



') Adami Scuta gentil. tomo XIV. 

^) L. Gyulay Páltól Vörösmarty Mihály munkáinak 1. kötetében jeles 
életrajzát. 

^) Fejér vármegye jegyzökönyve. 



VÖSTHE. — WRAGOVICn. 271 

Vösthe család. (Vöstei f ) Komárom vármegye kihalt családa, 
mely ott hajdán Vöathe pusztát birtokolta: az utolsó, kiben a család ki- 
halt, Vösthe Mátyás volt még 1581. előtt, mert már ekkor, a vösthei 
puszta, mint magvaszakadás utján a koronára ftzált birtok, másoknak 
adománypztatott. *) 

Vrábel család. Mint e munka IX. köt. 464. lapján a Pozsony 
családról meg van irva, Posonyi Ignácz szegedi lakosnak leányát 
Annát Vrábel János vóvéa nőül, a nevezett ipa ettől született 
egyik unokáját Vrábel Ignáczot örököséül fogadván, azt a Pozso- 
nyi névre adoptálta és nevére 1791-ben nemességet szerzett, míg ennek 
többi testvérei a Vrábel nevezet mellett nemesség nélkül maradtak. 
Idézett helyen kimaradt az 1791-ben nyert czímer leirása, melyet e 
helyen némi pótlásul közölni kivánok : 

P>deklett czímer négy részre osztott paizs, az 1. és 4. kék ud- 
varban hátulsó lábain ágoskodó oroszlán, első lábaival piros szÖlő-ge- 
reaáet tart, a 2. és 3. vörös udvarban lefordított arany bőség-szarvból 
gyümölcs és báza-kalász ömlik alá. A paizs fölötti sisak koronájából 
fehér oroszlán emelkedikki, első jobb lábával két zÖld leveles piros 
szőlöíürtöt tart. Foszla^lék jobbról ezüstkék, balról aranyvÖrös.^) 

Vrabláudxky család. Azelőtt Vrabély. Trencsin vármegye 
nemesi összeirásában 1646 ban előfordul Márton Vrabély néven. Az 
1690. évi összeírásban már Vrahlánszky néven találjuk Zolnán. 1754- 
ben ncmességi oklevelei Trencsin megye levéltárába kerültek^ való- 
színűleg kihalása miatt. ^) 

Wrag^«víeh család. (Báró f 1720) Horvát országi kihalt bárói 
család, melynek őse állítólag ^gy szerecsen, Kálmán király korában 
élt, és ennek a velenczések ellen indított háborúja alkalmával Kálmán 
királyt, kit kocsijában a lovag elragadtak, a veszélyből megmenté, miért 
Horvátországban jószágokat kapott adományban.*) 

E családból Wragovits János 1527-ben Zágráb parancsnoka 
volt ^) 

E családból volt György a XVII. század vegén, kinek nejétől 
telek esi Török Zsuzsannától 6a volt Kristóf. 



') Fényes, Komárom várm. 117. 118. 
') Adami Scuta gentil toino XIV. 
') Szontagh Ddn. közi. 

') Ungarisches Magazin 1783. III. Bd. 128. és Budai Fer. polg. lox. 
m. 768. 

') Kerchelich Hírt. Epp. Zágráb. 216- 



272 



VKANA. 



E családból volt László, kinek Keczer Borbálatói fía B o i d i- 
z s á r, kinek ismét leánya volt Borbála Patachich Istvánné.*) 

Utolaó volt e családból Ádám, báró (de Marasovecz) ezredes és 
kosztuniczi parancsnok, kiben 1720-ban a család kihalt.*) 

A család nevét a magyar krónikák Vagorovic snak is írják. 

Vraiia család. (Hlozsai) V r a n a család máííkép V r a n a y, 
Trencsin vármegye nemessége sorában található már 1660-ban, a mi- 
dőn a nemesi összeírás szerint Trencsin ,sz. kir. városban a curiélie 
birtokosok sorában állt. 

A nemesi összeírások szerint^) 1748-ban Kasza-Podhragyon lak- 
tak Öregebb és ifj. A n d r á s és János-, Fruzsinán pedig Miklós. 

1 768-ban K.-Podhragyon laktak Ör. és iQ. János, továbbá 
András, János, József, György és Ádám testvérek, An- 
drásnak üai. Fruzsinán Miklósnak tia J á n o s. 

1803 ban K.-Fodhragyon éltek János és fiai András és 
Ádám, továbbá J ó z s e f, A r d r á s, I s t v á n, György és Á d á m 
testvérek mindnyájan Józsefnek fiai^ majd István egyedül. ^-^ Fru- 
zsinán János és fiai J á n o s. I s t v á n. 

1837-ben Kö-Porubán lakott Andrásnak fia Á d á m, K. Pod- 
hragyon : András és Ádám fiával Jánossal, továbbá I s t v á » és 
G y Ö r g y, és ez utóbbinak fiai János és György, nem külfinben 
Ádám egyedül. Végre Fruzsinán lakott István maga. 

A családfa ilyen formán szerkeszthető : 



őr. András 
K. Podhragyon 

__im_ 

ifj. András 
1748 



Folytba kövJapon. 



Vrana N. 



János 

K. Podhragyon 

1748. 

ifj. János 
1768. 

István 
1803. 



Miklós 

Frazeinán 

1748. 



János 
neS. 1803. 

János 
1803. 



István 
18(fö. 37. 



') Bossányi féle curiai per 471. lap. 
*) Lehoczky, Stemmat. I. 483. 
') Szontagh Dán. kösl. 



VUANA.— VEANCHICH. 273 

ifj. András, lei az eiöbhi lapon 
1748 



András János József Györgv Ádám 

K, Podhragy 17ö8. 1768. ITÖS/ J768. 

17Gb. u. ott. u, ott. u. ott. u. ott. 



András Ádám József András István Gryorgy Ádám 

u. ott. u ott. u. ott u. ott. u. ott. u, ott. u. üTt 

18ü3. 1803. és 37. 1803. 1803. 1803. IbOo. 1803 

Í837. 1B37 1837. 



Ádám '—.Z TT^ •íá"OS 

58>7 János György 1837. 

K6' Porubáii. ^^^^- 1^'^^- 

E családból volt Vrana István, ki 1770 ben Vágujiielyben 
született, 1801 -tol theol. dr. és j^esti egyetemi hittani tanár^ 1810-ben 
eazterganii kanonok, végre a bécsi Pázmáuy-intézet igazgatója. Meg- 
halt Budán 1822. f«br. 5- én Elönevét Hhzsáról irta, és ii^ czimert 
viselt : 

a paizs kék udvarában zoId téren varjú (v. galamb?) áll, csőré- 
ben három buzakaiászt tartva, a paizs fölötti sisak koronáján egy nyi- 
tott érczsisak áll, nyillal átütve. 

Wraiiehich család. (iSzebenigói f) Mint a családnak leghíre- 
sebb és történelmünkből ismeretes tagja : Verancsics Antal érsek 
(kit már sokan, de roszúl Veráncz-nak is neveznek) maga iija, csa- 
ládjának ősei Boszniában laktak, honnan azonban ük-atyja 1 va n a c z 
vagy János feleségestül és gyermekeivel a török elül menekülve 
Horvát-országba telepedett, de ott sem maradhatván, Dalmácziába 
tette át lakását Sebenigóba, hol házat és egyéb javakat szerzett. 

Azon 1569, évi újjitó nemes levélben') (melyről eleddig nincs 
tudva, hogy Maximilián király által elfogadtatott- e?) maga annak fo- 
galmazója Antal érsek irja, hogy családja régi neve „ W r a n c h y t h^ 
volt, mely utóbb Vranychythra változott, Ö pedig azt már Ve- 
ranckyth és latinosan Verancius alakban kívánta használni. Egyébiránt 
1529, — 1550. évi okmányokban is még a családnevet deákosan csak 
Wrancsics (Wranchich)-nak találjuk,''') melynél fogva itt is a 
Wranchich alakot tartottuk legösiebbnek és valódiabbnak. 

A család már I. Lajostól kapott liliom czímeres nemes levelet, 



') Memória Basilica Stvigoiiiensis pag. 182. 

') Verancsics Antal összes Tnunkái. Közli SzalayL.V. 360— 372. (Katona 
Hist. critic. XXV. 147.) 

') Ugyan ott I. köt. 311. ds köv. 

MAOVaROMSZÁO C8ALÁOA1 XII. KÖT, 18 



274 WRANcnicH. 

mely azonban elveszvén, azt W. Antal testvérei részére is 1569-ben 
megujjitatni kérte. Ezen czimerlevél szerint a Wranchicbok czím(3re*) 
következő : a fenálló paizs öt udvart matat, t. i. a paizs felső jobb ol- 
dali szegletéből az baloldali alaó szegletig húzott (és valószinüleg ez- 
zel ellenkezőleg egy másik) vonal által négy részre oszlik, egy közép 
paizszsal ; a két oldalas kék udvarban három, három liliom díszlik, a 
feUö és alsó arany udvar üres. A paizs fölötti si^ak koronájából taraj 
nyúlik föl, melyen szintén vizirányos udvarban liliomok láthatók. 
Füszladék mindkét oldalról arany kék. 
Az ismert családfa következő : 

Perencz 

Sebenigói lakos 
' (Statileo Margit.) 



Alttal Mihály Pt'ter János 

SS. 1504 1 1573. 1529. 1553. 1530 1549. 56 

k. helytartó kir. udvarnok. 

•jsztcrg. CM'sek. I 

Faustus Kázmér, 
a szótár iró 
1675. 

F e r e n c z sebenigói nemesnek neje Statileo Margit volt, leánya 
Statileo Mihály traui lakosnak,*) nővére Statileo János erdélyi püspök- 
nek, ki Vranchich Antalnak ekképen anyai nagybátyja volt. Hason- 
lóan rokona és nagy bátyja volt Beriszló Péter veszprémi püspök is,^) 
minthogy ez is anyai ágon a Statileo családból származott* 

Antal szül. 1Ö04, máj. 29-én, nagy bátyja Statileo János püs- 
pök pártfogása, és utóbb kiváló esze, tehetsége és erélye folytán kir. 
helytartóságra és esztergomi érsekségre emeltetett 1569. oct 17 én.*) 
Életét, mely ismeretes, nem itt való megírni.*) Meghalt 1573. jun. 
15-én. Testvére 

János 1556-ban Abauj megyei Korlátfalvára kapott klr. 
adományt.*^) 



') Mely nem egyez meg a Török János által a „M. ország Prímása" ezimü 
derdk muukában látható arczkep állatival. 

') Kovacbich Scriptores minorcs I. 194. 

*) Vita Petri Behslavi L. Veraucsics Antal összes müvei 11- k. 221. 
és köv. I. 

') Codex Széchenyi, a nzli Múzeumban XI. köt. 

"*) Podhraczky József, Worancsics Antal tílete. Pesteu 1857. 

•) Liber Krgius fol. 112 



WRANCÖICIT. — VRATAR1C8. 



275 



Mihálynak fiai') voltak Kázmér és Faustus, a Lexi- 
con pentaglottum irója. 

Mikor halt ki a Wranchich család, nem tudjuk, leány ágon Örö- 
kösödő utóda Dalmac25ÍábaQ a gróf Draganich család lőtt, mely már 
szintén kihalt. 

Még 1673 ban a hütlenségi bélyegen kir. ügyész által elfoglalt Nó- 
grád megyei Divény várban ö felsége tisztartójának olvassak*) V r a n- 
c h i c h Györgyöt, de a fölebbi családból eredt-e ? nem tudjuk. 

Vraiiyi e»alád. (Vrányi) Új nemes család, melyből Vrányi 
A r g i r i u 8 megszerezvén a kir. Icincstártól Krassó megyében V r á n y 
helységet, arról nevet és elönevet kapott és egyszersmind a, jószággal 
adományos nemességet 1826-ban. Nemessége Pest megyében 1826. 
aug. 31- én, Krassó megyében 1828. dec. 15-én hirleltetett. Fiai 
György Pesten, és Sándor kinek gyermekei vannak. Kostan- 
t i n kereskedő. Nevezett helységet a család most is birja. 

Vratarics család. (Pápai) Heves vármegyei birtokos nemes 
család, melynek őse Vratarics Farkas a muIt század közepén 1740. 
körül Veszprém megyéből Pápáról származott Heves megyébe. Tőle 
a családfa következőleg^) terjedt le : 



Farkas 
1740. kör. 



Mihály 
(Kadics Júlia.) 



ír. Farkas. 



KI ál a 
(Biskó Fer.) 



Antal 
(DcssewíFy Klára.) 



Mihály Anna János Pái LAszló Conetantía 

(Kalmár (Szalkáry (Lukács fSzabó f f 

Luczia.) Antal.) Emerentia.; Mária.) 

. i , István. László. 



Gábor. AntaL Kati. Anna. | 



Imre 

(Szabó 
Kata) 



Pál 
(Foltin 
Teréz.) 



József 
(Csífpán 
Fanny.) 



Sándor. 



Róza N. 
(László (leány.) 
András.^ 



Károly Anna Klára Lajos Magda. Mari. Póli. 
1826 — 44. (Dobóczky (Rottenstein volt fö sz. bíró 
Heves v. főjegyző István.) József.) f 1860. dec. 8. 
1 1852. jan, 2. Vezekényen. 
(Zábráczky Klára) ^ 

József Vilma Amália Ödön Rozália 

Dormándon (Rottenstein (Jekelfalusy N.) Vezekényen (Jekelfalusy 
Pálné.) (Egyed N.) Andor.) 

') VerancsicB Codex az esztergomi könyvtárban folío 100, 158 
') Nógrád megyei protocoU 1673. 
^) Petrovay Ákos közi. sz. 

18» 



27G WKCHOVSZKY. — VÜCSÁK. 

Mind a csdádfán látjnk, K á r o 1 y (f 1852. jan. 2.) 1826— 184á-ig 
Heves várinegyéíiek föjegyzíye, Lajos (f 1860. dec. 8.) föszolgabi- 
rája volt. 

Wrchowszky esalád. Horvátországból származott. Előbbi neve 
Perger vclt^ a Wrchovszky nevet Horvátországban vette föl 
Jeromos, kinek fia István Wrchovszky névre 1583. maj. 
1-én Rudolf királytól czimeres új nemes levelet nyert.') 

A család egyik tagja G y ö r g y Perger néven a cseh kanczel- 
lariánál volt hivatalnok. E családból származtatik Perger Illés a 
történet iró is.'^) 

Czimerök a paizsban dombon üio pacsirta ; a paizs fölötti sisak 
koronáján könyöklő, kivont kardot villogtató kar.') 

Wrchovszky Sámuel ügyvéd, 1794-ben benne volt a Martino- 
vich féle összeesküvésben. 

Tán e családból származtak Wrchovszky S á n d o r (f 1865) és 
Mihály pesti ügyvédek is. 

Vuelietich cí^alácl. Torontál vármegyében birja Csenej hely- 
séget. Vuchetich Miklós 1863 ban azon megyében árvaszéki előadó. 
Ugyanott Gyula is. 

Vuchetich M á t y á s horvátországi születésű, jogtudor, előbb a 
Kassai akadémiánál, utóbb a pesti Egyetemnél római jog, és büntető 
törvóoyek tanára 1809 tol. Több, főleg büntető jogi latia jnunkát irt 
Meghalt 1824. sept. 22-én. 

Vuesák esalád. Zala vármegyei nemes család, birtokos ott a 
muraközi járásban Goricsicza helységben. KözülŐk Vucsák János a 
múlt száz'.id végén 1791 — 96-ban Zala vármegye alszolgabirájja volt. 

E családból származtatik azon Vucsák György is, ki Aradon 
polgár volt, és ott halt meg 1825-ben kora 75. évében; nejétől Eötvös 
Erzsébettől/) ki előbb Boldizsár Györgyilé volt, és 1805-ben halt meg 
kora 51. évében, következő gyermekei maradtak, mint a következő 
táblázat mutatja : 



') Katona Hist. eritica tomo XXVf. p. 176— 1«0. 
«) Tudománytár 1843. évi VI. köt. 354. 
•) Leboczky Stemmat. II. 435. 

*j Eötvös Erzsidnek atyja volt Eötvös tstváu mihályfahi birt(4[os, test* 
yérei Z « i g m o n d p's L á a « 1 ó. 



VÜCSÁK.— VDJÁNOVSZKY. 277 

György 
Aradon f 1825. 

(Eötvös Krzsef J805.) 



flona Erzse. Terez Audráe Salamou Kata. 

6Z. 1778. ang. 16. (Kricsfalvi f f (Falk Antal 

(Mogyoróssy Krics aliosi jegyző 

Jánofiiié Gyulía.) István Aradon.) Teraeaben.) 

Vucfiliovics család. Vucakovica Zsivko 1751 -ben Mária- 
Teréziától kapta czimeres nemeslevelét. 

Czimere a paizs vörös udvarában álló, jobbról lelógó aranyzászló, 
fölötte jobbról és balról egy, egy arany csillag ragyog ja paizs fölötti 
sisak koronáján szintén arany zászló áll, begyén (mint a másikon is) 
két felé két arany szalag is lebeg. Foszladéfc mindkét oldalról arany- 
kék. ') 

Vuich család. Alapitója Vuich A r s é n a Tisza-végvidéki ka- 
tonai Őrség főkapitánya, ki 1741. oct. 28-án Mária Terézia király 
asszony által nemesítetett meg.^) Czimere íüggöieg kétfelé osztott paizs, 
a jobb oldali ezüst udvarban vörös oroszlán ágaskodik első lábaival arany 
nyelű vörös zászlót tartva ; a baloldali vörös udvarban kék ruhás lovas 
vitéz kivont kardhegyén törökfejet tart ; a paizs fejében (három szeg- 
letü) kék udvarban arany nap s körülötte három arany csillag ragyog. 
A paizs fölötti eisak koronájából kék ruhás kar nyúlik föl, kivont 
kardhegyén törökfejet tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról 
ezüst vörös. 

Vuich család. Vuich László 1746-ban Mária-Terézia király- 
asszon}'' által emeltetett czimeres nemességre. 

Czimere vizirányosan kétfelé osztott paizs, az alsó kék udvarban 
balról jobbra vont rézsútos szelemen látszik, a felsŐ vörös udvarban 
ezüst oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával kivont arany markolatú 
kardot tartva. A paizs íolötti sisak koronájából szintén fehér oroszlán 
emelkedik ki, első jobb lábával szintén kivont kardot tartva, Foszladék 
jobbról ezüstvörös, balról arany kék. 

Vujáoovszky család. Vujánovszky István és Pantaiia 
1792-ben I. Ferencz királytól kaptak czimeres nemes levelet. 

Czimerök arany kereszttel négyfelé osztott paizs, az 1. és 4. vö- 
rös udvarban magas fehér süveg, a 2. és 3. kék udvarban panczélos 
kar kivont kardot tartva, látható. A paizs fölötti sisak koronáján szín- 



"i Adatni Scuta gentil. tomo XIV. 

') Cüllect. herald, nro 213. 

') Adami Scuta gentiL tomo XIV. 



2T8 YÜJEVICH. — VUKELICS. 

tén pánczéíos kar kivontkarddalszemlélhelö.í'oszladék jobbról arany- 
vörös, balról ezüatvörös.^) 

Vujevich család. Vujevich Gergely 1690 ben í. Leopold 
király tói kapott czímeres nemes levelet. 

Czimere a paizs kék udvarában zöld halmon arany korona, és 
azon vörös mezii kar könyököl, kivont kard hegyén törökfejet tartva. 
A paizs fölötti sisakon korona van. Foszladék jobbról aranykék, bal- 
ról es üst vörös,") 

A Vujevich család Bács megyében Baján honos. Közülök Ist- 
ván 1845 — 1849. Bács várm. biztosa, Zakariás 1848-ban volt hon- 
véd, utóbb (1859) Karczagon cs. kir. járásbirósági segéd. 

Vuka^sovicti család. Horvátországból a Likkai határ ör-ezred 
vidékről ered, hol a család egyik tagja katona-tiszt volt ; ennek fia 
József Fülöp született a Likkai kerületben Sz. Péteren 1 755-ben, a 
Bécs-Ujhelyi katonai akadémiában növekedett, és 1780-ban azon ha- 
tár őrezredben mint hadnagy kezdt»tt szolgálni. Vitézsége által főleg a 
franczia háború alatt fokozatosan haladva, 179ö-ban tábornok, majd al- 
tábornagy lett. 1802-ben báróságra emeltetett. 1809-ben Asperu és 
Wagráronál tünteté ki magát, ez utóbbi ütközetben jul. 6-án halálos 
sebet kapván, abban e miatt Bécöben aug. 9-én meghalt. 

Bárói czímere rendesen négy felé osztott paizs, egy alsó ötödik 
udvarral : az 1 , vÖrÖs udvarban növekedő ezüst egyszarvú, a 2. és 3. 
arany udvarban kék ruhás, vörös zászlót tartó magyar vitéz, a 4 ik 
vörös udvarban fehér ágaskodó szarvas, az alsó ötödik gúla alakú kék 
udvarban fekete hegy látszik. A középső paizs függöleg két udvarra 
oszlik, a jobb oldali vörös udvarban fehér mezü kar kivont kardot tart, 
a baloldali arany udvar jobb oldalából kétfejű fekete sasnak fele test- 
része látszik. A paizs fölött bárói korona, azon három koronás sisak 
van, a jobb oldalin panczélos kar kivont kardhegyén törökfejet tartva, 
a középsőből ezüst egyszarvú, a baloldaliból kék ruhás magyar vitéz 
vörös zászlóval látható. Foszladék jobbról ezüstkék. balról arany vörös. 
A paizst telamonok gyanánt két ágaskodó hamvas farkas tartja, fejei* 
ket kifelé fordítva.^) 

Vukelicéi család. Vukelics Jeromos Hitben IIL Károly 
királytól kapta czímeres neines levelét.*) 

') Adami Scuta gentil. tomo XIV. 
') Ugyau ott. 

•) Adami Scuta g<intil. tomo XIV 
^) CoUect. hei ald uro 646. 



VUKELICS.— WÜHWBRAND. 279 

Czíinere fíiggölcgesen két felé osztott paizs, a jobb oldali kék 
udvaiban zöld téren arany oroszlán ágaskodik, első jobb lábával levá- 
gott törökfejet tartva, a baloldali ezüst udvarban zöld téren vörös ru- 
hás, sárga csizmás, kék öves, kardos vitéz áll, jobb kessével kivont 
kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronájából szintén olyan vitéz 
emelkedik ki, jobbról ezüst keresztes vörös zászló, balról félholdas és 
csillagos kék zászló leng, Foszladék jobbról arany kék, balról ezüst- 
vörös. *) 

Vukovics család. Vukovics Jeromos 1756-ban Mária-Teré- 
zia király asszony tói kapta czimeres nemes levelét.^) 

Czímerc a paizs kék udvarában zöld téren hátulsó lábain álló 
fehér medve, elsÖ jobb lábával arany buzogányt tartva ; ugyan ilyen 
medve emelkedik ki a paizs fölötti sisak koronájából két felÖl 
két kiterjesztett kék sasszárny között. Foszladék mindkét oldalról 
esüstkék.^) 

Harminczhat évvel később, úgymint 1792-ben egymás Vuko- 
vics család, (tán ass előbbinek utóla, vagy rokona ?) nevezetszerint 
Vukovics Száva, Tivadar és Sándor kaptak I. Fevencz király- 
tól nemességet és ily czímert : 

A paizs függőlegesen három részre oszlik, mig a paizs alsó része 
csak két részre, A felsÖ 1. kék udvarban hat ezüst félhold fénylik, a 
2. ezüst udvarban araiiy szárnyas angyal, nyakában és ágyékan piros 
fátyollal fedve látszik; a 3. kék udvarban arany csillag, alatta ezüst 
félhold ragyog ; az 4. arany udvarban cgyfcjü fekete sas szétterjesztett 
szárnyakkal szemlélhető az 5. vörös udvarban arany oroszlán kivont 
karddal látható. A paizs fölötti sisak koronájából hamvas grif feje 
emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüst vörös, balról aranykék.*) 

Ez utóbbi családból eredt Vukovics S z a b b á s 1848-ban Tcmcs 
vármegye első alispánja, 1849-ben magyar igazs.ág-ügyi miniszter. 

Wuruibraiid család. Wurmbrand J á n o s H e n r i k az 108 1 . 
évi országgyűlésen nyert magyar honfiusitást/'') 

A család eredetét Stájer országból származatjak a Wurmbergek- 
töl. A báróságot 1518. jul. 9-én kapták. A grófságot a föncbb nevezett Já- 
nos és rokonai G y ö r g y-A ndrásésFülö p-F a r k a s kapták 1682. 

') Adami Scuta gentil. tomo XIV. 
») Coll. herald, nro 155. 
'^) A.dami Bcuta gentil. tomo XIV. 
*» Adami Scuta gentil, fomo XIV. 
^) 1681. övi 82. törv. ess. 



280 



WLTRiVíBKAND. 



QcL 3án 1. Leopold császártól. Nekünk a két utóbbi ágával semmi 
kÖ7>ünk. csupán a nálunk indigenáU Ján oa-H e >ir í k (Joh. Khren- 
reich) ágál (meiy a másik ágaktól megküionböztetöleg ausztriai ío vo- 
nalnak neveztetik) kell itt közlenunk, a mint*) következik : 

Melchior 

Máuás 
B'i. 1521 1 lí)8J. 
íZebingen S>bília.» 

Ebreureich Rudolf 

t 1025. 



János Henrik i'Ehr.'i 

1681. indig! 

1682. gróf. 
(gr. Allhan. Janka.) 



. _/v_ 



János Györfcy Farlifis Fridr, 

1682. 1682. 

netihavsi dg. reiienaui dg. 



János Eusvák 

6/= 1642. fi 687. 

(b- Speidl M. Isabelia.) 



János Vilmos 
Bt.. 1670. t 17.50. 
1701. birod. gróf. 
(gr. Stahremberg 
Dominica.) 



Keresi. Zsíg Kázniir 

szl673ti737. az. 1680tl7i9. 
tábornok táborozernagy 

(gr. Wied Anna ) gr. Sanfre Cavaiíle 
Curolina.) 



Vilmos 
s/.. 1681 1 1696. 



sat. 



Gundakliar Tarnss 

Bz. 1736. t 1791. 

(pjr. Aversper^ M Antónia.) 



Henrik 

sz. 1716. 1 1750. 

(gf. Brcuuer 

Antónia.) 



Henrik Quud. József M. Teréz M. Vilma 

Bz. 1762. sz. 1768. f 1796. sz. 1759. sz. 1764. 

(1 b. Ledebur YVichölu Joz. kusztniaí karm. cs, ker. es alap. (gr. Leeiie 
2. b Ledebur-W. Sidonia. ^'ó^-gy Antal) 

S. gr, Wurmbrand Max.) 

Fanay Wilma Szidónia 2löl Liiiza Ernő Vilmos Ferdinánd Henrik 
sz. 1797. Bz. 1798. sz. iSííO. ez. 1802. sz. 1804. sz. 180ö. sz, 1807. sz. 1819. 
(gr. Sze- (gr.Prasch (^r.Fuc-hs (gr. Füní- f 184ö. (gr.Mosticz (1. gr- őrnagy, 
chenyi ma Lajos) Antal. kirchen gr Teleki Berta) Sae'cheayi 
Lajos.} Ottó.) Róza.) , Alojzia) 

t 1842. 
2. gr. Ama- 
dé Alexán- 



^ _ \ 

Férd. Hermán Ernő Adél Henrik g ^ 
sz 1835. sz. 1836- s^s. 1833. ez. 1840. sz. 1842. ^g 



0^ 



dra.j 



Keiví-s Hugó Leo Otío Berta ^-^ < ^^ ^ ^^ W >-i- h*S 
az. 1837- sz. 1839. 1840. 1842. 1846. gc'^^ c??S2Sb 



Henrik Lajos Gundaker Fanni 
sz. 1834. Bz. 1836. sz. 1838. sz. 1839. 

•) Gothai Hist. herald Handbuch és Tascíi. d. grafl. Háasör. Továbbá 
Schönfeld, Adeis Le.\ I. 126. 238 IL 172. 



WÜRM. — VUXITS. 281 

A család czímere négv felé osztott paizs, az 1. és 4. udvar hosszá- 
ban hárooi ezüstvöröa szelemenre oszlik^ a vörös csikolatok három, há- 
rom négyszegletes drágakövei, az ezüst csikolatok kis gömbölyű üveg 
koczkákkal rakvák : a 3. és 4. vörös udvarban arany koronás fehér 
macska ágaskodik. A középvért ezüíít udvarában fekete sárkány 
szemlélhető. 

Wunu család. Megnemesítetett A 1 m ay név alatt. Lásd Pótlék 
köt. Alniay cs, 

Wurum család. Wurum J^Szsef 1763. nov. 27-én') született 
Nagy-íSzoni hatban polgári szülöktül. 1781 ben Kyitrán pappá lett 
1805-ben egri kanonok, 1816-ban sz, fejérvári, 1821. ben n, váradi, 
1827-ben pedig nyitrai püspök és vaí. bel. tit. tan. 1836-ban pedig 
Sz. lötváü r. közép keresztese. Meghalt 1838-ban,*) 

Nemességet szerezvén, ily czimert kapott, a paizs vizirányosan 
kétfelé oszlik, a felső udv^arbaa egy fejő fekete sas szétterjesztett szár- 
nyakkal, az alsó udvarban két szarvasagancs között csillag ragyog. A 
paizs fölötti sisak koronáján három strucztoU leng. 

Vuxíto család. Vuxits család 175 l-ben Mária-Terézia király- 
asszony által emeltetett nemességre^ 

Czímere a paizs vörös udvara közepén vizirányos ezüst pólyán 
fekvő kék zászló. A paizs fölötti sisak koronájából öt strucztoll emel- 
kedik ki, a két szélső vörös, a közbensők fehérek, a középső kék. 
Foszladék jobbról ezüstvörös, balról ezüstkék. "*) 



') Másutt nav. 24-et olvastam. 

') Sz&niszló Fr. Memória Josephi Viiram etc Pestini. 

') Adami Scuta geutil. tomo XIV. 






Záary család. LAsd Zdry cs, 

Zabafly család. Trencsia vármegye nemes családa, hol tagjaií 
már 1690 ben a Lietavai vár tisztjei között a nemesi rovatban talál- 
juk.*) Azonban a czimeres nemes levelet csak Zabaffy Imre kapta 
UL Károly királytól 1717-ben.'0 

Czímere a paizs vörös udvarában arany koronán hátulsó lábain 
ágaskodó kettős farkú oroszlán, első bal lábával egy repülő fehér ga- 
lambot tartva, mely piros csőrében zöld galyat tart. A paizs fölötti si- 
sak koronáján szintén az előbbihez egészen hasonló repülő galamb 
látható. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. ^) 

Trencsín vármegye nemesi összeírásai szerint 1768-ban Trsztye- 
nán lakott Péter; 1803-ban Sztranszkén ifjabb Péter, 1837-ben 
szintén Sztranszkén iQ. Péter. 

Zabanius család. Lásd Sachs ah Harteneck cs, X. köt. 4. lapon. 

Zabary család. Gömör vármegye kihalt családa, melybői Za- 
bary Péter Andréffy Jánossal 1568-ban Pest megyei Bellye pusztára 
és a monostori részbirtokra királyi adományt kapott'*) ugyan e család 
birta Gömör megyében Zabar helységet, mely a család fiága kihaltá- 
val Zabary Zsuzsannával ennek férjére Tóth Szabados János és utó- 
daira szállott, kik közül a Szontagh család utóbb birtokára 1756-ban 
nádori adományt vitt.^) 

Zabláthy család. Trencsin vármegyének egyik régi kihalt csa,- 
láda, mely eredetileg Kolosváry nevet viselt, majd Trencsin rae 



') Szontagh D. közi. sz. \ 

') Gollect. herald. nro601. 
•) Ott és Adami 8cuta gént. tomo XIV. 
*) Liber rei',iu8 anni 15qS. folio 328, 
') Lásd e munka X. köt. 834. lapját. 



ZÁBLÁTHY.— ZABÓ. 2S3 

gyében Szaltzer de Zablátb, söt Záblátby névvel é)f, föIeg pedig Lö. 
ri ncz viselte a Záblátby nevet, mint IVencsín vármegyének 1491 — 
lő25-ben Trencsin vármegye alispánja. A család fényes házakkal jött 
rokonságba. így Lörincznek egyik leánya Zsófia alöbb Sárkány 
Ambrúsné, utóbb 1540-ben Szentgyörgyi és Bazíni gróf Farkas öz- 
vegye volt.') Jakab 1545- ben. Éber hardi várnagy.'^) I. Lörincznek 
testvére Lukács élt 1480. Iöl4-ben. Lörincznek egyik fia Jakab 
1498. 1510 ben garan sz. benedeki apátúr volt. Egyébiránt a család- 
nak meglehetősen teljes családtája Kolosvár y név alatt e munka VI. 
köt. 311. lapján látható.^) 

Zabó család. A Szabó családnevet hajdán Zabó alakban 
is írták ; e családok nevezetesebb tagjait pedig már e munka X. köte- 
tében közlöttük. 

Zabó néven ismeretesek még Zabó Tamás, ki lÖ63-ban Szat- 
már megyei Dobrács helység fele részére kir. adományt vitt.*) János 
1614-ben szintén Szatmár vármegyében az eesédi uradalomból Kál- 
mándon egy telket Báthori végrendelete folytán nyert.*) 

Nógrád megyében 1597-ben Zabó Miklós Losoucz bírája volt, 
Zabó Jakab pedig Szécsény várában katona.*') 

Zabó Györgynek 1609-ben Somogy város iránti perében 
Pethö László ellen az országgyűlés rendelkezett.^) 

Zabó család. (Köd Szállási) czimeres nemeslevelét Zabó János 
kapta 1720-ban K ö d-S z á 1 1 á s i elö névvel.^j Czímere következő : a 
paizs vörös udvarában arany koronán kék mezü kar könyökölj kivont 
kardot tartva ; a paizs fölötti koronán szintén olyan kardos kéz látszik. 
FoBzladék mindkét oldalról ezüstvörös.**) 

Zabo család. (Felső -Ori). Vas vármegye azon családainak 
egyike, melyek lö82.ben Rudolf királytól F, Or helységre adományt 
kaptak. Lásd Zdmbó cs. 

') Pere8 iratokból. 

») Perből. 

') Még ide szolgáló adatok és családfák olvashatók : Lehoczky Stemmat, 
n. 435. Geneal-auth. II. törv. Továbbá Eajcsányi Deduct. géneal. Msb. tomo I. 
160. 177. 260.^8 II. H 9. 

"•) Szirmay, Szatmár várm. II. 59. 

') Ugyanott U. 197. 

") Protoc. C. Neogcad, anBi 1597. 

') IgOft. é9Í Qi. törv. ez. 

') Collcct. herald, nro 438. 

"*) Adami Seuta geutil. tomo XIV, 



284 ZABOK. — ZÁBORSZKT. 

Zabok CNalád. Horvátországi család, melyből Zabok Lajos 
ily családftUM alkotott: 

í 

Lajos 
(Bodekovics Kata) 



Auna BoiM János 

(Skíirieza (Dienóc/y '"vr^^^ ' 

György.) letvan.) , ^}2^1^±^ , 

Boldizsár. Eva 

(Vojkovice 
BoldizB.) 

Zabolay esalád. (Veres-egyházi.) Doboka vármegye nemes 

családa, 1700 — 2-ben Zabolay György és János ott Apáthiban 

és Szász Üj-Osben birtokosok. István ugyan akkor Veresegy házán 

birtokos, 

ff 

1764-ben Zabolay Bora Somlyay Jánosné Szász -Üj- Ősben bir- 
tokos. 1770-ben Veresegyházi Zabolay György atyja után Apáthi- 
ban ; Veresegyházi Z. Mihály szintén atyja után birtokos Veresegy- 
házán még 1777-ben is, 

1784-bcn Zab. Márton a Hóra és Kloska ellen kirendelt Ko- 
los megyei fölkelésnél altizedes. 

László 1827 ben Kolos megyei árvasiséki bíró, 1848-ig birt 
azon megyében Oláhujfalu és Szucságban úrbériséget.'^) 

Záborszky esalád. Turócz vármegye ös régi családa* melynek 
ősei Turócz megyei Zábor helységre J 263-ban IV. Béla királytól 
kaptak adományt 1364-ben Zábori Pálnak na János és testvérei 
Miklós, István és László, továbbá Zábori Tamásnak lia J á n o s 
adományos okleveleik bemutatása mellett Szepesi Jakab országbíró 
által is meghagyattak birtokaikban. 1391-ben nevezett Pálnak lia 
János produkált Bebek Imre országbíró előtt. ^) Nevezett helységről 
vette a család Záborszky nevét. 

Idővel a család más megyékbe is elszakadt. így 1480-ban már 
Záborszky Mihályt a Tapolcsányi vár kapitányságában találjuk.*) 

Zala megyében már 1594 -ben élt Záborszky János, kinek neje 
Sárkány Margit volt. Ettől származhatott azon Miklós, ki 1659-ben 

) Kézirat a uzti Múzeumban fol. lat. iiro 213. tab. 2q. 
') Hodor K. Doboka várm. 254. és u. attól magán közi. 
') Regestrum de Thuróch. Engel, Monumonta pag. t>0. Bel. M. Notitja 
novaHung. í 1.832. 

') Haprinai Mss. B. tomo I<. p. 105. 



zAborszky, 285 

országos biztos volt Löose és Kézsniárk város kárainak pótlására ki- 
küld vej). 

ü^y látszik Zala megyéből s^^akadt át a Záborszky család egy 
ága Somogy megyébe, hol nevesebb nemes családokba házasodott és 
Várdán voh birtokos. Ezen Somogyi ágnak leszármazása*) következő : 

László 

'^ Mihály ' 

1808-1811. 

Somogyi 2. alispán 

(Stefaics K.) 



Anna Imre Miklós Janka Ambrus Alajos 

(MéreyGásp.) (Farkas (Méiey Boraj (Kund f 1862. 

Arton ia.) f Gus/táv.) Somogyi követ 

(Gludovacz (Mérey (b Majthenyi 

József.) Gyula) , ?i^l._, 

BéU 

sz. 1841. 

(Heller Vilma 

18P»4-tí{L 

A családfán állók közül Mihály 1808— -181 l-Wn Somogy vár- 
megye másod alispánja volt. Ennek egyik fia Alajos kora 21. évé- 
ben ügyvéd, és táblabiró, 1836. közül irta ^^ Lengyel ország hanyettldsa*^ 
czimü kis müvét, 1841-ben a „ Pesti-hirlap elleni gyanúsítások és hala- 
dás*^ czimü pol. röpiratot, ez időben a Pesti-hirlap levelezője volt, 
1843-ban az úrbéri telkek örökös megváltásának t&i'veit és hasznait^ 
ugyan ez évben szerkeszté Pozsonyban az országgyűlési tudósításokat, 
1845. körül irta politikai Daguerotyp-úi, 1847-ben pénzügyi tanácsos 
lett, 1848-bftn orsü. gyűl. képviselő és annak jegyzője Debreczenben 
is: majd ministeri titkár és tanácsos, és kormánybiztos ; 1849-ben ha- 
lálra ítéltetett, de e^y súlyos betegsége által, (mely alatt- Haynau el- 
mozdittatott) attól megmenekült. 1861-ben a lengyeltóti kerületből 
képviselővé választatott, de ismét súlyos betegsége miatt el nem fogad- 
hatá. Ez évben jelent meg utolsó mTive „Az osztrák politíca árnyai^ 
czini alatt. Meghalt 1862. april. 5-én. Egy fia maradt: Bé la. 

A család Turócz megyei ágából ismerjük Z. Györgyöt 1670, 
tájáról, kinek Draskóczy Milko Zsuzsannától fia Z. D á n i e 1, kinek ne- 
jétől nagyjeszeni Jeszenszky Évától leánya Záborszky Zsuzsanna 
Prónay Mibályné 1707. Uján.'') 



16Ö9. évi 52. törv. ez. 
'} Családi közi. szerint 
'') Schönfeld, Adels lex. I. 218 



28Ö 7.ÁB0KSZlvY. — ZÁbRACZKY. 

Treiiesín megyében szintén él a család egy ága, mely a nemesi 
összeírások szerlut ir)90-ben curialis birtokos volt. 1803-ben Melcsi- 
ezen lakott Imre, l83T-ben Melcsiczen iíj. T ra r e, Závodjén János 
és György.*) 

Nógrád megyében Korlát helységben e század elején élt Antal, 
ki 1805-ben Gömör megyébe Síd helységbe tette át lakását, ott még 
1815-ben is birtokos. Ugyan csak Nógrád megyében B. -Gyarmaton 
1840-ben is élt Qgy pár tagja a Záborszky családnak. 

Czimere a paizs kék udvarában zöld téren magas terebélyes 
zöld fa alatt egy oldalról ágaskodó, nyakán nyíllal átütött oroszlán, 
más oldalán kardos magyar vitéz áll. A paizs fölötti sisak koronájából 
szintén magyar vitéz emelkedik ki, jobb kezében nyilat tartva, A so- 
mogyi ágnak pecsétében (a mennyire kivehető volt,) a paizs udvara 
ban a fa alatt két ágaskodó állat volna ; a paizs fölötti sisak koronájá- 
ból pedig terebélyes fa magasodik fel. 

Zábráczky család. (Szadai) Alapitá Zábraczky József 
(1777 — 1809.) egri kanonok, nagyprépost, végliai czimz. püspök, ki 
Zemplin megyében a Szadai részjószágot szerzé családja számára, 
és 1790-ben István és János testvéreivel együtt II. Leopold ki- 
rálytól czimeres nemes levelet nyert. 

Czimere vizirányban két felé, felső ezüst, és alsó zöld udvarra 
osztott paizs, melynek alján hármas fehér sziklán hátulsó lábain orosz- 
lán ágaskodik, ugy hogy feletest része az udvar színeivel ellenkezőleg 
félig zöld, félig fehér, első jobb lábával arany markolatú kivont kardot, 
első ballábával irótoUat tart ; ugyan ilyen oroszlán ágaskodik ki a paizs 
fölötti sisak koronájából is, felülről kezdve félig zöld, félig fehér, két 
elefántorraány között, melyek ellenkezőleg az oroszlánnal, fölül 
kezdve félig fehérek , félig zöldek. Foszladék mindkét oldalról 
ezüstzöld,*) 

Tizenkét év múlva, 1802-ben ugyan e czim érrel nemesitette 
meg I. Ferencz király a fölebbiek rokonait Zábráczky Ignáczot 
és A n t a 1 1.*) 

A család Heves és Zemplin megyében székel. 

A családfa^) következő : 



') Szontagh Dániel közi. 

') Adanai Scuta gentil. tomo XIV 

*) Ugyan ott. 

^) Petrovay Ák. közi 



ZÁBRkoZKY, —ZÁCH. 287 

Zábráczkv N. 



József Jáuos I. István 

egri D. prépost 1790. ns. 1790. ns. 

czimz. püspök 
1777 t 1809. 



József Anna II. István Klára N. 

lak. Szadán. hajadon, 183S. 38. (Vratarics (Hodicsné.) 

"^ Ottó Elek '"'Egerben. Heves v.föügy. Karolj.) 

CKáUay Etelka.) (Ol-licsányi , aondostllóza.) 



Miklós Ilona Róza 
(Privitzer 
(László.) 



A táblán állók közül IL István Heves megyének 1833—38- 
ban főügyésze volt 

Az utóbb nemesített ágból Ign ácz 1818-ban Heves vármegye 
Esküdtje, László 1845-ben Zemplin megye szolgabírája volt. 

Zábráczky család nevét a Trencsin megye nemesi összeírá- 
sában 1660-ban találjuk, mint Felső -Dreskóezon lakozóét.*) Utóbb ott 
nyoma sincs. 

Zábreszky család. Két ily nevtt nemes család fordul elö Ha- 
zánkban. Az egyik GömÖr megyében élt Ennek nemesség szerzője 
volt Zábreszky János, ki Soos György szepesi kanonokkal együtt 
közösen nyerte nemes levelét, mely 1660. jan. 22-én. Szepes vármegye 
közgyűlésén kihirdettetett*) E családból volt László, k< 1664. kö- 
rül nőül birta Szontagh Ágnest, (v. Anglétát.) 

A másik Zábreszky család Árva megyei Z á b r e z s helységbéli 
soltészságból emelkedett nemességre és czímeres levelet nyervén, az 
Árva megyének 1684. márcz. 25én Nagy-Bisztereczen tartott közgyű- 
lésén az árvái ürödalom ellentmondása mellett kihirdettetett ; azonban 
utóbb ez urodalom is beleegyezett a megnemesitésb e. E családból Z 
György 1697-ben Árva vármegye esküdtje lett Z. András 1734- 
ben Nagy faluban kath. lelkész volt A család 1720—1749. években 
Zaszkálon székelt Jelenleg Árva megyében a család nem található.*) 

Zách család. (Vagy Z a h) Ama szomorú történelmi emlékű 
család ez, melyből Z a c h (oklevelesen*) Zah) Feli cián esete áta- 



') Szontagh Dán. közi. 

') Szepes vármegye 1660. évi protocoll. 6$5. lap. 

^) Szontagh Dán közi. 

') Turóczi krónikájában Zaach ée Zaah. 



288 ZÁCH, 

lánasan ismeretes, fíorvát István e nemasetséget a 108 nemzetség közé 
helyezi.*) 

Nevezett F e l i c i á n (Z a h-n íi k fia, de genere Z a h) a leányán 
Klárán Kázmér lengyel királyfi által elkövetett erőszakért dühre gyúl- 
ván, az ebédkezö király családon állt boszút, Erzsébet ki?'álynénak 
négy úját vágta le, a királyfiakat megölni akarva, megvérezé. Ezen 
jölségsértésért kinos halálra ítéltetett, javai elkoboztattfik, fia hason- 
lóan lakolt, iíjabb leánya Klára borzasztó módon végeztetett ki, na- 
gyobbik leánya C e e b e vagy C z e b a^^) már Kopay nevű nemesnek 
neje, lefeztetett^ nevezett férje örökös börtönre vettetett, ennek gyer- 
mekei deportáltattak,''*) szóval az ország nagyjaiLul és nemeseiből állí- 
tott itélö törvényszék által a Zách nemzetségnek Felicián ágán három 
ízig álló minden tagja halálra Ítéltetett, hasonlóan nővéreinek, tehát 
sógorainak is gyermekei halálra kárhoztattak, minden egyéb rokonai 
a királyi udvarba léphetéstöl örökre elíiltattak, három ízentűl találtató 
minden rokonsága pedig örök szolgaságba süUyesztetett.*) 

Egy monographusunk*) Zaah Feli ciánt Ságh inak nevezi 
és pedig Karancs-S á g h i birtokáról, mivel szerinte Nógrádban Ka- 
rancs-Ságh, Piliny, Endréfalva, Felfalu és Poltár helységet biria. 
Hogy a Zaah nemzetség Nógrád megyében birtokos volt, és Poltár 
táján is birt, alább látni fogjuk, de hogy neve a S á g h i névvel azo- 
nos lett volna, valószínűtlen, annál is inkább mivel Mncsáry szerint 
Karancs-Sághol még 1471-ben is Sághi nevezetű (LadislaUvS de Ságh) 
birta,''') holott a Zaah nemzetség 133()-ban a fölebbiek szerint már 
kiirtatott. 

Bizonyos az^ hogy a Zah genus már 1246 ban Nógrád megye. 
ben birtokos volt.') 

Nógrád megyében Hártyán helységet elÖbb Csada név alatt 
még IV". László királytól a Zah nemzeíségbeli Mihálynak fiai 
M á t é, O g h és M i h á 1 y és N o é n a k fia Noe kapták, de 1330 ban 
mid<5n az öszves Z á h család itéletileg hűtlenségi bélyegen kiirtatott, 



') Horvát Ist Magyar orsz. gyökeres r. Demz. $4. 65. 

») Turóezinál Sebe ésZeba. 

') Turóczi Schwandtriernol Seriptores rerum Hung. í. 420. 

•) Lásd az Ítélet levekt Fejér Cod. dipl. tomo VIII. vol 3 p. 419—427. 

^) Mocsáry Autai Neográd várm. esmért, l. 242-254. 

*) Mocsáry Antal id. h. I. köt 254. 

') Fejér Cod dipL touio IV. vol 1. p. 407. 



ZÁCH. 289 

ezen helységet is az akkori Z á h nemzetségi>eli birtokos Erazmus 
elveszte, és az Cseleni Sándor fiának Jánosnak adományoztatott.*) 

Csupán a név hasonlatosságnál fogva megemlitjuk még, hogy I. 
Andi ás király korában 1055*ben ögy Zache nevíí nádor \xAt\ azon> 
ban iiogy a Z a a h genusból eredt volna^ tudva nincs. 

Zaeh család. Zacb József kir. Curiai (igy) orvos 1 765-ben 
Mária-Teréziától kapta czimeres nemes levelét.^) 

Czímere a paizs felső részének küxepéröl két felé húzott vonal 
áital három udvarra oszlik, a középső (alsó) kék udvarban uöld téren 
daru áll, jobb lábával buzogányt tartva, melyre kigyó tekerodzik, a 
baloldali arany udvar baloldalából kétfejű fekete sasnak fele része 
látszik, a jobb oldali ezüst udvarban egymás fölött vizirányosan két 
vörös pólya és azok fölött egy vörös csillag szemlélhető j a paizs fö- 
lötti sisak koronáján daru áll, fölemelt jobb lábával kövecset, csőrében 
pedig kígyót tartva, két elefántormány között, melyekből a jobb oldali 
arany, a baloldali fekete szinü, Foszladék jobbról aranyfekete, balról 
ezüstkék,') 

A nemesség szerző utóbb a pesti invalidusok hazának orvosa és 
protomedicus volt. Ennek fiai Antal és Ferencz. Amaz született 
Pesten 1747. jun. 14 én. Mint a bécsi mérnök kari katonai akadémia 
növendéke katonai pályára lépvén, a franczia háború alatt mutatott 
vitézsége és katonai érdemei által már 1798 ban tábornokságra emel- 
kedett. Ezen évben a novii ütközet után Mária Terézia rendét és élete 
hosszára külön dijt nyert. Marengónál fogságba esett. 1801 -ben Fe- 
rencz testvérével együtt magyar báróságra emeltetett.*) 1805- 
ben altábornagy lett. 1810-ben Olmuezvár ai-,1813-ban főparancsnokává 
1825-ben pedig katonai szolgálata 50. évében fohadszeitármesterre 
neveztetett*) Meghalt Gréczben 1826. nov. 22-én. 

A bárói czimér csak a bárói korona által, és e fölé még két ko- 
ronás sisak helyezése által különbözik az előbb leirt nemesi czimertől, 
a jobb oldali sisak koronáján egyfejü fekete sas áll szét terjesztett 
szárnyakkal, a középsőn ugyan az, ami a nemesi czimeren, a balolda- 
Un pánczélos kar kivont kardot tart. Foszladék jobbról aranyfekete, 



') Ugyan ott tomo VIII vol. 4. p. 153. az oklevéiben hibásan áll Harkíau, 
Haiiian (Hártyán) bclyett 

*) Collect. herald, nro 16i. 
*) Ugyan ott, és Adami Scata gentil. tomo XIV. 
^) Ugyan ott. 

*) Hirtenfeld M. Terea. Ord. L Ő53. 
MAOVAsoKszie osaxJLdai xn. }c<Ot« 19 



290 ZAOn.AlUÁS.-'ZÁDORY. 

középről ezüatkék, baioldalról ezüst vörös. A paízst két oldalról tela- 
BQOüok gyanánt két sisakos pánczéios vitéz tartja.') 

Zaehai'iás család. (Oobokai) A XVII. közepén 1660 táján élt 
Zachariás Z s i g ni o n d, ki neje kecset-szilvási Szilyásy Zsuzsanna 
jogán liirt Dobokáu.'^) utolsó volt családjából, 

Zaehaiiáü család. (Teleki) Ismeretes teleki Zachariás M ó- 
zses, ki 1794-ben az erdélyi kormányszéknél lajstromozó volt. 

Elö név nélkül Árad megyében Zachariás János^ Jakab és 
Antal 1776. oct. 28-án írattak a nemesek lajstromába^ 

ZadeSere család, (de UjtenhoíFen.) Zadeiere József 1791-ben 
II. Leopold királytól kapta czímeres nemes levelét. Czímere a paiz^ 
fekete udvarában a felsÖ jobi> és balszegletbÖl rézsútosan vont és a 
középen egymást keresztbe metsző vörös ezüst koczkás szelemen. A 
paizs fölött két koronás sisfak áll^ a jobb oldalin két p«nczélos kar 
egymással keresztbe helyezve látható^ a jobb oldali kivont kardot, a 
bal buzogányt tart, a baloldaliból vörös oroszlán emelkedtkki, első lá- 
baival fehér sasszárnyba kapaszkodva, háta mögött balról fekete sas- 
szárny lebeg. Foszladék jobbról ezüstfekete, balról ezüsstvörös.^J 

ISadeley család. Melyből Zadeley Bálint nak fia Miklós 
(ki C r i s p u s nak is neveztetett) l4Ö6-ban mint Szügyi Bálintnak vér- 
rokona beleegyezik az ez á'ital Kóváry Pál részére bevallott javak el- 
adásába.*) E család kihalt 

%ádor család. Lásd Stettner cs. 

Zádory család. Zádory Ezechieínek neje Zsuzsanna előbbi 
férjétől Teyes Andrástól nemzett gyermekeivel együtt Nyiírán volt 
házát 1618-ban eladta Egry Mihálynak.^) 

Ugyan az időben 1617 — -20 körül élt Zádory András, ki Malom 
szegben egy úrbéri telket zálogba vett Csery Mihály tól.*^) 

« Zádory Mihály 1729-ben prístinei czímzetes püspök volt. 

Zádory András Komárom megyei Aba pusztán birtokrészét 
eladta és örökösen bevallotta 1769.ben Hollósy Jánosnak.') 



') Adami Seuta gentil. tomo XIV. ' 

*) Hodor, Doboka várm. 254. 

') Adami Scuta gentil. tomo XIV. 

*) Eredeti okmány. 

*) Sz. benedeki Conv. Protoc. K. pag. 16. 

•) Nyitrai kápt. lilro 4. Prot. 55. annorum 1617. 20 pag. 311. 

') Fénves, Komárom várm. 131. 



z1d01?Y. — ZAFFIRY. 291 

Zádory esalád. Erdeijében szintéo virágaott. A XVÍI. század- 

buíi élt Zádory Ferencz, kitöi a nerazékrend*) igy származott. 

1. Fcrcncz 



Er«Be TI. Fereiicz 

(Klobusiczky • ^^^^- . 

'^'''•^ (l.FlÍBíikLüríncz 

2.HaimnayMik.) 

A táblán álló Ilon á-t^l leány ágon a báró Bánfíy, Harinnay és 
ez által a tancsi Földváry család származik. 

Zalllry család, ügocsa^ Szatmár, Bihar, Szatmár vármegyében 
ismeretes nemes család. 

Czimer^s nemes levelét idősb Zaffiry János nyerte 1719 sept. 
21.én III. Károly királytól.^) 

Czímere a paizs kék udvarában hármas zÖld haiom középsőjé- 
ből kiemelkedő, kettős farkú arany oroszlán, első lábaival arany mar- 
kolatú kardot tartva ; a paizs fölötti sisak koronájából szintén olyan 
oroszlán emelkedíkki, első jobb lábával kivont kardot, a ballal három 
piros rózsát tartva. Foszladék jobbról és balról aranykék. ^) 

Bihar megyében élt a múlt század végén Zaffiry László, volt 
főügyész és táblabíró, kinek nejétől a Szatnaár megyéből származott 
Tolnay Évától nemzett gyermekeit mutatja*) e táblázat: 

László 
Bihar v. főügyész 
(Tolnay Éva.) 



György 1806. Antal László 1806. 

Ugocsa V. tbiró Bihar v. r. esküdt Bihar v. alügy. 

(Kiobusiczky Antónia.) IbOO. (Barcsay Ft^ni.) 

Ugocsa megyében a múlt század elején M i h á l y és Jeromos 
Túrcz helységben, László Túrcz, Bábony és Halmi helységben 
birtokosok.*) 

Trencsín megyében a múlt század közepén szintén találunk Zaf- 
firy családot^ mely ott nemeslevelét 1755. január 20 ánhirdetteté ki.®) 



•) Dési Lázár György álUl Keczely Bora felett mond. halotti beezád. 

*j Collect herald, nro. 386. 

') Ad ami, Scuta gentil tomo XIV. 

*) Vay L. Német hívság. 434—437. 

•) Sairmay, C. Ugocsa p. IH. 157. lo2. 

•) Trenc»in várra. 1755. éri jegyzőkönyv 65 lap. 

19* 



Ö92 ZÁOOKY. — ZAGrVAI. 

Do váljon az előbbi családdal azonos-e? nem tudjuk. Trencsin megyé- 
ben a nemesi öaszeirások szerint 1768-ban Visnyovén lakott Zaíüry 
János; de utóbb e megyében nyoma nincs. Tán előbb emiitett János 
volt az, kinek nejétől Révay Erzsétöl leánya Zaffiry Anna Ordórly 
Mihály né Tolt. 

Szepes megyében saintén él hasonló nevtí családnak tagja, cs. 
kir. huszár kapitány. 

Zágony család. Zágony János 1827. jun. 12-én Hunyad me- 
gyétől kapott nemesi bizony itványt, mely azon évi sept. 25-én Krassó 
vármegye közgyűlésén kihirdettetett, azonban 1835. aug. 19 én hozott 
végzésnél fogva a nemesség sorából kitörultetett. *) 

SKágonyi-Bzabé család. E század elején Ügocsa megyében 
Gödény házán köz birtokos.^) 

Zagyvái család. (Kihalt) Legelső; kit e családból történelmileg 
ismerünk, Zagyvái Simon Nógrád megyében a Derencséni Farkas 
által birt Salgó vár kapitánya volt 1554- ben ^ midőn az lanyhasága 
miatt török kézbe került.^} 1561-ben Sz. Miklós és tóthi pusztára Csa- 
nád megyében kir. adományt kapott. 

A Zagyvay másként M u t h n o k y családnak donátiója Nó- 
grád megyei Zagyva és Korláth falukról és a szőrösi pusztáról a Sze- 
pesi káptalanban van a tiszta beiktatással együtt, 

1574-bea Zagyvái Kata Szendi Kis Mártonné és bakóházaí 
Bakó Imre és Benedek kir. helytartói adomány és beleegyezés mellett 
eladják Abauj megyei Szálai birtokukat, ellenmondván Bakó András, 
Lörincz és Anna (Benedek leánya, Fay Jánosné ?) — 1595 ben ugyan 
azon Zagyvái Kata mint özvegy Abauj vm. Restében 2 telkét zálog- 
ba adja 80 ftért özv. törteli Kún Mártonné szül. szentkirályi Andrásy 
Katónak. 

Zagyvái Margit Puthnoky Jánosnak (Ferencz fiának) neje. Ez 
a Puthnoky, hogy nejét ós két leányát Annát és Zsófiát a törökfog- 
ságból kiválthassa^ Kazán hat, Jákfalván egy telket zálogba ad 200 
ftért testvérének Puthnoky Mihálynak és feleségének Osztrolukay 
Margitnak/) a kinél az 1579-ben pro dote hagyatott. 

1595-ben Bánrévy Erzse, SeÖnnyey Miklósné fratri suo Z a g y- 



') Krassó várm. 1835. évi jegyzőkönyv 2377. sz. a* végzés. 
^) Szirmay, C. Ugocsa p 150. 

Ó Istvánöy Hist. 1685. kiadás p. (is Budai Per- lex. III. 530. 
^) Ez az Osatriilukay Margit 2-szor Dely Györgyaé tett 



ZAGYVÁI. — ZAHOBÁK. 293 

vai Miklósnak ajándékozza táljai szÖÜÖjét. Ez a Miklós d felsége 
Kassai várnagya volt.*) 

Családfai összeköttetésben a következőket ismerjük : 

Zagyvái 



Mihály Anna 

1614. 1614. t Boldizsár Györ gy 

í'^zf.) 'zXl ^^^'''^- ^^^'^^^ÍT 

-^ ov «• y ( Alvíuczy Püter 

};elké»z neje.) 

Mihály leánya Borbála, valószínűleg előbb Zagy vay Farkas 
neje volt^ mert ennek fia János gyámnokáál iratik. Mihálynak neve^ 
zett és a táblán látható gyermekei bírtak Zagyván, Korláthon ós 
Szőrösön. 

1614-ben Pál és A n na, a Miklóstól maradt Örökségét Zagyva, 
Korláth és Szőrösön (Nógrád vra.) az özvegy jus dotalitiumán kivül, 
hogy az egész Farnost kiválthassák, a kassai tanács előtt és pecsété 
alatt (beiktatva Jászon is) átadják Kristóf és Borbálának^ 
(kiknek Miklós 200 frtért és 20 márka ezüstöt hagyott)^ és aaoknak 
még 3000 ftot űzetnek. 

Ezekben kihalt a Zagyvái család a XVII, első felében és leány 
ágon legközelebb a Mathnokyak lettek örökösei. 

2aliorák család. Trencsín vármegye nemes családa, ho! a bir- 
tokos nemesek között találjuk. 

Ismert törzse Zahorák Márton a XVÍÍ. saázad második felé- 
ben élt; és ily családfát alkotott : 

Zahorák Márton 
(Zaluszky Magdolna.) 



Simon 

1699. 

' (Beáznak Ilona 16 99. Sav. 

Pál Ádám Zsuzsanna Éva Mária 

169ÍK 1711. 1699. 1711. 1699. i7ll. 1699. 1736. 1699. 

(l. Rudnyánazky Sándor 
2. Pamiczay Fer. dzv. 1735.) 

Simonnak Özvegye Beszbák Ilona 1699-ben gyermekei nevében 
is Vág tepiei részét bevallja sógorának Raphanídesz Mihálynak és ne- 



') Okiratok után. 



294 



Z A MÓRÁK. 



jenek Pongrácz Katalinnak, ugyan az 1711-ben megosztozik gyer- 
mekeivel, a midőn E v a leányának a dezaerí rész jutott. 

Nevezett Zahorák Éva 1732-ben dezsericzi részét bevallotta 
Besznák Jánosnak, 1735-ben pedig a kamarától Vida István halálá- 
val elfoglalt VÍBZOCsányí féle birtokot Viezocsányban és Vág Téplán 
vissza kapta. 

Trencsin vármegye nemesi Összeírása*) szerint 1748-ban a feUö 
járásban laktak Zahorák Mik iós, István és László, ez utóbbi 
cs. kir, kapitány. Ugyan ekkor Vágh-Beszterczén Zahorák F e r e n c z. 

1768-ban Vágh-Beszterczén laktak József és ennek fiai : J ó- 
z « e f, J á n o s, István és Tádé. 

1 803-ban liajeczen István fiával Istvánnal; — Vágh- 
Besztorczén J á n o s-nak fiai J á n o s, A n t a 1 és T a d é. 

1837 ban Rajeczen székeltek István és fia istván; — Vágh- 
Beszterczén pedig János, A n t a 1 és T a d é. Ez utóbbi megyei 
rendszerínti esküdt volt 1837 ben. 

Trencsín megyében a családnak Vág-teplai birtoka Zaluszky 
Judit') fiusitása által fiaira Miklósra és Jánosra, nem különben 
I í5 1 V á n r a és L á s z l ó r a, ki 1736'ban cs. k. hadnagy volt, és ezek 
utódaira szállt, 

A család egyik tagja István 1762-ban Zahoreczky-nsik irta 
magát. 

Ezek után — úgy látszik — Zahorák Mártonnak Simon fián 
kivtíl fia volt még János is, kildí igy szerkeszthetni a nemzék- 
rendet : 



Miklós 
1736.48 



Jatt 08 

1803. Hl. 



József 
1768. 



Antal 
1803. 37. 



János 
(Zaluszky Judit.) 



István 
1736. 48. 



János 
1768. 



1803. 37. 



István 
__J7tí8__ 

István 
Kajecisen 1803. 
1837 



Tádé 
176S. 



László 

1786. 48. 

kapitány- 



Sáhuttiensiky család. A Trencsin megyei 1690. évi nemesi 



V) Szont&gh Dán. közi. szerint. 

^) Miot följebb iáttuk, már előbb Zahorák Mártonnak is a Zahiszkj csa- 
ládból vöit neje, névszciint Magdolna. 



ZAJÁoz.— zAkány. 295 

ösezeirásban a nemesfiég között mint Nemes-Kötessóu lakó cellád em- 
lítetik ; utóbb elo nem fordul.*) 

Zajácz család. Trencsin vármegye czimerleveles nímes csa- 
láda, melyből azon megyei nemebi öaszeirások^) szerint 1748 ban Já- 
nos Dvoreczen lakott, l755-ben ugyanott András, Mihály és 
János. 1768 ban ismét Dvoreczen János és tia József, végre 
I803bí! 11 ugyan ott J ózsef és Ádám. Utóbb elÖ nem fordiilnak. 

Zaiiáeő esalád. Zemplin megyében ily nevíi család a nemesség 
sorában említetik,^) Egyébiránt lásd Zámory cs, 

Zakadásy család. Zemplin megyében volt honos, hol 1630-ban 
Zakadásy Péter a ezigányok egyik vajdájává neveztetett ki.*) 

Sakál család. Kiejtés szerint Szakái cf^alád, melyrö! már e 
név alatt volt enilités. 

Zakái alakban találjuk írva a kispadányi Z a k á 1 családot, 
raelyböl 1561 -ben András és Fülöp Komárom megyei Nagy-Me- 
gyer belyaégben egy nemes telekbe Nagy-Benedek bevallásánál fogva 
bevezettetett^) 

1600'bftn Zakál B e n e d e k-nek Pozsony megyei Egybázfalván 
Bély Lukáos, Mihály és Benedek egy kúriát insoribalt.^) 

Zákány család. Jelenleg Szabolcs várraogj^e nemessége sorá- 
ban áll.') 

A régi Zákány család Somogy vármegyei Zákány mezővárosról 
vette nevét, és a XV. század elején élt Zákány Lászlótól néhány ízen 
ily nemzedékrendéí*) ismerjük : 

László 
de Zákány. 



Bodisaló Mi klós 

1444. df^ Zákány. 



László Katii 

(Dotnbóí MiklÓBné ) Í""' "' '"'"'^^ "'■ 



') Szout&gh Dán, közi. 

') Ugyan attól. 

^) Sziroaay C. ZempHn not. top. pag. 1.20. 

*) Ügyau ott. pag. 65. 

') Pányes, Komárona várm. 95. 

*) Eredíiti oklevél sses int 

') Fény&e F. Magyar oraz sfat geogr. áilapotja IV. köt. 219. 

*) Rajeuányi Geueal I. 8 cö Sz.-F>enedeki canvcnt fase. 63. nro 31 



296 ZAKKAY.— ^ZÁKÓ. 

Ezen üemzedékböl származott -e a XVII. században a knrucz 
világban ismeretes Zákány család? nem tudjuk. 

Ismeretes Zákány András, ki 1635. 37. és 1646-ban Borsod 
vármegye követe volt,*) az 1647. és 1655. évi országgyűlésen több 
kiküldöttség tagja, ^) Rákóczy hive.^) 1647-ben Szentpéiery Imre 
deákkal Heves megyében a szent imrei és Szentgyörgyi pusztára kir. 
adományt kapott.*) Tán leánya Erzsébet 1686-ban Otsváry Fe- 
renezné.^) 

Zakkay tsalád. Heves vármegye nemessége üorában emli- 
tetik. «) 

Zafcniárdy eisalad. Horvátországi család , melyről S z a k- 
márdy néven e munka X. köt. 456, lapján van említés. íratott Zak- 
márdi nak is. És e néven találom ily czímerét, A paizs kék udvarában 
kettős farkú oroszián ágaskodik, első jobb lábával arany köves györüt 
tart. Ugyan ilyen oroszián emelkedikki a paizs fölötti sisak koronájá- 
ból is. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.') 

Zakmáry esalád. Zemplin vármegye nemessége sorában áll.*) 

Zékó család. (Bajsai) Bács-Bodrog vármegye birtokos ne- 
mes családa, melynek alapitója Zakó István mint nemzeti hadséregi 
(militiae nationalis) kapitány, 1761. mart. lén kapott Mária-Terézia 
királyasszonytól czímeres nemes levelet.**) 

Czimerpaizsa előbb viz irány osan kétfelé, a felső rész ismét füg* 
goleg két udvarra oszlik, a jobb oldali vörös udvarban növekedő ezüst 
félhold fénylik, a baloldali kék udvarban arany oroszlán hátulsó lá- 
bain ágaskodik, elaö jobb lábával arany markolatú kivont kardot 
tartva ; az alsó ezüst udvarban kék ruhás magyar vitéz emelkedik ki, 
derekán vörös övvel, fején prémes vörös kalpaggal, vállán nyestes 
mentévelj derekán fekete kard-hüvely lóg, melynek kivont kardját 
jobb kezében tartja. A paizs fölötti sisak koronáján szétterjesztett 

') Lelioczky, Stemuat. I. 190. 

') 1647. évi 29. 39. és 61. es 1665. évi ÍOO. t»rv. ez. 

') Lehoczky Sterauat. ÍI. 436. 

*) iiiber regius anni 1647. folio 76. 

*) ugyan ott anni 16&6. folio 133. 

*) Fényes E. Magyar orsz. stat. geogr. áliapiitja lU. köt. 197. 

') Adarni Seuta gentil tomo XIV. 

*) Sziimay C. Zemplin not. tag. 1^0. 

!) Coll, herald, nro 214. Ezen Zakó Istvánnak at3'ja lehetett azon Zakó 
ezredes, ki 1734-ben a Pt^ióféle mozgalombfin tűnt fel L, Ballá Gergely, 
Nagykörösi krónika 101. lap. 



ZAKÓ. — ZALASDY. 297 

szárnyakkal fehér pelikán ül, vérével fiait táplálja. Foszladék jobbról 
arany vörös, balról ezüstvörös.*) 

A család kitűnőbb tagjai voltak György 1828. oct. 1-én Bács 
vármegyének megválasztott rendes (azaz fizetéses) táblabírája (még- 
1837-bon is) Tan ennek fiai: 

1 8 1 V á n 1 835 ben alszolgabiró, 1839-ben főügyész, 1843/4-ben 
és 1848 ban követ és képviselni. Meghalt 1860. jan. 28-án kora 50. 
évében. 

Péter 1839-ben aljegyző; 1845. alszolgabiró 1849-ig. 

Az ujabb időben Sándor 1861-ben szintén Bács megyéből or- 
szággyűlési képviselő volt. 

A család bajsai adomány os birtokáról irja előnevét, 

Zakolaezky család. Kihalt és úgy látszik a Bossányi család 
egy ágának sarjadéka volt. 1443 ban említetik Egyed,*) 

Zákony család. Szabolcs vái-megye nemessége közé számi- 
tatik, ^) 

Zalaháxy család, melyből Tamás 1524-ben veszprémi, 1527- 
1537-ig egri püspök, egyszersmind kír. korlátnok.*) JLáad Szalaházy 
család, 

Zalasdy család. (Zalasdi f) Erdély kihalt családa,^) mely Hu- 
nyad megyében volt honos, és melyből Miklós Temesvárott halt 
meg 1604-ben. Első neje Balassa Borbála (előbb enyinyi Török Ba- 
lintné) meghalt 1602-ben. Másodszor nőül vette horaoród-szentpáU 
Komis Farkas leányát 1603-ban Temesvárott. Miklóstól a ct&aládfa 
következő : 





Miklós 

tl604. 

(1. Balassa Bora 

2. Kornia N.) 




János 
t 1Ö16. elves. 

Bora 
(Bareaay István.) 


Ilona Ergse 
tl616. tl616. 


Anna 
t 1616. 



') Ugyanott in Adami Scuta gént. tomo XIV. 
^) Fejér Cod. dipl. tomo tX. vol. 1. p. 185. 
') Fényes Magyar orsz. stat. éa geogr. aiap. ÍV. kö4. 220. 
*) Róka Vita Praesulum Wesprimieus. 316—532. 
') Bethlen Wolph. Hist. V. p, 460. 461. 

*) Hodor kár. közi. ily czimü kézirat otán : Iq causa* EUiuntiB Barcsay, 
coiitra laudovicuzn Barcgay facti species et Jurís deductsa 



298 



ZALATHNOKY. — ZiiLAY. 



Nevezett Miklós egy írónk szerint 1599-ben mint fö nemes 
dandárt vezet a Schelienbergi táborba. A vesztett csata után Temes- 
várra vonul, ott veszi Bethlen szerint nőül a szép Kornis leányt.') 

János a maros-solymosi urodalom felét kapja fejedelmi ado- 
mányban, így bírta a négy testvér 158 l-ben a nevezett jószágot feje- 
delmi egyezéssel fiágra szabályozva. 

JSaiathnoky esafiád. Zalathnoky Oyörgy 1517-bcn Sapba- 
rica Bernát s a t. atyjafiaival együtt II. Lajos királytól kapta c^íníferes 
nemes levelét, mely most Győr megye levéltárában őriztetik.*) E csa- 
ládból volt György 1600 — 1603 íg pécsi püspök, mint Szálat- 
n k y családnév alatt említők. 

Zalay család. (Csatári) A Guthkeled nemből egy ág, neveze- 
tesen Istvánnak, ki 1300 ban SlaTonia bánja volt, fiai közöJ 
András, Miklós és István Zala megyei Csatárról neveztettek ; 
a két utóbbi kihalt. Andrásnak egyik fia Péter ismét azon névvel 
élt, mig ennek fia András 1410-ben c*atári Zala y-nak neveztetett, 
de benne ága elenyészett. 

Családfádat) ez j 





fslván 
bán 1300. 






András 

dictus de 

Csatár 1353. 


Miklós István 
t t 


Fábián 

t 

— 1 


János 
kitol a 
Malcz y 09. 


1 ■ ' "■ 

Jakab 
kü6l a Márky a. 


P^ter 
de Csatár 137H. 

Aodráe Bereczk 
Hielug Zalay 1426. 
de Ctaiör Í410. 





Zalny esaiád. (Tathai) Régi család, melyből 1485-ben Albert 
előfordul a Posár osaládnak Madár helységre nyeri kir adomány le 
veiében, mint királyi ember/) 

SSalay esalád. (Hagyárosi.) Előneve lUán következtetve Zala 
megyei nemes család, ismeretes belőle hagyárosi Zalay Alajos 
1843. körűi a debreczeni első biróságú váltó törv. elnöke 1849-ig. 



') Nincs a Komis cgaládfán- KÖváry Zalaedy Miklóst nevez Bálint 
belyett Bethlen ellenében. 

') Találtatott Győrben Nagy Jáíios bii«akereBked<í hagyománya közt 
Hirlelte a helyt. tan. 181í?. jul 7-en 16440. az/a. 

*) Wagnet Mss. tomo LXX. p. 1 19, 

Teleki, Hunyadiak kora Xlí. 278. 



ZALAY.— ZALMÁDY. 299 

Zalay c»alád. (Nemes-apáthi). Ebből Zalay Gábor t579-ben 
Soprony vármegye alispánja és követe volt') 

Zalexpaiigli család. Az 1 705. évi nemesi összeírásban Nógrád 
ratígyében találjuk Zalczpangh János t.^) Tán ennek fia I a t v á n, ki 
1722 ban Nagy-Szonibatban mint kispap tanult, és Nógrád megyei 
Ebeezk helységből valónak íratott 

Zalka esalád. Soprony vármegyei nemes család, melyből M i- 
hály 1848-ban azon vármegye rendsz. esküdtje volt Ugyan e csa- 
ládból származott Zalka János hittudor, esztergomi kanonok, több 
jeles vallástani könyv szerzője, ki Soprony megyében Veszkény hely- 
8<^gben 1820. deo. 17-én született. 

Zalka (latinul Zalkanus) névvel nevezi némely történetíró 
László esztergomi érseket is. Pető Gergely és Jáezay*) is, (ki sze- 
rint az a Szilágyságon szegény rendből született,) — Szálkán-nsík írja, 
nyilván a deák ^Zalkanus^ után, holott, mint e munka X. k. 470. lap- 
ján kimutattuk, az valódibg Szalkay-nak hangzott. Ott kijelöitük 
IstvánSy történetirónak a nevek deákositása körüli eljárását, ide fel- 
hozhatjuk most, hogy ugyancsak Istvánffy a Szálkai mezőn történt 
csatát is i n campo z a 1 k a n o (nem zalkaino) mondja,^) tehát az i be- 
tűt sokhelyütt figyelembe nem vette. Ladislaus Zalkanus-t Szalkay 
Lászlónak irja az egykorú Szerémi is emlékiratában*) (Zaikay alak- 
ban) ; igy irja többek közt Horváth Mihály is.®) Ezeknél fogva e 
László érseket az idézett helyen a Szalkay család tagjai közé so- 
roztuk. Ugyan ott a Szalkay család leírását is olvashatni. 

Zftlkod esaléd. Zalkod Gergely maga, fia J á n o s és unoka 
testvére F erén ez részére 1650-ben 111, Ferdinánd királytól kapott 
ciimcres nemes levelet,') Valószínűleg kihalt 

Zaller család. Gömör vármegye nemessége sorában áll.®) 
Zaliuády család, ügocsa vármegye kihalt caaláda, melyből 



') Soprony várin. jegyzökönyve. 

*) Nógrád megyei 1705. ífvi jegyzőkönyv, 

') Jáezai A rn. nemzet napjfci a mohácsi vééz után 7. 

*) letvánfí'y História 1685. kiad. 179. lapon. 

•) Saerémi György Emle'kirata. Monumenta H. Uist 11 oszt. 1. köt 103. 

*> Horváth Mih. Magyar orgz. történelme. Másod. kiad. II 665. « köv. 

') A eredeti armalie üng megye levéltárában van. 

*) Bartholomeidea C. Oömör p. 150. 



300 ZALNATACZKY. — ZAMARÓCZY. 

Zalmady Péter fiának Mátyásnak magvaszakadtán jószágait a Zokoly, 
Maghy és Hódos családok kapták lö04-ben adományban.*) 

Zalmády Kata 1590-ben Verböczy Gergely özvegye volt. 

Zalnataesky család. Ismeretes közülök Miklós 150ő-ben a 
rákosi országgyűlésre Pozsega vármegye kivete/'') 

Zalilsiky család. (Zaluzseí) Trenc>sin vármegyei régi birtokos 
család, mely aZamaróczy családból szakadt, nevezetesen Zama- 
róczy Fereöcznek fia Miklós vette föl először a Zaluszky ne- 
vet. 3) Ldsd Szamár óczy cs. Már e néven 1659-ben Zaluszky János 
Trencflin vármegye alispánja volt, 1661 — 7 ben Zaluszky István tábla- 
bíró. 1666-ban is említetik Miklós, 1690bea Jáncs, 1714-ben pe- 
dig Jánosnak árvái Zal-uzsén, Vágh- Teplán és VágliBeszte rezén, ügy 
látszik, a család utóbb kihalt fiágon, n^ert Zaluszky Andrásnak két 
leánya közül az egyik Kata Kvassay Györgynek, Magdolna pe- 
dig Zaborák Mártonnak felesége lévén, ezek a családi birtokokban 
megosztoztak. 

Zaksaky János 1655 ben Treuösín megye követe b voh.*) 

Zaniaróezy család. (Zamaróczi) Trencsífi vármegye egyik 
legrégicbb birtokos nemes oealáda, melyről Lehoczky téves »év»oro- 
'/ata után Szamaróczy név alatt már e minka X. köt. 474, lapján 
szólottunk. Azonban a cdaiád átalában és tulajdonképen Zamaróczy 
névvel neveztetvén, itt vaa ht^ye, hogy róla emlékezzünk. Az idézett 
helyen elmondottakhoz képett mintegy kiegészitésöl a kÖvetkeíÖk 
igénylik még figyelmünket : 

A család kesfiénéilévö uj adomány szerint a család már 1241. 
1261-ben birtokában volt a Trencsin várával átellenben fekvő Zama- 
rócz helységnek. 

x\z emiitett okmányok szerint a család ősei Pe{^illanak űa Supk, 
Chepknek fia István, Dobinnak fia Mártó n, Bense és Hor- 
czina mindnyájan „de vilia Zamarócz" Sebestyén gróf és a nyitrai 
káptalan bizonyságaival kimutaták, hogy 5k Német országi (de Theu- 
tonia) jövevény és mint szabad állású emberek telepedtek Z a m á r 
földjére, és nem tartozván semmi vár-szolgálat alá, minden hat szál- 
lástól a Trencséni főispánnal egy jól fegyverzett vitéz kiállítására kö- 



') Oklevél. 

•) Kovachich, VescigÍA Comitiorum II. B86. de Szduntact-naLk irja De 
Zaluataczky-nak Jászay M. nemzet napjai a mohácsi vész után 168. lapon. 
) Szontagh üán. kozl. 
*) 16.55. évi 30. tbrv. ez. 



KAMÁKÓCZYi 301 

teleztettek.*) Nevezetes még az 1245. évi ladebnik és Zamárd szom- 
szédhelységek határjárási oklevelének' következő kitétele : „Deinde 
tendens vádit per arundinetuin, ubi sünt metae de terra incapite árun- 
dineti (nádíis-Ried) erectae, in de autem redit ad flíuvium Vágh, ubi est 
oommetanea terrae viilae Zamárd et.*^ 

A fölebbiek, fóleg pedig a németországi eredetnek oklevelesen 
kimutatható valósága (mihez némi erősségül járul a czímer egység is) 
egynél több érvet tartalmaznak amaz állítás alapjára, mely szerint a 
Zamaróczy és thüringi báró Riedesel család egy közös törzsnek legye- 
nek sarjadékai. A czímer egy nádasból kiemelkedő szamárfej^ a bir- 
tok helyek neveire vonatkozik. 

Az idézett helyen elmondottakon kivül a család ^sei kdztil isme- 
retesek még 1392-ból Nicolaus de Zamafd, kinek nejétől üj- 
falttssy Margittól fia J á n o s 1411 -ben élt.^) 

Ama Miklós 1402-ben,3) A n d rás 1421-ben, ifj Miklós 
1474 ben Trencsin megyei alispánok voltak, az utóbbi azon évben 
Ziopnay Miklóst és Jánost Chocholna helységbe beiktatá, 

A Trencsin megyei nemesi összeírásokban találjuk a következő- 
ket : 1736-ban Lászlónak fiát M i k l ó s t 

1748-ban József, Miklós és Pál Zamaróczori laktak. 

1 768-ban ugyan ott Pál, és ennek fiai J ó z s e f és Miklós 
továbbá közepRÖ József és Mihály testvérek, mint idősb József- 
nek fiai. 

1803-ban ismét Zamaróczon idősb József és tiai F 1 ó r i s és 
István, és ennek fia A n t a 1^ azután Mihálynak fia F e r e n c z, 
majd ifjabb József és négy fia u. m. Károly, S á n d o r, J á n o s 
és Elek^ végre Miklós. 

1837-ben ugyan ott laktak P 1 ó r I s, és fiai Ferdinánd és 
István, továbbá Ferencz és ennek három fia L a j o s, J á n o s és 
Bálint, majd Miklós és ennek fia Antal. Ugyan ekkor Ivanó- 
czon találjak Jánost és fiait Jeromost és Lénárdot. 

Ezek szerint a családaak a múlt század elejéről kezdv-^e leszár- 
mazása következő : 



') Szootagh Dán. közi. 

*) Bajcsány Geueal I p. 99. 

"1 Lehoczky StemmaL II. 213. 



302 



ZAMARÓCZY. — ZÁMBÓ. 



I. József 
1746. 



Láaaló 

' Miklós ' 
1 736. 

I. Miklós 
1748. 



íl. József 
1768. 



Fióris 
1803. 37. 



István 
J_8^3.__ 

Antal 
1803. 



Mihály llí. József 

1768. 1768. 

Ferencz i 

1803. i 



Pál 

__im^ 

II. Miklós 
1768 
1863. 

1837. 



Ferdinánd István 

1837. 1841. 1837. 

1861.Trenc8Ín a nyitrai püsp. f~~ 
vm. í'sküdt. r. ügyésze Lajos. 
(b. Poiigrácz N.) 

Eduarda. 



károly 
1803. 



Sándor 

18u3. 



János 
1803. 



Elek 
1803. 



János. Bálint. 



Jeromos Lénárd 

1837. 1837. 

Ivanóczon. 



Flórisnak fiai közül Ferdinánd már 1841 ben 1849igTren 
csín vármegye rendszerint! Esküdtje, ugyan az 1861-ben is. Testvére 
István a nyitrai püspöki urad. r. ügyésze szép könyvtárral bir. Ne- 
jétől Pongrácz báró leánytól született Eduarda leánya anyja bárói 
czíraerének viselését i.9 megnyerte, 

Zambler család. (Alsó-C^ernátoni) Közíjíök Ferencz 1794 — 
1815-ben ifáromszék mérnöke. Másik Ferencz 181o-ben Torda 
megyei adórovó. János lB15-ben a gyulafejérvári gymnasiumban 
tanár. Gryörgy 1847-ben Torda vármegyei alszolgabiró, János 
1847 ben Csik szentroártoni plébános, A fiatalabb nemzedékből isme- 
retes Izsák. 

Zánibó család. (Fels5-0ri) Vas vármegyében a Pinkává patak 
mellett fekvÖ Felső- és Alsó Or belység birtokosai már Béla, István és 
László királyok korában Néinet-Ujvár és Borostyánkő várak között 
mint őrök szolgáltak^ exért különféle szabadalmakkal éltek, és egy 
kapitányságot, mely őrnagy ságnak neveztetett, képeztek. 1327-ben 
í. Károly király őket a királyi nemes szolgák (nobiles servientes re- 
gales) sorába emelte és lelső öri Péternek íia Miklós ispán alá he- 
lyezte,*) megbízván őt, hogy az időközben innen masuvá költözött 
örököt Í8 vissza térítse. 

Ezen őröknek az oklevél latin kitétele szerint (Spiculatores) 
utódai képezték a felső-őri nemes birtokosokat, és a XVL század vé- 



') Fejér Cod. dipl. tomo VIIL vol. 8. p. 178—180. 



zAmbó. 303 

gén már részint egyenes származáS; részint beliázasodás utján 65 külön 
iievü családra voltak oszolva, a midőn is 1582, febr. iS-án Rudolf ki- 
rálytól mindnyájan uj adományt vittek felsÖ- és alsó-öri birtokukra. 
Ezen adomány levélben a többnyire keresztnév után elnevezett csa* 
iádok következők betűrendben, u, m. 1. Ádám. 2. Adorján^ 3. Alberth, 
4. Andorko^ 5. Bálás, 6. BalIa, 7. Barthomej, 8. Becsker, 9. Beökeös, 
10. Benkö, 11. Bertha, 12. Bertók, 13. Dongó. 14. Eordögh, 15. Fá- 
bián, 16. Fajt, 17. Farkas, 18. Filep. 19. Fínta, 20. Folta, 21. Gáli, 
22. Gángol, 23. Geörögb, 24. Gerötz, 2.5. Hágen, 26. Hegedős, 27 
Hegyi, 28. Heöbök, 29. Imre, 30. Jáky, 31, Jóst, 32. Kántor, 33 
Kászmér, 34. Kelemen, 35. Kiss, másként Steft, 36, Kondor, 37, Kolár 
38. Leeb, 39. Magyar, 40. Merlb, 41. Miklós, 42. Mtier, 43. Nagy, 44 
Orbán, 45. Osvaltb, 46. Ottb, 47. Pajor, 48. Páll, 49. Patyi, öO.Pong 
rácz, 51. Pyerker, 52, Sejper, 53. Simon, 54. Sisko, 55. Slelczer, 56 
Steft, 57. Thisba, 58. Tóth, 59. Török, 60. Tornyos, 61. Varga. 62, 
Vas, 63, Zabó, 64. Zámbó, 65. Zárka. 

Ezen hatvanöt adományos család közé idöfolytán több idegen 
(és nem is nemes) család beházasodván, jogaik fentartása és megóvása 
tekintetéből *) ugyan csak a fölebb elésorolt családok tagjai 1611, 
febr. 16-án II. Mátyás királytól uj megerö«itö adományt vittek Felső- 
Or helységre, és abba azon évben (in festő Transfigurationis) a vasvári 
káptalan által be is iktattattak. 

A többi családokról nagy részben illető helyeiken már szólot- 
tunk, itt tehát előadván a közösen illető történetet, most már csupán 
a felső-őri Zambó családról fogunk emiékezni. 

A Zámbó családnak — ugy látszik — egyik ága már a XTV. 
század végén (tán beházasodás utján) veszprémmegyei Mező-Lakra 
s^kadt, és ez ág nevét is onnau irván kihaltáig, erről alább leszen szó. 

A Zámbó család, mely a felső -őri-ek közt az Adorján családdal a 
kitünőbbek közé soroztatik, már a XIV. században tűnik föl, midőn 
1384 — 87-ben Zambó Miklóst tárnokmesternek és Pozsonyi gróf- 
nak olvassuk.^) Még ennél is régebben élt Z fi mbó László eszter- 
gomi lakos,*) 



*) így AZ Adorjánoktól a Szeremley család is szerzett birtokr^szt, ^s airra 
17ö3-ban nádori adoraányt vitt, de Szeremley korán elbalyán, neje Gyürky 
Zsuzsi statualtátta magát benne. 

') kz 1384. e'vi törvény záradéka, és Teleki Hunyadiak kon XII. köt. 
29<í, Továbbá i3udai Fer. Hiet Lex. III. 531. 

*) Budai F. Hist. lex. III. 532. 



304 ZÁMBÓ. 

Egyik ága a felsö-íiri Zámbóknak Erdélybe származott és ott 
maíg is élÖ ágat alapított, raelyröl hátrább fogunk emlékezni. 

Maga a család ösi fészkében Fels^-Orben az 1611 . évi uj adomány 
keltékor, mint annak egyik szerzöjej élt Zámbó György, kitol egyik 
ágnak leszármíizááa következő : 

I. György 
16][1^ 

'"T. Mihályi 
(hét neje volt.) 

Ilona Í.Miklós II. Miklós? 2 tói Bejied«k. Zsuzsanna. 

(Benkö 1733. 

János.) Vas várna, előtt 
produkált. 
(Adorján Éva,) 



Erzsébet János lil. Miklós L Mátyás H. Mátyás? György 

(Orbán N.) hadnagy. DebrecKenben GömÖr v. public. lak. F. őrben 

Írnok. lak. Pelsöc?.. 1802. 

iV. Miklós"" (CsütyKata.) "G^^^g^iiŐiT 



Szabolcs várín. 
Esküdt 

Gábor 

Szabolcs várai. 

G^yulahásáu* 



lak. F. Ötben. 



IL Mihály IIT. Mihály. József Kata Sára Rebeka ~ Zsuzsa 
lak* Dió8Z€gen e geneal. (Szakái (Mándoky (Tarján cVeresmar- 

Bihar. biztos. szerk. György.} Samu.) István.) thy János.) 

(Barótí E rzse ) 1802. 

Flrzse Dániel Dániel, 

lak. Dioszegb. Dioszegen 
t 5 ^ves. 

A magyar országi f. 6ri Zámbó családról ennél többet nem tu- 
dunk, igen, még annyit, feogy GömÖr megyének jelenleg is nemes csa 
ládái közé soroztatnak. 

Erdélybe már a XVI, század másik felében be származott a 
Zámbó család.*) A beszakadt törzsnek Zámbó Györgyöt tartják, ki 
Tötöry Istvánnak Ispán Zsófiától nemzett leányát Tötöry Ilonát vévén 
nőül, Kalota-Szentkirályra telepedett, a honnan utóbb elönevét is vé- 
vén^ ivadéka ináig is ezen predikátummal él. Már 1577. déc. 20-án 
Zámbó Máté (tán Mihály) egy telket nyert adományban Vasas 
Sz.-Ivánon. 



') A Zámbó család levelei után közi. Hodor Kár. így te'ves Kővári állí- 
tása (Erdély neV' családal 263.) mintha a Zámbó család szc'kely eredetű volna. 



ZÁMBÓ. 



305 



Az Erdélybe szakadt ágnak családfája*) következő : 

György 

Erdélybe teleped. 

(Tötöry Ilona.) 



H. Gy örgy 



i Ferencz. Judit 

I f Kia korában. 



Mihály (tán Máíe) 

(Ördög Zsusst H.) 

t 



l. Dániel 1765? 
kalholikiM. 



Antal 



II. Ferencz Sándor Farkas rK^Ur^a u^ \ 

Kolos V. ülnök (h.8z.m. Bíró 1771. m. teöté'r V^^aoos xsora.) 



1777. 17«8. 
(Rácz Mária) 



Klára.) 

1.. 



(Dindár Amália) 
t 



Mihály 
cs. k. őrnagy. 

t 



váth Róza.) 



Miklós Róza Bora 

(Katona (Kiszely megöletett - 
- Róza.) Farkfis.) Iö48. 

CGÚthy Miklós.) (í;^^- 



I. Lajos II. Sándor 

(v^lai Hor- (Kabos Polix.) 



Klára 



II. Lajos 1863. Dániel PolUén Bákhel Gáspái 

lak. Párnáson (Zámbó (Fosztó (Veros Torda v. törvsz. 
(n.v. Veres Júlia.) Veronka,)Károly.) Sámuel.) biró 



Judit 
(Kabos Sándor.) 



(L Mai^tay Ilona 

1822. 
2. Mikó Anna.) 



Sándor 
sz. 1823 1 1824. 



JuIia 

(Bors 
Albert.) 



Róza 

((Jeisier 

Antal.) 



1 11 ■ ■*»! 



Ferenc/. Farkas. Jenő. Zsuzsa. Páoy. Luiza. Róza. 



III. Ferencz 

Veronka 
(Zámbó Dániel.) 



Elek. Zsnzsi 

(LGúthy 
Ferencz v. Mik. 
2. Virág P^ter.) 



Mária 

(Gólja 

József.) 



Krisztina 

(Sombory 

Lajos.) 



Anna 
(Csákány 
Gergely Özv.) 



Eszter 



E táblázat élén álló György életkorát nem ismerjük, de az 
kortanilag ivadékát tekintve legföiebb a XVII. század végén a XVÍII. 
század elején élhetett, mert fiának Balásnak fia Dániel 1765-ben 
élt,*) és ekkor Kolos megye föjegyzöje, majd 1771-ben kir. pénztár- 



') Hodor Károly a család közle'se után, e's Doboka várm. leirása stb. 
') Egy könyvbe saját jegyzése, Hodor közi^s^bdl, és igy nagy atyja nem 
élhetett a XVIII. század elejénél tlöbb. 

M^arABORSzAo cbaládai xii. k<^t. 20 



. 



306 zkhiBŐ. 

noka volt. Ennek fia Antal 1815-ben Kolos vármegye fStörvényszéki 
üiaökc. Ennek egyik leánjáfc Borbálát Deési Istvánnét 1848-ban 
Kalota Sz.-Királyon az oláhok gyilkolták meg. Antal ága leányágra 
ment. Testvére Mihály cs. kir. őrnagy volt, és családot nem hagyott. 
II. Györgynek unokája II. Ferencz volt 1771-ben Kolos 
megyének saámfölötti, 1 788-ban vatóságos törv. széki ülnöke. Eanek 
fia III. Ferencz Í809-ben Kolos megyei szolgabiró volt. 

I. Lajosnak fia Dán i e 1 1847-ben Kolos megye adórovó biztosa 
volt és több gyermek atyja. Testvére Gáspár ugyanakkor Torda 
vármegye árva törvényszéki birája. Ez 1822. máj. 17-én vette nÖül 
©iaö a^jét vetési Márgitai Ilonát; kitol fia S á u d o r 1824-ben Qgy éves 
korában elhalván, csak leányai vannak. lí. Lajos Famason él. 

A családfa nem teljes ; nem találjuk rajta Zárnbó Balást, ki 
1613-ban Nadányi Gergelylyel, és Szilassyval a Báthori Gábor elleni 
m erény miatt megöletett. *) Lászlót, ki 1770-ben Kolos vármegye 
táblabirája volt. Sem azon Z á m b ó t^ ki nöűl Szentpály Évát birta, és 
attól leánya Kata Bedö Jáoosné volt Udvarbelyszéken, A magyaror- 
szági ágból Pétert, ki a múlt század végén (1791. tájáo) élt, és ne- 
jétől Gyömrey Jusztinától leánya volt Anna Parajcz Ferenczné 
Szolnok-Abonyban. 

A caalád czímere a paizs udvarában könyöklő kav, kivont kard 
hegyén törökfejet tartva. 

A Z á m b ó családnak egyik igát Mez ö-L aki elö névvel ta- 
láljuk. E helység Veszprém megyében fekszik. Állítólag ezen mező* 
laki Zámbó család azonos a f el s Ö-ö r i v e 1, sőt úgy mondják: Mezö- 
Lakról szárínf.zott volna a Zárnbó család Felső Őrbe is. A mező-laki 
Zambó család már a XÍV. században virágzott, 1382-ben Mező-Laki 
Lászlónak fia Zámbó Miklós kir. főkincstárnok I. Lajos király- 
tól Tolna megye Beylch vagy Tornya helységre kir. megegyezést 
nyei't.'^) 

1399-ben élt MezÖ-Laki Mártontól keasdve magvaszakadtig 
a családfa^) igj áll : 



') Bojthi Gáspár Eiigclű^l Monumcnta 398. lap. 

') Catalügus Mss. Musei Níitioiialis í. 426. 

•') Geneai. aiith. I. éa Kajcsái^yi öeneal. Dcduct. í. 24. 



ZÁMBÓ.— 'Z ÍImBORY. 



807 



Márton 
1399. 

de Me«sö-Lak. 

I '^ 1 

János mester. 

László 

JánoB 
Zámbó de Me2Ő-Lak. 



Menyhért 
István. 



Imre. 

.1. 



Miklós. 



-*— n 



Feiencz. 



Miklós^ 

J^os. 

István 

1592. 

(Szelestey 

Kata.) 



László 



latrán. 
N. Ilona 



János 
(sz. léleki 
TeijekDora.) 

István Zsófra 



Krisztina 

(laki Saczor 

Andrásné.) 



(P..ÍO- (Bezo^^^J-^^^JOrosnonyi.) (l,S.^optyiuyi 



vicb.) 



Kata. 



Jusztina 

(Beleznay 

N.) 



Ilona 

(Siey 
János.) 



(Dersevich 
János.) 



Auua 

Izopty^ 

2. Thuly.) 



Magda 
(Ága Mátyás.) 



Anna. 



A fblebb emiitett Zambó Miklós tárnokmester és pozsonyi 
gróf egy személy lehetett azon mezÖlaki Zámbó Miklóssal Lászlónak 
fiával, ki a Tolna megyei adományt nyerte, A családfára nincs mit meg- 
jegyeznünk. János-nak fis István volt ezen mezo-laki Zámbók 
utolsó férfi tagja, ki 1592. év körül halt meg. Utána leány-ágon ^ 
Czövek, Porpaczy és egyéb családok örökösödtek. Állitólag az utolsó 
Zámbó leánytól az adományos leveleket Kenesey István consiliarins 
szerezte magához, és a vén leány halála után a javakat Kenesey ma- 
gához váltotta, de ennek is 65 éves özvegye férjhez menvén ezredes 
gr. Castillionhoz, az öreg asszony kezével és halála után, végrende- 
lete által is Mezö-Lak ez utóbbi férj tulajdona lön. 

Zámbory esalád. (Róthei) Zemplin vármegye nemes család a, 
birtokos Nagy- és Kis-Azar, Dávid-Vágás, Olyka-Kriva és Karna 
helység és pusztákon.*) 

A családból Gábor 1741-bön Zemplin vármegye al-, 1747-ben 
főjegyzője, 1757-ben másod alispánja volt.*) 

Antal 1780-ban ugyan ott aljegyző, utóbb 1791-ben föszolga* 
biró volt. 



l 



') Szirmay C. Zemplin not top, 279. 343, 386. és 392. 
^) Ott not biat, 321. 330. 



20^ 



308 



Z A MOLY. — ZAMOKY. 



Czíiücre : a paizs udvarábau zöld téren egy lábán álló daru ; a 
paiss fölötti sisak koronáján könyöklő kar kivont kardot tart. 

{Káüioly család. Zámoiy István 1711. febr. 11-én Bécsien kelt 
csímeres levélben T, József királytól nyert nemességet.') 

Caímere a paizs kék ndvarában zöid téren hátulsó lábain ágas- 
kodó; kettős i'arkú oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tartva. A 
paizs fölötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sasszárny között 
vörös ruhás magyar vitéz emelkedik ki^ kinyújtott jobb kezével mez- 
telen kardot tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.^) 

A család — úgy látszik, — kihalt. 

Záittory család. (Patkós-Teszéri.) Jelenleg Bars és Komárom 
megyében honos. Másként Z a k á c h-nak is neveztetett. Eredetét Hont 
vármegyéből veszi, ezen megye Patkós- Teszér helységéről irja elő 
nevét is. 

A Zakách nevet már 1571-ben találjuk, midőn Zakách Miklós- 
nak a Dóczy család Zsarnóczán házat inscribált.^) Ennek fia volt Za- 
kách János, ki 157 l-ben az atyja által kapott zsarnóczai ház birto- 
kába beiktattatott. ^) 

Ismert családfája^) következő : 



János 

1571. 

(Kiicthy Aana.) 



Mihály 

15-96— 1620. 

(B:iaii Kata). 



László 

1590. 

t 



Erzse 
(Horváth Józaef.) 



György 

(Ne'vcry 
Fru/öina.) 



Zsuzsa 
(Gyüi ky Mibály.) 



Kata 
( Vajfia György.) 



Í8tv4n 
i662. 
(Zaká^^h Erzsébet.) 

Kattt Anna Judit Zsófia Jánoe Folifi.»km) lapon. 

(Peszeky (1. Lesfár (1. m. ölvedi (1. komáromi gr. Kobáry 
Albert.) János prcdikaícr Pületlen író deákja 

t 1652. 2, Szabó Kriea- Hzabó t 

2. Csegreghi nics Mihály.) Jánon 
Szabó Mihály.) zííszlótartó) 



') CoUoct. herald, nro 724. és egykorú hiteles, másolat a m. tud. akadémia 
levtíUárábaii. 

') Adami Scuta geaíil. tomo XIV. 

') Sz. benedeki Coureut Protocot. Ü. p. 34 í. e's Faso. GG. iiro 21. 

*) Ugyan ott faec. 5. nro 8 Capsa E 

"^ í*erben fehrtlitatott táblázat szorjut 



ZAM OKY.- ZAN ATH Y 



309 



István 
meghalt 
Győrben. 



Magdolna 

(Dalin uta 

Jáoos.) 



György 
Komáromban 
kapit. 
t 

István. 



István 

1662. 

(Zalvách Erzsébet.) 

Illés Erzse 

elszéledt. (Tatfay 
Sámuel.) 



Jáno.^ 
(Sukoray 
Mária.) 



András 



János. 



Kata 
( K ÖBzegliy 
Mihály.) 



György 



IgiLJc z Gy örgy. 
Lajos. Janka. 



Komárom megyében Elek 1832-ben fÖf?zoIgabiró volt. Tán en- 
nek fiai Elek szül. Kolos-Nemán 1822. april. 1 1-én, és Kálmán 
I86ő-ben Komárom megyéből országgyűlési képviselő. BaiB megyé- 
ben Zámory Sándor 1838-bau rendsz. esküdt volt. 

A család Komárom megyében birtokos Kolos-Némán, és Kis- 
Kesziben.*) 

Zaiia család. Zauü János 1760-ban kapott czimeres nemes le- 
velet, mint Sísana név alatt e munka X. kötet 476 lapján olvasható. 

Zanathy család. Vas vármegyei eredetű nemes család, rnely 
azon megyei S z a n a t b helységből származott és nevét is azon íicly- 
ségröl vette. ^ czimeres nemes levelet Zanathy (másként Z o i g a) 
János nyerte maga, utódai és növéretüJ eredt unoka Öcscse Petho 
Márton részére is Rudolf királytól 1602, mari. 22-én. és e nemes levél 
Vas megyének Szombathelyen tartott közgyűlésén kihirdettetett. 

Idővel a család egy ága a TisaantiíJra, nevezetesen Szatmár vár- 
megyébe költözött, mint látni fogjuk. 

A családfa*'^) következő : 



L János 
1602. 



I. Márton 
Sas anath on lak. 

II. Márton 



U. János 11. Mihály 

lak. Dömofcöri lak. Körmbad 

Vasvárm.pahlic, Va? várm. I7l7.public. 

im.juin. t i 736. oct. 23. 

' T pr^r,«„~~*' KiB-Ujnyomban 

t 1737.) 

I — -— — ^'> , 

Folyí.a h öt. lapon. 



[.Mihály 
lak. Szauathon. 

Judit 

Balogfalván 

t 1725. jun. 15 

(Torda Mátyás.) 



^) FAayos, Komárom várm 101. 105. lap 
') Csal^iii közlés Lubv Ká?, által. 



aio 



ZAKATHY. 



I. József 

82. 1716. 

febr. 9. 

1 1788. 
mart. 

Szatmár 

várm. fő- 
jegyző 
/Mittermayer , 
Eizse.) 



Éva Erzee 
az. 1718. Bz. 1720. sz. 1724. 
jun. 19. sept. 14. jjan. 29, 
t N. Ká- C Németh 1 1779. 
rolj b. János.) Vas yéam. 
Pénztár. 
(Lada N.) 



II. Mihály, ki az előbbi lapon. 
lak. Körmönd 
Vas várm. 1717. public. 
1 1736. oct. 23. 
Kis-Ujnyombaa 
(Balikó Kata 1712-től 
t_1737_) 

Boldizsár 



Juliana Júlia Zsuzsa 
sz. 17Í7. ez. 1728. sz. 1731. 
febn 24 dec. 20. uov. 16. 



Máría 
sz. 1736. 
aog. 10. 
(Pethő 
Ferencz 
Csákány- 
ban.) 



:\ 



József János 
urad. ügyv. hadnagy 
gr. Palffynál. t 



Péter 

pálos és 

pap t 



Rozália 

(Rostyn^.) 



X. 



III. Mihály 

sz. 1751. t 1802. 

Szatmár v. szárny. 

(Szuhányi 

Magdát 1828. 



I. Antal 
Szatm. főmért 
(Siller Róza.) 



Teréz 

(Szentleleky 

Antal.) 



II. Antal 
Aradba költöz. 
(Barta Kr isztin.) 

György 
katona 
Aradon f 1833. 



Czeczil 
sz. 1784. 
t 1859.jan. 27. 
(Badácsy Antal.) 



Eva II. Ferencz II. József 

sz. 1785. az. 1786 f 1824. Esküdt 

N. Kár. Szatmári sz. biró f 1823 

(1. Kende Aona. 
2. Zimány Júlia.) 



Mihály 



1-tÖl Antónia. 



2-tól Ignácz III. Ferencz 
urad. ügyész sz. 1819. aug. 4. 
sz. 1818. feb. 22. f 1861. sep. 27. 
(Kalós Luiza.) Szatmári 

czixn. kcmon. 



! 



Cmilia Mihály 

(Szabó sz. 1823. sept. 21. 
István.) Szatmár v. sz biró 
(Hajagos Emília.) 



Izidora Krisztina Mihály Sándor Emília Gábor Luiza 
sz. 1843. sz. 1845. sz. 1848. sz. 1850. sz. 1852. sz. 1855. sz. 18£.8. 

aug. 81. tl847. jan- 26. t 1861. oct. 7. mart. 24. fcbr. 17. 
(Beaiczky 

Pálné.) 



Ignácz 

sz. 1848. 

tl854. 



Janka 

sz. 1851. 

apr. 6. 



Blanka 
sz. 1852 
oct. 16. 



Ferencz 
sz. 1854. 
mart. 19. 



Ilona 
sz. 1855. 
aug. 10. 



Zsigmond 

sz. 1859. 

febr. 2. 



A táblán álló Jánosnak I. Mibály fiától, (ki meg Szanathon la- 
kott), fiai II, J á n 8 Vas megyei Dömötörön, és lí. Mihály Körmöndön 
lakozók 1717. jul. 17-én Vas vármegyétől nemessógökrí)! bizonyítványt 



ZüuNATHY. 311 

vettek ki, II. János maradékáról fiánál tovább mit sem tuchink. 11. 
Mihály utóbb Kis-üjnyomba telepedett. 1712. febr. 11-én házas- 
ságra lépvén Balikó Katával, ki 25 évi házassága után kora 54. évé- 
ben meghalt, férje pedig Zaaathy IL Mihály 1736. oct 23-án hunyt 
el j kilencz gyermeke közül két íia maradt: az ifjabb Boldizsár 
Vas megyének volt táblabírája és föpénztárnoka, de fiaiban kihalt. A 
másik fia 

L József Szatmár vármegyébe költözött, és 1745-töi Szatmár 
sz. kir. város fÖbirája, és Szatmár várm. tbirája, 17ö4-töl föadószedöje, 
1765—1778. át főjegyzője*), és József császár korában a judicii sab 
altér ni ülnöke volt. Meghalt utóbbi lakása helyén Nagy -Károly ban 
1788. marcziusban. Nejétől Mittermájer Erzsébettől, kit Pestről vett 
el, és ki szintén Nagy -Károly ban halt ei, három gyermeke maradt. 
Ezek közül az ifjabb fiu I. Antal Szatmár vármegye főmérnöke volt, 
ennek fia II. Antal Aradba költözött, hol György nevű katona 
fiában ága kibalt. I. Józsefnek idősb fia 

UL Mihály (szül 1751 t 1802) Szatmár vármegyének 1784- 
töl szolgabirája, 1796-101 főszámvevöje volt. Nejétől Szuhányi Magdol- 
nától (kit 1783-ban vett nőül, és ki mint özvegy 1828ban múlt ki) 
Nagy-Károlyban született öt gyermeke maradt Ezekből II. J ó k s e f 
Szatmár vármegyének volt reudsz. esküdtje, 1823-ban magtalanul 
múlt ki. IL F e r e n c z (szül. 1786) Szatmár vármegyénél 18ö3-ban 
kezdé hivatalos pályáját, l80Ö-beö a megyei felkelő nemes seregnél 
alhadnagy, 1809-ben főhadnagy, majd a megye által állított szabad lo- 
vas seregnél kapitány lett. 1810-ben táblabíróvá neveztetett. 1814. és 
18 15- ben a würtenbergi hzg nevű lovas ezredben mint százados kapi- 
tány szolgált, végre pedig 1816-ban Sasatmár megye nyíri járásában 
főszolgabíróvá választatott, a midőn N.-Károiyból mátészalkai birto- 
kára tette át lakását. Hivatalát Nagy-Károlyban 1824. aug. 24-én tör- 
tént haláláig viselte. ElsŐ neje kölesei Kende Anna volt, kit 1809-ben 
vett nőül, de ki a követkeíö évben Nagy-Károlyban meghalt, ettől 
csak egy leánya maradván. Második nŐül vette Zimán Juliannát, ki 
1795. jun 8-án Nagy-Károlyban született, és ott halt meg 1824-ben ; 
ettől a táblán látható Öt gyermeke volt. Ezek közül I g n á c z (az. 1818. 
febr. 22.) lakik Nagy-Károlyban, Gróf Károlyi György uradalmi 
ügyésze. Nejétől Kalós Alojziától gyermekei a táblán láthatók. 

F erén ez (szül. 1819. aug. 14.) a szatmári kath. püsp. megyé- 



') Sairmay Szatmár várm. I. 136. 



312 ZANATHY. — ZÁNIHÓY. 

ben 1835. octob. 7-én pappá öltözvén, és 1841. aug. lö-áu felszentel- 
tetvén, 1844-ben szaniszlói ieifcészszé^ 1848-ban a megyei nemzetőrség- 
nél tábori pí^pá, majd 1852- ben Kraszna béiteki plébánossá lett 
1861. juL 27 én czimzetes kanonokká nevezte^tott^ azonban azon évi 
sept 27- én Nagy -Károly ban szép reményű életének a halál véget 

Mihály (szül. 1823, sept. 21-én Szatmár megyének volt alszol- 
gabirája, jelenleg ügyvéd. Nejétől Hajagos Emiliától született hat 
gyermeke a táblán látliató. 

A család r. kath, vallású. Elei Vas megyében, utóbb Szatmárt, 
Nagy-Károlyban, III. Mihály pedig Szabolcs megyebeli Encsencs, úgy 
Szatmár megyei Farkasaszó. Kishódos, Hirip, Ivácskó, Mátészalka, 
Udvari helységekben birtokoltak, és utódai azokat több helyen máig 
tartják. lí, Forencz örökösei birtokosok Portelek helységben is. 

A család czimere függöleg három arany udvarra oszlik, közepén 
tormészeíets szinü egyszarvú ágaskodik, két oldalról egy egy piroa 
rózsa diszlik, a paizs fölötti sisak koronájából szintén hasonló egy- 
szarvú emelkedik föl, első lábai közt három piros nSssát ágaival 
együtt tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstfehér. 

Zanathy Antal 1783 ban nemességét Békés megyében is ki- 
hirdeti eté') 

ZaiiiszlóHy esatád. A Báthori család egy ága viselte megkü* 
lönböztetósül és előnévül is e nevet. Lásd a Bdthori családot e munka L 
kötetében. 

Zánkay családi Zala vármegye nemessége sorában említetik.^) 

Zánthaf család, (de Zánthó) Nógrád vármegye kihalt családa, 
melyről a csaiádüévnek és ősi birtokhelység névének kiejtése szerint 
S z á ii t a y név alatt e munkr X. köt. 477. lapján emiékeztünk. 

Záuthói család. Szatmár megyében virágzott. 1360 ban éltek 
Zántbói Tomay (tán Tamás) fiai Miklós és Petten (Pető), ki azon 
megyei Nagy-Majtény lielység^t bírták."*) 1400 ban nevezett Pctö fiá- 
nak Jánosnak leánya Orsolya Gyulafíy István felesége volt.*) E szerint 
a családfa igy áll : 



') Békés várm. jegyzőkönyv. — Lásd a csalidról Szirimay Ssatmár várm. 
ií. 7C.;i. Í82. lap. 

') Fényes, M. Ország Geogr. etatiat. állapotja í. kot. 484. lap. 
) S'-4Írraay, Szatmár várm. várm. íl. 41. 
*) üíiygn ott ÍI. 75 



ZÁNTHUY. — ZAKJECZ&V. 313 

Zánthoy Tomay 



1360. 1360. ^ 

János 

Orsolya 1400. ^ 
(Oynlaffylstv&n) 

2áiithóbá»y esalád. (Damonyai) Dunántúli kihalt család, mely 
föleg Vas és Soprony megyében ss^ékelt. A családnév hangzása szerint 
említetett már e munka X. köt 478. lapján is. Családfájuk követke- 
zőleg*) ismeretes 

I. Ferencz 
lédO. körül 

(B«aerádJ Erzse.) 

József. 

Söproiiy V. tbiró 

1656. 



lí, idősb Ferenez, III, ifj, Ferencz ? 



Krisztina Jullauiia 

(Beck János.) 17Ö0. 

(Küü János.) 

I. Ferencz 1605 — 1613 ban három megye (úgymint Soprony, 
Vas és N,) jegyzője és Soprony megye követe volt, 1623-ban is 
még Vas megye jegyzőjének olvassuk. Utóbb mint az idézett kötet- 
ben olvasható-, itélömester letf. Zsigmondról szintén ott van 
emlités téve. 

2áBtó család. Zántó János 1634. jul. 29 én Bécsben kelt 
czimeres nemes levél által III. Ferdinánd király által nemesitetett meg^ 
és ezen armálisa 1635. Jun. 26-án Bihar megye előtt hirdettetett ki.*) 

Zapy család. A kihaltak közé taKozik, belőle Zapy Bálint 
1479'ben beiktatásnál királyi ember volt.^) 

SSá pólya családi Ldsd Szapdyay néve» e munka X, köt. 486 
és pótlólag 931. lapján. 

Zarjeciíky család. Trencsin vármegye czímerJeveles nemet 
családa. Azon megyei nemesi összeírások*) szerint 1748-ban Zarjeczeü 
laktak Márton éa János. 

1 768-ban Pafihón lakott György. 

') Rajc$ány Mss* Geneal. deduct. I. 24. 

') Az eredeti czímerlevél Bihar váim. levéltárában áll. 

') Teleki, Hunyadiak kora XII. 8S. 

*) Szontagh Dán. köri. 



314 



ZÁRKA. 



1803-ban Zarjeczen István és fia János. 

1837-ben Okruthon Jánosnak fia József, és'Trencsin városá- 
ban János kél fiával Vinczével és Viktorral. 

Zárka család (Lukafalvi) Vas vármegye egyik iegrégiebb 
családa, melynek eldödei elö-nevüket hajdán PéczÖl (Pechei) utóbb 
Zich helységről is irták. 

Péternek fia M i k l ó s^ ki már Z a r k á-nak neveztetett^ 1 329-ben 
I. Károly királytól kapta Vas megyei Vali és Sármásd helységbeli bir- 
tokokat és ekkor már birt péczöli és porpáczi birtokai határjárattak. ^) 
Miklósnak fia II. Miklós volt, ki 1397-ben már Pechel-röl írja elö- 
nevét, midőn Zsigmond királytól megegyező adományt kap a Vas me- 
gyei karakói szerzett birtokára.^) Utóbb II. Miklós hűtlenségbe esett* 
és javait veszté^ de 1403-ban Zsigmond király megbocsátván neki, 
elkobzott javait is visszaadá.^) £z oklevélben is Nicolaus dictus Zar- 
ká-nak neveztetik. 1406-ban Zsigmond kir. átirja Miklós (Nicolaus 
dictus Zárka filius Nicolai de Pechei) részére az 1397, évi adományt.*) 

1615, körül élt zichi Zárka A d o r j án (Adrianus), kinek utódai 
már a Vas megyei L u k a f a l v a helységről irták elönevüket. Neve- 
zett Adorján-tói á leszármazást következőleg ismerjük.^) 



Zárka Adorján 
1515. 



I. Ferencz 
t 



LPál 
lak. 1551. íjakafalváii 
(1. f. szelestei Ootssthon Kata 1563. 
2. Darabos Anna özv. 1567.) 



2-tól Margit v. Mária 

(gersei Petbö 

András.) 



Krisstina 
(peleskei 
Eördögh 
György.) 



I. Lajos 
t 159a. 



II. Pál 

1619. 
(Gynlaffy Kata.) 

Folyt, a kov. lapon. 



II. Ferencz. 



Bora. 



Orsolya 
1592. 



I. János 
t 



Kata 1591. 
(Sitkey 
György.) 



Kata 
(Szöcsödy 
Ferencz.) 



') Emliti Lehoczky Steramat. I. 4i2, Lásd az oklevelet Pej^r cod. dipl, 
VIII. vol. 3. 349, es vol. 4. pag. 631. üjra közli az eredetiből a Hazai okmány- 
tér I. 58. 

') Hazai okmánytér II. 160. 

») Fejér Cod. dipli tomo X. vol. 4. p. 210. 

*) Hazai okmánytér II. 186. 

*) Geneal. auth. tomo I. és Kajcsányi Deduct. geneal. I. p. 123. 



ZáKKj^. 



316 



11. Pál 

1619. 

(Gyixlafty Kata.) 



J*ruz8iua 
(Angyal 
György.) 



Ili. Ferencz. 



I. György 
1667. 1670. 



Hatván IV. Ferencz U.Pál. 
(Gyely 1682. 
Maria.) 



•lí. Lajos Anna I. Mihály 

1633. (Török 1659. Vasi 

I András ) " az alispán 

A ^ (Szalay Zsuzsi.) 

I. Ádám ' j'^l ' ' 

Ilona. llcna 2. Armpruster 

(Komjáthy Pál.) János.) 



Ilona 
(Polányi 
Zeigm.) 



Apolló Bora III. Laj 
(Someich (Kemény 1750. 
Antal.) Mihály i 



Róza 



V. Ferencz 
(Draskovich 

Erzse.) 



08 II. István 

vasi alisp, 1754. 60. 
kir. tanács f 1794.] 
(Festetich Bora.) 






Maria 
1763. 

(Skublics 
Sándor.) 



(1. 



N. 
Egerváry 
Antal 
Rosta.) 



lí. Mihály 

iíÖBzegi kei*. 

táb. titkár 1787. 



Polexina 

(Boros Fer. 

Vas m. föjegy. 



Kata. 



Adorjánnak fiai közül I. P á 1 1551-ben már Lukafaiván 
lakott, onnan irt sept. 20-án Komlósy Miklós (mostoha) fiának a 
nádor komorookának,*) Czímerében pecsété szerint gy ik látható. 
1567- ben másod nejét nádasdi Darabos Annát már Özvegynek olvas- 
suk. Fia I. Lajos 1593-ban Fejérvár aiatt eaeU el, tetemeit Győrött 
temették.*) E Lajos 1586. közül Vas varmegye alispánja volt.^) 

A táblán álló L Mihály 1658. 16ő9.ben Vas vármegye alis- 
pánja volt,*) de leányában kihalt. 

ÍL Lajosnak fiai L György és L Ádám nagy-anyjok Gyii- 
laffy Kata után drökjogukat herceg Eszterházynak adták el. Ádám ága 
kihalt; L Györgytől átsármazott L István, kinek egyik fia 11. 
István 1754 — 1760 körül Vas vármegye alispánja, utóbb kir. taná- 
csos. Nejétől tolnai Festetich Borbálától, ki mint özvegye 1794, máj. 
8-án kora 64. évében halt meg, és a családi sirboltban, Sz.-Királyban 
temettetett, egy fia maradt II. Mihály, már 1787- ben a kÖszeghi 
ker-táblán&k titkára, utóbb (és még 1810-ben) is ott ülnök, táu ö egy- 
szersmind ] 807-ben Vas megye országgyűlési követe. 



') Magyar Leveles tár I. kot. 

=) Istvánffy Hiet. 1685. évi kiadás. 399. lap. 

^) Eredeti okirat. 

*) Eredeti oklevél. 



316 ZÁRKA.- ZÁKY. 

E családfa csak a mulc század végéig terjed, és igy sem teljes. 
Hiányzanak róia azon családtagok is, kik itt következnek : 

István, ki 1615-ben Vas vármegye alispánja volt. ^) 

Lukács, ki 1622-ben Vas vármegye szolgabirája volt. *) 

Bálás, kinek 1663-ban neje Poky Orsolya volt. 

György 1774-ben Vas vármegyei főszolgabíró. Klára 
1770-ben Nunkovics György Özvegye. László 1822-ben Zala várm. 
rendsz. esküdt. 

Karolina Rhuz Pál kecskeméti íopénztárnok neje, meghalt 
1863. dec, 23-án kora 42. évében Kecskeméten. 

Sándor 1848-ban Vas vármegyei másod alispán. 

János előbb Vas vármegyének alispánja, s az 1839. évi or- 
szággyűlésen követe, 1847-ben kir. szemé lynök. A forradalom után 
cs. kir. udvari tanácsos, Bécsben a legfelsőbb semmisítő törvényszéki 
osztály elnöke, Sz, István rend kiskeresztese. Meghait 1856. évi octo- 
berben Nagy-Kölkeden. 

A család czíraere jobbról balra húzott vonal által kétfelé osztott 
paizs, a jobboldali osztályban oroszián ágaskodik, első lábaival csil- 
lag után kapkodva ; az alsóbb osztályban hármas halmon madár (tán 
szarka) áll. A paizs fölötti sisak koronájából grif emelkedik ki, eh^ 
jobb lábaival kivont kard hegyén levágott törökfejet tartva. A paizst 
foszladék veszi körül. 

Zárka család. (FelsŐ-Öri) A felső őri nemes caaládok sorában 
is találunk e nevű családot. {Lásd Zámbő c*.) 

Tán ebből származott azon Zárka Péter, kinek nejétől bároki 
Szilva Martától leánya Erzsébet Keresztúry Kristófné volt. 

Zarvady család. Kiejtés .szerint Szarvad y, mint errŐl e 
munka X. köt. 495. lapján olvashatni. Egyébiránt Zarvady családot 
már a XIV. században találunk Szatmár vármegyében, hol 1390-ben 
Zarvady Lászlónak fia István élt.^) 

Záry család. E néven, vagy inkább a deák oklevelekben csak 
Z ár néven b é n y e i előnévvel már a XV. században találunk nemes 
családot Abauj megyében, midőn György (Georgius Zár de Bénye) 
űával Pállal és zebenyei Bakó Mihálylyal Abauj megyei Szurdok 



') Okirat. 

') 1622. évi 36. törv. ez. 

*) Szirmay Szatnaár várna. II. 11 



KÁRY 



317 



heljségbeli birtokba és a Hernád vizén álló malomba beiktattatik 
1468-ban.') 

A XVII. században Záry nevű nomes családot Trenc8Ín várme- 
gye összeírásában is találunk, mint Bolessőn lakozót'^) 

Azon Záry nevű család azonban, mely most többnyire Nógrád 
és f51eg Pest megyében honos, Abauj és Zempiín megyéből szár- 
maztatja magát Családi közlés szerint ismert törzse Záry György 
Jászórái, ennek fiául iraíik János, ki Jászon született 1682- 
ban, Liptó megyéből Rasztokáról vette nööl Kebolics Juditot, 
kivel Nagy- Idán kelt egybe ; ettől gyermekei Mád^ifii, s nagyobbára 
Tokajban születtek, Zempiín megyéből azonban kiszárftiaztak Nógrád, 
Pest, sőt Zólyom megyébe is. Nevezett Jánostól a családfa^) igy 
adatik elé: 



I. János 

1682. 

(Kobolics Judit.) 



II. János 

sz. Mádon 

Í722. 

Beszteiczére 

költöz. 



László 
«z. 1724. Tokajban, 
detki pl^bán. 



I. Antal 
sz. 1738. Tokajb. 
lak. Heviz Györk. 

(Filep Róza 
Becskéröl Nógrád.)^ 



Katalin. 



II. Antal 

szül. Hév. Györk 

1774-ben 

volt insurgens 

1798-ban. 



III. János 
szül. Sz^csénykén 
1778. 
(Píry Anna.) 



Károly 

sz. 1784. 

lak. Kun-Sz.-Miklós 

volt mérnök 

(Glaizner Teréz.) 



iV. János Iir. Antal Fány. Anna Erzse Mária 
/""^jj-'^t^^ 'Somogyban (Toincsányi (Osányi Szécsény 

t * 



gazda tiszt. 
1 1888. 



Gábor Ignácz kén. 
Monostoron.) gazdatiszt.) 



József 

szül. Zsolton 

1827. 

( Sáiitha E mma.) 

József Teréz 
sz. 1800. sz. 1857. 



Zsigmond 

sz. J831. 

Pesten a 

takarék pénzt. 

(Kasselik 

Etelka) 

i 

i 



Júlia 

sz. 1834. 

(Szőke 

István.) 



Károly 
8/ 1841. 



Gizella. Etelka. János. 



') Jászói Convent Z. fa se. 1. nro 7. 

'^) Prot. C. TreiiCsíü S/ontagb Dán. közi. sz. 

') Családi közié .i. 



318 



ZÁRT.— ZASZKAUCZKY. 



I. Jánosnak fiai közül L Antal Nógrád meg/ei BecakérÖl há- 
zasodott. Lakott Pest m. IlévizJGy örkön és Nógrádban Szécséuykén atb. 

Legidösb fia II. A n- 
tal 1798-bau hét 
hónapig insurgens 
volt Nógrád megye 
részéről Lakott kö- 
vesden isNógrádbao. 
III. J á 22 o s-nak fiai 
közöl IlL Aníal 
Somogy megyében 
volt gazdatiszt. K á- 
r o i y mérnök volt, 
lakott Nógrádban , 
utóbb Kim-Sz.-Mik- 
lóaon. Gyernaekeit ós 
unokáit a táblázaton 
láthatni, 

A család czimere, 
mit fölebb a metsz- 
vény is mutatja — a 
paizs kék udvarában 
zöld tér^n hátulsó lábain oroszlán ágaskodik, első jobb lábával kivont 
kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronáján fehér galamb áll, csőré- 
ben zöld galyat tartva. Foszlarlék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. 
Zasío család. Zasio R o m u a 1 d 1753-ban septeraberben kapott 
Mária-Terézia királyasszonytól czímeres nemes levelet.*) 

Ozimere viziráuyosan kétfelé osztott paizs, a felső kék ud- 
varban barnn sziklán phőnix madár a máglya lángjaiból emelkedik ki, 
fölölte jobbról a jobb oldali szegletben arany nap ragyog ; az alsó vö- 
rös udvarban zöld téren két egymással szemközt ágaskodó arany orosz- 
lán, első lábaikkal ezüst, kettős keresztet tártnak. A paizs fölötti eisak 
koronáján két sasszárny lebeg, a jobb oldali vörös, és benne a fehér 
k«ttős ezüst kereszt, a baloldali kéky és benne az arany nap ragyog. 
FoBíladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.'*^ 

Zaíszkaliczky c»alád. E családból Árva megyei Zászkal hely- 




') Collect. herald, nro 25$. 

') Adam-<. Bcata gcntil. tomo XIV. 



ZATHÜRECZKY. 



319 



ségböl saárraazott András, atyja Márton, anyja Valér Anna vol- 
tak. Nevét születési helységéről vette, de azért nem nemes származású. 
1652-ben Wittebergben tanúit, 1683-ban Trencsinben Kiszucza-uj helyi 
evang lelkész lett.*) 

Zasztránszky eMŰád. Trencsin vármegyében az U h 1 a r i k 
család egyik agának használt neve.'^') 

Zathurerzky család. fZaturcsai) Tarócz vármegye egyik leg- 
régiebb adományos nemes családa, mely a turócz-szent-péteri Dávid 
családdal egy közös törzsből ered, mint e munka IIL kötet. 252. lap- 
ján látható. Törzs-öse üzda királyi halász lévén, IV. Béla királytól 
a Turócz vize másik partján 1255-b6ii kapta Vendégh helységet, 
melybe Jakab Zólyomi föispán által beiktatni rendeltetett.*) Uzdának fiai 
Mechk, Ztremen, Mortun és Drachmel kiváltsá- 
gaikban Béla király által 1255 ben megerősítettek, mely szerint a 
hadba minden hat férfi után egy pánczélos vitéz tartozott menni.*) Mint 
származott a család U z d á-tól, és mely időtájban vették föl tagjai a 
Turócz megyei Zaturcsa helység ösi birtokról a Zathureczky nevet* 
a következő családfa, és történeti jegyzetek megmutatják : 



Mecbk 
1255. 

Mechk 
1263. 

Kochman 
1308. 



Stremea 
1255. 



Péter 
1303. 

Márton 

1316. 

t 



Ladomer 
1303. 

I ^ 1 

Aráté 
1316 

t 



Tamás 

utódai Lengyel 

országban. 



I. tábla. 

Uzda 
1230. 1256. 



Miklós 
1303. 



Mortun 
V. Márton 
1255. 1282. 

Comes. 



Péter 
1303. 1332. 



Folyt, a 
kSv. lapon* 



Pál 

1332 

t 



Drachmel 
1255. 



Benedek 
1308. 1332. 



János 

1332 

t 



Domokos 
1332 

t 



') Bartholomaeides Memória Üngarorum 144. 

^) Adami Stuta geutil. tomo XIV. 

^) Regestiixűt de Turócz Engel Monumenta pag. 67. 

') Fejér, Cod. dipl. tomo IV. vol. 2. p. 2^5. et tom. IV. voL 3. pag. 642. 



320 



ZATnüRECZKY. 



Péter 
1303.1832. 



András 

Üiklóa 
t 

TȎter 



MártOD 
1332. 



Pülöp 
1332. 



Pál 
1332, 



Mihály 
1332. 



Miklós I/örinc9 istván Máté 
13^2. 1332. 




Za/Ai/recí-dcVendegh Zathu- 
ky cs őse. kitől a Dávid reczky 



Martou 
János 



Miklós 
JSÖl^ 

Dóra. 



Pál 
1380 



Petet 

László 
1453^^ 

Miklós 
Kotztjanszky 
146^ 



cs^láadlll.í 



köt. 252. 
lapon. 



F. II. iábl. 



Baláe 

1421. 



reczky 
F. V. tmán. 



Máté 

Lás/.ló 

Miklós 
1469. 



Miklós 
HOy. 

Pét^r" 

1417^22. 

János 
1452. 



Bálás 
1409. 



II. táblán. 



János 
Lászlód Mátyás. 



Mihály, ki a I. táblán. 
1332. 



Petéi- 
dé Zaturcsa. 



István 

_1417__ 

János 
1421. 1452. 

Gryörgy 

János 
1522, 

Mihály 

de Alsó Zaturcsa 

1539. Turocz 

várm. szbiró. 



Gábor. 

Imre dictus 
Szidló. 

András. 

Gábor, 
András. 
Gyöi^y. 

János. 



Ádám 
1757. 



JánoB 

de A. Zaturcsa 

Turócz V. alispán 

1574J1610. 

*" Mihály. "^ 



Dávid 
t 



István Márton. 

t 1610. 

de Alsó Zaturcsa. 

Folyt. aköv. lapon. 



Mihály 
Ádám. 



Kristóf 
t 



Zsigmod 

vajda 

KiMa Planka dict. 



KATBURBCZKY. 



321 



Márton, ki a% eWbbi l<ipon. 
1610. 
de Alsó Zaturcsa. 



Márton 



György 



György 



MiMly 



Gábor Jáno Miklós Ferencz 



András 

1658. 

t 



József 
1760. «■ 






Dunántúl.' 



István 



János 



Jáno s G^yÖrgy György Tamás 

József János ' ' 



György Kristóf. 

t 



István László P^ter 



Péter 



Miklós Pá] Mihály Andrá« 
Sámuel. i ' 

Sándor. Gábor József. János, 
t 



Imre 



látván 



-i r 



Dániel Sámuel Imre Péter János István 

t I t t 

Sámuel. János- Péter. 



Tamás József Simon 



Pál. László. Mihály. Sándor. 

József. 



László. Gábor. Samu 
t i t 

Ferencz. György. 



János 



■ i^iwi^ t^m J^— 



István 

János 

1732. 55. 

Kógrádb an. 

Jónás. 



Dániel 
"ilek 

4. ^ 



Miklós 
t 



János 



Pál 
külföldön. 



Ádám János Ferencz 






János 



' 1 József Jáncs Samu. Sámuel 

Elek Pál Lajos ^ ' ®^* 

t t él 



MXGTJLROBSZia CBÁlÁhÁJ, XIX, KÖT. 



21 



322 



ZATHÜRECZKY. 



Uh t á b i a. 

Máté, ki a L táblán c 
1332. 



Dcaieter 
1380» 

Jáöoa 
UJ'2. 1422. 

Rari'sis dictiis. 

Lőrinci. 



Lukács 

Zsigmond 
14í7. 



László 

1391. 

t 



Jakab 
1380. 1422. 



Gergely 

t 



Péter 
T4G9^ 

Félix 

t 



János 
1417. 69- 



Balás 
1500= 



Miklós 

l'J69. 

t 



VencKsl 

148G. 



László 

146Ö. 

t 



András 
1469. 

t 



János Miklós 
t t 



Déní's. Chantas 



özasiíszló 
1469, 

t 



György Venczel 

14b9'. 1469. 

t t 



György 

1469. 

t 



János 
1469.1472 
Ofgandia. 

Dienea 
14^931470. 

László 

1469. 

t 



László 

1469.1498. 

t 



Miklós 
1498, 



I 



János 

Lörincz 
1585, 90. 



j;yörgy_ 
Folyt IV. táblán. 



O 
o: 



Jáuos 

157L 

t 



^ S. 
o íS* 

-í- -s- 



Fridrik 

1571.85. 



? f 



Miklós Zsigmond Márton János 
1.585. 1582. 1585. 

t t 



Ferencz Gábor János 
t t 



János 

íí>48. 



Lőrincz 

1643—50. 

Szabolcs 

V. jegvssö. 



Fái 

1687. 



Gábor 

t 



ÁdáiD 

t 



o -* » c^ 



M 



Lőrincz András János 
1648. t t 



László István 
1642.. 1642.87. 
t t 



László 

t 



István 

t 



Pál 

t 



Zsigmond. Fridrik 
1687. 



Tamás 

1087. 



Folyt.a köv. lapon. 



István Péter Zsigmond István János Tamás 
t t t t t t 



1 



ZATHÜRECZKY. 



32S 



TamáSj hi az előbbi lnf)on. 
1687, 



Gáíior 



ínire. Fereucz Péter 

\^ "^ ^ Taaaás. P^ter 

Izrael Ádám Imre 

í t 



József 



Jáuo3 József 



György 



i Károly. Lajos. 

£lek Antal. Iiőnncz.SáDdor.PáL 
1324. 



István Lásaló. Gvörgy 

1824. 



Károly. Lajos Jáuos 
t t 



Márton József. 
1831. 
t 



József Dániel Kristóf Simon. 
' ' Jónás. 



Lörincz 
"~PálP 



IV. tábla. 
György, hi a II!. táblán. 



István 
idcsb. lnS8 



András 

t 



Jakab 
1560. 9a 



Dániel 

1616 

t 



Gy ö rgy 
Jánoa Miklós 
Lörincz. Mát^ 



Pál 



Pál 

t 



István Miklós 

Sámuel ' 

1767 - 
t 



Perenez 
__1616_^ 

Miklós. János 
I t 



Miklóg 

t 



— -— — -> 
János 






István 



József Mihály György 

' j László 



János 
András 



Pái 



Máty ás -Sámuel 

'^ TóbiáT ' ^ ' 
Gömör V. föazbiró 
1824. 



Tamás Samu Ádám 
t t 



"1 r 



Károly. Páter. Dániel. Pái. József. 



György 
1088^ 

György 
1615. 



István 
1588. 



Folyt. y. lábián. 



Miklós 
1588. 

Folyt. VI táblán. 



János András 

t 



Gyögy Mátyás András Tóbiás 
^ György. Ádám. ' 



István. 



János 
t 



Imre 



r~~— - 



József. 



András. János. 



21^^ 



324 



ZATHÜBECZKT. 



István, hi a IV. táblán. 

1588. 



György 

t 



János 
1615. 23. 
t 



Mátyás 
1615. 

t 



Miklós 
16Í5. 



Rafael 
t 



János 



Dávid Jakab 
(ligó Iloíia.) t 



Pál__ 

Sándor. Pál ^ 

t 



Mihály Pál Péter István János MáJ^áa^ 

^ "^ J^ "T-^^]^ 

János 



Mátyás 
János. 



Antii. Károly. Lajos. 



Dáaisl 



Miklós 
t 



Jáuoí 

t 



Dániel 



Dániel 
t 



István Pál János József 

t t i t 



György 
(Ivánka 
Zsófia.) 



Sámuel 
Sániuei. Dániel. 



Jakab. 



Miklós Imre István 

t 1 t 



Imre György 
(Záborszky^ 

-, Zsuzsa.) 



Imre. 



^íiklós_ 
Sámuel. 



János 

(Jeszenszky 

ZsuzsaO 



György 



Antal Simon 
Dadán 
Biharban. 



Janka István 

1817. Erdfüybe 

Oias>i telekre 

telepszik 

(Nagy Julianna.) 



Elek. Péter. Zsuzsa. Ferencz 

(Tiller Teréz.) j 

Mária. 



Gedeon 



Lajos 



lak. Cíéczke. meghalt 1848,9 
Ilona. Berta. 



István Emilia ^ Mária £< Károly '^S^,9 



8>. 



N S. ^'-^ 



(Caerny g- (Szent- g cs. k. § 5* cr' ö 
Biharban ';7r!^^"T>.^Tr' lov. kapit. János') • Iványi S^ föhadn. %?*^»- 



(Kelemen 
Polexiua.) _____ 

Albert Emil. Gizella Mária. 



Ignácz) 
Sepsiben. 



ZATHUBECZKY. 



B25 



VI. t á b 1 au 

Miklós, Ha IV. táblán, 
1588. 

■ ^—A I ii II m ■ .1 . 11 1 1 III 



Mátyás 
1616. 23. 



ietván Gábor György Zsigmond 

t t " ' 



Ádáiu 



Gáspár Ferencx. 
t 



• Ádám Ferenci!- András 



Gábor 
t 



György 



r 



János 
András László 

_1 i_ 

László. Já»os 
János ' 



Lt5ríncz Istyán László Mihály József György Gáepár Zsigmond FáL 



Ádám. 



Sándor. 



Károly Zsígtnosd. Pál. 
Zsigmond. 
Ferdinánd. Ant^í. 



Eddig a családfa ; mely hogy aem részletesebb; sajnálnunk lehei 
Történetére, illetőleg birtok viszsonyaira vonatkozólag, mely a Dá^id 
családéval közös, a XÍV. századig adatainkat elmondottuk e munka JIL 
köt. 253. lapján. 

Czimere is a családnak 
a D á V i d családéval egvezöf 
mely mint itt a metszvény mu- 
tatja, a viziránjosan kétfelé 
osztott paizs felső kék udvará- 
ban n'óv'ó medve, első lábaival 
koronát tartva, fölötte jobb- 
ról arany nap, balról ezüst 
félhold, az alsó ezüst udvarban 
hármas zöld halmon három 
fejér s píros rózsa szál. A paizs 
fölötti sisak koronájából szin- 
tén medve emelkedik fol, eisö 
lábaival két piros egj fejér 
róasát tartva. Foszladék jobbról arany kék, balról ezüstvöröi. 

A család fö fészke jelenleg is Turócz vármegye, hoi többi köxt 




32G 



ZATHÜEECXKY, 



Alsó- és Fclsö-Z a t II r c s a ösi helységben birtokosok. Csupán Aleó- 
Zaturoiárói írják eiönevükeí a IL táblán látható ágak, és Benedek- 
nek, ki az I. táblán áll, aUbb még néhány ízen folytatott ivadéka. 
Mindkét Zaturcsái'ól előnevezik magokat a többi ágak. 

Turócz megyében a család eíökora óta fö inegyei hivatalokat is 
viselt. így Jáuos 1053—59, Turéoz vármegye alispánja'), másik 
Jáno!( 16Í 8-ban követ, és ex, vagy raás János 1653-ban alispán 
volt") ismét János 1774-ben a Dunán inxíení kerüíeti tábla ülnöke 
volt. Turócz vármegyében 1 824-ben István táblabiró, Zsigmond 
aiadósjsedö, Elek Esküdt volt. 1848-ban Lajos főjegyző, Tamás 
alj. Károly föiígy v. József levéltára. József esküdt 

A család több megyékbe is elszármazott, Nógrád megyében már 
17B2-ben élt János, ki nemességét 1734 ben Turóca megye nemesi 
bizonyitványával igazolta, élt még 1756-b6n is, söt 1777-b8n nemessé- 
get újra kibirdetteté.^) Fia Jónás volt. Ugyan csak Turócsbói Alsó 
Zaturcíiáról Sámuelnek fia I) á n i e i iparos, Nógrád megyei Lo3í>nczra 
telepedett, eladván alsó gatarcsai részét emiitett Eleknek, 5 824. jua, 14^ 
TurÓQz megyétől nyert nemesi bizonyítványát Nógrádiban 1832. aug 28* 
hirieitette.'*) GömÖr megyében Tóbiás 1824-ben főszolgabíró volt. 

Egy ágból az V, táblán álló Jánosnak Jeszenszky ZsuzsanDától 
üa Is tv án 181 7-beu Erdélybe telepedet Olaszteiskre, hol, vaiaraint 
Siyótban saép terjedelmű javakat szerzett. Es ott mint müveit férftú, 
szorgalmas gasda közbecsülésben részesült. Egyik B& G e d e o n Bihar 
megyében birtokos, és ott Caéczkén lakozik. 

Békés megyében Fülöp ]79ö~ben publicáitatfa nemességét 

Az I. táblán álló Mortun fiának Benedeknek ága máig terjed, 
meddig még adataink terjednek, az igy sarjadzott: 

Benedek. 

Lőrincz István Máté Pál János Domokos. 

t f de Alsó t 



Zaturcsa. 



Demeter 
Jáuos. 



Lukács 
t 



Jakab 



Gergely 



Oyörgy 

t 



Jáuoő 



Lörmea 
BaláíJ. 



Miklós. 



Jáuos 



Löyinc?' 

utédai Idsurtsnczovje 

cevoíQ hívattak. 



Gyc>rgy 
Jakab István 



de uíraquft 
ZatTsrcsa 
birta f. Zaiurcsát. 



') Bel Noütía Nova HuBg. íomo II. 912. 

^) Leboczky Stemmat. I 2Í4. 

') C. Meograd anni 1777- nro 433. 

*} Nógrád várm. jegyzőkönyv 1832. evi Í388. ez. 



ZATfiOCH. — ZAVODEGZKY. 327 

SatFoeh csaiád. Bjhar vármegye nemes csaiádaí köaött em- 
lítetik. ») 

Zauiier ce^alád. Trencein megyei nemes család, hol lG87'beu 
Zauner Gáspár és Boldizsár niaíatták elÖ nemes levelökot. 
Utóbb, ügy látszik, Pozsony megyében is élt e család. Czimere követ- 
kező : a paizfi balról jobbra réasutos vonallal kétfelé osztott paizs, a 
felsö vagy jobb oldali udvar fekete a bal arany, az előtérben zöld té- 
ren egy^ a jobb oldalon magasult sziklára első lábalva} kapaszkodé 
szarvas, nyakán arany örvvel. A paizs fölötti sisak koronáján két sas- 
szárny lebeg, a jobb oldali visirányosan félig vörös, félig ezüst, a bal* 
oldali félig arany, félig fekete, Foszladék jobbró) aranjfekete, balról 
ezüstvörös.^) 

Á XVIL században 1672>b<^} ismeretes Zauner Cliaritas, 
Absolon Dánielnek Munkácf-on Zrínyi Ilona titkárának felesége, Sze- 
pes és Sáros megyében utóbb is eléfordulnak e család t^ígjai. 

ZhubUa csatád, A Sombergi B a u s k a család novét Z a ii s k a 
néven is taláJjuk/^) különben Sanska néven róla már e munka X. kö- 
tet 81. lapján szólottunk, áz ott emiiteít Antal, ki 1764'ben Baranya 
vármegye orazággyülési követe volt, utóbb helytartósági tanácsoa leit, 
és mint ilyen 1782. jan. 19-én halt meg. 

Závaday esalád. Trenesin vármegye ezlmerleveies nemes csa- 
iáda. Az armálist Í664-ben Závaday Miklós kapta I. Leopold ki- 
rálvtói és azt azon évben ama medvében ki is hirdetteté. Utódai Z á« 
V a d s z k y-nak is írattak.*) 

ISavGdeezky e^alád. Zavodeczky F e r e n c z 1797-ben L F e» 
r e a c z király Altat nemesiteteít meg, 

Gaímere egy, vizirányosan közepén vörös pólya által, melyen két 
arany csillag között ezüst félhold ragyog, kétfelé osztott paiKg, a felaÖ 
osztály hosszában hétszer, szélességében ötször ezüstkékkel koczká- 
zott udvart mutat, melyben aranyfekete zsinóron arany pósta-trombita 
függ ; az alsó arany udvarban zöld tárén pejJovon kék ruhás magyar 
vitéz lovagol, jobb kezével kivont kardját villogtatva. A paizs fölötti 
sisak koronáján két fekete sasszárny között kék meztt kar könyököl, 
a paizsb élihez hasonló trombitát tartva. Fosál&dék jobbról arany 7 őrös, 
balról ezüstkék.^; 

') Fényes E. Magyar orsz. geogr. statiet. Psst. 1836 — 1640. IV. kot- ftí. 1, 

^ Eárggtaller Coliecíio ínBigníum Ncb Fam- 

*) Adami Scuta gentiL tomo XíV. ^s Lehoczky Btemmat H. 445- 

*) Szontagli Dán, 'kozl. 

*) Adami Seuía gentil. tomo XIY. 



328 ZÁVODSZKY. — ZlvODY. 

Závoilszky (Závodjei) Trencsin vármegyei birtokos nemes csa- 
lád, melyből Závodsaky György ss&ül. 1569-ben, Thurzó Györgynek^ 
majd fiának Inirének Tölt tikára. Kora naplóját 1586 — 1617-ig írásban 
b&gyván/) a történet-irodalmi pályán maradandó érdemet szerzett. 

1699'ben í^vodszkj Sándor Árva vármegye számvevőjévé 
választatott 

Trencsin vármegye nemesi összeírásaiban*) a család következő 
tagjait találjuk : 

1 736-ban Závodjén laktak Farkas, id. és ifj. György, Za- 
kariás, id. és iíj. János és Mib ál y. ugyan ekkor egyik a Po-^ 
zsonyi kamaránál bivataloskodott, Imre pedig Nyitra megyében lakott. 

1748-ban a felső járásban lakott Farkas, Závodjén pedig Z a- 
kariás, András és János székeltek. 

1768-ban Závodjén lakott András és fia János, továbbá 
György és ennek fiai György, és János, azután András, meg 
Mihály, és ennek fia János; basontóan idősb János .és ennek 
fiai János és A n d r á s, végre M 1 h á 1 y, G á s p á r, I m r e és ifjabb 
András. Ekkor Zolnán székelt Gáspár. 

1803. Zolnán laktak Gáspár és János és ennek bárom fia: 
György, Antal és Imre; Závodjén laktak András és két fia 
János és András, továbbá idősb János két fiával Andrással 
és Györgygyei, végre középső János fiával Andrással. 

1837-ben Zolnán János és fiai: Antal, Ferencz és Imre 
továbbá András fiával Gáspárral, és ettől i^, Gáspár és János 
unokáival, Závodjén ekkor már 23 férfi tagja élt a családnak. 

1760-ban Závodszky József a m. kir. kamaránál számvevő 
volt 

A család czimere a paizs kék udvarában zöld téren arany ko- 
rona, melyen pánczélos kar könyököl, kivont kardot tartva, melynek 
hegyén vörös turbános, szakállás törökfej vérzik, fölötte jobbról ezüst 
félhold, balról arany nap ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján az 
előbbihez mindenben hasonló kar, kivont karddal és levágott törökfej- 
jei látható. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös, ^) 

Závody család. Komárom és Sáros vármegye nemességének 



•) Kiadta Bél M. Adparatug ad Hist. H. 353—373. 

^) Szontagh Dán. közi. 

*) Burgetaller Collect. Insignium Nob. Fana. 



ZAY. 



329 



névsorában találjuk,*; Zemplin megyében mint Pethö örökös a sztrop- 
kói uradalomban Tolt részes.'^) 

JZávody Mihály a múlt században 1787. körül a győri kerü- 
letben a klariösa apacíák egykori csolnoki uradalmának volt kir, 
ügyésze. 

Zay esalád. (Csömöri gróf, Zay-ügrócz örököse.) Egyike azon 
kevés családoknak, melyeknek eredete saját levéltári oklevelei szerint 
izröl ízre a XII. századig hitelesen felterjed, és melynek törzsei mint 
már aemesek a honfoglalás korában nyerték első birtokaikat.^) Ere- 
detét a 108 nemzetségek egyikéből a Lója nemből vette.*) Első hi- 
telesen ismert törzse Ruzboid de genere Lója volt, ennek fia 
L a m p e r t (filins Ruzboid de genere Lója) a XIIL század közepén élt, 
kire Mohomak fia Ipoly után a Dráva környéken főképen Valkó vár- 
megyében terjedelmes jószág nézett^ azonban e javak egy nagy részét 
IV. Béla király a Csák nemből származott Péter fiának Domokos is- 
pánnak (Comes) adományozván, 1260-ban most emiitett Domokos 
Lamperttal egyességre lépett, és en- 
nek átadta Thulmau,. Drauk , Lanka 
falvakat (Villae) Bagia és Onth között 
Patrim falva egy részét, úgy Zechche 
falva es;y részét is, melyeket egyko- 
ron Ipoly birt, viszont Lampert ezek- 
ért Uylak helységet adta által, mint ez 
a budai káptalan által 1268-ban átírt 
oklevélből kitűnik. 

1299ben élt Lampertnek fia 
Rozbeyd(a ll-dik) ki szintén Valkó 
megyében volt birtokos.^) E If. Roz- 
beidnak fia I. Péter kir. udvarnok 
birta raárPe&t vármegyében C h e m e r, 
(mostani Írásmód szerint Caöraör) hely- 
séget, honnan a család ősi családnevét 
vette. 

A családnak cziraerieveie egész a 
grófságig soha sem volt, azonban má^ 

\) Fényes E. M. Orez. gcogr. stat. állajíotja. 

') Szirmay C. Zemplin i^ot top. 96. 

^) Horvát István, Magyar oríz. gyökeres régi ceinzetségeiröl. 58. lap. 

*) Fejér, Cod. diplom . tomo VIIL vol. S. p. 60. 

*) Ugyan ott p. 113. 




i. izáwtú. 



330 



ZAV 



a legrégibb időkben, mint fenmaratlt emlékek és bagyományok szólanak, 
meg volt családi cziraere, melylyel éli. 6 ez legrégibb alakjában, mint 

itt az 1, szám alatt látható, egy 
hostízában kétfelé, arany és 
ezüst udvarra osztott paizs va- 
la, a fölött az érczsisakon man v 
ezüstre osztott sasssároynyaL 
A XIV, században R(Utert 
Ki^roly idejében már e ezíoiert 
bövitve használd & család, ne- 
vezetesen & paizsba egy vö- 
rös udvarba álló várbástyát, 
melyet egy harcaos lajtorján 
állva, s jobb kezében égö fák- 
lyát tartva ostromol. A paizs 
fölött pedig a sisakból szinte n 
fáklyát tartó vitéz emelkedik 
föl, mint a 2-ik számú czímer 
mutatja. A többi czimerrÖl 
2. sAdmú. . alább sEÓlandunk. 

A család hiteles nemzékrendje*) következő : 

Ruzboid 
de genere liója. 




Lampert 1267. 

KÖzbeid mS? 

1. Petor 1335^ 
Zay de Ckemer 
kir. advariíok. 



Bálás 
1260. 



Mortun 

DicDes 
1299. 



MiklÓH 
t 



L Miklós 1384 

"Bernát 1416, 

í. János 14/>6. 
(Dorottya nemes) 

L László Erjstóf 
t t 



József 

1396. 

(Dochy Ráta.) 



Mátyás I. Ferenez 

t ^ 8Z 14^8 1 1570. 

báró 1560. íöisiján 
(1. Bánffy Gara Bora f 1569, 
2. Mindszenty Kata f) 



ÍI. Péter t 1509. 

(lankai Kamarás 

Borbála.) 



Apollónia 

(Zoitliay 

Imre.) 



lí. János 

1494. 
Krakkóban 
tanúit. 

Magdolna 

(Zolthay 
Bálás.)' 



Fcli/L a köv.lapon. 

') Ugyan otí es a cealád Zay uí,^róczi levéltárából közölt adatok, továbbá 
Lehoczky Steiaxnat 1L44S, Eajcsány Dedac. gen. 1- 120. etb 



ZAY. 



331 



I. Ferencas 
S55. U98 t 1570. 
báró 1560. főispán 
(I. Bánffy Gara Bora f 1579. 
2. Mindszenty Kata t) 



Magdolna 
(Rubinyi Bz. 1547. 1500. (1. b. Balassa 
Dóra 1 1590 (Apponyi Zsigm, 

özy. 1595. Zay-Ugrócz Orsolya.) 2. Mérei Imre 



1-töi IIL Péter ÍIL János II. László I. András 

(poUári 
Sőos Klára) 



.L 



Anna 

1610. 
(1. Sikétroösy 

János 

2. .Marczaltoi 

Miklós ) 



Kata 

(Semberi 

Sembery 

Istváu. 



Örököse 
I kir. fö 
asztaln. 
(t. b.Pu" 

cheim 
FelicitaB.) 



1608. 

3. Hosszutóthí 

Istv. 1609. 

4. Sándorffy 

Miklós 1617. 

5. Karvai Orl^ 

Miklós.) 



il. András II. Ferencz 
f (^Divek^üjfalussy 
Eva.) 



i_j "J* »~* 

ps- * '^ 
pr ooeo 
^ ' £?■ 

C PC 

• •»-« 



2 tMiklós 

(Török 
Erzse.) 



Erzse 
(Palástby 
Bened.) 



IL Lörinc.x 
1590. t IG38. 



1. Zsigmond 

»z, Wm. t Í649. 

(kürti Pogrányi 

Anna. 



M.Anna 1638. 

1. b.-Eottal András 

2. Platby Ferencz. 






il. Zsigmond 
1629. 
Kaboldon meglöv. 
(Kazabázi Joó 
Mária.) 

Tv. Péter lősT 
(Sibrik Kata.) 



III. László Erzse 

sz, 1624 t 1674. íb. Balassa János 

(1. Vizkelety Magd. özv. 1678. 

2. b. Div. üjfaiussy Judit 

t 1667. 
3. b. Nyáry Krisztina.^ 



f W-^X«9k 



1-töl Eva 2-iól III. András 
(Ujfaluesy nádori jelölt 
János.) 1681. 1 1Í585. 
{1. gr. Kolionitz 
Ludmilla 
2- b. Kevay 
Krisztina. 
S.OsgyániBakos 
ZsnzsaDna.) 



István 

1 1721. 
(gr. Kolloniciz Janka.) (1 

István Ferdinánd Teféz 
sz. Í68S. sz. 1700 t 1770. (b. Hellén . 
t 1689 (1. Syrmiensifi bacb Lajos. )Fo%<. a fcöc./r/pon. 
Kata 1 1759. 
2. Szept-Iványi 
Eva.) 



líL Lőrlncz 
sz. 1651 t 1712. 
gr. Nyáry Anna 
2. gr. Kolionitz 

Mária Polex.) 



2 tói Sándor 

sz, 1665 t 1705. 

(1. Motesiczkv Juli a 

2. b. Hellenbach Zsófia.) 



Bora Anua Krisztina Julianna 

(1. Rndnay László /Vay fb. Pongrácz Appöpyi 
2. Bossányi Miki.) Ádám.) Ferencz.) Tamás.) 



2-tól Károly Mária 

sz. 1696 t n39. sz. 1698 f 1770. 
t (b. Zay Irnre.) 



332 ZAY. 



IIL Lörincz, hi az előbbi lapon. 
sz. 1651 t 1712. 
(1. gr. Nyáry Anna. 
2. gr. Köllonite 

María Polejc.) 



itöl Pál Zsuzsa ^ IV.András ^3 > Uf.Zöigm. L Imre Eraej WlVXászló 
elesett sz. 1681. g ezredes g g sz. 1689. sz. 1693. sz. 1696. S* s«. 1705. 
1701. tl7S8. ^ tl734. g «^ atig. 13. f 1755. f 1778. §; 1 1780. 
(1 Zerdahe'^(b. BerényiK §f5 f 1755, nádorsági f gr. Traut-g adoptált 
)yi JáiiOB.) *° Judit.) N ^ törökorsz. jelölt manBdorf » KoUobícz 
2. b. V^cseyc^ ',^g számki- (b. Zay Hon^r.) ?" 1722. 

Sándor.) L gg* vet. Mária ot'■*T^7~' 

» ^^ Kriszt) ^ 

S- -í- gg,,ta— ^ — i , "^ KoUonie^ 

^ . ^>+ V. Péter Mária '^ család. 

^ §H^ 8z. 17a5 1 1788. sz. 1786. -í FI. Aö7. 

g • S CB. kir. kan. juL 3. £ 30^. ítfp. 

£ ^ evang. fö Inep. f 1812 

m (1. b. Calisius sept. 7« 

Eleonóra 

2. gr. Auersperg 

Anna. 

3. b. Calisius Lndov.) 



l-tölT amás Féter 2 tói 11. Imre Sándor 3-tó! Lajos Laios IV.Zsigmond 
sz. 1759. sz. 1761. sz. 1765 f 1831. sz. 1765. sz. 1776. ez. 1782. sz. 1784. 
tl760. tl767. cs. kir. kam. ins. f 1767. f 1782. +1783. f 1806. 
alezred. 1830. gróf. Tre&csín v. 

(b. Calisius Mária E.) s^egyzö. 



_i. 



gr. Károly (Miksa) 

sz. 1797. febr. 12. 

cs. kir. kain. ev. egyh. fö felügy. 

(1. b. Prónay Karolina 

2. gr. Serényi Alojzia.) 



1-töl Lajos Albert Kár. Sándor Ferencz Eleonóra György 

SE. 1821. dec. 18. sz. 1825. jun. 22. sz. 1827. sz. 1829. sz. 1831. apr. 3. sz. 1831^. 
cfl. k. kam. cs. k. kapit. és f 182S. octob. 2. (b. Danckelmann febr. 27. 
és kapit. szász Henr. cs. k. kafli> Achii f 1858. 

(1. gr. Berényi rend irt. cs. k. kap.) 

Mária. 

2. gr. Kolowrat í? 

Mária.)' 

A családfán állók közül a Lója nemből eredt L Pete r kir. ud- 
varnok, 1335. körül vette fel a chemeri Zay nevet. Kis unokája 
1. János a Hunyadiak korában virágzott. Ennek nejétől nemes csa- 
ládból származott Dorottya nevű asszonytól (családnevét nem is- 
merjük) több fia között II. János 1494-ben még Krakkóban tan ált,*) 



') Begestrum Bursae Cracoviens pag. 17. 



. 2AT. 333 

úe utóbb mag nélkül iialt el. Másik fia 11. P é t « r p«dig feleségül vé- 
vén laükai és zeleméri Kamarás *) Mihálynak saentpéteri Ikurd Do- 
rottyától való kányát Kamarás Borbálát/*) ki II. Ulászlótól tetemes 
adomány javakat nyert, és kivel atyja lön többi közt a család máso- 
dik raégalapitójának I. Ferencznek. II. Péter meghalt 1509-ben. 
£gyik ű& : 

I. Ferencz szül. 1498-ban. Fiatal korában, már 1526-ban részt 
vett a mohácsi ütközetben. 1528>ban kir, udvarnok volt, lö50-ben 
Eger vára várnagya, 1552- ben az akkor épült Szolnok vára elsÖ ka- 
pitánya, ós külső Szolnok vármegye főispánja. 1553 ban a naszádo- 
sok kapitánya lön.'^) Vitézsége, ügyessége, és jeles elme tehetsége még 
foutosabb állami szolgáitokban tűnt föl, midőn 1555'ben Verancsich 
Antallal a török udvarhOu követségben küldetett.*) 1560. jul. 1-én I. 
Ferdinánd király hü és fontos szolgáktiért mindkét nemű gyermekei- 
vel és utódaival az ország bárói és mágnásai sorába emelte. (E tény 
által a Zay család a honunkban jelenleg is virágzó mágnás családok 
egyik legrégiebbike.) 1569-ben pedig Kassai és felső Magyarország 
főkapitányának neveztetett. Meghalt 1570. octob. lOón. 1538-ban nő- 
ül vévén a Garai család utolsó sarjadékát Garai Bánffy Lörincz- 
nek pakosi Paxi Annától^) született leányát Garai Borbalát, kivel 
a Garayak összes birtoka jogszerüleg a Zayakra szállott 1541. jao. 
28-án k. okmány szerint,^) és kitol a táblázaton látható nyolcz 
gyermeke született. Ennek 1569-ben történt halála után nőül vette 
Báthori Andrásnak kedvesét, az akkor bájoló szépségű Miudszenty 
ELatalint, kitől szintén született íia Miklós, de az leányában kihalt. 
A szép özvegy Mindszenty Katalin pedig még ezután két férfíát hó- 
dított meg egymás után férjül, úgymint alsó lindvM Bánffy Lászlót^ és 
ennek halálával gyarmati Balassa Andrást. 

1. Ferencz-nek 1560. évi bárósági diplomájában sincs még 
iízimer iktatva, mindazáltal ez idő tájban ismét egy udvarral szapo- 



*) Lehoczky szerint : lenkai K a m a r i c h Mihály volt. Stemmat II. 
p. 443. És ugy látszik^ ezzel tetemes Slavoniai birtokokat járultat a családhoB. 

*) Ki azután Stresemley Györgyhöz ^s ennek ie halálával öechey János- 
hoz ment férjhez. (Rajcsányi Gen. I. 120. 

') Budai Fer. Hist. lex. IH. 605-611 stb. 

*) L. Veranchich Ant. munkái. Kiadta Szalay László. Pest 18 60—1864, 

'') Paksy Lajos és Pariaghi Lüczia leány a^ 

*j A családi levéltárban. 



su 



ZAY. 




rodott a czímer, és azóta máig lényegben meg Is maradt. Tudniillik, mint 
a 3-ik metszvény mutatja, a paizs 4 udvarra oszlik, az 1-ik vörös ud- 
varban a bástya ós 
azt ostromló vitess 
látható; 2. kék ud- 
varban egy arany 
koronából , mely 
föiötf még három 
korona ragy üg,két 
vörös mezíi kar 
nyúlik ki, kivont 
kardjai kai fönt ke- 
resztbe helyezve 

a 3. ezüst udvar, és 
4. arany udvar 
üres.A paizs fölött 
qárom koronás si- 
sak állj a bal ol- 
dali fölött a koro- 
nából kinyúló vö- 
34k 9zámú czimer. lös karok kereszt* 

be tett kardokkal és a három koronával, a középsőn aranyezüst kék 
sasszárnyak, a jobboldalon a fáklyát tartó kék ruhás vitéz látha- 
tók. Fosziadék jobbról ezüstvörös , balról aranykék. 

í. Ferencz által, ki a XVI. század közepén a reformatióhos ha- 
jolva, az ágostai evang. hitvallást elfogadta, a család az ország sze- 
replő £ö nemzetségei sorába emelkedett. Daczára annak, hogy még az 
ö kiskorúságában a család ösi gyökeres javai, ezek között a Pest me- 
gyében fekvő h e ra e r, (vagy későbbi és mai Írásmóddal Csömör) 
honnan az első családi elönév vétetett, ugy llmagh, Chianda a rokonok 
által elidegenítettek ; daczára, hogy a tatár és török dúlások zavarai- 
ban egyéb tetemes családi javaknak csak emlékei maradtak, L Fe- 
rencz kitűnő tehetségei mellett részint örökség, női hozomány, ré- 
szint szerzemények által annyi birtokkal rendelkezett, miszerint 
I. Ferdinánd kir. 1559. dec. 6. kelt adománya szerint') jószágai 
23 megyére, névszerint Pest, Gömör, Valkó, Pozsega, Koros, 
Zolaok, Bács, Heves, Csongrád, Csanád, Békés, Sáros, Abauj, Zemplin, 
Bihar, Szabolcs, Tolna, Baranya, Nógrád, Bars, Trencsin, Nyitra, és 
Pozsony vármegyébe terjedtek ki."*) Nem csekély hatással volt ekkor 
*) A család levéltárában L, kiadva Új M. Múzeum 18S7. ^vi I. köt 

^) Sőt 1561-ben bírt a család Arad vároiegvébcn is, ué^szemit Zay. 



ZAY. 335 

a Zay cöaládnak úf^y emelkedésére, mint vagyonosodására nézve is I. Fe- 
rcncznek a kihalt nagy fényű Garai családba házasodása, mely csa- 
ládnak utolsó sarjadéka Garai Bánffy Borbála^) által ezen kihalt csa- 
ládnak történelmileg nagy fontosságú levéltára isaZay-ak örökségébe 
került és máig a Zay-Ügróczi levéltárban őriztetik, hol ez idöbÖl 
egyéb régiségeken felül a Zay és Gara Család czímereivel diszitett 
ágyúk, és egyéb fegyverek is láthatók r 

L Ferencznek, mint mondók, első nejétől nyolcz gyermeke ma- 
radt, u. m. le III. Péter,, ki nőül vévén poltári Sóos Istvánnak Csery 
Annától leányát Sóos Klárát, magtalanul múlt ki, 2, IIL János, ki- 
nek neje Kubinyi Dorottya Kubínyi Jakab és Beniczky Borbála leá- 
nya 1595 ben gyermektelen özvegy volt. 8. IL László, kiről alább, 
4.1. András, ki 1590-ben török rabságba esett Lőrincz testvérével 
együtt*) és ki nagy apponyi Apponyi Orsolyát vévén hií^társúl, ettől 
maradtak gyermekei II. A n d r á s magtalan, és IL F e r e n c z, kinek 
aeje volt Divék-üjfalussy Gergelynek Máriássy Annától születetett leá- 
nya üjfalussy Éva, előbb giletinczi Osstrosich Pálné, legutóbb gróf 11- 
iésházy Gáborné. 5. A n n a, ki 1563-ban Csáky Pálhoz ment férjhez, a 
menyegző Sólymoson tartatott, hová a király, foherczegek, főpapok, 
országzásziÓ6ok és nagyok, tizenkét vármegye, tíz város, hét plébános és 
háromszásznál többmás egyéb rendű személy volt meghíva. A Csákyak 
jez ága kihalt. Az akkori nász ajándékokból még találhatók ereklyék 
a Zay-ak birtokában, 6. L ő ri n c z, kiről megjegyezhetjük, hogy Esz- 
tergára táján í 590-ben török rabságba esvén^) abból 1598-ban nagy 

sarczon szabadult meg.*) Nejétől orbovai Jakussith András és Thurzó 
Judit leányától Jakussith Sárától gyermekei nem maradtak. 8. Bor- 
bála Kaszai báró Petróczy Miklóshoz menvén, a Petróczy és Calisius 
báró családok ős-anyjává lőn* 



Gy örgy-nek (nincs a családfán!) öavegye Panád, Sz. Pál. Oyelid, Kovácsi 
Háromföleu, Aroki, E ötven-Ablakos, Csarak, Deszkér, Bike, Keresztúr, Kewö, 
Sződi, Kyarev, Hódos, Hidegkút belyeeg es pusztákon, — ugyan ekkor Zay 
J á n B-nak özvegye Arad megyei Zabran helységben volt birtokos ; továbbá 
Za^ánd megyéén ekkor birtak Zay Tamás (iiincB a családfán) Gyarmat ^s 
DÖlöshid helységben, Zay Miklós özvegye pedig Nagy-Zerinden. Ldid Fábián 
Arad vármegye leírása 21 — 39. lap. 

Lásd ezen összeköttetést közölve is Uj M. Múzeum 1855, évi I. köt. 
351. 1. 154:9-bfíl Zay Perenczhez magyar levél Vasárnapi újság 1866. évi 6-ik sz. 

«) Pethö Gergely M. Krónika 131. 

*) Pető Gergely M. Krónika 131. lap. 

*) Nyitra megye 1598. jan. 20. gyűlésén Zay Lör. kiváltására minden ne- 
mesre 1 ftot vetett. Protoc. Cot. Nitr. 



336 ZAY. 

II. László (I. Ferencznek fia) az 1547 — 1590. évkörbea élt, 
Zólyomban Véglesvár kapitánya, utóbb kir. fö asztainok mester volt. 
Meghalt l590-b9n. Nőül vette 1572-ben Balassa Farkasnak Szent- 
Györgyi és Bazini gróf Margittól született leányát, kitol egy leánya, és 
két fia maradt, u. m, 11. Lörincz, 1590— i638-banj ki a 30 éves 
háborúban saját zászlóaljával (bandérium) vett részt^ és 

I. Zsigmond, ki 1588. született és 1649-ben meghalt. Neje 
volt nemes kürthi Pogrányi Benedeknek dalkai Hathalmi Erzsébettől 
született leánya Pogrányi Anna, kitol három gyermeke maradt. Ezek 
közül 11. Zsigmond nőül birta Kaszaházi Joó Jánosnak Balassa 
Borbálától leányát Joó Máriát, azonban ezzel soká nem élhetett, mert 
1629-ben sógora által Kabold várában meglövetett. Fia volt IV. P é- 
t e r, ki nőül birta szarvaskendi ISibrik Katát, Sibrik Istvánnak Rima> 
Széchy Fruzsinától leányát, kitol gyermeke nem levén, 1661-ben utó- 
dok nélkül halt meg. Özvegye Széchy Kata, utóbb Pizononio bécsi keres- 
kedőhöz ment nőül. I. Zsigmondnak másik fia volt. 

Ili. László szül. 1624-ben. Neje három volt, az első Vizkelety 
Magdolna, Vizkelety Tamásnak inkei Loránth Borbálatói leánya, má- 
sodik Divék-Ujfalusy báró Ujfalussy Andrásnak Giletiuczi báró Osz- 
trosich Annától leánya Ujfalussy Judit, ki 1667-ben halt megj a har- 
madik bedeghi báró Nyáry Miklósnak alsó lindvai Bánffy Judittól 
leánya b. Nyáry Krisztina, előbb Bossányi László özvegye, legutóbb 
Sirchich Gáspár felesége. Ezektől négy gyermeke maradt, köztÖk há- 
rom fiu, u» m. III. András, István és III. Lörincz. Ezek közül 
István ága, mint a tábla mutatja, gyermekeiben halt ki. III. A n« 
drás tekintélyes hazafi, 1681-ben a nádorságra volt kijelölve. Meg- 
halt 1685-ben. Ez háromszor házasodott, első neje gróf Kollonitz Lu- 
dovika, a második báró Révay Krisztina, a harmadik osgyáni Bakos 
Gábornak Bornemisza Máriától leánya (Wesselényi Lászlónak özvegye) 
Bíiküs Z luzsanna volt. A második házasságból származott négy leánya 
és egyfia Sándor, szül. 1665-ben. Meghalt 1705. oct. IS-in, kinek 
el^>ő neje Motesiczky Julianna, a második paczolaji báró Hellenbach 
János Gottfriednek Karesz Katalintól leánya Zsófia volt, kitol marad- 
tak gyermekei : a Kár oly szül, 1696. meghalt 1739. aprii. 5-én nőt- 
len állapotban, és b) Mária Krisztina szüL 1698. férjhez mint 
1733, jun. 7-én b. Zay I. Imre rokonához, meghalt 1770. oct. 30-án. 

III. Lörincz {UL Lászlónak fia) 1651-ben született, és 1712. 
ben halt meg. Szintén kétszer nősült, első neje bedeghi gróf Nyáry 
Anna, a második koliegrádi gróf Kollonicz Mária volt. Az elsőtől há- 



ZAT. 337 

rom gyermeke maradd Ezek körül Pál 1701 -ben a francziák ellen 
viselt háborúban esett el. Második báíaságából nyoloz gyermeke Volt; 
ezek közül IV. András mint ezredes halt el 1734-ben. Özvegyen és 
gyermektelenül hagyá nejét Karancsberényi gróf Berényi Juditot, 
(előbb jegyese gr. Berényi Mária volt, de egybekelés előtt elhnlt.) III. 
Zsigmond (szül. 1689. aug. 13. meghalt Törökországban számki- 
vetésben 1765-bcn.) IV. László (szül 170Ő f 1780) gróf Kollonitz 
Zsigmond bibornok által fiúi fogadtatván (adopt áltatván) a Kollonitz 
nevet vévé föl, meg tartva csupán a Zatf-Ugrőcz ih-ököse czimet^ és a 
gróf Kollonitz családnak máig terjesztője lön; mint jött le tőle e esalád 
és mily fényes családi összeköttetésekbe szövődött, a^gróf Kollonitz 
családnál e munka Ví. kot. 302, lapján látható. Következik IIL Lő- 
rinc z-nek azon fia, kitől a Zay család máig leszármazott. Ez 

I. Imre volt. Szül. 1693. nov. 21 én. Részvett az örökösödési 
háborúban és ott nehéz sebeket kapott. Az 1741. országgyűlésen n á- 
dorságra is kijelöltetett. Meghalt 1753. maj. 24-én. Neje báró Zay 
Mária-Kri8»tina volt. Ettől Ion fia 

V. Pét^r, szül. 1736. jun. 29 én. Volt cs. kir. kamarás, és az 
ágost. evang. egyház főfelügyelője. Meghalt 1788. oclob. 4 én. Első 
neje calischí és kisbíróczi báró Calisius Eleonóra (f 1761. apr. 9.) b. 
Calisius Kerestélynek báró Petróczy Erzsébettől szül. leánya, máso- 
dik 1762-töl gróf Auersperg Anna Mária (szül. 1744. sept. 2. f 1766. 
dec. 13.) gr. Auersperg Farkas Richárdnak báró Reisinger Franciská- 
tól való leánya ; a harmadik végre 1775-től báró Calisius Ludoyica 
(szül. 1743 t 1817) az előbbinek nővére, volt. Ezektől a táblán látható 
hét fia sz^/m^zott, kik közül II. Imrén kivül azonban csak IV. Zsig- 
mond (szül. 1784. máj. 12. f l806. máj. 8.) ért nagyobb kort Isko- 
láit Göttingben és Lipcsében járván, Treocsin megyében aljegyző volt, 
de fiatal korában elhunyt. így család fentartói'il maradt testvére 

II. Imre (szül. 1765. jan. 7-én) a lipcsei egyetemben tanúit 
1784 — 1787, azután a Wurmser huszár ezredben tiszt, harczolt 1787 — 
1790. a török, 1790-ben a belgák, 1792—1796. Belgiumban a fran- 
cziák ellen, 1797-ben a nemesi fölkelő seregnél alezredes, és Turócas 
megye nemesi serégének vezére. 1798 ban cs. kir. kamarás lett. 1830, 
nov. 12.én pedig mindkét nemű utódaival együtt grófságra emeltetett, 
mely grófsági oklevelében előbbi (a báróság óta) használt czíraere is — 
mint itt a metsz vény ábrázolja — beiktattatott, egyszersmind az egéss 
czimer egy, felül kilencz ágú grófi korona alatt szétterjedő aranyszege* 
lyü bíborvörös herczegiféle palást alá helyeztetett Meghalt II. Imre 183 b 

IfAGTÁBOBBEÁO C6ALÍCÁI XU. KÖT. 22 



338 



VLADAR. 



aug. 18. Nejétől báró Calisius Mária-Erzsébet Ilonától (szül. 1779, febr. 
23. 1 1842. april. 1.) báró Calisius János és báró Prónay Janka leányától, 
kit 1796. máj. 9-éö vett feleségül^ egyetlen fia maradt, a moat is élö 




Gróf Zay Károly Miksa (szül. 1797. febr. 12-én.) iQabb 
éveiben a Dunán inneni kerül, tábla bírája, utóbb cs. kir. kamarás, az 
ágostai evang. egyház főfelügyelője. 1847-ben a nádorválasztáskor, 
midőn a kijelölő levél felbontása nélkül István fohzg megválasztatott, 
jól értesült forrásból elterjedt köztudomás szerint a nádorságra jelöl- 
tek egyike volt. 1848-baa István főhzg által Nyitrai főispánná is ki- 
neveztetett, de e méltóságot el nem fogadá. Szabadelvüsége, tudomá- 
nyos műveltsége, a hazai közügyek, egybáaa és a tudományosság 
iránti buzgóságának ország- és egyházi gyűléseken, sajtó utján közzé 



ZAY. 339 

tett dolgozataiban, és a közéletben annyi tanúságát adta, miszerint — 
mint élőről — elegendő elmondani: ^Te facia loquuntur^^ — Első 
neje, kit 1820. máj. 22-én vett el, báró Prónay Lajos ezredesnek gróf 
Wartensleben Katalintól való leánya báró Prónay Karolina (szül. 1803. 
febr, 27. f 1852. febr. 24.) kitől a táblán látható hat gyermeke szüle- 
tett 1857. febr. 17-én másodszor nősült gr. Berényi Alojziával, (szül. 
ez 1831. jan. 27-én) gr. Berényi Miklósnak báró Laffert AdéitÖl való 
leányával. Fiai közül 

Lajos Sándor (sz. 1821. dec, 18.) cs. kir. kamarás, 
C8. k. kapitány, Leopold rend, úgy a száz Henrik kai rend vi- 
téze. Első neje gróf Berényi Mária (szül. 1824. dec. 31.) kit 185S. máj, 
17-én vett nőül, 1855. april 28-án elhalván, másodszor 1856. jan. Sáa 
házasságra lépett gróf Kollowrat-Krakowszky Máriával (szül. 1825- 
jan, 22 én) de gyermekei nincsenek. 

Albert (szül. 1825. jan. 22.) szintén cs, k- kapitány és Henrik 
szász katonai rend vitéze. 

Sándor meghalt, Fercncz és György élnek. 

Eleonóra (szül. 1831.) 1854. máj. 28-ik óta neje volt báró 
Danckelmann Achilles cs. kir. kapitány és vas korona rend vitézének, 
kitől azonban gyermektelenül özvegyen maradt 1858. febr. 13. 

A gróf Zay családnak az utóbbi három század alatt majd min- 
den tagja bebizonyitá a 16 nemes Őst;^) leány ágon az ország legne- 
vezetesebb kihalt családaival, milyenek ; a Gai'a, Báthori, Homonnai, 
Zrínyi, Szentgyörgyi és Bazini gr, Thurzó, Tököly stb. rokonságban 
állt.') Söt b, Zay Lőrincznek neje gróf Kollonitz Polixéna ősei gróf 
Rappolstein Vilmos (f 1475.) és neje Neuchatel Janka által több her- 
ezegi házakon felül az ausztriai, orosz, porosz, holland, bajor, uralkodó 
házakhozi családfai összeköttetése kimutatható.^) 

Megkell még emlitenünk, miszerint Zay néven nemes család is 
el Heves vármegyében, azonban volt e származási összeköttetésben 
a fölebbi, már 1560. óta mágnás Zay családdal, arról adataink nincse- 
nek. Heves megyében a Zay nemes családból elősorolhatjuk a követ* 
kezÖket: Zay Sámuel Heves megyének 1832. körül r. esküdtjét, 



') Eredeti okmányok a család levéltárában, ügynevezett Btifteprobák. 

^) A családi levéltár eredeti okmányai. 

*) Azt csak curiosum gyanánt emlithetjük meg, hogy valamint több ki- 
halt, úgy néhány most is élő családok p^dája gyanánt a Zay család is mutathat 
fel Ádám első emberig izröl ízre terjedő családfát, nyomtatva is. 

22* 



340 ZBÁNOVSZKY- — ZBINYOVSZKY. 

1-841— 1845-ig alszoigabiráját, Ferenczet 1841 — 1845. r. esküdt- 
jéig és Jánost 1839 — 41. táján rendez, esküdtjét. Ez utóbbi birtokos 
P.'SüIyöD, neje Gáal Julianna. 

Zbánovszkf esaSád. Zbánovszky Imre Í6ö9-ben I. Leopold 
királytól kapta a czímeres nemes levelet, mely azon évben Trencsin 
vármegyében kihirdettetett. *) Jelenleg azonban e néven azon megyé- 
ben senki eem él. 

ZbÍByovszky esaláii. (Zbinyói) Trencsin megyei armalista és 
utóbb curiaiista nemes család. A czímeres nemes levelet mint föszerzö 
Zbioyovszky János (máskép Pehúr) és általa fiai Miklós, 
György, János, István és András, nern különben Zbinyovszky 
Miklós a föszerzö testvére, és nagy bátyjai D á n i e J, M i k 1 ó s és 
Mihály máskép b e s 1 ó nevuek és végre Ledniczky György 
együtt nyerték 1661. jul. 27 én Bécsben I. Leopold király által kiadva; 
moly czímerlcvél azon évi b. asszony menybe menetele előtti szomba- 
ton Trencsin vármegye előtt kibirdettetett,*) A nemesség szeraök 
egyes utódai más neveket is vcvén föl, eczímeríevélhez a Zbinyovszky, 
Ledniczky, Obeszló; Pohánka, Holko, Bartonisz sat. családok tartanak 
igényt. Azonban az itt emliteít Ledniczky családtól egészen megkü- 
lömböztetendö 3zon Lednicaky család, mely í 656-ban maga egyedül 
külön czímeres levelet nyert. ^) 

A Trencsin vármegyei jegyzököiiy vek szerint az 1736. évi ne- 
mesi vizsgálat ítikalmával Zbinyovszky András és János igazol- 
tak, bögy ok az ar malisban megnevezett Györgynek fiai, idÖsb János 
periig, bogy ö az armálisbéli Miklósnak fia légyen. 

A nemesi összeírások szerint 1748 ban Vágh E-^szterczén laktak 
János, ós ennek fiai András és idÖsb János. 

1768-b.an szintén V.-Beszterozán élt Gy ö rgy és fiai György 
és I B t V á n, azután András, Miklós, J á n o s, G á s p á r, S á n d o r 
és Mihály. — 1803'ban V.-Beszterczén lakott Sándor és fia 
József. Végre 



«) Trencsin várm. 1659. eVi Protocol. 204. lap. 

') Ugyan ott 1681. évi Protoc. 278. lap. 

^) Ez úttal egyszersmind ez adatok alapján ke'tsegbe jő amaz eléadás ie, 
mely e munka VII. köt. 74 — 75. lapján a Ledniczky canládról aképen áll, misze- 
rint az ott említett Ledniczky család már 1389-ben Ki«-Ledaiczt?re adományt 
nyert volna, mely adat ezek szerint annál inkább igazolásra vár, mert ha ez 
állna, akkor azon esetbea az 1661. e'vi czímeres levélből, melyet eddig szinten 
magáénak vallott, el kellene válnia, a két adat együtt in«g nem férvén. 



ZBiSKÓ. 341 

1837-hon V.-Beszterczén ISáudornak örökösei : J ó z s e f, és ennek 
űai L aj OS és Tádé. 

Zbiskó csAlád. (Kis-Kolacsini.) Trencsiu vármegyei curialis 
nemes család, melynek elsÖ ismert törzse Zbisek máskép (és utóbb 
mindég) Zbiskó Szaníszló volt, ki 1544 — 50. körül élt, és nőül 
vévén Borcsiczky Györgynek prileszi Norsich Katalintól való leánya. t 
Borcsiczky Margitot, innea Borcsiczky-nak ia hívatott, küiöixben 
Thurzó Elek országbíró és kír. helytartó titkára volt. Fia volt Zbiakó 
I. János, ki predikátumát de Boröicz irta, ez elvévén Kis-Kolacsíni 
Doncs Jánosnak leánvát Doncs Zsófiát, ez által Kis-Kolacsinban örö- 
kösödött, és utódai ionén a kis-kolacsíni elönevet vették föl. Ennek 
gyermekei a táblán látható két leány, ós egy fiú II. János, 1639 — 
lö46-ban, kinek clsÖ neje Roaemberszky Kata, a második Mednyáuszky 
Katalin volt. Ezektől három fiú származott : György, Ili. János és 
Miklós. Györgynek már 1688-ban csak Öxvegye Korponay Judit 
említetik. 

Ili. János nejétől Marsóvszky Borbálától nemzé I. A n d r á s t, 
ki Bars megyébe költözött, ennek nejétől Korponay Magdától fia IL 
András Hont megyei táblabíró, előbb Bátliban, utóbb Bakabányán 
lakott, hol nejétől Sóos Máriától üu József Károly 1711. nov, 
11-én született, papságra lépvén, érsekújvári plébánosból 174i-ben 
esztergami kanonok, 1745~ben battai apát, 1746. vegliaiezimz. püspök, 
helytartósági tanácsos, utóbb pozsonyi prépost, 175ő-ben szepesi pré- 
post és tinnini föl sz. püspök, és hétszemélyes táblai Ülnök lön. Meg- 
halt 1774. május 10-én.') 

A családfa') következő : 

Szaníszló 

1544—50. 

{Borcsiczky Margit.) 



I. János 1584. 

, (Kis-Kolacsíni 

Doncs Zsófia.) 



Dóra II. János Zsuzsa 

(Marsóvszky 16ö9. 1646. ''Nemaovay 

Feieiicz.) (1. Kozemberszky Kata- Gábor) 

^^^ 2. Mednyénszky Kata. 



OyÖrgy III. János Miklós, 

(Korponay Judit }657. % 

özvegy 1688.) { Marsővs zky Bora.) 

Foli/i, a hov. lapon. 

') Wagner, Analecta Scepus ill. 143. Memória Basilica© Strigonieas. 168. 
') Rdjcsányi Ad. Geneal. deduct. II. 23. 



342 ZBiSKÓ. 



ill. János, hi az elölbi lapon. 
1657. 
(Marsóvözky Bora.) 

I. András 
(Korponay Magda.) 

II. András 
Barsban, utóbb Hontban 
Honti tbiró 1711. 1736. 

• (Sóoö Maria.) 

József Károly 
sz. 1711. 1 1774. 
tinnim eziin. püspök 
szepesi prépost. 

E családfa, nem teljes, iilncseaek rajta a következők sem : Zbi»kó 
György, {íigy látszik, I. Jánosnak íia) 1696-ban pozsonyi kamarai 
tanácsos és számvevő volt.*) 

Zbiskü János (tán a püspök testvére) 1 760. a bácsi koronái 
uradalom királyi ügyésze. Tán ennek utóda János Somogy megyei 
kaposvári lakos, ki Trencsín megyétől 1804-ben vett ki nsi bizo- 
nyítványt. 

Trencsín vármegyében a nemesi összeírások szerint*) 1736-ban 
Kis Kolacsinban éltek Miklós és János, (tán a családfán álló 
Miklósnak íiai) és ez utóbbi Jánosnak íiai János és Zsigmond. 
Ekkor Dübniczán laktak György és Mihály, Bars megyében 
András (a táblán álló), Nyitra megyében Miklós és József. 

1748-ban Kis- Kolacsinban János és György. 

1768-ban szintén Kis-Kolacsinban György és fiai János, 
Pál és Mihály, továbbá másik J á n o s-nak fia János és ennek 
három fia J á n o s, András és György; továbbá Miklósnak fia 
György kapitány, és Zsigmond egyedül ; Trencsín városában 
idősb János és fiai János, András és György. 

1803-ban Kis-Kolacsínban már csak egy családtag élt: Pál, Ja- 
tt o s pedig, mint Szolnokra költözött, jegyeztetett be. 

1837-ben Kis-Kolacsínban csak egyedül János élt, Pál már 
elhaltnak jegyeztetett. 

A család czimere a paizs kék udvarában zöld téren iiátulsó lá- 
bain ágaskodó, kettős farkú oroszlán első jobb lábával kivont kardot 
tartva, a paizs fölötti sisak koronáján fészkén ülő pellikáu szétterjesz- 



') Bel M. Notitia nova Hung. I. 460. 
*) Szontagb Dán. közi. 



i 



ZBORAYc—55ÉCRÉNÍ. 343 

tett szárnyakkal látható, és csőré rei mellét megnyitva, íiait vérével 
táplálja. Foszladék jobbról araiiykék, balról eztisí vörös."') 

Zboray család. Zboray Lörincz 1727. júniusban kapta líí. 
Károly királytól czíinereslevelét/^) 

Czímere & paizs kék udvarában zöld téren álló strucz in adár, cső- 
rében patkót tartva. A paízs fölötti sisak koronáján szintén olyan strucz 
látható. Foszladék jobbról és balról ezüstkék.^) 

SKbu^yai esalád. Lásd Mmgyai családot e munka V. köt. 
271. lapon. 

SSdeiichay család. (Zahromich-Gradai) Zágráb vármegyei csa* 
Iád, melyből Antal 1760 — 1787-ben zágrábi örkanbnok, Buda vár 
előtti egyház prépostja. Másik Antal 1827-ben báni táblai ülnök, 

Miklós szül* Zágrábban 1775. dec. 6-án. Körös megyének 1829 

1840, körül első alispánja, arany sark. vitéz, kir. udvari tanácsos 
azutáű 1845-ig Zágrábi főispán és kir. kincstári tanácsos. Sándor 
Zágráb vármegye főszoígabirája 1833--~18S9. körül, utóbb alispán. 

Eduárd 1844. körül báni táblai ülnök. 

Zebcd e^aSád. (Közép-ajtai) Kihalt székely nemzetség, melyből 
Miklós 1459-ben Miklósvár szék követe volt a medgyesi gyűlésre.*) 

Zé-chéai család. (Szécsényi f) Nógrád vármegye egyik legré- 
gebb kihalt családa, mdynek nevét azon megyei ^zécsény városról 
véve, azon kor írásmódja szerint a (latin) oklevelekben de Zechen 
alakban találjuk. A család történetét I. Farkas mesterből kezdve, 
ki már 1257-ben de Zéchen íratott, Wagner Károly irta meg.*) Más 
genealogusunk^) szerint ennek atyja Bota volt, ki Betérnek is nevezte- 
tett, ettől kezdve a családfa kihalásáig következőleg terjedt szét: 

Bota V. Betér. 

Farkíís mester 
de Zéchen 1257. 



ngos Tamás Péter 1333. 

1819. Aradi föisp. ^ inag. de Zéchen. 

föisp. erdélyi ^3^^^^*' Tamás. Domokos, 
vajda 
(N. Aj nna.) 

Folyt, a köv. fapon. 



') Zbiskó József püspök rézre mstszett czímere szerint. 

*) Collect. herald, nro 331. 

*) Adami, Sciita gentil, uiro XIV. 

') Kállay, Székely nemz. 288. 

Wagner, €. Collect. geneal. hist. dec. II. 130— 18S. 

*) Rajc.^áuyi Ad, Geneal. deduct. IL 23. 



344 



ZÉCHÉNI. 



NgOS Tamás, ki as eiÖbbi lapon 

1319. Aradi föisp, 

Barsi Szerémi főisp. 

erdéiyi vajda. 

(N. Anna.) 



Mihály 

budai prépost 

1342— Ö2 vác/i 

1362 t 1377. f gi-i 

püspök. 



Konye Miklós 

bán 1350. 
pozsonyi fÖisp. 
1362 



ngoa Frank 

de Zécben 

vajda és orsz.birú 

1374—1409. 



Miklói 
1374. 



Siaion 

de Zécben 

1374-1409. 

kir. ajtónálló. 



I. Lá«zló 

1412 1 1435. előtt 

(Sisekcficii Herczegh 

Anna, utóbb Perényi 

Pé térné.) 



Kata V. Dorottya 

1416. 

(btyborné.} 



II. László 
szaudai kapit. 
nógrádi főispán 
1 1460. 



Kata János 

1437. 1474. 

f ifjan, garan sz, beaed. 
bencaés. 



Adviga Anna 

1460. 1460. 

(Losonczy (1. gútbi Orszá^h János 

Albert.) 2. gersei Pethö János.) 



L Tamást (Farkasa/ik fiát) káaok birájának, Hasznosi ós Solj« 
mosi várnagynak is írják a családfán kitett méltóságokon felül. Egyik 
fia Mihályi) Rajcsányinál csak budai prépost, Wagner szerint váozi 
éö egri püspök is volt ^ másik fia Miklós legtöbbnyire csak Konya 
bánnak neveztetik, Wagner öt Jánosnak i« nevezi, söt Budaméri előnév- 
vel is illeti, és 1344-ben sárosi al várnagynak, 1352-ben Szepes, Sáros, 
és Nógrád vármegyék főispánjának, 1361-ben Pozsonyi várkapitánynak 
és főispánnak irja. Fiai Frank (vagy Ferencz) ós S i m o n^). Ez 
utóbbi 1407-ban kir. ajtón álló, Wagner szerint már 1388-ban is az, 
és Trencsin és Pozsega vármegye főispánja. 

Frank de Zéchén, Vas és Soprony várm. főispánja. 1385-ben 
erdélyi vajda, és országbiró haláláig 1409-ig. Egy leánya Dóra v. 
Kata Stybor fiának Stybornak neje 1416-baT). Fia I. László meghalt 
1435. előtt. Neje szekcsői Herczeg Anna, utóbb Perényi Péterné. Ettől 
íia nagyságos 



•) Lásd róla 1346, évről Fejér Cod. dipl. IX. vol. 1. p. 466. 
») Fíú^r Cod. dipi. X. vol. 8. p. 86. et 471, 



záCHÉNI. — ZKLEMÉRY, 345 

lí. László már 1443 ban Nógrád vármegye föispánja/; éá 
Szanda várkapitánya (1446.) Meghalt 1460-ban. Négy gyermeke ma- 
radt : K a t a ifjúságában halt el ; János Garan sz. Benedeken ben- 
cze« rendi pap volt 1474-ben, Anna guthi Országh Jánosnak (Mihály 
nádor fiának) jegyese, majd gersei Pethö János neje, A d v i g a Loson- 
czj Albert neje. Ezen Losonczy családból eredt az erdélyi loionczi 
BánfFy család, nem pedig holmi mesés monda szerint ThonuzobatóL 

A Zéchénj kihalt család után nagyobbára a Losonczy család 
öröklött. A család ezimere a paizs udvarában növÖ oroszlán, kettős 
farkkal, első jobb lábával keresztet tartva.') 

Zéehy család. Lásd Széchy cs. 

Zegedey esalád. Ismeretes Zegedey Pái egri kanonok, nyolcza- 
dos törvényszék bírája, ^) 1588-ban csanádi választott püspök*) Pray- 
nál Szegedy-nek neveztetik.*) 

Zegnjrei vagy Zsegoyey család. Lásd Segnyei cs, 

Xékáuy család. Bereg, Ugocsa megyék nemes családa. Ez 
utóbbi megyében Zékány János 1764—1783. aljegyző. «) 

Zeke család. (Nyéki) Pozsony megyei Csallóközi régi nemes 
nemzetség^ mint erről olvashatni a nyéki Nagy családnál e munka 
VIIL köt. 31. lapon. 

Közölök István 1662-ben Soprony vármegye jegyzője és kö- 
vete, és másik István 1722 ben ugyan az volt. Tán ez utóbbinak 
neje Szalay Judit, kitől fia Zeke József. 

Zékel család. Lásd Székelye) cs. 

Zél család. (Nyáradtői) Főszékely család Marosszékben mely- 
ből Jak ab- nak fia Simon 1461-ben élt^) 

Zeleiiiéry esalád. (Zeleméri) Os régi kihalt csaUd^ mely a 
Báthori családdal egy közös törzsből és a G u t-K eled nemből 
(genus) ered. Elad ismert törzse Z e 1 e m é r (Zelemirus) volt, kiröi az 



Ugyan ott IX. vol. 7. p. 265. Teleki, Hunyadiak kora X. t'i9- 

*) Kiadta így Franknak 1407. évi pecs(?tét Wagner idézett Oollect. gü- 
neal. dec. 11. 

•) 1675. évi törv. 3 ik czikk. 

*) 1688. évi 3(). törv. ez. és Szirmay C. Zemplin not. top, 317 

») Pray, Hierarchia lí. 302. 

•) Szirmay C Ugócsa p. 57. 

'; A dalnoki Székely családról olv. Szirmay Szatmár váriii. Ih 94. 102. 
él 178. 

») KáUay Székely nemz. 288. 



346 



ZKLEMERY. 



Ö8Í birtok-helység Szabolcs megyében Z e 1 e m é r nevet kapott, ') és 
róla a család is nevezetet. 

Családfája*) a törzstől kezdve kihalásáig következő : 

Zelemer 
de genere Gut -Keled. 



FiDe. 



Michle 
de Zelemtír. 



I. János 1322. 
de Zelemér. 

T Péter ráeeT 

de Zelemer. 



I. Mihály. 



Tamás. 



11. Mihály 
U19. 



II. László 
Ka/niará$ ne v ezt. 
(Báthori Erzee.) 



Lőrincz 

1476, 

T 



I. Mszló 1419. 
királ>i só- 
igazgató 
(N. Erzse.) 



Antul 



Auna 
t 



Benedek II. János 

de Zelemer 
1459. 
(üjlaky Margit.) 

Ferencz Kata 
t (Parlaghi 
János özv. 
1551. 



III. Mihály 
1476. 



Márta 

1488. 

(Parlaghi 

AnUl.) 



III. László 
(N.Apollinal460.) 

!L Péter 
1515. 



IIL János 

Bs. 1515. 

Kamarás nevezt. 

1 1549. előtt 

(Dobó Anna.J 



I. MiklÓB 1559—67. 
Zelemiri Kamarás 
(Hennye^ Margit.) 

"Elíikíós 
t 



Borbála 1607. 
(LorántflFy Mihály.) 



IV. László 
1558 t 1573. 

Esztergomi föisp. 

> (nagylaki Jaksitb 
Skolasztika.) 



István V. László János. Mihály. Péter. III Miklós Imre. 2-tól Kata Anna 
1589. 1606. 1580. (1. Bossáoyi (Forgách 

"TTTT^ÍI^óczySára János) András) 

István ^^^^ 2. Szent. 1586. 

Bossánvi Lásalói 

ig.Jánoané.) Gábor.) 



elesett 
1596. 



A családfán állók közül I. L á s z 1 ó a kir. sóaknák kamarása volt^ 
és valószinüleg innen jött a Kamarás név unokaöcscsére II. L á s z 1 ó-ra 

') Wagner szerint Mss. tomo LXX. p. 286. Rajes&nyi ellenben II. p. 48. 
Zelemer földét Pest megyeinek állítja. 

^) Rajcsányi Ad. GeneaL deduct. II. 48. és v. ö. Wagner Mss. tomo LXX. 
p. 286 Lehoczky Stemmat. II. 446. zavart dolgokat ir és a család moldvai ere. 
detérÖl mesél. 



ZBLEMéRY.— ZELENAY. 347 

és utódaira, kik utóbb zelemérí Kamarásoknak neveztettek. Ez utóbbi- 
nak unokája III. János szül. 1515-ben. «) Meghalt 1549. előtt. \) Neje 
ruszkai Dobó Anna, a hires Dobó letván nővére volt, ez okból Dobó 
Ferencz (Istvánnak fia) ezen Zeleméri János utódainak hagyományozta 
a ledniczei, upori és sárfüi urodalmat. Fiai I. M i k 1 ó s és I V» L á s « 1 ó, 

I. Miki ó s jeles katona és csapat vezér (kapitány) volt í. Fer- 
dinánd király részén 1565-ben. ») Nejétől Heny«y Margittól fia IL 
M i k 1 ó Sy és leánya Borbála serkei Lorántffy Mihályné maradt. 
Ezen ket Miklós egyike nejével együtt 1580-ban Zeraplin megyében a 
borzi pusztára is királyi adományt kapott.*) 

IV. László ügyes, tanúit ember, 1559 ben Veranchich Antal 
püspök alatt az egri várban gondviselő,^) utóbb az esztergomi érseki 
javak igazgatója, és Esztergom vármegye főispánja.*) Wagner szerint 
meghalt 1573-ban,') és Nyitra megyében a sárfÖi templomban temet- 
tetett, hol sir emléke is olvasható volt^) Nejétől nagyiaki Jaksith 
Scholasztikától a táblán több gyermeke látható. Ezek közül Ist- 
vánnak fia I s t V á n 1596-b&n mint i^u, a keresztesi hadban esett el.'') 

Ezután nem sokára a család is kihalt. Már 1606-ban Zeleméry 
László kihaltán Sárfü is más kézre adományoztatott. 

Zeleniír család. (Náznáni) Erdélyi család, melyből náznáni 
Zelemir Péter, felesége Thamási Borbála jogán 4583. april. 28-án 
Maros és Csik székben sok birtokra adományt kap.*") 

Zelenák család. Zemplín vármegye nemes családai közt em- 
lítetik. *») 

Zelenay család. Nyitra megyei birtokos nemes család főleg 
Bori helységben. E megyénél viselt 1840 — 1849. körül alszolgabiró- 
aágot Zelenay Gedeon, különben a nyitrai evang. esperesség buzgó 
felügyelője, meghalt Boriban 1864-ben ; végrendeletében hazai intéze- 
teink legföbbikéröl is megemlékezett. 



*) Szirmay, Szatmár várm. II. 185. 

*) Deduct. geneal. Mss. in Museo nat. fol. lat. nro 213. 

') Szirmay, Szatmár vávm. II. 169. 

*) Liber regius anni 1580. folio 198. 

') Budai Fer. Hist. lex. ÜL 612. 

•) Bajcflányi id. h. 

') Wagner Mss. tom. LXX. p. 286. 

*) Bel M. Notitia nova Hung. I. 494. 

«) Istvánffy História libr. XXX. 1665. evi kiadás 456. lap. 

") Kállay, Székely nemzet 288. lap. 

*') Szirmay, C. Zemplíu. not. top. 120. 



348 ZELENAY. — ZELENSKY. 

Trencsín megyében a nemesi összeírások szerint*) 1740 — 47-ben 
Pál és Dániel Trencsín városában laktak. Ugyan ekkor és 176ö- 
ban Mátyás, Sámuel, Miklós és István éltek. 

1803-ban Trencsínben laklak Sámuel éa fiai ifj. S á m u e L 
András, István, Sándor és János. 

1837-ben Felsö-Driéthomán lakott András és ennek fiai Ká- 
roly és J é z s e f, és ez. utóbbinak fia szintén József; továbbá Ist- 
ván és János katona. 

Zeleiika család. Törzse Zelenka M ártó n^ kinek fia I. J á- 
n o s, ennek fia II. János, ennek Sándor, ki Bács megyébe Oso- 
noplyára, onnan Orviatyére költözött, ennek fia P á l Bács megyéből 
elszármazott mint evang. lelkész Pest várm. Apostagra, onnan Czeg- 
• lédre, és végre Csornádra. Kemességct Nyitra megyében pör utján 
igazolta 1795 ben m, kir. udv. 27384 számú helybenhagyás mellett, 
mire Kyitra megyétől 1796. mart. 8-án nemesi bizonyítványt kapott, 
melyet azon évi jun, 27-én Bács megyében hirdettetett ki. Fia D á- 
n iel Csomádon született^ és 1842. aug. 24-én mint cseh-brezói evang. 
lelkész Nógrád megyétől fiai 1. K á r o 1 y D á n i e 1, 2. I s t v á n Pál 
és 3. L aj s Sándor részére is nemesi bizonyítványt vett ki.*) 

Zelenka család. Zelenka János 179ö-ban I, Ferencz király- 
tól kapott czínieres nemes levelet. 

Czímere négyfelé osztott paizs, az 1, ós 4. udvar vizirányosan 
félig ezüst, félig zöld, benne grif ágaskodik az udvar színeivel ellen- 
kezőleg színezve, első jobb lábával lefordított horgonyt, a másikkal 
zöld koszorút tartva ; a 2. és 3. kék udvart jobbról balra rézsútos 
arany pólya osztja kétfelé, jobbról arany böségszarv, balról arany nap 
ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából két kiterjesztett fekete sas- 
szárny között fehér oroszlán emelkedikki, első jobb lábaival kivont 
kardot tartva. Foszladék jobbról ezüst zöld, balról aranykék.^) 

Zeléiiy család. A kihalt Zelény családnak leány ági örökösei- 
nek a Kerecsényi család elleni ügyében az 1655. évi országgyűlés 
rendelkezett.*) 

Zeieosky család. Lengyel eredetű gróf család, melynek ugyan 
bonfíusitásáról mit sem tudunk, de beházasoda és Arad megyében öt- 



') Szoutagh Dán. közi . 

') Nógrád megyei 1842. én jegyzőkönyv 1484. szám. 

•■') Adami, Scuta gentil. tomo XIV, 

*) 1665. évi 72. törv. ez. 



ZKLENSKY. — ZELN^'K. 349 

venes; Uj Arad, Sz.-Míklós. Keszlnne és Zadorlaki birtokai által ma- 
gyar birtokossá vált. ismert családfája ez : 

Gróf Zelenszky Ferencz. 
'^ lOSUgalic. gróf 
--— fáífEwitz Krisztina.) 



László Vitufl. 

magyar birtokos 

t 1863. 

(Öt venesi Lovász 

Amália.) 

Amália. Róbert. Matild. 

László, 1863. jul. 14-én vadászat alkalmával fegyvere véletle- 
nül elsülvén, annak áldozata lelt. 

Zolesséoyi család. (Nagy-Szelezsényt) Lásd Szelesényi család 
e munka X. köt. 689 — b9L lapjain, 

Zeliinger család. Zellinger József Mátyás 1701-ben L 
Leopold királytól kapott czímeres nemes levelet.*^ 

Czímere négy részre osztott paizs, az 1. és 4. vörös udvarban 
egy fejű fekete sas szét terjesztett szárnyakkal látható, a 2. és 3-ik 
kék udvarban kettős farkú fehér oroszlán hátulsó lábain ágaskodik, 
első jobb lábával kivont kardot tartva, A közép tojásdad alakú paizs- 
nak, melyen berezegi korona áll, vörös udvarában arany L. L betűk 
olvashatók. A paizst arany korona fedi, A paizs két oldalát alulról két 
zöld galy diszíti.*) 

Zeliiyk család. Trencsin várn^egyeiczimerleveles nemes család. 
Az armáiis levelet Zelnyk Miklós maga és testvérei János és 
György részére. IIL Ferdinánd királytól 1652. april 17-én Bécsben 
keltezve kapta és az Trencsin vármegyének azon évi Sz. Lörincz 
ünnepe után másod napján tartott közgyűlésen kihirdettetett.*) 

1736 ban Trencsin vármegye előtt a nemesi vizsgálat alkalmá- 
val Zelnyk Miklós és György felmutaták az eredeti czimeres 
levelet, igazolván egyszersmind, hogy atyjok János, nagyatyjok az 
az armálisban megnevezett Miklós volt ; ugyan akkor Márton igazolá 
azt, hogy atyja Márton, nagy atyja az armálisbéli János volt legyen. 

Azon megyei nemesi összeirások*) szerint 1748-ban Miklós 
lakott Túron jidösb és ifj. János pedig Gbellánban. 

') CoUect. herald, nro 770. 

') Adami Scuta gentil. tomo XIV. 

^) Trencsin vármegye jegyző könyve 1655. éy\ 1166. lap. 

*) Szontagh Dán. közlése. 



350 



ZELNVK. — ZEMPCZr. 



l7GS-ban Túron laktak J á n o s és fia ifjabl* JánoS; továbbá 
A n d r á s és annak fia I s t v a n. 

1803 — 1837-ben Túron lakott Andrásnak fia J á n o s. 
A családfa ezek után következő ; 



Miklós 

1652. 

nség Bzerzö. 

János. 

Miklós György publ. 1786. 
publ. 1736. 1736.* 
1748. 



Zelnyk 

János 
1652. 

1 '^ 

, Márton. 

— , Márton 



György 
1652. 



Ugy látszik, e család ivadékai voltak a Trencsín megyei nemesi 
összeírásban Z e l i a d i s és Zelnyanszky néven előforduló személyek 
is, névszerint Pál 1655-ben, és egy másik tag 1670'ben, mi anúál va- 
lószínűbbnek látszik, minthogy e nevek épen a felső járásban, hol a 
Zelnik család volt honos, fordulnak elő, különben pedig ama nevek 
alatt Trencsin megyében nemes család nem létezetr.*) 

Zelovics család. Zelovics F e r e n c z 17 18-ban Zongor György 
által maga részére nyert czimeres levélben nemesitetett meg, ugyan 
azon czimerrel, melyet Zongor György kapott* Lásd Zongor cs, 

Zemléuyi család. Zemplin vármegye nemes családai sorában 
említetik.'^) 

Zemlényi György 1626-tól sáros-pataki tanár 1631-ig, aaidön 
Vinnán ref. lelkész lett,^) 

Zemlényi Péter (de Zemlyn) 1309-ben főesperes volt*) Ezek 
e családból voltak-e ? — nem tudjuk. 

Zempczy család. Pozsony és Bars vármegye családai között 
találjuk a XVII. században, 

1609-ben Zempczy János Bars vármegye szolg«birá)a volt, 
yalamint meg 1619-ben is. 

íratott a család neve Szempczy-nek is, és azt Pozsony megye 
Szempez helységéről vette. 



') Ugy*^ attól. 

') Szirmay C. Zemplin. not. top. 120. 
'') Szirmay C. Zemplin not. top. 214 
Ugyan ott. 339. 

»j Tanúvallatási okirat, általa aláirva,--és Nagy Iván, Lipthay család 23. 
és 24. lap. 



ZENÁK. — ZENTAL. 351 

Zenák c^aláil. Aligha magyar eredetű, de bel($le Zenák F e- 
r e n c z mint Köszeghvári kapitány itt szerepelt, és öt az 1574. és 
1575. évi országgyűlés a Vas megyei Székfölde nevű földek elfoglalá- 
sától tiltá.1) 

Zengevalh eealád. Zengevalh Károly 1793-ban I. Ferencz 
király által emeltetett nemességre. 

Czímere négy részre osztott paizs, az 1. és 4-ik vörös udvarban 
hátulsó lábain ágaskodó oroszlán első jobb lábával ezüst buzogányt 
tart, a 2. és 3-ik kék udvarban zöld téren jobb lábával kövecset tartó 
daru áll. A közép kis paizs arany udvarában vörös máltai kereszt lát- 
szik. A pai/.s fölötti sisak koronáján két kiterjesztett fekete sasszár- 
nyak között szintén egy lábával kövecset tartó daru áll. Foszladék 
jobbról aranyvörös, balról ezüstkék.*) 

Zenneg; család, (de ScbarfTenstein). Ezen előnévvel élt Zenneg 
György Kristóf, ki 1709-ben I. József királytól magyar nemes- 
ségét nyert.*) 

Czímere előbb fiiggöleg kétfelé oszlik, de ezenkívül közepét egy 
koronás kisebb vért foglalja el, melynek ezüst udvarában arany koro- 
nából kettes vörös kereszt emelkedikkl, a paizs jobb oldali osztálya 
jobbról balra rézsútosan kék és vörös udvarra oszlik, a felső kék ud- 
varban három arany csillag ragyog, az alsóbb vörös udvarban zöld 
téren csiga mászik, fölötte ogy arany és egy ezüst fogd fürész íügg ; 
a baloldali vörös udvarban magas sziklás bérez tetején fekete zerge 
áll. A paizs fölött két koronás sisak van, a jobb oldaliból két bivaly- 
szarv emelkedikkí, a jobb oldali vizirányosan félig kék, félig vörös, a 
másik ezzel ellenkezőleg félig vörös, félig kék, közöttök és két oldal- 
ról összesen három araoy csillag ragyog ; a baloldali sisak koronáján 
két kiterjesztett fekete sasszárny között a szíklaberczen fekete zerge 
látható. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék. 

Nevezett Zenneg G y ö r g y-K r i s t ó f mint a budai kir, koronái 
uradalmak igazgatója 1 715-ben országgyülésileg is honfiú sí tátott.*) 

Zental család. Trencsín várraegyében honos. A czimeres nemes 
levelet 1615-ben 11. Mátyás királytól kapta, mely is 1616-ban azon 
megyében kihirdettetett. 

A család Z e n t a 1 másként Z s á k-nak is neveztetett ; e néven 



•) 1^74. évi 29. ^s 1575. 5. örv. ez. 

') Adami, Scuta gentil. tomo XIV. 

') Collectaiiea Herald, nro 743. cs Adami Scuta gentil. tomo XSV* 

') 1715. évi IÖ6. törv. ez. 



352 



ZENTAL.— ZENTE. 



az emliieit armális alapján 1730. január 24-én pu blicáltatta iiemcf^sé* 
gét nevezett megyében Zental másként Zsák István, arról bizonyít- 
ványt is kapván. 

A család fö fészke Trencsín megyében Driethoma helység, hon- 
nan utóbb Plevnik helységbe és Vág-üjheíybe is telepedtek. 

A Trencsín megyei nemesi összeírásokban*) tcalálhatók a követ- 
kezők : 1748-ban Driethomán id. és iíj. Ján o e. 

1768-ban Driethomán laktak idősb János és fia György, 
azután István és fiai György és István, — ifjabb János éa 
fiai János, András és István, továbbá Mihály és fiai J á n o s 
és András, végre öregebb András. 

1 803-ban Driethomán Györgynek fiai István és András, 
középső Gy örgy és fia János^ majd ifj. István és fia Pál a 
katona, nem különben Jánosnak a Vághbeszterczei tisztartónak fiai 
László, János és József, úgyszintén Mihály a bicsei ispi^n 
és fia Lajos, továbbá András egyedül, István és fiai János 
és M i h á i y. 

1837-ben Felső- Driethomán Györgynek utóda István, kinek 
fiai Pozsony megyei Somorjába telepedettnek iratlak be, továbbá A n- 
drás, úgy Istvánnak fia ifj, I s t v á n, hasonlóan Jánosnak utódai Já- 
nos és Mihály, valamint ezeknek örököseik, úgymint Jánosnak fia 
Mihály, és amannak (t. i. Mihálynak) fia A n d rá s. Ugyan ez évben 
Plevniken idÖsb János örökösei névszerint László és ennek 
fiai László és Károly. Idősb János a vág-beszterczei tisztartó éa 
fia Középső János, valamint ennek fiai István, I m r e és 
László, nem különben János egyedül. Ezek közül középső Já- 
nos (t{ín ennek neje Csemiczky Erzsébet) Trencsín vármegynek 1826* 
esküdtje, 1833, alszolgabirája, 1841 — 49. számvevője volt, fia I s t v á n 
1849. Trencsín v. esküdt, utóbb 18§0-ig Árva várm. 1861-ben Tren- 
csín vármegye szoigabirája. Imre 1861 ben Trencsín vármegyénél 
árvák gondnoka ; e két utóbbi jelenleg is a kijelölt hivatalt viseli. 
László 1828 — 35. aladószedö volt. 

E család ivadékai Ferencz is, ki 1826-ban pesti üggrvéd, és 
Oyörgy most nyitrai ügyvéd. 

Ugyan e családból Istvánnak fia Pál Franczia országba Dijonba 
költözött. 

Zenfe család. (Szent-Egyedi) Doboka vármegyében birtokos 

Se. -Egyeden. Őseik közül Zente Gergely 1606--1622 év közt 

Doboka megye alispánja.*) 

') Szontftgh Dán. közi. sz. 

n Hodor Doboka várm. 265. és 436. 



ZERDAHKLYl. 353 

Bálint IGOSban Székelj/ Mózses részén esett el.*) 
Z<$rdahelyi esalád. (KihaU.) A Csapi, Bocskai stb. családdal 
együtt a Boxa nemből szármázta tik, mint e munka II. köt. 129. lapján 
érintve volt. Törzséül Miczbán Simonnak Boxíi nevű fia állitatik, ki- 
nek 1330-ban élt Miklós és Fanchik fiaitól sarjadzott le a család, mint 
a következő családfa^) mutatja: 

Miczbán 



Boxa 1280. 
de Zerdahely. 



r 



Miklós Fanchyk 

1330. 1830. 

^ r 



Ripold Miklc3 Lörincz Perencz Kozma György Bálás Péter Miklós 
ISaO. 1380. 1337. 1337. I3b0. 1330,' 1330. 1330. 1330. 



ií. Perencz László János Domokos II. Péter 

1417. 1417. mt, 1351. 1379. 

Miklós János 

1441. 1417. 

(N. Erzsé- (N.Kata.) 

, ^ — , László Miklós 

Ferencz 1453. 1458. 

1476. 

Miklós; 

László 

(Verebéli 

Margit) 

t 

1417-be.n a család akkor élÖ tagjai Ferenc z, László és 
János az eszényi Csapy stb. osztályos vérségíí családdal Zsigmond 
királytól közös czimert is kaptak.^) 

A család, mely leginkább Zemplin vármegyében székelt, a XV. 
században Lászlóban e családfa szerint is kihalt. 

Péternek fiát II. Pétert rokonaival II. Ferenczczel együtt a 
Palócziak által a leleszi convent ellen elkövetett hatalmaskodók sorá- 
ban találjuk.*) 



') Volfg. Bethlen Hiat. tomo V. 409. 

*) Wagner, tab. gen. IX. A Miczbántól eredezt tett hét külön céaládról 
az é^téréselikel együtt adataink e munka II. 129. III. k. 9. lap. stb. olvashatók. 

') Windisch : Neues üngr. Magazin I. 115. az oklevél festett czímerrel. 
E munka III. köt. 14. lapján is látható e czímer. Más 1527. évi okmány e család- 
ról Kaprinai Mss. B. tomo XXIX, p. 274—277 és köv. 

*) Szirmay A. C. Zemplin not. top. 113. 

M AGY ABC ESZ. 4q CSALÁDAI XII. KÖT. * 23 



354. 



JSEKBAHELYL 



A Boxa nemből eredt D o n c b, 1330-ban élö Zemplini főispánon 
ktvűi; kitől a Csapy családot származtatják, találunk más Donch-ot is 
Zerda helyi néven 1431-ben mint Tolna vármegyei alispánt.') 

Zerdahelyi esalád. (Nitra-Zecdahelyi) Nyitra vármegye legré- 
giebb családai közé tartozik. Nevét azon megyei Ősi birtokáról Nitra-Zer- 

dahelyröl vette. A 
család törzse Ist- 
ván d e B i c h k e, 
a Fejér megyei Bics- 
ke, továbbá Szent- 
László és Csapol bir- 
tokaiért 1419-ben 
csere -adományban 
kapta Nyitra megyé- 
ben Z e r d a b e 1 y ty 
a Családi stb. jószá- 
gokkal.*) E szerint 
csak ez idö után vette 
föl a család a Z e r* 
d a h e 1 y i neve- 
zetet.^) 

A család régibb 
történetéről hiteles 
okmányok nyomán 
a következőket kö- 
zölhetjük : 

1470-ben Zerdahely Imrének fia György nővéreivel Annával 
és V ;roDkával és gyermekeivel János, Mihály és Mártával a 




») Pejífr Cod. dipl. tomo X. vol. 7. p. 412. 

*) hehotzky Stemmat. 11. 446. 

') Lehoczky id. helyen már 1296- évről említ Ze idahelyi nevíi P é 
t e r bánt, Coroes Botond fiát, ki szerinte szintén de Bicske is neve/etetett, holott 
azon esetben, ha ez is már a család ősei közül való volt, még a zerdahelyi bir- 
tok megszerzése eló'tt anólnem neveztethetett, annál kevésbbé, ha ác Bicske is 
íratott, minthogy épen azerinte is Bicske helység Zerdahelyért csak később 
cseréltetett el. Nejetil Fehér megyei Vooti és Vaali Katát említi. Egy^iránt a 
köztudomáfl seerint zavaros és igy csak óvatos bírálattal iiasználható Lehocz- 
kynak eléadéaán itt sem lehet eligazodni. Szerinte t. i. Jjyiufl fiai Lukács és 
Gf>thárd már a XIV. században (1350) Zerdahelyie k-nek iratnak, és ama- 
zok egyikének fia Mik'ót dictus Dnrabot 1350-ben bán kapta Nyitrában Család 



ZÉRDAHELYI. 355 

Somogy megjei F, és A. Zákány, Inthó, Gyékényes, Alma-Kert, Tót- 
falu, Földvár, Holt-Dráva és Nechech iránt néhai Zákány Lászlóval és 
Corbaviai gr. Gergelylyel kötött egyesség és bevallás alapján Dom- 
bóy Dávidnak Zákány Orsolyától ») való íiát Dombóy Ferenczet 8000 
forint letétetelére evocáltatja. ^) 1473-ban pedig megintetik Zákány 
Orsolyát és Dombay Miklós fiait, hogy a bevallási okleveleket át- 
vegyék. *) 

1470-ben említetik Zerdahely Mihály, kinek javáról szóló le- 
velek átvételére a Sz.-benedeki convent bízatott meg. A következő 
1471 — 2-ben nevezett Mihály ellen Zerdahely László és atyafia 
János s mások tiltakoznak Nyitra megyei kúriáik megrohan ása 
miatt. ") 

1487 ben Marczali László özvegye a Somogy megyei Zákán hely- 
ségbeli javakat megkapván, vissza bocsátja Zerdahely Mihálynak 
(filio Georgii filii Emerici de Zerdahely)*) 1498-baQ nevezett Mihály 



helységet, de es kihalt ; ezen Miklósnftk testvéréül irja Mihály meatert^ dictus 
Eufust de Bicske, I3€4*ben alnádort, ennek — ugymond — fiai Miklós liüO. 
és (fölebb a szövegben nevezett) István, a ki 1419-ben Bicske helyett kapta 
Zerdabelyt csere adományban. De a kiről már alig állhat meg azon állítmánya, 
hogy Zala megyében volt birtokos, legalább nem volt a Zala megyei Szer- 
dahely helységben , mert ezen most nevezett Zala megyei Szerdahely 
helységről egy, más különböző Szerdahelyi nevű család vette nevét, mely 
most is él Szatmár megyében, mint erről Szerdahelyi (lyy, nem pedig Zer- 
dahelyi) néven e munka X. köt. 683 -4. lapján olvashatni. Annyit tehát bátran 
állithatni, miszerint ha a Nitra-Zerdahelyi család előbbi nevét Bicskéről irta, és 
ezt (s ezen birtokát) cserélte föl a Nyitra megyei helységről vett Zerdáhélyi 
névvel, akkor előbb e nevet nem viselé, és azt a Zala megyei hason nevű hely- 
ségről nem is vehette. Lehoczky nevezett Istvánnak fiaiul írja Lászlót, Jánost, 
Jakabot és Pétert 1440-ben Pozsonyi várnagyot, és ennek {kinak ? Péternek e ?) 
továbbá fiai : István, Péter, György és Orbán, ki Lehoczky szerint megint 
144 3-ban kapott volna Bicskére pallósjogot, holott előbbi állitm anya szerint a 
család Bicskét már 1419-ben csereadományba oda adta. Még fonákabbaa adja h. 
ae 1552-bcn élt Zerdahelyi Andrásnak filiatioját atyján tul, nagyatyjáúl Mi- 
hályt, és ennek atyjául Jánost irván, holott nagy atyja nem Mihály, hanem a 
sz.-benedeki levéltár oklevelei szerint, (mint látni fogiuk) Benedek volt Mind- 
ezek mellett, ha Zala megyében nem is, de hogy az evvel szomszédos Somogy 
megyében a Zerdahelyi család ősei birtokosok voltak, azt liiteles oklevelek 
nyomán fönn a szövegben olvashatjuk. 

') Zákány László fiának Lászlónak leánya. 

') Sz.-benedeki Convent fasc. 63. nro 3l. 

Ugyanott fasc. 82. nro 8. 

*) Ugyanott fasc. 179. nro 20. f. 125. N. 32. f. 60. N. 12. 

*) Ugyanott fasc. 57. nro 34 

23* 



356 ZfeRDAHELYI. 

Somogy megyei Megyer helységbeli szöileje és (>gresi kúriája elfogla- 
lása iráüt panaszkodott a Dombóyak ellen. Ezek után a Somogy me- 
gyei birtokokról adataink megszakadnak, hanem ugyan azon s«.-bene- 
deki Convent oklevelei már a Zerdahelyi család birtok s egyéb vi- 
szonyairól Nyitra megyében tanúskodnak , nevezetesen 1502-ben 
Csermény Ilona, Caerméoy Péter leánya, előbb Családi Péter özvegye, 
ekkor már Zerdahelyi Tóbiás neje ellen a Gezthei (Nyitra vra.) 
résabirtok elfoglalása miatt a Családi család tiltakozik. -) 

t507-ben néhai Zerdahelyi Mihálynak özvegye Onori Margit 
nővérével Treucsin megyei Dulovi birtoka iránt a Rózen (v« Rozouj 
család ellen vizsgáltat. 

1508-ban fólebb nevezett Zerdahelyi Tóbiás és felesége 
továbbá a Családi Doj'ottyától származott asszúpataki Hencz-ek és 
és Zerdahelyi Benedek fiának Györgynek neje Családi Anna, Pé- 
ternek leánya, 11. Ulászló király elÖtt barátságos egyezményre léptek, 
mely szerint Zerdahelyi Tóbiás neje Csermény Ilona a neki nászaján- 
dékul jutott Nyitra megyei gezthei, sigárdi, környei és "Bars megyei 
ényi részbirtokot átengedte a fíencz-eknek, és Zerdahelyi György ne- 
jének Családi Annának '^) Az itt emiitett Zerdahelyi Benedek fiát 
Györgyöt emiitik meg 1512. lőlo. 1518. évi oklevelek. 

1540-ben a Bábindaliak Zerdahelyi Miklós, F erén ez, 
András és Farkas ellen tiltakoznak, kik közül F e r e n c z 1548- 
ban Nyitrai megyei kernyei birtokát Tajnay Péternek vallotta be. 

1541-ben Márton, István, Sebestyén, Pál, Margit 
Pogrányi Mihályné és B o r b á la, néhai Zerdahelyi Benedeknek gyer- 
mekei az Őket örökösödés jogán illető Ravasz-keszi és Újfalu (Komá- 
rom vm.) és Köbölkút (Esztergom megyéi) javak elfoglalása ellen til- 
takoznak. *) 

1561-ben Zerdahelyi néhai Gy ö r g ynek fiai A n d r á s és F a r- 
kas és másik x^ndrás, Ferencznek néhai György fiának fia, a Boron- 
kay, Henczi és Ghyczy rokonokkal együtt Nyitra megyei egész C(»a- 
lád, Gesztbe és Kernyc helységekbe , és Zsigárd pusztába király uj 
adomány mellett beiktattatnak. *) 

1689-ben előfordulnak Andrásnak Vasdinnyei Vass Katától (Vas 
János leányától) fiai Zerdahelyi Pál és Mihály. 1598-ban András- 
nak, a Ferencz fiának, neje Elefánty Ilona, Elefánty Péternek leánya. 

') Ugyanott fasc. 144. N. 1 

^) Nyitrai káptalan. 

^) Sz.-benedeki conv capsa 61. fasc 3 nro 14. 

*) Nyitrai káptalan. 



Zlí.Rl)AHKLYí. 



35' 



1618-ban említetik Zerdahelyi Istvánnak özvegye Amadé 
Katalin. 1625 ben eléfordúl másik István, Györgynek*) (másutt Gá- 
bornak ^) fia, ki N3'itra vm. kosztolnai birtokát zálógitja el. Ugyan- 
okkor Gábornak leánya Anna Tökés-Ujfalussy Istvánná. 

A családfa a fölebbíekben emiitett Zerdahelyi Benedektől biztos 
adatokra ^) alajátva; következőleg terjedt le : 



Benedek 

1490 k. 
de Zordahelv. 



I. György 

1508~lö!8. 

(Családi 

Anna) 



Márton 
1541. 

Erzee 
(6yepe« Ke- 
lemen.) 



I. János 
1541. 



Sebestyíán 
1541. 



Margit 

1541. 

(Pogrányi 

Mihály) 



I. András 
1552. Nyitra v. 
Bz. bíró es szer- 
dahslyi várnagy 
(vasdlayei Vass 
Kata 
1561.) 



Farkas 
156L 



Ferencz 
1548. 



£rzs(^bet 

1561. 

(Boronkay 

János deák) 



í. Pál 

1695— Ö7. 
Nyitra vm. 

Sz. biró 
(Nagy-Váthy 
Kata) 



I. Mihály 
1589—1620. 
Nyitra v. alisp. 
itdlö mester. 



Fruzsina 
(Török 
György) 



Jusztina 
(Simonyi 
János) 



Zsuzsa 
(Vásárdy 
Fereucz) 



II. András 



Zsuzsa 



István 



(Baranyai (Bighei Miki.) 
Zsuzsa) 



István Grábor 
1634. 



II. György Judit 'ária 

1663. (Andreánszky (EmÖdy 

insurg. kapit. Ferencz) György) 

(Gosztonyi Klára) 

II. János 
1697. 

(Zay Zsuzsi) 



Ilona 
(Dióssy 
Gábur) 



Anna 
t 



Folyt. akiiv lapon. 



Bora 
1541. 



') Sz.-benedeki convent Protoc- K, p- 182. 
') Rajcsány Dcduct. gen. 1. 125. 

""j A kivonatban közlött káptalaci s conventi adatok, továbbá Wagner 
inss tomo LXS. pag. 107 — Rujcsány id. h. I. 125. Lehoczky id. h. stb. 



358 



ZKRDÁHKLYl. 



II. János, ki az előbbi lapon. 

1697. 
(Zay Zsuzsi) 



X. Imre 1730. 
(Bossányi N.) 



L Ló'rincz 
(Plathy Borbála) 



III. János II. Imre Gábor Sándor László Zsigm. Magdol. Janka 

1765—70 1792. beszterczei (Desaewffy k.tan. 1760. Jeszeaák(Dióssy 

nyitrai aliep. tart. biz. püspök 1800 Zsuzsa) 1799. f Istv.) (György) 

(Motesiczky ^s k. tan. f 1813. " 



®^'»> ' József 
1822—1848 
cs. kir. kam. 
és ker. t. elnök 



Ferenez 



IIT. György Andr, Pál Flórián 



1781 1814. 

fő sz biró 

alispán, 

cs.k. kamarás. 



helyt. tan. 

cs. kam. 
Esztergom v. 
admitiist. 

1802. gr. 

t 1824- 



Károly »^5^^ I^- Lőrincz 

1796. g § I sz. 1793. aug. 

(Balogby Anna) |:^S:3.(Péchy) 
^ZsTgmond""9f^ Krisztina) 

(Párniczky g^ g. 
Zsófia) ö >-* 



Izabella !JjP 
(DessewflFy 5^^- 
Gyula> 



t—l SCh, 

5' » 



'{nue Amá> Mag- Ferencz. Ineze 



Ua dolna 
(Sze- (Ba- 
nessy logby 
Jósef) Elek) 



Nyitva v- 
aUsp. 1861 
képv.1865 

(Kubinyi 
Laura) 



Lajos 
(1 Szent-Iványi 

Zsuzsa 

2. Soos Janka 

előbb Gosztonyiné) 

„1__ 



Simon 
t 

István 

(Péchy 

Amália) 

t 



István 
í Gerhard Anna) 

N. 

(Trajtler 

Lajos) 



Imre Ferencz 



Koustancia 
(De Zasse) 



Miklós 
1813. 



Miklós 
t 1848. kora 12. év 



Krisztina Sándor 
(Kubinyi 1799. 
József) 

Sándor 
t 



Teréz 

(Mesko József) 



Eduárd 

845. 1821. 

hirés zoDgorász. 



Á táblán állók közül T. András 15ő2-beD Nyitra megyei 
alispánnak és Zerdahelyi várnagynak iratik. ') Ez időben t. i. Zerda- 
helyen vár is volt, melyet a Podmaniczkyak elfoglalván, és onnan ha- 
talmaskodván, lö46-ban az országgyűlés ledöntetni rendelt. *) 

1. M i h á 1 y (L Andrásnak fia) 1600-ban Nyitra vármegye jegy 



') Lehoczky Stemmat. II. 446. 
') 1540. évi Ö6. törv. czik. 



ZERDAHELYl. 359 

zöjévé választatott; *) és az volt 1603 ig, ez időben egyszersmind itélö 
mester is* *) 1603 — 1620-ig volt alispán, és többször, nevezetesen 
1606-ben a korponai, 1609. 1611. 1614. 1617. 1618. apozsonyi, 1619- 
ben szintén a Bethlen féle pozsonyi és 1620 ban a beszterczei gy ölésre 
követ volt. *) Testvére 

I. Pál Nyitra megyének 1695-ben szolgabirájává , X597-ben 
alispánjává választatott. *) Unokája 

III. György 1663-ban a felkelő nemes sereg kapitánya, ennek 
fia 11. János 1697-ben a felkelő nemes sereg zászlósa volt. Ennek 
két fiánál két felé vált a család, egyik fia I. I m r e (úgy látszik katho- 
lizált) és ettől a kath. ág, Lőrinc z-től a protest. ág származik. 

I. Imrének egyik fia IIL János 1765 — ^1770ig Nyitra váím. 
másod alispán ja volt. *) Négy fia közül Ili. György Nyitra megyé- 
nek 1781-beu főszolgabírója, 1790. 1802. 1805. 1808. 1811-ben orsz. 
gyüL; követe, 1803. bires első alispánja, 1806 ban kir. tan. és kamarás, 
1814-ben az alispánságról lemondott ^) Testvére Pál már 1787-ben 
a József császári rendszer alatt egyesített GyÖr és Mosony megye 
alispánja és királyi tanácsos, majd 1790-tŐl helytartósági tanácsos 
1801 — 1809. Esztergom megye főispáni helytartója, közben 1801 ben 
Sz.-István rend vitéze, és 1802-bari grófságra emeltetett, ■*) 1815. 
előtt v. b. tit. tanácsos lett. Meghalt 1824. jan. kora 63. évében. Benns 
a grófi-ág elenyészett. 

II. Imre (I. Imrének fia) már 1792-ben a Besztercze bányai 
kerületben tartományi biztos , és kir. tanácsos* Ennek fia József 
már 1806. a nagy-szombati kerületi tábla számfölötti, utóbb 1820. táján 
valóságos ülnök és királyi kamarás, végre 1886 — 1848. azon kerületi 
tábla elnöke. 

Gábor (I. Imrének 3-dik fia) 1780-tól váczi nagy prépost, ti- 
topolitani fölszentelt, és korczolai váí, püspök, hétszemélyes táblai ül- 
nök, 1800. aug. 16-tól beszterczei megyés püspök, hol meghalt 1813. 
oct. 5- én. ^) 



') Nagy József, Nyitra megye leírása (a itjgyxokö'v^vi íidatok pzeiint) 
10—14. lap. 

') 1604 (5vi 15. 1608 : 12. törv. ez. 

^) í*íagy József Nyitra v. leírása. 

') Ugyanott 8— 9. lap 

') Ugyaiiott 46—47. lap. 

*) Nagy József id. h. 51 es köv. lap. 

'} Colíect. herald, pag. 139. 

^) Katona Hist. critic. XLT, p 652. Memória Baailtcae Strigon. 172 



360 



ZERDAHELYI. — ZERMEGH. 



Ez ágból származott a most ólö Károly, 1853-ban földbecslési 
C9. kir, felügyelő, utóbb cs. kir. kamarás, és 1865. előtt Liptó megye 
ideigl. kormányzója. Tán ennek fia Károly terezianumi lovag aca- 
deciiai növendék, és 1842-ben cs, kir. hely. nemes apród. 

I. Lörincznek nejétől nagy palugyai Plathy Borától lejövő 
ágán Sándor ága nagyobbára kihalt, László ágán II. Lörincznek 
fia Incze él, 1861-ben Nyitra megye választ, első alispánja és 
1865 — 6-ban országgyűlési képviselője. 

A család czimere — mint fölebb a metgzvény is mutatja — a 
paizs kék udvarában könyöklő panczélos knr, mely három nyilat tart, 
B karján ijjat visel, fölötte jobbról ezüst félhold, balról arany csillag 
ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából szintén ijjat és markában 
három nyilat tartó pánczélos kar látható, Foszladék jobbról aranykék, 
balról ezüst kék. Ugyan ettől P á 1 n a k 1802-ban kapott grófi czimere 
sem különbözött, csupán a grófi koronával, és két oroszlán telamonnal 
bővült. 1) 

Zeréini család A S?8 e r é m i családnév a XVI. században igy 
is íratván, a magyar országi e nevű családokról a Szerémy név alatt a 
X. kötetben olvashatni. 

Erdélyben említetik veresegyházi Zererai család, melyből O r- 
bán 1651-ben; Sára Szász Ferenczné löSöbeo fordulnak elő, mint 
a gibárthi Keserű Katalintól nyert veresegyházi jószág birtokosai 
1654. táján Zeremi János neje Csání Erzsébet volt. Nevök Zerényi és 
Zörényi alakban is álliíatik találhatónak, ezen esetben tán az alább 
következő családdal állottak vérségben. 

Zerény család. (Alsó-Balásfalvi.) E családból Farkas 1628-ban 
mart. 12-én követségbe küldetett Bécsbe a királyhoz. '^) 

Zermegh család. Trencsin vármegye régi családa. Első, a kit 
belőle ismerünk, Zermegh (vagy Szermegh) Mátyás volt, ügy lát- 
szik — mint fia életéből tudhatni, hogy Slavoniából származott, nőül 
vévén lászlófalvi Eördögh János Özvegyét Rajosán Juliannát, ez által 
Trencsin megyéhez lett szövődve. Két fia maradt : I. János és 
Máté. 

L János literátus (deák) lö40-ben gr. Thurzó Elek országbíró 
titkára, innen 1541. a. m. kamaránál számvevő mester, lö53-ban már 
titkár, 1558-ban már tanácsos. 1557-ben tett végrendeletet, de p.zért 



*) Adami Scuta gentil. homo XIV. 

^j Kemény, Notitia Cap. Albensis P. II. 139. 



ZKftUEGH. 



361 



még soká élt. 1559-ben fiai résaére is a Pozsony megyei Báhonyi 
pusztán részt, 1564-ben Nyitra megyei Bucsányban nyert birtokára 
kir. adományt. *) 1576-ban nyugalomba lépett, ^) 1581 ben Nyitra 
megye országgyűlési követe volt. Meghalt 1584- ben. ^) Megírta kora 
történetét, melyet először Forgách Simon adott ki 1662-ben 12. rét- 
ben Amsterdamban. *) Nejétől Báby Dorottyától (Báby Györgynek 
Szlopnai Oroszlánkeöi Katalintól való ieányátólj négy gyermeke ma- 
radt, kik közül György még 159 1- ben élt, de nejétől Sámbokréty 
Borbálától, 1612-ben már Özvegyétől, csak leánya Dorottya marad- 
ván, abban ez ág kihalt. 

Jánosnak testvére Máté, kinek ágazata szerencsésebb volt, és 
máig leíerjedt. 

A családfa ^) következő : 



I. JáuQS 

a tört^űetirrj 
éa kamarai tanácsofi 
tl584. 
(Bkhv Dóra) 

Mátvás 

t 



Zermeeh Mátyás 
(Éajesán 'Juha) 



__JMfát£_ 
Zsigmond 



György 
lőöí. 
(Sámbokrefcy 
Bora özv. 1612 



Magdohia Atnna 

(,1. Gosztonyi (Arany ady 

Ferencz. Imre) 
2. Sámbokréty 
öj örgy) 



II. Jáno 
U0% 



Gáspár. Kristóf. 



Gáspár 

János 
íirwyiníves 

Folyt, a köv. lapon. 



Z8Ó.6a 

(Dominovieh 

István 

literatas) 



Anna 

(Tökéé 

üjfalugsy 

György 



Ilona 



') Liber regius folio anni 1559. fQliö 179. éa anni 1564. folio 280- 

=) Lásd életerői a Tudománytár 1839-évi folyt X. köt. 234— 243. lapjait, 
hol ha Podhraczky József az általam használt Rajcsányi geneal. gyűjteményét 
használta volna, és Lehoczkyt (hibái mellett is) megtekintette volna, némely 
adataira nézve is többet s határozattabban irt volna. 

') Rajcsányi, Deduct. geneal. I. 88. 

*) Lehoczky Sternmat I, 447. — Kiadatott Zermegh János Commentáriiisa 
Schwandtner Scriptores II. kötetében. 

') Rajcsány Deduct. gen. I. 32. I. Imré-ig, kit Rajcsányi „impostor** 
melleTcnévvel bélyegez. — I. Imrétől kezdve a Trencsin vm. nemesi összeírások 
szerint. 



3C2 



KERMKOH. 



János, hi rtz előbbi lapon. 
arany míves. 



I. Imre 
1733. 1745— 4d. 
K.-Kolacsinban. 

'~~Aiital 1768. 
K.-Kolacsiiiban. 



Miklós 
1748. TrencBÍnben. 



Antal 
1768. 



tlózsef 
1768. 1803 



József 

1768. 

T r 



Ferencz 
1768. 1803. 



Pál 
1468. 



János 
1768. 



Imre 
1768. 



Imre 
1803. 



Ferencz 
1803. 



János 
1768. 



György 
1768. 



Ferencz 
1837. 



István 

1837. 



Péter 
1837. 



József 
1803. 



Mihály 
1803. 



György 



István 
1803. 



Treticsín vármegyében a nemesi összeírásokban 1748-ban a kö- 
vetkező családtagokat találjuk. ^) 

1748-ban Kis-Kolacsinban lakott Imre, Trencsínben pedig Já- 
nosnak fia, (valószinülcg Miklós az Imre testvére.) 

1768-ban Kis-Kolacsinban laktak Imrének fia Antal és ennek 
6ai Antal, József és Ferencz, továbbá Miklósnak fiai Pál, 
János és I m r e, és ez utóbbinak fial János és György. 

1 803 ban Kis-Kolacsinban laktak Ferencz és fiai Imre és 
Ferencz, továbbá József és négy fia József, Mihály, 
György és István; Klobusiczon lakott József és fia József. 

1837-ben Kis-Kolacsinban Imre és három fia F e r e n c z, 1 s t- 
V á n és Péter, továbbá Ferencz, György és István; Klobu- 
siczon József és két fia J ó z s e f és István, továbbá György 
és idősb István. 

Trencsin megyénél Zermegh István 1828-ban tiszt, aljegyző, 
1832— 1848-ban ai adó szedő volt. 

Nem találjuk a családfán Zermegh azon Mártont (ha csak 
nem Mátyás helyett áll), ki 1586-ban Nyitra megye felkelő nemes se- 
regének kapitányává választatott. '^) 

A család czimere vízírányosan kétfelé osztott paizs, a felső ud- 
varban három franczia liliom, az alsóban pedig három rózsa látszik. A 
paizs fölött szinte három rózsa díszlik, mint ezen czímert Zermegh 
János a történetíró I. Z. névjegy es pecsétén vi&elé. ^) 



') Szontagh Dán. közi. 

^) IS agy József, Nyitra várin. 7. lap. 

') Tudománytár 1839. X, köt. 242. lap. 



ZEKZOVAY — ZEYK 



363 



Serzovay család. E oevet már a XII. század végén találjuk, 
midőn Imre királv 1197'ben Sbima fiát névszerint Zerzowoy-ta 
pozsonyi vár jobbágyát a vár szolgálat alól fölmentve, nemesi kivált- 
sággal megadományozza. *) Ettől a Zerzovoy-tól származtak később a 
csallóközi ilkai vagy jókai több nevű ágakra oszlott nemes családok, 
mint ezt Konth Miklós nádornak 1359-ben kelt itélet-levele , úgy V. 
László királynak 1455-ben kelt adománylevele tanusitja. ^) 

Ezek szerint Zerzovoy néven család nem létezett, és e nevet 
család nem is használta, időnkben azonban Farkas József, ki 1847- 
ben birói-zár föltörés miatt Pozsony megyében elzáratott, a m. kir. 
belytartó tanács hirlelése szerint e nevet és pedig bárói czimzettel 
bitorolta, *) ha tán egyébiránt a Zerzovoy törzsből eredt ivadék volt 
volna is. 

Zeyk c«afád. (Zejkfalvi) Ös fészke Hunyad vármegye, hol a 
legrégibb törzsökös családok közé tartozik. Eddig ismert családfájá- 
nak első nemzedékeire nézve — úgy látszik — még oklevelekre ala- 
pítandó figyelmesebb és szorgalmasabb búvárlat szükséges. Bölcsőjét 
is Hunyad megyében keresik, egy irónk *) pedig — úgy látszik — 
Karan-Sebes környékére hel^^ezi. 

Kővári a Zeyk család törzsetil Zayek Lászlót nevezi, ki sze- 
rinte 1236ban élt, ettÖl következőleg ^) hozza le a családfát : 





László 
1236. 


# 


Mihály 1299. 
L Péter 1344. ^ 




Menyhárt 1360. 
(Szentgyörgj'i Apollónia) 

II. Péter 1372, 


L János 1446 
kendz 


IL László I. András 
1404. 1431. 


11. Péter. 


L István 1484. 


t '~ 


11. János L Miklós 
' r% ' _ {ion f-ovúhh if 




IL Miklós 1526. ' terjed a muU 
Zayek siázadic/ 
(Dósa Kata) 



Folyt, a hövJapon. 

•) Fejér, Cod. dipiom. tom. II. 308. 

') Teleki Hunyadiak kora X. 440—446. 

*) M. kir. helytartó tanácsi Currens 1847.én 28,490. szám alatt 

') Lehoczky, Stemraat. II. 443. 

*) Kó'vári Erdély nev, Családai. 247. Bó'vítve 8 javítva más források által 
is, mint halotti beszédek stb. 



364 



ZKYK. 



II. Miklós 1526. ki az előbbi lapo. 
Zayek 
(Dósa Kata) 



Zeyh II. Mihálv 15Í2, 
(Balassa ÍSi.) 



III János 1575. 



IV. János 1605. 
dévai kapit. 



III. Mihály 
(ikt. Bethlen Zsófia) 



m. Péter 
(Bot átvízy Judit) 



Hl Miklós 

(Kendeffv Zsófi) 



m. László 1698. 
(Baló Mária) 



I. Mózse's 
Fejér v. föísp. 

tl758. 
(1. Pekri Zsófi 

2. BarcsayÁgn. 

3. vár. Horváth 
Krisztina) 



IV. Miklós 
(Barcsai Zsuzsi) 

Jozefa 
(b. Naláczi János) 



I. Péter 
(Barcsai Zsuzsi) 

I. József 
(Váradi Klára) 



Miklós 
tudor 

t]850. 
(Váradi Zsuzsa) 



IlL István 

ie6&. 

(Barcsai Klára^ 

V. János 
(Naláczi Bóra) 



II. Mózses 

(1. Cserey 

Krisztina 

2. b. Bánífy 

Éva 

3. Henter 

Bora) 



I. Imre 
kapit. 



Zsigmond 



3-tól I. Dániel 
sz. 1745—1796. 



Fejér föisp. 



tartom, 
biztos 

1794. kir, táb. eliíök 

(y. Horváth (gr. Teleki Bora 

Klára) ^^ 



Sámuel VI János 
Hunyadi fő- kancell. titk. 
biró (Zeyk Mária) 
1771. 



András 
(Pogány N.) 



lí. József 
kcUholizál 
(b. Jósika Mária) 



Imre 

_t 

Elek 



Folyt, a köv. lap. 



(Pogány 

Fáni) 



Lajos t 1848. 

Torda v. jegyző 

(1. Gyarmati Eszter 

2. DindárBorb. 

3. Glória Kózea 

László 

(1. Inczédi Anna 

2. Sinai 

Liua) 



(Domokos Anna) 

vTii. H^ 

a» iró t 1860. 

a. Mikó Klára 

2. Béldy Jósefa) 



VII. János 

1814. 

(gróf Teleki 

Kriszt) 
. ■ ■ -^ j I 

Sándor 

(Sxabó Anna) 



Miklós 

tanár 

t 1854. 



Antal Ferencz 
(borb. Fábián 
Anna) 

*""" N. N^ ' 



Józsei 



Gyula 
(Brádi 

Karolina) 

Árpád. 



á 



ZliYK. 



365 



I. Dániel, ki az elSbbi lapon. 
sz. 1745—1796. 

Fejér föisp, 

kir. táb. elnök. 

(gr. Teleki Bora) 



Bora Mária II. Dániel Eszter Krisztina Kata Zsuzsa Anna 

(gr.Tolda- (Zeyk kir. t. ül. (Gyái^sz. 1785tl865. (lupaai 

laghy János korra, tanács fás (b. BánfiV Fekete 

Mihály) ÖZV.1820.) 1838. Józs.) Fer.)' József) 

(b.VayKata) 



Károly 
képviselő 1865. 
(b. Kemény 
Judit) 



II. József 

SS. 1805 t 185?. 

követ s szónok 

(1. gr. Teleki Jozefa 

2. gr. Toroczkay Júlia) 



Domokos Dániel Miklós 
elesett 1849. 
Segesvárnál 



1-töl József 

(gr. Teleki 

Ágnes) 



&-m N. 



Eddig a családfa, mely nem teljes. A család legrégebben élt tag- 
jairól kevés adataink vannak, és ezek sem öaszeegyeztethetök. 1363. 

HuDjad megyében Zeyk néven egy 
kenézt találunk *) úgy, hogy a Zeyk 
név még keresztnév gyanánt vétet- 
hetik. 1409-ben jordánvizi Zeyknek 
fia Dragomér volt bátszegi kenéz. ^) 

A táblázaton álló 11. Péter Kő- 
vári szerint jelen volt Nikápolynál és 
László vajdától 1372-ben Felső- és 
Alsó Alkziden és Okioson kap ado- 
mányt, 3) ennek fia II. László 1404- 
ben kap adományt Zeykfalvára, és ve- 
szi föl a Z € y k f a 1 V i predikátumot. *) 
Aaonban az is bizonyos, hogy 1431-ben Zejkfalvára Kabos Mihály és 
Gerlistei Miklós is kap adományt *), melynek azonban a táblán álló L 
András ellentmondott. Ennek testvére I. János 1446-ban karáii- 
sebesi kenézaek iratik ^). Ennek ága kihalt. 




') Pej^r Cod. diplom. tomo IX. vol. 3. p. 380. 
') Arpádia, tört. zsebk. II. 42. 

^ Kővári id. li. Fancsali ke'zir. gyUjt. nro. 38. 39re utalva. 
') Ugyanaz. 

*) Árpádia. Honi tSrt. zsebk. I. 191. 

•) Lehoczky id. h. 445. Budai Fer. Hist. Lex. Ilf. 611. Hunyadi Jánostól 
1446-ban nyert tiltó levelet emlit a Zejkfalvi Zeyk család re'sz^re. 



366 ZEYK. 

JI. Lászlónak üa J. í s t v á n, ennek két fia I, M i k 1 ó s, kinek 
ágát, ámbár a múlt századig terjedt le, nem közli idézett forrásunk, 
és II. J á n o s, meghalt 1494-ben. Fia II. Miklós Szapoijai alatt 
csapat vezér, Kővári szerint rűég Z a y e k néven, míg fia II. M i h á 1 y 
azt állandóan Zeyk névre cserélte, kinek nÖül Balassa Imre vajda leá- 
nyát írják. Fia 111. János Bátbori István alatt harczol, ennek fia IV. 
János dévai kapitány Bocskai alatt 1605-ben. Ezzel egy korban 
Zeyk Miklós 1582—1602. időközben Hunyadi főispán volt, kit 
azonban a táblán álló III. Miklóssal a kor miatt azonosnak nem tart- 
hatunk. Nevezett III. Jánosnak a táblán látható harmadik unokája III. 
László 1698-ban kir. hivatalos, kitől a családfa már terjedelmesebb 
ágazását mutatja. Négy fia közül csak III. István és L Mózes 
ága terjed a jelenkorig. A harmadik fiúnak Péternek unokája Mdk- 
1 6 s phil. doctor, a magyar és berlini társaságok tagja volt, meghalt 
1850-ben. 

III. Istvánnak ágán fia V. János 1771 ben Hunyadi törvény- 
széki számföl. ülnök, utóbb alispán, 1 784-ben az oláh lázadás ellen Dé- 
ván 25 nemes élén harczol. Meghalt 1785-ben. Eltemetett Déván íebr. 
3-án. Egyik fia Sámuel, tán az, ki még 1754-ben kir. t?blai irnok, 
1771-ben Hunyad vármegye főbírája, másik fia VI. János, kanczel- 
láriai titkár volt. Özvegye Zeyk Mária élt még 1820-ban is. Fia Mik- 
lós tanár volt, meghalt 1 8o4-ben. 

I» M ó z s e 8 (III, Lászlónak fia) Fejér vármegye főispánja volt. 
Meghalt l7Ö8-ban, Háromszori házasságából négy fiát ismerjük *). 
Ezek közül a) I. Imre kapitány volt. b) Zsigmond előbb nemes 
testek* 1771 ben, 1792 — 94-ben tartományi biztos, kinek András és 
II. Imre fiai voltak, c) II. M ó z s e s. d) I. D á n i e 1. 

II. M ó z s e s szintén háromszor nősült. Első neje Oserey Krisz- 
tina *), a második b. Bánffy Éva, a harmadik Henter Borbála volt. 
Ezektől fia II. József katholizált, másik fia E 1 e k. 



*) Lehoczkyt itt nem lehet megiírteni, mert e három, illetői eg ne'gy fiút 
egyszer III. IjÁsAó fiának Józsefnek (mi nem áll) fiaiul, másszor Dánielt em- 
lítve egyenesen Mózscs fiainak mondja. O említ egyszer Ádámot is, tán 11. 
Mózses helyett. 

'j Miután Hodor K. szerint ez idö táján egy Zeyk Mózsesnek neje Som- 
bory Krisztina előbb Cserey Zsigmondul volt, lehet hogy itt Cserey Krisztina 
helyett Sombory Krisztina értendő. Vagy más Mózses volt az, kinek neje Sona- 
bory Krisztina volt ? ée ismét más azon Zeyk Mózses is, kinek 1779 táján 
nejetil Bárdosy Judit olvastatik. 



JZEYK. 367 

II. Józsefnek fia Laj os 1837. és l84G-ban kir. hivatalos az er- 
délyi országgyűlésekre, volt frikormánys^éki fogalmazó is, söt fiatal 
korában 1815 ben Torda vármegye aljegyzője. Meghalt 1848-ban. 
Három fia a táblázaton áll. 

Eleknek fia VJII. J á n o S; az iró, az irói, különösen a költcii 
pályán fáradozott. Hös költeményeket irt Krisztus a földön, a Kenyér- 
mezei diadal; stb, czimü kötetekre terjedő verseket. Forditá Vischel 
ima-könyvét is. Meghalt 1860. febr. 9. k^ora 74. évében. Utódai a táb- 
lán állanak. 

I. Mózesnek fia I. Dániel szül. 1745. körül. A nyilvános'pá- 
lyára lépvén, 1770-ben kir. táblai számfölötti ülnök, 1777-ben itélö- 
mester, 1785-ben kormányszéki, 179l-t()l kanezeliáriai udv. tanácsos, 
1795-ben kir. táblai elnökül választá az országgyűlés. Volt egyszers- 
mind erdélyi al-ajtónálló mester. Meghalt 1796-ban. kora 51, évé- 
ben í). Birt Déván és Pókafalván stb. Nejétől gr. Teleki Borbálától 
hé* leánya és egy fia maradt : 

II. Dániel 1804-ben kir. táblai ülnök, később marosszéki fő- 
kapitány, végül főkormányszéki tauácsos^ miről 1835-ben leköszönt, 
l837-ben Alsó-Fejér vármegye országgyűlési követe. Nejétől báró Vay 
Katalintól gyermekei : a) K á r o 1 y a politikai pályán szerepelt mint 
Kolos várraegye követe az 1846. 1848. évi országgyűlésen, valamint 1 865- 
benésjelenlegis (1866) a pesti országgyűlésre Kolos vármegye képvi- 
selője, b) 111. J ó z 8 e f (sjíöi. 1805. öov. 30. f 1852. sept, 24.) Tanulását 
Göttingben végzetté, 1834-ben Gyuia-Fejérvár követe az erdélyi 
országgyűlésre , és azon időtől minden országgyűlésen ott küzdött az 
ellenzék sorában. Gyermekei maradtak, c) Domokos mint honvéd 
tiszt Segesvárnál esett el 1849. jul. 30-án. d) D á n i e 1, ^) M i k 1 ó s. 

József (tán III. Józsefnek) fia 1866-ban Aranyosszék képvi- 
selője a pesti országgyűlésre. 

A családfán nem állanak Mihály 1542-ben Isabella királyné 
kincstárnoka'). 

Az ujabb időből : Ágnes Beaedikti Leopoldné, R á k h e 1 Pal- 
lósné; és azon Zeyk, kinek neje EjÓjí Komáromy Klára stb. 

A Zeyk család Erdély 86 helységében volt birtokos, ennyi hely- 
ségben vesztett 1848-ban úrbéri jobbágyokat. 

Czímere a családnak — mint fölebb a metszvény ábrázolja — a 



') L. ^etrajzát Siebenbürg. Quartalschrift V. 458. Leh. szerint. 
') Lefaoczky id. h. 443. 



2 68 ZBYK. — ZICBY. 

paizs udvarában yAÚá téren nyugvó orosííián, mely fölött pánczélos 
kar kivont kardot, s azon levágott vérző török fejet tarí. A paiz;^ fojött 
koronás 8Í8ak, ésí arról két oldalra leomló foszladék látszik. 

Zezellíng esalád. Zezelling Tóbiás i 7 ÍO-ben I. József király- 
tól nyert czímeres nemes levelet. *) 

Czimere négy részre osztott paízS; az 1. arany udvarban egy 
fejű fekete sas szétterjesztett szárnyakkai látható, a 2-ik és 3-ik fekete 
udvarban kettÖs farkú arany oroszlán első jobb lábával kettős eeüst 
keresztet tart, a 4-dik arany udvarban «öld téren fehér nadrágos, fe- 
kete harisnyás, kék kabátos nétnet áll, derekán vörös öv, fején tollas 
fekete kalap van, jobb kezével kivont kardot tart. A paizs fölötti sisak 
koronájából szintén olyan német emelkedik ki^ jobb kezével vörös- 
fehér zászlót tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös '*). 

Zichy család! (Zichi és Vásonkeöi gr.) Hol a történelmi való- 
ság ,végzödik, a költészet veszi át szerepét úgy nemzetek, mint egyes 
családok eredetének történetében. De a költészet ama történeti ho- 
mályt föl nem deríti, leggyakrabban csak bonyolítja, és a további ku- 
tatás lehetőségét is nehezíti. Majd minden család bír hasonló, régeb- 
ben vagy ujabban kelt pótszerrel i történelmi hiteles adatokat meg 
haladó időkre nézve, mely a család történetét a iiatszázados pergamen 
tartalmain túl vigye a homályos zűrbe, hol a költészet a valósággal za- 
vartalanul Öleikezhetik. Hazánk legrégiebb ősi családai átalában csak 
a XII. és még inkább a XIIÍ. századig adatolhatják hiteles okmányok- 
kal nemzedékrendjeiket, azontúl „h a g y o má n y-"nak igényelt (leg- 
többször ujabb keletű) reg^k hivatnak tanúságúi. A feliengző genea- 
logók legkevésbbé elégesznek meg a száraz valósággal 

Az ősrégi Zichy család czimerében — mint alább emlitendjük — 
koronából kiemelkedő két szarvas-agancs látható, éhez ragaszkodva 
iratik, miszerint a család egyik őse a hunnok korában egy szarvas út- 
m-utatása mellett gázolt át a Moeotis taván és úgy kalauzolá át a hun- 
nokat is ; innen lenne a család czimere ^). Egy másik, ujabb eléadás 
Árpád alatt a magyaroknak a Volga (Tanais) folyamon átköltözése- 
kor a nemzet egy részét Kis-Azsiába költözteti, és ott egy Zichy-töl a 



') Collect. herald, nro 7S6. 

^) Adaaii, Soutix gentil. tomo XIV. 

') Timon, Imago antiqna Hung. cap, 4. p. 2.5, Bei M. Notitia nova Hung. 
tom. V. Comit. Mosón. Idézve Lehoczky Stemmat. II. 44B. Nem lévé a szükséges 
megjegyeznünk, hogy a családi czímcrek (és főleg nálnnk ekkor még nem is 
léteztek, azok sokkal későbbi keletűek, valamint a családnevek is. 



zicHT, 369 

Öogia-Szichi ') erősség alapító} áúl ; majd raég az Ottoman uralkodó 
ház vérrokonáúl tünteti fel. — * Megemlítve ezeket, térjünk az okmá- 
nyok hiteles adataihoz. 

Zala vármegyében fekszik Z a j k (vagy Szajk) helység, most is 
a gróf Zichy család tulajdona ^), valamint Somogy vármegyében van 
Z i c h helység, jelenleg is a zichi Zichy nemes család birtoka ^). E 
két helységről neveztettek legelőször a Zichy család tÖrzs-ŐBei* A 
XIII. század második felében, 1270-ben élt Zichi G á I, aki, valamint 
még harmadik unokája is Zsigmond de Zajk-netk is Íratott. 

Nevezett Gáltól a családfa *) következő : 



') Kis-Ázsiában ezen Gogia-Szichi vagy Zicb erödöt e század elBŐ feli- 
ben viselt török háború alkalmával a Wiener-Zeüuny 1828. octob. 16. 2i0. szá- 
mában említi : Nachricbteu vom Kriegs-Scbaaplatz fölírat alatt irváii ',,.. die 
Türkén wandten sich nach dem befestigten Potten Cfoffia-Szichi, — Art a nézve pedig, 
hogy I. Ottomaa török ezultán magát Zichinek nevesé, idéztetik Gallo Bellicas 
Annalisa, ée Z i e g l e r : lu dem tíCglicben Schauplatz der Zeiteu. 

') Fényes £. Magyarorsz. állapolja Statia. Geographiai tekintetben. Pest 
1836. í. k«t. 229. és 617. lap. 

*) Fényes E. Geographiai Szótár IV. 326. 

*) Lehoczky Stemmat. II. 448. — továbbá Schönfeld Adelslex. I. 132. 
Kéziratokban a) Geneal. autheot. msa. I. b) Dedact. et Tabelláé ms. a nemzeti 
múzeumban fol. lat. uro 213. c) Wagner mss. tomo LXX. 272. d) Rajcsány ms. 
I. 47. IL 237. satb. Az ujabb nemzedékre a Góthai grófi Taachenbuch 
1837 — 1865. A grófi családtól teljes genealógiát nem nyer- 
hetvén, valamint a grófi nemzetségnek divényisenior. 
uradalmában Zsélyi le vél t ár n o k át ó 1 igérete daczára 
máig sem (1866. máj. 17.) érkezvén adatok; a családfára 
nézve csupán a fölebbi forrásokra voltam szorítva, mit 
netaláni hiány miatt megjegyezni kívántam. 



MAGTABORSSSAO C8AI.ÁDAI. XII. KÖT. 24 



370 



SSICRYi 



I. tábla. 

Gál 
1270. k. 
de Zicfa. 



Pascal 
d« Zicli, de Zajk 
1800. 

í 

Lá«2ló mester 
1847-74. 

(Corbovai 
Anna) 



Gergely 

Anna 1847. 

{Corbonrai 

László) 



Jakab 

de Zkh 

1847—74. 



P^ter 
1306. 



l&íyán 

kir. udv. 

1870. 



Elek 



Anua 

(Dombóy 

Péter) 



L Zsigmond 

1380-1406. 

de Zich alias de Zajk 

(darói Majos Dóra) 



I. Benedek 

1400—1458. 

(Szerdahelyi Imreffy 

Anna) 

l.Imie 
1466. 



I. Bálás 
Ziehy de Zajk 



István 



i- II Benedek 
^ 1488—1512. 
a (1. endrödi 
« Somogyi Verona 
2. paksi Paxy 
Judit.) 



íf. ZsigfQoDd Eáfael. 



1554. Zalai 

alispán. ^ 
(1. SK. baláái p' 
Zelfi Erxee » 
2 beregszói 
Hagymásy 

Anna) 
1571—84 



Kata Perpetua ^ » ;? 5^ « &■ Mibály Lásuló 
(Törjek (Maróca ?*Í 1 g S | 1528-40 de Zich. 
András) László) SfSrg g'^ S^^^'^onyai'-J^'^ 

Klára özv. 

1465. 

utóbb Haa- 

sághy 

Imréflé 



1^ 



C> p «D 

a tp ti 

CS 09 



Mihály Farkas 
1565. 1566. 

líiháir' 



Pereacz 

1587. 
(1. Sárkány 

Zsuzsi 
2. Zekoezjf 

Zsuzsi) 



Kata 
1597. 



Kata 
(Káldy 
György 
1565.) 



György Magdolna Anua 

1602. (Rajky (l.Szentléleky 

Albert) Bertái. 

2. gersei 
Pethő 
Ambrus) 



Tamás 
158<;~93 

török fogoly 
(polyáni 

Bán Zsófí) 



11. János 

t 



István 
t 



István 
1593. 



Gáspái 



Bora 
1598. 



L György 

1580-91. 

Mosón, 

Vas V. alisp. 

(l. sávoli 

Jósa Ilona 

2. Ostffy Anna 

3. Pogány Anna) 

Í7íjf<. II. táhián. 



Margit 
1565. 
(Viczay 
Mih. özv. 

1582) 



ni. Zsigmond 

(ákosházi 
Sárkány Klára 
utóbb Viczay 
Andráené) 



ZiCHt. 



371 



n. tábla. 

L Qyörgy, ki m I. táblán. 

1580—91. 

MoBon, 8 utóbb 

Vas alispácja 

(l.sávoli Jósalloua. 

2. Ostffy Anna 

3. Pogány Aíina) 



1-tól U. Rá&el 
1686—1599. 



I.Pál 
1598-1638. 



Ereae 2-101 Dl. Beneűek I. Mihály> Éva""^ 

__. 1586, 160á-163ö. 1623. g(Sa«leBtey 

(Bornemisza Veszprémi kapit. (Körtvé- Vasi sz. biró Vasi sz. bíró m Perencz) 
Anna) g^őri altáborn. lyessy (F. szeiostei és alispán L, 
(caábi Csáby János) Sober Erzse). (1. Dömölky g; 



Sára) 



Fobft. ill táblán, 
nemesi ág 



2. Eajky 

János) 



Kata 
2. 8z. jakabi -4» 
PethőKata 
ne { m « t <S^. 



György 

1666. győri 

165ft. eszterg. 

kanonok. 

jaki apát 



Zsigmond 

1647—1656. 

(l. simoDÍ Szabó 

Anna) 
2. Adorján Anna) 



I. Ferencz U. %örgy W>- 
(1. Boros (Siess JoUa 

Kata. •"* M M Na ch 
2.Prancsics^f S«c 

Éva.) 



se 



Péter 
1698. 



János 
(Komárom V 



György 
pap. 



László 
jesnita. 



Pál. 




János 

1755. 

vasvári 

e. kanonok. 



» í§ ^ »»» 



M 

mm* 

o 
a 

9c 



György Pál Mihály. 



IL Ferencz 

(senkoviczi 

Horvát^ Kata) 

Károly 
t 



1-tol n Ádám m. (?yörgy 
1703. a komáromi 

kapit a Ka- sereg alezred. 
butin ezredb. oszt. 1748. 
f Franczia orsz. (Saller Judit) 
(Jagudich 
Zsuzsa, 
alias Bzont- 
xnártoni) 

^iridám. ~^ 



József Ferencz 
Tolnai Mosooi 
sz. biró, aÜBp. jegyző 



(Bezerédy 
Fruzeina 

1764. 
ö zve gy.) 

József 
(Bésán Fáni) 



utóbb 

alisp. 

1767—70, 



Csepreghen 
(Kéry Orsolya ) 

Anna M. N. II. Imre Ferencz 
(lUovay (Cdibaoszt. 1743. 1762. 
József) Ján) ezredes. 



János 
C3. kir. kam 

1794. 
(Bezerédy 
Zsó fia) 

latrán Miklós 



Júlia 

(gr. Somsich 

Pongráez) 



Ádám 
ker. t. üln 
1732. báró 

t 



Ferencz Sándor 



íV. György Lajos 

Antia 
(Hőgyéezy 



Antal 
1779.) 



24* 



H12 



2lCfíY. 



m. tábla. 

I. Pál, *»•«//. fáblán. 

1598—1638. 

vöszprémi kapit. 

győri altáborn, 

(csábi Ceáby Sára) 
f""" — ^ —— ^ 

I. István 

8Z. 1616—1693. 

báró 8 1676. gróf 

tárnok in est. stb. 

(1. vedr^di Baranyai 

Mária 

2. Aniade Magdobia 1687.) 



IL Pál Klára ÍL István 2"tói Magdolna IV. Ádám 

CS. k. kam. (b. Áadrássy győri par<incs. {b. Bftlassa Mosoni főisp. 
(h. Károlyi Miklós) tlTOO-májM ~" ' 
Kata) (b. prib^ri 

Meiitb 
Mária) 



Simon) 



1699-1701. 
(1. gr. Porgách 
Zsuzsa 
2. Jakn sith Teréz.) 

Kata 



e^ 



ZsQzsa 
t 



IV. 



Károly 
1 1741. jun. 14. g (gr. Balassa Perencz 

WosoDÍ főisp. 'i5. Pál) i^an 

(gröf Stubenberg f 

Julián) 

Bogina Sarolta* 



I. László Klárar Mária Júlia I. Péter Sára 

alezr^d. apácza (gr.C8áky(gr. Barkó- sz.l674 f 1726. (gr. Petfcy 



komáTomi Pozsooyb. István) ezy Per. Szaboksi 
főispán főisp. sept. 

1701. t (1. Drugeth 

Klár?. 
2. Bercsényi 
Zsuzsát 1745 



Dávid) 



1 tői Perencz László M.Anna TcreR 2 tólMiklós ^ Zsuzsa 
győri ptíep szabolcsi (gr. Csáky (gr. Ven szabolcsi ^ 
tl783. föi8.l726. Per.) de Nath főisp. ^ 

József) t 1758. i^- 
(b. Berényit< 
Erzse) O 

O 

V 



III Pál HL István III. János Perencz. Mária Róza Ti. Imre 

eezt kan. drag. kapit. kir. tan. f (gr Eszter- apácza Arvai főisp. 

scutari 1 170S. 1707 f 1724. házy Istv.) féied. f 1716. 

püsp. (b. Thalheim ' (gr. ?.rdödy 

1 1737. M. Anna) Teréz) 



IV. János 

sz. 1710. 

CS. kir. kam. 

(1. gr. Széchenyi 

Kata. 

2. gr. Scbmidcgg 

Friderika) 

FoZ^/7. tdbldiP. 



Mária 
(gr. Kronegg) 



IV. István Bora 

sz. 1715. (gr. Be 

Komárom v. rényi 

admimst. 1761—67. Im*e) 
(gr. Stubenberg 

Mária Czeczil) 

« — '^ 1 

Folyt. V. tftbldfli. 



M. Anna Kata. 
(gr. Sztá- 
ray 
Imre) 



ZICHY. 



313 



rV. tábla. 



IV. János, ki a III. téhláiu 

8z. 1710. 
cs. kir. tan. 
(1. QT. Széchenj'j Kata 
2vgr. Schmide^^Friderika)_^ 



1-töl V. IV. Jo7.t5fa Kata M. Terez 

János Zgigmona. (1. b. An- fiz. 1752. f 1802. 
gz. 1737 cs.k. kara drássy apriL 14. mart. 25. 
1 1778 t 1802. János 
(1. gr. Be- fcbr. 11. 2. Bara- 
r^nyi (gr. Raab nyay 
Amália) generál 
j 3. b. Ke' 

i vay Fer.) 

palotai 



Mária 
2. b. Ln- 
s^nszky 

Teréz) 

I ^ » 

ÍV. János 
sz. 1777. 

jun. 30. 

1 1830. 

jul. 26. 
(gr. Coilo- 

redo 
Franziska 

1798. 
nov^tól) 

Folyt, a 
kof>. lapon. 



(gr. Keg~c8ÍU. k.h. 
levich (b. Wé- 
Károly) csey 
Siegbert) 



d g 



Julíána 2tóll. 

rBlank Miklóe 

^ N.) Palotán 

■ t 1826. 

sept. 2^. 

(JLivora 

J&ftkA 

t Í840) 



Kata 
(gr. Czi- 

ráky 
Öyörgy) 



Janka 

sz. 1792.' 

(Réh János 

t 1847.) 



11. Miklós 

szül. 1800. apr. 4. 

(b. Kray Mária) 



Mária-Jozéfa 
(1. Schnceberger Vincze 
2. Schönberger Adolf 
tábornagy.) 



Uh Miklós Mária Béla 

8z. 1823. aug. .3. sz. 1824. sz. 1825. 

(gr. Festetich f oct 11. 

Fáni) t 



Paulina 

sz. 1836. 

jan. 14 

(b.Oldershangen 

Verner) 



VI. Ferenez Teréz 

sz. 1769 1 1823. 08. k- h. 
cs. k. k. őrnagy (gr. Sermage 
(Malix Mária János) 

Luiza) a d o n y % dg. 

V. Zsigmond 

82. 1800. jan. 6. 

cfl. k. k.e'fl b.öm. 

(gr. Kolowrat 

Valéria) 



József 

Bz. lS02t 1851. 

C8. k. k. s uhl- tiszt. 

(b. Majthényi 

Adél, ö'Av. Traut- 

manudorfué) 



Camilla 
sis. 1831. 
dec. 17. 



Leona 
8z, 1833. 
apr. 27. 



Zdenko 
sz 1837. 
sept. 26. 



Zsigmond 

sz. 1840. 

oct. 26. 



Gynla 
sz. 1844 
oct. 23, 



Vl.Zsigm. 

87,. 1846. 

jan. $. 



Júlia 
sz. 1849. 
8ept. 23. 



Henrik 

Bz. 1859 

(>ct, 4. 



István 
sz. 1853 
aug. 17, 



Valéria 
sz. 1855. 
jun. 6. 



874 



S51CBY. 

IV. táblának 



folytatása. 



l á n g i Ág 



VI. MttoSi ki «ift dobéi lapon. 
az. 1777 jwTi. 30. 
t 18Ö0. jul. 26- 
(gr. Colloredo 
Fraacziska 
1798. nov. 30-tól) 



Teréz Fáüi 3 János Gy. György J. Kamilló 
se. 1800; 1; S2 1804. sz. 1805. bz. 1806. 
Z jun. 19. aug. 10. nov. 8. 
^h€lyt tan.(gr. Pálffy cs. k. k. 
Lángon Luisa 
bívt ea. k. k. 
t 1826) 



nov. 12. 
tlí»3. 
febr. 7. 



^ Amália 
§, s». 181Ö. 






Ter^58 
sz. 1811. 
sept ?0. ^ máj. 24. 

1 1816. 
febr. 14. 



AíMd 

sz. 18 JB. 
aug. 10. 






00 

5* 



Teodor Ferdinánd 

sz. 1727. sz. 1829. nov. 16. 

oct. 18. CB. k. kam. 

t sz. fejérv gazd. eln. 

(gr. Zichy Lidia 
1660-tól) 



Ferdinánd 
tíz. 1861. apr. 18. 



János 

sz. 1835 

dec. 31. 

(gr. Redern 

Mária) 

'Karolina 



sz. 1862 april. 6 



21GHY. 



Zlb 



V. t á b l a. 

IV. István, k£a IJI. tmán. 

8Z. 1715. 

Rooiáromi 

V. admínidt* 1761. 

{^r. Stubenberg 

Mária Cxeczi! 1750 tói) 



V. Ferencz 
szfil. 17Ö1. 

1 1612. 
v€8«pr^ini 

főispán 

főpohárnok. 

(1. gr.Ko- 

lowrat 

Krakowfizky 

M.A. 

2. gr. Lodron- 

Laterano M. 

D. 1808 tói) 



Jozefa l. Károly Juliana V. István Antónia ijtíoi'ol- 

8z. 1752. • 8z 1753. sz. 1754. m. 1755 gz. 1757. 

jan. 20. 1 18-26. jul 18. tl841. apr. 2- 

cs. k. h. állam, minist f 1792. cs^k- kain. f 1810 
(gr. Csáky (hzg Kheveri- nov. 1. (gr. Pálffy dec. 21. . 

János) hiller Mütsch (gr Czí- Terá-í (b- Schil-{ürg. Pal 
A nt. Má ria) ráky f 1833. son János) iavieiui 

' ^lk« i t» » t^ t Q, Q 



diiXit 
SZ. 175ÍÍ- 

oct. H 

t nm. 



e é t 

'VIÍ. lötváa 
sz 1780. 
tl853. 
Fcuzpr^mi 

főisp 

kiSl. kov. 

(gr. ötahrooí- 



C « O 2 

Franeziska. Mária An. 
az. I78á. sz. 1784, 
mart- 1. ial. 21. 

f 1805. t 1817. iul. 3. 
febr. 24. 
(gr. Simno- 
woda 



Eduárd Jőzs. Vilmos Gy. 
sz. 1808 sz. 1810. 



berg Axina) Leeniovszky 
1 Kázmér) 



9 e d r 6 d 



jul. 1 
k. föhadn. 

t 
á g 



jul 12. 
t 



Terez 

sz. 1813 

máj. 31. 

(gr. Waid- 

8tein János) 



Apollónia 
3Z. 1814. 
jul. 21. 

(gr. Kínsky 
Antal) 



Antónia H ^Ul. Károly ^ r" Don^okos Eugén Edmund 
8z. 1776. ^ g sz. 1785. ^ o 8Z. 1838. a/. 1800. sz. 1811. 
•Z.1774. apr. 24. ^No^^" oct. 11. ó?í«9^^ jal. 21. sept 25. jul. 9. 
(gr. Ná- ^ § ^ S Vas V. ^ p ^gveszprömi f 1849. cs. k. kam 
dasdy ^l^^v-í Adra. ^wjg g püspök* (bzg. Otlcs 



VIL 
Fer«ncz 



t 1861 
Bihari 



főispán Mihály) ^ ^^ ^cs. k. kam. g" lo gs a> 



fő aitón 
álló. 

(1- gr. 

Etfzter- 

bázy 

Amália 

t 1817. 

2. gr. Cav- 

riaui 

Janka) 



o o 



(1- gr 

Bat 

tbyán^ 



lí^S.i'S >'Edmund 



cbalchi 
Paulina) 






Jenő Livia 



5^*1 sz. 1834. sz. 1837. sz. 1«40. 

rf Zicby 
Férd.) 



^^ ^ A fA "t ^ o-^- íTo 8Z- Í8^4. SZ. 1837. sz. 1! 
:Í| ^2^r L^ -S:§:I' -*^' 12. (gr. Ee- (gr Zi 
•í^^ ^^!irit?\ ?'S^^:4.§ (gr.öat- derű Fett 
S^-'S-ponyFani) f^^ --^ ^ Z,y,,,^^ m.. 



Fóljft. a , 

kov, lapon. Anna 

sz. 1808. 

oct 29. 

(h, Odes- 

halfihi 

Ágost) 



e % i f e 



— H* terburg ,N.) 
?* gGabrielTa) IS^iö. 
?^ k^pv 



r » 



a <7 



Mária József 

sz. 1810. sz. 1814. 

fobr. 2. jul. 9. 
(b. Wal- cs. k. k. (gr. Bat 

ters- (haj. Met- thyány 

kirchtin ternieh Lajos) 

VHm.) Melan) 



Antónia Carolina 
sz. 1816. sz. 1818. 
jul. 14. nóv. 18. 



(gr. Ká- 
rolyi 
György) 



János Fercncs 
sz. 1820. sz. 1822. 
sep. 23. máj. 9. 
(b. Kray 

Irma) 



376 



ZICHY. 

V. tábláüak 



folytatá sa. 



• VU. Ferencz, ki az előbbi lapon. 

ez. 1784 1 1861, 

Bihari föisp. 

fő ajtónálló. 

(1. gr< Eszterházy 

Amália t 1817. 

2. gr. Cavriani Janka) 



Láseló 

sz. 1799. 

aug. 11. 

helyt. t. 
kam. 

(gr. Szé- 
chenyi 
Mária) 



Mária Kázmér Leopold 

sz. 1800. sz, 1802. 8z. 1805 

aug. 10. dec. 5. jul. lÓ. 

(gr. Sei- t 1847. őrnagy, 

lem máj. 26. (gr. Sztá- 
József) (gr. Kö- rayMária) 
nigsegg 
Mária) 



Páni 



Pál TX.Ferenc Ipoly 



János 
8Z. 1834, 
juh 15. 

kapit. 



Creseen- 

zia 

sz. 1836. 

aug. 8. 

(b. Selde- 

neck 

Miksa) 



az. 1806. sz. 1808. sz. 1811. sz. 1814. 
nov. 15. aug. 27. jun. 24. jun, 5. 
t 1850. 186J. v.váczi 
máj. 13. nógrádi kanon, 
(b* Hild- föisp. apát. 

prandt- (marq. de 
Mária) Ville 

Mária, gr. 
Demblin.) 



József Tivadar 
184Í. sz. 1847. 
máj. 



sz. 

nov. 13. 

jur, dr. 

1865. 

ke'pvv 



Ferencz és Ágost 

ikrek 
sz. 1852. jun. 14. 






Sándor Elek Ernő Géjza 

ez. 1843. jun. 29. sz. 1^4. dec 26. sz. I^í46. nov, 20. sz. 1849. jul 22. 



Sal. Ferencz 

BK. 1825. sopt. 23. 
t 



Lajos 

Bz. 1827. sep. 26. 

t 



Lás/Jó 
sz. 1830. sep. 11. 

cs. k. k. 

(gróf Széchenyi 

Emeeztina) 



Mária 
sz. 1833 dec. 16. 
(Visolyi Gusztáv 

1851.) 



ZICHY. 



377 



VI. tábla. 

I Károly, fet ai V. táblán. 

»z. 1753. t 1826. 

állam Düiinisier 

(hag. Khev«i?hi11er- 

Metscb Ant. Mar.) 

á i 9 o I '/vyi (tg 



VIILFerencz 

Bz. 1777. 

t 1839. 

altábornagy 

(gr. Ferraris 

Maria 

CB. k. h.) 



IL Károly 

sz. 1779. 

t 1884. 

Kamarai 

elnök. 

(1. gr. Eszter- 

házy Fáni 

tl804. 

2. gr. Feste- 

t ich Júlia 

EdytVILtábl 



Ferdinánd !> ^-Krisztina g Miklós Karolina 
sz. 1783. I £ sz. 1792. 3 sz. 1796. sz. 1802. 

tl862. a^gí:3.» apr. 30. rg dec. 3. febr. 4. 
altáborn. ^ ^ g-^ (hz. Khe- g-5 cs. k.kap. 
velencei <i P" ch í::^ venhiller § » (b. Loe 

kor- ^^^^ Metsch ^ ^ ' '"' 
mányzó ^ ^§^« Fer.) 
(gr. Sz^- ►«Jb^'« 

chenyi * 

Zsófia) 



H P 



Oi 



o< 



00 
I—* 
CD 






< ' deWiseen 
g-i:í Júlia) 

cg. 

CL 



(K5 



í)ar«jfo/t)t ógí 



> Friderik 
% sz. 1823. 
g jan. 19, 
o* tl848. 
^ máj. 10. 
p (gr. Stu- 
>->■ benberg 
to Anna) 

o 



^ Gábor 
g sz. 1828. 
m sep. 13. 
^ őrnagy 
S (b. Wit- 
^ tinghof 
cl. Zsófia) 
a 



Sándor 

BZ. 1829. 

febr. 4. 

kapit. 



> Karolina ^ 



g; SZ. 1832. 

D f 

CQ 

N 



00 
00 
p 

CD 



00 

Oi 



Vilmos 

szül. 1840. 

octoberb. 21. 

főhad. 



3. 

oa 

5* 



00 



s 

« 

00 






\^ Lndovika Carola-Alberta. 
^ BZ. 1853. Bzül. 1854. sept. 2. 
^' febr. 2. 



roszvári vagy Ferraris dg 



Henrika 

BZ. 1800. 

febr. 10. 

(hz. Odes 
cbalchi 
Incze) 



OB CO 
N N 



00 00 

o o 

♦-* * 
£ o 



^ 

•^ 



Emília 
8z. 1803. 
nov. 3. 
(gr. Szé- 
chenyi 
Pál) 



S -^ Emánuel Bódog 

• -^ sz. 1808. sz. 1810. 
dec. 26. nov. 20. 

S ^ g C8.k.k őrnagy cs. k. k. 

^ P L (Mi SS Stra (gr. Eeichen- 

Lessonitz 






"^ ^ S?chan Sarlotta 



Alfréd 
sz. 1812. 
mart. 13. 
t sep. 16. 



fcf o 



g.gc^ tl85l.) 






Emilia) 



Lajos W 
az. 1814. f 
mart. 1. ^ 
es. k. k. a> 
t 1859. ^ 
dec. 30. 

(BIe- r 

szynszka ^ 

Augusta. % 

cs. k. h * 



00 



B 

g: 

OB 



Viktor 



p^ sz. 1842. g g- 

^ jni.i °^i: 

J4.1865.orsz. ^«» 

gyüL kép. • N 

l-t 

OD 



ír< Karolina 

gf- sz. 1845. 

<?5 » oct. 13. 

^^ (gr. Szé- 

• * chenyi 

5 Gyula) 



C I-.. 



•3 



1 <7» 



Manó 
sz. 1852. "^ 
febr. 19, 



8 



aiCHY. 



L e b é n $ % 



VIl. t áb 1 a. 

U. Károly, Jd a VI téUán. 
8Z. 1??9. 1 1834. 
kamarai elnök 
(1. gr. Eszterbássy Fáni 
2. gr. Feezteticb Júlia 
3- gr. Seilem Crescencia) 
j m i k l ő 9 % 



a 9 



tólPál2tólJulia Pelicia Henrik Hermán Ottó Béla 8tóUá*cí 

1. 1802. sz. 1808. 8z. 1809. sz. 1812. sz. 1814. sz í815. sz. 1816. «WM VJíl. 

noF. 4- maj. 17. ju?. 2L oet. 21. táblán, 
ca.k. k. 1865. (gr. Csáky cs. k. k. 
Mosoni kanczeii. Gabriella) tábornok. 



lUg. 8. jau. 27. sept. 2. 
I. k. |t. (gr. Hu- C8. k. es 
r.KoroÍB nyady p. h 

Anna Perencz) (gr. Hoyos főisp (Szegedy 
18Ö4.) Henrik) (b. Mesko Karo- 

Irén^ íina) 



Karolina 
sz. 1842. 
nov. 27- 



Antónia 

8z. 1845. 

dec. 22. 



Hermán 
sz. 184& 
apr. 29. 



Il^na 
sz. 1857. 
aug. 17. 



Adorján 

sz. 1857. 

jul. 11. 



Iréue 

89. 1859. 

febr. VI. 



\ 



RjRroltna 

8z. 1620. 

jun. 8. 

08. k h. 



Alfi'éd 

sz. 1821. 

jun. 23. 

tl8ö6. 



•. Featetich jan. 7. 
Dénes) Oairóban 



Vra. tábla. 

11. Károly, hi a VIl lábUn 
8z. 1779. t 1834. 
(3 ik nejétől gróf 
Seilern Crescenctol) ____^__ 



Mária Qejaa Imre 

sz. 1822. sz. 1828. sz- 1831. 
ect. 12. aprU. 2. dec. 6. 

(gr. Wenck- cs. k. k. 
beim Antal) kiH>it. 



Rudolf Hona 

az. 1888. 8z. 1834. 

jun. 11. aug. 9. 

(fff.Péoky C8. k. h. 

4Íakobina)(m. Fallá- 

vicini 

Oavát) 



Az első törzs-Ösök kösűl Zichi Pascaloak egyik fia Péter 1306- 
n Róbert Károly király alatt élt, adományt nyert, és Esztergámnál 
ettél. ') Testvérei László és Jakab 1347-ben I. Lajos király 
út kaptak adományt L á s 2 1 6 mester fíágon fiában István kir. 
varnokban kihalt. Jakab azonban, (a somogyi Zichi Pascalnak 
,) mint az 1371. évi okmány mondja, *) és ki más adat szerint test- 
révei Lászlóval a nápolyi hadjáratban is részt vett^) a családnak io- 
bb terjesztője lett. Jakabnak Elek fiától unokája Zichi és Zajki L 
sigmond 1380 — ^1406. élt, nőül vévén darói Majos Dorottyát, 
erzé Tolna vármegyében a darói uradalmat. ^) Ennek a táblán lát- 



') L. „Állásából kidőlt Czedrus'' hal. beszéd. 1726. 
Katona História eritica tomo X. p. 476. 
^) Az idézett családfák szerint- 



i 



Í)^ó három fía kösüi I. Benedek a Hnnyadkk korában 1458-bai 
élt, *) és Mátyás kir. alatt — mint egy halotti beszédben olvassuk — 
bandériumot vezénylett. Nőül vette Zerdahelyi Imrének (kit Öl az I m 
reffy család eredt) leányát ImtQŰy Annát, ^) kitÖl hat leánya, és héi 
iia volt. ^) Ezek közül II. Benedek lett a család tovább terjesztője 
de mielőtt róla szólnánk, meg kell emlitenünk testvérét Mihály 
1528 — í 540-ből, kinek ága három nemzedékig terjedt, és kinek gyér 
mekei közül F 6 r e n c z és Katalin lő97-ben oklevél szerint Zali 
megyében Gutorföldi birtokosok voltak. 

lí. Benedek 1483. 1512-ben élt Első neje endrödi Somogy 
Verona, a második pákoei Paxy LajoB komáromi főispánnak leányi 
Paxi Judit volt Ezekt<)l három leány és két fiú maradt, az idősb fíií 
II. Zsigmond elhalván, Háfael maradt, ki I548.ban í. Ferdi 
nand királytól érdektársaival együtt ój megeiősitő adományt vit 
Zich/Gyal, Kéty, Zőllős másként Kapp, Elntafalva^ Budafalva, Jakab 
falva, Mersölcz, Csehe, Vörcheg, Baliaka, Felrithfalva , Lőcseifalva 
Guthorfölde, Kisfalud, Hahót, Szerdahely birtokaira ; 1654-ben Zala 
alispánságot viselt, *) Eisö neje szent- balási Zele Erzsébet, a másodii 
1571 - 84-ben beyegszói Hagymássy Anna volt. Ezektől egy leányi 
Margit 1582-ben már lósi Viczay Mihály özvegye*) és négy fia ma 
radt. Ezek közül Tamás 1593-baii törökfogságba esett, de kiválta- 
tott, és gyermekeiben kihalt, hasonlóan kihalt 111. Zsigmond is 
kinek neje ákosházi Sárkány Klára, utóbb Viczay Andráshoz meni 
nőűL Családfentartóúl maradt 1. G y ö r g y, ki a hadi pályán is részi 
v€tt, és ld66-ban Kerecsényi László mellett Gyula vára védelmébec 

') Benedekkel egy kom volt és 1453- ban dU Zichy Lukács, kit a táb 
Iára illeszteni nem tudunk. Lásd gr. Tskki Hunpadiak, kora X kél. 363. lap. 

*) Anyja Zákáoy Kata Zákány Miklósnak leánya yoit. 

') RajcsáDyi genealógiáin itt egy ízzel több áll, t. i. L éall. Benedei 
közé egy Bálás van téve, az í. Benedeknek fiáál a 11. Beneidekuek és testvérei- 
nek pedig atyjáűi. De utébb ezt B. maga is kitörlé. 

*) Rajcsányi Ád. szerint. 

*> Budai Fer. fiist. lex. III. 61é. lap. átvette Forgách Per. Comment pag 
348. azon orthograpbiai hibás adatát, mintha Zicbj Margit 1565-ben Miksa kr 
rálytól Trencsín várát hatezer forintért zálogba vette volna, azonban e helyeti 
Zéchy Magdolna (gróf Pyrhus ab Arco öavegye) értendő, ki után 1573-ban if 
még Kerekes munkája szerint Trencsin várát Zéchy (vagy Széchy) Magdolnt 
v^e Foppel Láezló lobkovi«zi báró birta zálogjogonj ki a«t lb82-ben adta For 
gách Imrének és vejének Zrínyi Ilonának zálogba, míg 159.S-ban Forgách Imre 
tői Illéebásy István kezébe került^ és enáek családja által biratott e szkzaé 
folytán is 



80 



ZICHY. 



ítíködött ^) ; már 1580. — 1591-ben Mosón várraegyének, 2) 1592-ben 
edig Vas vármegyének alispánja volt. Háromszor nősült^ először 

nÖül vette sávoli 
Jósa Farkasnak 
leányát Ilonát, en- 
nek halála után 
Ostjffy Domokos 
leányát Annát , 
harmadszor vette 
csebi Pogány Já- 
nos leányát An- 
nát, ezektől hét 
gyermeke maradt 
éleiben, és pedig 
a.z elsetöl a többi 

höztl. Fái, kiről 
mint 6Z öszves 
gróf Zichy csa- 
lád törzsatyjáról 
alább eralékezen- 
dünk,a másodiktói 
született in. Be» 
n e d e k és I, M i- 
h á 1 y, a most élő 
zichi Zichy nemes 
családnak alapí- 
i, a harmadiktól is volt fia Á d á ra, de magnélkül halt el. 

III. Benedek 1622. 1 623-ban 3) Vas vármegye szolgabirája 
330-ban követe *) volt, utóbb alispánnak iratik. *) Nejétől íelsö-szeles- 
li Sóber^) Erzsébettől két fia maradt; u. m. György, ki 1656-ban 
j^öri kanonokból az esztergomi káptalanba lépett át, 1658-ban zó- 
^omi föesperes lett, ') római theologus, és jaki apát volt, és Z b i g- 




i 



') Istvánffy Nic. História edit. 1685. pag. 309. és utánna Budai id. h. 

Lehoezky Stenimat. L í99. éa ered. oklevél, továbbá Rajcsány id. h. 

') Eredeti okiraton, es 1622. évi 36. 1625, évi 20. törv. ez. 

*) Lehoezky Stemmat, I. 191. 

") Rajcsányi Ád. id, k. 

•) Bsjcsányirói. más genealógiákon S ó b e r helyett SÖter olvasható. 

') Memória Basilicae Strlgomensis pag. 168. 



mond 1647 — 1855-ben, ki előbb szent-simoni Szabó Báb'nt leánjj 
Aniaát; ennek halálával felsö-öri Adorján Mihály leányát Annát vévé 
feleségül; iemét két fiú atyja Ion, egyik €a János nejétől Komároaa 
Imrének Éva nevű leányától nemzé Györgyöt a papot, Lá8zl<! 
a jedOitát, Pált, kinek a táblázaton látható három fián túl ágazat 
nem ismerjük, és Jánost, ki 1755 — 1760-ban a vasvári káptaU 
éneklő kanonokja, (de C&nde^is alias Gierzen de terra Fogaras) ap 
és apóst jegyző volt. 

- Mihály (III. Benedeknek testvére) 1623— 1635-ben még V 
vármegye ezolgabirajá .'), utóbb alispán volt.') EIsö neje Dömölfe 
Katalin, a második szent-jakabi Pethö Kata volt. Ezektől négy gye 
meke maradt, közülök Györgynek Siess Jóliától csak gyermekeit i 
merjük, a másik fiú I. F e r e n c z kétszer nősült, első neje volt Bor< 
Katalin^ kitől a táblán látható IL A d á m és IIÍ. György fiai m 
radtak, másodszor nőül vette Franchich Évát, kitől gyermeke ne 
maradt, de ki özvegyen maradván, másodszor férjhez ment Vg 
dinjei SándorhoZ; és ennek halálával Svastics Gáborhoz. Említ* 
fiai közül 

IIÍ. György a komáromi magyar seregnél alezredes, atót 
ezredes *) volt, 1743-ban osztozott rokonával II. Imrével (IIL Adár 
fiával). Nejétől Saller Judittól *) fiai voltak A d á m, F e r e n c z, S á 
d o r, IV. György, (kinek leánya Anna Högyészy Antalné 1779-be] 
és Laj OS, tovább ez ágat nem ismerjük, de ezen Öt testvér közül mc 
kell különösen emlitenünk Ádámot, ki előbb 1723ban Bács vá 
megye alispánja ^) innen a Dunántúli (kőszeghi) ker. tábla ülnök 
1730-ban már nádori itélö-mester volt, 1732-ben pedig báróság] 
emeltetett, *) de magnóikul halt meg. 

II. Ádám (IIL Györgynek) testvére, 1703-ban kapitány volt 
Rabutin ezredben. Meghalt Francziaországban. Nejétől Jagudich má 
ként Szent' Mártoni Zsuzsannától két fia maradt : II. F e r e n c z és I] 
Ádám. Ez atóbbi Csepregen lakott, és nejétől Kéry Orsolyától nem: 
Ferenc zeta csepregit, ki 1762-ben ezredes volt, és Imrét, kikne 
utódait nem ismerjük. 

') Eredeti okiraton, és 1635. évi 92. törv. ez. 
^) J^jcsányinál, e's Adami Ms. a nemzeti muzeamban. 
') Lehoczky Steoimat. II. 449. Éa Rajcsáiiyi id. h. 
*) Bosaányi contra Eszterházy pör, pag. 505. 
*) 1723. éyi 45. törv. ez 

•) Adami Mih. Collect kézirat a Demzeti múzeumban fol. 4rén U 
3Z. alatt. 



I 



382 zjcnY. 

n. F e r e n c z (líl. Ádám testvére) vabiczai Senkovicz Horváth 
Katalint vette nöűl; ettől születtek a táblán látható Öt gyermeke j ezek 
közül József Tolna megyében szolgabíró, utóbb alispán, kinek 
utódát Jánost 1794-ben cs. k. kamaráénak olvassuk. — Perencz 
(IL Ferencz fia) Mosony megyének előbb jegyzője, utóbb al- 
ispánja volt 

Mint jött Je ezektől (a családfa IL tábláján) a Zichy-ek Somogy 
megyei nemesi ága, melyből Zichy Antal nevezett megyéből 1861- 
és 1866/6-ban országgyűlési képviselő, és jelesebb szépirodalmi mü- 
veiért Kisfaludy-Társasági tag, — adatok hiányában nom közölhetem. 

Vissza kell térnünk I. Györgynek fiához I. Pálhoz, kitől a 
Zichy grófok összes családa származik. Nevezett 

I. Pál 1619-ben Veszprém várkapitánya, volt, midön azt Beth- 
let! serege megszállta ; és miután azt hősiesen védeni akarván, a,z Őr- 
ség által a vár feladatott, *) Bethlen fogságába esett, honnan őt neje 
csábi Csáby Sára nagy Ösazeg sarczon válta meg 1622-ben. Hűségéért 
Győr és a hozzá tartozó erősségek alvezérévé (vice-generalis) lett, 
^yszersmind arany sarkantyús vitéz volt. O szerzé családjának még 
veszprémi kapitány korában a Fehér- és Veszprémi-megyei jószágo- 
kat, valamint 1634-ben a Libén-Sz. Miklósi uradalmat is, raig Zala- és 
Somogymegyei atyai birtokait 1624 ben testvéreire átirá. Meghalt 
1638. évi jan. 28 án. *) Nejétől csábi Csáby Sárától egy fia maradt : 

I. István, született 1616. sept, IS-án. Gondos neveltetésben 
részesülvén; serdült fiatal korában IIL Fei*dinand udvarában kamarás; 
1637-ben a győri lovasság vezére, 1641 ben Győr vár és városa sere- 
gének parancsnoka , 1650-ben Veszprém és Vázsony vár főparancs- 
noka, atyja után országos altábomok, 1655-b6n kamarai elnök, és 
báró lett. ^) 1661-ben korona-őrre neveztetett, és e méltóságban az 
1662. évi országgyűlés által is megerösiíetett. *) 1676-ban I. Leopold 
király által Összes utódaival grófi rangra emeltetett '^) 1681-ben Mo- 
sony vármegye főispánjává, majd föajtónállóvá, 1690-ben pedig tar- 



^) Pethö Gergely, Magyar Krónika. Ibö. lap. 

') Saigó Benedek, Győri Sz. Mária Congregatio eredete. 10. én 42. lap 

') Lehoczky Stemmat I, 17Ö. 

') 1662. 49. évi törv. ca. 

*) Uher Kegius ; Bel Notitia Nova HaDg. tomo V, p 31—37. Továbbk 
Deduct. et Tabelláé kézirat a nzti múzeumban nro 2lS. — üj Magyar Múzeum 
1851—2. évi foly. U. köt. 451. lap. stb. A góíhai grsífl, Taschenbucb a grófság 
keletet hűtlen forrásból merítve, mindeniitt téved 



ziCHT, 383 

öok mesterré neveztetett. Meghalt 1693. mart í5-én (Virágvasárna- 
pon). Eltemettetett Oroszvárott, bol az általa épített templombar 
emlékére latin felirattal ékes sírkövet Aáéxa üa állított. szerzé ée 
adományokkal erösité meg családja részére a temérdek vagyont, me- 
lyek családját a leggazdagabbak közé emelték. Már 164ő~ban vitt az 
oroBzvári uradalomra kir. adományt. ^) Hasonlóan az atyja által szer- 
sett Libén-Sz.-MiklÓ8Í uradalomra 16, melyre nézve a kincstárnak 
hátralévő 7000 ftját íefizeté. 1649-ben szerzé a váesonykeÖi uradal- 
mat,*) Adony, Felsö-alsó Czikolával és Sz.- Mihály lyal, 16Ö0 ben a 
Palotai uradalmat, és mindazon javakat, melyeknek Fejér és Vesz- 
prém megyében a család jelenlog is birtokában van. Még atyja I. Pál 
a kamarától II. Ferdinánd király korában zálogjogon tízenhét ezei 
írtban szerzett Komárom várához tartozott hét helységet, mely azon^ 
ban utóbb III. Ferdinánd által a zálogos összeg megtérítése mellet! 
gróf Pucheim János-Kristófnak átengedtetett , azonban 1657. után 
Pucheim János utóda Adolf az összes Komárom vári jószágoknak négji 
helységen kivűl visszaváltását Zichy Istvánnak engedte át, melyeket *] 
azután I. Leopold király 1659-ben Zichy Istvánnak s fíágd utódainak 
örökösen, leány- ágú utódainak pedig visszaválthatóiag adományozta, 
és 07,818 fban kötötte le, eg} szersmind vérhatóságot is adván e bir- 
tokokra, és szabadságot, hogy Osicsón, vagy más alkalmas helyen a 
komáromi várhoz hasonló mentességü és szabaditékú várkastélyt épít- 
hessen. Ugyan csak István szerzé Nógrádmegyében a grÓf Balassa 
Imre hűtlenségi bélyegén a koronára szállott Divényi urodalmat, 
melyre I686ban kapott kir. adományt, és mely utóbb családi seniora- 
tusi urodalommá vált Házasságra kétszer lépett, elsÖ neje vedrédi 
Bai'anyay Mái*ia voltj kitöi gyermekei maradtak II. Pál, Klára b. 
Andrássy Miklósné, és 11. István. Második neje volt várkonyi báró 

^) Idber Kegius aani 1646. folio 66. 

*) Vásonykeörttl vettek fel aaután I. István Qtódai a vázsonykeSi 
predikátumot. 

*) Ezen birtokok az oklevél szerint a következők voltak : Nagy-Megyer 
m. vároe, Izsap, Ekec^í, Nagy-Tany , két C e í c s ó, Megyércs, Bogyó, éa Szöay 
helységek j Áazód- vagy Királyfölde, KecB, Bök, P. és Á. Aranyos, Füzekíö, éa 
Monostor puszták Komárom megyében, Tök^ Budakes%, Ó-Buda, Szent-Endre, 
Bogdán és Tótfalú helységek, továbbá Monostor, Torda, váczi rév- Sz. Péter 
és Várad pusztahelyek Pilis vármegyében. Ezen birtokb«>l az 0-Budai aradalom 
1766-ban gr. Zichy Péter fiának Miklós szabolcsi főispánnak özvegye által ju- 
tott viasza egyesség szerint a koronára. Uj m.. múzeum 1S5Í/2 évi fvly. IL kot. 
454, lap. 



384 



ZlCfitt. 



Amadé Magdolna, (f 1687.) kitol leánya Magdolna b. Balassa Si- 
monné, és fía IV. Ádám maradt. 

IV. Ádám, ki atyjának Oroszvárott síremléket állított, sokat 
utazott, miről 1673. évM fennmaradt jegyzetei tanúskodnak. 1674- 
ben Győri kapitány, 1680-ban k. kamarás, 1685-ben k t. tanácsos, 
1687-ben pedig Mosony vármegye főispánja lett. Meghalt 1701-ben. 
birta atyja hagyományából a divényi urodalmat, mely azonban 
utóbb 11. Pál ágára visszaszállt. Első neje ghimesi gr. Forgách Zsuzsa, 
a második orbovai Jakussich Teréz volt, kiktől két leánya és két fia 
maradt, azonban a fiúk közül csak Károly élt férfi kort, ifjabb ko- 
rában külföldön utazott, haza térvén 1713-ban Mosoni főispán ') 1716- 
ban kamarás lett, a következett 1717-ben részt vett savoyi Eugen 
alatt a tÖrÖk háborúban és Temesvár ostromában. 1735-ben a sz. ko- 
rona őre'*) és v. b. titkos tanácsos lett. Birta Bars megyében Kis- 
Tapolcsánt is. Meghalt Pozsonyban 1741. jun. 14-kén ^; , eltemette- 
tett Oroszvárott. Nejétől gróf Stubenberg M. Juliannától, ki utóbb gr. 
Pálffy Jánoshoz ment férjbe?, csak két leánya Regina és Sarolta 
maradván^ ága kihalt. 

IL I s t V á n (I. Istvánnak fia), atyja életében ifjabb ístvdn-u&k 
neveztetett; cs. kir. kamarás é^ tanácsos, 1682-ben Szabolcs vármegye 
főispánja, Viz-vár kapitánya, úgy Zsámbék vár főkapitánya, *) utóbb 
Györvári főparancsnok, 1693-ban korona-őr, ^) 1698-ban Komáromi 
főispán lett. ®) A hadi téren szintén érdemeket szerzett, nagy részt vett 
Palota visszavételében, úgy Csókakeö ostromában, harczolt Kanizsánál 
és Fejérvárnál, és diadalaiért hálából Győrött kápolnát alapitott, 
melynek a család mostanig kegyura. Meghalt 1700. maj. 4-én. '^) Ne- 
jétől bribéri Melith Máriától hat gyermeke, négy leánya és két fia I. 
László és Péter maradtak. 

I. László szintén a katonai pályán szerepelt , és alezredes- 



*) Lehoczky Steinnoat. I. 133- Más adat szerint^ már 1690. sept 4. lett mo- 
soni fŐisp. 

') Horányi De Saora Corona pag. 376. Lehoczky Stemm. L 1Ö5. 

») M. Történelmi tár YL köt. 99. lap. 

*) 1687-ben egy ünnepélyes menev^d levőién ily czímzetet használt 
f^Comes Siephanus Zichy junior ^ J. Comitaíus Zabolcsenais Supremua OomeSj Sacr. 
Caes et Reg. Maitis Consiliariug, Camerarius, univcrsoram bonorum Comaromiensiwn 
haereditariun Dominué^ Praesidiique Sámbékensis Supremut Capiianem.^ 

•) Horányi id. h. 375- 

*) Fényes E. Komárom várm. leírása 59 lap. 

') Poiötte mondott halotti beszéd nyom. N.-Szombat.ban 1700. 4rdt. 



ZICHY. 385 

ségig vitte, 1701-ben atyja helyére Komárom vármegye f^ispáoja 
lön. *) Mict a gróf Forgách ezred alezredese a franczia háboriiban 
megsebesülvén; 1703. mart. lö-én magnélktil meghalt. Testvére 

I. Péter szül. 1674-ben. Még atyja életében í. József császár 
tanácsoBa, 1694. Zsámbék vár főkapitánya, 1695 ben Szabolcsi fő- 
ispán, 1699-ben kamarás és v. b. t, tanácsos, 1707-ben foasztalnok 
mester, és végre 1724-ben a hétszemélyes tábla közbirája. Lakott 
többnyire Zsámbékon, meghalt 1726. jan. 25-én,*) és az óbudai pa- 
rochialís egyházban fia Miklós által emelt vörös márvány emlékkő 
temettetett. ^) Mint költö helyet foglalt irodalmunkban is, ámbár versei 
csak kéziratban és részben maradtak fen. ^) Első neje homonuai Dru- 
geth Klára ^) volt, ettől szulettek gyermekei : Ferencz a püspök 
és László, kikről alább, másodszor 1708-ban vette nőül Bercsényi 
Zsuzsannát®) (kivel ó budai birtokukon kastélyt és kápolnát épitetvén, 
1724-ben ott Kis-Czell név alatt a híres Mária Czellhez hasonló búcsú- 
járó helyet kívántak alapitf.ni, mely tervet Bercsényi Zsusssa és egyik 
fia Zichy Miklóssal folytatván és a kápolna melle zárdát építvén, azt 
1738-ban a trinitarius szerzetnek adományozták.) Nevezett gr. Bercsényi 
Zsuzsannától, ki 1745-ben halt meg, gr. Zichy Péternek szintén ma- 
radtak gyermekei ; egy leány, Sára gróf Petky Dávidné, és M i k- 
1 ó s. A három fiúról egyenként szólaudunk. 

Ferencz (Péternek Drugeth Klárától fia) papi pályára lép- 
vén, az első misét Bécsben a kir. fölség jelenlétében 1724-ben monda, 
és 18 éves korában már sz.-györgyi apáttá neveztetett, 1725 ben n.- 
váradí plébános és kanonok, 1727 ben esztergami kanonok, nyitrai 
foesperes, 1734 ben vág újhelyi prépost lett, ^) 1742-ben növi, 1743* 
ben bosniai czimzetes, majd meg azon évben győri megyés püspök 
lett, egyszersmind v. b. titk. tanácsos, 1744. jun. 8-tól Győr vármegye 
fdispánya, 1774-ben Sz.- Istvánrend vitéze, meghalt 1783. jun. 8án, 

') Fényes E. Komárom várm. leírása 59. lap. 

') Lásd a fölötte 1726. mart. 18-4n mondott halotti beszédet : „Állásából 
kiJölt tös gyökerei nagy Cédrus'^ sat. czím alatt nyomt. Budán 1726. 4rőt. — L. 
1715. évi 39. törv. ez. 

') Uj m. múzeum 1850—1. évi foly. II. köt. CDLVI. lap. 

*) üj m. múzeum 1851—2. évi foly. I. köt 259—275. lap. Neje Bercsényi 
Zs. részére egy német ima-könyvet is írt. L. Egyetemi könyvtárban. 

•) Homonnai Drugeth Zsigmondnak Keglevich Teréziától leánya. 

*) Székesi gróf Bercsényi Miklós tábornok és ungi főispánnak homonnai 
gróf Drugeth Krisztinától leán) a. 

') Memória BasiJicac Strigon. p. 167. 

MAGYAROBSZiO CSALÍDAI XII. KÖT. 25 






^'■Q Zf€Hy. 



kora 83» évében. *) Eltemettetett Győrben a fStempíomban. 
TeiBtvére 

László atyja után Szabolcs vármegyének volt főispánja 
1726 — 1734-ben. Meghalt magnélküi. A harmadik, más anyától való 
testvér ^ 

Miklós, sz. 1710-ben, a szabolcsi föispánságban László bátyjá- 
nak utóda 1734 ben, a midöo egyszersmind megnősült, feleségül vé- 
vén karancs-berényi gróf Borényi Erzsébetet ; kitol azonban gyermeke 
nem maradván, magtalanul halt el HőS-ban, és Ó-Budán a szülői által 
aiapitott Triailaríusok templomi sírboltjába temettetett el, ékes vörös 
marviány emlék alá. ^) Benne e szerint ezen ága kihalt. Az óbudai 
uradalom özvegyére gróf Berényi £rzsébetre szállván , attól a kir. 
kincstár az ó-budai koronái urodalmat 1766. apríL 12-én Mária Te- 
rézia által is aláirt oly egyezség mellett válta vissza a m. kir. kamara 
részére, mely szerint a nevezett Özvegy haláláig évenként tizenhat ezer 
ftot húzott a m. kamarától. 

Kihalván ezekben IL István ága, vissza keli térnünk ennek 
idősb testvéréhez IL Pálhoz. 

IL Pál (í. Istvánnak Baranyay Máriától fia) k. kamarás és 
vázsonyi várkapitány volt. Nejétől nagy-károlyi báró Károlyi Katalin- 
tói következő gyermekei születtek, úgymint: III. Pál, IIL István, 
ÜL János, Ferencz (korán elhalt), Mária gróf Eszterházy Ist- 
vátmé, Róza Vasvári ursuiita-apácza. és IL Imre. A fiukról külön 
ssólandunk, köztök IIL J á n o s ról legutóbb azért, mert tőle szakad le 
a mostani öszves grófi nemzetség. 

IIL Pál papi pályára lépett a győri megyélxen. 1709-ben Rá- 
kóczy IL Ferencz udvari káplánja volt, ^) és valószínűleg már ekkor 
kanonoka győri megyében, honnan 1711-ben e^ztergami kanonok- 
ságra ment át, ott utóbb őrkanonok, és scutari választ, püspök lett, 
meghalt 1737-ben. *) Testvére 

III. István a Darmstadti csász. drag. ezredben kapitány volt 
meghalt magnélküi Olaszországban 1703 ban. Testvére 

ILImrc 1684-ben vázsonyi kapitány, 1696-ban kir. kam. és 



') Czech János : Győr vármegye főispánjairól. 61—62. lap. 

') Hol az a raktárnak használt sírboltban most is látható fáidomboriiau 
véé&tt és befalazott mellszobrával együtt, mely utóbbit a grófi család alkalma- 
sabb helyre téve, megmenthetne. L. üj muz. 18Ö0--1. évt IL CDLIV. lap. 

*) Kaprinal Mss. Á. tomo L. pag. 167. 

*) Memória Basilicae StrigonienBÍs pag. 165. 



ZICHY. 387 

tanácsos, és a csajkások ezredese, 1720-ban Árva vármegje föígpánja 
lett. ») Meghalt 1746-baü kora 77 évében. Ő alapítá a divéüyi aradal- 
inat seniora(ussá. Nejét<Ji monyorókerekí gróf Erdddy Teréztöi csak 
leányai maradtak, mint a táblán láthatni. Yégre követkeaiik 

III- János 1707-ben kir. tanácsos lelt Meghalt 17 24-bexi, Bo- 
dajkoQ temettetett el. Nejétől báró Thalheínab Mária Annától ^gy 
leánya és két fia maradt I V. J á n o s és IV. I s t y á n, kik által a gróű 
nemzetség két fővonalra szakadt, amattól a palctai-vonal, ettdi 
(t. i. IV. Istvántói) az oroszvári-vonai származik- mindkét vo- 
nal ismét több ágakra oszolva, A két vona! itt egymás után fog kö* 
vetkezni. 

L A palotai vesaL 

(A IV. táblán.) 

Ezen vonal III. Jánosnak *) idősebb Mtól IV, J á a o s t ó i ered 
a ki 1710 ben született, és kir. tanácsos volt, ^) éli még 1740-ben is. 
Első nejo gróf Széchenyi Katii, kitol hárooi leánya és két fia V, Já- 
nos és í. Zsigmond születtek, második nejétől gróf Schmídegg 
Friderika (v, Francziskától) gyermekei I. Miklós és Katalin ma* 
radtak. Most említett három ű% három ágat alapított, úgymint V. J á- 
n s a lángi'f 1. Zsigmond az adonyi- és I. Miklós a 'palotai- 
ágat Lássak ezeket egyenként 

a) Nftgy-Lángi-ág. 

V. J á n 8 (IV. Jánosnak gr. Széchenyi Katalintól fia) született 
1737"ben. Volt cs. kir. kamarás. Valamint atyja, úgy (> is eivonulúin 
élt. Meghalt 1778. évi mart. 13-án. Első neje volt gr^tf Berénji Mária, 
csiiL k. hölgy, ennek halálával a második reglicaei báró Lusénssky 
Teréz (szül. 1754. dec. 31. f 1812. jul. 20.) Ettől fia 

VI. János szül, Nagy-Lángon 1777. jun. 30-áii, saiiiíén C3. 



') Lehoctzky Stemmat I. 112. 1723. úmí 45. töry. ez, 

') Ekcü III. Jánost, Sebönfeid Adels lex. I. i3S. Mosoní íőiapánnak s. 
a. t Írja, .de nagy tévedéeböl, mert as ö korában azt gr. Eszterházy Fái. és gr. 
Zieby Károly viselték. 

*) Ezen IV. Jánost szintén Schönfeld id. h. gyÖri föiapáunak írja. de hi* 
báaaa, mert az Ő korában azon méltóságot GroiJ Adolf és gr. Zíehy Ferenci 
püspök és ez utóbbi halálával l783-tól gr. Zichy Károly viselte, h. C?:ech sd. h. 

2Ö* 



388 ZICHY. 

kir. • kamarás , ki a Lurloviceál'a közel 15 ezer ftot adott. ') Megtialt 
1830. júl. 26-án. 1798. nov. 25-én vqMü uöül gr. Colloredo Franczis- 
kát, ^) (ki 1783. jun. 1. született) kitol a táblázaton álló kilencz gyer- 
meke szülelett. Ezek közül négy férfiú, úgymint I. János-Györgj 
2. György J á n o §, 3. K a m i i 1 ó, és 4. Alfréd. 

János-Gy örgy szül. ]804. jun. 19-én. Volt helytartósági és 
utóbb kanczellariai udvari tanácsos 1848-ig. Meghalt magtalanul 
1859. után, 

György János szül, 1805. aug. 10-én. Szintén cs. k, kama- 
rás, a nagy-lángi és szönyi uradalmak birtokosa. 1826. oct. 24-én nőül 
vévén gróf Pálffy Luizát, ettől többi közt élö két fia maradt, u. m. a) 
Ferdinánd sz. 1829. nov. 16. Cs. kir. kamarás, és a székes-fejér- 
vári gazdasági társ. elnöke, és 1865/6-ban Fejér vm. egyik orsz. gyüL 
képviselője. 1860. jun. 22-én vette el Sz.-Mihályról gr. Zichy Edmund 
leányát Liviát, kitől a táblán látható két gyermeke van. b) János 
szül. 1835. dec. 31-án. Nőül vette 1863. aug. 22-án Berlinből gr. Re- 
dern Jankát. 

Kamii ló szül. 1806. novemb. 3-án, cs. k. kamarás; — és 
Alfréd szül. 1816. aug. 10 én, — nötelenek. 

b) Adonyi- és sz. • m ikló si -ág. 

Törzsatyja IV. Zsigmond (IV. Jánosnak gr. Széchenyi Kata- 
lintól fia) 1770— 1774-ben helytartósági tanácsos és cs. kir. kamarás 
volt. Meghalt 1802. íebr. 11-én. Nejétől raabenheimi gróf Raab Amá- 
liától Q^y leánya Teréz gróf Sermage Jánosné, és egy fia maradt, 
úgymint 

IV. Ferencz (Paulai,) ki 1769. febr. 10. született, volt ca. k. 
kamarás és ^^y szabad zászlóalj őrnagya. Meghalt 1823. május 30-án. 
Nejétől Malix Mária Luizától két fia maradt: a) az élö V. Zsig- 
mond (szül. 1800. jan. 6.) cs. k. kani. és őrnagy; és b) József (sz. 
1802.) cs. k, kamarás és volt uhlanus tiszt, ki 1851. dec. 20-kán halt 
meg. Mindkettőnek nejeit és gyermekeit a táblázaton láthatni. 

c) A palotai-ág. 

Törzs-atyja I. Miklós (IV. Jánosnak második nejétől gróf 
Schmidegg Friderikától fia) volt cs. k. kamarád és a dívényi ur idalom- 

') 1808. évi 7. törv. e's 1836. 39. törv. ez. 

•) Gr. Colloredo József é"? gr. Serény Fraucziska leáoya. 



nak is senior birtokosa. Meghalt 1826. sept. 22-én. Nejétől Lívora Jan- 
kától (mh. 1840. nov, 3») két leánya és egy fia maradt: 

II. Miki ÓS; sz, 1800. apriL 4-én. Birtokosa Palota, Fapkessi^ 
Síir, Kúty és Fnotának. 1822ben vette nőül krajovai báró Kray Má- 
riát, kitől született gyermekei közŰl csak egy űú él : III. Miklós, 
ki 1823. aag. 3 án született, és kinek neje tolnai gr. Festetich Fanny. 

IL Az oros2várí vonal. 

(V. táblán.) 

E vonal törzs-atyja IV. I s t v á n (III. Jánosnak b. Thalheimb M. 
Annától fia) szül. 1715. jul. 16-án. Cs. k. kamarás. Míg testvére osz- 
tályba a palotai stb. uradalmakat, akkor ö az oroszvári, L, sz.-miklósi, 
sz.-péteri, nagyvázsonyi, n.-szölösi uradalmakat kapta. Katonai pályára 
lépvén, a Pálffy ezredben kapitány volt és 1761. jun. 22-én gr. Ná- 
dasdy Boldizsár kis korúsága miatt e mellé Komárom megye főispáni 
helytartójává neveztetett ki, ') és az volt még 1767-ben is. Nejétől gr, 
Stubenberg Mária Czecziltöl, kit 1750. nov. 13. vett nőül, négy leánya 
úgymint Jozefa gr. Csáky Jánosné, J u 1 i ar n a gr, Cziráky Lász- 
lóné ;Antóniab. Schilson Jánosné és Leopoldina Paliavicini Ká- 
roly marquisné , ós három fia úgymint V, F e r e n c z, I. K á- 
roly és V. István maradtak. Ezektől ismét bárom külön-ág terjedt 
szét, melyekből Ferencz ágat tán v e d r ő d i, Károly-ét vázsonyi, 
és V. I s t V á nét c s i c s ó i-nak nevezhetnÖk, és melyekről a követ- 
kező szakaszok egyenként szólanak. 

a) V. Ferencz ága (vedrödi), 

V. Ferencz (IV. István és gr, Stubenberg M. Czecz. fia) szül. 
1751. febr. 17-én. Hivatalos pályára lépvén, alig 24 éves korában (már 
1774-ben) mint cs. k. kamarást a m. k. kamaránál tanácsosi hivatalban 
találjuk, majd részt vett a három úgynevezett temesi bánsági megye újra 
szervezésében, már 1777-ben Békés vármegyének, 1784-ben Pest vár- 
megyének Administratora lett, *) 1788-ban Zemplin vármegye főispán- 
jává neveztetett, azonban e hivatalába valódi jogkörrel csak 1790 ben 



') Fényes E. Komárom várm. Ö9. — Schönfeld id. h. ezen Istvánról is 
(mint testvéréről) valótlant ír, öt mosoni főispánnak s. a. t. írván, de az ö élet- 
korában folyton mások viselvén a mosoni föispánságot, az nem lehetett. 

') Lehoczky Stemmat. 1. 116. 185. 



ii90 ZICHY. 

lépbetett, *) majd val. helaö titkos tanácsos, és Bpohárnok mester lett. 
A« 1790—92, évi országgyűiéseken több fontos bizottfeágok einöke- 
ként mükddött. Végre 1792-ben Veszprém vármegye főispánjává ne- 
veztctvéB, e méltóságába azon évi aag. 6-án iktattatott. *) A Ludo- 
viceára 12 ezer ftot alapitvácyozoít. Meghalt 1812. aug. 8-áö. EUö 
Reje gr. KoHowrat-Krakowskj Mária Anna (egybe kelt 1776. febr. 7. 
t 1805. iiiL 9.) cs. k, hölgy, a második 1808. oct. 26-tói gr. Lodron- 
Later&ao Mária Dominica (utóbb gróf D'Orsay Miksáné) volt. E két 
hása^ágból ti?^ gyenmeke maradt^ úgymint öt leány, mint a táblán lát- 
ható, é'^ dt fi;í, u. B>. a) VIL F e re a c z, b) III, Károly, e) D o m o- 
k o 6; d) J e n ő (Eugen) e) K d zn u n d. Lássak egymás után. 

1) VÍI. Ferencz szül. 1774. sept. 20 kán Pozsonyban. Fiatal 
korában a Veszprém megyei felkelő huszárezred ezredese. Közpályára 
iépTéa, volt a héíszsssélyes táblának is birája, legutóbb (1848-ban) cs. 
k. kaisTtarás, valós. b. titk. tanácsos, Leopoid rend nagy keresztese, kir. 
főajtónálló, (eldbb ftSlováazmester volt) és Bihar vármegye főispánja 
voit A Ludovlceára négy ezer ftot alapitványoi^ott. Meghalt Pozsony- 
ban 1861, mg. 15-kéD. Első neje 1708, máj. 20 óta gr. Eazterháxy 
Amália (szai. 1776. jan. 29. f 1817. jul. SO.) cs, k. hölgy, a raásodik 
1822. oct. 12. ótagr.Oavríaiii Janka (szül. 1775. aug. 31. gr. Koílonicz 
Lásgló özvegye) volt. Az eíaÖtöl két leánya és következő hat fia volt, 
ngymifít 1. László szül Pozsonyban 1799. aug. 11-én cs. k. kamarás, 
és 1848. előtt sa, kir. helytartósági tanácsos; 3 824. dec. 30-án elveti: 
nejétől gr, Sssécbenyi Mária cs. k. hölgytől (szűL 1804. jan. 6. f 1863. 
m&rt. 28 ) négy gyermeke közüi a táblázat szerint egy fia él szintén 
László, ki 1867. dec. 15-én vette nőül gr. Széchenyi Ernesztinát, — 

2. Eásmé^ (szül. 1802. dec. 5. f 1847. naáj. 6.) nejétől gr, Eönigsegg- 
Rőtben fels Máriától (született 1814. f 1851,), ki utóbb báró Lederer 
Móritz táboraokhos ment, a táblán látható két gyermoke maradt, — 

3. Leopoid (ssűl, 1805. jul. 10.) cs. k, kamarás, ée őrnagy, 1842, jun. 
20'án féíjhez vett nejétől gróf Sztáray Mária cs. k. hölgytől a táblán 
látható négy gyermeke ^an. — - 4. FS szül. 1808. aug. 22 én volt cs. 
kir. kamaráé, msghalí 1850. mái. 13'kán. Nejétől praadaui b. Hille- 
prandt Mária Annától (gzííL 1827. ápril. 19.) semmi gyermeke nem 
maradt, nevezett Özvegje 18D2-bon gi'óf Normann-Ehrenfels Konstant 



*) Sz\Tm&.y C. Kemplia. wot hisst 324. 

®) Xigjsfroma föi&páusá^a beiktatásakor moudott besa^deknek. Nyom- 



ZICHY. 39Í 

kapitányhoz ment férjhez. — - 5, IX. Ferencz (szül. 1811. jui*. 24.) 
Kormányszéki hivatalra lépvén, cs. k. kam. a pozsonyi váltótörvény 
szék elnöke, 1841-tí51 udvari tanácsos, utóbb helytartói tan. Sz.-ístván 
rend kis keresztese, a könyvvizsgáló collég, elnöke, val. h, űt tan. a 
magyar ministeriumnál gróf Széchenyi István keresk. és köziek, ibí- 
nisteriumában állodalrai titkár, innen elvonulván. í 861 -bem Nógrád vár- 
megye főispánja volt. Nejétől (kit 1837. nov. 26. vett el) marquise De 
Ville gróf Demblin Mária Klára csili. ker. és pal. hölgytől (szál. 1814. 
aug. 15.) négy g3^ermeke a táblán látható, kik közül (ifj.) József 
most osz. gyűl. képvis. 6. Ipotj/ (szül. 1814, jun. 5.) papságra lépréíi, 
eiöbb mogyoródi plébános, majd simighi apát, 1849-ben váczi kano- 
nok, és föesperes 1862-ig, midőn lemondva, magányba vonult. 

2) ni. Károly szül. 1785. oct. ll-én, cs. kir. kamarás, egykor 
Vas várraegyének administratora 1842-ig, acziíferi, looki, köle- 
caényi (Nógrádban) és straszlói uradaimak birtokosa ; 1807. febr. 17 
vette nőül gr. Batthyány Antónia, os. k. hölgyet, ennek 1825. juR. í5-én 
történt halálával másodszor 1842. jun. 28-áii gr. Apponyi Francziskát 
(az. 1807. ápril. 26.) Első nejétől a táblán látható három fia és négy 
leánya él, kik közül József (sz. 1614. juL 9.) cs. k. kamará.«, az 
1865 — 6 ki orsz. gyúl. Pozsony megyei képviselő, 1858, nov. 20-káíi 
vette nőül berezeg Metternich Melánia (sz. 1832. febr- 27.) cs. ker. és 
palota hölgyet. 

3) Domokos (szül. 1808. jul, 21 .) papságra lépvén, egyházi 
jogtudor, olmüczi kanonok, 1842-töl veszprémi püspök 1849-íg, midőn 
a püspökségről lemondván, birtokaira vonult. Bírja a súrdí, kajári és 
szent- iváni uradalmat. í' i r *^ 

4) Jenő (Éugen|(fezSÍ. 1809, scpt. 25-éa). Az 1840. évi orsság- 
gyülésen a fogházak iránti országos választmány ta^a volt Í849-ber? 
kivégezt(ítte Görgey Aiinár. 

5) E d m u n d (sz. 1811. jul. 9.) Cs, k. kamarás. Ez évben adott 
ki egy röpiratot az erdélyi vasútról. A sz.-mihályi. hatvani uradalmak 
tulajdonosa. 1848-ban Fejér várm, volt főispáni helytartója. Nejétől, 
hzg. Odeschalchí Paulina (szüL 1810, jul. 2ö.) csili. ker. hölgytől, kit 
1832. máj. 6, vett nÖül, és kitől gyermekei a táblán láthatók j közülők 
Jenő (szül, 1837) Bihar megye élésdi kerületéből 1865/6-ban orsa* 
gyűl. képviselő. 



392 ZICHY. 



b)I. Károly ága (vázsonyi). 
(VI. táblán.) 

I. Károly (IV. István és gr. Stubenberg M. Czeczii fia) szül. 
I7ő3. mart. 4-kén Pozsonyban. A bécsi Terézianumban neveltetvén, 
már ekkor jelét adá jeles tehetségének. Ez időben kitünteté magát 
Rapinvs „A görög vezérek jelleméről" írt müvének németre fordiíásá- 
val, valamint 1768-ban „Magyarország átalakulása" czímü latin verse- 
zetnek szintén németre fordításával. Már húsz éves korában 1773. 
üov. 9-én 08. k. kamarási méltóságra, 1775. jul. 1-én pedig az illíriai 
udv. biztosságnál tanácsosi hivatalra neveztetett ki, innen 1777. mart, 
7-én a közöns. kamarához ment által. IL József császár észrevévén 
benne a láng lelkű és hasznos utazások által is ismeretekben tökélcsi- 
tett férfiút, nyilvános állami hivatalokra szánta, és 1782-ben mint ud- 
vari tanácsost és referendariust Békesvármegye főispánjává nevezte*). 
A közbejött változások miatt e fÖispánságot valósággal csak 1785ig 
viselhetvén, azt ismét csak 1790-ben vette át. Időközben 1785. évi 
dec. 10-kén v. belső tit. tanácsossá, Tárnokmesterré, és kamarai el- 
nökké, 1788. dec. 18-án pedig országbíróvá és a m. kir. helytartó ta- 
nács elnökévé neveztetett. Az 1790. évi országgyűlésen ő volt az al- 
kotmányos kiegyenlítés egyik hatályos szónoka, valamint az 1792. évi 
orsz. gyűl. eredményének előmozdítója. Ez utóbbi év jun. 25-kén Sz.- 
István kir. ap. jeles r. nagy keresztjével jutalmaztatott. 1802. aug* 
21 -kén az állami finanz-ügyek elnökségével bízatott meg, 1808. jan. 
6-kán az arany gyapjas rendbe vétetett fel, és azon évi aug. 26-kánL ál- 
lamtanácsosi minister lett. 1809-ben a hadsereg ministerének nevezte- 
tett ki ; míg végre az államministerium elnökévé lett. 1815. május 28* 
arany polgári érdem keresztet, 1821. aug. 15-kén pedig kitüntetésül 
tisztviselősége félszázados ünnepére a Sz.-István rendnek drága kö- 
vekbe foglalt diszítményével lépetett meg. Meghalt Bécsben 1826. sept. 
28-án, eltemet. Oroszvárott oct. 2-án.*) Nejétől berezeg Khevenhüller- 
Metsch Mária-Antónia csill. k. hölgytől (sz. 1759. apr. 10. férjh. 1776. 
fébr. 12. t 1809. jan. 18.) a táblán látható kilenca gyermeke között fiai 
a) VIII. Ferencz, í»;il. Károly, c) Ferdinánd és á) Miklós 
maradtak; kik ágaikkal együtt itt következnek. 



') Bácsi magyar Hírmondó 178S. e'vfoly. 59 ik levál. 
') Wiener Zeitung 1826. Jgang mo- 231. és 1827. nro. 139. és Czeeb J. 
Györifőisp. 63— 57. 



ZICHY. 393 

a) VÍIÍ. Ferón ez szül. 1777. jun. 25'én ') cs. kir. kamarás. 
Tiszti pályáját mint Pozsony megye tiszteletbeli aljegyzője kezdé 
meg. 1806-ben a Oyör megyei felkelő nemes sereg vezérévé lett. 
1809-ben atyja mellé Győr vármegye főispáni helytartójává nevezte* 
tett, és alezredesi ranggal ismét a felkelő nemes sereg vezérévé vá- 
lasztatott, a midőn is a győri franczia ütközetben tettleg dicsérettel 
részt vett A nemes sereg feloszlatása után valóságos alezredesi rang- 
gal jutalmaztatva^ a ra. kir. nemes testőrséghez második hadnagyul al- 
kalmaztatott. 1813-ban ismét nemesi sereg szer veztet vén, a Győr, Mo- 
són, Veszprém és Komárom megyei osztályok vezérlétével bízatott meg, 
és ezekkel a "Hess^n-Homburgi hzg vezénylete alatt volt hadtesthez 
rendeltetvén, részt vett a ma^oni ütközetben, hol vitéz bátorságának 
legszebb jeleit adta, miért is a föiség nevét viselő huszárezred ezrede- 
sévé és parancsnokává neveztetett ki, A béke helyre álltával ismét a 
kir. ns. testőrséghez tétetett át., Atyja halála után, melyre nézve rész- 
vétéről a királyi fplség saját kezűleg tudositá, *) 1826. sept, 30. Győr 
vármegye val. főispánjává és val. b, tit. tanácsossá neveztetett, és a 
főispánságba 1827. sept. 17-én ünnep, beiktattatott. Utóbb a Szt.-Ist- 
ván rend keresztjét is megkapta, és végre a m. k. testőrség főhad- 
nagya és altábornagy lett. Nőül még 1 799. máj. 6-kán gróf Ferraris 
Mária (szül. 1788. sept. 3.) cs, ker, és palota-hölgyet vévén, ez okból 
1812. dec. 22-én megnyeré, hogy nevéhez ő és utódai a Ferraris ne- 
vet-is fölvehessek, ») Meghalt 1839. oct. 6-kán. *) Nevezett nejétől a 
táblázaton látható tíz gyermeke született, kikben a fiúk közül már 
csak Ernán ael (szül. Pozsonyban 1808. dec. 2Q^ cs, kir. kanmrás^ 
őrnagy és a pesti nemzeti testgyakorló vívó intézet elnöke^ és Bódog 
(szül. 1810. nov. 20.) cs. k. kam. vannak életben. £z utóbbi Oroszvár- 
nak tulajdonosa, 1848ig Vas megye főispáni helytartója volt, jelenleg 
(1865 — 6-ban) Győr megyéből orsz. gyűl, képviselő. Nejétől gr. Rei- 
chenbach-Lessonitz Emiliától (szül. 1820. jun. 8.), kit 1839. mart. 10. 
v«tt nőül, a táblán látható hat gyermeke származott ; ezek közül is 
Viktor (szül. 1842. jul. l.) jelenleg (1865/6.) Mosón megyei orsz. 
gyűl. képviselő. 

6) II. K á r l y (1. Károlynak hzg. Kbevenhüller-Metsch Antó- 



') Más adat szerint jul. 12-én, de ha ez nem egészen tévedik, akkor ez 
utóbbi napon valószínűleg csak kereszteltetett. 
') Wiener Zeitung 1826. Jg. nvo. 225. 

') Current. Exc. Consilii Reg. Hung. anlici 1812. nro. 31693. 
*) Más, előttem valószímübb adat szerint o c t ob, 9-é n. 



394 ZICHY. 

uiától fia) szül. 1779. jun. 20-án. *) Cs. kir. kamarás, előbb az áílami 
közöns. kamara al-elnöke, Pozsega vármegye föispánja , val. b. tit. ta- 
nácsoS; majd 1826. körül kamarai elnök^ Mosony vármegye föisp. 
és főkamarás mester volt. Meghalt Budán 1834. dec. 18 án.^) Bírta a 
L.-Sz.-Mikiósi uradalmat. Háromszor nősült, első n»^je 1800. sept 8-tól 
gróf Eszterházy Páni (f 1804. jul. 3.) kitol maradt fia 1) Pál (szül. 
1802. aug. 8.) Cs, kir. kamarás, ki 1854. juL í 5 én nőül vette gr. Kor- 
ois Annát. — Második neje 1806. septemb. 4-iöl g\\ Pestetich Júlia 
(t 1816. nov. 8,) ettöi a táblán látható hat gyermeke maradt (lásd VII. 
ífíiZáw) köztök fiók a következők 2) Henrik (szüi. 1812. nov. 4.) 
cs. k. kamarás, előbb Mosony várm. első alíspánya, innen 1842-ben 
kir. táblai báró, utóbb Mosony vármegyei főispán 1848ig, sőt 1849- 
ben is a magyar kormány alatt. 1843. máj. 22. vette nőül báró Mesko 
Iréné cs. k. hölgyet. Gyermekei nincsenek. 3) Hermán (szül. 1814. 
máj. 17.) cs. k. kamarás, és több sz. kir. város díszpolgára, 1850, után 
a nagyváradi cs. kir. helytartóság elnöke^ 1863-ban gr. Porgách An; 
tal uián udvari kanczellár 1865ig, Nejétől mező-szegedi Szcgedy Ka- 
rolina (szül. 1817. aug. 30) csill. ker. hölgytől, kit 1842. jan. 10-én 
vett nőül, a táblán látható négy gyermeke van. 4) Ottó (szül. 1815. 
jul. 21-én. ^) Vas megyében Molnáribao), 1848-ban volt m. nemzetőr- 
ség! Őrnagy s. a. t. Nejétől gr. Csáky Gabriellától, (kit 1856. aug. 20. 
vett nőül) a táblán látható két gyermeke van. 5) Béla (sz. 1816. oct 
21-én) cs. k. kamarás, val. b. tit, tanácsos és táboimok. — IJ. Károly- 
nak 1819. aug. 3óta harmadik neje gróf Seilern u. Anspang Cresoen- 
tia (sz, 1799. máj. 13. — utóbb gr. Széchenyi Istvánné), kitől a VÍII. 
táblán látható hét gyermeke született 

c)Perdina]ad (szak 1783. jun. 13.) katonai pályára lépvén, 
már atyja halálakor 1826-ban cs. k, kamarás, tábornok, a szardixtiíii 
Sz. -Lázár nagy ker»~ és szicziliai Ferdin. r. vitéze, és majlandi dandár 
parancsnok, utóbb altábornagy és az olaszországi második hadtest pa* 
yancsnoka, 1841 ben Veiencze paraacsnokává nevestetett, *) és az volt 
1848. mart 22ig. Meghalt 1862. octob. 7-kén. Nejétől gróf Széchenyi 
Zsófia qs. k. hölgytől, kii 1807. septemb. 13-kán vett nőül, gyermeke 
nem maradt 

d) Miklós szűk 1796. dec, 2án; cs. kir. kamarás, ifjabb korá- 



Más adat saeHnt szilt 1778. jan. 20. 

') Más adat szerint nov. 26-án. 

*) Más adat szerint jul 20, 

*) Világ pol. hírlap. Í842. jarL 2. sxám. 



ZICHY. 



396 



ban szintén a katonaságnál szolgált^ és már 1824-ben a Walmoden 
vasasezr^Mlben százados 7olt. Birja a darufalvi (Draszburg) urodalmat. 
Nejétől báró van Loe zu Wisaen Júlia osill. ker. bölgytöl (szül. 1797. 
dac. 1.) kit 1820. nov. 16kán vett noűl, a VL táhlán látbató tíz gyer- 
meke született, kik nagyobbára szintén katonai pályán állanak^ közű- 
lök Frigyes 1848. máj. 20-kán mint ublanus főhadnagy balt meg. 
Nejétől gr. Stubenberg Anna, cs. k. bölgytöl, kit 1848. febr. 22-kán 
mint Remekházy János Özvegyét vett el, gyermekei ne m maradtak. 
Gábor (szül. 1828.) őrnagy és kamarás, 1851. jnn. 2-kén vette nőül 
báró Víttinghoff Ztsófia csill. ker. hölgyet, ettől két gyermeke a 
táblán látható. 

c) V. István ága (cnesói), 
(V.Ublán.) 

V. István (IV. István gr, Stubenberg M. Czeűzii £a) sz. 175T. 
jnl. 14'én. Volt cs. k. kamarás. Bírta a csiesói» és iszteméri urodalmat, 
és mint legidősb a családi senioralasi divényi urodalmat is. Mohait 
1841. jun. 30'kán. Nejétől gróf Pálffy Teréziától (f 1833. máj. 3,) kit 
1777. febr. 27-én vett nőül, a táblán látható két leánya és egy fia ma- 
radt: VII. István, (szül. ez 1780. apríi. í3-án;) volt cs. k. kam. val. 
b. tit tanácsos, arany érdem kereszt tulajdonosa, a porosz fekete és vö- 
rös sasrendek vitéze, 1832-óta Veszprém vármegye föispánya, és Pé- 
terváron az orosz udvarnál volt osztrák követ Áz 1836. évi ország- 
gyűlésen a nemzeti muzenmi gyűjtemények vizsgálására rendelt vá- 
lasztmány tagja volt. Meghalt 1853. jun. 8-ká& Bécsben. Nejétől gróf 
Stahrembei^ Francziska csill. ker. és pal. hölgytől (szüi. 1787. jan. 6.) 
kivel 1808. j«l. 2^, kelt egybe, a táblán látható két fia : Eduárd és 
Vilmos és két leánya született A fiiik elhalván, ebekben fi ága 
kihalt. 

A család czlmere — mint fölebb a metjjzvény matatja — a pai^cs 
kék udvarában arany koronából két kiemelkedő szarvas agancs kö- 
zött egyenlő ágú *) ezüst kereszt A paizs folÖtt grófi koronán sisak, 
és annak koronáján a paiasbeli képlet ismétlŐleg« Foszladék mindkét 
oldalról arany kék. 



*) Mi>iif!h9)t?i] cxímertaiiilag An^áskeree;zt, vagy jobban mell kdrajízt ; 
nem máltai keresEt. E czímert ily alakban viselte ?. XVII. századbaa. I. í s t- 
V á n is, iDÍt pAc-fi^n láttam. 



396 ZIDARICK— ZIMÁN. 

Zidaríeh e§alád. (Zudovczi) Horvátországi nemes család, mely* 
bÖl Jáaos előbb (1835.) Körös vármegye főjegyzője, utóbb alispánja, 
1842-töl királyi tanácsos, 1848 ban pedig Zágráb megyei f<tís- 
pán vok. 

Zigetliy esalád. Lásd Szigeihy cs. Különben ily nevtt családot 
Zemplin vármegye is nemesei sorába számit. *) 

Zijártö esalád. E néven Trencsin megyének 1754. évi nemesi 
Összeírása mutat föl családot, ^) utóbb nyoma nincs. 

SBíksiajr esalád. Zemplín vármegye nemes családai sorában 
áll. *) Különben lásd Szikssiay cs. 

Zilízi esalád. Zilizi András 1717.ben IIL Károly király által 
emeltetett nemességre '0 ^^y czímerrel : a paizs kék udvarában zöld téren 
arany koronán kettöS farkú oroszlán ágaskodik, elsÖ jobb lábával ki- 
vont kardot, a ballal zöld koszorút tartva. Á paizs fölötte sisak koro- 
nájábúl két kiterjesztett fekete sasszárny között vasas és sisakos vitéz 
emelkedik ki, jobb kezével kivont kardot villogtatva. Foszladék jobb 
ról ezüstvörös, balról aranykék. *) 

Zilvásy esalád. Zilvásy János és Balázs 1595. febr. 20. 
Gy.-Fejérvárott kelt czlmeres levélben Báthori Zsigmond erdélyi feje- 
delem által nemesítetett meg. *) Valószínűleg kihalt, egyébiránt lásd 
8züvds8y cs, 

Zlma esalád. (Máskép Zyma) Gömör vármegye nemessége so- 
rában említetik. ^) 

Zíiuán esalád. (Brassói) Erdélyi Brassói eredetűnek tartatik. 
Jelenlog Szatmár megyében honos , hol I. Ferencz mint gr. Károlyi 
uradalmi pénztárnoka, testvére Antal, mint annak méi*nöke teleped- 
tek meg. Családfájok ®) következő : 



') Szirmay C. Zemplín not. tap. 120. 

^) Szostagh J>án, közi. sz. 

') Szirmay C. Zemplín not. tap. 120. 

*) Collect. herald, nro 591. 

^) Adami Scuta gentil. tomo XIV. 

•) Győr vármegye levéltárában az eredeti arm&lís. 

') Bartbolomaeides C. Gömör p. 146. 

^) Luby Kár. közi. sz. 



21MÍNDT. — ZIMAnYI. 39Í 



Zimán 



Juliwina I. Ferencz Antal Boldizsár 

(Váradyná) uradalmi pénztárn. márnó'k (Izsó N.) 

(Kubinyi Fruzsina) (Becsky Anna) f 

1 + 



lí. Ferenex Pál József Károly János Julianna Erzse Lajos 

Szatmár v. f ügyvéd f (Lencs<ís sz. 1797. (1. Len- levéltári 

aladó szedő (Vaigl Zsófia) f 1824. esés Istv.) kiadó 

sz. biró Hermin) fűIiu„"^,í^x7I2(Zanathy 2. Szent- (Tren- 

(StróblJolia) '^Gií^'"' ^^'^^"** Ferencz máriay hauser 

""kálmán"^ (Lüchkovics ^^'^ lífíV^ 

(TörösErzse) Ottó) ken 

3 gytrmek. ] 

I ^ 1 

Ilona Sándor Mária 
(Kovács 
Gyula) 

I. Ferencznek János fia, előbb katona, utóbb Szatmár megyei 
élelmezési biztos. A többiről a családfa szól. Vallásuk Rom. kath. 

Zimáiidy osAlád. A Pozsony megyei családok között említetik 
Fényes Elek Geographiájában. 

Zimányi család. Trencsin vármegye udvartelkes nemes csa- 
láda. Azon megye nemesi összeírása*) szerint 1748 ban Rozváczon 
lakott András. 

1 768-ban Tuchinán lakott Ferencz, és fiai G y ö r g y, Já- 
nos és Pál; Rozváczon pedig András. 

1803 ban Kis - Zsámbokréthen Ferencznek utódai , úgymint 
János, és ennek fiai István, Pál, János, és Károly. 

1837-ben Kis-Zsámbokréthen János és fiai Sándor és 
József. 

E család tagja volt azon Ferencz is, ki mint liptói lakos 
1782. évt aug. 5 kén Trencsin vármegyétől nemesi bizony ságlevelet 
vett ki. 

Ziniáoyi család. Zimányi József volt székely huszárezredbeli 
kapitány, és testvére Antal Krassó megye szolgabirája 1792-ben 
jan. 30-kán 11. Leopold királytól kaptak czimeres nemeslevelet, mely 
1794. nov. 11-én Krassó megyében kihirdettetett. *) Jelenleg azon me« 
gyében e család nem létez. 

Czímerük négyfelé osztott paizs, az 1. és 4. arany udvarban fc- 



') Szontagh Dani közi. 

') Krassó várni, jegyzökönyve. 



398 ZIWMERMANN. — ZITA. 

hér sziklán fehér pellikán feszkél, fiait melle vérével táplálva^ a 2. és 
3, háromszor kékkel, és annyiszor fehérrel csíkolt udvarban fekete ló 
ágaskodik. A paizs fóiötti sisak koronáján pánczélos kar könyökei 
kivont kardot tartva. Foszladék jobbroi arany vörös, balról ezüstkék. ^) 

Sinimermann család. Sáros vármegye nemes csaiádai kösött 
foglal helyet, 

Zloder esiiláii. Ozimeres nemes levelet nyert I. Leopold ki- 
rálytól 1697. febr. 28 án, de valószinttleg kihalt: és az eredeti ozime- 
res levél Bihar megye levéltárába jutott. 

Ziny esalád. (Teresztenyei) Abauj vármegye régi kihalt csa- 
láda, melyből István 1628-ban élt, neje volt csicseri Orosz Hedvig,*) 
lő61-ben élt Ziny Lukács, ki tusaival Temes megyei Szilasra kir. 
adományt kapott. ^) 

160 i-ben élt J án o s, ki néhai meiléthei Barna Ferencz özvegye 
Horváth Klára ügyvédeképen szerepelt *) 

E családból volt Ziny KI ára, nagy- károlyi K^oiyi Lászlónak 
neje 1600. körül. *) 

íratott a család neve Zyny és Színy alakban is. 

Sipsser esalád. Antal és ű& Antal Arad megyében 1821- 
ben a nemesek lajstromába iktattatott. ^) 

Zirehieh család. Lóid Sirchich cs, 

Zirmay esalád. Lásd Bzirmay cs. ^ 

SEirty esalád. lAsd Holzmann cs, 

KIska esalád. Ziska József 1795 ben I. Ferencz királytól 
kapta ozimeres nemeslevelét Czimere a paizs kék udvarában zöld té- 
ren, hátulsó lábain ágaskodó, kettösfarkú, arany oroszlán, első jobb 
lábával három strucztollat tartva, úgymint zöldet, fehéret és vöröset. 
A paizs lölötti sisak koronájából arany grif emelkedik ki, első jobb 
lábával kivont kardot tartva. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról 
arany kék. ^) 

ZItaesalad. Zita Farkas és Tamás 1628-ban IL Ferdi^ 



') Collect herald, pag. 134. ée Adami Seuta gentil. tomo XIV. hol e caí- 
mert Zim&nyi Józeefés Antal kapják, de 1794-ben, mi azonban 1792. 
btflyett a másoló hibája lebet. 

*) Eredeti okmány. 

*) Liber Begins don. 

*) Nógrád megyei 1600. évi Protoc. pag. W. 

^} Exeqoiae Prineipaiea, balotti beszéd KároU Zsazfianna fölött. 

•) Arad várm. Protocol. 1821. évi 356. si. 

'') Adami Seuta gentíL tomo 23V. 



2íltKOVgS5Ry.— ÍÍLATNtK. 399 

nand királytól kaptak czfooereB Tíemes levelet, mely 1680 vagy 32-ben 
Nyitra tnegyében hirdettetett ki. *) 

Zkkovszky család. Lásd Zsitkovszky cs. 

Zlatarich család. Zlatarich Pál 17ő6-ban Mária-Terézia ki- 
rály asszonytól kapta czimeres nemeslevelét.*) Czímere a paizB kék 
udvarában zöld téren ágaskodó, kettÖsfarkú oroszián, első jobb lábával 
kivont kardot villogtatva. A paizs fölötti sisak koronáján pánczélos kar 
könyököl, ezintén kivont kardot markolva. Foszladék jobbról arany- 
kék, balról ezüstvörös. ^) 

A nemesség szerzőnek közeirokona lehetett Zlatarich Antal 
1760-ban zágrábi kanonok. 

Zlatháry család. Trencsin vármegye udvartelkes nemes caa- 
ládai közé tartozik. Azon megyei nemesi Összeírások a családról a k(^ 
vetkező adatokat *) nyújtják. 

1748-ban Ignác z lakott Trencsin sz. kír. városban. 

1768-ban ott élt J ó z s e f, továbbá János és ennek fia J á n o s, 
JÓEsef és Ignácz. 

1803'ban szintén ott laktak János nak utódai u. m. János, 
László és J ó z 8 e f és ez utóbbinak fiai András és Lajos, 
továbbá Józsefnek utódai : Ignácz, József, István és 
János. 

1817-ben ugyan ott Jánosnak örökősei Lajos és András/ és 
ez utóbbinak fiai : János, Károly és József, továbbá idŐsb Jó- 
zsef Örökösei iJózsef, Istvánés János testvérek. 

Nevezett idősb József, született ott 1776. febr. 2-kán, volt vá: 
rosi senator. 

Zlatkovics esalád« Jelenig ismeretlen. Közüidk Zlatkovics 
Farkas 1 612-ben Pápa várkapitánya volt. Krisztina 1 631-ben 
nádasdi Darabos László neje. 

Zlatofk család* Zlatnik Máté 1795-ben LFerencz király által 
emeltetett nemességre ily czímerrel.: a paizs előbb fékmentesen kétfelé 
oszlik, az alsó vörös udvarban zöld téren égő máglyából fehér phőnix 
emelkedik ki, felemelt szárnyakkal ; a felső rész függőleg szintén két 



') Az eredeti magán hirtokban, többször hirdetve a hírlapokban. Lásd 
többi közt „Magyar Néplap* 1857. évi 202. lap. ^Magyar Sajtó" 1857. ^vi apr. 
4. szám. sat. 

CoUect herald, nro. 165. 

') Adami. Scuta gentil. tomo XIV. 

^) Szontagh Dán. közi. 



400 ZtlNSZKY. 

részre oszlik, a jobboldali ezüst udvar közepén vizirányosan kék pólya 
közepén ezüst csillag ragyog, a baloldali arany udvai^ba jobbról kétfejű 
vörös sasnak fele testrésze nyúlik be. A paizs fölötti sisak koronájá- 
ból arany oroszlán emelkedik ki, első jobb lábával kivont kardot 
tartva. Foszladék jobbról ezüstkék, balról ai'any vörös. ^) 

Zlinszky esalád. Pest vármegyei nemes család, hol birtok- 
helyük Gyón helység. 

A XVII. században , úgymint 1646-ban, Nyitra megyében ta- 
láljuk Zlinszky«P étert nevezett megye főjegyzőjét. ^) 

Azonban Zlinszky János 1718 ban Ili. Károly királytói kap 
czímeres nemeslevelet,^) valószinüleg már csak megerösitőt, következő 
czímerrel : a paizs kék udvarában zöld téren vörös ruhás, kék öves ma- 
gyar vitéz áll, jobb kezével kivont kardot tartva; a paizs fölötti sisak 
koronájából szintén hasonló vitéz emelkedik ki. Foszladék jobbról 
aranykék, balról ezüstvörös. *) 

Pest vármegyében Zlinszky János már 1735. septemb. 26-án 
alispán, ugyanott első alispán 1742. mart, 9-től — 1747. nov. 21-ig. ^) 

Gábor 1760-ban m. kir. karaarai titkár; már 1770-ben taná- 
csos, meghalt 1 774. előtt. József 1 744-ben ügyvéd. Másik József 
előbb az Eszterházy ezredben szolgált, 1 760-ban a felállított magyar 
nemes testőrségbe lépett. 

János és Antal 1820. évi május 8-ig. Pest megyének fő- 
szoigabiráji, amaz középponti, emez a kecskeméti járásban , lakott 
Gyónón. 

Másik János (amazok egyikének fia) szül. Gyónón 1794. máj. 
29-kén, 1820. máj. 8-kán Pest megye 3. aljegyzője, 1829. sept. 30-tó! 
1^9-ig Pest megye középponti főszolgabirája, végre kir. tanácsos, 
meghalt 1850. táján. 

László 1832. oct. 13-tól Pest megye mérnöke, utóbb úti főigaz- 
gató mérne ke 1849-ben is. Meghalt 1861-ben. 

A múlt században élt József, kitől a következő ivadék 
eredt : 



') Adami, Scutu gtíntil. tomo XIV. 

') Nagy József Nyitni várna, leírása 19. 

^j Collect. herald, rn-o 040. 

") Adami Scut;i gentil- tomo XIV. 

*) Proto;.'. Cott. Pesticr.s. 



2LiK82:ky. — zmbskaL. 401 

JóZMf 



~ -, 

Antal Anna Fanny Jozefa 

'"j 5^1838 ' (Gerhardné) (Tiszó János) (Zakaliczky Jánosné) 

(Majthényi 
Pálné) 

Fejér megyében 3zintén találunk Zlinszkj családot , melyből 
István 1780-ban azon megyének rendszerinti esküdtje volt. Tán en- 
nek fiai Ignácz és Imre, amaz 1790-ben Fejér megye föszolga- 
birája; emez ott ugyanakkor esküdt, mindketten 1790 ben Budára a 
sz. korona őrzésére rendelt Fejér megyei bandérium tagjai *) 

Tán ezen Ignácz és Imre ugyanazok^ kik 1797-ben I. Fe- 
reneztöl czímeres nemes levelet kaptak p) talán már csak megerö- 
sitöt, ily czimerrel : a paizs kék udvarában szemközt két arany orosz- 
fán hátulsó lábain ágaskodik, a jobb oldali felemelt ballábával ezüt^t> 
félholdat, a másik első ballábával arany csillagot tart. A paizs fölötti 
sisak koronájából kék ruhás, kalpagos, magyar vitéz emelkedik ki, 
jobb kezével kivont kardot, a ballal levágott törökfejet tartva. Foszla- 
dék mindkét oldalról arany kék. ^) 

Szintén Fejér megyében Is tván 1837- ben aljegyző, 1841-ben 
főjegyző, 1845-töl másod, 1849-ben pedig első ajispán volt. 

Zliíni család. E néven volt ismeretes a Fraugepán családnak 
egyik ága. Lásd Frangepán cs, IV. köt. 245. 

Zniertích család. (Zolotnoki) Nyitrai vármegyébe a honos, hol 
Gáspár 1820-tól főszolgabíró, 1825-töl főadószedő volt mintegy 
1833-ig. Károly 1843-ban tiszt, alügyész, 1848-ban a szeniczei kerü- 
letből orsz. gyűl. képviselő, valamint 1861-ben is. Simon 1848 ban 
és újra 1861-ben főszolgabiró volt. 

Zmeskal család. (Domanoveczi és Lestinei) Árva vármegye 
régi, birtokos, előkelő nemes családa. Eredetét Sziléziából vette, hol a 
család egyik ága — mint erről alább fogunk szólni, — bárói, sőt grófi 
ágon virágzott. A magyarországi-ág a XVI. század elején telepedett 
hazánkba. 

Első, ki Magyarországban nemességet és birtokot szerzett, Zmes- 
kai*) Venczizló volt. A beszármazás története következő : midőn 

') Decsy báinuel. A m. sz. korona históriája 337. 
') Collect. horald. folio 136. 
') Adami Scnta gentil. tomo XIV. 

*) íratott Smeskal-n'^k ie a ciialudnév, mint ezt az 1647. évi 94. törv. ez 
Í8 tanúsítja. 

maovarokszIg család ai XII. sOt. 26 



402 



2MESKAL. 




S«apolyay ísíván nádor özvegye Hedvig tescheni hercssegnö 150í-ben 
az Arvai ur«5dalüiat iomriíozai Horváth Mihály kezeiből kíválíá^ annak 

kezelésére Sziléziából több 
egyént hívott Árva megyébe, 
névszeriiit Dubove (Dubo- 
vecz , Dubovszky) Jánost, 
Zednyiczky Venczelt, és Bli- 
nai Hineket. Dubove már ott- 
honról is módos ember, ez 
ujabb állcmáson még inkább 
megvagyonofiodoít és Hedvig 
herczegnonek jelentékeny 
összegeket kölcsön özgetett, 
végre pedig az árvái urodai- 
mat zálogba vette, és azt 
1527— 1546-ban mint földes 
úr birta, söt ezen utóbbi évek- 
ben Árva megyének főispán - 
Éi^Lgát Í3 viselte Dubove az 

eképen szerzett Árva vára s uradalma igazgatásához szükségelt több 
tisztjét Sziléziából és Lengyelországból hozta be, ezek között zedliczi 
Kosztka Miklós unokáját , d o m a n o v e c z i Z m e s k a 1 V e n - 
e z i s z 1 ó t^ P e 1 i X e t és P i^ 1 1, nem különben Kozmovszky Pétert és 
Jakabot. 1546. körül Dubove utód viélkül elhalván, Kosztka Miklós, 
ki Árva várának kapitánya volt, és már régebben János királyhoz ál 
lőtt, ZedliniczkyTel a vár jövendő birtoka fölött versenygeni kezdtek, 
ami kellő alkalmul szolgált arra, hogy I. Ferdinánd e várat 
hatalmába kerítse. Erre nézve a most nevezett király 1546 ban 
september 26'kán Prágában keit levelében ') a már emiitett Znieskal 
Vencziszlóí, Felixet és Pált^ és Kozmovszky Jakabot és Pétert 
néhai Dubovszky János tisztjeit kellő jutalom ígérete mellett föl- 
hívta a terv eszközlésére, mely szerint Árvavárat mint királyi tu- 
lajdont Zediinlceky akkori várparancsnok kezéből kiragadni, és azt 
Révay Ferencz nádori helyettes kezébe juttatni segítsenek. Ez meg is 
történt. Dubove halálával Árva vára és urodaima I. Ferdinánd birto- 

') A lestinei családi lev<^Uárban If^tez I. Ferdinánd kir. eaen eredeti le- 
vele ily czimmel: „Egregtit el NobiUbus Vencesloo, Feliéi ét Paulo Zme^alj Jocoho et 
Fttro Kozmovgzkffy aUisque terviforibus quandam Joannit Duhovszky eic. tte, (idélibu$ 
núU* dÜ9etis. 



ZMBSKAL. 4ÖB 

kába szállott, a ki 1548 sept. 3-án Bécsben kelt királyi adománylevél- 
ben Zmeskai Venczisziónak és utódainak^ amannak hü szolgáUtiért az 
Arya vári birtokokból kiszakított L e s t i n e (az okievélbeni Lessczyny) 
helységet (Sztratnacze és Oszadkával együtt) Dubore János magvasza- 
kadta czimen adományozta. ^) £Izen kir. adománylevél folytán I. Fer- 
dinánd még azon évi dec. IS-kán Pozsonyból parancsot adott^ ^) a hu- 
zakodó cholticzi Zedniczky Vencziszló árvavári praefectuahoz szólót, 
mely szerint az Lestine helységet a vári birtoktól elkülöníteni és az 
adományoa Zmeskai Venczisziónak átadni köteleztetik; mi annál szük- 
ségesebb volt, mert nevezett Zedniczky Zmeskai Venczisziónak hatá- 
rozott ellensége volt, azt nem csak becstelenüésekkei illetvén, de ja- 
vaiban is megkárosítván, miért ez utóbbi amaz ellen pert indított 
melynek folytán 1560. évben (sz. Mátyás apóst, ünnepe utáni 3. napon) 
Nádasdy Tamás országbíró perszüntetŐ itélet-levele **) szerint a villon- 
gás országos békebirák eldtt akképen egyenlített ki, miszerint Zed- 
niczky Vencziszló Zmeskai Venczisziónak nem csak Lestine helységet 
kibocsátani köteleztetett de azon felül 700 ftot is fizetni tartozott. El- 
érvén végre Zmeekal Vencziszló Lestine helység jogos birtokába, más 
birtok háboritóktól még ezután sem maradhatott békében, az okleve- 
lek tartalma szerint legelőbb a lestinei határból juhai elhajtása által 
Kubinyi Kristóf és Jakab kezdték boszantani; kiket azért 1555-ben 
nádori parancs *) mellett törvényszék elé állítatott. 1558-ban Koróda 
Bertalan ellen kellett perelnie, mire nézve I. Ferdinánd királynak 
Árva megyéhez intézett parancsa ^) folytán a végrehajtás íelfüggesz- 
tetvén, a peres iratok a kir. kúriára voltak felterjesztendök. Azon- 
ban háborgatóitól, kik között föleg a Kubinyiak tűntek ki, élte végéig 
nyugton nem maradhatott. 1571. oct. 1-én Pozsonyban Miksa királytól 
kettős ótalomlevelet ^) nyert, egyiket Thurzó Ferencz árvái megyei^fö- 



') Eredeti a családoál Eunél fogva téves Lehoczkyiiak Stemmat. I. 451. 
lapon azon adata, mely szerint Lestine helységet Zmeskai Pál Árvavári vár- 
nagy 1545~ben kapta volna Dubovszky János magva szakadtán. 

') *) *) *) Az okmányok a lestinei családi levéltárban. 

*) Miksa kir. ezen 1571. octob. 1-ken kelt ólalmi ievel(ít, valamint Árva 
megye alispánjának Dávid Flóriánnak alább említendő 1580. sz. Incze napján 
Zmeskai Dániel részére keit idézőlevelét az 1862. évi Sokol nevű tótlap 4. füzet 
131. lap., mint tót nyelven kelt okmányokat mutatá be a közönségnek. Azonban 
ez vastag tévedés, mert az érdekiett oklevelek eredetiéi nem tót, hanem latin 
nyelven vannak írva, a mint azok a lestinei család levéltárbatt bár mikor meg- 
tekinthetők. Ama közlemények tehát csak utóbbi fordítmányok lehetnek. 

26* 



404 



ZMESKAL. 



ispáiilioz intézve, másikat Árva raegyéhez szólót, *) melyek szerint 
ezek öt bzeméiyében és birtokaiban minden sérelnaezöi, névszerint pe- 
dig Kubinyi Kristóf ellenében védeni és ótalmazni köteleztettek, mi 
annál szükségesebb volt, mert nevezett Kubinyi Kristóf és ennek jobb- 
ágyai már nem csak birtok háboritásra szorítkoztak, hanem Zmeskal 
Vencziazló nejét Maróthy Borbálát is letartoztaták, mely hatalmasko- 
dásért. Zmeskai Vencziszló őket a királyi tábla elé idéztette. ^) 1582. 
tebr. 20-áü a pozsonyi várban kelt Rudolf király adománylevele Zmes- 
kai Veacziszló és sógorai Micsinszky, Abráhámy, Lukaviczky, Palásthy 
és Tapolcsányi részére, ipjok Maróthy György Bars megyei Perlep, 
Egy házas-Maró th helységekről és Közép-Sember és Disznós részbir- 
tokokról, melyekre nézve Horváth Pál és Tapolcsányi Imre ellent 
mondtak. ^) És — úgy látszik — ezen adománylevél után Zmeskal 
Yencziszló nem sokára kimúlt az élők sorából. Ő lett a Zmeskal család 
magyarországi ágának törzsatyja és alapitója, tőle ered a máig lejövő 
nemzedék, mint a következő táblázatok *) mutatják ; megjegyezvén 
még ezek előtt, hogy a vele bejött Zmeskal Pál 1545-ben várnagy 
és Zmeskal Félix utódai ismeretlenek. 



') *) e« *) okmányok szintén a lestinei családi levéltárban. 

') Szontagh Dán. közléséből, továbbá a) Deduct. et Tabelláé geneal. 
Fafr>üiaium Hungáriáé. Kézírat a nemzeti múzeumban, foüo latin, nro 213. 
tab 52. b) Wagner Tabui, geneal. tabula LXVIII. ugyanott, c) Wagner G. 
Mss. torao LXX. pag. 60. ugyanott d) Rajcsányi Ad. Deduct. gen. Mss. tomo II. 
foi. 7. et 14. 



ZMESKAL. 



405 



L tábla. 

Zmeekal I. Yenczel 

154Ő-ban kapja Leetinct 

(Maróthy Bora) 



Margit Anna I. Dániel 
(Viszo- (Kata- 1580. 
ctányi nóczy (1. Pon- 
János) mk.Ke8cr- grácz 
nyovfizky Janka 
János) 2. Guzith 
Judit) 



Bora 1607. 
(Dávidné) 



Erzsébet 1607. 

(Draskóczy 

Dávid) 



LJób 

árvái 

alispán 

1 1632. 

(1. Ge- 

letffy 

Petrona 

2. Szont- 

Iványi 

Anna) 



Ilona • 

(1. ;rur- g 

csányí o^ (1. Ra- 
László g^ kóvszky 
2. Egre8sy«f. Zsófia 
Gáspár) 2. Maré/ el 
Zsófía) 



I. Gábor I. Jaroszló Rafael 
1522. 1687.1817. + 
(Nyáry 
Mária) 

Bora 
1599, t 



Folyt. IV. tahi. 



Ilona I. György 1. Perencz Klára 
(Boniczky árvái alispán elesett (Matyasovsz- 
Gábor) éskap.tl665. Glatznál ky Kristóf) 
(1. Pongrácz 

Anna 

2. Aranyady 

Anna) 

Illlób 



Petrona Jób Pál Zsuzsa 
(Rédey f f (1. Necz- 
István) pál Kristóf 

2. Abaffy 
Gáspár) 



*) 



Éva Ádá 



m 



János I. Gáspár III. Jób Ilona 

iQabb Rákóczy- árvái aliapán (Gosztonyi 
1715. bíve tl723. István) 

t 1685. (Stansitb 
(Pongrácz A. Horváth Éva) 

^^^í*'^ Folyt, STtábi. 



Zsuzsi 

(Kubiayi 

István) 



Mária Klára János 

(I. Hodossy (Turánszky Rákóczy bíve 

János Gábor) 1710. 

2. Bene Istv.) (Kbeberich 

Kata) 



Julianna 
Öször férjnél 



Kata 

szül. 1774. 

(fancs. Jópb Ján.) 



Kristóf 
sz. 1744. april. 24. 

(Kiszely Kata) 



II. Gáspár 

t 1766. 

( Andabázy Kata) 



Töréz 



László 
Oszadkán 
8Z. 1735. 
népi. 6, 
{Petro 
yiczius 
Máriaj 



Anna-Mária 



András 

szül. 1719. 

t 1747. jan. 18. 

(Andabázy Kíára) 
r^"~" -—-^ — -— «-, ...—^ 

Kata 

t 



János 



l^o/jfC akött lapon. 



Jaroszló 
(Dvornikovich 

Zsuzsi) 

Judit 
(Zmeskal József) 



Anna 
(Okolicsányi) 



*) I. Jóbnak gyermekei még If. Jaroszló, III. Jaroszló, I. Mihály, Janka, 
I. Zsigmond, I. Pá 1, Zsuzsanna, kik a táblára nem fórtek. 



406 



zmesk.au 



L&8zl6, ki az elSbhi lafton, 
Oszadkán 
szül, 1735. sept. 6. 
(PttrovicziriH Mária) 



J6»á8 Jóase/ 

Bzül 1762- mart- 18. 

árvfti a)íspá» 

(Sümeskal Judit) 

Jozefa Miklós 

(Bcviczk)' Antali bzöI 1789. f 1888. 
ár?&i urad. ügjész 
(Kubinyi Z»óáj 



Ilona 
(Kdbinyi 

Kálmán) 



Míhálj 

OsKadkán 

iak. 



Stefánia 



József Apolló 
8Z. 1864. ez. 1855. 



Kristóf 

B7M\, 1765. 

katoca. 



Teréz 
(A-udreánszky) 



Vendel Kalas 
t 



Márk 

sa. 1799. t 1836, 

árvfti fö sz.-biró. 

(b. Lazénszk yErzse) 

Judit István 

(Beviczky (Rády 
Kálmán) Luiza) 



Istyiii-Mihály 
szül. 1858. 



György-Rafael 

szüV 1861. 



lí. tábla. 



Pál 



Mátyás 

t 



ÍII. Jób, ki az l iáhlán. 
árvái alispán 
t 1723. 
(Stansith Horváth Éva) 



ly. György 
árvái törv. sz. eínök 

1 1767. aug. 3. 
(Okolicsányi Magda) 



iV. Jób Ilona 

sz. 1720. t 1778. (Szent-Wányi 
árv&i alJBpán Mihály) 

{Meerwaidt Anna) 



II. Imre 

8xül. 1677. 

(1. F^érpataky 

Érzse 
2 Eisenblaser 

Folvt. 'X III. tétt^ 



Antal Zsuzsi 
sz. J745. Magda ^ 
nov 8: (Kukszn^ ^^ ^<^ 



Erzse 



Eperjesen) g- f -h5- 



Cíi^NC' V, Jób öyt^rgy 

S § S^: Bz. 1751. szül. 1765 sz. 1756. 

^'''"' - - mart 29. 



VI. Jób 
szül. 1778. 

t 1855. 

árvái fo sz 

bíró és követ 

(Tihanyi 

Mária) 

Folpt. a köv. ta^m. 



Anna 

8z, 1780. 

febr. 4. 

( Zsembery 

Miklós) 



j«l. 16. 
t 1754. 
jul. 3. 

Besz- 
terczén 

MiháTy 

sz. 1781. 

dec. 18. 



Zmeska) 
t 1763. cGyörgy ) 
dcc. 8. 



Mátváb 
sz. 1757. 

sept I. 

t 181.5. 
(megyeri 

Gombos 

Janka) 



Klára 

sz. 1783. 

t 



Janka 

sz. 178r>, 

mart. 20. 

(Ganczaugh 

Zsigmond I 



Tamás 
S2. 1766. 

iul. 1. 
T 1792. 
márt. 18. 

cs. k. 

füoadn. 

JoKÓfa 

Í5Z. 1786. 

jul 30. 

(^meskal 

4 óz sef 

Gryőrött) 



ZMESKAL. 40' 



VI. Jób, ki az tlobhi lapon. 
%%: 1778. t 18ÖÖ. 
árvái fö sz. biró 

és követ 
(Tihanyi Mária) 



Jauka Anna Jetti Sarlotta Nelli Elek Pí?ter Antal 

(lllíísy László} t (száűtói árrai fí> sz. biró árvái fő 

&Babó 184*. tígyes« 

Ferencz) (Turáue^ky ApoU© (Kubinyi 



(íissella Mária Cowstanczi; 

^Csemiczkyiié) 



iíl. tábla. 



II. Imre, ki a II lábián. 

8z. 1677. 
(1. Fejérpataky Erzse 
2. Eiseoblaser Margit) 



[ — — ^ 

Imre Anna Erzse §> VII. Jób W'^ Gryörgy 2-tól Veaczel Juliaur^a 

t 1751. (Kubinyj sz- 1716. g 1727-t()l 5 g (F. Joób f 1773. s/.. 1724- 

aug. 3. Imre) mart 22 p Győrben^* Erzso) nov. 24. oct. V^. 

-f. (OstíFy ~** j {Stefanidesz (Mudrony 

Zsuzsa) i Anna) leikés'-'^) 



gg'í'l Zsófia Lajos Sámuel János Klára Lőnncz 

SJ g S (Mecaéry) Győrben (Mccséry N.) sz. 1722. (Szent-ívátiyi Anriit) 

«3'---s 1790. I katona ÍT^. ^"T~~\ii^' 

^-»-P (dukaiTa- '-^-r--^ Péter. Kávcly.Márm 

-* S- kácsEva) I S^'-**" 



Erzse Tere'z 

(Tolnayné) (Chernél György) 



Teréz Anna Zsuzsa I. József Dániel 

(Kisfa- (f. ordasi (csáfordi huszár (Fülöp 

ludy) Leposaa Tóth főhadn. Sarlotta) 

István) János) (Zmeskal ^"ZCl ~^Z~i ~v'^- 'XT^ 

' ^-r^ /r. s Laios Zsuzsi lerd% {> 5*3 

Jozefa) ^^^^^^ .|.^c,,.4, .j. e^ 

(Tóth Antal) -,^ 



■-Í- 



István Anna Sándor 1861. II. Józseí Zsufia 

Győr törv- sz, elnök (Kiss Jóa8ef)Györ vm. fo sz. biró(gr.Viezay Ximá. f 183i. 

1861. (Zittríeh Camiila) jogigazg 

(Ferenczy Zsuzsa) f 1863- feb. 1. 

íreoc Aranka 



408 



ZMBSKAL. 



IV. tábla. 



I. Oábor, hi az I. táhldu. 

1622. 

(1. Rakóvszky 

Zsófia) 

2. tnriki Marczel 

Zsófia) 



I. István 

(Bedecfl Kata) 

Judit 1629. haj. 
(Pállya István) 



(Horváth Ján.) 



I. Sándor 
(Dáyíd Zsuzsa) 



Dávid U. Kárply 
t 1750. (Dávid Eva) 
kora 95. év. [^ 



n. Dániel I. Károly ^ 2-tól I. Imre Mária 

(Sárfiy Kata (Palogyay t^árvai sz. biró(l. Szmre- 

öz v. 1647.) Fruzsina) g 1654. csányi 

~^^^ ' oí (Stavniczky Máté 

*'^* ^ Anna) 2. Baán 

n 

J 

Pál 
(Pongrácz Zsuzsi) 



— I 

KD ^^ 

^^ 

N 

B 

P 

m 



W 

P 






Zeuzsa 
sz. 1716. 
febr. 14. 
(Andre- 
ánszkyj 



n r 



János 1737. 

Apal^ tisztje 

(Turánszky Mária) 



II. Sándor lU.KároIy László g^ 



ÜDg. vm. 
1760. 
(Berze- 
viczj 

Zsuzsa) 



t 1740. 

kora 

28. év. 



II. Gábor N Mária 
(Okolicsányi g 
Zsófia) S 



IV. Károly. Antal. Perencz. Perencz 

katona. 



III. László 
(Meliorisz 
Zsuzsa) 



Klára IIL Gábor 

(Zolnai 1761. 

László) liptói követ. 



József 

sz. 1763. 1 1833. 

ker. tábl. ülnök. 

kir. tan. 

(Pfanschmidt 

Terézt 
I ■— ■ " ■ — ^ . ■ I , 
Folyt a köv, lap. 



Dániel 

sz. 1765. jan. 2. 

árvái íó'percept. 

(Tótfalussy Judit) 



János 
sz. 1767. jan. 28. 
cs. k. kapit. 



1 1764. 
(Meerwaldt 
Kata) 



IV. 
Gábor 
1827. 



Miklós 
kanczel. 
titkár 
1 1833. 



Perencz 
az. 1764 
febr. 8. 



Miksa ^^ Szidónia Emília 

árvái §1^ (Csemiczky (Ruttkay 

főperc. g:5. László^ Boldizs.) 

tl839. Z^ 
a 
w 

tr*- 



Ferdinánd 

árvái alispán 

1849. 

(Vadnay Ottilía) 

f— 7^- ■ » 

Aladár íren 



Vilma 
(Mesko 
Vendel.) 



ZMESKAL* 



409 



József, ki ws él^hbi lapon, 
sz. 1763. 1 1833. 
ker. tábl. ülnök 
kir. tan. 
(Pfanschmidt TerAi) 



Bora D^es 

(Malatinszkj f 

Ferenez 
kír.tábl.mn.) 



JózB. B^la 

1 1858. máj. 16. 

Geczelfalváii 



Róza Ter^z 

(Meliorisz (Maletér 
László) Lőcsén) 



Panny 
(Szakmáry) 



Berta 
(Meliorisz Dénes) 



Móricz 

szül. 1801. 

dec. 24. 

cs.k. kamarás 

1861. árvái 

főispán 

(Hámos Janka) 



Zoltán 

született Rosnyón 

1841. febr. 8. 



V. t á b 1 a. 

I. Imre, ki az I. táblán. 
árvái sz, biró 

1654. 

(Stavniczky 

Anna) 



Hona 



II. Gábor 



n. György 

1676. 

(1. Kereskényí Anna 

2. Luby Anna) 



1-tól Ádám 

szül. 1670. jan. 16. 

árvái alispán 

(Luby Mária> 

I 

I 



Zsófia 
(Záborszkyné) 



2-tól László 
szül. 1680. febr. 11. 
(Osztroluczky Mária) 



Anna 
J^Szmrecsányí György) 



Mária 
(Vitális 
István) 



László 

V. LÖr. 

körponán. 



Zsófia 



József 



Ferenez 

(Balogb 

Anna) 



Eszter 



Rebeka Gábor 



György 
sz. 1753. apr. 21. 
1 1774. jun. 24. 
(Zmeskal Erzse)*" 



György 
(KáldyN.) 



Mária 



Márton 
Vilmos 



Job 



Gábor 
Nógrádban 



László 

1780. 
(Pelargus Mária) 

Ferenez 
1816. 



LŐrincz sz. biró, s főbiztos (Tornyos Krisztina) 
1812—16. 
(Máriássy Zsuzsa) 



Zsófia Zsuzsi 

(Barna Sándor dr.) (Madarassy) 



Sándor 
Nógrád : 
sz. biró 
1842—9. 
(Prónay 
Ottilia) 

János 



Zsigmond 
(Benkő N.) 



Mária 
hajad. 



Fáni 
(MikloYicz Fer.) 



Kálmán 



Ágnes 
(Glós Samu) 



410 



ZMEHKAL 



A család törzsének, Zmeskal I Vencziszlónak nejétől Marótfay 
Borbálától a táblán látható három ieánya és hat üa volt. Ezek közül 
I. T ó b i á s és R á f a e 1 mag néikűi haltak el, L D á n i e I, I. J ó b és 
I. Gábor és L J á r o s z 1 6-rói egyenként szólandunk, de ezekből 
is csak I. J ó b és I. Gábor lettek máig lesarjadzó családvonalnak 
alapítói. 

í Dániel 1580-ban Incze napján Isztebnyén Dávid Flórián 
árvái alispán által kiadott idézvény által Thurzó György főispánt, 
8zent-lványi János praefectust, Divéky G^yorgy tiszttartót és Koren- 
Stanovits Jakab harminczadost a maga gzámára ssállitott sónak elko- 
boztatása \égeti törvény elé idézteti. ^) 1592-ben L Jób és í. Jároszló 
testvérévei Lestiue és Szrnyacze helységen osztoasott. Kétszer nÖsűlt, 
első neje sz.-miklósi Pongrácz Janka, az utóbbi ') Guzith Judit 1622- 
ben már özvegy volt. Ezen házasságokból két leánya Borbála (rnég 
1607-ben leány) és Erzsébet maradtak , amaz Dávidné, emez Dras 
kóczy Dávid (vagy Dánielné). 

I. Jároszló (Hieroslaus) 1592-ben osztozott testvéreivel 1. 
Jób és Dánieilal Leetinei és Szrnyáczai birtokán. A XVII. század 
elején 1604. körül Bocskai részén Turócz megyei országos rovásoió 
(dicatof) volt. 1606, apr. 6-án és jui. 1 kén Bocskay István erdélyi fe- 
jedelemtől parancsot vett, miszerint az 1604-töi hátralevő 3000 ma- 
gyar forint adót LeökeÖs Lászlónak Kassán a kineetárba haladéktala- 
nul befizesse : „ Teöb irdsunkcU — igy szól Bocskai parancsa — Kgd 
erre ne várjon, mert mi Illésházy urammal immár a felöl végeztünk^ 
Es időben Bars megyének alispánja volt, és fÖispánjáűak Dóczy 
Andrásnak annyira megkülönböztetett bizalmasa, miszerint 1610. öt 
bizta meg a megyei tisztujjitó szék eszközlésével, e tekintetben azonban, 
vaia mint főispánját, úgy és kécykedö hatalmaskodó eljárása miatt 
a megyei nemesség őt sem kedvelhette.^) 1610-ben neje Ny.áry Margit 
után, (ki előbb Szászy András, utóbb Majthényi Farkas Öív?.^ye volt) 
kapott laszkári, kobenkai, felső- lelóczi, pritersdi birtokaiba, úgy sza- 
kolczaí, pozsonyi és récsei házakba és szölíÖkbe beiktattatott. 1613- 
ban Bars megyei Pazsiti kúriáját 800 fban elzálogitá Vivirényi más- 

" • • 

"} A családi levéltárban. Az eredeti oka\ány latiu nyelven. E* is egyike 
azon okmányoknak, melyeket a „S o k o 1« Tótlap 1882. 4 füzetében tőt okmány 
gyanánt kiadott 

^) Más genealógián másod nejátíl S«unyogh Jankát is olvasauk, azonban 
ez aligha neui tévedés. 

'} Lásd Botlka Tivad. Magy. Tuá, Értekező 1862. évi foíy 



kép Lebenbftch (Elevejikúty) Ábrahámnak és ennek nejétíil Gryürky 
Zsuzsannától szül. fiának Mihálynak, ^) Ugyan ez évben Mosón me- 
gyei Nagy- vagy Felsö-Kemle helységet 1900 ftért zálogba adta Liip- 
tbay Imrének/*) 1618 ban mint adó rónok (dicator) mivel az adó be- 
hajtását saját birtokain akadályozd, az országgyűlés elé idéztetett. 
Fölebb emiitök , hogy Bocskai alatt, mint rovásoló, ennek pártján 
állott, de ez időben egyszersmind, úgy mint 1604 — 1606-ban, Bars 
vármegyének orsasággyüiési követe is volt. A.s 1604^ évi országgyű- 
lésen a protestánsokra sérelmeh 22 törvény cziknek oda iktatása eiíen 
mint Bars várra, követe Isívánjffy Miklós nádori helytaiiió előtt til- 
takozván, ez által nem csak küldői helyeslését nyerte meg, de a ma- 
gyar és cseh protestánsok bizalmát és népsserüségét is kivívta, ós 
utóbb részint ezeknek , részent Tieffenbachnak eszközlése folytán a 
bécsi békekötés fentartása végett Bethlenhez követséggel bízatott meg. 
Ezek folytán, mielőtt Bethlen Gábornak pártjára teljesen át kelt volna, 
Mátyás föhzg által főkapitányságra is kmeveztetetty de azt cl nem fo- 
gadta. Át menvén Bethlen G. részére, történelmi szerepet játszott, *) 
annak tanácsosa és a hét bánya-város kamara -gróQa lett. Anyja Ma- 
róthy Anna után Bars és Hont, neje bedeghi Nyáry Margit után Tu 
rócz, Nyitra, Mosony, Pozsony saí. megyékben birt jószágain felül 
1621-ben Bethlen Gábortói Tornában Hidvégb-Ardót, Ábaujban Mind- 
szentet adományban kapta, *) Azonban, bár Zavodszky naplója szerint 
kamarai grófságában sok pénzt szerzett, utáana költséges országos vál- 
lalatai miatt kevés maradi Meghalt laszkári kastélyában 1621. dec^ 
1-én, eltemettetett 1622. febr. 27-kén Körmoczön a vári templomban, 
hol síremléke volt. *) Végrendeletet még 1621. apr. 21-én tett, és an- 



') Sz.-benedeki Convent Protoe. J. p. 559. 

') Ugyan ott Prot. J. pag 564. 

') Engel, Geach. IV. 398. Fes«ier Gresch. VIII. 511. Keiemeu História 
juris huDg. 365. Esmeretektáva VI. kötet 248. Weszpremi. Bíograpbiae/ inedi 
corum lil. 426. 

Katoiia Hi8t. eritica tomo XXX. p. 706—708. 

^) E siremlí^ken többi közt ily f öli rás lett voina olvasható: ^OpUmatibus 
Regni adnumero Hii'roslaum Zmeskalium Camergrafi'wm., tamquam facem iedUionU^ 
qui velué in regno pocaio vivere non posaet^ Las^tgi in. provincia NitrifinH vitám oum 
morU comnivtavii,'^ A fölirat késaíto — mint némelyek vélhetnék, — nem értett. 
nenk érthetett az Optimates szó alatt mágnást, hanem esak eíökelö ne- 
mest, a mágnások akkor már nagyságos czía^mel éltek. Különben Bethlen 
adományában is csak G-enerosus-mk czínie^tetík Lásd Katona idősb h. 
XSLX. 706. 



412 



ZME8KAL. 



nak vé^rebajtását a Bánya- városok elöljáróságára bízta. ') Egyetlen 
leánya Borbála, 1596-ban mégélÖ, atyja előtt sírba szállt. 

A két következő testvér, u. m. I J ó b és I. Gábor két mos- 
tanáig terjedő családvonalnak lettek alapitói, róIok tehát, és ágaikról 
külön szólamlunk. 



I.Jób vonala. 

I. Jób atyja halála után 1592-ben (feria sexta prox. pest Dni- 
eam Quasimodo) a Lestinei és Szrnyaczei birtokban Dániel é« Jaroszló 
testvéreivel megosztozott. 1619-ben Árva megyének országgyűlési kö- 
vete, 1624 — 26. 1631-ben alispánja volt, Mig egy részről birtokviszo- 
nyaira nézve Thurzó György ellen több perei voltak, más részről an- 
nak mint főispánnak buzgó támasza volt, valamint azt az utánna kö- 
vetkezett Czobor Erzsébet foispánsága alatt is tanusítá. Meghalt 1632, 
jan. 22-éu, kora 80. évében, eltemettetett az alsó-kubíni akkor evang, 
egyház családi sírboltjában. Képe a Lestinei evang. templomban máig 
fenn áll, halotti koporsóban ábrázolva, következő jelszavával : „D o- 
minus sollicitus pro me,"é8 latin versekkel ellátva. Első neje 
Geletfify Petronella , a másik Szent-lványi Anna volt, kiktől tizenöt 
gyermeke született. '*) Ezek közt a fiúkból I. Ferencz a svecusok 
ellen harczolván II. Ferdinánd kir. részéről, elesett Glacznál. Másik 
fia, ki a családot máig terjeszté, I. György volt. 

I. György 1640-ben, kora 24 évében Árva vármegye másod, 
1653-ban pedig első alispánjául választatott. 1651-ben szent három- 
ság vasárnap után 2. férián az ö közbejöttével is adatott a szászdi^ 
kis-kereskényi és felső-szemerédi birtok Hont megyében Szelényi Já- 
nosnak zálogba. Utóbb Árva várkapitánya volt Tököly István fÖis- 
pánsága é« igazgatósága alatt, ki komája volt, és ki 1661. aug. 22-én 
hozzá intézett levélben Dembinszky lengyelnek ótAlmazására megke- 



') Ebben így írta alá magát : „Hieroslaaus Zmeskal de Domanovecz, 
SerenÍBB. Principie ac Dni Dni Gabrielis Dei Gratia electi Hungáriáé, Dalmá- 
ciáé, Croatiae, Slavoniae etc. etc, Regis, Transylvaniae Principis, ac Siculorum 
Comitis Consiliarii, uec noa septem Regiarum Liberaram montanaram 
Civitatum Supremiis Camergraffiua etc. etc Autea Vice Comes HontbensÍ8> 

*) Sziléziában szenvedőleges adósságai maradván, ezekíírt örökösei le- 
artoztattak, de szabadon bocsátásukat az 1647. évi 94. törv. ez. követelte. 



ZMfiSkAL. 413 

resté. Meghalt 1665. apriJ. 14. kora 48. évében. ') Elöö neje 8z.-miklÓ8Í 
Pongrácz Anna^ a második Aranyady Anna volt, ki utóbb Libercsey 
Mihály Nógrád megyei alispánhoz ment férjhez és 1677-ben halt meg. 
Házasságaiból hét gyermeke volt, kik közül III. Jób, I. Gáspár, 
György és Anna nagy báty jok I. Jaroszló után a Sziléziában maradt 
tökepénzekben Örökösödtek, Közzülök I. G á s p á r és III. Jób máig 
élÖ két ágat alapítottak. 

o) I. G á s p á r á g a. 

I. Gáspár Rákóczy részén táborozván, minden birtokát hüt- 
lenségi bélyegen veszté , és 1685-ben Sáros-Patakon meghalt. Gyer- 
mekei közül fia János, ámbár atyja utáni birtok öröksége már ado- 
mány utján Palugyai Lénártnak voltak felajánlva, ettől átváltva, azokra, 
névszerint Lestine, Oszadka és Szrnyacze l^rtokaira 1700. nov. 30-áa 
Eszterházy Pál nádortól adományt vitt. 1701. jan. 3-án pedig a néhai 
I. Jaroszló után maradt, Árva , Hont , Bars megyei birtokok, és Szi- 
léziában maradt pénztőkék iránt testvére III. Jób, és atyafiai Dániel, 
Ádám, Károly, Károly, Imre és Lászlóval osztályos egyességre lépett. 
Azonban nemsokára Rákóczy lí. Perencz fölkeléséhez állván, javai 
ismét elkoboztattak, mire nézve előbb 1709. dec. 6 án Görgőn Heister 
császári tábornagytól fej- és jószágaira amnestiát nyervén, 1710. sept. 
4-én Bécsben kelt adomány levélben I. József király mint hivének, el- 
kobzott lestinei, oszadkai és szrnyaczai birtokrészeire fiágra és ennek 
kiholtán a leányágra uj adományt adott Három fia közül csak Kris- 
tóf ága terjedt mostanáig. Ennek unokája 

József szül. Oszadkán 1762 mart. 13-án. Árva vármegyének 
másod alispánja volt. Meghalt Trsztenán 1821. dec. 19-én. Eltemette- 
tett az alsó-kubini családi sírboltba. Nejétől Zmeskal Judittól többi 
közt két fia maradt :Miklós és Márk. 

Miklós (született 1789. novemb. lOén) előbb Hont várme- 
gyénél hivataloskodott, utóbb az árvái urodalom rendes ügyésze lőn. 
Meghalt 1838. máj. 16 án. Gyermekei a táblán láthatók. 

Márk (szül. 1792. máj. 17-én) Árva megyének hires, erélyes 
föszolgabirája volt. Meghalt 1836. nov. 8 án. Nejétől báró Luzénszky 



') Temetési zászlója a lestiuei templomban máig meg van, ily fölirattal 
„Vextllum sepuUurae perpettute memóriáé Generosi Domini Georgii Zmeskal de Do- 
matiovecz in Lestina, Arcié Árva Capitaneij annarum aetaiu suae 45. Die i4. Ápr 
in Chrislo óbcU>rmienti A. 166$.^ 



414 ZMESKAL. 

Erasébettííl egy fia István maradi, kinek gyerraekei a táblán 
állanak. 

h) III. Jó b ága. 

IIL J ó b szintén Árva vármegyénél kessdett hivataloskodni, már 
1683. előtt ali&pán volt, 1684. és 16B6-han mini eisö alispán megerösi- 
íetett; söt azt Laiáláig viselte. A családi levéltár szerint 1685. máj. 
3-án Beszterczén keit ievélbeű öt (nvint alispánt) Oaraffa tábornok 
Tökölyvei folytatott levelezéssel gyanúsítván , figyelmezteti, hagyna 
fel az udvar elleni törekvésekkel, minthogy azok fej vesztéssel járnak. 
Azon évi jul. 31-én pedig L Leopold Eszterházy Pál nádort elutaaítja, 
miszerint Zraeskaí Jób árvái alispán ellen Abaffy Sándor letartóztatása, 
s egyéb sérelmek, úgy Nóvák Simon cs. k. postai egénynek kivégezte- 
tése, és a Sziléziai forrongás szítása miatt bíróilag járjon el. Meghalt 
1723-ban kora 69 évében. Nejétől gradeczi Stansith Horváth Évától 
három fia volt, ezekből ÍV. György és* II. 1 m r e két ágat terjesz- 
tettek, mint a lí, és IIL táblán látható. 

IV. Gry örgy 1751-bea Árva megye törvényszékének elnökévé 
vátoztatott. Meghalt 1757. aug. 3-án. Fia IV. Jób fiatal korában 
Árva vármegye főjegyzője, 1772-beri másod alispánja volt. Meghalt 
1778-ban.') A táblán látható több gyermeke közül csak Mátyást 
említjük meg, mint ki családját tovább terjeszté. Ez Árva megyének 
szolgabirája, utóbb pénztárnoka volt. Hat gyermeke közül fia VI. Jób 
(szül. 1778. aug, 2L Lestjinben) e század első negyedében Árva vár- 
megye foszolgabirája , 1825-ben országgyűlési követe volt. Meghalt 
1855. ápr. 30-án kora 77. évében Losonczon, eltemettetett Mucsinyban 
tí szántói Szabó család sírkertjében. Nejétől Tihanyi Máriától & táblán 
látható gyermekei közül Elek (lak. Lestinén) 1848. előtt Árva várm. 
Bzolgabirája, 1861-ben föpénztárnoka, testvére Péter (lak. Lestinén) 
1848. előtt éö Í861'ben Árva megye főügyésze volt 

li. Imre (szül. 1677.) Rákóczy II. Ferencz részén állott. Róla 
beszélik, hogy a thurdosini nagy templomba lóháton menvén az is- 
teni tisztelet alatt, ezért 25 tallér bírságra ítéltetett. Több gyermeke 
közül csak VII. Jób ága él máig. Ez 1722 — 26. a pápai Collegium- 
ban tanulván, és 1726-ban ügyvédi vizsgát tévén, Győr városába te- 
lepedett, és nőül vévén ostfi -asszony fai Ostffy Zsuzsannát, ezzel terje- 



') Egy könyvet is adott ló. „Jóh keresztyén gyöirelmeirHl^ ,mQ\\ 17?0. Po- 
xsonyban tót nyelvezi jelent meg. 



2ltE$RAL. 415 

ctelmes birtokhoz jutott és a Zmeskai család Gjör és Vas megyei ágát 
aiapitá. Több gyermeke közül La j os dukai Takács Évát vévén nÖül, 
egyik fía J ó z s e f, huszár főhadnagy^ az árvái Zmeskal rokouok közé 
házasodott ; és míg testvére Dániel a Vas megyei ágnak terjesztője 
lett^ tőle a győri ág száimazott Gyermekei közül a) István 
1832—48. Győr várm, al- és föjegyzöje, l851-~54-ben járásbiró, 
1861-ben alkotm. törvényszéki elnök alispáni ranggal; 1862 óta pedig 
Győr város polgármestere, b) Sándor 1842-ben Győr várm, tiszti 
alügyésze, 1848-ban Győr város vál. főjegyzője, 1848/9. után állami 
fogoly, 1861-ben Győr várm. választott föszolgabirája, 1862-töi vissza- 
vonult, c) II. József 1848. előtt ügyvéd, majd honvéd kapitány^ 
1849-ben Komáromban capitulált, és ismét ügyvédkedett, végre gr. 
Viczay Héder jogigazgatója ÍÖn. Meghalt 1863. febr. lén. Végrende- 
letében hazafiúi lelkülete maradandó tanúságául a magyar akadémiára 
háromezer irt, a nemzeti múzeumra f^er, a nemzeti szinházra ezer, a 
győri evang. tanodának Ösztöndijjakra ezer f^, és a győri szegényeknek 
e«er frtot hagyományozott. 

I. Gábor vonala. 

I. Gábor (í. Vehcziszlónak fia) i592-ben testvéreivel az atyai 
Ősi birtokokon megosztozott. Ellentmond ván gr. Thurzó Györgynek 
az árvái urodalomba történt beiktatásának, ez ok bői Thur;^ ^jörgy 
Zmeskal Gáb. fiát I. L á s z 1 ó t .Nagy-Falu m. város iskolájából sőt a vá- 
rosból is kitiltá, azonban ez ellen Rudolf király 1607. jun. 2-én ótalmi 
levelet adott. Anyjáról örökölt Bars megyei Perlep, £gyházas-Mai óth, 
Zsember *és Disznós helysógbeli birtokait 161 7-ben első nejétől Ra- 
kovszky^Zsófíától nemzett fiaira átruházta. Élt még 1622-ben is. Ke- 
vezett első, és második nejétől turiki Marczel Zsófiától a táblán álló 
nyolcz gyermeke született Ezek közül I. István 161 7-ben Gergely 
p. napján a szepesi káptalan előtt tiltakozott Thurzó Imre ellen Puczó 
és Pokrivács határok iránt, melyek állitólag a lestinei htitárból sza- 
kasztattak ki. Ez István leányában Annában kihalt. I. Gábornak többi 
fiai közül I. K á r 1 y és I. Imre máig élő két ágat alapítottak ; lás- 
suk ez ágakat egyenként: 

a) I. K á r 1 y á g a. 

I. Károly, ki 1701 -ben testvéreivel és rokonaival az I. Jároszló 
utánni hagyatékon megosztozott, nejétől Palugyay Fruzsinától két fiút 



416 



22M]BSKÁt. 



licmzett, I. Sándort és Pált, Amannak ága, melyből II. Sándor 
Ung megyében élt, már kihalt. Pál ága él. Ennek fia J á n o s Apafíy 

Mihály erdélyi fejedelem szolgálatában élt. Meghalt 1737-ben. Többi 

» 

közt űa volt 

II. G á b o r, kinek nejétől Okolicsányi Zsófiától fiai III. László 
és III. Gábor. Ez utóbb előbb Árva megyei törv. széki ülnök, utóbb 
1751-ben Liptó vármegye követe volt. Meghalt 1764ben. Nejétől 
Meerwaldt Katalintól fíai a) IV. Gábor előbb Beszterczebánya város 
ügyésze, utóbb Selmecz város birája; az 1825. évi országgyűlésen Sel- 
meczváros követe, és a bányászati üg^^ekre választott bizottság tagja 
volt. ^) Végrendeletében a két város jó erkölcsű leányai számára val- 
lás külömbség nélkül kiházasitási alapítványt hagyott, melyből éven- 
ként egy kath. és egy ágost-vallású jegyes 300 váltó forint ajándékot 
kap polg. állapotra való tekintet nélkül, de úgyf hogy abban egy év- 
ben Selmecz, másikban Besztercze részesüljön bj M i k 1 ó s a magyar 
kir. udvari kanczellariánál titkár volt, és jeles zenész. Meghalt Bécs- 
ben 1833. jun, 23-án kora 73. évében utódok nélkül, c) Ferencz sz 
1764. febr. 8-án. Szintén elhalt. 

III. László nőül vévén Meliorisz Zsuzsannát, ettől három, em- 
berkort élt, fia maradt. János (sz. 1767.) a legifjabb, cs. k. kapitány 
volt és József és Dániel. Ezek közül 

József (sz. 1763. mart. 1.) Kitűnő tör \'ény tudományi jártas- 
ságánál fogva Árva megyéből korán elvitetett, és a Tiszán innen ke- 
rületi tábla ülnökévé neveztetett Eperjesre, hol e század első negyedé- 
ben e törvényszéki tábla valóságos melegitŐ lelke volt, s társai által 
magok közt tudományaért élő „Corpus Juris^-nsik neveztetett. Kitűnt 
remek latinsága által is, mit nemcsak e nyelven kelt hivatalos dolgo- 
zatai, de fia Móricz részére „Plutarchits in compendium redactus opera 
et laboré Josephi Zmeskal etc. 1826.^ czimü könyve, levelezései, s al- 
kalmi versei is tanúsítanak. Ily alkalmi verset nyomatott 1825. jul. 
18-kán gr. Pálffy Fidél főispáni beiktatására is. Meghalt 1835. jun. 
18-kán Eperjesen Nejétől Pfanschmidt Teréztől több gyermeke közt 
egy élő fia maradt 

Móricz (sz. 1801 dec. 24.) Korán kifejlett jeles szellemi te- 
hetségei már serdülő korában sokat ígértek. Gondos atyai vezetés 
mellett nevelésének eleve oly irány adatott, mely öt kiválóbb pályára 
vezethesse. És a vérmes, élénk íQúnak inkább is fékezésre, mint buz- 



•) 1827. évi 9. törv. ez. 



ZAÍESKA.L. 41 7 

dításra volt szüksége. 1822-ben Kövy Sándor alatt Patakon végez^rén 
a jogi pályát, s már előbb jogi gyakorlatban is részesülvén, azon évi 
septemberben az ügyvédi vizsgái is letevé, octob. havában pedig Árva 
várraegye tiszt, aljegyzőjévé neveztetett ki. Már ekkor, különösen a 
reá bizott vallásbeli ügyekben a szabad elvüek sorában kezdett szere- 
pelni. 1825-ben gróf Páiffy Fidél főispáni beiktatásakor ez által al- 
Bzolgabiróvá neveztetett, 1828-ban a tisztujjitáskor főszolgabírói 
rangra emeltetett és abban 1830-ban megerösítetetí. 1832ben crsz. 
gyűlési követté választatott és azt 1836-ig megelégedésre viseJvén 
visszatértékor azonnal másod-alispánságra emeltetett, 1837. júniusban 
első aiispánná válaszlatott 1839/40-ben ismét országgyül. követ lön. 
Az 1842. évi megyei tisztujjitáskor két hatalmas ellenfél AbafFy 
Arisatid első alispánságra, és Szmrecsányi János orsz. gyüi. követségre 
kezet fogva, roppant korteskedéssel léptek föl ellene, de ismét győztes 
lÖD, és mind elsd alispáni székében megerösíteíett, mind pedig az 
1843/4. évi országgyűlésre követül ismét megválasztatott. Ezután kir. 
kamarás lön, és 184ő-ben Árva megye Administratorává neveztetett *) 
az volt 1848. évi április haváig, a midőn az átalakulásnál fogva az 
administratori rendszer megszűnvén, birtokára Lestinére vonult. Itt 
guerilla csapat által háborgattatván, Gallicziába vonult, honnan a for- 
radalom után visszatérve, 1849. sept. 4-kén már Árva megye polg. 
törvényszéke elnökéül neveztetett ki^ mely hivatalt folytonosan viselé 
1860-ig, a midőn Árva megyei föispánságra Abafíy Arisztid kinevez- 
tetését el nem fogadván, helyébe Ö neveztetett, de ezen mélíóságról 
utóbb 1861-ben az egész tiszti kar léléptekor szintén leköszönt és ma- 
gányába vonult. Nejétől Hámos Jankától egyik jeles készültségü fia 
Bélft elhalván, csak egy leánya ós egy fia Zoltán a bécsi Terezia- 
num növendéke, utóbb a jenai egyetem hallgatója, élnek. 

Dániel (IlL Lászlónak középső fia) sz. 1765. jan. 2-án. E ssá- 
zad első negyedében Árva vármegye főpénztárnoka volt. Hét gyer- 
meke közül fiai : M i k s a Árva megyének szintén fŐperceptora voh. 
Meghalt 1839-ben. Fri d rik m. kir. testőr volt, és F o r d i n a n d Árva 
várm. főszolgabirája , 1849-ben pedig alispánja, kinek két leánya 
a táblán látható. 



') Örömdana^ melyet mélióaágos domanovec&i és leHlnei Z mis kai Mór i ti 
c$. kir. aranykulesosj sat. Árva meqye főiűpdni helyettesének aat. siékfttglaldn ünne- 
pélyére scU. Hanttnerschmidt József Ortostan hallgató tS4o. — ^enge. 

lÍAQYABoseela családai 211. sCx. 27 



418 ZMESKAL. 

h) í. í m r e á g a. 

I. Imre (I. Gábornak fia) 1654-bei3 Aiva megye szolgabiraja 
\^olt Unokája Ádám (szül 1678. jan. IG.) Árva megye alispáiuiágát 
viselte. Ennek többi közt fia F e ? e n c z két fiat hagyott maga utáw, t. 
í, GtyóTgyöt (sz. 1763, f 1774.) (kinek ágából, és pedig -— úgy látszik 
— ö^yÖrgy fiától származott a most Hont megyében éío Zni'eskal Zsig- 
mond ;) és L á s z I ó t, ki Nógrád megyébe házasodutt, nÖül vévén Pe- 
largus Máriát, kii5Í Gábor és Ferencs fia maradt. Az előbbi, 
íudníiliik Gábor, e század elején 1812 — 16. körül Nógrád raegyének 
aisaolgabirája, majd főbiztosa volt. Nejétől Máriássy Zsuzsannától fiai 
Sándor, ki 1842 — 49. Nógrád megye alszojgabirája, 1850-tÖl cs. k. 
járásbiró v»lt 1860-ig, legutóbb mint törvényszéki üínök nyugalmaz- 
tatott. Testvére Zsigmond, volt honvéd. 

Nincsenek a családfán István. Árva megyének I766banffl 
jegyzője, és György, ki r79á-ben lett kir. udvarnok. 

A Zmfcskal család nemesi czimere — mint fÖlebb a metsisvény 
mutatja — a paizs ezüst udvarában zÖld téren fölemelt farkú, fut6 vö- 
rös ökör, derekán kék övvel, mely mellé égő fáklya van tűzve. A 
paizs fölötti sisak koronáján három strucztoíl leng, a jobb oldali fehér, 
a középső vörös, a baloldali kék Foszladék jobbról ezüstvörös, balról 
e^iUstkék. 

A csalá'í. átalában ágost. evang. vallású, kivévén az I. táblán 
Márknak fiát I s t v á nt, és ennek fiát György -Rafaelt, kik kathoiikus 
vallásúak. 

A családnak — mint emiitök — ^igyik régiebb, még I. Ven- 
cziszló előtt elvált ága Sziléziában bárói ágon virágzott, és ott Gran- 
dén, Oscbin és Sauervitz, Feisö Luzsiczában pedig Tessnitz, Oberneu- 
dorf és Vanovííz helységek birtokosa voit. Ez ágból domanoviczi 
báró S m e s k a 1 J ó z s e f - ií e n r i k, császári tanácsos és ezen tiszt- 
ség főnöke, utóbb 'nerczeg Lichtenstein tanácsosa, és oppelni főkapitány 
1716. october 1-én Bécsben VL Károly császár által csehországi grófi 
rangra emeltetett.^) Meghalt .1760. máj, 2-án, eltemetietett a sauer- 
viczi egyház sírboltjába. Neje freudenthaii gróf AVürben Jozefa 
Mária még előbb, 17Ö5. novemb. 22-kén halt meg, eltemettetett Neu- 



') Megerle, Adeis lexic. Er^. hand. 31. 



ZMBSKAL. 



419 



kíreheuben.^j Utódaik nem maradtak, és birtokaik utánook sógoruk gr, 
Würbenrí? szállottak, ki azokat az iiietö jobbágy-községeknek eladá, 

melynél fogva 
a sauerviczi fé- 
nyes várkas- 
tély is elpusz- 
tult Henri k- 
József grófnak 
emléke fenma- 
radt a leob- 
schüt»i k. tano- 
dában is, mely- 
nek alapkövét 
ö tette le 1752. 
aug. 17.kén. 5) 
Egyébiránt ez 
ág ismertetése 
neín körünk- 
höz tartozik , 
arról a szilé- 
ziai, Cseh- és 
Porosz család- 
tan i munkák- 
ban bővebben 
olvashatni. *) 

Ezen ágnak 

bárói czímere a magyarországi Zmeskalok nemesi ágá-éval teljesen 
egyenlő, söt a gréfí czímer is, mint itt a metszvény mutatja, — csak 




') Aa ottani helybeli egyház köny v<íben ezt olvashatni róiok '• Die 2*2. iiov. 
1755. mortüa Maria Joeepfaa Comitíssa de Smeskal et Domanovitz, tiata Comi- 
tissa de Würbea ct Preuderttbai, Domiua in Neukir^b, Wanovitz, Öauenvitz eí 
Rosen. Aetatis 42 annorum, locus sepulturae Neukircb in Eeciesia S. Yencesla?. 

— Es - - 2. Maji 1780. mortuus Illustrissiaicg Duös Henrícua Josephus Comes de 
Smeskal et DomaDowitz, Sereotssimi Principis de Licbtensteiu Consilíariws, Du- 
catuiinj Oppavieaöis et Cariiovieuais cis- Oppaviam Ciapitaneus terre.stris, baerc- 
dit&rius Dűus in Sauerwitz, Wanowitz, Deutech Neukircb, Hobdorf et Rosen. 
Aetatis 76. annorum, 2 mensiain, sepultus in Crypta Ecclesiae Sauerr/icensis, 

*) Jabresberiebt liber, d k. katb. Gymnasium zu Leobsohütz 1858, 1. 5. 
') Joao. Sinapi Schlesieber Adél. 1728. ~ Herid, Silesiograpbia Vll. 775. 

— Ledebur, Adels lex. d. preussíscfa. Monarchie. 

27* 



420 



ZNIKA.—ZÓLÁTHY. 



bővítése amannak ; t. i. ez egy fügyölegeseu kétfelé osztott paizs, a 
jobboldali ezüst udvarban zöld téren a kék öves vörös ökör látható 
(de fáklya nélkül), a baloldali kék udvarban vizirányos három ezüst 
pólya látszik. A paizs fölött grófi koronán, két koronás sisak áll, a 
jobb oldaliból az ismert három strucztoll nyúlik föl, a baloldaliból pe- 
dig a vörös ökör emelkedik ki. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról 
ezüstkék. 

Ziiika család. ZnikaPé t e r 1635 — 38 ban slavoniai itélö-mes- 
ter volt, több, főleg Slavonia és Horvátországot illető országgyül vá- 
lasztmányokban vett részt, *) 

Zob család. Zala vármegye nemes családa. 

Zobek család. Lásd Szobek cs, X. köt. 773. lap. 

Zoboiiya család. Lásd Szohonya cs. X, köt. 774, és köv, h 

Zobotín család. (Murai-Szombati) A XV^II. század végén élt 
János, kinek Batthyány Orsolyától fía Mózses 1739-ben, kinek 
László, kinek Tallián Annától Antónia Tóth Jánosné. *) 

Zobráuczy család. (Nagy-Mihályi) Zemplin kihalt családa ^) a 
Kaplon neuibol eredt. 

Zoby család. Lásd Szohy cs. X. köt. 777. lap. 

Zod^y család. (Jobban Szaday) Hajdán Zemplin megyei Szada 
lielyeéget birta és nevét arról de Zoda írta. 1300 ban élt Comes Joan- 
íjtís d Zoda, és birta Szadát, de 1347-ben Szadát már Zoday Miklós 
htíllenségi bélyegén a Monoky család kaptn. *) 

Zuhoii család. (FerlÖ Aimási) Ugocsa vármegye régi nemes 
családa. már 1523 — 1550-ben birtokos Fertös-Almáson, söt ugyanott 
e század elején is Zohon Mihály, Ferencz és Zsigmondnak 
özvegye, ugyanakkor J án os birtokos Péterfalván. ^) 

A családból Péter 1624-ben Ugocsa megye esküdtje, 1635 — 36- 
ban alispánja, és 1635-ben orsz. gyűlési követe volt. ^) 

Zokoly család. Lásd Szokoly cs. X. köt. 786. és köv. 1. 

Zéláthy család. Kihalt család. Nevét Szóláthról írta, 1526-bau 
Zóiáti János Lajos király étek fogója volt. '^) 



') 1685—1638. évi törv. czikkek. 

*) Bossányi contra Eszterliázy bellatinczi lindvai per pag. 18. 

^) Szirmay, Cottus Zemplin not. top. 106. 

*) Ugyanott 157. 171. 250. 

*) Szirmay C. Ugocsa p. 125. 174. 176. 

«) Ugyanott 53. 60. 61. 

') Szerémy János Emlékirata 151. lap» 



ZOLDT. — ZOLTÁN. 42 í 

Zoidy esalád (Zöldi) Zoldy Simon előbbi nevét megvál- 
toztatva, 1845. jul. 17-éo Bécsben kelt adománylevelet kapott Krassó 
megyei Zöld helységre, úgy hogy elönevét is arról írhassa. Kihirdet- 
tetett adománylevele Krassó megye gyűlésén 1845. decemb. 10 én, és 
most is bírja Zöld helységet. 

Zolnaky család. Zemplin vármegye nemessége sorában áll. *) 
Zolnay osalád. Zólyom vármegyének nem régen kihalt nemes 
családa. Már lő58-ban Zolnay Stekel György Zólyom megye alispánja 
volt. ^) Zolnay F e r e n c z 1660'ban azon megye jegyzője volt. ^) Ez- 
zel egykorban élt Péter, kit 1646-ban Zólyom vármegye követének 
olvasunk *), kinek nejétől Radvánszky Katától, ki utóbb Meskó Jóbhoa 
ment nőül, következő nemzedék származott : 

I. Péter 
(Radvánszky Kata) 



11. Péter György Ádám 

1680. körül 
(Hudiczius Zsófia) 



I. Zsigmond I. Péter Julianna Mária Anna 

Zólyom várm. ' ^71 ' (Pilarik (Géczy (Battha 

köyet 1715. (Osztroluczky István) Jeremiás) András) Antlrás) 



r- 






László Zsófia Anna Julianna 

(Zmeskal Klára) (Baán Mátyás) (OsztrohiczkyAdám) (Kótb Zsigmond) 



1, 



Klára Gábor II. Zsigmond 

(Plathy Judit) 



Nincs e táblázaton János, kinek Góg Sárától leánya Judit 
előbb Wattay Jánosné, utóbb Gyürky Istvánné volt 1729-ben. A végső 
nemzedéken állók egyikének fiaLajos 1813 — 30. körül Zólyom vm. 
föadószedöje, végre kir. tanácsos, vagy kamarás. Nejétől Lónyay Zsó- 
fiától fia Z s i|g m n d^ ki atyja előtt elhalt. 

Zolta család. Udvarhelyi székely, melyből 1740-ben élt 
F e r e n c z. *) 

Zoltán család. (Csepel) ügocsa várm. legrégiebb családai közé 
tartozik. Nevezett megyében fekszik C s e p e (hajdan Csepefalva), hely- 



*) Szirmay C. Zemplin not. tap. 120. 

*) Lehoczky, Stemmat I. 222. 

') Okmányokon eredeti aláírása után. 

*) Leboczky id. h. I. 221. 

*) Apor Petri, Syaophis Mutationum. p. 295. 



422 soi.TÁN. 

aég, melj a családnak ösi fészke és melyről eiönevét vette. E helysé- 
get iriár a XV. század elején is a közös eredefii csepei Akofe családdal 
közösen bírták. 1487-ban élt Zoltán János, ki csepei Ákos Márton- 
ital határ-fbgialás miatt a Gödéi és Eüz család ellen perelt. 

1548 ban Zoltán Mihály, Miklós, Fábián, Benedek, 
János, Tamás, Máté és Mátyás, vakra int az Ákos családból 
Péter, Mihály s többen Ugocsa megyei Csepe és Csedreg helvHÓgre I. 
Ferdinánd királytól uj királyi adományt vittek. *j 

Nem birkán a család származási tábláját, csak a család egyes 
tagjait emiithetjuk meg adataink szerint ; 

i^Oi — 1507-bcn Zoltán János Szaimár megyei Pátyod, N= 
Szekeres, Fulesd, Csecse és Milota helységben részbirtokára kir. ado 
niányt nyert, valamint 1504-ben István ésFerejücz íigyancsak 
Pátyod helységre kaptak adományt ®) 

15n-beü Zoltán Magdolna Osáholyi Miklós felesége 
TOlt. *) 

Jö45-ben Mihály Nyaláb vár várnagya volt. *) 

1552 ben Zoltán Jósa elesett Temesvái' védelmében Losonczy 
István alatt,^) Ennek unokája volt János, ki 1628 ban Szatmár me- 
gyei Géresre adományt kapott. ^) 

lo64-ben Zoltán Jáxios, és neje Kántor Anna Szatmár me- 
gyei Ders, Hodász, Kántor-Jánosi helységre királyi adományt 
vitt. ^) 

1626-ban Zoltán Farkas nagyságos bedeghi Nyáry Istvánnak 
Diós-Gyor várában i^tisz tartója. ') — 

1644 ben Zoltán J o d o k Szatmár vármegyének kapitánya 
voit. ^) ' 

1641-ben Zoltán Jósa Szatmár megyei Heszege helységére kir. 
adományt nyert. ') 

Mint ezekből látjuk, a család már ez időben is (a XVL XVII. 



') Szirmay, 0. ügoega p. 136—137. 

') Síj'rmay Szattaár vármegye ÍI. 12.5. 245.253-260. 

') Ugyan ott II. 112 

•) Bíídai Fei. Eist le.-c. Ili. 623. 

*) Szirmay Szatmár várm. lí. 150. 

•) ugyanott ii. 82. 86. 89. 

FíCdeí," oklevél sálam. 

') Ssirffiíiy Szatmár várin. íL Í37. 

•) Sicirmay Szatniár várm. XI. 28. 



ZOLTÁN. —ZOLTHAY. 423 

ssásíaclban) Szatmár megyébe is bes2árraazotí, valamint Szabolcs me- 
gyébe Í8, 

ügocsa megyében hivatalokat ^) viseltek a következők ; 
í 552-ben Miklós, 1604-«S,Pál — • ab'apánok. 
I50f)-bán György, 1545-ben Bálás, í587-'96-b8ö ismét 
György, 1667 -ben F e r e n c z szolgabirák. 

1616 ban ifj. István. 1670-b3n Ferenc 25 esküdtok voitdk. 
1630- bari László országgyűlési követ volt Ezen Lásalé ie 
he tett az. kit fiával Ferecczczoi együtt a Baranyay-ak míígcitek, 
miért eilenök az 1635. évi országgyűíós lépett foL 

Ugocsa megyén kivúl íBleg Szabolcs megyébe terjedt el a Zol- 
tán család, itt találjuk már 1630—50. közt Zoltán Annát Vay Féler 
hitvesét. 

Szabolcs megyében volí 171 l-ben Zoltán J o d k alispán^ ugyait** 
ott 1780- Dan István íosziolgabiró, Pál 1790-ben alispán és követ, 
meghalt 1807. január, 21 kén. Neje Vécaey Judit, meghalt 1807-ben 
mái*t» 3 án. 

Másik Pálnak neje Splényi Kata, meghalt 1808, kÖrüL 

Szintén Zoltán Pál 1821-ben Szabolcsi másod alispán, J á n o « 
ttgyanott máöod aiispán és követ a» 1839. évi országgyűlésen. Tán en- 
nek neje Patay Katalin, kitol gyermekek ; B é I a j Odor.. Jánoa^ 
Elek, Antal, Géza, 

Mária a műit sssássad derekán eÍ(Sbb Bosóky Ferenczné; utóbb 
Mocsáry Balásné. J d o k 1760-ban cg^ k. kapitány. 

Szintén most él Zoltán Mihály, kinek nejétől Fatay Jolántól 
gyermekei Hermina, Gufeztáv, Karolina, László, E m i L 

ügocsa megyében e század elejéü Csépén éitek és bírtak B e n e- 
d e k és L4 s as 1 ó. 

SoUán család, (sepsi-komollói) Erdélyi nemes család, az előbbi- 
hez vér-, vagy csak névrokon-e ? — nem tuidjuk. Ismeretes kö?űiök K á- 
rol y, sz. I>éván i78L febr. 21~ón, ki a legutóbbi erdélyi nemesi föl- 
kelést írta le. 

Szintén Erdélyben étfalvi Zoltán György HM-ben Kolos* 
megyei írnok. 

Zcltáni Zoltán J ó s s e f 1 794-ben Kraszna vármegye főorvosa. 

%oUhay esaiád. Kihalt régi cs.alád. hmoretesek belőle főleg a 
követkessök : F e r c n c a 1505- ben Bács vármegye követe a rákosi 

*) Sksirmay C. Ugoű&a 52— 6 1 . 



424 



ZÓLYOMY. 



országgyűlésre. ^) János 1513-ban törökországban követségbe kül- 
dött. *) Lörincz 1551-ben érsekújvári kapitány. ^) János 1552- 
ben Drégely várában esett el. *) I s t v á n, ki 1552-ben Eger védelmé- 
ben részt vett, 1558-ban egri kapitány, 1565-ben szendröi kapitány, 
1559-bcü Vizkelety Jakab fiaival Szabolcs megyei Báthor pusztán rész- 
birtokot nyert királyi adományban. ^) Ugyan ez időben éltek. 

Zoltey Imre, kinek neje Zay Apollónia, és Zoltay Bálás, ki- 
nek neje Zay Magdolna voltak. 

Zoltay Boldizsár 1552-ben Bihar megyében Böliesen bir- 
tokos. ^) 

Lehet, hogy e család erdélyi származású volt, legalább Erdély- 
ből származott tordai Zoltay Ján o s, ki 1580-ban Nyitra vármegye- 
nek hites jegyzője volt ''') Erdélyben Zoltai F erén ez élt 1740'ben 
KüküUö vármegyében. ®) 

Zóiyoniy család. (Albisi.) Kihalt régi és kivált a XVII. szá- 
zadban szerepelt család. Nevét Zólyom vármegyéről vette, valószínű- 
leg mint eredeti helyéről, ha csak azt nem akarjuk hinni, hogy a csa- 
lád egyik Őse Dávid 1399— 1400-ban Zólyomi főispán lévén, ez 
okon nyi>rték utódai a Zólyomi nevet. Annyi bizonyos, hogy a család 
első törzs-ősei Bihar megyei A Ibis helységről neveztettek leg- 
előbb, és utóbb ez elönévvé vált. A család törzse László, ennek fia 
Márton de Albis ^) neveztetett, ennek fiai Lörincz és Dávid, 
kit 1399. évi oklevélben igy találunk „Magister Dávid, filius quondam 
raagietri Martini de Albeus, Comes Zolyensis." ^^) 1400-ban ő ad ki 
levelet a poniki királyi jobbágyok ügyében , hol az okmány igy 
82íói: „Nos Dávid filius Martini de Albena Comes Zoliensis, etc." ^*) 

A családfa ^^) következő : 



*) Kovachicb Supplem. ad. Vestigia Comitiorum 11.336. es Jászay id.h.l58. 

») Budai Fer. Hist. lex. III. 616. 

*) Ugyanott 617. 
^) Istvánffy hist. 16S5. évi kiad. 214. 

*) Liber regius folio 187 

') Bielek, Majores Hungaroruin 139. 

Nagy József, Nyitra várm. 6. lap. es eredeti okmányon is. 

*) Apor P. Synopsis Mut. 295. 

^) Némely oklevélben Albis, találtatik Álbeus-nek is, de a helység 
aeve, hol a család törzsbirtoka volt, valódilag Albis -nek neveztetik. 

") I ásd Kaprinai Mss, B. tomo XXIX. p. 272. 

") Teleki, Hunyadiak kora XI. p. 86. hol az Albena, tán hibásan 
áll Albews helyett. 

'') Geaeal.auth. Mss. tomo I. — Tab.geneal. kézirat anemzeti múzeumban 
fol. lat. nro 446. pag. 20—21. Lehoczky Stcmmat II. 461. hol tévesek az adatok. 



ZÓLTOMT. 



425 



László 

Márton mester 
de Albis 1360. 



I. Dávid 

de Albis 

1399. láOO. 

Zólyomi főispán. 



I. LŐrincz 
1399. 



M- Dávid 



I. Tamás 

Zólytmy 

(Kállay Erzse) 



1483. 



-r 



II. Tamás 1480. 
(Kis-Várday Kata) 



Anna I. Mihály Petronella 
(Várday 1506. 150.5. 

László) (Bánffy 

Imre) 

r 



I. László 

1505. 

(Telegdv Fruzsina) 

özv. 1552. 



Kata 1547. 
(Porgách Zsigmond) 



Ferencz ? 



IILJ)ávid 

L János 
(Wesselíínyi Kata) 

* Klára 1552. "* 
(1. Makó Miklós 

2. Paksy Ferencz 

3. Varkucs Mihály 



I. György 



III. László 
1520. 



I. Miklós 1495. 
(Drugeth Erzse) 



Ferencz Imre Kata 

(1. Sarmasághy Ján. 

2. Orbay Péter 
3. Sombory Mih. ?) 



II. Mihály 
1552. 



Ferencz 



Anna III. Tamáe 

1587. 
(Csáky Kata) 



Petronella 
(Sulyok Fer.) 



II György 



ly. László Anna Magdolna 

(Zemere Lukács) 



II. Miklós 
1615. 
(Daróczy Zaőü& 
özv. 1646.) 



IV. Dávid 

Háromszéki főkapit. 
székelység táborn. 

t 1649. aug. 1. 
(ikt- Bethlen Kata) 



Erzsébet 

(1. Imreffy Mihály 

2. Gavrilia Gábor 

. 3. Kol. Bornemisza 

Gábor) 



m. Miklós 

1653—1664. 

kibujdosó. 

(Alia Mária) 



Krisztina 
(Perényi Gábor) 



I. Dávidnak fia I. Tamás már Zólyomi-nak neveztetett, neje 
Kállay Erzsébet volt, Wagner szerint ennek neje volt Kis-Várday 
Kata is, ki ezen esetben tévesen állana ÍL Tamás nejéül helyezve. 

A család L Ferdinánd korában már a nagyobb birtokú nemesek 
között állt, föIeg Bihar, Zaránd stb. megyékbon. Azonban hangos hírre 



426 



zoí.yoMV. 



csak a, Bethieuök; Rákócasyak korában kapott íöleg íi Miklós fia IV- 
Dávid iUtal. 

IV. Dávid ikt&ri Bethlen Kaíaiiní:, a fejedelem testvérének 
ieánját vévéa nöüi, Erdélyben szerepet nyert; t622-beK a székelység 
generálisa éa Háromszék főkapitánya Ion, ^') Kolos anegyének is föispánja 
voií, ^) R^óczy I. György alatt hatalmaskodó dölyfe, a fejedelemmeJi 
versenygése mégbukíaíá. 1633-ban nótáxUtván. elfogatott és Kővárba 
záratott^ hol 1649. aag» 1 kén fogságban végezte éleiét ') Kalandor, 
lángvér ü természetét jellemzi Sséchy Máriávali viszonya is. *) Nejétől 
Bethlen Eataliatéi» kitl62í-ben veit noű); e^ir^y hkuy^ Erzse-Krisz- 
1 í na Perén yi Gáborné és egy ű& III. Miklós maradt. — IV, 
Dávidnak nővére 

Evz gébet sem áüott jó hírben. Háromszor ment t^rjhez, elő- 
ször imreffy Mihályhoz, 2-szor OavriJla Gábor moldvai vajdához, 3-szor 
kolosvári Bornemism Lászlóhoz. ^) 

in. Miklós a család íitolsé sarja, Huny ad vár ura, Zaránd v. fo- 
ÍBpánja, apja jellemériek és balsorsának örököse volt. 1658'ban kez- 
dett szerepelni, a midőn Baresay Ákos részén áilottj K^^isiény eiŐi 
Husztra futott, akkor (1661.) Ah' török szerdár fejedelemséagel klnálá 
meg, de ei nem íogSiátsi,', *) mégis Ápa% alatt (t 662-ben; aaint Ke- 
mény voií hive^ vagy — mint vádolí^ték — a tejedéílemséget kereiiÖ, 
Fogarasba záratott, és javait veszté. Kiszabadulván (i664,)j jószágait 
követelte, melyek már idegen késiekre adomány oatattak, egyszersmind 
törokországba a poriára futott pártfogásért. E tetteért még inkább fe- 
jedeiemség-hajhászással gyan lisí tátott , és újra notáztatott {1670. 
m&rt. 3.) Meghalt a szerencsétlen odakünn. Neje volt (karaínai Alia 
Samuéi leánya) Alia Mária, kit nöűl veit 1647. ocí. 7-kéG, elvált tőle 
16ő3-ban. '') Lehoezky szerint sej»3 lett volna bribéri Melith Klára is. *i 
ni, Miklósban a Zólyom y család kihalt. 

A családfára megjegyezhet] ükj hogy azon nem találjuk azon Zó- 
lyomi Benedeket, ki 1440— 1 458. tinnini és felváltva zágrábi püs 



') Szalárdy, SiralmaB in. kióiiika. 65. S7. 136. 
') Kállay, Sif^kely aeiGzci.. 28ö. 
•) Ugyaxiote 92. Nagy ^x.ü.hö Fer. kr óuika 163. 
^j Kemény János Önéletírása 246, 251. 

*) Kemény i^i »"• ^lo- ^^^- 

*) Szaiárdy id. h. 61. 

') Thaíy, Törtécelsai kst\i»«,Qk 14. lap. Szalárdy iá. m. 13(>. 2S2. 473. 

') Stííwmat. II 46i. és Káliay Saékély aem^. 288. 



ZOMBATH. 



427 



pök volt; ') Pétert az 1566-ban kővári kapitányt. ^) Miklóst, ki 
1566-ban Rimaszombatnál esett el. ^) 

Némely családfákon I. Tamásnak fiárl tétetik László is, 
annak fiától eredeztetik Katalint a Sarirasághy János nejét. 

Zosnbath e»a1ád. A nemességet idősb Z o m b a t másként 
Szabó György és testvére András szerezték II. Ferdinánd ki- 
rálytól Bécsben 1621. dec. 22-én keií eaimeres nemes levélnél fogva. 
Andrásnak utódai nem maradtak, Györgytől a következő családfa *) 
szerint származtak utódai : 



Márton 



Jóaaef 
elesett 

1746. 
poroszok 

ellen. 

László 
t 



György 



András II. György 

1646. Győr (BödőKata) 
várm. heiy. I 

alisp. I 



Pál 



Miklós 

ap&t. 

Szombath. 

plébán. 



líl. György 
(Szalánczy 

Kata) 



,Kata 
(Ory mk. 
Fordáövi 
t erencz) 



Erzöe 



FeieDCx 

b. Zaniba 

ügyvéde 

t 



Kata 

(Emészt 

János) 



Auiia 
(Orczy 
Antal) 



ErzBe 

(Qaiger 
Farklis) 



Teres KI ira 
(Öibei (Megyesy 
János) Jáí os) 



István 

(Pása- 
thory 

Eszíor) 



Ápoiió 
(Anján 
József) 



Mihály 
katona 
1 1770. 



ígnácz 

t 



JÓKsef Rózsa 

katona (Ethécyi Míh.) 
t 



Ágnes Xav.-Fereacz 



Zsófia Józs.-Anlal 

(Vérhas Mih) Győrött ügy ved 
1864. 
(Sághy Leopoldina)^ 

Krisztina Mária Pál 



g Paiilma Wg jstván 
I: (Czech- ^^ hcnv. örn. 
olmeiater Álaj.) SS* j^ 1840. 

"^(GyőJsGÍ Ida) 
S Veszprém 



Cb 
te 



a> 
N 



Gyula 
honv. főb. 

1849. 

Monoron 

(Rosáskosiú 

Jozefa) 



ÍL Györgynek a táblán álió nyolcz gyei meke 1749-ben osztozott 
meg Vas megyei Sennyefai rcsshiríokán* Jf^lenleg a caalád ivadékai- 
ból — mint a táblázat mutatja — JósseíAntal ügyvéd Győrött^ 



•) Pray, Hisrarchia R. fí IL 
'') Budai Per, Polg. lex HL 
*) Ugyanott éa IstvánSy. 
*) Eáth Kár. közlése szerint. 



428 ZOMBATHELYI. — ZOMBORT. 

testvére István Veszprémben; harmadik testvére Gyula Pest me- 
gyei Monoron laknak. 

Zonibathelyi család Lásd Szombathelyi cs, 

Zombory család. Több ily nevű nenaes család van. Zemplin 
vármegyében Zombor helységről (most mvárosról) vette egyik ily nevíi 
régi család nevét, eredetét pedig. 1321. év előtt Kakas mestertől, ki- 
nek egyik fia a zombori Fejes családnak, másik a zombori Zombory 
családnak lön törzsévé. Ez utóbbiból volt 1321-ben Zombory András az 
Arbona-Zsadányi határjárásnál királyi ember. *) 

Tán ezen család ivadéka azon megyében az ott e század elején 
Izbugya-Bresztán birtokos Zombory család is. *) 

Más Zombory család tán az is , melyből bodonlaki Zombory 
Gábor 1829-ben Abauj megyei számvevő és lateranumi sarkantyús 
vitéz volt. Lakott A. Olts váron. 

Komárom megyében Neszmélyen az udvartelkea nemesek so- 
rában 1749-ben emlitetik Zombori Éva Takács Máté özvegye. ') 

Mindezektől külön nemeslevelöknél fogva különböző csalá* 
dóknak kell tekintenünk a következőket is : 

Zombory család. Alapitója Zombory Ferencz Baranya 
megyei pécsi polgár, ki 1741-ben octob^r 28-kán Mária Terézia 
királyasszony tói kapott nemes levelet *) és ily czimert ; a paizs 
vörös udvarának közepén felül arany csillag ragyog, alább két arany 
oroszlány fej, nyakastól egymással szemközt kioltott nyelvvel szem- 
lélhető, a paizs alsó, gúla alakú arany udvarában egymással átellenben 
két-két fekete sas szárny szemlélhető. A paizs fölötti sisak koroná- 
jából két kiterjesztett fekete sas szárny között vörös magyar ruhás, 
prémkalpagos magyar vitéz emelkedikki, jobb kezével kivont kardot 
tartva. Foszladék jobbról arany vörös, balról arany fekete. *) 

Zombory család. P^nnek nemességét Zombory Mátyás 
szerzetté 1722. dec. 5-én IIL Károly királytól, midőn egyszersmind 
ily czimert kapott: ®) a paizs kék udvarában zöld halmon arany 



•) Szirmay Not. C. ZempHn riot. top. 167. 183. 

') Ugyanott f. 394. 

*) Fényes E. Komárom várm. 186. 

*) CoUect. herald, nro 215. 

*) Adami, Scuta gentil. tomo !^IV- 

') Coll. herald, nro 371. Adami Scuta gént. tomo XIV. Egyik Zombory 
családnak eredeti armalisa 1791-ben Fíizsega vármegye levéltárába került A 
mint gaz dátlan ország szerte a helytartó tanács által hirleltetett. 



ZOMOR. — ZONDY, 429 

koronáa vörös mezü kar könyököl, kivont kardot tartva; a paizs 
fölötti sisak koronáján szintén olyan kéz kivont karddal ismétlődik. 
Foszladék jobbról arany kék, balról ezüstvörös. 

JEomor család. (Póka-teleki f) A Z o m o r kihalt család a 
póka teleki Kondé családdal egy törzsből eredt, illetőleg ez utóbbi 
amabból vált ki, mint e munka VI. köt. 337. lapján a Kondé családnál 
láthatni. Tudniillik a törzs-ős Zomor nevet viselt. Ennek egyik 
fiától J a k a btól, ki fekete nek neveztett, származott utóda JánoS; 
utóbb a XVI. században vette föl a Kondé nevet, míg a másik fiú 
János de Zomor neveztetett, és e nevet ága, ezen ág kihalásáig (a 
XVI. század) végéig viselte. Idézett helyen ezen ág is látható, még is 
az ott látható Barnabástól kezdve a pozsonyi, nyitrai és eszter- 
gomi káptalan levéltári adatai szerint némi bővítéssel, — úgy is mint 
külön névvel élt család-ág, hadd álljon itt a leágazási rend : 



Bamabás 
de Zomor 1470. 



Mihály 
1518. 



Demeter Mátyás János 1541. Erzse Ferencz Bálás Pál 

királyi Sze- (Vas-dinyei f I ' a^TT" 

mélynök Vass János '"77,"^— ^jp ^P®**^ 

1562-1569. V. Petev) fy^i^ ^^^ 
(N.Ap ollónia) '" ^^^^' 



Pal Zsófia Kata Krisztina Bora Anna Margit Mihály 

1679. (Lengyel (Szelestey (Nádasdy (Sooky (Bucsáuy (Sitkey f 

(Elefáoty András) Ptjrencz) Pál) András) Miklós) György) 
Kata) 

A család I. Ferdinánd korában Pozsony és Nyitra megyei jószá- 
gokra több adományt nyert. 

A végizen álló Pálban a Zomor ág kihalt. 

Az 1518-ban élö Zomor Orsolyát Csúzy Péter özvegyét a csa- 
ládfára helyezni adatok hiányában nem lehetett. 

Zonda család. (Gidóíalvi) Erdélyi Székely család, melyből 
István magyar versköltö ; ez és másik István Háromszékből, 
Kelemen Polyánból való 1740-ben. *) Tán e családból származott 
azon Zonda Ignácz is, ki 1815 ban maros solymosi sóházi ellenőr 
tiszt volt. 

Zondy család. Lásd Szondy cs. 



') Apor Petri, Synopfais Mutationum. 296. 



430 



ZOKGOK. 



Zoiigor ű«ialád. (Boödi) Beödi Zoogor Mátyás fiaival együtt 
Vas megyei (akkor puszta) Beöd helységben kúriára és rész birtokra 
1560-ban í. Ferdinánd királytól adományt nyert. 

Lelioczky szerint még régebben is feltűnik már a bödi (és sse- 
rínte) valpói Z o n g o r caalád, melyből horomi bán volt a Hunyadiak 
alatt. '0 

Nyitra megyében a XVII. században a ludáni Zongor család 
yoh ismereteS; melyből Benedek 1606 — 1620'ig azon megye szol- 
gabirája volt. ^) Ugyan csak a Judáni Zongor családból származott 
Zsigmond 1642 ben nyitrai oiv. kanonok, ír. aj d pozsonyi prépost, 
i664-töl Csanádi, 1648-tól váradij 1655tÖl váczi püspök haláláig 
1658 ig.*) 

Valoszinüleg a Kyití-a megyei Zongor család tagjai éltek 1646- 
ban Trencsén megyei Beczkón is, mint azon meg}e nemesi összeírá- 
sában említetik. 

Ha nem tévedek; a Nyitra megyei Zongor család a Vas megyei 
Zongor családból eredt^ és azon Zongor Mátyás, kirÖl mint 1560-ban 
adomán^^t szerzőről említés volt; ugyanazonos Zongor M áté v a 1^ ki a 
bedeghí Nyáry család akkor emelkedő őseinek Lajosnak és Lőrincznek 
nővérét Nyáry Annát birta nÖÜl, kitöí 1573-ben következő tiz gyer- 
meke soroltatik elő : I s t v á n, György, Farkas, Tamás, M i k- 
1Ó8; Mihály, János, Fruzsina, Zsuzsa, Zsófia.*) 

ZoDgor C8alád. Ennek nemességét a múlt században szerezte 
Zongor György, ki rokonával Zeiovics Ferenc z-czel 
1718-ban lil. Király királytól kapott czímeres nemes levelet. ^) 

Czímere a paizs kék udvarában zöld téren száguldó fehér mén, 
melyen zöld nyeregtakaró fölött vörös ruhás és kucsmás, sárga cziz- 
,más magyar vitéz ül, jobb kezével buzogányt tartva. A paizs fölötti 
sisak koronájából szintén vörös ruhás magyar vitéz nyúlik föl, jobb 
kezével vörös zászlót tartva. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról 
arany kék. 

Erdélyben kolpényi Zongor Mihály í 794-ben kir. táblai ügy- 
véd volt. 



') Liber RegittS anni iö6ö. foIio 207. 

») Stemmat. ÍI. 452. 

') Nagy József, Nyitra várm. 11 — 15. és 1618. évi 49. törv. czik. 

*) Pray, Hierarchia R. H. I. II 

*) Bajcsányi Adam Deduct. geneal. Mss. I. 

•) Coliect. herald, nro 499. és Adami Scuta gentil XIV. 



ZOPCHFALVl. — ZORKOVICH. 431 

Zopchfalvi család^ (Kihalt.) Azon törzsösnek, Rutkernek^ kitől 
aBerzeviczy;é8 kihalt T á r c zs a y család származtak, egyik ága, 
aeveaetesen Ruíkernek fiától Comes Hermantól eredt nemzedéke Öt 
ízen virágzott és de Z o p c h f a 1 v a, (vagy mint e munka íí. köt. 39. 
lapján áll : de Sobfalva) neveztetett, és ilyen módon egy ideig (míg 
élt) mint egy külön családnevű ágat képezett. A szármasás rend az idé- 
zett helyen olvasható. 

Zorger család. (Báró) Ehböl eredt Zorger Gergely, ki 
Abauj megyei Metzenzéf mvárosi születés volt. Papságra lépvén, 
előbb 1711-tÖl egri kanonok, diilmi czímzeíes püspök, 1729-ben erdélyi 
püspökké neveztetett. 1730-baD val. belsÖ titkos tanácsossá lön. Meg- 
halt 1739. september 7-én Gyulafejérvárott, hol eltemettetett. *) 

Zorátti család. Zoráth Jakab 1827-ben Arad megye nemes- 
sége közé irutott. 

E család valószinüleg azonos a S z o r á d családdal, melyről a 
X. kötet 840. lapján oivashaini. 

Zorkőezy c^salád. (Zorkóczi) Bars megye nemes családai kö- 
zött áll. E név azonos aZorkóvszky névvel és egy családnak tu- 
lajdona. 

AZorkóvszky család Turócz vármegye legrégiebb caalá- 
dainak egyike, mely a kihalt zorkfalvi Geleífíy családdal kÖzÖs törzs- 
ből ered, éa már 1260-ban bírta Z o r k falvát ^ mai Z o r k ó c z hely- 
séget. «) 

A Zorkóvszky családból Gábor 1672-ben Turócz vármegye 
alispánja volt. 3) Ez időtájban élt Zorkóczy Ádám, kinek Justh Anná- 
tól fia P á 1, kinek József, kinek L aj o s. 

A családfát azonban nem bírván, megemlítjük Zorkóczy Istvánt, 
ki 1600-ban Wittebergben járt.*) E század elején Z. Erzsébet 
(1800.) Szulyovszky Antalné volt: 

Zorkovieh család. Zorkovich Miklós i790-ben íí. Leopold 
király által ncmesíteíett meg. Czimere négyfelé osztott paizs, az 1, és 
4. kék udvarban zöld téren vörös ruhás, prém kalpagos, sárga csiz- 
más, kardos magyar vitéz áÜ, jobb kezében kivont kardot, a balban 



') Szereday, Series Eppoium Transylvaniae 226. — Apor P. Synopsis 
MutatioDum 263. 

') Turóczi Eegestrum Engelncíl Motiumenta pag. 70. Bel Mat. Notitia 
nova Hung. II. 344. 

') Bel. M. íd, h, p. 3i3. 

*) Bartholomaeides Memória Ungar, 283- 



432 



ZOVaRDFFY. 



zöld olaj ágat tartva ; a 2. ^s 3. ezüst udvarban aranykoronás egyfejÜ 
fekete sas szétterjesztett szárnyakkal látható, jobbról alulról fölfelé 
araDynyillal át ütve rézsútosan. A paizs fölötti sisak koronájából szin- 
tén az előbb leírthoz hasonló vitéz emelkedikki, két kiterjesztett sas- 
szárny között, melyek közül a jobb vizirányosan félig arany, félig kék, 
a másik félig fekete, félig ezüst. Foszladék jobbról aranykék, balról 
ezüstfekete. ^) 

Zovárdiiy család. (Mátyfalvi) Ugocsa ös kihalt családa, mely 
az újhelyi Újhelyi családdal egy közös törzsből, a Hunt-Páznán nem- 
ből (genus) eredt. Első ismert törzse Coraes Marteleus de genere Hunt' 
Páznán volt. Ettől oklevelek alapján ^) a családfát következőleg tud- 
hatjuk : 

Comes Marteleus 
de genere Hunt-Poznán. 



Mikó mester 
1275—94. 



Chepán (-István) 
1275-1295. 



Miklós 1304. 
1334. de Verböez 



Leukus 
1310—1334. 



István 
1349. de Ujhdy 



-i r 



Bertalan 

1347. 
1353. de 
Véd. 



János 
1347. 
1377. 



Zoárd 

vagy Zovárd 

1323. 1334. 

de Király. 



János 
1323. 



János 
1365. 

de Ardó 
udvari 
apród. 

1383.1411. 



Tamás 
1416. 



Dávid liászló Jeremiás Öenedek Miklós 
1377. 1377. de 1377. 1399. 1411. 



András 

1415. 50. 

1429. de 

Endréd 



István 

1416. 29- 

(Anna özv. 

1452.) 



Ferencz Margit 
1452. (Szepesi Istv. 

Luczia ^ 

1489. 



Verböez 



de Almus 



János g István S 
1416.— 20. ^ 1416.-29. ^ 



László 

1411. 1420. 

I ^ 1 

^Istváa 

1429. de Ardó 

í ; " 1 

Miklós 

( ^ — ; 1 

István 

Zovárdffy de 

Ardó 1461. 

1 1505. előtt. 



György 
1415.— 20 



Lörincz 
1429 de 
_K|ráÍy 

István 

BálinT' 
1462. 



o- eladja 
,-jL VerbÖczöt 



<n 






tf^ 



Demeter 

László 
1416. 



Agatha ^ 
1429. L, 
(Oroszy 
Tamás) 






Benedek 
1416. 1429. 



Pál 
1416.—29. 



György 1459. 
(Kata özv. 1493. 



Mihály 

pap. 

1416.— 29. 



János 
1505—19. 
Zovárdffy 



Ferencz 

1519. 
Zovárdffy 



*) Adami Scuta gentil. XIV. 

') Lásd az okleveleket, melyekből e családfa készült, Horvát István Ver- 
böczy Istv. eűclékezete. 11, kot. 9—204. Szirma}; C. Ugocsa p. 75—79. 



ZOVÁRDFFY. — 2ÖLDY. 433 

E csalácifa, — mint okleveleken alapúit. — némi igazításul ía szol- 
gál az Újhelyi családnál (XI. k, 386. lap.) közlött töredék családfához, 
A ZovárdíFy ág nem szerepelt, hivatalokat sem viselt, ha csak az 
Ugocsai alispánok sorában 1599. évben á!Ió Zoárth László nem o 
család tagja volt. Birtokviszonyait, vérségi összeköttetéseit az alál 
Idézett oklevelekből meríthetni. Horvát István a Verböczy-eket (előbb 
Kerepeczy-eket) is e törzs ivadékának hitte. Az oklevelekből csak 
annyit látunk, hogy a ZovárdíFy ág bírta Verböczöt is, és ezektől sze- 
rezték a Verbőczy-ek ősei. Amaz idÖk szokása szerint e nemzetség 
tagjai is majd egy, majd más birtokhely ségröl neveztettek, míg a csa- 
ládnév még állandósult, és pedig a Mikó ágából az Újhelyi család, 
a Csepán ágából ennek Z ó á r d fiától eredt ágából a Zovárdffy család 
származott. Zoárdnak János fiától ivadéka többnyire de Ardö nevez- 
tetett, és valószínűleg a XV. században használatba menni kezdett 
Zovárdffy név mellett az a r d ó i elönév is megmaradt, míg Dávid 
ága Ugocsa megyei Máty falva helységről mátyfalvi előnevet hasz- 
nált. Szirmay szerint Zoárdnak unokája alapítá, telepité Mátyfalvát. *) 

A család kikben halt ki *? nem tudjuk, az bizonyos, hogy ez a 
XVl. században a mohácsi vész után történt. Már 1545-ben a család 
birtokában az utánna örökösödő családok ültek. 

ZOld család. (Madéfalvi) Csikszéki törzsökös székely család 
Fel-Csikban Madéfalván, hol jelenkorban is (1854.) birtokos Já- 
nos, Rákoson pedig F e r e n c z. 

Közülök többen viseltek Csikszékben hivatalt. 1740 ben élt Zöld 
Ádám. János 1792 — 1801-ig Csik, Gyergyó és Kászonszék alka- 
pitánya, valószínűleg 1810-ben ö kir. pénztárnok is. 18p7-ben idősb 
és iQabb János táblabírák, 1807 — 15-ben Antal adóiró biztos, íQ. 
János 1810-ben Fel Caikszók jegyzője. '^j A d á m 1814-ben Maros- 
Vásárhely aljegyzője, András ugyanakkor Marosszék főjegyzője. 
Idősb János 1815-ben C»ikszék törv. széki ülnöke. 

Zftidy család. Szintén erdélyi család, melyből D e m e t e r-t 
Báthori Gábor notáztatván, 1613-ban Bethlentől többekkel javait visz- 



') Szirmay C. Ugocsa p. 74. 

') Benkö Kár. Csik, Gyergyó és Eáazon székek. 53 — 56. II. 20. stb. Apor 
Synopais Mutat. 295. 

MAaYÁEOBSZla C8ALÁDAI XXI. KÖT. 28 



434 /.ÖMLENY. — ZRÍNV. 

síakapja. ') Gáspár Görgényí kapitány volt, ifjabb Gáspárt a 
kurücz világban a üemetek Görgéűy itlatt levágták, 

JKdiolény esaliíd. ismeretes belőle Zomléi^yi- Gábo r deák 
(iiteratuíj) L Ulászló idejéből, ki ügyességét hamis oklevelek gyártá- 
sára használta fel, inig az; kitudódván, önkényt bev.J Iá. mint az ország 
rendéinek 1448-ban erről kiadott oklevele tanúskodik. \ család való- 
színűleg kihalt. 

JKdr^gh esaiád. ügocsa vármegyoi nemes család., níeí/bí^l J á- 
noö 1750. azon megyénél aljegyző 1757-ben fo,s>:olgábiró 1760-ig.') 
Károly ÍB44-ber ugyanott rendszeríníi eísküűt. 

Zfíuy család. Ragyogó nevű család, mely négy századon át 
iörténelmünkbea kiitínÖ szerepet vitt. Eredetét az ös régi S u b i c h 
horvát nemzetBéprböI vette, melyet ügyetlen hízelgés a római Suipi- 
tinsokkal akart Összekötni. Okleveles emlékei a családnak a XIII. szá- 
zad ebö negyedéig nyúlnak ful ; ugy ^zóiván az aranybuiláig,, midőn 
István és G e r or e 1 V a mai Dalmatíában a fellázadt Oomaid csetinai 
tartományfőnök leveretésében kitünÖ résat vettek, ezért kapták 11. 
András királytól Domaldnak hütlenségi bélyegén elkobzott terjedel- 
mefí birtokát a Kerka vizétől Záráig. *) Már ez előtt volt adományuk, 
melynél fogva Br eb ir vár és megye urai leitek és brebiri grófok- 
nak neveztetvén, e néven voltak ismeretesek a XIV század közepéig. 
A Brebirre szóló adomány levelet nem israerjak, mert az — mint az 
1251. évi királyi megerősítés mondja — esetleg elveszett, de ez ado- 
mányban IV, Béla mondja axt, hogy a brebiri grófságra az adományt 
már ősei adták, atyja pedig (H. András) megerősíté. ^) 



'j BÖjthi Engelnél pag. 39í? Apor, Synopsis Mnt. 295. 

-) V'erböczy liárraas könyv. II R. 14. cziai 50 — 82. ' kasx. 

*} Szirmay C. Ugocba; pag. 57. 60. 

s 

*) Fej(ír Cod. dipl. t. IH. vol 1. p. 402. es előbb Katona Hist crit. V. 421. 
AZ adoináiiylevél, melyben meg íötváu t's öergeíy mindea melléknév nélkül 
fotdúlnak elő. 

■'] JV. Pél& oklevelében olvassuk : „Comiiaíum Srehirienaem . . . . a ^ 
yeniiGriüUi noátríi eis lihercdüer áatnni^col'nttumy ac ittclitae recordaiionis patrit noslri 
privUegio roboiotum, quod tamen cam dicítur tMniasum, plene el pacifice duximus con- 
iírmtindum " 



ZRÍNY. 



435 



Gergely már 1227-ben Spalatro gróQa. A családfát azonban 
csak Istvántól bírjuk szerkeszteni, roint itt következik *) : 

István 



Stepko V. IL István 

♦raui gróf 

slavon. bán, 

1250. 1270. 



Jakou 1251. 



M[árk_ 
György 



Radoszló 
1275. 



Joakim Í.Gergely I.MIadiu I. Pál I. Miklós Stanisz- N. 

1274. traui és trauigr. 1276. 1272. f ISll.gueskaigr. láva (Tiepolo) 

brebiri gróf sebenigói spalat. 1282. slav. b. dalm. Dalm. h. apácza 
slavoii. bán. gr. 1282. bán. báo. Skardo- 

tárn. mester (N. ürsa) 1275. nában. 

Fektari nev. 



II. Miadin II. György II. Gergdy 
horvát, bán. dalmát város. 1347. 
1322. grófja fi 332. 



11. Pál 

1315. 1343. 

Dalm. báo. 



III. Pál. 

1348. 
Daodulo 

Kata) 



I!I. Gyöigy 
1347. 



Deodat. 



III. MladiQ 

klissi grófja 

1 1348. máj. 1. 

(N. Lelca) 



IV. György 

1347. kaiija 

fjxin varat 

t 1362. előtt 



Ilona 
(Tvartkó) 



Radics 



IV. MIadin 
1357. 



Szenko 
1370. 



Bielak. 



Ersze IV. Pál 

(gr.Corbav'ai 1386 f 1414. 
Tamá s) (N. Erzee) 

'^l. Péter II. MiklóT 
1416. t 1452. t 1439. 



V. Pál 
t 



V. György 
t 



IL Péter 

1493. 

elesett Modrusnál 



Pál? 



III. Miklós 

1608. 1 1534 tájt. 

(Torquata Manlia 

Janka) 



Bernát Margit Ilona 



Ilona 


Margit 


Mihály 


János 


IV. Miklós t lö66. 


(Taby Fer.) 


(Alapy Ján.) 


elesett 


elesett 


h. t. d. bán. 


1540. 




1526. 


1641. 


szigetvári bös 

(1. Frangopán JCata 

2. Rosenberg Eva) 



_ Folyt, a kcv. lapon. 

') A Z r { n y i családnak basánkban is egész irodalma van. Lucius után 
De Regno Dalm. lib. IV. c. 9. első méltatta tüzetesebben e család azármazását- 
Wagner K. Collectanea genealogico. histor. dec. I. Budae 1778. 2-rét, és a másc- 
dik 1802. évi kiadásban újra. Tőle vette származási adatait Budai Fer. 
(Polg. lex. Ili.) kiről tévedve véli Salamon Fer. Az eM Zrínyiek ről írt müvében. 
mintha kamarai oklevelek után dolgozott volna. Erős meggyőződésen szerint a 
nagyérdemű Budai 1805-ig minden megjelent (nyomott) forrást felhasznált, de 
kéziratokra nem terjedt ki, legkevésbbé kamarai levéltán adatokra. Le- 
h o c z k y is Stemmat. II. 451 írt e családról. Du Fresne Illyricum Vetua 
et nóvum cont. Posouii 1746. p. 85. közli a Brebiriek családfáját. Még bővebb 
a család biogragraphiai irodalma, mint alább idézeodjük. Legujubbao Sala* 
mon l^erencZy Ai dsó Zrínyiek-röl itt és 1865-bau megjelent jeles müvében a 
család történelmi szereplését irta meg. 



ClOtk 



436 



ZRÍNY. 



IV. Miklós t 1566., hi ai döhhi lapon 

h. t. d. bán. 

szigetvári hős 

(1. Frangepán Kata 

2. Eosenberg Éva 



^ Tlona Kűtta VI, Györgry C Orsolya 
^ s'/ 1516. sz. 1548. sz. 1549. § (1. Pe- 



Margit 



"^ sz. 1555. 



Magda 

(1. N. N. 






lölö. sz. l^^e. sz. iö4V^ ÍJ u- t^e- g sz. loíia. ^i. rn. i^. p S'^g 
l.Or- (l.Thurzó f 160S. ,r.rényiJáii ; «, (Drugeth 2. gr. Turri ^ g ^ » 



N szá;íh 



Fer. Tárnok 



■r^ Kristóf 2. Forgácb mester 
^>!2. Balassa Imre) (l.gr.Arco ^ 
•'* István) Anna g- 

-^ 2. Stuben- ^ 



W2 Bánffv 
st Miklós) 



Miklós) Jakab) 



bergZsóü) ^ 



© 






H 

IS 






VI. Miklós 
t 1(525. mart. 24. 

(1. NádíKscIy Anna 

2. Sz^chy Erzse) 

t 



VII. György 

sz. 1698. t 1626 

horv. t. d. bán 

(Szecby Kata) 



Zsuzsa 

(l. Leukovich 

Albert 

2. Nádasdy Miklós) 



VII. Miklós 

horv. t. d. bán 

fölov. mester 

a költő t 166Ö. 

(1. gr. Draskovicb 

Eusébia 
(2. Lubl M. Zsófia 



Boldizsár 
1 1704. 



2-tól Ádám 

fclov. mester 

elesett 1691. 

(gróf Lamberg M. 

Kata) 



Ilona 

t 1703. feb. 18. 

(1. Rákóczy Ferenez 

2. Tököly Imre) 



III. Pecer 

horv. t. d. bán 

lefejezi 1671. 

(Frangepán Kata) 

Aaróra* Veronika 
t 



Istvánnak fiai S t e p k o, (vagyis 11. István) és J a k o u (Jakab) 
kik 1251-ben IV. Béla királytól öergelylyel és Dániellel Bribignei 
gróf fiaival és Obráddal ') és unokáikkal úgymint gróf Budiszló fiaival 
a Brebiri grófságban megerősítették. *) Jakó maradékait csak harmad- 
ízig ismerjük, s rólok különöset nem tudunk. 

S t e p k o (vagy IL István) Trau grófja, egész Slavonia bánja, 
Busán és Lika megyék főispánja volt, egyszersmind 1256. előtt, mi- 
után V. István föherczeg Stiria birtokába jutott, Stájer orsz. kapitánya 



'} Tán Obrád-ra kell érteni a bribignei grófságot e's ennek fiai voltak 
Gergely és Dániel. Az okleve'lbeu így áll ; Gregorius ct Dániel Comes, lilii Bri- 
bígne Comitis e t Obrád. Arain eligazodni nem lehet. 

Fejér, Cod. dipl. tomo IV. vol. 2- p. 106. 



zRÍNTi, 437 

lett. Meghalt 1270. táján. A táblán látható öt fia és két ieánya ma- 
radt. Ezekből ^) 

Joakim 1271-ben szintén slavóuiaí bán volt 12i4íg; utóbb 
tárnokmester, midőn öt a történelem Pehtari melléknévvel ismeri. 

I. Gergely (néhol György) traui és sebenigói gróL 

I. M 1 íi di n 1276-bari traui podesta, 1282-ben spalatói gróf. 

I. Miklós gueskai gróf, 1275-ben horvátorsz. slavoniai bán; 
és végre a leghatalmasabb és kitűnőbb testvér 

I. Pál 1273-ban spalatói gr^f, majd Dalm. Horv. és Slav. bánja, 
1292-ben Mladin és Gergely testvérével II. Károly slciiiai király tói 
nyerte Dresnika vidékét megerösitÖ adományban. ^) Ugyan ez évben 
tengermelléki bánnak olvassuk. Meghalt 1311-ben. *) Nejétől Urgától 
négy fiát ismerjük, ezekből II. Mladin horvátorsz. bán volt 1322- 
ben. II. György a dalmát városok gróQa, meghalt 1332-boc. Egy 
ágat alapított, melyből fia Ili. Pál 1348-ban szerepelt, de nejétől Dan 
dulo Katától gyermeke nem maradt, másik fia IIL Mladin Kiissa 
grófja volt, meghalt 1348. máj. 1-kén. Nejétől Leikától ^gy leánya 
Ilona Tvartkónó, egy fia IV. Mladin, kinek fiát és unokáit a táb- 
lán láthatni, de azokban ez ág valószínűleg ki is halt. ^) 

I. Pálnak negyedik fia II. Pál Dalmatia bánja volt, élt 
1315 — 1343-ban, és atyja lön IV. György-nek, Busán és Osz- 
travicza grófjának , ki nagy bátyjával II. G^rgelyiyel 1347-ben 
I. Lajos királytól Zriny-várát és Stupniczát kapta. *) És ez iáo óta a 
család ez ága nem Brebirröl, hanem Z ri n-ről neveztetett, ÍV. György 
meghalt 1362. elÖtt. Maradt egy leánya Erzsébet, ki Tamás Cor- 
báviai grófhoz ment nőül és egy fia IV. Pál, kiről alább* 

Ez időben a Brebiriekből többen éltek, kiket nem tudunk a csa- 
ládfára elhelyezni. 134ö-ben I. Lajos király néhai brebiri ügr in fiá- 
nak Budiszlo fiának kegyelmet ád, és adományul néhai brebiri Jurs»e 

•) Fejér, VII. vol. 4. p. 118. 

*) Ezekkel egykorban említ Salaimon id, h. egy Brebiri Jánost Trau 
gvóQát, kit családfánkon nom lelünk. 

*) Zágrábi A rk i v Salamon szerint id. h. 79. 1. 

*) Wagner éa Du Presne lUyricuro. Salamon 1312-re teszi hatáiát. 

*) IV. Miamiin fiát Szcnkót ^s ennek fiait c/iak Salamon F. idézett mun- 
kájából ismerjük, Wagnernál hirök sincs. 

•) Feje'r, Cod. dipl. tomo IX. vol. 1. p. 472—477. v. ö. VIII. 3. p 2ÜS. 



-^38 ZRÍNYI. 

fiának Jurgnak V) fia Jáaos mag vaszak adtán ezen Jáno?? birtokait. *) 
Ezek tán Jákó ágából voltak. 

Föiebb nevezett ÍV. Pál, I. Lajos királynak udvarában nÖvelke- 
dett; '^) 8» a horvátországi Hervojaféle mozgalmakban is hü maradt 
Zsigmond királyhoz, ez okon történhetett, hogy nápolyi Láíjzló Zrin- 
várát és tartozékát hívének Hervojának adományozta, *) de ez foga- 
natba alig ment ; IV. Pál meghalt 1414 ben. Egyik fia 11. Miklós 
a Frangepáiioktól visszakövetelé Zlúnt várát, ^) de magnélkül mégha'? 
1439-ben. Testvére L Péter már 1416-ban említetik; 1438-ban pe- 
dig fiaival V. Pál, V. György és 11. Pét erre! együtt Albert ki- 
rálytól a Frangepánok ellen Ziun-vára kiadása iránt oklevelet nyert. ^) 
I. Péter meghalt 1452-ben. Nevezeti fiai közül a két idősb magnél- 
kül halt el, a legifjabb IJ. Péter 1493-bHn esett el Modrusnál. ') 
Gyermekei maradtak : IIL Miklós, Bernát, Margit és 
Ilona.®) Ezek közül 

IIL Miklós nÖül vévén korbovai gróf Kariovicz Károly 



') Jarse és Jurg tán — György ? 

-) Pejer Cod. áipl. tomo IX. vol. 1. p. 288. Áa oklevélben hibából ée Brt- 
herio helyett de Berberio áll. 

•^) Kapriuaí Mss. B. tomo X, p. 61, 

*) Saiamou P. Az első Zrinyiek 213. lap. 

*) JP^yh Cod. dip. X. vol. 8. p. 638. 

*j Az oklevél Fejeméi Cod. dipl. XI. 58—59, hol, azt hiszem másolási 
tévedésből IL Miklós páter vealer-nek iratík, bizonyosan fráter vesier helyeti. 

•) ístváaffy fíist. 1685. kiadás lib. II, p. 19. 

•) JBakraon Fer. Az clsÖ Zrinyiek 217 — 118. lapján U. Péternek egy Pál 
nevű fiat is tulajdonít. Lehet, hogy volt ! — Ugyan ő, itt a Zríuyi-fik csaMá fájá- 
ban tgykU hézagot /áí^noha a köv. lapon meg azt mondja, hogy iulajdonképnem hiány- 
ok egy láncz izetn sem^ etek a kapcsolatot nem iúdjvk — úgymond — ohmdnifokhúl 
kimutatni 1^492—1509.'^ Salamon ketaegét az okozza, hogy II. P<ít€r 1449-bcn 
m4r mint elo eralífetik ée 1493-ban hasonlóan, a midőn tehát már koroa embsr 
lehetett es pedig legalább is hatvan éves a modrusi ütközetben. Szerintem ez nem 
baj ; hatvanéves ifr nem ritka a táborban, kivált a törzetisztek közt. Ez tehát 
Bem ok, hogy IL P^ter e's fia III. Miklós köz^ egy ízt (neíö zedéket) beszúrjunk ; 
de az időtau sem engedi ; mert tegyük példáúi, hogy JI Péter 1493-ban hatvan 
cvee volt; szerint született volna 1433-ban. Ötven eves koráig kifogástalanul 
lehetett íipává, ennélfogi^a fia IIL Miklós születhetett 1463- tói í48o-ig, ca- 
nek fia IV. Miklós, a s/igetvári hőa pedig ismét bízvást születhetett e szá- 
mítás szerint akár 1508. akár i618-ban. Tehát a 'chronologia miatt nincs szükség 
megbontani az eddig a család minden genealógiáján egyformán szerkeztett 
kapcsoiütot, habár ez egyetlen nemzedékre eddigien oklevelet nem isme- 
raak is< 



ZRÍNYI, 489 

Jeányát Jaukát vagy Ilonát, kit Wagner Joanna Torquata Manliá-nak 
nevez, 1509 ben sógorával Korbovai Jánossal esetleges örökösödési 
szerződésre lépett. Meghalt 1534. tájban. Gyermeke a táblázat n/erint 
öt volt, két leánya és hárona fia, »s utóbbiak közül a) Mihály el- 
esett 1526'ban Mohácsnál; b) János elesett 1541-ben Vinodolnál é-í 
c) IV. Miklós a szigetvári hös 

ÍV. Miklós már 1529 ben részt veit Bécsnek védelmében a 
török ellen. Ha síriratán azon adat, hogy korának 48, évében végzé 

életét, nem volna hibás, mint azt már Kazinczy is észrevette, ') úgy 

1529-ben 11 éves korában táborozott volna Bécs aiatt, Valószinübb, 
hogy Miklós síriratán XLVIIf. helyett LVIIÍ. évnek kell állnia, 
és ez utóbbi esetben születési éve az 1508-ik év lenne. Eletét, totteií 
nem ide tartozik megírni. Elég megemliteníiök , hogy Horvát-, tói-y 
dalmátország bánja, és fö tárnokmester volt, és 1566. sept. 7-én Szi- 
getvár védelmében hÖsi halállal végezte életét, ^) eltemettetett Szent- 
Ilonán. ^) Két neje volt, az első Frangepán Katalin, a máaodik, kivel 
mennyegzÖjét 1564 sept. 21 -kén Vasmegyei Monyorókereken tartá, 
csehországi báró Rosenberg Éva volt. Az elsötÖl a táblán látható tizen- 
két, ez utóbbitól egyetlen fia János ^) született, ki utóbb anyja vJÁn 
Csehországban örökösödve, ott halt meg 1612 ben febr. 24-én, és Ho 
henfurtban a Rosenbergek sírboltjában most is látható vörös márvány 
sírkő alá temettetett. Az elsÖ nejétől származott leányok férjeikkel 
együtt a táblán láthatók, ezek 1570-ben űú testvéreik G y ö r g y, K r i '* 

') L. Kazinczy Ferencztől «Zrínyi Szigetvárott" a Hébs czímü zsebkönyv 
1825. évi folyamában. 

') L. Kazinczy Ferencztől a Hébe-ben. A Fillértár 1834. évi foly. tőS. 
Reiisner Rerum memorab. in Pannónia. ' 1602. stb. liegujabban Salamon nagy 
szorgalommal Itirta y,Áz első Zrínyiek'^ második részében. 

^) Síríratát Reiujuer után közli Wagner is deo. I. ligy Kazinczy is. 

') Innen látdzik, hogy a szigeti hös Miklősuak ket János nevű fip. volt, 
az cisö 1. 545-ben született, de korán elhalt ; a második csak is 1565- 6-han szü- 
lethetett, és Csehországban <^lvéu, honn ismeretlen volt ; ezen okból n^meiysk 
a/< fílsö, korán elhalt Jánost kétségbe hozták. Első volt, ki ezt teve', a Tudomá- 
nyos gyűjt 1820. évi XI. í^7. lapján, ütánna gr. Majláth János az Avpádia tört. 
Zsebkönyv II. kötetében az utóbbi János csehorezági sírkövét is közié. De 
végre Gyurikovics a Tudományos gyűjt. 1834. évi XI. füz. 38. lapján feivilágo 
sitá és megvédte Wagnert is, megmutatván, hogy csakugyaa k«^t János tia volt 
Miklósnak. Ez utóbbi értekezés Salamon figyelmét elkerülte, axért hibáztja 
müve 6S5, lapján Wagnert, de alaptalanul. 



440 ZRÍNYI. 

tóf és Miklós ellen örök&ég és leány negyed iránt pereltek.^) E 
ülik közül emberkort csak VI. György ért Szülfjtett 1549-beu, 
meghalt mint fö tárnokmester Vépen 1603. máj. 4 én kora 54. évében, 
eltemettetett Szentílonán. ^) Első neje gróf Arco Anna, a második 
gróf Stubenberg Zaóíia volt. Ezektől három gyermeke a táblán áJK 
Idösbik fia Ví. Miklós szintén kétszer nősült. elÖbb gróf Nádaady 
Annával , utóbb Széchy Erzsébettel, de magtalan (legalább gyermekei 
nem említetnek) sírba szállt 1625. mart 24 kén. Az ifjabb fiú VlJ. 
Oyörgy szül J598. körül. 1622-ben bán lett. Meghalt 1626. dec. 
l8-án Pozsonyban — mint írják - Wallenstein által retekben nyúj- 
tott méreg következtében. ^) Eltemettetett Csáktornyán a pálosak Sz. 
Ilonáról czímzett egyháza sírboltjában. Neje rimaszécsi Széchy Kata- 
lin volt, kítöl fiai maradtak VlJ. Miklós a kbltÖ, és III. Péter. 

VJL Miklós szül. 16Í6 körül. *) Már 1636-ban kir. fólovasz- 
roesier, légrádi és muraközi kapitány és Zala és Somogy vármegyék 
főispánja volt 1647-ben pedig Horvát-, Tót- éa Dalmát orsz. bánjává 
neveztetett. 1661-ben épité Uj-Zriut. 1663-bfin ro. ország alsó résaenek 
főkapitánya lett. Korának mily nevezetes férfia volt, a történelemből 
és eletírataiból ismeretes. *) Életének vadászat közben 1664 nov. 18 
egy vadkan vetett végeti. Első neje gr. Draskovich Easebia (t 1644), 
a második löblini Lubl Lénárdnak leánya, Lubl M. Zsófia lett. Ez 
utóbbi házasságából származott fia A d á m, volt főlovászmester, elesett 



') Oklevél a Múzeumban. Lásd Catalog. Mss. I. 544. E/ okiévá ketseg- 
telenné teszi, hogy Miklósnak íja Kristóf volt, fiem Farkas. Petho Ger- 
g€i}f ifl Kristófot említ. Wagner mind a két néven említi, de igazabbnak 
tartá a Farkas nevet. 

') Pethő Gergely Krónikája 154. 1. 

*) Rattkay, Memória Regum et Banorum. p. 199. 

*) Némi combinatió szeríni Toldynál M. Irodalom kézi könyve I. 215. 
Azonban Ponori Thewrewk Józe. A magyarok névnapjai czímü 2. füzete'ben 
ki köbölt a bogy Zágrábban 1616, ápril. 22.ken született volö.i 

*) Zrínyi Miklós a költőről sokan irtak^ u. m. a) Tudománj'os gyűjt. 1S20. 
VI. 87. — b) Ugyanott levelei 1821. Xí. 111. — c) Életéről Hormayr, Med- 
nyánszky Tascbenbucb 1821. 360. — d) Haláláról Tud. gyűjt. 1822. X. 12. ~ r) 
ismét ugyanott 1826. IX. 44. —/) Fillértár 1834. 153. — ^r) Tőlem Delibáb 1854. 
7. szám. — h) Toldy F. M. írod. kézikönyv. I. 211. — i) Salamon Per. A ko&zQrű 
1863. 1. 385. és köv. és ismét ifjáságáról Koszorú 1864. I. 169. sz. - Arczképét 
Wiedemaiin kétszer, továbbá Ortelius, Khewenhiiler és Galleaszo Gvaldo, ujabb 
időkben több lap, és köztök a koszorú kétszer is kiadá. 



ZRÍNYI. 



441 



Zalankemeunél lG91-ben. Nejétől gr, Lamberg M. Katától gyermeke 
nem maradi. 

111. Pét er, Miklósnak a költőnek testvér öcscse, bátyja után 
horvát-, tót- , dalmát-országi bán , stb. Bátyja hös költeményét az 
Adria Szirénáját horvátul adá ki. A Wesselényifelé összeesküvéssel 
vádoltatva, 1671. ápr. 30-kán lefejeztetett. *) Nejétől Frangepán Kata- 
lintól maradtak gyermekei a) A u r o r a - V e r o n i k a, ki valószinüleg 
atyja után korán elhali, b) Boldizsár (v. IV. Péter) a szerencsét- 
len, ki 1683. dec. 
8. Passauból Rot- 
tenburgba, utóbb 
Gráczban a bor-' 
tön penészében 
veszté eszét és éle- 
tét 1 704-ben, ^) és 
c) II n a, a mun- 
kácsi hösnÖ , szü- 
letett 1643. körül, 
előbb Rákóczy I. 
F e r e n c z ueje, 
utóbb Tököly Im- 
re hitvese és en- 
nek jó 8 bal sze- 
rencsében sorsü" 
sa. Meghalt 1703 
febr. 18. Török 
országban. *) E- 
zekben a család- 
nak vége szakadt. 

Következők említetnek még a Zríny családból, kiket családfailag 
nem ismerünk ; u. m. Zrínyi Péter, kiről olvassuk, hogy 1547-ben 
Bécsben meghalt ; \) és Zrínyi azon György, kiről Pethö Gergely 




') Tudományos gyűjtemény 1818. L 67. Líínig Epistolae Procerum Eu 
ropae, II. p. 577. stb. 

*) Pethő Gergely m. krónika. 40. és 73. lap. 

*) Eletéről a) gr. Majláth János az Aurora zsebkönyv 1830. évi foly. — b) 
P. M. Oraz. Minerva 1828. évi foly. c) Nagy Iván a Délibáb szépirod. lap. 1857 
^vi 5. Bzám. 8tb. 

•) Pethö Gerg. Krónikája folyt. Spangar Andr. 252. 1. 



442 • ZRÍNYI — ZIUTTET. 

krónikájának t'olyiiitója Káinoki azt irja^ hogy mint horvátországi bán 
meghalt 1076-ban. ^) Ez azonban valószinüleg téves adat lesz. 

A család ősi czimere Breberi Pál bánnak 1322 bÖl fenmaradt 
pecsété szerint: a paizs udvarában kiterjesztett sasszárny, (S a l ja to o n 
vélekedése szerint még a Subiehok egykori czímere) ; a paizs fölötti 
sisak koronáján pedig kiterjesztett szárnyú koronás sas, ^) A család 
utóbbi niegbövitett czíraere — mint itt a metszvény is ábrázolj;* — 
íüggÖlegesen kétfelé osztott paizs, a jobb oldali arany udvarban két 
kiterjesztett fekete sasszárny lebeg ; a baloldali vörös udvarban négy- 
szegű kövekből épült magas várfalon álló rovátkolt vártorony magas- 
lik. A paizs fölötti sisak koronájából kiterjesztett szárnyú koronás sas 
nyúlik föl, karamait prédára készítve. A paiz^t két oldalról foszladék 
veszi körül, de színeit nem Ismerjük. **) 

Zrittey család. Ung vármegye régi kihalt családa, melynek 
nevét Sztrittey, Zrittey, Szűrte y, Szörtey, sat, alakban 
találjuk, mint a X. kötet 877. és 902. lapjain is megjegyeztük. Lehet 
bogy csakugyan az Ung megyei Szűrte helységről Szürtey-nek leg- 
igazabban neveztethetett *). De nevét mégis leginkább Zri ttey né- 
ven találjuk történelmünkben. Eredetét a Boeskay, Csapy sat. család- 
dal a Bokcsa (Boxa) nemből a regényes történetü Michbáu hét fia 
egyikétől Tamástól származtatják (Lásd Bochkay cs, IL 129.) 

A családfa ^) következő : 



') Pethö Gergely krónikája II. 34. 

') Salamon, az eiso Zrínyiek 201. lap. 

') Walwaaor, Die Ehren des Herzogthums Crain. Laybacli 1689 III. 103. 
hol czímertani szinjegyekkel tálá]bató. Wagner Oollect. geneal Dec. I. táb. 
fig. 17. szintén így közU 1620. évi pecgét utáu. Siebmacher, Wfipper.biich szín- 
jegyek szerint, hol a jobb oldali udvar, arany helyett ke'kszínt mutat. Ezek után 
nem tarthatni egészen hitelesnek azon cyimert. melyet Razinczy az 1855. évi 
Hébé-ben közlött, mely visszafordítva (azaz e'llei balfeJé nézve) adja a czíraert, 
megtoldva meg egy alsó udvarral, melyben balfelé futó krokodil látható , és a 
vártorony mellett is két csillagot íiiiitct fol. 

*) Alvinezy Péter, Exequiac Principales, Károlyi Suaanna fölött mondott 
halotti beszéd. 

*) Wagner Tabell geneal. Mss. íab. X. 



ZRITTBV, 



443 



I. Tamás 
1280. . 



László 1312. 

ZempHoi főispán. 

(Bodon ispán leánya) 

II. TAmás Mihály László 

1330. 



Mihály 
1330. 

(Tarkői Klára) (N. Margit) 

, — -«/» ' .■■ ■ — — I I — — — ->> 

Lásd Chapy e%. 1. János 
m. löt. Í2, L 



Donch 1S30. 
Zemplini föisp. 

Lásuló 
1330. 



István 



Miklós 
sárosi f()ií=p. 
1349. 



DoQch 



Péter 1376. 



Domokos H13. 
áe Zlrüte. 



í. Miklós 1441. 
dp Zritthe 



László 1441. 
de Zritte. 



Osvald 1459. 
de Zritte 



Bernát 1499. 



László 

1495. 1612. 

de Zrythe 

<N. Erzse) 



Zsigmond 
de Zrythe 
1509; 1516. 



II. Miklós 1495. 

de Zrythe 
ungi követ 1505. 
(Matyóczi Anna) 

István U99. 



Oreolya Sebestyén István III. Miklós Pá! 
(Töslai 1499. 1^13. 1543 1543. 



Antal (Pinkóczy 
Potentia) 



ÍI. Sebes- György 
tycu 155-2. 1552. 



(Máriássy (Zelemérí 
Krieztjua) Bora) 

II. János IV Miklós 

1571. elesett 
(Dereg- 1596. 
nyei Bor« ) i 

Kata 

1585. 



Gábor Julianna György 
(Artándy (1. Kom- 
Kata) lósi János 
1555. 2. Bách- 



megyei 
Gerg.) 



III. János 1560. Zsuzsa 
^ -~ ^- ! (\ Rády Ján. 

Fruzsina ■^ 



(1. viliéi Pribék) 

Ferenez 
2. Gúthy Zsigm.) 



'2, Ispán 
M átyás j 



Mindenek előtt meg kell jegyeznünk, hogv a íábián álló 11, Ta- 
másnak László nevű fiától unokája Tamás, ki különben a Csapy 
családi ágon állt, fiaival az 1444. körűi élt Márton és Diénessel együtt 
Büíntén de Zrythe Írattak, Tulajdonképen azonban, mint e családfán is 
látjuk, a Zrittey családot IL Taniásnak testvérétől Mihály tói szárma- 
zotf ága képezte. E Mihálynak unokája Domokos 1413-ban már de 
Zritte neveztetik, és azontúl ivadéka e nevet viselé. 

A család történetéből keveset tudunk, Domokosnak unokája II. 
Miklós 1505-ben üng vármegyének a rákosi országgyűlésre követo 
volt. ') Fiában Istvánban kihalt. 



') Lehoczky-nál Stemniat. I. p. 215 Nicol. de SiriekQ alia$ Akéts néven .■ — 
Kovachich Supx)lein. ad Vestig. Comitior, TI. 335. Nicol.de Striie ; — Jászaynál 
a m. nemzet napjai a mob. ?. után 158 lapoc Szirtttep Mikié* név^en fordul slÖ, 



444 ZTHARJAKOVíCS. — ZÜBER. 

1523 ban birt a család Ugocsa megyében Halmiban is, és 1555- 
ben Gábor neje Artándy Kata zálogba veite ügoceában Kö- 
kényesdet. *) 

István és testvérei III. Miklós és Pál lo43-ban ítélet- 
levelet kaptak. *) 

Zsigmondnak, ki 1516-ban ArbonaZsadány felét a pálosoknak 
adá, 3) unokája IV. Miklós a keresztesi ütközetben esettel 1596- 
ban. *) Leányában Katalinban ez is kihalt ; és valószinüleg ö volt csa- 
ládjából a legutolsó férfiú. 

A család után üng megyében IIL Jánosnak leánya F r ii- 
ssins jogán a viliéi Pribék család is egyik örökös lett. 

Nem találjuk a családfán 1520. tájáról Zrittey E r z s é t, de- 
regnyÖi Bessenyei Lénárd nejét, és 1580. tájáról Zrittey Borát Zékel 
Miklósnét. 

Ztharjakovies család ilyen czímerét *) ismerjük : a paizs kék 
udvarában vörös ruhás könyöklő kar, kivont kardot tart, akar és kard 
közt arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronáján hasonló kép- 
let látható. Foszladék jobbról arany kék , balról ezustvörös. Többet e 
családról nem tudunk. 

Ztruez család. E családnak is nevét több alakban találjuk, 
úgymint Strucz, Sztrucz Qmd X. köt, 880, és 379, lapoJcon) és 
Z t r u c z alakban, az elsö és utolsó formában fordul elö a törvénytár- 
ban is. ^) Ismeretes közülök Ztrucz Ferencz volt ncgrádi alispán 
1618. és váczi várkapitány 1622-ben, mint e munka X. kot. 380. lap- 
ján olvasható. Nejéül egy más családfa szerint Weliky Anna (W. Pál- 
nak Hegyalíyay Katalintól való leánya l&tt) volna. 

Zuber család. (Nán-hegyeseli) Bihar megyei család, melyből 
Pál, Sándor, Antal, Józ sef, Bor bála és Anna nevezett 
megyei helységet ujabb adomány jogán birják. Zuber Antal Sz.- 
Fejér megyében is birtokos. 



•) Szirmay C. Ugocsa 159. 174. Zemplin. bist 38. 

*) Szirmay, C Zemplin not. top. 66. 1575 ben Kövesd várát visszakapta 
a család. Ugyanott 88. — roszúl neveztetik e helyett a törvénykönyvben a Sit- 
key család. 

Szirmay C. Zemplin. not. top. 185. 241. et 276. 

*) Istvánfíy Hist. 1685. évi kiadás 456. lap. 

') Adami, Scuta gentil. tomo XIV. 

') 1618: 12. és 44. és 1622. söt 1625. évi törv. czikkek és Acta diaetae 
1618. pag. 74. 



ZUB0VYC3. 



445 



Zubovyeg család. (Pruazpokorinszki) Lengyel eredetű család, 
mely e század elején Magyarországba beszármazott. Eredetét családi 
közlés szerint a XV. századig viszi föl. Zubovycs Sándor 1434. jul. 
12-éu mint Litvánia tartományi kapitány Ulászló királytól adomány- 
levelet kap a mienszki vajdaságban Cclski Starostaságra. ^) Ez kapta 
a poroszok ellen viselt vallásos háborúban tett érdemeiért P r u s z p o- 
korinszky (vagy PruszpokorzsenszJci) elönevet , mely ^poroszok 
megalázóját" jelenti, mely a családi czímerrel kapcsolatban áll; a 
nyert czimer a paizs aranyos udvarában másfél kereszt, a paizs fölött 
hétágú koronán könyöklő kar kivont karddal. Foszladék mindkét ol- 
dalról aranykék. 

Sándornak utódai közt a családfán említetnek lölőbenSza- 
niszló és Róbert Kiovi parancsnok, 1587-ben F é d o r szamogi- 
cziai Btarosta, 1620 ban K a z i m í r volhiniai kapitány. 

1661-ben élt Zubovycs Márton nurcusi (?) thesaurarius, kitől 
anyakönyvi kivonatok alapján igazolható a családfa. Mártonnak fia 
1695-ben vinogrodi pohárnok (pociilator), ennek fia János 1729-ben 
párna vi vadászmester (Venator), ennek fia X a v. F e r e n c z 1786.ban 
lett trembovli asztalnok (dapifer) és ily családfát alapított: 



II. József t 
Nógrádban cs. k. 
segddbi ró 1853. 

Fédor N. (leány; 



Xav. Ferencz 
dap ifer 1786. ___ 

1. József 

1795—1816. 

ce. kir. ausztr. kapitány 

(Foglár Zsuzsanna) 



István 
birtokos Nógrádban 
(sipeki Bálás N.) 

István iéa N. leány) 



I. József 1794. sept. 21-kén mint varsói lengyel az osztrák 
hadseregbe lépett cadetképen. 1795 — 1815. a franczia háborúk alatt 
több ütközetben vett részt és valóságos kapitányságig emelkedett, 
1816 ban nyugalomba lépett. Nőül vévén Hont megyében tésai Foglár 
kir. tanácsos és Hont megyei alispán leányát Foglár Zsuzsannát, ettÖl 
a táblán látható két fia II. J ó z s e f és I s t v á n születtek, a kik 1831* 
töl egy ideig szintén katonáskodtak, 1840-ben az országgyűlésen dij- 



') A Nowgorodi lev^^ltárből 1766. máj. 17 én hitelesítve kiadott máso* 

lat 8zeriut. 



44G zödar\ 

nélkül magyar nemesekíü indigenáltattak, ') Közülök II. Józrfeí 
Hontmegyei felső túri birtokos. 1853 — 54- ben Nógrád megyei cs. kir 
törvényszéki segédbiró volt, megbalt. Gryerraekei maradtak. Testvére 
István, Nógrád megyei kéri stb. birtokos, szintén két gyer- 
meke van. 

A család Zimainszka és Jurkovazka anyai ágon a Poniatovszky 
családhoz is rokons<4got tart, 

Zudar c»alád (Olnódi f ) Régi, kihalt család. Á Z u d a r nevet 
azonban csak í. Lajos király korában vette föl, előbb Bul c hi (de 
Bulch) név alatt volt ösmeretes. De e szerint az Árpád alatti Bulcs (v. 
Bölcs) vezértől eredt e? — nem mérnök állítani, sem pedig a családot 
Bulcsú 1230. évi csanádi püspökkel és kanczellárral rokonságba 
hozni. 

Bizonyos az, hogy Bulcsi D i e n e s I. Károly király korában 
élt, egyik fia Sándor Váradon iskolázván, Pál nevű ezizmadiának szál- 
lásadásért maradt adósa, miért 1347-bea a váradi birák Kállai Simon 
fiainak Imrének és Péternek írtak ez adósság behajtása végett, gondo- 
lom azon okból, meri Sándornak testvére Domokos nÖül Kállay 
Katalint bírván , a Bulcsi családhoz atyafiságban állottak. 

Dénestől kezdve a családfa ^) igy sarjadzott le : 

Dénes 
de Bnlch. 



Sáudor I. Domokos 

Váradou 1347. 

tanúU. ^ (Kálla y Kata) 

Péter Péter István Mihály I. Simon György í. Jáuos Imre 

'^^P dicítw 1354.— 7S. 1354. 1354. 1354.— 83. 1354. 1378.-83. 
f — XÜSf y, Zu'tar iőkomor. fökomora orsz. biró fejérvári egri 

Miklós 1354.— 78. J^ 1386. sárosi prépost, püspök 

1455. Borsodi íTGyörgTMiklós Benedek ^ÍJÍ^ÜLJIÜ?^- 
^?_\''A .^1\T?_ t t 1412.-19.^1. Domokor 

Makovicza 131^5. 

ura 



részét borv. bán. 
eladta. (Fey 
Anna) 



II János Péter 



l\. Simon I. Jakab IA9^ 

''''■ íI^kL .PatócziHedvig) 



III. Simon II. Jakab 

1441. 1442—70. 

föpobárn. '~:{;^ 

t 



') U'40. évi 52. t'óvv. ez. 

Wagner, Coilect. geneal. hist. dec. III. 134—143. 



ZUDAR. 447 

Sándoraak dédunokája Miklós 1455 ben bulcsi részbirtokát 
600 ítért eladta a Kis-Vái*dai családnak. Aga kihalt. 

Domokosnak a táblán álió hét fía^ anyjok Kállai Kata után leány- 
negyed fejében 1354-beD kapták Szabolcsban Balkányt és Guthot, 
Szatmárban Beiteket, Bánházát és Körtvélyest, és Krasznában Der- 
eiket; ök magok pedig Zágráb megyei jószágaikat elcserélték és 
My kehbán fiaitól Sáros megyében Újvárt nyerték. E hét fiúk kö- 
vetkezők : 

1. Péter, Zttdar-nak neveztetett, honnan a név testvéreire és 
családjára is átment. 1358 bau már Sáros vármegye főispánja és Diós- 
Oyör várkapitánya volt, de alkalmasint már Borsod megye főispánja 
is, mert a 1359, évi pápai bullában már (Petrus dictus Sudár Comes 
Borsod) igy fordul elő ; tudniillik ez okmány szerint nemes Fey Bálás- 
nak Anna leányát bírván feleségül, csak később, midőn már több 
gyermeke is volt, tudta meg, hogy nevezett nejével negyedízi rokon- 
ságban áll, miért 1 359 ben pápai dispensatiót nyert. ') 1360-ban egész 
Slavonia bánja, 1361-ben főpohárnok volt, majd Gallicia és Ladomér 
vajdája lett. 1370 ben Patrinát (Zágrábban) cserélte Újvárért (Sáros- 
ban) í 374-ben Francziaországban járt követségben, 1378-ban Litvá- 

/A 

n iában harczolt. O szerzé Borsodban Olnód (ma Onőd) várat, és 1387. 
György testvérével Sajó-Ládon a pálos barátokat megalapitá. Nevezett 
nejétől Fey Annától kél fia: 11. Simon és I. Jakab maradt, ez 
utóbbi 1422. táján elhaií. Ennek ismét két fia maradt III. Simon és 
II. Jak ab, kik nagybáiyjokkal ÍI. Simonnal, ógy Benedek fiával Já- 
nossal együtt 1435-ben Sáros megyei Lusán (Luzsánka) és Buják 
helységet a Thekule nembeli Gombos és Thernyei családnak Makó 
viczai urodalmuk iránti perök kiegyenlitése végett átadták. *) Neve- 
zett III. Simon 1441-ben főpohárnok, főudvari kapitány, majd fö- 
komornok volt, 1460-ban szerezte Tokajt. Kihalt magnélkül, valamint 
testvére 11. J a k a b is 1470. körül. 

2. István 1378. és a köv. években kir. foajtónálló, három 
fiat hagyott, közűlök Benedeknek, ki Makoviczáról irta magát, két 
fiát ismerjük Jánost és Pétert, amaz 1428-ban nőül biría Palóczy 
Hedviget, Perényi Miklós Özvegyét. Ez ágról többet nem tudunk. ^) 

3. Mihály 1376-ben kir. ajtónálló volt, meghalt ifjú korában, 
özvegye Sáros- Patakon apáczának öltözött. 



•) Theiner, Moijumenta Hung, II. 37. 

') Wagner, Dipl Sáros p. GO. Fejér Cod, dipl X. vol. 7. p. 699. 

■) Pray Ms8. tomo XXII. 



448 ZÜDAR. — ZüDOft. 

4. I. S i ni n 1370. előtt, meghalt. 

5. I. György 1373-ban Sáros vármegye főispánja és várnagya, 
1375-ben kir. komornok, majd főpohárnok mester, végre 1382-ben 
Gallicia vajdája. Fia volt II. Domokos, ki 139ö-ben élt. ^) 

6.1. János egyházi jogtudor, előbb sz.- fejérvári cuatos, majd 
prépost, meghalt 1396-ban. 

7. Imre pap, előbb kalocsai kanonok, majd egri püspök 
1378 — 1384-ben ; végre Wagner szerint imolai püspök lett Olasz- 
országban. 

A család 11. Jakabban, (kinek leánya Anna atyja előtt meg- 
halt), 1470-ben kihalt. A makoviczai urodalmat a Rozgonyi, Onodot a 
Tarczay-ak Öröklették. 

A család czimere, a mennyire I. Jakabnak 1422. és Simonnak 
1445. évi pecséteikrŐl kivehetni, ^) egy keréknek a közepén rózsa, 
mint Szirmay véli ^); azonban a Jakab pecsété szerint kerék helyett 
rézsútosan kétfelé osztott paizsot és körüle iiliomokot is észlel- 
hetnénk. 

Zudar család. (Miklosowczi) Bars megyében találjuk, hol 
Zwdar Dávid 1536-ban alispán volt ; László ugyanott 1560-ban 
esküdt.*) Ugyan e családból volt Margit (Czudar-nak nevezve) 
1597-ben Zelessényi Lurincz özvegye. ^) 

£ család is kihalt. 

Zttdor család. (Losádí) Hazája Erdély, ^) hol a nemzeti feje 
delmek alatt Zudor Sámuel pohárnok adománylevelet nyert losádi- 
bácsi, magurai sat. részbirtokokra ; azóta lakhelyök L o s á d helység 
Hunyad megyében, hol ma is jelentékeny birtokosok az egyik ágon Z. 
Sándor és fiai Elek és Sándor. « 

Más ág Bácsiban lakik , cbböl D é n e s a Lészai Zefi férje, me 
gyei hivatalnok volt. 

Egy ág Aranyos székre telepedett, melyből Sámuel ott 1815. 
körül kir. pénztárnok volt; ivadéka ez : 



') Leleszr Convent nro 16. 

*) Wagner id. h. 

') Saatmár várm. II. 163. 

\) Sz.-heueki Convent. Faec. 115. nro 15 

*) Protocol. C. Neograd. aftui 1597. pag- 2. 

**) Tőrök Antal közi. V. ö. Kővári Erdély nev. cs. 26iJ. 



ZüDOR.— 25ü TfíORY. 



449 



Sámuel 
kir. pdnztárn. 1816. 



Károly 

1848. megyei hivatalnok 

(Antal Klára) 



Ferencz 
(Sombory N.) 



Sámael 
(Szegedi Mária) 



Más ág Alsó-Fejér megyébe származott át, nemzékrende kö- 
vetkező : 



I. János 

A.-Fejér föbiró 

1 1845 . decemb. 6. 

Anna 

(Lengyel 

Gábor) 



Mária 
(Korodi 
Sámuel) 



L Sámuel 



István 
(Simándi Petrona) 



József 



Zsuzsa 

(Csefalvay 

Alajos) 



Zsigmond 
A.-Peje'r alispán 1818. 
(Paál Eszter) 

Emilia 
(Zsigmond 
Elek) 



íi. Sámuel 



Károly Ferencz II. János 
kanozeli. (Jablon- 

lajst. czay 

1848. Klára; 



Elek 

tbiró 1848. 

(Kovásznál Luiza) 



Nellí Leontin Judit Gyula Elek 

(Zeyk 
Ferencz) 



Zuiyoy család. (Vagy Zuljovíensis.) Trencsín vármegye czí- 
merleveles nemes csaiáda, különböző az e munka X. köt. 889. és k, 
lapján felhozott hasonnevű családoktúl. Szei'zöje Zuljoviensis 
Bálás, gr. Thnrzó György udvarában növeikedett^ és 161 6-ban qzí- 
meres nemeslevelet nyert, mely ason évben Trencsín vármegyében 
kihirdettetett*) Gróf Thurzó György halála után nevezett B a l á zs- 
Félix (mert e két keresztneve volt) gr. Thurzó Imre titkára lett, és 
mint ilyen működött 1619 — 1634-bon. Utódáról mit sem tudunk. Le- 
velezésein ily czimerü pecsétet használt : a paizs udvarában élőfa áll, 
melynek mindkét oldalán szemközt egy^ egy oroszlán ágaskodik ; a 
paizs fölötti sisak koronáján egy gólya áll.*) 

Zttthory család. Erdélyi család. 1620-ban találjuk Erzsét 
Harinnay Ferencznét, majd Klárát Széky Lxszlónét, 

1696-ban jun. lén Zuthory Ferencz tana Vajda Jánosnak 
bonczhidai záloglevelén; él 1702'ben, sőt utóbb is. •*; 



') Trencsín várm. 1616. <ívi jegyzököny 547. sz. 
') Szonta^h Dán. kó'zl. 

^) Hodor Doboka vm. leírása, és külön küzl.^^s Apor P. Synops^s Mu 
tatlonum. 

MAGYASOKSZÁO CSALÍDA.I SII, KÖT. 29 



460 ZWZY. — Z8ARNAY. 

1770-ben Másik F e r e n c z birtokos Apáthibau. 

Zwsy család. (Szent-ágathai) A XV. században élt, midőn 
Zen th ága thai Zwzj Mihály 144B'ban a Thymariak adományában 
kiráiyi tanúképen emlitetik. ^) 

l^y^ekj eealad. Zyzeky Bertalan iőSSban Rudolf királytól 
kapott czimeres nemes levelet. ^) 

A család czimere a paizs k^k udvarában zöld téren karó mellett 
emelkedő szolotoké zöld levelekkel és piros fürtökkel megrakva, bal- 
ról fekete medve hátulsó lábain ágaskodik, jobbról egy vörösmezű kar 
nyúlik be, és Jándzaáját a medve torkába üti, honnan vér csurog. A 
paizs fölötti sisak koronájából szintén medve emelkedik ki. Fosziadék 
jobbról arany kék. balról ezüsívörös. *) 

Zynery család. A, XV. században éltek Jakab és Fia I s t> 
ván 1460-ban. *) Kimondás szerint a családnév Bzinyéri, Kihalt. 



Zs. 

Slaadányl esalád. Lásd X köt, 6' lajp. Sadányi cs. 

£sák család. A nemességet Zsák, tulajdonképen Zsákov 
György (filius literati) i 656-ban kapta czímeres nemeslevélben, s azt 
Trencsin megye előtt azon évbeií kihirdetteté. ^) Utóbb e névnek 
Trencsín megye nemesei sorában nyoma sincs; azonban megjegyez- 
hetjük, hogy a Z e n t a 1 család előbbi neve is Z s á k volt. Lásd azt. 

Zsámbokréty család. Lásd X, köt. 25 — 29. lapjain Sám- 
hokréty név alatt. Éhez adhatjuk, hogy a családból József az 1865. 
évi országgyűlésre Nyitra megyéből a privigyei kerület képviselője. 

2aarnay család. (Zsamói) Torna vármegye gyökeres nemes 
családa, azon megyei Zsarnó helységből eredt. Ismeretes belÖle Zsar- 
nón lakott Zsarnay Ferencznek nejétől Csécsy Zsuzsannától fia Imre, 
előbb a losonczi reform, lyceum tanára, utóbb Torna vármegye fő- 
jegyzője, 1847-ben országgyűlési követe, ós a következő orsz. gyűlé- 
seken, úgy a jelenlegi 1865. évin is képviselője. Nemességét 1836-baD 
nov. 28 án Torna, 1840'ben máj, 6-án Nógrád megyében is kihirdetteté.*) 

') Kaprinay Diplomát. II. 201. 

Ó Collect. herald, fol. 126. 

*) Adami Scuta gentil. XTV. 

') Kaprixtay, Diplomát. TI. 447. 

*) TreucBÍu vármegye 1656. e'vi jegyző könyv 100. lap 

) Nógrád vm. jegyzőkönyv 1840. évi 876. sz. 



ZSARNÓCZAt.-— ZSEDÉNYI. 351 

ugyan e család tagja Zsarnay L a j B; miskoiczi lelkész, és a Ti- 
száninneni helv.hitvall. egyháaker. superintendense, mhalt 1866. jun.l3, 

Zsarnoczay család Lásd X. k. 70-71. 1. Samóczay név alatt. 

Zsebe család. Lásd Bébe cs. X. köt. 114. lapján. 

Zsebey család* Ily néven Szabolcs megye nemessége sorában 
említetik nemes család. 

Zsedéoyi család. Szepes vármegye nemes családa. Előbbi neve 
Lőcsei előnévvel Pfanschmidt {Pfansckmidt á,e Leuchovia). 
Törzsfészke Lőcse városa volt és most is az. Eredetét a Szepességen 
megtelepedett vendég szász törzscsaládok között találjuk. {Lásd Szón- 
tagk C8, X, köt 804, lapján.) 

A nemességet Pfanschmidt Dániel nyerte I. Leopold király- 
tól és czimeres nemes levelét 1660. jan. 22-én Szepes vármegye elÖtt 
kibirdetteté. *) 1685-ben itj. Dániel élt, kinek neje iglóí Szontagh Er- 
zsébet volt. 1734 — 1744-beh ismét Dánielt találjuk, mint Zsolna város 
bíráját és az eredeti czimerlevél conservatorát. 

Egyik legkitűnőbb tagja e csaiádiiak a most élő E d u á r d, ki 
kiváló lelki tehetségei által a jelesb magyar államférfiak sorába emel- 
kedett. Ifja korában^ e század harmadik tizedének elején Szepes me- 
gyénél mint tiszti-ügyészt találjuk a hivatalos pályán, az 1836, évi 
orsz. gyűlés után, melyen mint Szepes megye követe vett részt, a. m. 
kir. udv. kanczelláriához udv. titkárnak neveztetvén, államszolgálat- 
ba lépett, és azon évi jul. 24-kén Gy ula aevü husaár-fÖhadnagy öcsé- 
vel együtt kétszázados magyar nemes nevét Z^eáe«yi%re változ- 
tatá ; *) majd a királyi helytartó tanács tanácsosa lön . végre 
1848. előtt és 1 860-ban a magyar királyi udvari kanczellariánál 
előadó, és egyszersmind udvari tanácsosságra emeltetett Szepes 
vármegyének 1832 — 1848 ig négy fontos országgyűlésen nagy hirü 
követe és a conservativ párt egyik legkitűnőbb képességű vezér szó- 
noka volt ^) 1861-ben állásáról lemondva, lőcsei magányába vonóit, 
azonban a tiszai evang. egyházkerület kerül, főfelügyelőjévé választá, 
e téren az akkor megtámadt protestáns egyházi önkormányzat ügyé- 
ben rendületlen magatartása által, miért hadi törvéuyszékileg is elítél- 
tetett, szilárd és erélyes jellemének maradandó tanóságát adta. A je- 
lenlegi (1865. évi) országgyűlésen, mint Szepes megye egyik képvise- 
lője szerepel. 



*) Szepes várm. 1660 évi jegyzökönye 665. lap. 
') Hazai ^8 külföldi Tudósítások. 1836. évi II. f. 20. sz. 16^ lap. 
') Arczképét és jellemzését lásd , Vasárnapi (Jjság* í860. évi 23. gst. 

29* 



452 ZSEGNYEI. — ZSIRI'SZAbÓ. 

íKsegiiyey esalád. Lásd Segnyey cs. 

Zséilyey család. Lásd Sellyey cs. 

Xseiubery család. Lásd Bemhery cs, 

%SClluy(^i család. Lásd Bennyey ca. 

Zscny család. Bihar vármegye nemes csaiádaí között etu- 
litetik. 

Zjiiidafiíeh <;$alád. ismeretes belőle István 1723-ban Mosony 
vármegye föpénztárnoka, ki az emiitett évben M.-Ovárott a piarista 
azersuet társ házát alapítá, 

Kslday család. Zemplín vármegyei nemes család, birtokos e 
század elején Nagy- és Kis-Rozvágyon, '*) Szatmár megyében pedig 
1810-ben Pál birtokos Szalmadon. *) A család Szabolcs megye ne- 
messége sorában is említetik. 

Zsidő család. Lásd Sidó cs, X. köt. 116, lapon. 

Zsidó család. Doboka vármegyében volt honos. Zsidó B a- 
lázsné Teke Borbála TÖkön és Fodorházán kiházasitáskor részt 
kapott, melyet 1620- baa Zsidó Hedvig zálogból váltott ki."*) 

Zsigmond család. Erdélyben többféle Zsigmond nevű nemes 
család van, ilyen a lemhényi elönevö, melyből Peren ez 1815-ben 
Székváros tanácsnoka volt. 

Másik a k. sz. királyig melyből Farkas 1815. Kolos vármegve 
alszolgabirája volt. 

Harmadik az aUó-szent-mihdlyi, melyből E 1 e k 1854-ben gyár- 
tulajdonos. 

Doboka vármegyében az 1828. évi nemesi összeírás szintén mu- 
tat föl Zsigmond családot, *) 

Iratik a család neve S i g m o n d-nak is. 

Zsigo család. Trencsín vármegyében a 1666. évben Szkala- 
ÜjfalvÁn lakott. '*) Utóbb nyoma sincs. 

Zsígray család. TAsd Sigray cs, 

Zsiri Szabó család. Békés vármegye nemesi kö7A íratott 1783- 
ban János. 



■) Fényes E. Magyarors/;. Statis. geograpU. állapotja- IV, köt. 61. 

'''j Sziiinay C. Zemplin. not. top. 120. 329. 

') Szirnia-y, S/atir;<í,r várm. U. 63. 

*) Hodor, Uobok- /árm. 2;':^5, 

•) Ugyaaott IGO. 

*) Jizontíigh Dáii. köal. 



ZSÍRüS. — ZfilTVAY. 453 

Zsíros család. Zemplin vármegye nomeesége sorában em- 
lítetik. ') 

Zsíska család. Pest, Pozsony vármegye nemessége sorában 
áll; ^) söt az 1828. évi összeírás szerint Doboka megyében is találunk 
hasonlónevti családot. *•) 

Zsitkóvssky család. Trencsín vármegyében az 1697. évi ne- 
mesi összeírás szerint Révfalván lakott Zsitkovszky János. 1769-ben 
Zsitkovszky Júlia Szuióvszky Ferenczné. 

A család czímere ftiggöleg kétfelé osztott paizs, az aljái négyszeg- 
letes kövekből épült fal foglalja el ; a jobb oldali kék udvarban növíí 
oroszlán látható; első jobb lábával kivont kardot tartva^ a baloldali udvar 
jobbról balra négyszer húzott vonal által öt pólyára oszlik, a feisö 
ezüst pólyán egy makk, a második vörös^ a harmadik arany, a negye- 
dik kék pólyán egy, egy liliom-virág látszik , az alsó (ötödik) ezüst 
pólyán két makk látható. A paizs fölötti sisak koronáján szarvas fej 
van, melyen annak agancsai között kiterjesztett szárnyakkal fekete 
sas áll, balra fordított fejjel. Foszladék jobbról aranyfekete. balról 
ezüstvörös. *) 

Zsitoik család. Trencsío vármegye nemes családa. A nemes* 
séget Zsitnik Jakab kapta 1647-ben kelt czímeres levélben, mely 
azon évben nevezett megyében kihirdettetett.*) 1658 ban Zsitni- 
k i u 8 név alatt Dezseren, 1686-ban pedig Zsitniczky név alatt 
Rajeczen találkozunk valószinüleg ugyanazon családdal. Utóbb nyoma 
sincs. *) 

Zsltvay család. Zsitvay F erén ez kapta a czímeres nemes 
levelet I. Ferencz királytól 1801-bcn ily czímerrel, a paizs előbb füg- 
göleg kétfelé oszlik, a jobb oldali viziráayban ismét két udvarra van 
szelve, a felsÖ arany udvarban egyfejü fekete sas kiterjesztett szár- 
nyakkal látható, csőrében kivont kardot pengéjénél fogva tart; az 
alsó kék udvar közepét fehér, hullámzó folyam hasítja kétfelé, a bal- 
oldali osztály is vízirányosan két udvarra oszlik, az alsó keskenyebb 
zöld udvarban két kereken sárga rézágyú áll, a felső, nagyobb ezüst 
udvarban péj lovon kékruhás, fekete csákós és forgós magyar huszár 



'} Szirmay C. Zemplin. not. top. 120. 

=») Fényes Elek, Magyarorsz. stat. geogr. állapotja íl. B54. ée 476. 

•) Hodor, Doboka várm. 269. 

*) Burgataller, Colleetio Insiguium nob. fam. dec. 

*) Trencsín várm. 1647. évi jegyzőkönyv 832. lap. 

") Szontagb Dán. közi. 



454 ZSITVAY 

vágtat, jobb kezében kivont kardot tartva* A paizs fölötti sisak koro- 
náján szintén az előbbihez hasonló, csőrében kardot tarüS fekete sas áll. 
Fosziadék jobbról aranyfekete, balról ezüstkék. *) 

Zsitvay F e r e n c z 1 ?66. körül Hatvanból Esztergom megyei 
Dorogra szárniazott, hol pósta-meater volt. 1767-ben nőül vette slav- 
niczai Sándor Teréziát , kitol következő 14 gyermeke született, 
úgymint: 

1. II. Ferencz született 1768. jan. 2'kán. Szerem vármegye 
alispánja és királyi udvarnok volt Meghalt 1820-ban. Gyermekeiről 
alább. 

2. Antal szül 1769, tábornok és több érdemrend vitéze. Meg- 
halt Pozsonyban 1845-ben. 

3. Gábor született 1770-ben augusztus 8-kán, meghalt 1771. 
jan. 23-án, 

4. Jozefa szül. J772, meghalt 184Ö. 
ő, Johanna szül. 1773. kimúlt 1778. 

6. László szül. 1774. cs. kír. ^huszár-kapitány volt Meghalt 
1827-ben, Nejétől Hunkár Júliától egyetlen leánya maradt Cor- 
n é l i a kis-jerimi (?) Jankó vlch Antal Mosony vármegyei elsÖ alifl- 
pán neje. 

7. Gábor szül. 1775. meghalt egy pár nap múlva. 

8. Júlia szül. 1776-ban, férjhez ment Medveczky Ádám egy- 
kor insurgens lovaskapitány, utóbb dorogi posta mesterhez. 

9. Károly született 1 7 78-baTn, huszárkapitány volt, meghalt 
1844 ben. 

10. Terézia szül. 1779 meghalt 1802.ben. 

11. Johanna szül. 1780. fjoeghalt 1849~ben. Neje volt Lász- 
ló vszky Ferencznek. 

12. Anna szül. 178L mhait 1782. 

13. János szül. 1783. mhalt 1784. 

14. Paulina szül. 1785, mhalt Í786. 

A tizennégy gyermek közül hat kis korában elhalt, a fiúk közül 
pedig IL F e r e n c s terjeszté a családot. 

L Ferencz-töl kejsdve a családfa, *) melyről azonban a koráu el- 
halt gyermekek nevei lehagyattak, következő ; 



^} Adamí, Bcata geiil. tomo XIV. 
') Cealádi közles sz. 



ZSITVAY. — ZSOLDOS. 



455 



1. Ferencz 
dorogi posta mester 

1766. 1786. 
(slavn. Sándor Teres) 

Judit 



11. Ferencz Antal Jozefa László Judit Károly Terez Janka 

8z. 1768. sz. 1769. sz. 1772. ez. 1774. sz. 1776. sz. 1778. sz 1779. ez. 1780. 

t 1845. t 1825. (Med- f 1844. f 1844. f 1849, 

h. kapit. v^eczky h. kapit. (Lasz- 

(Hunkár Ádám) lóvazky 

Júlia) Ferencz) 

Cornelia 
(Jankovich Antal) 



t 1820. t 1845, 
Szerémi tábornok, 
alisp. 



József István László Gyula 

Bzerdm. alísp. Zimonyi volt^ testőr f 1831. 

8 köv. ktan. plébános nyűg. kapit. (Csiba 

1844.— 48. t 1865. Antónia) 

(Klobusiczky noy.l7« 

Mária) Gutoron 



Béla Livius Imre Leo 
h. főbadn. 



Mária 

(Hoblik 

Márton) 

Veró'czei 

föügyv. 8 

akad. t. 



Karolina 






1 



' Gyula Béla Hortensia Aranka Auguszta £i]fiilia 

II. Ferencznek fiaitól Józseftől és Gyulától unokáit is a táb- 
lázat mutatja. 

A család Zsitva fo-röl írja elÖnevét, 

Jelenleg Zísitvay József az 1865. évi országgyiiléöre Eszter- 
gom megyei képviselő. 

Zsívkovies esalád. Zsivkovics Péter 1791-ben 11. Leopold 
királytól nyerte a czimeres nemes levelet. Czimere négyfelé oözr.^tt 
paizs ; az 1. és 4. kék udvarban hátulsó lábain álló arany oroszlán 
ágaskodik, első jobb lábával bárom arany búzakalászí tartva ; a 2. és 
Síik vörös udvarban zöld térről fehér bika emelkedik ki, aranyszarvai 
közt arany csillag ragyog, A paizs fölötti sisak koronájából hat arany 
búzakalász között arany oroszlán nöl ki. Foszladék jobbról aranykék, 
balról ezüstvörös. ^) 

Zsoár család. Kiejtés szerint így hangáik a Sohár család 
neve. Ldsd Sohdr c«. 

Zgoldos esiiiád. (runyai) Lásd Soldos os. 

Zsoldos e»alád. Dunántúli, — sajátkép s z. - g y ö r g y v ö 1 gy i 
nemes csaláfl. Eredetére nézve semmi adatok nincsenek, melyek sze- 
rint a hasonnevű runyai Soldos családdal (Ldsd ezt a X. kötet 

') Adami/Bcuta gentíl. XIV. 



466 



ZSOLDOS. 



2Sl — 267. l.) egy közös törzsből való származását állíthatnók. Mert^ 
ámbár e családneve is Dunántúl majd S z o I d o s, majd S o 1 d o s, majd 
ifimét Zsoldos alakban is Íratott, göt az 1608. évi XV. törvény- 
czikkben említett Márton Zala vármegyei járásos szolgabíró neve 
épen Soldes alakban fordul elö, és noha tudjuk azt is, miszerint a 
tatár és török dúlások hoz még a vallási üldözések, majd meg a közép- 
kori iovagféle zsarnokoskodások és elnyomatások is járultak, mely 
pusztító viszonyok nem csak családaink egy nagy részénél az ide-oda 
bujdosás közben okmányaik elvesztését okozák, de sokaknál kiváltsá- 
gos állapotaikból való kivetköztetést is vontak magok után, a mint 
történt a többi kössiött az a Vas megyei Eörségi kerülettel is, (hol 
Szentgyörgy-völgye is fekszik, és hol egy utcza máig is Zsoldos-szett- 
nek neveztetik,) midőn az 1681. évi LV. törvényczikk ama kiváltságos 
kerületet egy fbúri hatalom alá átengedte ; — mindazáltal a puszta 
hozzávetéseket és gyanitásokat kikerülvén, a szent györgy-völgyi 

Zsoldos csalá- 
dot a runvai S o 1- 
d R családtói kü- 
lön állónak kell 
tekinteni. 

Biztos és hite- 
les okiratokra tá- 
maszkodva csu- 
pán, ezek szerint 
líl. Ferdinánd ki 
rály 1638. mart. 
1-én Pozsonyban 
kelt armálislevé 
lében S z o 1 d o s 
Mártont nejé- 
vel ^SárkeÖzy An- 
nával és íiaival 
Bálint, és I. 
Jánossal és 

eaek örököseivel xnegnömesit^, és következő czímerrel ajándé- 
kozta meg : 

Á paizs kék udvarában zöld téron vörös ruhás, kardos, magyar 
vitéz áll, mintegy balra tekintve, kinyújtott jobb kezével kivont kar- 
dot tartva, a paizs fölötti sisak koron;^ján szintén vörös ruhás kar kö- 




ZSOLDOS. 



457 



Djököl, kivont kardhegyén turbános levágott törökfejet tartva. Foszla- 
dék jobbról aranykék, balról eztistvörös. 

Nevezett szerzőtől Mártontól kezdve a családfa ^) következőleg 
sarjadzott le : 

Szoldos Márton 
1638. 
(Sárkeözy Aonaj { 



Bálint 
1638. 



I. János 
1688. 



1. György 



I. BoldÍ2sár 
lak. Pápán 

II. János III. György II. Márton IV. György 
köveskííli , 



II. Gvörgy 
1765. 



majd pápai pav. 
(l. halasi Péter 

Judit 
2. Naszály i Mária) 



V. György 



I. Ferencz III. Márton 

lakott Ta- lak. Pápán 

pokzafon public 1764. 

Julianna V. Márton 
tarkányi 
prédik. 



III. JánoB , 2-tól Jakab 

sz. 1767. t 1832. Aegon ref. lelkés z f, 1 

Orvos dr. Vcgzprém* jy j^^^^ ' VI. György Erzse IV. Márton 
vm. főorvosa. ú i •> '"TTtt rT^'" ' (NajKV Samu) 

(Eöry Terfeia) ^JIJL^ÍEL. VII. György ^ SV 

I Béla János 



ozorai mern. 
t 



Ignácz 

8z«l. 1803. 

eeptemvir. 

(Soós Erzse) 



Antal 

szül. 1804. 

CB. kir. nyűg. 

vad. ezredes 

t. r. vitéze 



Krisztina 
(Oláh Miklós) 



II. Boldizsár 
public. 1829. 



Janka 

(Szakonyi 

Ignácz) 



Ida 

(Sárközy Titus) 



Emília 
t 1866. maj. 7-én 

kora 33. 
(Gencsy János) 

Veszprém /éaegyének 1764. máj, 7-én a táblán álló IL György- 
nek fia IIL Márton részére, — valamint 1765. ápril. 30-kán, úgy 
1766. jan. 29 én 1. Ferencz részere kiadott nemesi bizonyítványok 
az armálisban érintett 1. Jánosnak fiától I. Gjörgy-töl és ennek fiai- 
tól való származást igazolják, és ezekben, valamint 

I. Boldizsár ágán Ili. János és fia í g n á c z, A n t a 1 és B o 1- 
dizsár részökre szintén azon vármegye által 1829-ben jun. l5-kén 
keit nemességi bizonyítványban a család folyvást Z s o 1 d o s-nak 
íratott. 

A családfán állók közül II. János előbb köveskáli (Zala vár- 



') Családi közlés szeriut. 



458 



ZSOLDOS. 



megyei) utóbb pápai reí. prédikátor, a a dunántúli ref. superintenden- 
tia generális nótáriusa volt. Pápán a templom elvétetvén ft reformátu- 
soktól, a buzgó lelkész az irgalmas barátok klastroma melletti ház ud- 
varán lévő pajtájában egy fatörzsről hirdette Isten igéjét; s ekkor 
áthülvén, „laegholt nagy pénteken a Krisztus szolgája*' — mint bu 
caúztatójában mondaték. Két felesége volt. A másodiktól 

Jakab piriti, teveli, mezőlaki (Veszprém várm,) reform, pré- 
dikátor^ kitünÖ hitaaónok volt; mint illyen halt el Komárom megyében 
Ácson. Egyetlen fia IV. János honvéd kapitány volt, kinek fiai Béla 
és J á n s. 

II. Jánosnak első nejétől hala&i Péter Judittól idősb fia III. Já- 
nos, született Köves-Kálon 1767. máj. 1 -kén. Orvos doctor és Vesz- 
prém várraegye első rendes pbysicusa volt. Több munkát írt (Díaete- 
tica; Asszony-Orvos; Constituta in Re Sanitatis sat) De a mi nevét 
halhatlanságra érdemesíté, a China-héjnak a Szömöreze-fáb&n (Gortex 
Rhus Cutini) tökéletes surrogatumának feltalálásában áll. Ezért a Mo- 
narchiában kitűzött császári királyi dijt (száz aranyban) el is nyerte. 
A franczia háborúban (1809.) kitüntetett ügyességeért a sebesültek 
körül Narbonne és Marmont franczia tábornokoktól dicsérő hálaira- 
tot, I. Ferencz ö felségétől polgári nagy arany érdempénzt nyert jutalo- 
mul. Meghalt Pápán 1 832-ben, máj. í2-éa. Három fia közül a legidösb 

I g n á c z ^8z. Pápán 1803. j ul. 24-én) 1826-ban Veszprém várm. 
al, — utóbb föazolgabiró, végre főjegyző volt 1843-ig, miot illyen irta 
^ A Szolgabirói Hivatal^ cúmii 200 darab arany, akadémiai jutalmat 
nyert és 3 kiadásban megjelent kitűnő jeles munkáját. 1843-ban or- 
szággyűlési követté választatott. 1846 bc^n am.kir. váltófeltörvényszék 
ülnökévé, 1848-ban pedig Deák igazság-ügy mínister fölterjesztésére 
ugyanott al-elnöfcké neveztetett. 1850-hen a bécsi legfőbb törvényszék 
magyar osztályánál előadó udv. Tanácsossá; — 1861-ben jan. 20 kán 
a visszaállitoít hétózemélyes tábla ülnökévé lőn kinevezve. Azon évi 
mart 29-kén kelt legfelsőbb leirattal a m. kir. váltó fefltÖr vényszéki el- 
nöki méltóságra emeltetett! de ez alóli fölmentetését kérvén, az neki 
1861. jun. 10-én legkegy. megadatott, és igy a septemviralis tábla kö4- 
binlja maradt. A m. akadémiának 1837. óta levelező, 1838. óta rtjudes 
tagja. Munkái száma, melyek nyomt. megjelentek, eddigelé tizenkettő. 
Testvére 

Antal (szül. Pápán 1804.) cs. kír. nyugalm. vadász ezredes; a 
pápai Sz.-Öergely, pármai Sz.-Lázár és Orosz-Szaniszió rendeknek (a 
koronával) közép keresztes vitéze, — s az 1848/9. évi olasz- hadjárat- 



ZSOLNÁT. — ZSÜFPA. 459 

ban, (hol folyvást volt, ós melyben Voltánál sebet is kapott,) kiérde- 
melt pápai numisma (érem) birtokosa. 

A család a Kis-Kún Háláson honos Péter, továbbá Eöry, Sán- 
dor, Pázmándy, Huszár, Soós, Káldy , Vecsey, Oláh, Stettner (utóbb 
Zádor) s több számtalan nemes családdal vérszerinti rokonságban áll. 
A családfán, mint látni lehet, a legelső asszony Sarkeözynö; és az 
utolsó fzen álló is S á r k ö z y n é. 

Zsolnay család. Ldsd Solnay család X. köt. 266, lapon. 

Zsombory család. Lásd Sombóry család X. köt, 276. lapcm. 

Zsónya család* Bihar várraegye nemessége sorában említetik, 
és belőle Zsónya Kristóf (lak. Temesvár) birtokos Bihar megyei 
Bukorvány helységben. 

ZsÓTf család. Gömör, most Borsod megyében lakó nemes csa- 
lád ; lásd Sóory név alatt 

ZsufTa család. Árva várraegye legrégiebb birtokos nemes csa- 
ládainak egyike, mely, mint e munka IX köt. 724. lapján említve volt, 
a Reviczky, Dedinszky, Burián, Kupcsó családokkal egy közös törzs- 
ből eredt. A közös törzsnek Botira é rnak üától W o d u rtól unokája 
Domokos, volt e család alapító őse. 

Nevezett Domokos 1355-ben (12. Calend. Novemb.) I. Lajos 
király adománya szerint Lodáo fiával Dienessel hat ekényi birtokot ka- 
pott a Hodochin és Javra patak mellett, ^) mely terület az ügynevezett 
árvái erdők (silva nostra Árva vocata) kerületéhez tartozott. 

A Reviczky családnál az idézett helyen láttuk, hogy a két szerző 
között e jog és birtok-közösségen kiviil vérközösség is volt ; daczára 
annak, hogy L o d á n már az előtt de Revisnye írván magát, Re- 
visnye birtokában volt, Domokos pedig — ligy látszik, — csak az 1355. 
évi adománynál fogva jutott volna nemesi rangba, ámbár Revisnyén 
is birtokosnak kellett lennie. Ezen állítást igazolják a következő ér- 
vek : a) hogy az 1391-ben a Bebek Imre országbírónak Árva, Turócz 
Liptó megyei birtokjog vizsgáló törvényszéke előtt nemcsak a Hodo- 
csini, de a Revisnyei adományleveleket is Domokos fia M i k l ó s, és 
Dénes nek fia Bálint közösen bírva, mutatták föl. *) — b) Midőn 
1391-ben János, Balásnak fia, Miklós imokája mint Luchan (Dedinszky 



') Fényes E. Magyarország 1859-ben. I. 213. lap. 

•) Hodocsin mai nap Hltocsin, — Javra patika pedig Jávor pataka 
&^y alatt ismeretes. 

') Engel Monumeiita Ungrica p, 72. 



46(> KSClFFA. 

ágból) utóda botocsíni egyik b'i tokrészét árúba boosá^áj axt Miklós 
és B á 1 i n t együtt vették meg 10 aranyban. — c) 1399, évi okmány- 
ban M i k l ó B, Wodurnak unokája, magát de Revisnye irja ; éf* végre 
d) még a XVII. században is, nevezetesen 1631. máj. 5 -kén Árva 
megye által a családok közt fenforgott jog és vérközösség elismertetvén, 
ennélfogva a Reviczky család köteleztetett, hogy a 1630. mart. 18-án 
kelt családi egyezmény alapján a közös birtok leveleket a Zsuffa, Bu 
rian, Eangyerka és Kupeso családokkal hiteles másolatban közölni 
tartozik , a mint ezt Bajcsi Péter árvái akkori alispán foganato- 
sitá Í8. ^) 

A fölebbi adománylevélen kivül a család kezénél lévő régi bir- 
tokokmányok közül megemlitendök még a következők : 

1391-ben Domokosnak fia M i k 1 ó s (ZsufPa ágból) és Lodánnak 
fia Dénes (Reviczky ágból) Hotocsini Jánostól Balásnak fiától annak 
hotocsini birtokrészét a turóczi convent elÖtt 10 arany forintért 
megvette. 

1449-ben Miklósnak fia Márton (ki Dobrán elnevezés után 
Dobertovicsnak is Íratott) revianyei rokonaitól u. m. János, Mátyás, 
András és Lászlótól az ezek által birt hotocsini részt megvette, és azt 
Márton iiára Mátyásra átruházta. 

Ezen Hotocsini Mátyás, — utóbb Zsuffa és az I. táblán álló 
László között több iznyi (1490 — 1588.) hézag áll, mit okmányok 
hiányában kitölteni nem lehet. 

A családfai táblázatok családi közlés szerint, melyek azonban 
az Árva megyei levéi tárban lévÖ jegyzökönyvekkel és azon megye 
által egyes elköltözött családtagok részére kiadott nemességi bizonyság 
levelek tartalmával megegyeznek, ^) következők : 

') Processus radicalitatis fundamento donationalium Ludovici Regis pro 
parte Dominici et Dyouisii Lodáií 1355. emanatarum ioter famniam Heviczky 
et familias Zsuffa, Burián, Kanderka et Kupeso, 1631. 5. maji pertractatus.* 
Árva várm. levéltárában Szontagh Dániel közlése szerint. 

-) Szontagh Dán. 82Íves közlése és összevetése eeerínt. 



ZSüFFA. 



461 



I. tábla. 



László 

de Hodocsin alias 

Nemes-Dcdina. 

utóbb Z s 11 f f a. 

1583. 



I. János 



I. Miklós 

'~"ll. Miklós """ 

1686-1697. 
Árva V. esküdt. 



I. Bálás 



I. Gáspái 



Folyt. lí, és III. mi. Folyt. IV. táblán. 



I. Mátyás 



Folyt. V. táblán. 



Mátyás H Mát^ József ^> András György 

1727. I Zombor- Egerb. SS'g ^ 

g- bsn t »^ 
t 



m. Miklós 



György András János György 
1754. 
Árvában 



Zsigmond 
1747. ns. 
bizonyít. 



János 

1747. public. 

olköltöz. 



László 
elköltözött 
az alföldre 



József 



István Teréz Júlia István Györ^ 
t 



Teréz Zsuzsi 
f 



üanka 



István 
elköltöz. 



András 



János Márton 



János 
1752. osztoz. 



Illés 
1811. insurg. 



János 
1783. szerződ. 



János Mária Janka Teréz ^ Zsuzsi ^ 
t % % 



.1 



József András István Janka Mária Elek 
185?. t t + 



JálK>S 



Janka 



Pál 



Józsaf 

Mária 
t 



Tere 



i'í 



György Mária 
1 811. \ 

József Pétei Pál Mária József Anna András József Victoria 

1859. r t t 1859. 



462 



28ÜFFA. 



II. tábla. 



I. Bálás, M az 1 táblán. 



Dániel 
György 



IV. M iklÓB 
Folyt. II L táblán. 



III. Jáuos 



I. Mátyás 



Utvin József 
1811. 



Mátyás 
t 



Jáll08 , — 

TTTTT, Mária Pál József Janka Ilona Teréz 

^^*»**y ' ker.jegyzó 

a báüságb. 



^drás 
181 1> ineurg. 



József Mária András Tamás Terea Jankft Ilona 



Mária Mihály József János Tamás Pál István Teréz 

t t . 



József János Teréz Mária Jusztiua 



János József Tamás Mihály Janka Erzse 



József András János Tamás Mária Teréz 

t t 



Mihály 



András 



Mária 



Mária 



József András Pál 

1811. insurg. az alföldre 1811. ineurg. 

költözött 



két leány. 



Mária Anna András Zsuzsa Teréz Kata József 
1842. 1842. 



Mária Teréz Anna József András János 
Trszte- 
uán. 



Teréz 



Mária 



Anna 



'Zsuzsi 



József 
t 



János 



József 
plébános 
Apátiban 



Mihály István 



Mária Janka Mihály Teréz János Ilona Zsuzsi 



Mária 



Tamás 



Teréz 



József 



János István Mária József János Anna Tamás István Zsófia 
t t t 



2SÜFÍA. 



465 



m. tábla 



ly. Miklós, ki a il. Uihlán, 



György^ 
Imre 



L 



Miklós 



Öyörgy János András Mátyás Mihály István 
mt alföldre költőitek ' 



IstváD János 
János Mátyás 



János 



Tamás 
1811. 
elköltöz. 



József 

Egérben 

1811. 



Mihály 



Mária 
alföldön 



Janka 
alföldön 



Mihály János Ter^z 

1842. (Dedinszky 
Mái-ia) 



Janka Tamás 



L 



János 



Mária 



Antal 



Imre 



Zsazsi 



József János Tamás Janka Mária Tert^z Ferencz Tamás 
t 



József 
1842^^ 

Mária 
(Knyazsán 
József) 



Mária 



Tamás 
1869. 



János 



Antal 



Tamás 
1842. 



N. N. N. 

leány Zsolton leány 



János Teréz 



Mihail 



Mihály 



Janka István 



IV. t á b i a. 




I. Gá&pár, ki az L táblán. 



r 



Pál 

György Mihály 
t t 



János 
János 



Márton 



Aodrás 



Folyt köv. laj}on. 



János 

t 



András 
t 



Miklós Mátyás 

t t 



404 



S5«UFFA. 



ÍV. tábla 



folytatása. 



András, ki az eWhhi lapén. 



Ádám 
t 

János 

MíhTly 

Mátyás 



András 
Miklós 



János 



JWátyá8_ 
JáriüS 



János András József Pál Zsuzsa Mária Anna 
t t piarista | 



Elek 



Imre 
Tara ás 



.1, 



József Mária Teréz 

_i8n_^ 

József Mária Magdolna 



Mária József János Teréz Janka Teréz Antal ^|^ Ilona 

(3 tn 






Mihály Mária Janka János Gryörgy Fái 

1811. 1811. 1811. insurg. katon.M. 

I insurg. I 1815. 



Teréz 



János György Ferencz Mária 



Károly János Mária Alojzia Tere'z Ferencz 

1842. '' — ^r'- — ' t 

— r^ . , egy leány ' 

János a bánságban 
Mária N. 



Mária Krisztina Teréz Anna Mihály Ilona József 



Mária 



János 

1859. 



István 



József 



Simon 



Jónás 



ZSUFjPA. 



465 



V. tábla. 
I. Mátyás, ki ai l táblán. 



I. András 
iDáaiér 

. .. .. —■ /V» II,. 

János 

Mátyáa^ 
On<lrotje 



I Jakab 



II. Mátyás 



FolyL VII. táblán. 



Mátyás Lénárd István 
t t 



"Pál^ 
"Páf 



II. Jáno s 

niíiháiP 

András Jakab 



Márton III. János András 

Folyt. VI. táblán, András Márton Pál ' ' Mihály 

Arvay - Kubovicg é^. t T t + 



János 
16^5. az 
alföldre költöz. 



András 



György 



-*-» 



János 



András 



Ádám 
t 



Mihály 

' TT" ' 1747. public. ' i^.. ' 

János A !"*"»"- Gyorcy 

i-yQK ui' ilrt;a« nevet veszf. «„ir- i^^qk 
1795. public. , ?-» , public. 1< 95. 

Árvában Imre György és elköltöz. 

Meszlényben f f 

1767. public. , 

Árvában^ Mihály PáA István Mátyás 

'^^ ^ - ' elköltöz. az ál- 



latván 
174.7. public. 
Árvában 

János 



István László Ferencz 

i79$. fwt hizonyii. Árvától. (^—- 

József 



földön 

Mária Kata 
József László 



J ózsef MJhály János Mária 
József János Mária 



János JÓMef Mátyás Oyörgy 

t Ctaltókö9b§n laknak. 



VI. t á b 1 a. 



János 

János 

t 



Mátyás 

Ádám 
t 



XII. János, ki as V. táblán. 



.1. 



__Pál_ 

István 
t 



itAairA.R0MS2Áa c8alJLx>.íx xn. köt. 



András 



Ádám Mátyás 

t 1754. Árvában 



Folyt, a kbv. lapon. 

30 



466 



ZSUFF.4. 



Máfcyás, ki o'Z iflőlAi lapon. 
, 1164. 
Árvában 



József 

József 
1811-ben. 



István 

'- — -, 

Jf.no a 
lÖU. él. 



iaaos 
1842, 



József 

1842,. 

liádhözi 

(papházi) lelkésa. 



Mária Veronka 

(Matulay Siuion) (Kachut József) 



Ferenci János Mihály András Mária Pál József István Teréz 
t t t 



József 
1812 



Márta 



György Pál Teréz 

iak. Baján f 



Anua 



György 



András 
1859. 



János Terez 

József Janka 



íunre 



Mária 



Ter^z 



Mária 



Vincze 



Tamás 



YII. t á b i a. 



11. Mátyás, ki ö* y táUin 



l_. 



Mihály 111. Mátyás Benedek 



Folyt. VIII táhl. 



János 



Sámuel 
t 



%tfrgy 



János János András Mátyás Öyörgy 



István Ferenci 
j « 

Márton 



Márton 



Jáno» 

t 



János János 

t 



Pál Dániel 

Márton 

t 

— ~n 

János Dániel 

t t 



András 
t 



í 



András 

Audráfl 
t 



Mikiós^ 

János 

t 



ZSÜFFA. 

VIIL tábla. 

Mihály, hi a YIl táblán. 

János 

János 



467 



István 



János 



ígnácz 
Mátyás 



József 



Tamás 



Janka' 



Mária 



Jánoü 
György 
József 



Téréi 



József Mária Janka Tamás András 
1842. t 1842. 



János 



György 



János 



András 



Janka József János Teréz 
t 



Mária 



MátyáB 



Pál 

József Pál 

György 
18H 
t 



András János Teréz Anua Mária 
Kikindán. 



József 
^811^ 

József 
1842. 



_ Borbála 
Antal 



Teréz 



Jánofi Mihály 
laknak Gémese 



Mihály 
Janka 



n. 



két leány 
a» alföldre kSltihidlL 

E táblázatok — mint említők — nem teljesek. 

A II. táblán álló Baiás ága máskép Balasovics nak is ne- 
veztetett. E néven leljük Suffa alias Baiasovich Mihályt, 
ki 1767-ben Nógrád megyétől nyert nemesi bizonyítványt, *J 

Nem találjuk a családfán azon Z ú ff a Lukácsot ')^ ki 1764 
ben született Árva megyében, Nagyfaluban, és a kalocsai megyében 
pappá lévén, 1796'ban plavnei plébános voit. 

Árva megye levéltári adatai szerint Zsuffa Miklós (mint a táb- 
lán is megjegyezve van) 1687 — 97-ig négyszer választatott meg me- 
gyei esküdtnek. 

1747-ben I a t v á n és M á t y á a (í. Jakab ágán állók) testvérek, 
továbbá Miklós ágából Zsigmond és János kaptak Árva vár- 
megyetol neme&i bizonyítványt 

') Nógrád megyei 17C.7. évi jegyzőkönyv 73. lap. 
*) Katona Hist. Archiepp Colocens. II. 4.35. 



468 



28UFFÁ. — ^ESUJTAY.. 



1754-ben T. Mátyás vonalán hét, I. Jakab ágából öt, I. Baláa 
ágából három, I. Gáspáréból hét fid ivadék lakott Nemes-Dedinán a 
iiemeel összeiráa szerint. 

1761-ben Istvánnak 
fia M á t y á s kapott ne- 
mesi bizonyságlevelet. 

1764.ben László U> 
nak Pálnak (Kubo- 
vicsnak) és Mihály fiá- 
nak Imrének (máskép 
Istvanovicsnak) adatott 
nemesség! elismervény. 
1795 ben Zs. máskép 
Kubovics és Arvay Já- 
nosnak fia JánoS; és An- 
drásnak fia György kap- 
tak szintén nemesség! 
testimonialist. Ismét 

1795-ben Imre és 
István, László és Fe- 
rencz fiai vettek ki ha- 
sonló bizonyitványt. 
1804-ben Arvay és Kubovics család-ágak igazolták Árva megye 
előtt azt, hogy ök a ZsufPa családnak Jakabféie ágából eredt egyenes 
férfi ivadékok. *) 

1811-ben Nemes-Dedinán 36 férfi tagja Íratott be a megyei ne* 
mesék lajstromába, és ugyanott 1842-ben már 49 férfi tagja vétetett 
számba a Zsufia családnak. 

A család czímere közös a Dedinszky családéval, és — mint fö- 
lebb a metszvény mutatja — a paizs kék udvarában arany koronán 
könyöklő kar, kivont kardot markolva; a paizs fölötti sisak koronáján 
hasonló kar kivont karddal látható. Foszladék jobbról aranykék, bal- 
ról aranyvörös. 

Zsujtay család. Abauj vármegye nemessége sorában említe- 
tik. ^) Származási fájából ismeretes a következő ^) nemzedékrend : 

') Árva várm. 1804. ávi jegyzőkönyv 620. és 777. lap. 

') Fényes E. Magyar orsz. statíst. geogr. állapotja. III. 14. 

') Wagner Tabelláé geneal. tab. LXI. 




Z8UFFA.— -VAJASDl. 469 



Zsujtfti Osvát 



Zenjtai Anna 
(Geliej Andrásné) 
í — 



Zaujt*y mntkép Geliej János 

1690. Zsujtán részt kap uj udom. 

(1. OlcBvári Dóra. 2, Kékedi Kata) 



Kata Zsuzsa Bora Erzse Zeujtai András Kata 

(Asgúthi (Caógeni (Horváth Erzse) (Bány&y 

György) Márton) 1 ía»'d> 



Kata 1685. Zsnjta y^ Péter 

(Bz«mere György) 'Zsujtay máskép Szűcs Péteri 

(Török alias Pap Kata) 

Zsujtai András. 

Látszik » cealádfáról is, hogy a Zsujtai család 159ö-ben már 
kifogyott, és csak adoptio (őúsitás) utján vette föl e nevot Qellej Já- 
nos, majd utóbb ennek ágán Szűcs Péter vette föl a Zsujtai nevet, ós 
tartá fel azt. 

Zsűky család. Lásd Súky cs. X. köt 399. lapon. 

Zsuuianka család. Zsumanka Pál 1791. sept. 9-én Prágában 
kelt czímeres nemes levelet kapott, mely Krassó vármegyében 1802. 
máj. 26 én kihirdettetett; azonban fia György ugyanazon megyének 
1802. octob. 29 kén tartott közgyűlésén nem nemesnek nyilat- 
koztatott. *) 



Pétlék a T. heiúhúz. 

V^s^asdi másként Vajasdi Nagy család. Eldödei várkatonák 
Lippán, melynek 1616'ban törökkózbe jutása után Erdélybejutottak, 
hol 16i7-ben Vájasd helységet és Fahid nevű pusztát kapták ado- 
mányban Bethlen Gábortól, ki azon birtokot az adománylevél szennt 
veresegyházi Királyfalvi Andrástól és nejétől Budai Annától 400 ma 
gyár forintért vette meg. Azon jószágra 1631. aug. 6-án I. Rákóo?.i 
Györgytől új megerősítő adományt nyertek, névszerint : Nagy Lu- 
rincz, Miklós, Bálás, Lukács,' János és Zsigmond, 
továbbá Tóth másként Kovászi Márton, Trombitás István; Sze6*c3 

') Krassó vixm. jagyiíJkönyre 1802, évi 1422. szám alatt. 



470 



VAJASDl.— VA.INA. 



lilés, Szálai János, Nádlaki Tamás, Erdély János, Becskereki Márton, 
Szilágyi János, Szabó másként Temesvári Gergely, rikasi Nagy Já- 
nos, Mészáros Demeter és a többi lippai katonák. 

A Vajasdi Nagy családból Miklós és István maradékai Be 
ircg megyébe szakadtak, és közüiök ott Mezö-Kászonban 1 845-ben 
József, Ferencz, Károly, Zsigmond, János éltek, és 
utódaik máig élnek. 

A másig ágból, mely nemességét 1821. sept. 18 án AIsó-Fejéa 
vármegye gyűlésén produkálta, a következő ág ') eredt: 



Mária 
(Benedek Lajos 
k. enyedi pap.j 



Aona 
(Tó'toö Mich.) 



János 

(Fogtár Erzse) 

Károly 
(Beregszáezi 

Anna) 

Sándor 

(Török Janka) 

Töviseii 



IT. János 

(paníti 

Nagy Klára) 

János 



Lfgos Karulina 

(Bencze Lniza) 

Gryula 



Auna 



József 



Sámudl 



László 



A táblán álló II. János M. Beiden s több helyen biríokos. — 
Sámuel, más ági utód Nagy-Enyeden, és többen Vajasdon Alsó- 
Fejérben. 

Vájna családhoz, (13 — 20. lap.) Kimaradtak: Vajda Dávid, 
ki 1699. nov. 7-én az alvinczi határban egy földet ajándékozott tán 
Alvinczy Péternek, utóda lehetett azon István, ki a Fejérvári káp- 
talan alvinczi urodalma igazgatója volt és 1 865. őszén kora 90. évé- 
ben balf eh Fia Elek az erdélyi rouzeam volt segédí^re és igaz- 
gató tag. " 

A 14. lapon álló VI. István főhadnagy, 1861-töí arany- 
kuicsos. 

Albert 1865. cs. kir, nemes apród. — 1770-ben Zsigmonti 
neje jogán Dobokai birtokos, székely harminczados* — Antal 1790- 
ben, István 1834-ben. 

Daniéinak gyermekei Mihály és Teréz Gál Mártonné, 



') Török Ant. közi, mely szerint az 163i. ^vi eredeti adomány Vajasdi 
Nagy Jánosaál Örjztotik. 



VIJNA. — VÁKADY. 47| 

Lászlónak Török Klárától gyermekei: Gábor, Bíikióa^ 
Kálmán^Róza^Kata, Nelli. 

Dániel 1837-bBn kir, hivatalos, úgj saiötén Tamás, kíaek öeja 
Gidófalvi Zsuzsa és Károly, kinek neje Gidófalvi Klára. 

Valkay család. C«aládfája a 26, lapon áil ; azonban hz ott lát* 
ható R á f a e 1 1 ó 1 más forrás ») igy hozza le a nemzékrendet az utoleő 
Vaikay Miklósig. 



Eáfael 

im, 

János^ Mikiig 

'^amáT' (Somboiy Lásaló) 

'íTLászló 
(Makrai Erzse) 

'"ÍLLászló "^ 
(Barcsai Ilona) 

Miklós 

f 1730. febr. 10. 

(Órdög Judit) 



Kláia ZeusBsa sat. kik elkáUak, 

(kocsárdi (fiydeskúty Istyán) 

Sailágyi László) 



A táblán álló IL László nőül bírta Barcsai Sándornak Rosson 
Ilonától leányát Barcsai Ilo&át, fia Miklós felöségíil vette Ördög 
Istvánnak Balog Katától leányát Ördög Juditot. Exen Miklós meg- 
halt 1730. febr. 10. kora 60. évében, és leányaiban ága kihalt. 

Ványi esaiád. A 36. bpon emliteti régibb szendrei Yinji csa- 
ládhoz adhatjuk, hogy abból e század elején még élt Vánji Sándor 
Szatmár megyei Sályi helységben elszegényedett állapotban. Ennek 
ősei kapták az 1268. évi adományt. *) 

Yórady eaaládhos (a 41. lap.) Elek már M. QVézia alatt kez- 
dett a m. kanczellariánái szolgálni, azután a statUB consiliumban (ál- 
lam-tanács) volt alkalmazva, míg 1808-ban mint titkár a cabínetba 
lépett és ott maradt mind yégí^^ (a budai helytartóságnál soha sem 
sxolgált, mint tollhibából a 41. lapon iratik,) 



') Verofltói Gy. ^Holiahkal txUó harélság'' I. D. 43-46. 1 Valkay Miklói? 
fölött M. Valkón 1730. Moodott b. beszed. 

-) Fejér Cod. dipl. tomo IV. vol. 3. p. 465. 



47*? VÁUADY. — VASS. 

A 43. lapon II. Józsefnek első nejétől való leánja Ilona Pász- 
tborj Sándorné is él. 

Varjú család. Van Kraszna megyében is, melyből Zsigmond 
ott Bzánriföl. ülníik 1796 — 1809-ig. Imre szolgabiró 1827-ben. János 
kisebb íörv. széki ülnök, és tán fia az élő Pál jelenleg m. ujfalusi 
birtokos, kinek Gútby Polexinától gyermekei vannak. 

Váró rsalád. (Bágj^oni) Ebből származott Sámuel, Paczolay 
János leány-ági utóda, neje Szaniszló Mária volt 

A 66ik lapon álló M i b á 1 y utódai *) igy állnak : 

Mihály az író 
(tordai Decsey Erzse) 

liózaeí 17687^ 
(Simon Kata) 



Erzse Judit Kata II. Mózses Klára Sára Bora 

(Sárosy Sám.) (Járay Mih.) 1850. (Mohai Lör) 

Varsányi osalád. A 66 — 68. lapon érintett Varsányiak közül 
melyik csfiládlioz sorozzuk? vagy egészen különböző azoktól ? nem 
tudjuk, — a következő Varsányi Mihály, ki Győr megyétől 1766. 
nov. 27-én kapott nemesi bizonyítványt. ^) 

Váíiiárhelyi család. A 78. lapon álló I. János aradi egykori al- 
ispán 183ö-ben lett kir. tanácsos. 

Vass család, (czegei gróf) A 79. lapon Lobnak fia Cbama 
1182-ben kapott adományt. *) 

A 82. lapon a jegyzetben is emiitett Imre csakugyan kath. 
roisés pap is volt. Fia Sámuel jelenleg is (1866,) képviselő Dobo- 
kából a pesti országgyűlésre. 

A 84. lapon IV. Miklós első neje gróf Teleki Éva 1723-tól. 

L Dániel egykor Tordai megyei föbiró i^olt. 

I Ádám Kemény Simon belyett 1774-ben lett Krasznai , utóbb 
1776-ban b szolnoki főispán, meghalt 1779. Császáriban, eltemette- 
tett Czegében jul. 27 én. 

Kriszti